Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-07 / 189. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. augusztus 7. vasárnap 30 fillér VIII. évfolyam, 189. szám f A mai számban: A filmdolgozók és kollektívák kitüntetése Jegyzékváltás a szovjet kormány és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya között A szovjet mezőgazdasági küldöttség az USA-ban Néphadseregünk a béke őre Rádióműsor l y (2. old.) (3. old.) (4. old.) (5. old.) (6. old.) A genfi határozatok megvalósítása felé A Szovjetunió Legfelső Tanácsa jóváhagyta a szovjet kormányküldöttség tevékenységét A genfi értekezlet újabb indítékot ad a népek békeharcának fokozáséra Csütörtökön a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén beszédet mondott N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Beszámolt a genfi értekezlet eredményeiről, amelyeket mint mondott „a fontos történelmi események közé kell sorolni, mert... fordulatot jelent a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország közötti kapcsolatokban". Bulganyin elvtárs beszámolója folyamán újból beszélt a legfontosabb nemzetközi kérdésekről, amelyek minden egyes embert érintenek. Beszédét annál is inkább üdvözölni kell, mert benne a hatalmas Szovjetunió, teljes súlyával állást foglalt a nemzetközi kérdések megoldása mellett a genfi értekezlet szellemében és a nemzetközi feszültség további enyhítését és a béke megszilárdítását célozza. Ezt a tényt hangsúlyozza az a teljes egyetértés, amellyel a szovjet nép képviselői — a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagjai a beszámolót fogadták. Az európai biztonság biztosításának legmegbízhatóbb útja és az egész világ békéjének alapköve az összeurópai kollektív szerződés megkötése volna. Ezért N. A. Bulganyin beszámolója ezt a kérdést újból legfőbb pontként hangsúlyozza. A történelem azt bizonyítja, hogy éppen Európában került sor a leggyakrabban háborúkra, amelyek azután nem egyszer kiterjedtek a világ többi részeire is. Az európai biztonság biztosítása az egyetemes béke biztosításának kulcsa. Az összeurópai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére tett szovjet javaslatok, amelyeket Genfben nyújtottak be, nemcsak céljaik világosságával tűnnek ki, hanem azért is, mert valamennyi ország érdekét szolgálják és reálisak: a jelenlegi európai helyzetből indulnak ki. Nemzeteink, amelyek annyiszor végigszenvedték a háborús borzalmakat, forrón üdvözlik a kollektív biztonsági rendszer megteremtésére tett javaslatot, amelyben megbízható intézkedést látnak arra, hogy Európát mentesítsék a bizonytalanságtői és az agresszió örök veszélyétől és hogy számunkra éppúgy, mint a többi európai nemzet számára biztosítva legyen a nyugodt munka. A csehszlovák nép ezeket a javaslatokat éppen azért üdvözli, mert utat mutatnak egy másik fontos probléma megoldásához — az egységes, békeszerető és demokratikus Németország megteremtéséhez. Abban a helyzetben, amikor két német állam ál! fenn, elsősorban közöttük kell tárgyalásokra és megegyezésre törekedni. Az NDK és a Német Szövetségi Köztársaság közeledése nélkül, maguknak á németeknek részvétele nélkül az egyesítés kérdésének megoldásában nem lehet elérni a kitűzött célt. A nemzetközi feszültség enyhítése és a kölcsönös bizalom megerősítése szempontjából különös fontosságú volna a nagyhatalmak egyezményének megkötése a fegyverkezés korlátozásáról és a tömegpusztító fegyverek eltiltásáról. Az álláspontok kczelhozásához nagyban hozzájárul a Szovjetunió ez év május 10-i javaslata. A szovjet kormány a nyugati hatalmak és Kanada előző javaslataiból indul ki és ezzel azt a törekvését bizonyítja, hogy hidat akar verni a közös megegyezéshez. A Szovjetunió javaslatait konkrét tettekkel is alátámasztja. Példa erre a csapatok kivonása Ausztriából. A szovjet küldöttség á genfi értekezleten azt javasolta, hogy a négy hatalom hadseregeinek állományát csökkentsék azokkal a katonai erőkkel, amelyeket Ausztriából kivonnak. E napokban Zsukov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere már ennek megfelelő parancsot adott ki. A Szovjetunió a hadsereg állományának javasolt korlátozását már megkezdi. Most a nyugati hatalmakon van a sor, hogy kövessék ezt a példát és ugyanilyen konkrét módon bizonyítsák be hűségüket a genfi tárgyalások szelleméhez. A béke megszilárdítását szolgálja a Nyugat és Kelet közötti kapcsolatok kibővítése is, főleg kereskedelmi és kulturális téren. • Az ilyen célok megvalósítását az egész emberiség megelégedéssel fogadja, mint jelentős hozzájárulást a béke megszilárdításához. Nagyra becsülik az egyes országok képviselőinek személyes kapcsolatait is, s amint a legutóbbi fejlemények mutatják, például N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov nagy-britanniai látogatásának bejelentése, valamint Faure és Pinay francia képviselők útja, Pearson kanadai miniszterelnök és Tito jugoszláv elnök útja a Szovjetunióba — ezen a téren új, nagy lehetőségeket nyitnak. A szovjet kormány — mint ismeretes — a genfi értekezleten azt a követelést hangoztatta, hogy tárgyalják meg a távol-keleti kérdést, főleg Tajvan kérdését és Kína tagságát az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Jóllehet, az e problémákkal kapcsolatos nézeteket csupán nem hivatalosan cserélték ki, „a szovjet kormány reméli — mondja N. A. Bulganyin beszámolója — hogy ez a véleménycsere hozzájárul e kérdéseknek a kínai nép törvényes jogaival összhangban való megoldásához..." Nem kétséges, hogy Genf valamenynyi békeszerető emberben megerősítette a béke megőrzésének reményét és bebizonyította az ilyen remény jogosultságát. Ennek a tudatnak azonban nem szabad gyengítenie a népek éberségét, nem szabad megnyugvást kelteniök. Sokan vannak, még befolyásos helyeken is, akik nem tudnak lemondani a hidegháború régi légköréről és belenyugodni a nemzetek között növekvő barátságba. A békeszerető nemzetek feladata, hogy éberen őrködjenek és védelmezzék a genfi tárgyalások szellemét, arra törekedjenek, hogy a jóakaratról és a béke megszilárdításához vezető utak kereséséről elhangzott szavak tetté váljanak. A nemzetközi kapcsolatok megjavításához vezető úton jelentős sikereket értek el. Vannak azonban olyan erők, melyek igyekezni fognak e fejlődést megakadályozni. Ez a jelenlegi helyzetben arra kényszeríti a Szovjetuniót és a népi demokratikus országokat, hogy éberen őrködjenek további fejlődésük felett és továbbra is megszilárdítsák hatalmukat, tovább fejlesszék szocialista gazdaságukat és megfelelően gondoskodjanak védelmi képességükről. Nem lehet lebecsülni és senki sem becsüli le azon problémák súlyosságát, amelyeket a genfi határozatok megvalósítása folyamán meg kell oldani. Nem kétséges azonban, hogyha minden részről megvan ehhez a jóakarat, akkor e problémákat meg lehet oldani. Moszkva, (TASZSZ) — Augusztus 5-én véget ért a Szovjetunió Legfelső Tanácsának III. ülésszaka. N. A. Bulganyinnak, a négy nagyhatalom kormányfői genfi értekezlete eredmé- | A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelső Tanácsa N. A. Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a négy nagyhatalom — Franciaország, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és az USA — kormányfői genfi értekezletének eredményeiről szóló beszámolója meghallgatása és megtárgyalása után teljes mértékben jóváhagyja a Szovjetunió kormányküldöttségének e konferencián kifejtett tevékenységét. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa megállapítja, hogy a szovjet kormányküldöttség a genfi értekezleten következetesen megvalósította a szovjet állam lenini békés külpolitikáját, amely megfelel a szovjet nép életérdekeinek, valamint az egész

Nvilág békéje és biztonsága megszilárdítása érdekeinek. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa megállapítja, hogy a Szovjetunió és a többi békeszerető államok gyümölcsöző tevékenysége következtében az utóbbi időben bizonyos enyhülés állott be a nemzetközi feszültségben, amely a második világháború után alakult ki az államok között. A feszültség ezen enyhítéséhez hozzájárult elsősorban a koreai háború megszüntetése, valamint a háborús akciók megszüntetése Indokínában, az osztrák államszerződés megkötése, a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti kapcsolatok normalizálása, ami utat nyitott a két ország barátságának és együttműködésének fejlődéséhez, továbbá az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezletének sikeres lefolyása és D. Nehru indiai miniszterelnök látogatása a Szovjetunióban, amely még jobban megszilárdította a Szovjetunió és India közötti kapcsolatokat. A nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából nagy fontosságú volt a szovjet kormánynak a fegyverkezés csökkentésére, az atom- és hidrogénfegyverek eltiltására és az űj háború veszélyének elhárítására május 10-én tett javaslata. Mindez, valamint a békevédők világmozgalmának hatalmas befolyása a kormányok külpolitikájára, kedvező feltételeket teremtett a genfi értekezlet sikeres lefolyására. Az egész világ népei óriási figyelemmel követték az értekezlet munkáKépviselő elvtársak! Mély megelégedéssel kell megállapítanom, hogy a négy nagyhatalom kormányfői genfi értekezletének eredményeiről szóló beszámoló megtárgyalása a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülésén, valamint a képviselők felszólalásai megmutatták, hogy a Legfelső Tanács teljes mértékben jóváhagyja a Szovjetunió kormányküldöttségének álláspontját és eljárását ezen az értekezleten. (Viharos taps.) A genfi értekezleten részvevő szovjet kormányküldöttség következetesen megvalósította a szovjet állam békeszerető külpolitikáját, amely megfelel a szovjet nép életérdekeinek, az egyetemes béke és biztonság megszilárdítása érdekeinek. nyélről szóló beszámolójával kapcsolatos vitában 15 képviselő szólalt fel. A záróbeszédet N. A. Bulganyin mondotta. j Az ülés egyhangúlag hozott határoját és nem csalódtak reményeikben. A négy nagyhatalom kormányfőinek genfi értekezlete nagy fontosságú volt az államok közötti kapcsolatok, elsősorban a nagyhatalmak közötti kapcsolatok feszültségének további enyhítése szempontjából. Ez az értekezlet történelmi jelentőségű és új szakaszt nyit az államok közötti kapcsolatok megjavításában, tekintet nélkül az államok politikai és társadalmi rendszerére, a békés együttélés és az államok közötti bizalom helyreállítása alapján, melyek nélkül nem lehet megszüntetni a „hidegháborút", s biztosítani a népek szilárd és tartós békéjét. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelső Tanácsa megelégedéssel állapítja meg, hogy a genfi értekezlet fő jellemvonása az együttműködés és kölcsönös megértés szelleme volt, amely szükséges az államok közötti bizalom megteremtéséhez. A négy nagyhatalom kormányfői jóakaratot mutattak az együttműködésre és arra törekedtek, hogy utat találjanak a hozott határozatokhoz. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa annak a reményének ad kifejezést, hogy a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminisztereinek 1955 októberére összehívott értekezlete azon irányelvekhez fog igazodni, amelyeket a kormányfők dolgoztak ki és további előrehaladást tesz a nyílt nemzetközi kérdések megoldásához vezető úton. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa úgy véli, hogy azok a személyes kapcsolatok, amelyeket a négy nagyhatalom kormányfői a gerfci értekezleten vettek fel, hozzájárulnak ahhoz, hogy kialakuljon az országok közötti gyakorlati együttműködés légköre. E személyes kapcsolatok további fejlesztése kétségtelenül a béke és a nemzetközi együttműködés megszilárdításának érdekeit szolgálja. A nemzetközi feszültség enyhítéséhez pozitív hozzájárulást jelent a parlamentek közötti közvetlen kapcsolatok felvétele és a parlamenti küldöttségek kicserélése is, amit a Szovjetunió Legfelső Tanácsának kezdeméE politika alapköve a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének nagy lenini elve volt és marad. A Szovjetunió kormánya továbbra is a feszültség további enyhítésének és az államok közötti bizalom megszilárdításának, a szilárd és tartós béke, valamint biztonság biztosításának külpolitikáját fogja folytatni abból indulva ki, hogy ez a politika megfelel valamennyi nép életérdekeinek és legforróbb vágyainak, valamint béketörekvéseinek. (Taps.) Egyáltalán nem lehet kétséges, hogy a négy nagyhatalom kormányfői genfi értekezlete pozitív eredményeket hozott a béke megszilárdítására és fontos határozatok elfogadásához vezata teljes mértékben jóváhagyja a Szovjetunió kormányküldöttségének a genfi értekezleten végzett tevékenységét. nyezésére valósítanak meg. Remélhető, hogy ezek a kapcsolatok is bővülni fognak. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a szélesebbkörű politikai, gazdadasági és kultúrális kapcsolatok felvétele az országok között, tekintet nélkül társadalmi és politikai rendszerükre, a szuverén jogok és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján megfelel a népek érdekeinek és a béke, barátság és a kölcsönös együttműködés megszilárdításához vezet A Szovjetunió Legfelső Tanácsa meg van győződve arról, hogy a genfi értekezlet és a négy nagyhatalom kormányfőinek a külügyminiszterek számára kidolgozott irányelvei új indítékot adnak a népek harcának további fokozására az egyetemes béke megszilárdításáért. A békeszerető népek bizonyára megfelelő éberséget és elkerülhetetlen következetességet tanúsítanak annak érdekében, hogy a négy nagyhatalom kormányfői által Genfben kitűzött feladatokat konkrét határozatokban fektessék le a világbéke és valamennyi nemzet biztonsága érdekében. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa kijelenti, hogy a Szovjetunió a béke, a nemzetközi együttműködés és a nemzetközi feszültség enyhítésének politikáját folytatta és folytatja továbbra is és arra fog törekedni, hogy a legfontosabb nemzetközi kérdéseknek tárgyalások útján való megoldása érdekében bizalom alakuljon ki az államok között. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa annak a reményének ad kifejezést, hogy ezen az úton valamennyi parlament és kormány támogatni fogjaA Szovjetunió Legfelső Tanácsának szilárd megyőződése, hogy a szovjet nép, amelyet az az őszinte és forró törekvés hat át„ hogy békében és barátságiban éljen minden nemzettel, amely egyértelműen támogatja kormányának békés külpolitkáját és amelyet a kommunizmus felépítésének nagy eszméi ihletnek, továbbra is rendíthetetlen eréllyel fog harcolni hazája további felvirágzásáért. zetett számos bonyolult nemzet! kérdésben. A genfi értekezlet sikeréhez nen csekély mértékben járult hozzá a szovjet kormányküldöttség tárgyilagos és reális állásfoglalása a megtárgyalt nemzetközi kérdésekhez és az a törekvése, hogy e kérdéseket tárgyalások útján oldják meg. Tagadhatatlanok a genfi értekezlet többi résztvevőinek, főleg az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányküldöttségei vezetőinek — D. Eisenhower úrnak, az USA elnökének, A. Eden úrnak, NagyBritannia miniszterelnökének és E. Faure úrnak, Franciaország miniszterelnökének érdemei is. (Folytatás a 2. oldalon.) N. A. Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének záróbeszéde A Szovjetunió Legfelső Tanácsának határozata N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolójához