Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)
1955-08-07 / 189. szám, vasárnap
2 \ IIISZ0 1955. augusztus 10. A szovjet mezőgazdasági dolgozók küldöttsége visszatért hazájába A szovjet mezőgazdasági dolgozók küldöttsége, élén I. A. Benediktovval, a Szovjetunió kolhozainak miniszterével, amely Angliából való visszatérése alkalmával meglátogatta Csehszlovákiát, szombaton, augusztus 6-án viszszatért hazájába. A ruzyni repülőtéren Marék Smida földművelésügyi miniszter, Vratislav Krutina, a CSKP KB titkára, továbbá Karel Polácek gépiparügyi miniszter, dr. Q. Sekaninová-Cakrtová, a külügyminiszter helyettese, Oldrich Sícha, a Külügyminisztérium protokollfőnökének helyettese és a Földművelésügyi Minisztérium számos dolgozója búcsúzott el a küldöttségtől. A búcsúzásnál jelen volt M. D. Szityenko, a prágai szovjet nagykövetség tanácsosa is. A filmdolgozók és kollektívák kitüntetése A köztársasági elnök a kormány javaslatára az alábbi kitüntetéseket adományozta : A KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMRENDET Martin Fricnek, a Prágai Állami Művészeti Filmstúdió államdíjas rendezőjének, a csehszlovák filmgyártás — különösen a filmrendezés fejlesztése terén elért rendkívüli érdemeiért, N. A. Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének záróbeszéde (Folytatás az 1. oldalról) A megtárgyalt kérdések lényegéhez elfoglalt álláspontok különbözősége ellenére az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányfői csakúgy, mint mi, jóakaratot és őszinte törekvést nyilvánítottak arra, hogy megtaláljuk a közös hangot és kitűzzük az utakat a nemzetközi kérdések megoldásához, amelyek fontosak a világbéke és biztonság szempontjából. (Taps.) A genfi értekezlet pozitív eredményei az értekezlet valamennyi résztvevője azon közös erőfeszítéseinek gyümölcse, hogy elérjék a kölcsönös megértést és a kölcsönösen elfogadható megoldásokat, melyek tekintetbe veszik valamennyi ország érdekeit. Nem kétséges, hogy a genfi értekezlet résztvevőinek az a gyakori kijelentése, hogy a jelenlegi ellentéteket békés úton igyekeznek megoldani, lehetőségeket akarnak keresni az álláspontok megközelítésére valamenynyi nemzetközi kérdésben és olyan megoldásra törekednek, hogy az megfeleljen valamennyi fél igazságos követelményeinek, kell, hogy pozitív fontossággal bírjon a nagyhatalmak közöl ti bizalom helyreállításában. A szovjet kormány nevében ugyancsak nagy megelégedésemnek akarok kifejezést adni afelett, hogy D. Eisenhower úr, az USA elnöke, A. Eden úr, Nagy-Britannia miniszterelnöke és E. Faure úr, Franciaország miniszterelnöke a kormányfők genfi értekezlete után mondott beszédeikben és nyilatkozataikban ama óhajuknak adtak kifejezést, hogy a további tárgyalások folyamán megőrizzék a genfi értekezletet jellemző együttműködés és kölcsönös megértés légkörét. (Taps.) Ez az óhaj teljesen megfelel a szovjet kormány törekvésének. (Hosszantartó taps.) Hisszük, hogy ha ezt a légkört megőrzik a négy nagyhatalom ez év októberi külügyminiszteri értekezletén is, ez biztosítékot nyújt az értekezlet sikeres munkájára, biztosítja az új, pozitív eredmények elérését a fontos nemzetközi kérdések megtárgyalásában és megoldásában. A s\»vjet kormány távol áll attól, hogy csökkentse és lebecsülje a problémák nehézségét, amelyeket még azelőtt kell megoldani, mielőtt teljesen megszűnne- a nemzetközi kapcsolatok feszültsége és helyreállna a teljes bizalom az államok között. Ezért a külügyminiszterek jövő értekezletének nagy fontosságot tulajdonítunk. Ennek az értekezletnek tovább kell folytatnia a tárgyalásokat és hatásos intézkedéseket kell javasolnia azon kérdések megoldására, amelyekről a kormányfők Genfben tárgyaltak. A külügyminiszterek a kormányfők irányelvei alapján megtárgyalják mindazokat a javaslatokat, amelyeket a genfi értekezlet folyamán előterjesztettek és tekintetbe veszik azokat a nézeteket, amelyeket a kormányfők kinyilvánítottak. Beszédemben már rámutattam, hogy a szovjet kormány kész a genfi értekezlet határozatainak pontos teljesítésére. Ezzel kapcsolatban szeretném megállapítani, hogy némely külföldi lapok, amelyek a beszédemben felsorolt érvekre hivatkoznak, a leszerelési javaslattal kapcsolatban, melyet a genfi értekezlet elé Eisenhower űr, az USA elnöke nyújtott be, teljesen helytelenül megkísérlik a dolgot úgy magyarázni, mintha a szovjet kormány ezeket a javaslatokat teljesen elutasítaná. Természetesen lelkes hívei vagyunk a fegyverkezés csökkentésére és as atomháború eltiltására tett saját javaslatainknak, azonban nem utasítjuk el azt, hogy komolyan tárgyaljunk bármilyen más javaslatról, amelyet az a törekvés hat át, hogy utat találjon e probléma megoldásához. (Taps.) Amint beszámolómban már megállapítottam, Eisenhowernek, az USA elnökének a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti katonai információk kicserélése, valamint a két állam területének kölcsönös, repülőgépről történő fényképezésére tett javaslata éppen ilyen javaslat. A szovjet kormány gondosan és komolyan foglalkozik és foglalkozni fog Eisenhower úr javaslatával, abból indulva ki, hogy egymáshoz közel kell hozni az álláspontokat és megegyezést kell elérni e nagyon fontos kérdésben. Hisszük, hogy továbbra is vállvetve fogunk haladni a békeharcban a népek érdekében és a dolgok jobbén fognak sikerülni és jól fognak végződni. (Hosszantartó taps.) A dicső kommunista pártunk és annak Központi Bizottsága által vezetett szovjet kormány külpolitikáját egyhangúlag jóváhagyja a sokmilliónyi szovjet nép és valamennyi békeszerető ország népe. Ez bizalommal tölt el bennünket az iránt, hogy pártunknak és kormányunknak a nemzetközi feszültség enyhítésére, az államok közötti bizalom helyreállítására, az új háború veszélyének kiküszöbölésére és az államok közötti együttműködés felvételére — tekintet nélkül társadalmi rendszerükre, — irányuló külpolitikája további sikert biztosít a külpolitikában. (Viharos, hosszantartó taps.) A MUNKAÉRDEMRENDET A Csehszlovák Állami Film-, Rajz- és B íbiilm-stúdiójának kiváló rajz- és bábfilmek alkotásáért, Jindíich Brichtának, a Zeneakadémia filmművészeti fakultása docensének a filmdokumentációban, különösen a kinematográtiai múzeum kiépítésében végzett kiváló tevékenységéért. A Csehszlovák Köztársaság kormánya az „ÉRDEMES MŰVÉSZ" megtisztelő címet adományozza: Theodor Piéték filmszínésznek sok évi kiváló filmszínészi működéséért, Otakar Vávronak, a Prágai Művészeti Filmstúdió rendezőjének művészeti filmrendezésben elért kiváló rendezői teljesítményéért. Jirf Trnkának, a Prágai Rajz- és Bábfilm-stúdió államdíjas rendezőjének és művészének kiváló rendezői és művészeti tevékenységéért, amellyel hozzájárult bábfilmművészetünk fejlesztéséhez, Jaroslav Marvannak, a Prágai Nemzeti Színház államdíjas színészének sok évi színészi működéséért, tekintettel a filmművészetben elért kiváló eredményeire Karel 7emannak, a Rajz- és Bábfilmstudió gottwaldovi alkotó csoportja rendezőjének a trükk bábfilmmüvészet terén elért kiváló eredményeiért, Bohumil Vosahlíknak, a Prágai Ismeretterjesztő és Oktatófilm-stúdió rendezőjének az ismeretterjesztő és oktató filmművészet terén végzett kiváló munkájáért, Petr Sejrknek, a Prágai Művészeti Filmstúdió műtermi technikusának a filmépítkezésben elért kiváló munkaoredményeiért, Jaroslav Novotnynak, az Ismeretterjesztő és Oktatófilm-stúdió gottwaldovi alkotócsoportja rendezőjének az iskolai és oktató filmművészetben elért kiváló eredményeiért, Rudolf Regentíknek, a Csehszlovák Állami Film ceské budejovicei kerületi igazgatójának a Csehszlovák Állami Film kerületi igazgatósága rendkívül eredményes vezetéséért, Karel Vítkovskynak, a Prágai Filmelosztó másolőosztálya vezetőjének a filmmásolatokról való gondoskodásban elért kiváló munkaeredményeiért, Václav Hunkának, a Prágai -Művészeti Filmstúdió operatőrjének a művészeti filmezésben elért kiváló eredményeiért, Václav Wassermann-nak, a Prágai Művészeti Filmstúdió rendezőjének a művészeti filmmunkában elért sok évi sikeres rendezői munkásságáért Vlado Bahnonak, a Bratislavai Művészeti Filmstúdió államdíjas rendezőjének a filmdramaturgia és rendezés terén végzett kiváló munkájáért, j Karol Krskának, a Bratislavai Művészeti Filmstúdió államdíjas operatőrjének a művészeti filmezésben elért kiváló eredményeiért. Gustav Hilmarnak, a Prágai Csehszlovák Hadsereg Színház színészének sok évi sikeres színészi tevékenységéért, tekintettel kiváló filmszínészi teljesítményeire, Ján Stallichnak, a Prágai Művészeti Filmstúdió operatőrjének a művészeti filmezés terén végzett sok évi kiváló munkájáért, Pafo Bieliknek, a Bratislavai Művészeti Filmstúdió filmszínészének és rendezőjének sok évi sikeres színészi és rendezői tevékenységéért, amellyel jelentősen hozzájárult a szlovák film fejlődéséhez, Sámuel Adamcík színésznek és filmszínésznek, a Bratislavai Nemzeti Színház tagjának sok évi sikeres színészi működéséért, tekintettel a szlovák filmművészetben elért kiváló színészi teljesítményeire, A köztársaság elnöke a kormány javaslatéra „AZ ÉPÍTÉSBEN ELÉRT ÉRDEMEKÉRT" kitüntetést adományozza : A Csehszlovák Állami Film prágai híradó és dokumentáris filmstúdiójának népünk építő igyekezetének hathatós propagálásáért, Ondrej Majernak, a bratislavai mozik főigazgatósága vezetőjének, a Csehszlovák Állami Film szlovákiai kerületi igazgatóságainak építésében szerzett érdemeiért, • D éggel korán ébredtünk. Egyrészt azért, mert a határon úgyis el kell intézni az útlevéllel kapcsolatos teendőket, másrészt meg azért, mert úgysem tudna nyugodtan aludni az ember, ha már itt van egy kőhajításnyira a Szovjetunió határától. Itt egy előző napi eldöntetlen vitánk is megoldódott. Akik az orosz kocsiban ültek, köztük magam is, voltig azt hangoztatták, hogy mi már nem szállunk át Moszkváig, mert ez a kocsi egyenesen oda megy. A másik kocsi utasai pedig azzal érveltek, hogy igenis át kell szállnunk Csernőn, mert a határon túl már szélesebb nyomtávú a vasút, mint nálunk. Ez igaz, ezt mindnyájan tudtuk. Csak azt nem. hogy mi lesz velünk. De mindent megtudtunk, miután kocsinkat betolatták egv tágas fedett szerelőműhelybe. Nagy erőt kifejtő villanyfelvonógépekkel felemelték úoy. hogy az alváz a síneken maradt. Azután eny drótkötéllel az alvázt kihúzatták a kocii alól úgy, hogy az ég és a föld között lebegett, olyan kétméternyi magasságban, majd egy másik alvázt gurítottak alá. s ráeresztették a súlyos kocsit. A szerelök meghúzták a csavarokat, ellenőrizték a biztosító berendezést, s kocsink már készen is állt a szerelőműhely másik oldalán, a széles nyomtávon Moszkva felé. Rencés Sándornak, no meg Beles bácsinak is megjött a kedve, miután beülhettek a ragyogóan tiszta, kényelmes orosz kocsikba. Kényelmesen helyezkedtem el újra a kékpamlagos bársonyülésen és amikor elindult szerelvényünk Csop felé. akaratlanul is a szovjet mérnökökre, tervezőkre, a technika különféle ágaiban ténykedő dolgozókra gondoltam, meri hisz ilyen kényelmes kocsikban szívesen utazik az ember és az átszálTizennégy nap a ^Szovjetunióban lássál sem kell bajlódni — még így sem, hogy a két ország vasúti sínéi különböző nyomtávvak — mert ahogy már említettem is, röpke húsz perc alatt „átvarázsolták" kocsinkat a szélesnyomtávú vasútnak megfelelően. T~\élután 3 óra lehet. Vonatunk I / Kárpátukrajna rónáit elhagyva, vadregényes festői táj szépségei között suhan tova, kergetve a nyári szellőt. Majd mind közelebbről látjuk a bérces Kárpátok hegycsúcsait, szerpentineken kanyarog a vonat, csermelyt, patakot és számtalan alagútat hagyva maga után. És lassan elmaradoznak a nagy hegyek és a dombok között feltűnnek a jellegzetes kis ukrajnai faluk, a dombtetőre épült kupolás pravoszláv templommal. A falvak fából épített házait művészi faragások díszítik és a sárgás színnel meszelt falakon kellemesen hat a zöld zsálugáter, a kisablakok tarka-barka virágai pedig még szebbé teszik az egész tájat. Sötétedni kezd. Egyideig még gyönyörködhetünk a táj szépségeiben. de lassan leszáll az alkony, sötétbe borul a tájék, csak az állomás lámpáinak fénye villan be néha-néha a fülkék ablakán, amint szerelvényünk elrobog egy-egy állomás előtt. Alig félnapot utaztunk a szovjet földön, s már mennyi sok az élmény, milyen sokat tudnak beszélni a küldöttség tagjai. | Rengés Sándor is fel-felkiált örö\ mében: „Hej, de szép volt az a lankás hegyoldal, s mennyire tetszett nekem a zöld fűvel borított hegyoldalban a birkanyáj, körülöttük kis hihászkutvnk Icernetödztek. a vén juhász pedig a fa árnyékában MÁSODIK NAP pipázgatott". Beles bácsi meg szeretett vdtna kiszállni az egyik patak partján, s azt mondja, milyen jó lett volna egy kicsit a gyerekekkel lubickolni a patak vizében, vagy megkérdezni ott a falu végén egy-egy idős bácsikát, hogy megy itt az élet, egyszóval elbeszélnének a mindennapi munkáról, örömükről, gondjaikról, s persze ha van, bánatukról, bajaikról. Ej ha, valamiről majdnem megfeledkeztem. Hisz hivatalos vagyok Beles bácsihoz egy pohár borra. No. ezt nem szabad elmulasztani, mit szólna Beles bácsi, ha nem mennénk el, talán még meg is haragudna. A táj szépségein már úgysem legeltethetjük szemünket, mert teljes sötétség lepte be a hegyeket, a folyókat, a csörgedező patakokat, így hát ellátogatok Beleé bácsiékhoz. F id ám itt a beszélgetés. Beles bácsi katonaéveiről mesélget. Azt mondja, hogy a tizennégyes háborúban járt ő már egyszer ezen a vidéken. S most abban bízik, hogy hátha találkozik azokkal, akiket fogsága idején megismert. Hej, ez volna ám a kézfogás! Élete legszebb pillanata ... Közben előkerül az üveg. Húzok belőle néhány kortyot, de Belei bácsi csak unszolgat, hogy az semmi. annál még az egér is többet iszik. Húzza meg, ne sajnálja. — noszogat. Nem mondom, a jó bort megiszom, de hát mégis mentegetődzöm. hogy akkor nem marad Beles bácsinak. pedig jól esik majd még későbbre is, ha marad egy-két pohárra való. Ő oda se neki, s mintha a falnak beszélnénk, rám se hallgat, csak kínálgat, de amikor látja, hogy máskép nem megy, előránt egy üveget, s azt mondja büszkén. „Ne féljen elvtárs, van itt még egy kis itóka. Még otthon megfogadtam, még ha addig élek is — mondja — veszek itt már az első nap egy üveg vodkát." Így most már minden kedvére van Beles bácsinak, gondolom magamban, de ö tovább morfondíroz, és a fülkébe éppen most belépő ifjú legénykére mutat. (Szép szál barna fiú ez a Götz, a határvidék jól ismert ifjúsági brigád vezetője), ö az oka mindennek — mondja bosszúsan Beles bácsi... Csak nem történt valami •köztük — állok ott érthetetlenül. Hisz ők ketten az ifjú, meg az öreg. már Práaában összebarátkoztak. A fiatal Götz segítette a Beles bácsi bőröndjét vinni az állomásra és ügyelt rá, hogy a prágai utcán a nagy forgalomban valami ne érje. Vaion mi a baj mégis? Az örea valamelyes fényképezőgépet emleget. Az ifjú mentegetődzik, hogy sajnos ezt — s mutat aépére — saját magának vette, és éppen az volt az üzletben az utol tó ..Pionír" fényképezőgép .. . Talán Beles bácsi is felvételeket akar készíteni az útról? — vetődik fel agyamban a gondolat. De ők ketten tovább vitáznak. Beles bácsi köti az ebet a karóhoz. hogy ezt aztán nem hagyja annyiban. Már-már azt hittem, hoav komolyan összevesznek, míg vénre Belei bácsi magyarázkodni kezd. Mennyire szerettem volna eav ilyen fényképezőgépet vásárolni, mert minden tervem az volt, hoay Moszkvában odaajándékozom egy kis pionírnak, vagy egy komszomolistának. De hát mit csináljon az ember, ha ez a Götz nem vásárolt, pedig a pénzt odaadtam rá. Most itt van ni, csupasz kézzel megyek Moszkvába. Mindanynyiunknak tetszett, hogy Beles bácsi, a hatvanötéves szövetkezeti tag arra is gondolt, hogy majd a moszkvai pionírokat megajándékozza. Már sajnálni kezdtük, hogy tényleg csupasz kézzel megy Moszkvába, de azonnyomban hirtelen felkapja a fejét és nagy büszkén előszed zsebéből különféle ajándéktárgyakat. „De akkor is adok. ám ajándékot a kis pioníroknak"! C sikorognak a vonat fékjei, lassít a szerelvény. Kitekitünk az ablakon. Nagy üvegcsarnok alá szaladunk, jobboldalt a hatalmas állomásépület látható, rajta neonbetűk jelzik, hogy Lvovba érkeztünk. Villanyfényben úszik minden. Húsz percet állunk itt — mondja Vasziljevics, a kísérőnk. Senki sem maradt a vonatban. Mindenkit kicsalt a kíváncsiság. Pénzünk van, így egyet s mást vásárolunk. Cigarettát/ málnaszörpöt, megkóstoljuk a sert, majd az esti fényben nézegetjük az állomásépületeket, s elcsodálkozunk az építész művészi munkáján. De húsz perc vm sok idő. A vonat indulását jelzi a hanaszóró s ki-ki a fülkéjében helyezkedik el. Tovasuhanunk, közben a térképet nézzük, s örömmel állapítjuk mea. hoay rprinol re m (f r Ukrajna szívében leszünk. Lassan elcsendesedik minden, a fülkében már csak a kék lámpák halvány fénye világít. Alszik mindenki alszik BeleS bó esi is. s talán fryocw. nrt álmod,ja. hoav körülfonták fit a moszkvai kis pionírok és ő vidáman osztogatja a Prága szépségeiről hozott fényképalbumokat. MÉRY FERENC.
