Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-06 / 188. szám, szombat

195^5. augusztus 6. UJSZO 5 Engels halálának 60. évfordulója H atvan évvel ezelőtt, 1895. au­gusztus 5-én halt meg a tu­dományos szocializmus egyik megalapítója, a nemzetközi proletariá­tus nagy vezére, Engels Frigyes, aki — ahogy ezt Lenin hangsúlyozza, — „barátja, Marx Károly után kora pro­letariátusának legjelentősebb tudósa és tanítója volt az egész civilizált vilá­gon." Engels életművét nem értékelhetjük különválasztva Marx életművétől, mert mindketten egyformán gondolkoztak és cselekedtek, kiegészítették egyvnás munkáját. „A kommunista párt kiált­ványa", (1848), amelyben Marx és En­gels kifejti a dialektikus és a törté­nelmi materializmust, mint a munkás­osztály világnézetét, ragyogó példáját nyújtja közös munkájuknak. Marx és Engels tudományosan bebizonyította, hogy az osztályharc az osztálytársada­lom fejlődésének törvénye, hogy ez a harc elkerülhetetlenül a kapitalizmus forradalmi megdöntéséhez, a proletár­diktatúra győzelméhez vezet. Marx és Engels egyben be­bizonyította a proletariátus ön­álló forradalmi pártja megalaku­lásának elkerülhetetlenségét. En­gels munkája jelentős részt képez az egységes marxista tanítás megte­remtésében. Míg Marx főleg az új ta­nítás gazdasági oldalát, Engels első­sorban annak filozófiai részét dolgozta ki. igen nagy jelentőségű különösen „Hogyan forradalmasítja Eugen Düh­ring úr a tudományt" (1877) és „Feuerbach és a klasszikus német filo­zófia felbomlása" c. filozófiai művei. „A természet dialektikája" c. művében kifejti a marxista nézeteket a ter­mészettudomány egyes kérdéseire, „A család, a magántulajdon és az állam keletkezése" c. műve magába foglalja többek között a marxista államelmé­letet. Marx halála után a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tette Marx fő művének, a Tőkének befejezetlen, II. és III. kötetét. Marx halála után Engelsnek törté­nelmi feladat jutott: a forradalmi munkásmozgalom élére állni, s har­colni annak minden (munkáspártja for­radalmisága megőrzéséért a polgárság és az árulók különféle megalkuvó „el V méletei" ellen. E harcot Marx és En­gels művenek nagy folytatója, V. I. Lenin fejezte be, aki megtisztította a marxizmust a szociáldemokrata megal­kuvás hordalékától, és a marxista el­veket a felbo'.nlóban lévő kapitalizmus stádiumára, az imperializmusra alkal­mazta. Ma azon sikereken keresztül emlé­kezünk Engelsre, amelyeket az embe­riség nagy része, élén a Szovjetunióval, már elért a szocializmus gyakorlati megvalósításában, amelynek elméleti alapjait Marx és Engels rakták le. A londoni esti lapok N. A. Buiganyin beszámolójáról London, (TASZSZ) — A londoni esti lapok feltűnő helyen közlik N. A. Bul­ganyinnak, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének, a Legfelső Szovjet harmadik ülésszakán a négy nagyha­talom képviselőinek genfi értekezletén elért eredményekről tartott beszámo­lóját. A hírek arról számolnak be, hogy Buiganyin beszédét a képviselők óriási lelkesedéssel fogadták. A lapok hang­súlyozzák Buiganyin szavait a genfi konferenciáról, amely szerint „a bé­keszerető erők egyértelmű eredmé­nyének kell tekinteni". Az „Evening Standard" első olda­lán hatalmas cím alatt hozza Buiga­nyin beszámolóját. Buiganyin beszé­déből az alábbiakat emeli ki: „A négy nagyhatalom kifejezésre juttatta azon kívánságát, hogy végezni kell a hi­degháborúval." E. Faure és A. Pinay elfogadták a szovjet kormány meghívását Párizs, (CTK). — A francia kormány képviselője bejelentette, a kormány au­gusztus 4-i ülésén elhatározta, hogy Edgár Faure miniszterelnök és Antoi­ne Pinay külügyminiszter elfogadja a szovjet kormány meghívását a Szov­jetunió meglátogatására. A francia ál­lamférfiak moszkvai látogatásának pontos dátumát még nem tűzték ki. Az AFP francia sajtóiroda szerint Fau­re és Pinay moszkvai látogatására va­lószínűleg ez év októberének első fe­lében kerül sor. Edgár Faure francia miniszterelnök csütörtökön délután fogadta Sz. A. Vinogradovot, a Szovjetunió párizsi nagykövetét és közölte vele a kormány határozatát. v Kínai—amerikai tárgyalások Genfben Genf, augusztus 5. (CTK) — Az Oj Kína sajtóiroda jelentése szerint au­gusztus 4-én a genfi „Nemzetek Pa­lotájában" tartották harmadik össze­jövetelüket a Kínai Népköztársaság és az USA nagykövetei. A két ország nagykövetei folytatták a tárgysorozat első pontjával a civil lakosság hazatérésének kérdésével "kapcsolatos nézetek kicserélését. Az értekezlet 1 óra 45 percet tartott. A következő összejövetelt augusztus 8-án, hétfőn tartják. Goában feszült a helyzet Delhi, augusztus 5. (CTK) -— Az in­diai tájékoztató szolgálat jelentése szerint augusztus 3-án a portugál ka­tonák rálőttek 28 indiaira, a béke­mozgalom tagjaira, akik Goa területé­re léptek. Kettőt közüjük agyonlőttek, s kettőt súlyosan megsebesítettek. Augusztus 4-én ezzel az incidenssel kapcsolatban Pántih belügyminiszter jelentést tett az indiai parlamentnek. A jelentés hangsúlyozza, hogy az in­diai kormány a portugál kormány ezen durvasága miatt nyugtalan. Bejelen­tette, hogy az indiai kormány mér­legeli, milyen intézkedéseket tegyen ezzel kapcsolatban. Az USA Kommunista Pártjának értekezlete New York augusztus 5. (TASZSZ) — A Daily Worker jelentése szerint az USA Kommunista Pártja nemrégen ér­tekezletet tartott. Az értekezlet meg­tárgyalta és jóváhagyta Illionis állam szervezeti titkárának, Light Foot-nak beszámolóját, amely felhívja a demok­ratikusan gondolkodó amerikaiakat, hogy vegyenek részt a hidegháború megszüntetésére indított mozgalom­ban. Az értekezlet, elhatározta, hogy a párt fő feladatainak egyike jelenleg a McCarranov-féle ún. „kommunista te­vékenység" ellenőrzése törvényének megszüntetéséért vívott harc, valamint a kommunista párt vezetőinek üldözé­sére hozott Smith-törvény elleni küz­delem. Ausztriában átadják az osztrák kormánynak a szovjet igazgatás alatt álló vállalatokat Bécs, augusztus 5. (TASZSZ) — A bécsi lapok augusztus 4-én az alábbi hivatalos közleményt közölték: „Kamitzon pénzügyminiszter, Vald­brunner közlekedésügyi és az álla­mosított vállalatok minisztere, vala­mint Jusin, a Szovjetunió külkereske­delmi miniszterének helyettese tár­gyalásokat folytattak és augusztus 3­án megállapodtak, hogy ez év augusz­tus 13-án minden szovjet igazgatás alatt álló vagyont átadnak az osztrák kormánynak." Galsaiak győztek az aratási versenyben Az aratás mielőbbi elvégzése érde­kében verseny indult a füleki járás szövetkezetei között. Minden szövet­kezet azon iparkodott, hogy minél előbb elvégezhesse az aratást. A ren­des időben végzett aratás elsősorban a szemveszteség csökkenését eredmé­nyezi. Azt minden földműves tudja, hogyha a gabona túlérik, a hektáron­kénti szemveszteség 2—3 mázsát is kitesz. Az aratás idejében való elvég­zésének tehát első célja a szemvesz­teség megakadályozása volt. Második pedig, hogy ki kerül a verseny élére, lesz-e becsülete a szövetkezetek előtt. Ment is a munka, mint a karikacsapás. A traktorállomás jó gépekkel látta el a szövetkezeteket. Az aratási verseny­ből győztesen a galsaiak kerültek ki. Augusztus elsején telefonon jelentet­ték a járási pártbizottságnak, hogy az aratást befejezték. A második helyre a fülekkovácsiak kerültek, mivel au­gusztus 2-án ők is befejezték az ara­tást. Jelentés a szepsi járásból Nagy lendülettel folyik az aratás­cséplés Kelet-Szlovákia déli részén, A királyhelmeci járás után most a szfep­si járás területén is tetőfokát érik el a nyári munkálatok. A szövetkezetek közül egyesek már teljesítették köte­lességüket az állam iránt. A Torna: Egységes Földművesszövetkezet tag­jai elsők voltak a járásban, akik a tervezett árpamennyiséget beszolgál­tatták. A tornai példát Áj szövetkeze­tesei is követték. Az ájiak 120 mázsa árpát vittek a begyűjtőhelyre. A múlt napokban a szepsi szövet­kezet udvaráról is elindultak a feldí­szített kombájnok a földekre. A szep­siek 354 mázsa árpával ugyancsak eleget tettek beadási kötelezettsé­güknek. A szövetkezet tagjai verseny­re hívták ki a járás valamennyi szö­vetkezetét a gabonabeadási terv minél előbbi teljesítésére. (— m —) Tizenhat üzemi dolgozó jelentkezett a hetényi szövetkezetbe A hetényi szövetkezetesek pár nap múlva már végeznek a csépléssel, örülnek mindannyian, hisz ilyen szép gabonatermésük mint ez idén, már ré­gen volt. Tavaly alig 13,5 mázsa átla­gos hektárhozamot értek el és ez idén legalább 23 mázsás hektárhozamra szímítanak. A szép eredmények láttán 16 eddig üzemben dolgozó tért vissza a szövetkezetbe és megvan rá a ki­látás, hogy további kis- és középpa­rasztok kérik felvételüket a szövetke­zetbe. Meggyőződtek az elért eredmé­nyekből arról, hogy a közös gazdál­kodás sokkal elönyösebb. Poor N., ögyalla A losonci járásban szükség van a gépek jobb munkájára A vilkei szövetkezet határában be­fejezés előtt áll az aratás. A 202 hek­tár gabonából már alig van valami lá­bon. Igaz, az aratási terv szerint már be kellett volna fejezni az aratást, de ez nem sikerült. Egyrészt azért nem, mert a gabona lassan ért be, más­részt pedig azért, mert a vilkei trak­toroshrlgád tagjai egy kicsit kényel­mesek voltak. Volt olyan nap, amikor a szövetkezet megsegítésére kirendelt 6 aratógép közUl csak egy tudott dol­gozni. Bizony nem jó fényt vet ez a traktorosbrigád, Illetve a traktorállo­más munkájára. Látni, hogy a gépe­ket csak papíron „javították" ki. A gya­kori üzemzavarhoz nagyban hozzájá­rul a traktorosok hanyagsága, tudat­lansága. Az egyik napon a szövetkezet elnöke azon kapta a traktorosokat, hogy „fe­lében aratnak". Ezt úgy kell érteni, hogy a termés megdőlt és ők nem gondolkoztak rajta, hogy melyik ol­dalról kezdjenek az aratáshoz, hanem gondolkozás nélkül kezdték vágni a gabonát. Több helyütt csak a kalászt ütötték le. Amikor az elnök felelős­ségre vonta őket, azt modták, hogy így is lehet aratni. A traktorállomás vezetőségének na­gyobb figyelmet kell fordítania a trak­torosok munkájára, mert nemcsak a vilk°iek, hanem a három kilométerre fekvő jelsőci szövetkezet tagjai is pa­naszkodtak a traktorállomásra. A szö­vetkezet szérűin már zúgnak a csép­lőgépek. A cséplés folyamán a tagok örömmel állapították meg, hogy ár­pából 6 mázsával termett több az idén, mint tavaly. Azt mondjak a szövet­kezeti tagok, hogy a cséplőgépből úgy csorog a mag, hogy alig gvőzik elhor­dani alóla a telt zsákokat. A gépész szerint 3,5 perc alatt telik meg egy zsák. A szövetkezet tagjai első s legfon­tosabb kötelességüknek tartják az ál­lam iránt kötelezettségük teljesítését. A gabonával telt zsákokat a cséplő­gépből egyenesen a begyűjtőhelyre szállítják. Augusztus l-ig 224 mázsa rozsot és 203 mázsa árpát adtak be. Már most gondolnak a jövő évi gaz­dag termés biztosítására. Aratás után mindjárt elvégezték a tarlóhántást és 11 hektáron már a másodnövényt is elvetették. Szarka István Ojakdról fel&itein... Baka község határában öt tölgyfa képviseli a múltat. Dere­kukat három-négy kislány ölelő karja is csak nehezen tudná át­érni. Mátyás fáinak nevezi ezeket a tölgy-matuzsálemeket Baka népe, mert a közhit szerint, valamikor Mátyás király pihent meg alatta és oly jóízűt falatozott a vendég­szerető falusiak főztjéböl, hogy még az ujjait is megnyalta utána! Hogy járt-e Mátyás király vala­ha is Baka környékén, nem tudom. Arra' sem mernék mérget venni, hogy megvoltak már akkortájt ezek a tölgyfák. De azt már ta­núkkal is tudom bizonyítani, hogy a bakai asszonyok olyan kitűnően tudnak főzni még manapság is, hogy bizony a legnagyobb ínyenc is megnyalhatná utána az ujját. Lám, amikor Bakára érkeztem, akkor is ilyenféle dologban sürgö­lődtek a szövetkezettel szemközti udvaron. Tíz-tizenöt városi brigá­dos kanalazta Kulacs Ilona főztjét, s olyan általános megelégedettség­gel szürcsölték a finom gulyás­levest, hogy felért az bizony bár­milyen dicsérettel. Nehezen is in­dult később a marokszedes, meri, hát ilyen bakai trakta után inkább heverészni vágyik az ember, mint gabonaszálak után hajladozni a pa.­rázsló napsugarak záporesöje alatt. No de okkor sem lett volna különösebb fennakadás, ha nem is ment volna olyan frissességgel a gabona betakarítása Bakán. Mert ott, ahol nem volt nedvesben a ga­bona, elvégezték már a java mun­kát még a múlt héten a kombáj­nok. Lám, Pralovszky Károly el­nöknek, Tóth István agror.ómus­nak meg Nógel Károly könyvelő­nek még most is olyan álmos a tekintetük, mintha hetekig nem aludtak volna. Mint ahogyan tény leg nem is hunyták ők le szemüket az utolsó napokban, mert 4—5 éj­szakán keresztül árgus szemmel kellett vigyázniuk a magtisztítást. Meg aztán az ünneplés is kiveszi ám az emberből a frissességet. Mert hogy el ne felejtsem meg­említeni, ünnepelni is ráértek, még munka közben is a bakaiak. Mégpedig milyen szívet gyönyör­ködtető ünnepet ültek! Még be se várták a derék bakaiak, hogy be­fejeződjék az aratás, alig hogy le­vágták az aratógépek az araíliató „szárazat", uccu neki, máris pa­kolták a szekereket és gyerünk a begyűjtő helyre! Minthogy a falu legszebb ékességét, a becsületet kísértél- bíz ott, mert azzal a 10 vagon és 3 i mázsa búzával, a 10 vagon és 75 mázsa árpával, meg a 246 mázsa rozzsal, teljes egészében le is rót­ták\az államnak járó kötelezettsé­get! NEUMANN JÁNOS Régen volt ilyen termés a balogi határban Az ipolybalogi határban már há­rom napja zúg a cséplőgép. A falu két cs^)lőgépet kapott a traktorál­lomástól, s így vígan folyik a mun­ka. Egymás után telnek meg a zsákok a súlyos gabonával. Örülnek a gazdák a jó termésnek. Hegedűs Gábor, a helyi nemzeti bizottság elnöke is ott szorgosko­dik a cséplőgépnél, pedig még nem is az ő gabonáját csépelik. No de ez kölcsönre megy. Az Ipoly menti kis falu lakosai testvérekként él­nek, segítik egymást minden mun­kában. Ha valakit baj ér, közös erő­vel próbálnak segíteni a kárvallotton, ha pedig valakit öröm ér, az mind­annyiuk öröme. A közös szérűn va­ló csépléssel még közelebb kerültek egymáshoz. Ebéd közben tudok csak közelebb férkőzni Hegedűs Gáborhoz. Kissé szűkszavú embernek 'átszik. Sap­kaellenzője alatt vidáman csillog a szeme, amikor az idei termésről beszél. — Régen volt ilyen termés a balo­gi határban — mondja büszkén. — A beadási kötelezettség teljesítése nem okoz gondot senkinek. Jut is, marad is. Egy gazdatársunk se visz addig egy szem gabonát se haza, míg az állam iránti kötelezettségé­nek eleget nem tesz. Ügy csinál­juk mi is, mint a szövetkezetek. A cséplőgéptől egyenesen a begyűj­tőhelyre szállítjuk a gabonát. Lehet, hogy már jövőre az összes gabonát egy nagy-nagy kazalba rakjuk. A cséplőgép körül most sok min­denről szó esik. Legtöbb beszéd azonban a közös gazdálkodásról fo­lyik. Különösen sokat beszélgetnek az ipolynyéki szövetkezetről. Az említett szövetkezet határos a fa­lujukkal. Néha-néha átkacsintgatnak a szövetkezeti földekre. Éber sze­mekkel figyelik, hogy mi is törté­nik ott. Meg azután a közelebb dolgozó szövetkezeti tagokkal is szívesen elbeszélgetnek. Minden ér­dekli a balogiakat, ami a szövetke­zetről szól, akár jó, akár nem. Azt elismerik, hogy az ipolynyéki határ semmivel sem jobb a balogi határ­nál, mégis ott jó pár mázsával több termett hektáronként, mint az ő földjeiken. Meglátják azonban azt is, amit a szövetkezet rosszul csi­nál. Észrevették azt is, hogy az ő földjeikkel szomszédos dűlőkön eléggé hanyagul arattak. S mert a gabona megdőlt, az aratógép rosz­szul dolgozott. Szerintük csak har­madában — de nagyon sok gabo­nát megmenthettek volna a közös­nek, ha kaszával aratják le, azt amit a gép nem tudott. De ezt nem tették. Ha majd minálunk megalakul a szövetkezet, — mondja Hegedűs Gábor — mi majd megmutatjuk nekik, hogyan kell igazán jól gaz­dálkodni. Lehet, hogy ez az idő már nagyon is közel van, mert már most a cséplés alatt 8 kisgazda ír­ta alá a belépési nyilatkozatot. Sz. I.

Next

/
Thumbnails
Contents