Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-30 / 208. szám, kedd

1955. augusztus 30. UISZO ÜZEMI LAPSZEMLE Juraj Malachovsky, a kékkői szénbányák kiváló csoportvezetője 27 éve dolgozik főid alatt. Sokszáz méter folyosó kivágásában gazdag tapasztalatokra tett szert. Csoportjának nemcsak kfválé vezetője, hanem nevelője is. Szívesen fogadja a technikusok tanácsát. Aaüat a képen látható, Malachovsky elvtárs figyelmesen hallgatja társával, Básti Gézával Ondrej Ferenc főaknász ta­nácsait. Az egyetértés eredménye, hogy tervüket átlag 148,5 százalékra tel­jesítik. Ami ellen küzdeni kell Mese a moziban „Mühlenbergi ördög" című német színes mesefilmet vetítették Handlo­ván a moziban. Balra tőlem egy jó­kedvű, s mi több, jő beszélőképesség­gel megáldott ember ül a feleségével. A filmnek szép a meséje, figyelmesen nézem. De hallgatni a bőbeszédű, min­den jelenetre azonnal reagáló jókedvű szomszédomat vagyok kénytelen. — Csitt — szól a feleség. — Jól van, jól van "no — s3ól a férje és egy röpke félpercre elhall­gat, hogy aztán újra kezdje a ma­gyarázatot, a hangos izgulást, amikor a két uraságtól űzött rokonszenves fiatalnak a jó szellemek segítségére van szüksége. A filmen a jó emberek összefognak, legyőzik a rosszakat és a tolvaj, a negatív hős, akit a nézők megvetnek, aki már sokat lopott éle­tében lassan kővé válik. Először a lába, azután a törzse, majd lassan a feje is egyetlen kősziklává dermed, figyelmeztetésül azoknak, akik lop­nak. — Jól van, jól van — kiált fel örömmel a bőbeszédű Szomszédom. így 'kellene járni mindenkinek, aki lop. _ ... Ebből tudtam meg, hogy a bőbe­szédű és jó beszélőképességgel meg­áldott szomszédom bányász a hand­lovai Nagy-bánya harmadik fejtőrész­legén, ahol sok fával dolgoznak, és ne adj isten megtalálni a fejszét, mely ff műszak kezdetén mindig más mun­kahelyre vándorol. Aknász elvtárs — fúrófejet kérek Fúrófej van elég, sző sincs róla, csak éppen nem olcsó dolog, mert az­tán nem arra van, hogy eltűnjék. Ezért nem ad szívesen a főaknász. „Ha nem adok egykönnyen, jobban megbecsü­lik és vigyáznak rá, el ne vesszen" — így gondolja az aknász. „Ha kapok, jól elteszem, hogy el ne tűnjön" — így gdndoikozik a vájár. Akkor hát nin® semmi baj, mondhatnánk, hiszen mindenki dédelgeti azt az apró fogas acéldarabot, mindenki vigyáz rá. Igen ám, de tegnapelőtt mégis ez­zel állított be egy szénporos, mér­gesarcú vájár, Schnierer főaknász­hoz: — Főaknász elvtárs, fúrófejet ké­rek. Feltörték a Jádát, három fúró­fej és két fejsze elveszett. — Katasztrófa — mondja Schnierer főaknász kedvenc szavajárásával. Mik történnek ebben a bányában! Vizsgálatot indít és következtetést von le. A. fúrófej azonban így sem lesz olcsóbb, sőt — a szén lesz drá­gább. Lehet ugyan, hogy egy másik részlegből vitte el valaki és hasznos munkára használta fel. De zavart, még hozzá fölöslegeset okozott a bá­nyában, ott pedig nem kevesebbről, mint szénről van szó... Vilcsek Géza. A beadás teljesítése kötelessége minden földművesnek Népi demokratikus köztársaságunk­ban pártunk és kormányunk irányí­tásával a nép választotta szervek, a helyi, a járási, valamint a kerületi nem­zeti bizottságok gyakorolják a hatal­mat. Községeinkben tehát elsősorban a helyi nemzeti bizottságok feladata, hogy kormányunk áltaf kiadott tör­vényeket és rendeleteket betartsák és állampolgárainkkal is betartassák. A helyi nemzeti bizottságok tagjai, elsősorban vezető funkcionáriusai fele­lősek a közséo politikai, gazdasági, va­lamint a kulturális fejlődésének bizto­sításáért. Az ő feladatuk, hogy a la­kosságot hazaszeretetre, hűségre, kö­telességeik teljesítésére neveljék. Ébe­ren kell órködniök az állam, a nép vagyona és érdekei felett. Szigorúan kell föllépniök a törvények megsze­gőivel, a kártevőkkel, a kulákokkal és spekulánsokkal szemben. Nem lehet a példás községek közé sorolni a rimaszombati járás Kisgö­möri községét, ahol Kisantal Gusztáv, a helyi nemzeti bizottság titkára nem teljesíti kötelességét az állammal szemben, így beadási kötelezettségét sem. Kisantal Gusztáv nyolc hektár föl­dön gazdálkodik. Azaz csak gazdálkod­nék, ha megművelné földjeit. De ó ezt nem teszi, ezért földjeinek nagyrészt parlagon hever. Ilyen gazdálkodás mel­lett természetesen nem tett eleget beadási kötelezettségének a műit év­ben sem. Rozsból, disznóhúsból és mar­hahúsból c«himit sem adott be. Tejből és egyéb- terményekből is csak cse­kély százalékban teljesítette beadási kötelezettségét. Ilyen körülmények között aztán ter­mészetes, hogy a község a beadási kö­telezettségek teljesítésében az utolsó helyen áll az egész járásban. Az évi beadásokat a következőképpen teljesí­tették auousztus elsejéig: disznóhűsból 38 százalékra, marhahúsból 31 száza­lékra, tejből 34 százalékra, tojásból 41 százalékra, gyapjúból 90 százalékra és szénából 96 százalékra. Negyvenegy gazdasági egységből, több mint a fele semmilyen terményből sem teljesítet­te beadási kötelezettségét, vagy csak nagyon csekély mértékben. Önkéntelenül felvetődik a kérdés: milyen intézkedéseket tett a Rima­szombati Járási Nemzeti Bizottság an­nak érdekében, hogy az ilyen vezető­ket eltávolítsa a község felelősségtel­jes funkcióiból, hogy magatartásukkal ne hozzanak szégyent a községre és az egész járásra? Erre a kérdésre a já­rási nemzeti bizottságon azt a választ kaptuk, hogy Kisantal Gusztávot külön berendelték a járási nemzeti bizottság tanácsához, és ott megígérte, hogy a jövőben jobban fogja teljesíteni beadá­si kötelezettségét. Ennek azonban sem­mi eredménye sem volt. Az idén még egy Kilogramm húst sem adott be. To­jásból és tejből is csak nagyon keveset. A Rimaszombati Járási Nemzeti Bizott­ság mindezek ellenére tűri, hogy ez a felelőtlen HNB titkár továbbra is a he­lyén maradjon, sőt azt mondják, hogy állásából nem lehet eltávolítani, mert a faluban nem találnak alkalmasabb embert. » Beszélgettem kisgömöri emberekkel, akik nagyon elítélik Kisantal helyte­len és káros viselkedését. A JNB veze­tői, ha kissé jobban utána néznének, jobban megismernék a község lakosait, bizonyára találnának ott megbízható, becsületes és népi demokratikus álla­munkhoz hű és odaadó embereket, akik szívükön viselnék a község és az állam érdekeit. A felsorolt tények azt követelik, hogy a Rimaszombati Járási Nemzeti Bizott­ság a járási pártbizottsággal karöltve nagyobb gondot fordítson éppen az ilyen községekben, ezen súlyos hibák kiküszöbölésére. Rabay Ferenc Az „Opatovsky Priekop­ník", a Köztársasági Érdem­renddel kitüntetett apátfal­va! Pol'ana n. v. üzemi új­ságja hetenként jelenik meg. A heti négyoldalas terjede­lemben való megjelenést az újság kiterjedt levelezőgár­dája biztosítja. Az üzemi újság második félévben megjelent számait lapozgatva megál­lapíthatjuk, hogy a lap szerkesztő bi­zottsága törődik a levelezők beszer­vezésével. Erre enged következtetni, hogy az újság oldalain aránylag sok rövid cikk jelenik meg. Riasz László felelős szerkesztőtől megtudjuk, hogy az újságnak 120 állandó levelezője van. A levelezőkről pontos nyilvántar­tást vezetnek, a legjobb levelezőket rendszeresen megjutalmazzák. Az üzem igazgatója, az üzemi pártbizottság és a szakszervezeti bizottság, valamint a CSISZ-bizottság elnökei is következe­tesen írnak a legfontosabb kérdések­ről. Hiba azonban, hogy a hivatalno­kok és a műszaki dolgozók sorából sokkal nagyobb százalékarányú leve­lező kerül ki, mint a fizikai munká­sok közül. Az üzemi újság egyes számainak tartalmából kitűnik, hogy a szerkesz­tőség igyekszik a termelésben és az üzem életében történő minden ese­ményre reagálni. A szerkesztőség ér­deme, hogy az egyes számokban meg­jelenő cikkek nagy része következe­tesen mindenkor legfontosabb prob­lémákkal foglalkozik,- mégpedig nem­csak megállapítóan, hanem mozgósí­tóan. így például az újság legutóbbi számában nagy súlyt helyeznek a munkás-paraszt szövetség megszilár­dítására, az üzem dolgozóinak a ter­més betakarítása nagy csatájában vég­zett munkájára. Emellett nem ha­nyagolják el a termelés, a munka­verseny ós a tervteljesítés kérdéseit sem. Mozgósító jellegű vezércikket kö­zöl az augusztus 17-i száma a kollek­tív szerződés teljesítésével kapcsolat­ban. Fő helyen közli a személyzeti osztály felhívását, amely az üzem fér­fimunkásaihoz fordul, hogy jelentkez­zenek munkára a munkaerő-hiánnyal küzdő kékkőt, Jffchímovi bányákba és a besztercebányai cementgyár építke­zésére. Egyúttal részletes ismertetést is közöl a cikk e munkahelyek elő­nyös bérfeltételeiről. Az első félévben az újítómozgalom fejlődésével foglal­kozik tömören egy cikk. Dicséretre méltó, hogy a.z üzemi újság csaknem minden számában foglalkozik az üzem­ből a határvidékre ment CSISZ-brigád munkájával, mostani életével. A 17-i számban két írás is foglalkozik velük. Az egyiket a kynzvartei állami gazda­ságból írta a brigád egyik tagja. Azt az örvendetes hírt közli az üzem dol­gozóival, hogy a brigádot a Marianske Lázne-i ifjúsági gyűlésen a legjobb brigádnak ismerték el és vándorzász­Iőval jutalmazták. Id. Tóth László alá­írásával „Harcoljunk a nemzetbiztosí­tással szemben történő visszaélések ellen" című cikk arra a káros jelen­ségre hívja fel a figyelmet, amely a be­tegszabadságokkal való visszaéléssel okoz nagy kárt a társadalomnak. Meg lehet állapítani, hogy az üzemi újság hasábjain a dolgozók az üzem életében előforduló visszásságokra, hi­bákra leplezetlenül rámutatnak. Ami pedig a legörvendetesebb, a bíráló szó nem marad visszhang nélkül. A kri­tikai cikkekre a kővetkező számok egyikében renszerint megtaláljuk a választ, mégpedig az esetek nagyobb részében nem elutasítás vagy kifogá­solás formájában, hanem pozitív ér­telmezésben, a hibák kiküszöbölésében. Az igazgatóság a bíráló cikkekről nyil­vántartást vezet és következetesen el­lenőrzi, milyen intézkedést tettek a bennük felvett hibák megszüntetésé­re. Ezt a módszert helyes lenne min­den üzemben bevezetni — nagyban elősegítené az igazi, segítő bírálat szel­lemének megteremtését és ezáltal sok komoly, a termelést és az üzem éle­tét zavaró hiba megszüntetését. Ugyan­csak helyes a szerkesztőségnek az a lépése, amikor az egyik bíráló cikk válasz és hatás nélkül maradása után egy hónap múlva újból leközölte a kérdéses cikket. Az üzemi újságnak harmadik ne­gyedévi számai számos cikkben fog­lalkoznak az új fizetési rendszer be­vezetésével, amelyet az üzemben a Ji­holen- és a Tatral'an-üzemek példájá­ra akarnak bevezetni. Az augusztus 9-i szám első ol­dalán közli az üzem dolgo­zóinak egész üzemi kötele­zettségvállalását, amely 22 kollektív. 1075 egyéni és 3 műhelyfelajánlás alapján lett kidolgozva. A szerkesz­tőség rugalmasságát bizonyítja, hogy ugyanaz a szám több cikkben foglal­kozik az egyes műhelyek feladataival a kötelezettségvállalás teljesítésében. A jól szerkesztett üzemi újság fon­tos szerepet tölt be a munkaverseny szervezésében. Az „Opatovsky Prie­kopník" következetesen foglalkozik a verseny értékelésével. Ezen a téren azonban további lépésként a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelnie a versenyben legjobb eredményt elérők népszerűsítésére. Ezáltal még inkább hozzájárul majd a versenylendület fo­kozódásához. 'Az üzemi újság utolsó számait át­lapozva, egészében az a benyomásunk, hogy az „Opatovsky Priekopník" he­lyes úton halad hivatása betöltésében. Az üzem életében előforduló minden fontos kérdéssel foglalkozik. A szo­cialista munkaverseny magasabb szín­vonalra való emelésének és az új ju­talmazási rendszer bevezetésének pro­pagátora. Rendszeresen foglalkozik a párt, a szakszervezet és az ifjúsági szervezet életével, az újítómozgalom­mal, a baleset elleni harccal, a dol­gozók szakmai nevelésének kérdésé­vel és más fontos problémákkal. Az új levelezők beszervezésével az egyes számokban megjelent cikkek számá­nak átlagát az utóbbi időben 14-ről 20-ra emelték. Ez nagyban javította az újság színvonalát. Helytelen lenne azonban, ha a szerkesztőség megelé­gedne a levelezők eddigi számával és nem fordítana gondot új levelezők megnyerésére, kiváltképpen a terme­lő részlegek munkásai sorából. Az „Opatovsky Priekopník" eddigi munkásságával megnyerte a dolgozók érdeklődését. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az egyes számokat az utolsó da­rabig elviszik és nagy figyelemmel ol­vassák. Munkájuk segítőtársának, ta­nácsadójuknak tekintik a lapot az üzem dolgozói. Viszonozza ezt a bi­zalmat a szerkesztőség a lap színvo­nalának további javításával. Gál László. Jól működik a komáromi villanytelep üzemi munkaiskolája A év elején az „Elektráren Bra­tisiava" üzemeinek üzemi munkaisko­lái között szocialista munkaverseny kezdődött, amely az előadások színvo­nalának javítására és a látogatási terv teljesítésére irányult. A versenyben az első félév mindkét negyedében a komáromi villanytelep üzemi munkaiskolája lett a győztes. Az üzem alkalmazottainak 50 százalé­ka látogatja az iskolát, hogy kellően elsajátítsa a technikai alapismereteket. Ezenkívül májusban és júniusban más üzemek számára is kiképeztek 18 fű­tőt, akik valamennyien sikeresen vizs­gáztak. Példásan állították össze az iskolában a tanulási segédeszközöket is, ezenkívül jó szolgálatot tesz a kér­dés és felelet. formában bevezetett oktatás. A magyar nyelvű munkások szakképzettségének javításához nagy­ban hozzájárul az is, hogy magyar nyelvű szakirodalom beszerzésén kívül a cseh és szlovák szaklapokban megje­lent cikkeket lefordítják magyar nyelvre. Hiller Géza, Bratisiava. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére A kassai közüzemek dolgozói a2 or­szágos versenyben elért győzelemtől ösztönözve munkájuk további javítá­sát tűzték ki célul. E cél megvalósí­tására számos kötelezettséget válal­tak a dolgozók a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordulójának tiszteletére. Többek között felajánlot­ták, hogy november 26-ig teljesítik a technikai, gazdasági és pénzügyi ter­vet. Az üzemen belüli önálló elszámo­lás eddigi tapasztalatait felhasználva a gazdaságosság további fokozására az összes fodrász és borbély, valamint fényképész üzemekben bevezetik az év végéig az új elszámolási rendszert. A mosodában pedig olyan feltételeket teremtenek meg, hogy az ottani dol­gozók már szeptember elejétől az üze­men belüli önálló elszámolás szerint dolgozhassanak, F. L., Kassa Újítással a munka megkönnyítéséért Simunek Imre és Cirok Miklós, az Energotrust érsekújvári elosztóüze­meinek alkalmazottai együttes erővel összeállítottak egy gépezetet, amely a villanyoszlopokhoz szükséges göd­rök ásását nagyban megkönnyíti. Az újítást az elmúlt napokban mutat­ták be a nyitrai kerületi igazgató­ság járási elosztóüzemeinek képviselői előtt. A gyakorlati bemutató sikerrel járt. Sz. I., Érsekújvár. Vasutasok segítenek a szövetkezetnek a termés betakarításában A rimaszombati pálya vasutasai szép eredményeikért és a jó munkaszerve­zésért elismerő oklevelet nyertek. Eb­ből az alkalomból több példás dolgo­zót, köztük Molnár Bálintot, Szojka Jánost és Stefan Hubona pályamestert megjutalmazták. A rimaszombati vasutasok a felet­tes szervek elismerésére válaszképpen elhatározták, hogy a védnökségi szö­vetkezet tagjait az aratás és cséplés idején fokozott segítségben részesítik, 400 órát dolgoznak le a Maié Teria­kovee-i EFSZ-ben, ezenkívül a ter­mény elszállítására egy teherautót bo­csátanak a szövetkezet rendelkezésé­re. A köztársaság kormányának leg­utóbbi határozatáról, amely a fegyve­res erők 34 000 fővel való csökken­tését írja elő, külön gyűlésen beszél­tek a rimaszombati vasutasok. Kormá­nyunknak e nagy jelentőségű hatá­rozata arra búzdította őket, hogy ere­deti kötelezettségvállalásukat újabb 100 óra ledolgozásával bővítsék és ezenkívül elhatározták, hogy a gyer­mekvasút építésének befejező munká­latain minden funkcionárius 7 napot dolgozik. Stevo Kováé, Rimaszombat Megünnepelték az aratás befejezését Hodos község határában már nem búgnak a cséplőgépek. A szövetkezeti tagok sikerrel fejezték be az aratási és cséplési munkákat. Vasárnap az­tán aratóbállal ünnepelték meg az év sikeres befejezését. Itt volt a szö­vetkezet apraja-nagyja. Az aratóün­nepélyt tánccal, énekkel fejezték be. Kovács Miklós, Hodos Testvéri segítség Az augusztus 10-i kormányfelhívás a termés gyors betakarítására, megér­tésre talált járásunk dolgozói körében. A falvakban és városokban részletesen megvitatták a kormány felhívását és a mezőgazdaság helyzetét. Az eredmény az volt, hogy traktorállomásunk dol­gozói egyöntetűen elhatározták, kétna­pos brigádra mennek szövetkezetekbe dolgozni. A gépállomás 40 tagú brigád­ja a tornaijai járás Ivanice szövetkeze­tébe ment, ahol vasárnap és hétfőn a termény betakarítását végezték. A szövetkezetesek meggyőződtek róla, hogy mindenkor számíthatnak a traktoráliomás segítségére. Ebből a példából világosan látni, hogy a szövet­kezeteseknek és a gépállomás dolgozói­nak egy közös céljuk van, megmente­ni az idei termést. Hoferica Károly, Tornaija.

Next

/
Thumbnails
Contents