Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)
1955-08-24 / 203. szám, szerda
1955. augusztus 24. i iíi %m 3 Romániának a fasiszta járom alól való felszabadítása 11. évfordulójának bukaresti ünnepsége Bukarest, augusztus 22. (CTK) — Augusztus 22-én, Románia felszabadítása 11. évfordulójának előestéjén, Bukarestben ünnepi ülés volt, amelyen részt vettek a legjobb dolgozók, tudósok, kulturális dolgozók, tisztek és tábornokok, párttagok és állami tényezők, a közéleti szervezetek képviselői és mások. Az ülés részvevői hatalmas éljenzéssel üdvözölték Gh. Gheorghiu Dej-t, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, N. < Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB első titkárát, a többi kormányküldöttségek vezetőit, a Román Munkáspárt és a román kormány élenjáró képviselőit. Felhangzottak a Román Népköztársaság és a Szovjetunió himnuszai. Az ünnepi ülés részvevőit Petr Groza, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének elnöke üdvözölte. Románia felszabadításának 11. évfordulója alkalmából Gh. Gheorghiu Dei, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke mondott beszédet. Beszédét többször megszakította a jelenlévők tapsa. Utána az ülés részvevőit N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB első titkára üdvözölte. Majd felolvasták az üdvözlő táviratokat, amelyeket Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke, Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke és Fan Van Dong külügyminiszter küldött. Az ünnepi ülés részvevői üdvözlőtáviratot küldtek a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Szovjetunió Minisztertanácsának. Gh. Gheorghiu Dej efvtárs beszéde J Bukarest, augusztus 23. (TASZSZ). •CH. GEORGHIU DEJ elvtárs, a Román Népköztársaság Minisztertanácsénak elnöke többek között kijelentette, hogy 1944. augusztus 23-án Romániát a dicső szovjet hadsereg győzedelmes támadása szabadította fel, amely hadsereg döntó csapásokat mért a fasiszta hadseregre és győztesen lépett Románia területére. A szovjet hadsereg győzelmének hatására hazafias erőink harca hős pártunknak, Románia Kommunista Pártjának vezetésével hatalmas erőre kapott. A párt vezetésével a hazafias erők a néptömegek támogatásával — fegyveres felkelést szerveztek és megdöntötték a fasiszta uralmat. 1944. augusztus 23-a a nép azon tántoríthatatlan elhatározásának megnyilvánulása volt, hogy sorsukat és a haza jövőjét saját kezükbe vegyék. Augusztus 23-a után országunk dolgozói kifejezésre juttatták azt a törhetetlen akaratukat, hogy megakadályozzák a régi rendszer visszaállítását, biztosítsák hazájuk szociális és gazdasági előrehaladását, demokratikus és szocialista fejlődését, politikai és gazdasági függetlenségét. Pártunk helyes és energikus politikája az az áldozatkészség, amely a romár| munkások, földművesek és értelmiség tagjai és a nemzetiségek részéről is megnyilvánult, az ország gazdasági megújításéban, a demokratikus vívmányok konszolidálásában, az a hatalmas technikai és kulturális segítség, melyben országunkat a Szovjetunió részesítette a háború utáni időszak nehéz feltételeiben — mindez lehetővé tette történelmi szempontból oly rövid idő alatt a burzsoá, demokratikus forradalom befejezésének időszakából az új szocialista időszakba — a népi demokratikus forradalom időszakába való átmenetet. A monarchia megbuktatása és a népköztársaság kihirdetése volt országunkban a szocialista építés időszakának kezdete. A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének történelmi győzelme volt ez, olyan történelmi győzelem, melyet a román nép és a nemzetiségi kisebbségek közös harcéval értünk el. A továbbiakban Gh. Gheorghiu Dej elvtárs azokkal az eredményekkel foglalkozott, amelyeket mostanáig a népgazdaság fejlődése első ötéves tervének teljesítésében értek el.' ötéves tervünk fő feladatainak teljesítésében különösen fontos szerep jut az ország szocialista iparosításának, a termelőeszközök és elsősorban a gépipar gyors fejlődésének alapján. A fő ipari ágazatok közül nagy fejlődést ért el a gépipar, és a fémfeldolgozó ipar, amely 1955 végéig az 1950. évhez viszonyítva kapacitását 2,8-szorosára, a vegyiipar több, mint 3-szorosára, az építőanyagipar kb. 2,4-szeresére, a színesfémkohászat pedig csaknem 2,4szeresére növelte. A fő ipari ágazatok tervüket már teljesítették. Országunkban a termelőeszközöket gyártó ipar az egész első ötéves terv folyamán gyorsabban fejlődött, mint a közszükségleti árucikkeket termelő ipar. Gh. Georghiu Dej elvtárs rámutatott az ipari ágazatokban előforduló egyes hiányosságokra és foglalkozott a mezőgazdasági helyzettel. Pártunk vezetésével, mondotta a szónok —, egyre több dolgozó paraszt lép a szocializmus útjára, tömörül a szövetkezetekben, a közös földművelési csoportokban. A szövetkezetek, a közös földművelési csoportok számának és a más szövetkezeti formák számának gyarapodása bizonyítja azt a növekvő érdeklődést, amely a dolgozó parasztok részéről megnyilvánul az iránt, hogy egyéni gazdaságaikat nagy gazdaságokban egyesítsék, amelyek a mezőgazdaság szocialista szektora fokozatos szilárdulásának és fejlődésének bizonyítékai. A mezőgazdaságban az egész ország a szántóterületének 26 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik, amely az állami gazdaságok, szövetkezetek és a közös földművelési csoportok között oszlik meg. Az első ötéves terv folyamán nagyon sokat tettek a kulturális színvonal emeléséért és a dolgozó tömegek egészségének védelméért. Nagy gondot fordítottak az anyák és gyermekek egészségügyi védelmére, főleg vidéken. A szocialista építés — folytatta a szónok — új szakképzett káderek előkészítését követeli meg a népgazdaság minden ágazatában. Az első ötéves terv idején 13 400 mérnök, 4500 közgazdász és 7000 agronómus került ki az iskolákból Csupán az 1948—1955i.q terjedő években 600-zal szaporodott az általános műveltséget nyújtó iskolák száma. A következő iskolaévben a tanulóifjúság száma a háború előtti színvonalhoz viszonyítva a hétéves iskolákban csaknem négyszeresére, a közép- és szakiskolákban háromszorosára, a főiskolákon pedig szintén háromszorosára emelkedik. Ezután Gheorghiu Dej, a román népi demokratikus állam külpolitikájáról beszélt és hangsúlyozta,\ hogy a négy nagyhatalom kormányfői genfi értekezletének sikerét a román nép nagy megelégedéssel és lelkesedéssel fogadta. A Román Népköztársaság kormánya határozottan támogatja a Szovjetunió által előterjesztett az európai kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződésjavaslatot és azokat az új javaslatokat is, amelyeket a genfi értekezleten terjesztettek elő. A román népnek létérdeke, hogy a német kérdést helyesen az európai kollektív biztonság érdekeivel és a német nép érdekeivel összhangban oldják meg. A román nép és a Román Népköztársaság kormánya teljes mér» tékben támogatja a Szovjetuniónak a fegyverkezés korlátozására, az atomfegyverek betiltására és az új háború veszélyének elhárítására irányuló javaslatait. Külpolitikánk célja — hangsúlyozta Gheorghiu Dej — a tartós békéért, a nemzetek Ifözötti békés és baráti kapcsolatok fejlődéséért folytatott harcban való aktív részvétel. Beszédének befejező részében Gheorghiu Dej elvtárs kijelentette: népünk felbuzdulva az elért sikereken a párt vezetésével nagy lelkesedéssel küzd az új sikerek eléréséért a népgazdaság fejlődésében, a dolgozók anyagi, kulturális színvonala emeléséért, a szocializmus építéséért és a béke védelméért. Ezen a ragyogó úton vezet bennünket Marx, - Engels, Lenin és Sztálin halhatatlan tanítása. Éljen augusztus 23-a, az a nap, amikor drága hazánk felszabadult a fasiszta járom alól. N. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde Bukarest, auguszt us 23. (TASZSZ) — N. Sz. Hruscsov , a Szovjetunió Kommunista Párt ja KB első titkára Bukarestben Romá niának a fasiszta járom alól való fels zabadítása 1 1. év fordulójának e lőestéjén rendezett^ ünnepi ülésén beszédet mondott. Többek között ezeket rrfondotta: Drága elvtársak és barátaim! Engedjéjc meg, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és az egész szovjet népnek nevében szívélyesen üdvözöljem Önöket és Önökön keresztül tolmácsoljam az egész román népnek testvén üdvözletünket Romániának a fasiszta járomból való felszabadítása évfordulóján rendezett nemzeti ünnepen (Viharos taps.) A felszabadítás óta eltelt tizenegy év alatt a román nép életében nagy változások történtek. Az országban alapvető demokratikus és szocialista változások valósultak meg és naqy sikereket értek el az ipar és mezőqazdasáq fejlődésének szakaszán, a kulturális építésben és a szabad, független népi demokratikus állam építésében-és megszilárdításában. A román nép bevált élcsapatának — a márxizmus-leninizmus legyőzhetetlen tanításával felvértezett Román Munkáspártnak vezetésével biztosan halad előre a fejlődés és felviráqzas útján és sikerrel építi a szocializmus alapjait hazájában. Ma. nemzeti ünnepük napján teljes joggal mondhatjuk, hoqy a román nép e történelmi feladat teljesítésében, népqazdaságának és kultúrájának fejlesztésében valóban figyelemreméltó eredményeket ért el. A román dolqozók most fejezik be sikeresen népgazdaságuk fejlesztésének első ötéves tervét. Az üzemek százai és egész ipari ágazatok már teljesítették az ötéves terv feladatait. Figyelemre méltó az a tény is, hoqy a népqazdasáq legfontosabb áqai, például a qéplpar és fémfeldolgozóipar. amelye"k csak a népuralom idején létesültek. már ez év auqusztus elején teljesítették az ötéves tervet. Az összes ipari ágazatokban és a közlekedésben az újítók és a legjobb dolqozók ezrei nőttek ki. akik áldozatosan dolqoznak hazájuk felviráqzásáért. A naqy Lenin azt tanította, hogy „a hatalmas qépipar és annak átvitele a mező.qazdasá.qba egyedüli qazdasáqi alapja a szocializmusnak, eqyedüli alapja a sikeres harcnak azért, ho.qy az emberiséq lerázza maqáról a tőke igáját." A Román Munkáspárt állandóan Vladimír Iljics Lenin ezen utasításaihoz iqazodik és emellett szüntelenül szem előtt tartj% hoqy csupán a mezőqazdaság általános qépesítésének alapján lehet meqkönnyíteni a földművesek munkáját, fokozni munkájuk termelékenyséqét s emelni anyagi és kulturális színvonalukat. A Román Munkáspárt és a Román Népköztársaság kormányának a dolgozó paraszt alapvető érdekeire fordított gondoskodásának anyaqi eredménye az a 220 qépés traktorállomás, amely Romániában létesült. önökkel, eq.yütt örvendünk, dráqa elvtársak, a román mezőqazdaság sikereinek. Az Önök országa ez idén gazda.q termést takarít be. A földeken kb. 30 ezer traktor és többezer kombájn dolgozik. A kollektív qazdasáqok szemléltetően bizonyítiák a falvak dolgozóinak a kollektív qazdálkodás előnyét. A qazdálkodás fellendülésével eqyide.jűleq sikerrel fejlődik a népi demokratikus Romániában a tudomány, az irodalom és a művészet és állandóan 'emelkedik a városik és falvak dolqozóinak jóléte. A román kommunisták az elmúlt tizenegy év folyamán újból tettekkel bizonyították. hoqy nincs és nem is lehet más céljuk, mint áldozatosan szolqálni a népet. A román dolqozók ez alatt az idő alatt újból meqqvőződtek arról, hoqv a Román Munkáspárt minden tevékenvsé qének célja a román nép ióléte. Naqv meqeléqedéssel látjuk, hoqy állandóan szilárdul a Román Népköztársasáq barátsáqa a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal. Az utóbbi időben enyhült a nemzetközi feszültséq. amely a második viláoháború után keletkezett az államok között. Meqeléqedéssel állapíthatjuk meq, hoqy a néqv naqvhatalom kormányfőinek qenfi értekezlete a kölcsönös meqértés szellemében folyt le, A néqv naqvhatalom kormányfőinek qenfi értekezlete valóra váltotta az összes békeszerető nemzetek reményeit és váqvait. kedvező befolyást qvakorolt az államok közötti kapcsolatokra és méq iobban meqszilárdította a nemzeteknek az állandó és tartós béke biztosítására irányuló akara tát és iqvekezetét. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársasáq és a népi demokratikus orszármV. amelyek naav mértékben hozzájárultak a nemzetközi feszültséq enyhítéséhez és jelentős mértékben hozzá iárultak a qenfi értekezlet sikeréhez. ezen értekezlet befejezése után úiabb bizonv'tékát adták békeszerető kiüno'litikáiuknaik. (Taps.) A nemzetközi közvélemény helvesli és nacrvra értékeli a Szovjetuniónak a lefeqvverzés kérdéseire vonatkozó javaslatait és a szoviet kormánv azon döntését hoqv 1955 december 15-vel feqyveres erőinek létszámát 640 ezer főve! csökkenti. ami a Szovjetunió további hatalmas hozzájárulása a_ békéhez és a nemzetek biztonsáqához. A viláo összes orszáqainak nemze tei látiák. hoqv a szoviet kormánv nem sainSHn a fárads^oot. hoqv meq-ódío a békét és őszintén törekszik a nemzetközi feszültséq további envhíté sére. Békeszerető kü'n"litikánk iqaz^"na összehasonlíthatatlanul erősebb, mint a reakciós úisáqok hazuosáqai amelvek folvtatiíik elcsépelt dalaikat a „szoviet veszélvről". Az iqazsáq a napnál is viláqosn"bb és utat tör az 'összes emberek szívéhez, akik békét hkarnak! (Taps.) Elvtársak! Azok a sikerek, amelyeket a nem zetközi légkör egészségessé tételéhez vezető úton és áz államok közötti kapcsolatokban a feszültséq enyhítésében értünk el. elvitathatatlanok. De ezeket a sikereket iózanul kell értékelnünk. Sok nehézspq van méq előttünk. A világban léteznek olyan erők, amelvek qátoliák és meqakadálvozni iqyekeznek e naqv cél elérését. Naqy iavekezetet kell kifejteni, kitartásra és szívósságra van szükség a békéért és a nemzetek biztonságáért folyó harcban. . Dráqa elvtársak és barátaim! Enqed.iék meq, hoqy ama szilárd meqgvőzödcsemnek adiak kifejezést, hoqv a néni Románia dolqozói a leqközelebbi években további dicső sikereket érnek el a szocialista építésben, anvaqi és kulturális színvonaluk állandó emelkedéséért és a szocializmus qyőzelméért folytatott harcban. Érmek biztosítéka a román nép kimeríthetetlen alkotó enerqiá.ia. a munkásosztály és parasztsáq eqvre szilárduló szövetséqe, a Román Munkáspárt bölcs és bevált vezetése, a Szovjetunió és a demokratikus tábor orszáqai többi nemzeteivel való barátsáq és testvéri szövetséq. (Taps.) India ellenzi a gyarmatosítás t a vilcg minden résréb'n Nehru nyilatkozata Delhi, augusztus 22. (TASZSZ) — A „Hindustan Standard" című lap jelentése szerint augusztus 21-én Uttar Prades indiai állam Nemzeti Kongresszusi Pártja bizottságának ülésén felszólalt- Nehru indiai miniszterelnök. Megerősítette azt, hogy az indiai kormány törekedni fog Goa kérdésének békés megoldására és kijelentette: „Nem kételkedem abban, hogy Goa kérdését, megoldjuk és Goa népét békés módszerekkel szabadítjuk fel a gyarmati elnyomás alól." A miniszterelnök határozott állást foglalt a katonai intézkedések, vagy rendőri akciók ellen. Nehru közölte, hogy az indiai kormány esetleg további gazdasági szankciókkal fog élni Goával szemben. „India, amely ellenzi a gyarmatosítást a világ minden részében — mondotta Nehru —, nem tűrheti tovább, hogy Indiának egy részében gyarmati uralom létezzék."" Hangsúlyozta, hogy ez a gyarmati uralom veszély forrása lehet India számára. Nehru hangsúlyozta továbbá, hogy India nem akarja ráerőszakolni uralmát Goa népére annak akarata ellenére és kijelentette, hogy Goa lakosságának 80—90 százaléka a portugál uralom alól való felszabadulást és Indiával való szoros kapcsolatot óhajt. De Goa népéhek nincsen lehetősége arra, hogy szabadon kifejezésre juttassa akaratát Elfentétek a német nagyiparosok és a bonni Külügyminisztérium között Berlin, augusztus 22. (CTK) A Nyugatnémet Gazdasági Minisztérium és a Külügyminisztérium közötti ellentét arra vonatkozóan, hogy Erhard gazdaságügyi miniszter és Adenauer menjenek Moszkvába, kezd kiéleződni. A „West-Ost Wirtschaftdienst" című bonni lap többek között ezeket írja: „A német ipar nem várhat évekig nyugati követelései kifizetésére. Ezért az ipar és kivitel képviselői Erhard gazdasági miniszter mögött állanak, aki a Kelettel való szabadkereskedelem fejlesztését akarja." Az indonéziai helyzet Dzsakarta, augusztus 22. (TASZSZ) — Az indonéz sajtó nagy figyelmet szentel az ország belpolitikai helyzetének. A lapokban megjelent az a hir, hogy Harahapov kormánya el akarja halasztani a szeptember 29-ére tervezett általános választásokat. Dzsakartában nyilvánosságra hozták Szakirmannak, Indonézia Kommunista Pártja parlamenti csoportja elnökének nyilatkozatát, aki elemzi az országban fennálló helyzetet és értékeli Harahapov kormányának tevékenységét Djodi Gondokuszomo volt igazságügyminiszter és más személyek letartóztatásával kapcsolatban. Szakirman hangsúlyozza, hogy Gondokuszomo minden bűne az, hogy kuomintang elemek és más személyek ellen harcolt, akik felforgató tevékenységet folytattak. Szakirman nyilatkozatában rámutat az országban fennálló komoly helyzetre. Nyilatkozatában arról beszél, hoqy a nyugati hatalmak Harahapov kormányának segítségével igyekeznek „Indonéziát a külföldi hatalmak uszályállamává változtatni." A Vietnami Munkapárt KB plenáris ülése Hanoi, augusztus 22. (TASZSZ) — A vietnami rádió jejentése szerint augusztus 16—20-a között tartották meg a Vietnami Munkapárt Központi Bizottságának VIII. plenáris ülését. A plénum megtárgyalta a nemzetközi helyzetet és az indokínai helyzetet a VII. plenáris ülés óta eltelt időszakban. A Központi Bizottság az ülés befejezése után nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy 'a nemzetközi helyzetben beállt bizonyos enyhülés ellenére is állandóan nyugtalan a helyzet Indokínában és a Távol-Kelet más körzeteiben. A fő feladat az, — mondja a nyilatkozat — hogy az ország északi és déli részének demokratikus, békeszerető erői egyesüljenek és hogy megrendezzék a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Dél-Vietnam képviselőinek tanácskozását az általános szabad választásokról. A nantesi események Párizs, augusztus 22. (CTK) — A francia sajtó közleményei szerint Rennes városában a munkások és a kormány képviselői között folyó egész napos tárgyalások után ideiglenes megegyezés jött létre, melynek alapján az üzemeket és gyárakat augusztus 23tól, keddtől kezdve újból üzembe kell helyezni, a rendőrséget és csendőrséget keddre virradó éjszaka be kel! vonni, az augusztus 18. és 19-i események miatt letartóztatott munkásokat pedig azonnal szabadlábra kell helyezni. Az aláírt ideiglenes jegyzőkönyvet a munkások szavazással közvetlenül az üzemekben hagyják jóvá. Adenauer közelgő moszkvai látogatása Berlin, augusztus 23. (TASZSZ) — A „Telegraf" nyugatnémet lap azt írja Adenauer kancellár közelgő moszkvai látogatásáról, hogy a meghívás egyáltalán nem igazolja a szövetségi kancellár azon elvét, hogy éppen a párizsi egyezmények jóváhagyása után lehetséges megvalósítani Németország egyesítését. A cikk szerzője *>ahqsúlyozza, hogy „az eröpolitikát" Genfben eltemették. 1