Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-24 / 203. szám, szerda

1955. augusztus 24. i iíi %m 3 Romániának a fasiszta járom alól való felszabadítása 11. évfordulójának bukaresti ünnepsége Bukarest, augusztus 22. (CTK) — Augusztus 22-én, Románia felszabadí­tása 11. évfordulójának előestéjén, Bukarestben ünnepi ülés volt, amelyen részt vettek a legjobb dolgozók, tudósok, kulturális dolgozók, tisztek és tábornokok, párttagok és állami tényezők, a közéleti szervezetek képvise­lői és mások. Az ülés részvevői hatalmas éljenzéssel üdvözölték Gh. Gheorghiu Dej-t, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, N. < Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB első titkárát, a többi kormányküldött­ségek vezetőit, a Román Munkáspárt és a román kormány élenjáró kép­viselőit. Felhangzottak a Román Népköztársaság és a Szovjetunió himnuszai. Az ünnepi ülés részvevőit Petr Groza, a Román Népköztársaság Nagy Nemzet­gyűlésének elnöke üdvözölte. Románia felszabadításának 11. évfordulója al­kalmából Gh. Gheorghiu Dei, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke mondott beszédet. Beszédét többször megszakította a jelenlévők tapsa. Utána az ülés rész­vevőit N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB első titkára üdvözölte. Majd felolvasták az üdvözlő táviratokat, amelyeket Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke, Ho Si Minh, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elnöke és Fan Van Dong külügyminiszter küldött. Az ünnepi ülés részvevői üdvözlőtáviratot küldtek a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának és a Szovjetunió Minisztertanácsának. Gh. Gheorghiu Dej efvtárs beszéde J Bukarest, augusztus 23. (TASZSZ). •CH. GEORGHIU DEJ elvtárs, a Ro­mán Népköztársaság Minisztertanácsé­nak elnöke többek között kijelentette, hogy 1944. augusztus 23-án Romániát a dicső szovjet hadsereg győzedelmes támadása szabadította fel, amely had­sereg döntó csapásokat mért a fasisz­ta hadseregre és győztesen lépett Ro­mánia területére. A szovjet hadsereg győzelmének hatására hazafias erőink harca hős pártunknak, Románia Kom­munista Pártjának vezetésével hatal­mas erőre kapott. A párt vezetésével a hazafias erők a néptömegek támo­gatásával — fegyveres felkelést szer­veztek és megdöntötték a fasiszta uralmat. 1944. augusztus 23-a a nép azon tántoríthatatlan elhatározásának meg­nyilvánulása volt, hogy sorsukat és a haza jövőjét saját kezükbe vegyék. Augusztus 23-a után országunk dol­gozói kifejezésre juttatták azt a tör­hetetlen akaratukat, hogy megakadá­lyozzák a régi rendszer visszaállítá­sát, biztosítsák hazájuk szociális és gazdasági előrehaladását, demokratikus és szocialista fejlődését, politikai és gazdasági függetlenségét. Pártunk helyes és energikus politi­kája az az áldozatkészség, amely a romár| munkások, földművesek és ér­telmiség tagjai és a nemzetiségek ré­széről is megnyilvánult, az ország gazdasági megújításéban, a demokra­tikus vívmányok konszolidálásában, az a hatalmas technikai és kulturális se­gítség, melyben országunkat a Szov­jetunió részesítette a háború utáni időszak nehéz feltételeiben — mindez lehetővé tette történelmi szempontból oly rövid idő alatt a burzsoá, demok­ratikus forradalom befejezésének idő­szakából az új szocialista időszakba — a népi demokratikus forradalom időszakába való átmenetet. A monar­chia megbuktatása és a népköztársa­ság kihirdetése volt országunkban a szocialista építés időszakának kezdete. A munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetségének történelmi győzelme volt ez, olyan történelmi győzelem, melyet a román nép és a nemzetiségi kisebbségek közös harcé­val értünk el. A továbbiakban Gh. Gheorghiu Dej elvtárs azokkal az eredményekkel fog­lalkozott, amelyeket mostanáig a nép­gazdaság fejlődése első ötéves tervé­nek teljesítésében értek el.' ötéves tervünk fő feladatainak teljesítésében különösen fontos szerep jut az ország szocialista iparosításának, a termelő­eszközök és elsősorban a gépipar gyors fejlődésének alapján. A fő ipari ágazatok közül nagy fejlődést ért el a gépipar, és a fémfeldolgozó ipar, amely 1955 végéig az 1950. évhez vi­szonyítva kapacitását 2,8-szorosára, a vegyiipar több, mint 3-szorosára, az építőanyagipar kb. 2,4-szeresére, a színesfémkohászat pedig csaknem 2,4­szeresére növelte. A fő ipari ágazatok tervüket már teljesítették. Orszá­gunkban a termelőeszközöket gyártó ipar az egész első ötéves terv fo­lyamán gyorsabban fejlődött, mint a közszükségleti árucikkeket termelő ipar. Gh. Georghiu Dej elvtárs rámuta­tott az ipari ágazatokban előforduló egyes hiányosságokra és foglalkozott a mezőgazdasági helyzettel. Pártunk vezetésével, mondotta a szónok —, egyre több dolgozó paraszt lép a szo­cializmus útjára, tömörül a szövet­kezetekben, a közös földművelési cso­portokban. A szövetkezetek, a közös földművelési csoportok számának és a más szövetkezeti formák számának gyarapodása bizonyítja azt a növekvő érdeklődést, amely a dolgozó parasz­tok részéről megnyilvánul az iránt, hogy egyéni gazdaságaikat nagy gaz­daságokban egyesítsék, amelyek a mezőgazdaság szocialista szektora fo­kozatos szilárdulásának és fejlődésé­nek bizonyítékai. A mezőgazdaságban az egész ország a szántóterületé­nek 26 százaléka a szocialista szek­torhoz tartozik, amely az állami gaz­daságok, szövetkezetek és a közös földművelési csoportok között oszlik meg. Az első ötéves terv folyamán na­gyon sokat tettek a kulturális szín­vonal emeléséért és a dolgozó töme­gek egészségének védelméért. Nagy gondot fordítottak az anyák és gyer­mekek egészségügyi védelmére, főleg vidéken. A szocialista építés — folytatta a szónok — új szakképzett káderek elő­készítését követeli meg a népgazda­ság minden ágazatában. Az első ötéves terv idején 13 400 mérnök, 4500 köz­gazdász és 7000 agronómus került ki az iskolákból Csupán az 1948—1955­i.q terjedő években 600-zal szaporodott az általános műveltséget nyújtó isko­lák száma. A következő iskolaévben a tanulóifjúság száma a háború előtti színvonalhoz viszonyítva a hétéves is­kolákban csaknem négyszeresére, a közép- és szakiskolákban háromszoro­sára, a főiskolákon pedig szintén há­romszorosára emelkedik. Ezután Gheorghiu Dej, a román népi demokratikus állam külpolitikájáról beszélt és hangsúlyozta,\ hogy a négy nagyhatalom kormányfői genfi érte­kezletének sikerét a román nép nagy megelégedéssel és lelkesedéssel fogad­ta. A Román Népköztársaság kormá­nya határozottan támogatja a Szov­jetunió által előterjesztett az európai kollektív biztonságról szóló összeuró­pai szerződésjavaslatot és azokat az új javaslatokat is, amelyeket a gen­fi értekezleten terjesztettek elő. A román népnek létérdeke, hogy a né­met kérdést helyesen az európai kol­lektív biztonság érdekeivel és a né­met nép érdekeivel összhangban old­ják meg. A román nép és a Román Népköztársaság kormánya teljes mér» tékben támogatja a Szovjetuniónak a fegyverkezés korlátozására, az atom­fegyverek betiltására és az új háború veszélyének elhárítására irányuló ja­vaslatait. Külpolitikánk célja — hangsúlyozta Gheorghiu Dej — a tartós békéért, a nemzetek Ifözötti békés és baráti kap­csolatok fejlődéséért folytatott harc­ban való aktív részvétel. Beszédének befejező részében Gheorghiu Dej elvtárs kijelentette: népünk felbuzdulva az elért sikereken a párt vezetésével nagy lelkesedéssel küzd az új sikerek eléréséért a nép­gazdaság fejlődésében, a dolgozók anyagi, kulturális színvonala emelésé­ért, a szocializmus építéséért és a bé­ke védelméért. Ezen a ragyogó úton vezet bennünket Marx, - Engels, Lenin és Sztálin halhatatlan tanítása. Éljen augusztus 23-a, az a nap, amikor drága hazánk felszabadult a fasiszta járom alól. N. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde Bukarest, auguszt us 23. (TASZSZ) — N. Sz. Hruscsov , a Szovjetunió Kom­munista Párt ja KB első titkára Bu­karestben Romá niának a fasiszta já­rom alól való fels zabadítása 1 1. év for­dulójának e lőestéjén rendezett^ ünnepi ülésén beszédet mondott. Többek kö­zött ezeket rrfondotta: Drága elvtársak és barátaim! Engedjéjc meg, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége Minisztertanácsának, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és az egész szovjet nép­nek nevében szívélyesen üdvözöljem Önöket és Önökön keresztül tolmácsol­jam az egész román népnek testvén üdvözletünket Romániának a fasiszta járomból való felszabadítása évfordu­lóján rendezett nemzeti ünnepen (Vi­haros taps.) A felszabadítás óta eltelt tizenegy év alatt a román nép életében nagy vál­tozások történtek. Az országban alap­vető demokratikus és szocialista vál­tozások valósultak meg és naqy sike­reket értek el az ipar és mezőqazdasáq fejlődésének szakaszán, a kulturális építésben és a szabad, független népi demokratikus állam építésében-és meg­szilárdításában. A román nép bevált élcsapatának — a márxizmus-leninizmus legyőzhetet­len tanításával felvértezett Román Munkáspártnak vezetésével biztosan halad előre a fejlődés és felviráqzas útján és sikerrel építi a szocializmus alapjait hazájában. Ma. nemzeti ünnepük napján teljes joggal mondhatjuk, hoqy a román nép e történelmi feladat teljesítésében, népqazdaságának és kultúrájának fej­lesztésében valóban figyelemreméltó eredményeket ért el. A román dolqozók most fejezik be sikeresen népgazdaságuk fejlesztésé­nek első ötéves tervét. Az üzemek szá­zai és egész ipari ágazatok már tel­jesítették az ötéves terv feladatait. Figyelemre méltó az a tény is, hoqy a népqazdasáq legfontosabb áqai, pél­dául a qéplpar és fémfeldolgozóipar. amelye"k csak a népuralom idején léte­sültek. már ez év auqusztus elején tel­jesítették az ötéves tervet. Az összes ipari ágazatokban és a közlekedésben az újítók és a legjobb dolqozók ezrei nőttek ki. akik áldozatosan dolqoznak hazájuk felviráqzásáért. A naqy Lenin azt tanította, hogy „a hatalmas qépipar és annak átvitele a mező.qazdasá.qba egyedüli qazdasáqi alapja a szocializmusnak, eqyedüli alapja a sikeres harcnak azért, ho.qy az emberiséq lerázza maqáról a tőke igáját." A Román Munkáspárt állandóan Vladimír Iljics Lenin ezen utasításai­hoz iqazodik és emellett szüntelenül szem előtt tartj% hoqy csupán a me­zőqazdaság általános qépesítésének alapján lehet meqkönnyíteni a földmű­vesek munkáját, fokozni munkájuk ter­melékenyséqét s emelni anyagi és kul­turális színvonalukat. A Román Mun­káspárt és a Román Népköztársaság kormányának a dolgozó paraszt alap­vető érdekeire fordított gondoskodásá­nak anyaqi eredménye az a 220 qép­és traktorállomás, amely Romániában létesült. önökkel, eq.yütt örvendünk, dráqa elvtársak, a román mezőqazdaság si­kereinek. Az Önök országa ez idén gaz­da.q termést takarít be. A földeken kb. 30 ezer traktor és többezer kom­bájn dolgozik. A kollektív qazdasáqok szemléltetően bizonyítiák a falvak dol­gozóinak a kollektív qazdálkodás elő­nyét. A qazdálkodás fellendülésével eqy­ide.jűleq sikerrel fejlődik a népi de­mokratikus Romániában a tudomány, az irodalom és a művészet és állan­dóan 'emelkedik a városik és falvak dolqozóinak jóléte. A román kommu­nisták az elmúlt tizenegy év folyamán újból tettekkel bizonyították. hoqy nincs és nem is lehet más céljuk, mint áldozatosan szolqálni a népet. A ro­mán dolqozók ez alatt az idő alatt újból meqqvőződtek arról, hoqv a Ro­mán Munkáspárt minden tevékenvsé qének célja a román nép ióléte. Naqv meqeléqedéssel látjuk, hoqy állandóan szilárdul a Román Népköz­társasáq barátsáqa a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal. Az utóbbi időben enyhült a nemzet­közi feszültséq. amely a második vi­láoháború után keletkezett az álla­mok között. Meqeléqedéssel állapít­hatjuk meq, hoqy a néqv naqvhatalom kormányfőinek qenfi értekezlete a köl­csönös meqértés szellemében folyt le, A néqv naqvhatalom kormányfőinek qenfi értekezlete valóra váltotta az összes békeszerető nemzetek remé­nyeit és váqvait. kedvező befolyást qvakorolt az államok közötti kapcso­latokra és méq iobban meqszilárdítot­ta a nemzeteknek az állandó és tar­tós béke biztosítására irányuló akara tát és iqvekezetét. A Szovjetunió, a Kínai Népköztár­sasáq és a népi demokratikus orszá­rmV. amelyek naav mértékben hozzá­járultak a nemzetközi feszültséq eny­hítéséhez és jelentős mértékben hoz­zá iárultak a qenfi értekezlet sikeré­hez. ezen értekezlet befejezése után úiabb bizonv'tékát adták békeszerető kiüno'litikáiuknaik. (Taps.) A nemzet­közi közvélemény helvesli és nacrvra értékeli a Szovjetuniónak a lefeqvver­zés kérdéseire vonatkozó javaslatait és a szoviet kormánv azon döntését hoqv 1955 december 15-vel feqyveres erőinek létszámát 640 ezer főve! csök­kenti. ami a Szovjetunió további ha­talmas hozzájárulása a_ békéhez és a nemzetek biztonsáqához. A viláo összes orszáqainak nemze tei látiák. hoqv a szoviet kormánv nem sainSHn a fárads^oot. hoqv meq­-ódío a békét és őszintén törekszik a nemzetközi feszültséq további envhíté sére. Békeszerető kü'n"litikánk iqaz­^"na összehasonlíthatatlanul erősebb, mint a reakciós úisáqok hazuosáqai amelvek folvtatiíik elcsépelt dalaikat a „szoviet veszélvről". Az iqazsáq a napnál is viláqosn"bb és utat tör az 'összes emberek szívéhez, akik békét hkarnak! (Taps.) Elvtársak! Azok a sikerek, amelyeket a nem zetközi légkör egészségessé tételéhez vezető úton és áz államok közötti kapcsolatokban a feszültséq enyhíté­sében értünk el. elvitathatatlanok. De ezeket a sikereket iózanul kell érté­kelnünk. Sok nehézspq van méq előt­tünk. A világban léteznek olyan erők, amelvek qátoliák és meqakadálvozni iqyekeznek e naqv cél elérését. Naqy iavekezetet kell kifejteni, kitartásra és szívósságra van szükség a békéért és a nemzetek biztonságáért folyó harcban. . Dráqa elvtársak és barátaim! Enqed.iék meq, hoqy ama szilárd meqgvőzödcsemnek adiak kifejezést, hoqv a néni Románia dolqozói a leq­közelebbi években további dicső sike­reket érnek el a szocialista építésben, anvaqi és kulturális színvonaluk állan­dó emelkedéséért és a szocializmus qyőzelméért folytatott harcban. Érmek biztosítéka a román nép kimeríthe­tetlen alkotó enerqiá.ia. a munkásosz­tály és parasztsáq eqvre szilárduló szövetséqe, a Román Munkáspárt bölcs és bevált vezetése, a Szovjetunió és a demokratikus tábor orszáqai többi nemzeteivel való barátsáq és testvéri szövetséq. (Taps.) India ellenzi a gyarmatosítás t a vilcg minden résréb'n Nehru nyilatkozata Delhi, augusztus 22. (TASZSZ) — A „Hindustan Standard" című lap jelen­tése szerint augusztus 21-én Uttar Pra­des indiai állam Nemzeti Kong­resszusi Pártja bizottságának ülésén felszólalt- Nehru indiai miniszterelnök. Megerősítette azt, hogy az indiai kor­mány törekedni fog Goa kérdésének békés megoldására és kijelentette: „Nem kételkedem abban, hogy Goa kérdését, megoldjuk és Goa népét bé­kés módszerekkel szabadítjuk fel a gyarmati elnyomás alól." A miniszterelnök határozott állást foglalt a katonai intézkedések, vagy rendőri akciók ellen. Nehru közölte, hogy az indiai kor­mány esetleg további gazdasági szank­ciókkal fog élni Goával szemben. „In­dia, amely ellenzi a gyarmatosítást a világ minden részében — mondotta Nehru —, nem tűrheti tovább, hogy Indiának egy részében gyarmati uralom létezzék."" Hangsúlyozta, hogy ez a gyarmati uralom veszély forrása lehet India számára. Nehru hangsúlyozta továbbá, hogy India nem akarja ráerőszakolni ural­mát Goa népére annak akarata elle­nére és kijelentette, hogy Goa lakos­ságának 80—90 százaléka a portugál uralom alól való felszabadulást és In­diával való szoros kapcsolatot óhajt. De Goa népéhek nincsen lehetősége arra, hogy szabadon kifejezésre juttas­sa akaratát Elfentétek a német nagyiparosok és a bonni Külügy­minisztérium között Berlin, augusztus 22. (CTK) A Nyu­gatnémet Gazdasági Minisztérium és a Külügyminisztérium közötti ellentét arra vonatkozóan, hogy Erhard gazda­ságügyi miniszter és Adenauer menje­nek Moszkvába, kezd kiéleződni. A „West-Ost Wirtschaftdienst" című bonni lap többek között ezeket írja: „A német ipar nem várhat évekig nyu­gati követelései kifizetésére. Ezért az ipar és kivitel képviselői Erhard gaz­dasági miniszter mögött állanak, aki a Kelettel való szabadkereskedelem fej­lesztését akarja." Az indonéziai helyzet Dzsakarta, augusztus 22. (TASZSZ) — Az indonéz sajtó nagy figyelmet szentel az ország belpolitikai helyzeté­nek. A lapokban megjelent az a hir, hogy Harahapov kormánya el akarja halasztani a szeptember 29-ére ter­vezett általános választásokat. Dzsa­kartában nyilvánosságra hozták Sza­kirmannak, Indonézia Kommunista Pártja parlamenti csoportja elnökének nyilatkozatát, aki elemzi az országban fennálló helyzetet és értékeli Haraha­pov kormányának tevékenységét Djodi Gondokuszomo volt igazságügyminisz­ter és más személyek letartóztatásával kapcsolatban. Szakirman hangsúlyoz­za, hogy Gondokuszomo minden bű­ne az, hogy kuomintang elemek és más személyek ellen harcolt, akik fel­forgató tevékenységet folytattak. Sza­kirman nyilatkozatában rámutat az or­szágban fennálló komoly helyzetre. Nyilatkozatában arról beszél, hoqy a nyugati hatalmak Harahapov kormá­nyának segítségével igyekeznek „In­donéziát a külföldi hatalmak uszály­államává változtatni." A Vietnami Munkapárt KB plenáris ülése Hanoi, augusztus 22. (TASZSZ) — A vietnami rádió jejentése szerint au­gusztus 16—20-a között tartották meg a Vietnami Munkapárt Központi Bi­zottságának VIII. plenáris ülését. A plénum megtárgyalta a nemzet­közi helyzetet és az indokínai helyze­tet a VII. plenáris ülés óta eltelt idő­szakban. A Központi Bizottság az ülés befeje­zése után nyilatkozatot adott ki, amely­ben hangsúlyozta, hogy 'a nemzetközi helyzetben beállt bizonyos enyhülés el­lenére is állandóan nyugtalan a hely­zet Indokínában és a Távol-Kelet más körzeteiben. A fő feladat az, — mondja a nyilatkozat — hogy az ország észa­ki és déli részének demokratikus, bé­keszerető erői egyesüljenek és hogy megrendezzék a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság és Dél-Vietnam kép­viselőinek tanácskozását az általános szabad választásokról. A nantesi események Párizs, augusztus 22. (CTK) — A francia sajtó közleményei szerint Ren­nes városában a munkások és a kor­mány képviselői között folyó egész na­pos tárgyalások után ideiglenes meg­egyezés jött létre, melynek alapján az üzemeket és gyárakat augusztus 23­tól, keddtől kezdve újból üzembe kell helyezni, a rendőrséget és csendőrsé­get keddre virradó éjszaka be kel! von­ni, az augusztus 18. és 19-i események miatt letartóztatott munkásokat pedig azonnal szabadlábra kell helyezni. Az aláírt ideiglenes jegyzőkönyvet a munkások szavazással közvetlenül az üzemekben hagyják jóvá. Adenauer közelgő moszkvai látogatása Berlin, augusztus 23. (TASZSZ) — A „Telegraf" nyugatnémet lap azt ír­ja Adenauer kancellár közelgő moszk­vai látogatásáról, hogy a meghívás egyáltalán nem igazolja a szövetségi kancellár azon elvét, hogy éppen a párizsi egyezmények jóváhagyása után lehetséges megvalósítani Németország egyesítését. A cikk szerzője *>ahqsú­lyozza, hogy „az eröpolitikát" Genf­ben eltemették. 1

Next

/
Thumbnails
Contents