Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-23 / 202. szám, kedd

2 III sw 1955. augusztus 21. Tizenegy éve szabad Románia Ma, augusztus 23-án üiuiepll a román nép a fasiszta megszállás alól való felszabadításának tizenegyedik év­fordulóját. Romunia nép' ezen a napon örök hálával és forró szeretettel gondol a felszabadító szovjet hadseregre, amely hazájából kiverte a hitleristákat és a nép kezébe adta a kirabolt és feldúlt országot, hogy megteremtse és felépítse a békeszerető, demokratikus, szocialista Románi­át. De ezen a napon Románia dolgozói kifejezik megbe­csülésüket, őszinte ragaszkodásukat a román kommunis­ta párt iránt is, akik a fasizmus elleni harcokban maguk köré tömörítették a haladó erőket és 1944. aug. 23-án a szovjet hadsereg elsöprő támadása idején megdöntötték az áruló fasiszta kormányt, hozzáláttak a megszálló hit­leri egységek lefegyverzéséhez. A román hadsereg a szov­jet hadsereg oldalán részt vett országa felszabadításában, majd jelentős segítséget nyújtott Magyarország és hazánk, Csehszlovákia felszabadításában is. A román munkásosztály 1945. március 6-án elűzte az áruló polgári kormányt és az új, demokratikus kormány­ban biztosította a munkásosztály vezető szerepét. A felszabadulás óta eltelt tíz esztendő alatt Románia óriási haladást ért el a szocializmus útján. Az elmara­dott agrárországból, amely a nyugati monopoloknak szol­gáltatta a nyersanyagot — ipari ország lett. A nehézipar megteremtése lehetővé tette a gépipar fejlesztését, és ma már csak rossz emlékek a régi viszo­nyok, amikor a gépek 99 százalékát külföldről kellett be­hozni. A román olajipari gépek ma már nemcsak az ország szükségleteit elégítik ki, de eljutnak külföldre is. Az acéltermelés az ötéves terv idején háromszorosára növekedett. Az olajiparban 2,4-szeres, a széntermelésben 1,9-szeres és a villamosenergia előállításában 2,7-szeres a növekedés az 1948-as évhez viszonyítva. A közlekedési eszközök, mozdonyok, vasúti kocsik gyártása is jelentősen bővült. Rövidesen megkezdik Romániában a tehergépko­csik sorozatgyártását is. Az ötéves tervben megteremtették az önálló román mezőgazdasági gépipart. Ez elősegítette, hogy az ország­ban a gép- és traktorállomások száma 220-ra emelke­dett. A gépesítés jelentősen hozzájárult ahhoz Is, hogy állandóan erősödik a szövetkezeti mozgalom. Ez év első felében Romániában már több mint 5500 kollektív gaz­daság működött 36 ezer taggal. Az ipari növények ter­mesztésére Is 2700 kollektíva létesült. Évről 0— '.elkedik a román dolgozók életszínvonala. Erről tanúi k a közszükségleti cikkek árának legutóbbi leszállítása is. Az állami költségvetés csak ez évben 6951,3 millió lelt fordított a szociális és kulturális szük­ségletekre. A hegyekben, a tengerparton és az üdülőtele­peken ez évben 320 ezer dolgozó tölti szabadságát. A ro­mán dolgozóknak minden lehetőségük megvan a kulturá­lis fejlődésre. A dolgozók gyermekei előtt nyitva állnak a főiskolák és egyetemek kapui. Az iskolák száma Is ál­landóan emelkedik. A népi demokratikus rendszer alapja a munkásosztály és parasztság megbonthatatlan szövetsége. Erejét biz­tosítja a román nép és a Románia területén élő nemzeti kisebbségek szoros barátsága. A Román Népköztársaság vezető ereje a Román Mun­káspárt, amely a dolgozókat a békés építés útján vezeti a szocializmus felé. Az amerikai mezőgazdasági küldöttség tagjainak véleménye a Szovjetunióban szerzett tapasztalatokról Moszkva. — A Moszkvában tartózkodó amerikai mezőgazdasági küldött­ség augusztus 20-án barátságos beszélgetésre ült össze a szovjet mező­gazdaság vezető dolgozóival. A beszélgetésen, melyet Kucsumov, a Szovjet­unió földművelésügyi miniszterhelyettese szervezett meg, részt vettek: I. A. Benediktov, a Szovjetunió szovhoz-minisztere, N. N. Lucenko, a Szovjetunió földművelésügyi miniszterhelyettese és mások. Viliam Lamberth, a küldöttség vezetője közölte, hogy a küldöttség tagjai a vita folyamán ismertetik benyomásaikat. A doicesti villanyiizemben újabb turbogenerátort helyeznek üzembe Bukarest, augusztus 17. (CTK) — A Gh. Gheorghiu Dej új román hő­erő-villanyüzemben, Doicestiben három évvel ezelőtt helyekék üzembe az el­ső turbogenerátort. Azóta az üzem dolgozói állandóan növelték a termelés kapacitását és újabb turbogenerátoro­kat helyeztek üzembe. A román és csehszlovák szerelők jó együttműködé­sével és a munkaverseny segítségével, amelybe a munkások legnagyobb ré­sze bekapcsolódott, ez a romániai vil­lanyüzem, amely a legnagyobbak egyi­ke, nemsokára teljesen kiépül. Az építő kollektíva most dolgozik az utolsó turbogenerátor és kazán sze­relésén, hogy a felszabadulás tiszte­letére augusztus 23-án üzembe he­lyezhessék. Dobrudzsának változik a képe Bukarest, augusztus 18. (CTK) — Romániában a népuralom 11 éve alatt az egykor szegény Dobrudzsa képe a felismerhetetlenségig megváltozott. Az öntözési munkákkal csupán a konstan­cai körzetben 4500 hektárnyi területet tettek termékennyé és 3500 hektárnyi területen erdősávokkal akadályozták meg a száraz szelek behatolását. A mezőgazdasági kedvező feltételek hoz­zájárultak ahhoz, hogy Dobrudzsában egyre jobban fejlődik a szövetkezeti mozgalom. Számos földműves, akik közül sokan csak az 1945. évi földre­form után kaptak földet, több mint 200 ezer hektárnyi területen 261 me­zőgazdasági szövetkezetet létesített. Ezenkívül 92 csoport alakult a föld közös megművelésére. A dobrudzsai mezőgazdaság fellen­dülését nagyban segíti az a 30 gép­és traktorállomás, amely modern gé­pekkel van ellátva. A dobrudzsai me­zőkön kb. 9000 mezőgazdasági gép, traktor, vetőgép, kultivátor, kévekö­tőgép, kombájn dolgozik. Azon a vidé­ken, ahol azelőtt a földművesek tehe­neket, vagy szamarakat fogtak eke elé, a traktorok ez idén tavasszal csaknem 297 ezer hektárnyi területet müveitek meg. Dobrudzsában ebben az évben új növény termesztését kezdték meg. Gyapotot, napraforgót, és gyógynövé­nyeket vetettek több mint 73 ezer hektárnyi területen. A gépek tízezrei segítik a dolgozó parasztságot Romániában a népi hatalom évei­ben nagy sikereket értek el a me­zőgazdaság gépesítése terén. 1944 előtt a föld megművelése, a termés betakarítása rendkívül kezdetleges esz­közökkel történt, noha az ország la­kosságának 76 százaiéka elsősorban földműveléssel foglalkozott. 25 000 fa­eke volt akkoriban méa használatban, egyes vidékeken pedig méq a cséplő­gép Íj úgyszólván ismeretlen volt, hogy a kombájnról ne is beszéljünk. Eoészen más a helyzet ma, amikor az állami gazdaságok, a kollektivisták. a Arisztidé Economu, a Bukaresti Vul­kangyár kiváló esztergályosa cement­malmok alkatrészein dolgozik társult parasztok és sok egyénileg qazdálkodó paraszt földién traktorok, kombájnok, kévekötő-aratógépek és sok más mezőgazdasági qép dolgo­zik. Gépgyártó iparuk az utóbbi időben számos új típusú géppel látta el a j mezőqazdasáqot. Hogv csak néhányat : említsünk közülük: A KD—35-ös tí- ; ousú keskeny lánctalpas traktor, az j MTZ típusú qumikerekű traktor, a • szénaqvűitő és kazalrakó qép. trak- j torvontatású eke. stb. Ezenkívül nagv j számú mezőgazdasági qéoet kapott: Románia a Szovjetunióból és a me- : zőoazdasán műszaki-anyagi alapja ie- : lentős mértékben megerősödött. i A román mezőqazdaságban ma i csaknem 30 ezer traktor (15 lóerős: eqységekben számítva), több mint • 1500 magán járó kombájn és sok más i mezőgazdasági gép dolgozik. 7 600000 tankönyvet j adnak ki az új iskolai évben j A román Oktatásügyi Minisztérium • mell tt működő Állami Tanügyi és Pe- ! dagógiai Könyvkiadó 197 különféle mű : kiadását készítette elő az új tanévre, j Közülük 86 a nemzeti kisebbsé- • oek nyelvén jelenik meg. Az iskolaév : felvamán megjelenő összes kiadványok j példányszáma 7 600 000 lesz. : 58 eredeti, összevont és más nyelv­ből fordított kiadvány, valamint 34 átdolgozott és javított kiadású könyv kerül forgalomba. A Georgi Dimitrov­szövetkezet életéből Bukarest, (CTK). — 1949 nyarán a bukaresti körzethez tartozó Geacu köz­ségben 60 földművescsalád mezőgazda- . sági szövetkezetet létesített, amely-; nek a Georgi Dimitrov nevet adták.: A szövetkezet sokat fejlődött. 371 ; tagja van és csaknem 2000 hektárnyi i szántóterületen gazdálkodik. Ebben I az évben további húsz földműves lé- j pett a szövetkezetbe. Ez idén a szö- : vetkezeti mezőkön árpából átlagosan: 30 mázsát, búzából pedig 22 mázsát i értek el hektáronként. Kukoricából j átlagosan 40 mázsás hektárhozamra j számítanák. A napraforgó is jó ter- I mést ígér, kb. 25 mázsát hektáron- i ként. Jó termésre van kilátás szőlőből,: zöldségből és gyapotból is. Nagy gon- j dot fordítanak az állattenyésztési ter- i melésre. A szövetkezeti farmokon 200 : juh, 30 fejőstehén, 40 növendékbika, i 60 anyasertés és több mint 100 hizla- j lásra szánt sertés van. A SZOVJET VENDÉGLÁTÁS : Az a vendégszeretet, amelyben a : Szovjetunióban részünk volt — mon­: dotta L. Goth — felülmúl mindent, • amit az orosz népről hallottunk. Jól­•eső érzéssel töltötte el ez az ameri­: kaiak szívét. Mindenki kivétel n^kül, : a kolhoz tagok, a szovhozok dolgozói, : a gép- és traktorállomások dolgozói • és a polgárok is baráti öleléssel és : hatalmas virágcsokrokkal fogadtak : bennünket. Legnagyobb ellenségünk, : amely* egész utunkon kísért, az idő­: hiány volt. Olyan ellenség ez, amely­: lyel bizonyára találkoztak az önök me­• zőgazdasági küldöttségének tagjai is, : akik az USA-ban voltak. Ügy vélem, : hogy a Földmüvelésügyi Minisztérium : nagyon érdekes körutat készített elő : számunkra. Ha ma újból útnak indul­: nánk a Szovjetunió területén, nincs : kétségem afelől, hogy ugyanilyen ven­: dégszeretetben részesülnénk. De a jö­• vőre gondolok (és reméljük, hogy : újabb küldöttségeket mindkét fél küld) i és ajánljuk, hosszabb időt bocsássanak : rendelkezésükre, hogy a küldöttség | tagjai kiválaszthassák azokat a kolho­i zokat és szovhozokat, amelyeket meg i akarnak látogatni és hogy megváltoz­i tathassák az utitervet. BlRÁLO HOZZÁSZÓLÁSOK I Utána Feriss Owen, Ohio-állambeli l farmer beszélt. Összefoglalta az ösz­; szes nyilatkozatok eredményeit, ame­: lyeket a küldöttség tagjai tettek az i út folyamán és Moszkvába való visz­I szatérésük után. Kijelentette: sokat • beszéltünk arról, amit láttunk és a ; küldöttségnek ezek a hozzászólásai: i Ügy véljük, hogy a kolhozokban és i szovhozokban a hathatósabb munka­! szervezés kérdésének tanulmányozása • és a gépesítés beható alkalmazása elő­: rehaladást jelentene a helyes úton. — A kolhozok és szovhozok sok munkát és eszközt fordítanak az épí­tésre, amit nézetem szerint gazdasá­gosabban lehetne megoldani a kor­szerű technika jobb kihasználásával. Az amerikai küldöttség azt taná­csolja a szovjet mezőgazdáknak, hogy jobban tanulmányozzák a cirok kü­lönböző fajtáit és termesszék ezt a növényt a száraz körzetekben, ahol a kukorica termesztéséhez nincs elegen­dő nedvesség. Ogy véljük, hogy az önök országában jól van megszervez­ve a mezőgazdaságban a termelőesz­közök gépesítése, de még jobban át kell tanulmányozniok a technika ész­szerű alkalmazásának, felhasználásának kérdését. Owen kifejtette azt a néze­tet is, hogy jó lenne megjavítani a falvak vízellátását NAGYON KEDVEZŐ CSERE Owen hozzászólásának befejező ré­szében a gazdasági és kulturális csere és főleg a mezőgazdasági tapasztalat­csere elmélyítésének szükségességéről beszélt. I. A. Benediktovnak, a Szovjetunió szovhozminiszterének kérdésére, hogy a küldöttség a szovjet mezőgazdaság­ban mit tart a legjobbnak, Julius Kleinen válaszolt: Ogy gondolom, hogy az egykori elmaradt, primitív mező­gazdaság alapvető változása vitatha­tatlan tény, amit nehezen hinnénk el, ha saját szemünkkel nem látnók. Utána Viliam Lamberth, az ameri­kai mezőgazdasági küldöttség vezető­je mondott köszönetet azért, hogy le­hetőséget nyújtottak nézeteik elmon­dására. Az amerikai mezőgazdasági küldött­ség Viliam Lamberth vezetésével au­gusztus 21-én reggel egy hónapi szov­jetunióbeli tartózkodása után Moszk­vából visszatért az USA-ba. = Eztaszerepet nem vállalták Megbízható utód A Román Népköztársaságban fejlődik az elektrotechnikai ipar is. Képünkön a Dinamó villanymotor- és transzfor­mátorgyár szerelőcsarnokát ! átjuk Ez az iizem látja el a román népgazdaságai villanymotorokkal és transzfor­mátor okkal A Román Népköztársaság legtöbb falujában már mű- • ködnek napközi otthonok, ahol a szülők a munkaidő alatt : gyermekeiket elhelyezheti!. Képünkön a talposi „Vaszile i Roaita" kollektíva napközi Jtthonát látjuk. • Martin Wolfson, Stanley Prager és : Georg Tiney ismert amerikai színészek. : Életükben már sok sikert, tapsot meg­| értek. Játékukkal, szavukkal számta­" lanszor megríkatták, megnevettették, • elgondolkoztatták a közönséget. Ogy : hírlik róluk, hogy eddig örömmel vál­: lalkoztak a legkülönfélébb szerepekre • és tehetségük mindannyiszor megállta • a próbát. E hónap közepén azonban : valami váratlan dolog történt. A há­: rom különböző típusú, elütő természe­: tű színész, akiket még szoros baráti • szálak se fűznek össze, egyszerre uta­• sították vissza az államhatalom által i felajánlott „szerepet". • A dolog úgy történt, hogy az ún. : amerikaellenes tevékenységet kivizs­: gáló bizottság most sorra kihallgatja • a színház, a film és a televízió művé­• vészeit. Ment is minden elég simán. • Wolfsonnak, Pragernek és Tineynek is i felajánlották, hogy a bizottság előtt i bevallhatják legtitkosabb gondolataikat, | eldicsekedhetnek, hogy miről szoktak • beszélgetni és'kikkel érintkeznek, eset­: leg adatokat szolgáltathatnak egyik­I másik kollégájukról. I A színészek azonban erre a „szerep­| re" nem vállalkoztak és határozottan : visszautasították a bizottság mohó kí­• váncsiságát. Ekkor követelödzni kez­• dett az államhatalom intézménye, de : Prager a színházművészet elleni dur­: va támadásnak minősítette az egész : ügyet és hozzátette: „Azt hiszem, hogy i a bizottságnak semmi köze ahhoz, hogy ; mit gondolok, miről beszélek és kivel i érintkezem.'V A további fejlemények még isme­| retlenek, de annyi bizonyos, hogy az ún. amerikaellenes tevékenységet ki­• vizsgáló bizottság ilyen eredménnyel : nem éri be. Azt legalább is igyekszik : majd elérni, hogy ha ezek megátal­| kodott művész urak ezt a „szerepet" ; nem vállalták — máshol se kapjanak ; szerepei. Mikor a fasiszta német birodalom összeomlott, a diktátor Francót még a nyugati hatalmak is kiközösítették. Ebben az időben Spanyolország min­denható urának egyik tollnoka szomo­rúan felnyögött: „Soha sem lesz ne­künk olyan megértő jó barátunk, mint Hitler volt." Teltek, múltak az évek. Egyes im­perialista körök rájöttek, hogy Fran­co nem is olyan nagy diktátor és ha az is, csak otthon az. Udvaroltak ne­ki — és a „civilizált, szabad világ meg­védésében" ő is előkelő szerepre szá­míthatott. De — a rideg udvariasságon túl — a baráti puszipajtási összemele­gedés elmaradt. Mikor azonban a párizsi szerződése­ket ratifikálták és reális alapokat nyert Nyugat-Németország újrafel­fegyverzése és a hitleri Wehrmacht újjáélesztése, megtört a jég és a Pi­reneusok mögött felcsillantak a bána­tos szemek. A tapasztalt hitlerista tábornokok újra szóhoz jutnak, világot rengető terveket kovácsolnak. Meg is dobbant a falangista keblekben a szív. A régi, megbízható pajtások újra „működés­be lépnek". Ezekkel lehet szót érteni. Az AD sajtóiroda jelentése szérint a nyugat-németországi Bitborg repülő­támaszpontra francoista repülőtisztek érkeztek tanulmányútra, hadgyakorlat­ra. Végre van a világnak újra egy zu­ga, ahova franeóék is eljárhatnak va­valamit tanulni! Ogy látszik, a spa­nyolok a hitleri Németország folytatá­sát sejtik a bonni politikában. Genf után azonban Németország jö­vője a józan ítélőképességű emberek előtt másképpen rajzolódik ki, mint ahogy azt Franeóék szeretnék. Ebbe a jövőbe döntően beleszól a német nép is. Madridban kár volt olyan gyorsan elvetni a sulykot. Könnyen lehet, hogy igen ügyesen, még mielőtt megszok­nék a környezetet, még mielőtt tapasz­talatokat gyűjthetnének, hazaröpítik Franco tisztjeit. Sz. B.

Next

/
Thumbnails
Contents