Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-23 / 202. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. augusztus 23. kedd. 30 fillér VIII. évfolyam 202. szám. A mai számban: Jól szerveztük a munkát — a siker nem maradt el (2. old.) „Értékes hozzájárulás a békéhez és a tudomány, a technika további fejlődéséhez " Tizenegy éve szabad Románia Tizennégy nap a Szovjetunióban Szlovákia körüli kerékpárverse ny (3. old.) (4. old.) (5. old.) (6. old.) Nagyobb politikai segítséget az EFSZ-eknek Az elmúlt napokban a rendkí­vül esős időjárás okozta nehézsé­gek legyűrésében országszerte nagyszerű példáját láthattuk an­nak, .hogy az ipari munkások, a városok dolgozói, mert a helyzet úgy kívánta, milyen önfeláldozó­an siettek a falu, a parasztság segítségére a termés betakarításá­ban. a termés megmentésében. Az ipari munkásoknak ez a nagysze­rű helytállása, odaadó segítsége a falu népének, a mezőgazdaságnak, nemcsak azt bizonyítja, hogy a kormány felhívására fegyelmezett állampolgárokhoz méltóan hagyták ott munkahelyeiket, s mentek ki a falura segédkezet nyújtani az aratásban és a cséplésben. Nem, az a példás fegyelem, az az öntu­dat, amellyel a kormány felhívá­sát a munkások követték, csak az érem egyik oldala, s azért csak az egyik oldala, mivel az üzemi munkások ezrei és tízezrei nem­csak azért mentek ki a falvakra segédkezni a termés betakarításá­ban. mert a kormány erre felhív­ta őket, hanem elsősorban is azért, mert tudják: az aratás, a cséplés, az. hogy minden szem gabonát megmentsünk a rossz időjárástól, nemcsak a falu, nemcsak a pa­rasztok ügye és dolga, hanem igen jól felfogott érdeke országunk va­lamennyi dolgozójának- A nép. az ország kenyeréről van szó — en­nek felismerése, ez a tudat fűtöt­te a gabonaföldeken dolgozó mun­kásokat, s nem hiába: ma már el­mondhatjuk, ennek a nagyszerű testvéri segítségnek köszönhető, hogy sok száz hektár föld termé­sét. sok ezer mázsa gabonát, ke­nyérnek valót mentettünk meg az időiárás viszontagságaitól, a pusz­tulástól. Hiba volna azonban, ha az ipa­ri munkások nyújtotta segítséget nem vizsgálnánk meg más oldal­ról is, ha most nem látnánk meg azokat a hibákat, amelyeket az esős időjárás okozta nehézségek feltártak és megmutattak. Nem le­het ugyanis elintézett, lezárt do­lognak tekinteni, hogy mert az aratás idején kedvezőtlen, esős időjárás köszöntött be, akkor a termést esak úgy lehetett meg­menteni. hogy a kormány felhívá­sára az ipari dolgozók ezrei men­tek a falura a termés betakarítás sában segédkezni. Az adott, az éppen előállott helyzet ezt az in­tézkedést kívánta, de nézzük csak meg. miért vált ez szükségessé? Azért, mert a legtöbb helyen, fő­leg a szövetkezetekben megkéstek az aratással. A legtöbb szövetkezet­ben. amely segítségre szorult, rosz­szul _ szerveztél? meg az aratási munkákat, nem készítették elő kellőképpen, a tagok körében rossz volt a munkafegyelem, de nem használták ki a rendelkezésükre ál­ló géneket, sőt nem is egv helven visszautasították a kombájnokat. Éppen ezekben^ a szövetkezetek­ben az volt a Helyzet, hogyha el­fogadják a gépi segítséget, akkor még az esős idő beállta előtt min­den veszteség nélkül betakaríthat­ták volna a termést. Nem volt rit­kaság az olyan szövetkezet sem, mint pl. a bősi, ahol délután 5 órakor már üres volt a határ, s ezek után csoda-e, ha elmaradtak, meg­késtek az aratással? Ezekből az idén előfordult hi­bákból mindenütt le kell vonni a következtetéseket és oda kell hat­ni, hogy többé elő ne fordulhas­sanak. S hogy ez így legyen, eb­ben igen jelentős segítséget nyújt­hatnak és kell is, hogy. nyújtsa­nak az ipari munkások, az üze­mek dolgozói. Mégpedig olyan se­gítséget kell nyújtaniok a szövet­kezeteknek, melyeknek eredménye­képpen elérjük, hogy az EFSZ-ek tagjai körében megszilárduljon a munkafegyelem, jól megszervez­zék a munkákat, ne húzódozzanak a gépektől, hanem ellenkezőleg, leg­főbb segítőtársukat lássák bennük és használják ki teljesítőképessé­güket. A védnökségi üzemeknek a védnökségük alatt álló szövet­kezetekben végzendő munkájáról van szó. El kell oszlatni azt a té­ves felfogást, amely szerint a véd­nökségi üzem segítsége abból áll, hogy időnként, ha a szövetkezet nagyon elmaradt valamelyik mun­kában, akkor brigádosokat küld megsegítésükre. Ez is lehetséges, de csak akkor, ha a helyzet való­ban úgy kívánja, tehát olyan szö­vetkezeteknél, ahol nyilvánvalóan kevés a munkaerő, ahol látni, hogy bár a tagok között jó a munkafe­gyelem, törődnek szövetkezetük dolgaival, de mert kevesen van­nak. a sok embert kívánó idény­munkákkal nem bírnak. Viszont még ezekben a szövetkezetekben is a védnökségi üzem munkája gerincét a politikai munkának, a munka megszervezésében nyújtott segítségnek kel! képeznie. Miért fontosabb, hogy a védnök' ségi üzemek politikai segítséget nyújtsanak az EFSZ-eknek? Ha ér­tékeljük az immár többéves múlt­ra visszatekintő védnökségi mozgalmat, azt kell megállapítani, hogy az. bár kétségtelenül jelentős eredményeket ért el, lényegében még nem tölti be küldetését. Miért? Azért, mert a legtöbb véd­nökségi üzem teljesítve látja fel­adatát azzal, hogv a szövetkezet­nek néhány kisebb-nagyobb gép­iavitást. elvégez, esetleg segít ne­kik valami anyag, vagy gép be­szerzésében, meg aztán idénymun­kák ideién, ha kell. akkor brigá­dosokat küld segíteni, de ezzel aztán az egész védnökségi ténykedés be is fejeződött. Persze, helytelen vol­na azt mondani, hogy az ilyen anyagi segítség nem válik a szö­vetkezet hasznára és hogy a véd­nökségi üzemek a segítségnek ezt a formáját mellőzzék. Nem, ilyes­miről szó sincs, de az anyagi se­gítség csak egy részét, még hoz­zá a kevésbé jelentős részét ké­pezi a védnökségi üzem nyújtotta megsegítésnek. A segítség fő for­máját. lényegét a politikai segít­ségnek'_ kell' képeznie. Számtalan esetnek lehetünk tanúi, hogy a védnökségi üzem pl. brigádosokat küld^ a szövetkezei kukoricái át meg£apálni._ ellenben ^egyáltalán nem néznek utána, hogv miért nem futotta a szövetkezetnek sa­ját erejéből elvégezni a kapálást. Nem nézik meg: rossz a munka­szervezés. nem jó a munkafegye­lem. vagy rossz kezekben van a szövetkezet vezetése, vagy még inkább, hogy nem kulákkéz van-e a szövetkezet tehetetlensége mö­gött? Pedig mennyivel hathatósabb segítséget nyújtana az a védnök­ségi üzem, ha elsősorban is ezek a kérdések érdekelnék és ezek megoldására törekednék. Mit ér annak a védnökségi üzemnek az anyagi segítsége, amely a szövet­kezetben tűri a kulákok basásko­dását és szabotálását? Ha nem vi­lágosítja fel és nem győzi meg a szövetkezet tagságát arról, hogv a kulákot kivessék maguk közül? A szövetkezeteink egyik legna­(Folytatás a 2. oldalon.) MEZŐGAZDASÁGUNK ÉLETÉBŐL A pesinoki járás teljesítette a gabonabegyüjtési tervet Szombaton, augusztus 20-án a délutáni órákban a bratislavai kerületben a pezinokl járás is teljesítette a gabonabegyűjtés tervét, mégpedig 100,4 százalékra. A tervteljesitésben a legnagyobb érdeme a jablonovi EFSZ-nek van, amely a gabonabegyűjtés tervét 294 százalékra teljesitette. A sikerhez hozzájárult még a kápolnai EFSZ 249,4 Százalékos és a Slovensky Grob-i EFSZ 201 százalékos beadással. (CTK) Két falu vetélkedése A nagysárói szövetkezet az idén gaz­dag termést aratott és csépelt. Búzá­ból 26, árpából 27 mázsás hektárho­zamot ért el, volt azonban olyan bú­zaföld is, amely 32 mázsát adott hek­táronként. A szövetkezet beadási kötelezettsé­gét agusztus 18-ig 123 százalékra tel­jesítette. Előíráson felül 10 vagon sör­árpát és 5 vagon rozsot adtak be, s előreláthatólag még 5 vagon búzát fognak beadni. A kissáróiak sem maradnak le a nagysáróiaktól. Augusztus 18-ig be­adási kötelezettségüket 174 százalékra teljesítették és előíráson felül 15 va­gon gabonát adtak az államnak. Harminc kaszás vágta a rendet... A tornaijai traktorállomás veze­tősége közös ülésen tárgyalta meg kormányunk felhívását a kenyér megmentésére, s mint védnökségi üzem az iványi szövetkezet segít­ségére sietett. A múlt vasárnap és hétfőn 48 tagú brigáddal se­gítették a szövetkezetet. Mimi a sáros talajon gép nem végezhette a munkát, kaszát ragadtak és így dolgoztak közösen a szövetkezeti tagokkal. Harminc kasza vágta a dús rendet, s az eredmény meg is mutatkozott. EStig 14 hektár gabonát arattak és kötöztek, s még 20 hektár átázott gabonát is kiteregettek száradni. Külön dicséretet érdemelnek Tóth Miklós és Zsilka József trak­torosok, akik a sáros terep elle­nére is tudtak gépen dolgozni. Egymást vontatva vágták az érett gabonát, s, így mentették az or­szág kenyerét. íbos Barna is kö­vette a jó példát, aki pedig KD lánctalpas traktorával idáig tarló­hántást végzett. Most gépére ara­tógépet kapcsolt, s csatasorba állt ö is. Nekik és a szövetkezet tag­jainak köszönhető, hogy határunk­ban egy szál gabona sem áll már lábon. Országh Rudolf, Iványi A falu egyénileg gazdálkodói is pél­dásan teljesítik gabonabeadási kötele­zettségüket. Urbán István egyénileg gazdálkodó 5 hektáros gazda 330 kg gabonát, Kudlák András szintén 5 hek­táros gazda 300 kg gabonát adott ter­ven felül az államnak. Báti András. Sáró Három műszakban csépelnek (-kl-) A bodrogvécsi szövetkezeti tagok az esős idő után teljes lendü­lettel láttak hozzá a termés betaka­rításához. Az aratást sikeresen elvé­gezték még a nagy esőzések beállta előtt. Prscsák Stefan, a szövetkezet elnöke a tagsággal megtárgyalta a cséplési munkák biztosítását s úgy ha­tároztak, hogy a cséplést három mű­szakban, éjjel-nappal fogják végezni. A tagság egy emberként látott hozzá a munkához. Naponta egy cséplőgép­pel 300 mázsa gabonát csépelnek ki. Beadási kötelezettségüket e hó 18-ig teljesítették. Ha az idő kedvező ma­rad, a hét elején befejezik a cséplést. Hana vidékén gazdag termést takarítanak be A hanai termékeny földeken az Idén gazdag termés volt. A szép eredmé­nyeket a kedvező természeti feltéte­leken kívül a helyes agrotechnikának köszönhetik. Az agrotechnikai feltéte­lek érvényesítésében a Skrbeni Állami Gazdaság dolgozói mutatnak jó példát, akik az őszi búza egész évi helyes gondozásával több, mint 20 hektárnyi területen 50 mázsás átlagos hektárho­zamot értek el. Még jobb eredményt dolgozói. Itt 51 mázsa őszi búzát ta­karítottak be hektáronként. A pros­tejovi Kerületi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet celechovicei kísérleti állomásán pedig két és fél hektárnyi területről 126 mázsa gabonát takarítottak be úgy, hogy hektáronként 50 mázsa ho­zamot értele el. A Prostejov vidékén levő olsani szövetkezeti tagok 30 má­zsa hektárhozamot értek el a gabona­értek el a Chomutovi Állami Gazdaság | félékben. Fél községből arató- és cséplőcsoport ment Csehországba K ormányunk felhívását megértették a féli szövetkezet tagjai és a falu tömegszervezetei is: nagy segítséget nyújtottak a gabona betakarítá­sában. Különösen a helybeli Sokol segített sokat. Tagjai az aratási és csép­lési munkákban 573 brigádórát dolgoztak le. A szövetkezet segítségére sie­tett a helybeli gyermeknevelő intézet j s. Az aratásnál, de különösen a bur­gonya legnagyobb kártevője, a kolorádó bogár irtásánál segítettek sokat. A helybeli tanítók, különösen Orge ésVeisz elvtársak érdemelnek dicséretet értékes segítségükért. A kormány és a Megbízottak Testülte felhívására a faluból arató- és csép­lőcsoport ment Csehországba, hogy ott is segítsenek a kenyér betakarításá­ban. Az aratőcsoport tagjai között van Gabajová Pavlina, két kisgyermek anyja is. Luboj Ferenc, Fél, Sok gabonát adtak be terven felül A zselízi járás szövetkezetesei, s egyénileg dolgozó kis- és középpa­rasztjai megértették kormányunk fel­hívását a gabonabetakarítással és a beadási kötelezettség teljesítésével kapcsolatban. A kukucsini szövetkeze­tesek augusztus 18-ára teljesítették beadási kötelezettségüket, s még 150 mázsa búzát adtak be terven felül. A nagy- és kíspeszeki egyénileg dolgozó parasztok sem maradtak adó­Munkában a zöldséges-csoport. Ebben az évben bőven termett paprika, paradicsom, uborka ami biztos jövedelmet jelent a rimajánovi szövet­kezetnek. sai az államnak. Tóth Béla nagypesze­ki középparaszt beadási kötelezettsé­gén felül még 5 mázsa búzát és 5 mázsa árpát adott az ország dolgozói­nak, míg Tőth Lajos kispeszeki 6 hektáros középparaszt 10 mázsa ár­pával és 4 mázsa rozssal adott töb­bet az államnak az előírt mennyiség­nél. Majd kötelezettséget vállalt, hogy cséplés után lőfogattal segít i szö­vetkezetnek a kenyér betakarításában mindaddig, amíg a szövetkezet is el nem végzi a cséplést. Szavát betar­totta, ott segít a szövetkezetben a cséplési munkákban. Polka Ferenc. Zselíz Van gabonája bőven a lukanyéki EFSZ-nek A lukanyéki • szövetkezet tagjai az aratást a gépek segítségével a terve­zett határidő előtt 14 nappal végezték el. Beadási kötelezettségüket hiányta­lanul teljesítették, sőt 11 vagon 50 mázsa gabonát adtak be terven felül. A traktorállomás munkáját is terméssel honorálták és még így is bőven maradt gabonája a szövetkezetnek. A jó eredmények láttára az építke­zéseken dolgozó munkások közül sokan kérték felvételüket a szövetkezetbe. Szladovnik József, Kékkő

Next

/
Thumbnails
Contents