Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-20 / 200. szám, szombat

1955 augusztus 20. UJSZ0 A magyar iskolák néhány problémája f Hasek és a magyarok a júniusi párthatározat tükrében = írta: Václav Lacina Dolgozóink, de elsősorban tanítóink, örömmel fogadták pártunk Központi Bizottságának az általános műveltséget nyújtó iskolák színvonalának emeléséről és további fejlesztéséről szóló júniusi határozatát. Ez a határozat újabb ékes bizonyítéka annak, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja figyelemmel kíséri iskolaügyünk fejlődését és problémáit, s éppen ezért teljesen tisztán látja iskoláink és tanítóságunk helyzetét. A júniusi párthatározat újabb határkövet jelent szocialista iskolaügyünk fejlődésében, mert a felvetett problémák megoldá ;a a kitűzött irányelvek pontos betartása és megvalósítása eltávolítja majd az utolsó akadályokat is a valóban szocialista iskola létrehozása elől, A párthatározat foglalkozik iskolaügyünk valamennyi égető problémájával. Nem lesz talán indokolatlan, ha e cikk keretében megvilágítunk néhány — a határozat által felvetett problémát — a magyar tanítási nyelvű iskolák helyzetének szemszögéből. A júniusi határozat hangsúlyozza, hogy „az iskolának, mint a népnevelés alapvető eszközének feladata: magasra emelni valamennyi dolgozó kulturális színvonalát". A magyar tanítóságon és iskolaügyi hatóságaink megértésén és munkáján múlik, hogy ezt a feladatot a magyar iskolák is teljes mértékben teljesíthessék. A csehszlovákiai magyarságnak, mint hazánk egyik teljesen egyenrangú nemzetiségének létérdeke, hogy a nyolcéves és tizenegyéves magyar iskolák szellemileg és testileg, politikailag és eszmeileg a lehető legfejlettebb tanulókat állítsák a szocializmus építőinek táborába. Ez viszont a legodaadóbb, leglelkiismeretesebb és leglfelkesebb munkát követeli meg a magyar tanítóságtól. A párthatározat irányelveinek végrehajtása következtében iskoláink megszabadulnak a reakciós, felforgató, felelőtlen, munkájukat ímmel-ámmal végző, személyi érdekeiket a közérdek elébe helyező, tanítói hivatásukat pénzsővár iparszerűséggei folytató, te• hát a mai iskolába nem való elemektől. A konkoly és a tiszta búza szétválasztása után komoly feladat hárul az iskolai pártszervezetekre. A júniusi határozat az iskolai pártszervezetek alapvető feladatául tűzte ki a tanítóság teljes megnyerését a népi demokrácia, az ifjúság kommunista szellemben történő nevelése számára. Ezen a téren á magyar iskolák előtt is nagy feladatok állnak. Következetes és rendszeres eszmei és politikai neveléssel és irányítással állandóan emelni kell a magyar tanítóság politikai színvonalát. Csak politikailag fejlett tanítók fogják tudni megértéssel és odaadással szolgálni a szocialista iskolát, amely — mint a párthatározat mondja — „a népi demokratikus rendszer eszköze, nem pedig a burzsoázia osztályuralmáé". Rendkívül fontos, hogy az eszmei felkészültség mellett a magyar tanítóság soraiban száz százalékra gyökeret verjen a példamutató erkölcsi beállítottság feddhetetlensége. A párthatározat megállapítja, hogy „érezhető hiányosságok vannak iskoláinkban a nevelés terén". Ez fokozottabb mértékben vonatkozik a magyar iskolákra is, melyeknek tanulóinál sok esetben éppen a nevelés terén találkozunk még a reakciós Novomesky|-féle burzsoánacionalista iskolapolitika okozta hiányosságokkal. A magyar iskolák tanítóinak tehát fokozottabb mértékben tudatosítaniuk kell, hogy a nevelés az oktatástól elválaszthatatlan és állandóan gyakorlandő folyamat, melyet az egyes tantestületeknek egyöntetűen, következetesen, s a tanítók személyes példamutatásának mindenkori csorbíthatatlanságával kell megvalósítani. Csakis így érhető el, hogy iskoláinkban létrejöjjön az öntudatos fegyelem, csakis ilyen módon válik lehetségessé, hogy a magyar iskolák necsak müveit, hanem jól nevelt, fegyelmezett, udvarias és kifinomult erkölcsi ízlésű fiatalságot adjanak társadalmunknak. A párthatározat foglalkozik a mai tantervek és tankönyvek hiányosságaival is. Ez a kérdés a magyar tannyelvű iskolákat talán fokozottabb mértékben érinti, mint bármely más iskolát. Nem mindig célravezető és helyes megoldás, hogy a magyar iskolák számára automatikusan (s nyelvi szem, , _ — — Némelyik magyar nem is tehet latnunk, hogy ezt a tantargyat nem = , .. * szakképzett tanerők tanítják Különö-= arr

6 '

h°9

y ma9ya

r ~ ™ * Su sen a harmadfokú osztályok tanulóinak S Királyhidán. Ezzel szemben Vodicka, tudása sínyli meg a szakszerűtlen ma- § az ör

e9 árkász ú9y vélekedett, tematikai oktatást. A szaktanítók hiá- E ~ h

o9y »

min

d egytől-egyig tehet arnyának kiküszöbölése a magyar tani- E rő

1"- Ez a ké

t egymásnak szegezett tóságon múlik. Kívánatos lenne, hogy- E nézet tulajdonképpen nincs ellentétminél nagyobb számban jelentkezzenek E ben. Vodicka szenvedélyes kocsmai a magyar tanítók a Bratislavai Peda- E verekedő, akinek a magyar katonák gógiai Felsőbb Iskola magyar osztályé- E jelenléte kedvező alkalom arra, hogy nak matematika szakára. E botrányt okozzon. Svejk Vodicka vad Az anyanyelv oktatásával kapcsolat- = na

ci

o

naii

2musát elég bátortalanul utaban a párthatározat megjegyzi, hogy = sUja yissza A kö et am

ei

yb

en a nyolceves iskolát elhagyó tanulok — , „ „ , . , , , ., . , " , . , = Svejk felnőtt, már az iskola padjaiban jelentekeny része igen gyakran nincs—, ,, , ., . . tisztában a helyesírással sem. Vonat- E beléoltotta a sovinizmust Svejk érzi, kőzik ez természetesen teljes mérték- E hogy mindez nlncs ren

dJ

é

n- de elle

n" ben a magyar tannyelvű iskolákra is. E vetését nem képes elég világosan megSok esetben maguk a tanítók smcse- E fogalmazni. n-.-k tisztában egyes szavak helyesírá- = Svejk, a derék katona — a nép öszsával, különösen amióta a Magyar Tu- E tönös véleménynyilvánítása. Ebben a dományos Akadémia a magyar helyes- E kiskaliberű kutyakereskedőben, politiírás szabályainak tizedik kiadását meg- E kai képzettséggel nem rendelkező egyjelentette. Szükséges lenne tehát a E szer

ű kisemberben több a népi itélőmagyar tanítók számára helyesírás. E képesség, a népi bölcsesség, mintsem tanfolyamot rendezni a szabályok tize- E s

ej

t

enék azok az urak, akik elszördik kiadásának anyagából, hasonló mó- = nyűIködnek Svej

k „hülyeségén". Ez a don, mint az 1954-ben, az új szlovák — . ... . . , ..„ _ , ,' . . , . , .. .. r hulyeseg azonban csak latszolagos, helyesírás bevezetesekor történt. — , „ , , , A júniusi párthatározat hangsúlyoz- E a

m°'

yan B0l0nd Jancs

i"

szertl e9y

sz

e' za, hogy a politechnikai nevelésnek át E rös

é9- furfangosság, amit végül is győkell hatnia a tanítás egész folyamatát 2 zel

em koronáz. Svejk primitív módon ez azonban nem veszélyeztetheti az = fejezi ki magát, primitív módon cseanyanyelv, történelem, művészeti al- = lekszik, de helyesen érez és alapjában kotások fontos, valóban tudományos E véve helyesen gondolkodik. Persze, alapjainak tökéletes elsajátítását. A ma- E még így is hibát követnénk el, ha a gyar iskolákban ez szintén igen meg- = könyv szerzőjét és fő alakját azonoszívlelendő elv kell, hogy legyen. Ma = sítanánk. Hasek széles politikai látómég - sajnos - elég gyakori az az E körreIi nagyf

okú tudással rendelkezett. állapot, hogy a tizenegyéves iskolák = vegyük csak szemügyre, milyen forvégzett növendékei nem ismerik a ma- = mában nyilatkozik meg H

asek viszonya gyar irodalom legkiemelkedőbb alkota- E a magyarokhoz Svej

k_ a derék katon

a sait sem olyan mertékben, mint aho-— ,, , . . i . j — sorsában. Vodicka. a maqyarok dühödt gyan az kívánatos lenne. Ami pedig — ' hj"""^ a tanulók képzőművészeti és zenei mu- E elIen

s^9e cseh környezetben is vereveltségét illeti, ezen a téren a helyzet E fedést idez elő. Megüti azt a lányt, valósággal megdöbbentő. Igen fontos E aki nem akart vele táncolni, mert még lenne tehát a zenei és képzőművészeti = az utolsó összetűzése óta dagadt az nevelés tanterveinek átdolgozása, hogy E arca. Ebből persze újabb összecsapas a tanulók a^ „általános műveltséget E keletkezett. Azt sem bánom, ha megnyújtó iskola" fogalmának megfelelően E ütnek, csak hogy verekedhessek — ez a művészeti alkotások közül ne csak E vodicka vezérelve. Nacionalizmusa az irodalmi müvekkel, hanem a leg- = ugyan

oi

yan kü!színes ürüg

y csupán, fontosabb zenei és képzőművészeti al- = mint más alkalommaI eg másik e

z_ kotasokkal is megismerkedjenek vi- = redhez v

a,

ö tartózand6sa Ezzel lag- es hazai viszonylatban, a magyar = , . iskolákban pedig természetesen magyar E szemben Sv

eJ

k béké

s természetű emviszonylatban is. E be

r. ak

i. h

a megtámadják, csupán véA párthatározat az Iskolaügyi Mi- = dekezésre szorítkozik. A Kákonyi úrnisztérium egyik hibájának tulajdo- E raI va

l° verekedést Vodicka idézte elő, nítja, hogy a kimagasló eredményeket E az István házaspárral való összetűzés elérő tanítók pedagógiai tapasztalatai- = Isatarcsán félreértésen alapult, és nak kicserélésére és terjesztésére nem = Svejk békés úton igyekszik rendezni, fektet kellő súlyt. A határozat az Al- = De akad más példa is. Tábor városának lami Pedagógiai Könyvkiadónak felada- § állpmásán Svejk megvendégeli azt a tul tűzi ki a legjobb hazai és szovjet = magyar katonát> aki a magyv kir

á_ pedagógusok tapasztalatainak könyvso- = ,

yért yezetett háborúban sebesüI

t rozatban való terjesztését. Kívanatos — . , .... . , , .. . .. , — A szerző szívből jovo magyarázata lenne, hogy ilyen könyvek magyar = ... ... , , . , nyelven is megjelenjenek a magyar ta- E megvilagitja a cseh olvaso előtt, hogy nítóság számára. E a

z egyszerű magyar ember számára a A júniusi párthatározat még számos § m

a9y

ar kirá

ly ügye ugyanolyan idemás problémára vonatkozó irányelve- E 9e

n- mmt a

z egyszerű cseh ember szákét, utasításokat és megállapításokat E mára az osztrák császár ü9y

e- »asek is'tartalmaz. Valamennyinek részletes E m

é9 t°™bb megy: egyetlen kivételtől megtárgyalása az egyes tantestületek E eltekintve nem szerepel regényében elodázhatatlan kötelessége. A határozat = oIyan m

agyar, ak

ire a szerző gyűlöletirányelveinek legpontosabb és leglelki- E teI tek

lntene. Ezt a kivételt a magyar ismeretesebb betartásával és megváló- E csendőr, a rendszer megtestesítője késításával előbbre visszük a szocialista E P

ez

l. és Ha

5ek a csendőröket is, mint iskola ügyét, s ez a tény örömmel E ilyeneket marasztalja el. Kákonyi Gyués újabb lelkesedéssel tölthet el ben- = la ura

t nevetseges kispolgárnak rajnünket. I Sági Tóth Tibor E 70lja m

e9. ak

i semmiben sem különbö= zik cseh társaitól. Azok a magyar ka= tonák, akik ürügyet keresnek a cseA Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó ^'jJgS E rosszabbak ellenlábasaiknál. Amikor E Svejk azt mondja, hogy némelyik maBotto: Jánosík halála. A sílovák E 9yar nem is tehet arról, hogy magyar, klasszikus irodalom egyik gyöngysze- § a valóságban a szerző nézetét tolmáme, melyet Farkas Jenő művészi for- E «

o

lJ

a' ^ nem minden magyar egy, r = forma. Haseknek ez a nézete azon aladításban tolmácsol. Jánosiknak, a híres s „,,i •„„„,, ü • » - ^ ' — pul, hogy jól ismerte a magyar nepet. szegénylegénynek alakját örökíti meg, _ Haáek már diákkorába

n elkerült amint az a nép ajkán a legendákban r Szlovákiába. Később sokat utazgatott él. 44 old. Ara fűzve 5.— Kcs. = a régi magyar királyság területén, elverne: Grant kapitány gyermekei. E ke

rült Horvátországba is. Látta, menyVerne Gyula, a népszerű .fjúsági író = ny^e elnyomták a régi Magyarorszáegyik leghíresebb regénye, mely az E ,

a m

a9y

a

l; nemzetiségeket. Afrika partjain hajótörést .szenvedett = f

bbo

1, a Elismerésből mindig helyes „ . . ... = következtetést vont le. Ezért gyűlölte Grant kapitány kalandjairól es meg- — .. , t , _ . ,, ,, , oc

= a grófokat, a zsaroló, megvesztegethementeseről szo. 650 old. Ara 26,25 = . . '.,., . .. . — to tisztviselőket. Am Hasek figyelmét Kcs — = nem kerülte el

(az sem, hogy ez a rendKittenberger Kálmán: Kelet-Afrika E szer nem bánt jobban a magyar népvadonjában. Kittenberger Kálmán, a E pel sem. A kormány nem adott a szlohíres magyar Afrika-utaéő érdekfeszi- E ákoknak iskolát, de a magyar mezőtő kalandjait írja le ebben a könyvé- E gazöasági munkás gyermeke sem taben. Mind az ifjúság, mind a felnőt- E nulhatott, mert a nagyságos urakra tek megismerik belőle Kelet-Afrika E kellett dolgoznia. Bátor cselekedet volt gazdag állat- és növényvilágát. (A E a

z első világháború előtt a cseh olvaszerző eredeti fényképfelvételeivel.) E sónak rokonszenves formában bemu230 old. Ára kötve 21.— Kcs. E tatni a magyarokat. A legtöbb cseh pontból sokszor igen gyöngén) lefordítják a cseh, illetve szlovák tankönyveket. Az új tankönyvek elkészítésénél igen helyes lenne legalább néhány eredeti — magyar nyelven írott — tankönyvnek a bevezetése, melyek a csehszlovák hazafiságra való nevelést a magyar nemzeti jelleg, a magyar múlt haladó hagyományainak kidomborításával tehetnék színvonalasabbá. Elsőrendű fontossággal bírna főleg a megfelelő szlovák nyelvkönyvek mielőbbi" elkészítése a magyar iskolák számára. Különösen említésre méltó az a komoly hiányosság, amely pillanatnyilag a magyar iskolák 9—11. osztályaiban mutatkozik a szlovák nyelvtan és irodalomtörténeti tankönyvekkel való ellátás terén. Itt elsősorban az a merőben téves elv kifogásolható, hogy a magyar iskoláknak e felső osztályai a szlovák tannyelvű iskolák részére kiadott könyveket sikerrel használhatják. Ez a kényszermegoldásnak egyik legkevésbbé célravezető formája. A felső osztályos szlovák nyelvtankönyvek aprólékos nyelvelemzési és diakronikus nyelvtani anyagot tartalmaznak, melynek elsajátítása a magyar anyanyelvű tanulóknál nagy nehézségekbe ütközik. Az irodalomtörténeti könyvek szintén rendkívül részletesen tárgyalják az egyes írók életének, műveinek elemzését, s ez a magyar iskolákban a lényeg elsikkadásához vezethet. Ugyancsak helytelen a teljesen szlovák szövegű, magyar jegyzetek és szójegyzék nélküli irodalmi olvasókönyvek használata is. Az egykorú szláv, cseh és szlovák szövegek olvasása és elemzése így komoly nehézségekbe ütközik. Mindezt összegezve: igen fontos lenne a magyar iskolák felső foka számára új szlovák- tankönyvek kiadása, melyek lehetővé tennék a tulajdonképpeni cél elérését — biztos nyelvtani alapot, terjedelmes szókincset és a lényeget felölelő alapos szlovák és cseh irodalomtörténeti tudást adnának a magyar tizenegyéves iskolák tanulóinak. Csak így válik majd lehetségessé, hogy a magyar tizenegyéves iskolák végzett növendékei a KomenskyEgyetemen és a szlovák főiskolákon sikerrel folytathassák tanulmányaikat. A szlovák nyelv kérdése egyúttal az egész magyar tanítóság komoly problémája is. Rendkívül fontos lenne, hogy valamennyi magyar tanító számára lehetővé tegyék a szlovák nyélv megtanulását, például, tanulmányi ciklusok formájában, melyeket a tanítók kerületi továbbképző intézetei és a járási pedagógiai irodák rendezhetnének a magyar tanítóság részére. Egy ilyen — megfelelően kidolgozott tanterv alapján szervezett és vizsgákkal záruló tanulmányi ciklus — megoldhatná ezt a régóta nyitva álló problémát és sok egyéb előnye mellett például lehetővé tenné a magyar tanítók számára is a szlovák pedagógiai irodalom, szaklapok, rendeletek, stb. olvasását és megértését. A júniusi párthatározat rámutat arra is, hogy az egyes tantárgyak tanításában elért eredmények terén a legnagyobb hiányosságok a matematikában és az anyanyelvben mutatkoznak. Ami a matematikát illeti, ezek a hiányosságok a magyar iskolákban is észlelhetők, s fő okukat abban a tényben kell úi könyvei Kis gyermekek nagy mesekönyve. A világirodalom legszebb meséinek gyűjteménye, mely gazdag illusztrációkkal minden kisgyermeknek nagy örömet szerez. 378 old. Ára kötve 25,50 Kcs. Fucík: Drága föld. E könyvben Fucík megismertet bennünket a harmincas évek Szovjetuniójával, a sikerekkel és nehézségekkel, de mindenekelőtt az emberekkel. 382 old. Ára kötve 30.— Iíís. Defoe: Robinson. A világ egyik legismertebb és legolvasottabb ifjúsági könyve. E számos keppel díszített regényt változatlan érdeklődéssel fogadja minden fiatal nemzedék. 187 old. Ára kötve 13,80 Kcs. Móra Ferenc: Dióbél királyfi — Kinc skereső kisködmön. A nagy magyar író már számos kiadást megért mesekönyve. Kedves hangú történeteit az író gyermekkorából meríti. 254 old. Ára kötve 10.— Kcs. embert felháborította a szlovákok szenvedése és a rendszeres soviniszta propaganda befolyása alatt — csupán a magyar szó hallatára, a magyar név említésére, ökölbe szorult a keze. Nem tettek különbséget a nép és a kormány között. HaSek tanította a cseh népet erre a megkülönböztetésre. Megrajzolta a puszta délceg betyárjának alakját, aki akkor is becsületes marad, ha időnként a rábízott állatállományból pótolja, ami igazságos béréből hiányzik. A magyar parasztoknak, csaposlegényeknek, erdőkerülőknek ugyanolyan gondjai és emberi gyengéi vannak, mint a cseheknek. A zsíros parasztok ugyanolyan kapzsik, a kispolgárok ugyanolyan nevetségesek. Hasek sohasem tulajdonítja ezt, vagy azt a jellemvonást a fajnak, vagy a nemzetnek. Minden egyes elbeszéléséből kitűnik, mennyire a társadalmi körülmények befolyásolják a szereplő személyek cselekedeteit. Haseknek ez a felfogása nemcsak azokban az elbeszélésekben nyilvánul meg, amelyeknek anyagát magyar környezetből meríti. Soha nem sülylyed a burzsoá-nacionalizmus vonaléra, még akkor sem, ha a nemzetiségek közötti konfliktusra kerül sor. Szent-tornya községi írnoka, ez a gyakorlatiatlan álmodozó nem szívesen üldözi a h,orvát parasztokat. Amenynyiben mégis üldözi, csak az uraság nyomásának enged. Példás tanító című elbeszélésében Hasek a szlovák falu magyarosítóját mutatja be. A tanító úr, egyébként kitanult cipész, gyakran leissza magát és veri azokat a gyerekeket, akiknek a szülei nem nála csináltatnak cipőt. A falusiak panaszait kivizsgáló tanfelügyelőnek bebeszéli, hogy a panaszosok pánszlávok, a magyar király ellenségei. Ez az elbeszélési különösen találóan jellemzi Hasek magatartását. Noha a helybeli szlovák lakosság és a magyar tanügyi tényezők közötti viszályról van szó, nem ébreszt ellenszenvet a magyar nemzettel szemben. A tanító — nyilvánvalóan csirkefogó; olyan alak, aki számításból telepedett meg ott. Egyáltalán nem magyar hazafi, erőszakosan magyarosít, mert ez hoz a konyhájára; ne

m ő a hibás, hanem azok a tanügyi hatóságok, amelyek hagyják őt ilyenféleképpen tombolni. Ebben az elbeszélésében Hasek fején találta a szöget, és megmondta, hogy a magyar kormánynak nem az volt a fontos, hogy a szlovákoknak magyar műveltséget adjon. Hiszen ebben az esetben más lett volna a viszonyuk az iskolával szemben. Ez a tanító képtelen volt akár egyetlen szlovákból magyart csinálni. Képes volt azonban és azért felelt meg felettes hatóságainak: a szlovák falut alacsony kultúrszínvonalon tartani. Haseknek a magyar faluval foglalkozó műveiből megtudjuk, hogy a magyar kormány azonos politikát folytatott a magyar kisemberrel szemben is. Hasek nem volt igazságtalan a magyar grófok irányában sem. Két tucat elbeszélés című müvéhez az anyagot nemcsak a régi Magyarország és Horvátország területéről veszi. Néhány történet Galíciában játszódik le, ahol hasonló elnyomás, hasonló sötétség uralkodott, bár itt a gróf is, a paraszt is egyazon nemzetiségű volt. Ez jellemzi Hasek egész művét, akár hazai környezetből, akár utazásai során tapasztalt esetekből meríti témáját. Konfliktusai középpontjában nem a különböző nemzetek állanak, hanem az osztályok, rétegek, az urak és a nép. Ugyanakkor Hasek nem idealizálja népi típusait, nem fél rámutatni gyenge oldalaikra. Olvasóit azonban elvezeti ahhoz a felismeréshez, hogy miért éppen ilyenek ezek az emberek: k: nyomja őket vissza, ki uszítja őket egymás ellen. Hasek nagy előnye, hogy mindezt vidám formában teszi. Tisztában van a nép mély bölcsességével, innen ered örök optimizmusa, és derűlátása nem hagyja el akkor sem, amikor túlontúl a tragika mélységébe nyúl. Hasek felismerte a nép hatalmas erejét és sohasem kételkedett abban, hogy ez az erő győzni fog. Ismerte az utat is, amely a győzelemhez elvezet, ezért állott a Nagy Októberi Forradalom harcosainak sorába. /f i