Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-19 / 199. szám, péntek

(Á riport első részét tegnapi számunkban közöltük). A SZOVJET TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA VILÁGRASZÓLÓ SIKERE A: u:?í°_ AZ ATOM-VILLANYTELEPEN .. Egy emelettel lejjebb megyünk és belé pünk abba a csarnokba, ahol a gőzgenerátorok fülkéi vannak. Ezek fontos részel a villanyerő­mű technológiai sémájának. A főmérnök rész­letesen ismerteti ezt a sémát. A reaktor által felhevített víz gőzzé változik. Zárt rendszerben körforgást végez, amit elsődleges körnek ne­veziiek. Ez rozsdamentes acélból készült csö­vek zárt köre. amelyek a reaktort, a körszivaty­tyút és a gőzgenerátorokat kötik össze. A gőz­generátorokban a primáris kör vize a hőt át­adja a szekundárts kör vizének, amely ilyen módon gőzzé változik és mozgásba hozza a villanyerőmű turbináját. A villanyé Tóműnek négy gőzgenerátora van, közülük egy tartalékgenerátor. E generátorok közül mindegyik külön falazott fülkében mű­ködik. Mindegyik generátor vízmelegítővel, elpá­rologtatóval és gőzátmelegítővel rendelkezik. A berendezés szerkezete a következő: a pri­máris kör forró vize átmegy a belső csöveken, amelyek nagy átmérőjű vízzel, vagy a szekun­dáns kör gőzével telített csövekben futnak. így a primáris kör vizének hőfokát átveszi a második kör vize és gőze. A villanyerőmű em­lített teljesítménye mellett a reaktorban 30 ezer kilowatt hőenergiát fejlesztenek. Azáltal, hogy a primáris kör vize átmegy a reaktoron, radioaktívvá válik. A szekundáns kör vize nem válik rádioaktívvá. Ezért az atom­villarsymű turbinájának kezelése semmiben sem tér el a közönséges hővillanyművek turbináinak kezelésétől. A lépcsők még egy emelettel lejjebb vezet­nek ... Itt van a szivattyúk csarnoka. A primá­ris körben a víz áramlását négy körszivattyú biztosítja, ezek közül kettő tartalékszivattyú. Ezek a szivattyúk mind külön fülkékben van­nak elhelyezve, ami biztosítja a kezelőszemélyzet munkájának biztonságát. Ugyanebben a helyi­ségben vannak felszerelve azok a szivattyúk, amelyek szükség esetén friss vizet pumpálnak a primáris körbe. A közönséges víznek, mint a hő legfőbb hor­A. TRIFONOV-nak a moszkvai Pravdában megjelent riportja Radioaktív izotópok gyógyászati alkalmazása a Szovjetunióban A. V. Kozlova szovjet tudós a genfi atom­értekezlet biológiai és orvostudományi szak­osztályának ülésén beszámolót tartott az egyes rádioaktlv izotópok gyógyászati alkal­mazásáról. A beszámoló rámutat, hogy a Szov­jetunió gyógyintézeteiben rádioaktív izotó­pokat alkalmaznak különböző betegségek gyógyításánál. Ezek legnagyobb jelentőségűek a rosszindulatú és a jóindulatú daganatok (neoplazmák) gyógyításánál. A Szovjetunió­ban gyógyászati célokra a különféle rádio­aktív izotópok közül leginkább a rádioak­tív kobaltot, a foszfort, a jódot és az ara­nyat alkalmazzák. A Szovjetunióban — állapítja meg a beszá­molő-rádioaktív kobalttal a bőr rosszindula­tú daganatait, a szájüregnyálkahártyából ki­induló daganatokat, továbbá a mandula, a fel­ső állkapocs, az orrüreg, a gége, a nyelőcső, a tüdő és tejmirigy megbetegedéseit gyógyít­ják. Kiderült, hogy mind a közvetlen, mind a távolabbi gyógyítási eredmények felveszik a versenyt a természetes rádioaktív anyagok alkalmazásának eredményeivel. Így pl. a har­kovi Röntgen- és Rádiológiai Intézetben 450 szemhéjrákban szenvedő beteg 94 százaléka meggyógyult, anélkül, hogy a gyógyítással kapcsolatban bármilyen komplikáció jelent­kezett volna. A P. A. Herczen Állami Tudományos Rák­kutató Intézetben 1552 rosszindulatú daga­natban szenvedő, kobalt-hatvannal kezelt be­teg gyógyítási eredménye nemcsak, hogy fel­veszi a versenyt a természetes rádioaktív anyagok alkalmazásának eredményeivel, ha­nem bizonyos esetekben ezek az eredmények még magasabb százalékot is elérnek. A rosszindulatú szemhéjdaganat gyógyítása rádioaktív foszforral (külső besugárzás) le­hetővé teszi a gyógyulást a látószervek meg­sértése nélkül, jóllehet ilyen betegségeknél ez ideig csak sebészeti beavatkozást alkal­maztak. A modern- klinika — hangzik a továbbiak­ban a beszámoló — messzemenően alkalmaz­za a különböző sugárkezelési módszereket a vérképző szervek megbetegedésénél. A Szov­jetunió Egészségügyi Minisztériuma speciális intézményeket létesített (vérátömlesztési in­tézeteket és állomásokat valamennyi köztár­sasági és területi központban), amelyek kór­tani.kórfejlődési kérdésekkel, a vérképző­szervek betegségeinek gyógyításával foglal­koznak. A tudományos kutatómunkákban ar­ra törekszenek, hogy megtalálják a radioak­tív foszfor leghatásosabb alkalmazási módját a vérbetegségek gyógyításában. A rádioaktív kezelésen átesett betegeket külön megfigyelés alatt tartják. A vérátöm­lesztési, valamint a röntgen- és radiológiai intézetek számbaveszik és rendszerezik mind­azokat az adatokat, amelyek a Szovjetunió összes gyógyintézeteiben kezelt betegek gyó­gyításának eredményeivel összefüggnek, és ezeknek az adatoknak alapján dolgozzák ki a rádioaktív foszfor hematológiai alkalma­zására vonatkozó utasításokat. dozójának alkalmazása az atom-vilianytelepen, e kérdés megoldásának nem egyedüli módja. A hő átvevőjének szerepét a reaktorokban — amint a villanytelep főmérnöke megjegyzi —r folyékony fém vagy gázok is elláthatják. Alkal­mazásuk azonban új technikai feladatok meg­diszpécser-asztal központi műszeres deszkájá­val van kapcsolatban. Tájékoztat a rudak álla­potáról, amelyek a reaktor munkáját irányítják. E készülékek saámlapjai órákhoz hasonlítanak, de segítségükkel nem perceket, vagy másod­perceket. hanem centimétereket mérnek. A ké­A Genfben kiállított szovjet atom-villanytelep modelljének belseje oldását követeli meg. Ezt nem csekély mérték­ben segítik elő az első atom-villanytelepen szer­zett tapasztalatok. A diszpécser asztalónál Ha a reaktort a villanytelep szívének nevez­zük, akkor a telep agyveleje a központi díszpé­cser-asztal. A belépőt meglepi a legnagyobb fokban érzékeny műszerek sokasága, amelyek lemezekre vannak szerelve. Az automatikus re­gisztráló-készülékek és a reaktorok világító sé­mái mellett számoló- és jelzőszerkezetek látha­tók, amelyek kigyulladnak, vagy elsötétednek az üzem menete szerint­Ez a figyelemre méltó technika, amely a tech­nológiai folyamatok jelzését egyetlen helyiség­ben összpontosítja, megkönnyíti a kezelősze­mélyzet munkáját. A diszpécser-asztalnál két mérnök ül, akik irányítják a villanytelepet. Egyikük a fizikális folyamatokat követi figye­lemmel, amelyek a reaktorban mennek végbe, a másik segít neki a hőfejtő műszaki rész irányításában. Nagy fontosságú az a berendezés, amely a $züiékek megmutatják, hogy magasra emel­kedtek-e, vagy süllyedtek-e az atomreaktor szabályozó rűdjai. Különféle világító jelzőszerkezetek mutatják a villanytelep működését. Figyelmeztető jelzé­sek villannak fel — fehér és sárga négyszö­gek — azt mutatják, hogy a berendezések normális menetében eltérés mutatkozik. Van itt egy deszka, amelv a gőz fő tulajdon­ságait mutatja: a gőz nyomását, mennyiségét é3 hőfokát. Egy világító deszka, az üzemzava­rokat jelzi a vízfogyasztásnál és azonnal meg­mutatja, hogy ezek a zavarok melyik csator­nában keletkeztek. A csarnokban vannak olyan készülékek is, arr.elyek a körszivattyúk és más berendezések tevékenységét ellenőrzik. Automatikus készülé­kek jegyzik fel a villanytelep teljesítményét. Érzékeny készülékek mutatják a víz ródioakti­vitásának fokát. A szolgálattevő mérnök asztalánál galvanomé­ter áll, amelynek számlapján alig látható apró aranyozott kis mutató mozog. A mutató a reak­- tor teljesítményét mutatja az adott pillanat­ban. Ennél az asztalnál van az a készülék is, Még 1960 előtt több atomközpont épül a Szovjetunióban Az AFP különtudósítójának alkalma volt né­hány kérdést feltenni a genfi atomértekezleten részt vevő szovjet küldötteknek. nevezetesen Skobelcin akadémikusnak, a szovjet küldöttség vezetőjének, a moszkvai fizikai laboratórium vezetőjének és Bolhincevnek, a moszkvai atom­központ vezetőjének. A különtudósító a többi között megkérdezte: A nukleáris energia alkalmazásának melyi k te­rületén érték el a legfigyelemreméltóbb ered­ményeket a Szovjetunióban? A kérdésre ez volt a válasz: Amint a genfi értekezleten előterjesztett beszámolókból ön is megállapíthatja, a legkülönbözőbb területeken folytattak kutatásokat. A nukleáris központok üzembehelyezése óta már több, mint egy év telt el. A rádioaktív izotópokat a legszélesebb síkon, mind a tudományos kutatásokban, mind pedig az orvostudományban alkalmazzák. Az ipar a legkülönbözőbb készülékeket alkalmazza, ame­lyek a rádioaktív testecskék sajátosságain ala­pulnak. Például ilyen készülékekkel ellenőrzik a nagyolvasztók belső rongálódását, számítják ki a motorok kopását, stb. Arra a kérdésre, vann ak-e a Szovjetunióban jelentős uránium-lelőhelyek és mely v idékeken — ez volt a felelet : Kiállításunkon majdnem 120 féle urániumtartalmú ércet mutattunk be. Ennélfogva nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió a legkülönfélébb uránium-lelőhelyekkel rendelke­zik, területének különböző pontjain. A szovjet tudósok egyik kér désre válaszolva kijelentették: — Általános vélemény szerint még 1960 előtt több atomközpont épül a Szov­jetunióban. Az atomközpontok globálisan több százezer kilowatt energiát termelnek majd. Az amerikai atomtudósok egy csoportja a genfi kiállítási palotában megtekinti az anyag­mérésre szolgáló spektográfot. Ez a műszer meghatározza a legkisebb részecskék anyagát és súlyát amelynek segítségével a mérnök a reaktort bi­zonyos teljesítményre beállítja, és a készülék ezt a beállítást pontosan megtartja. Az ember önkéntelenül összehasonlítja ezt a készüléket az automatikus pilótával, amelynek segítségé­vel a repülőgép megtartja irányát. A villanytelep számos gépezettel rendelkezik, amelyek a kor­szerű tudomány és technika fejlettségét bizo­nyítják. * * • A Szovjetunió Tudományos Akadémiája atom­villanytslepének enargiá ját magasfeszültségű hálózatba vezetik és azokkal az energiákkal együtt használják fel, amelyeket ebbe az áram­körbe kapcsolt más villanyművek termelnek. Ez a villanyáram a kolhozházak, a környező városok és munkástelepek világítását szolgálja, gépeket és berendezéseket hajt az állattenyész­tési farmokon, valamint az üzemekbe és gyá­rakba áramlik. Az atomvillanyműben magas képzettségű tu­dósok és mérnökök sikeresen alkalmazzák az új technikát, akiknek sokéves tapasztalataik vannak, valamint a fiatal tudósok, mérnökök és technikusok, akik itt tanulnak Az egész kollek­tíva figyelemre méltó munkája lehetővé teszi, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek az atomvil­lanyművek működése terén. Megteremti az elő­feltételeket az új, sokkal nagyobb kapacitású atomvillanymüvek ellátására szolgáló új káde­rek előkészítéséhez, amely művek építésére a x szovjet mérnökök és tudósok törekednek. Nincs messze az a nap, amikor a Szovjetunióban űj, hatalmas atom-villanyerőműveket helyeznek üzembe. A szovjet emberek jogosan büszkék tudósaik és mérnökeik, technikusaik és munkásaik mun­kájának eredményeire, akik minden erőfeszí­tést megtesznek, hogy az atomenergiát hazá­juk békés felvirágzásának szolgálatába állítsák. Amikor elhagyjuk a villanytelepet, mély há­lát érzünk a szovjet emberek iránt, akik való­ban lelkesednek az új ügyért, akik nemes mun­kájukkal elősegítik az atomenergetika gyorsabb fejlődését a világ számos országában. Az atomerő békés felhasználásával foglal­kozó szovjet kiállítás A Genfben megnyílt szovjet kiállítás sze­rény címet visel: „Tudományos műszaki ki­állítás"". Ugyanilyen szerények, előzékenyek és mosolygósak a szovjet vezetők is, ukik könnyedén magyarázzák meg a kiállításra ér­kező tudósoknak a szakproblémákat és ért­hetően válaszolnak az egyszerű láto­gatók kérdéseire. A szovjet kiállítás után óriási az érdeklődés, inert a Nyu­gat közvéleménye legszélesebb rétegei beha­tóan és tárgyilagosan akarnak megismerked­ni azokkal az eredményekkel, amelyeket a Szovjetunióban az atomenergia békés felhasz­nálása terén elértek. Ebben rejlik a kiállítás nagy fontossága. Egy dologról azonban nem szabad megfe­ledkezni. Ezen a kiállításon csak egy részét mutatják be annak, amin a Szovjetunióban dolgoznak. A kiállítás csak szemlélteti az atomkutatás fő ágazatait. A kiállítási anya­gok szemléltető példák, amelyeket egyrészt arra való tekintettel választottak ki, hogy ki­egészítsék a szakbeszámolók anyagat. A szov­jet tudósok, ha mindazt be akarnák mutat­ni, ami munkájukra vonatkozik, ez nem fér­ne be abba a nagy és kisebb terembe, amely­ben a szovjet kiállítási részleget elhelyezték. A látogató figyelmét elsősorban az első ipari atomtelep és két kísérleti reaktor mo­delljei vonják magukra, amelyek a terem kö­zepén vannak elhelyezve. A szovjet kiállításnak e középpontja körül a terem falai mentén üvegszekrények látha­tók, amelyek diagrammokat és készülékeket tartalmaznak a rádioaktív izotópok termelé­sének és alkalmazásának legkülönfélébb sza­kaszairól. A nagyterem melletti kis helyiség­ben — amely inkább csak rövid folyosó — uránérc és ásványgyűjtemény van. Nem lehet leírni a rádioaktív izotópok al­kalmazásának összes módszereit, amelyeket a ! kiállítás bemutat, mivel a kiállításon csupán néhány szemléitelő példa latható a szovjet tudósok rendkívül széleskörű kutatásairól. Számos kiállítási anyag mutatja be az izo­tópok széleskörű alkalmazását a mezőgazda- i ságban, a növények táplálásának, a műtrá- ' gyák hatásos alkalmazásának tanulmányozó- i sánál, stb. A kiállítás biológiai részlegében bemutatják az anyagcsere, a fotoszintézis ta­nulmányozásának eredményeit a fiziológiában és mikrobiológiában. A szovjet kiállítás orvostudományi részé­nek három osztálya van: az izotópok alkal­mazása a gyógyászatban és a diagnosztikában, mérőműszerek és a rádioaktív sugárzás elle­ni védelem. A szovjet kiállítás nem hatásvadászatra épült. A nézőn nem akar semmit sem rá­kényszeríteni. Önkéntelenül is azonban meg­követeli, hogy a látogatók alaposan megte­kintsék, gondolkodjanak felette es azután tár­gyilagosan értékeljék. Aki erre a kiallitásra előítéletek nélkül megy el, szükségszerűen kell, hogy a következő következtetést vonja le: a szovjet kiállítás, amely Atartalmánál fogva a világtudomány legújabb ismereteinek színvonalán áll, az összes kiállítások közül a leggondosabban van összeállítva.

Next

/
Thumbnails
Contents