Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-19 / 199. szám, péntek

1955. augusztus 24. i iíi %m 3 tizennégy nap a ^Szovjetunióban M int eqy folyó árja, úqy ha­ladnak szüntelenül a gép­kocsik az enyhén emelke­dő vorojilovi országúton a Lenin­hegy felé. Fekete, barna, szürke és kéklakkos, csillogó-villogó „ZIS", ,.Moszkvics" személykocsik 80-90 kilométeres sebességgel száqulda­nek el mellettünk. Innen, a Lenin­hegy tövéből is már szép kilátás nyílik a városra. E csodás látvány annyira leköti figyelmünket, hoqy észre sem vesszük s már fenn vagyunk a Lenin-heqyen. Autóbu­szunk megáll az öreq hársfákkal övezett parkkal és viráqoskerttel körülvett épületóriás, a nagy tu­dósról, Lomonoszovról elnevezett Moszkvai Állami Egyetem előtt. Csak állok ez előtt a nagy mű­vészi alkotás előtt. Állok és sze­mem az épület tornyaira réved. Eqyszer csak, mintha az eqész épülettömb elindulna, jön felém, már-már úqy érzem, eqészen el­ferdül. Eqy pillanatra le kell ven­ni róla a szemem, el ne szédül­jek. BeleS bácsi azt mondja, hoqy ekkora házat méq sohasem látott. Mosolygok, hisz alip hinném, hoqy küldöttségünk között akad eqv is, aki ennél magasabbat, vaqy leq­alább is ilyet (38 emelet) látott valaha életében. ..Az volna a leq-1­naqyobb büntetés számomra — fűzi a szót tovább Beles bácsi •—, ha valaki azt mondaná, hoqy meq kell számolnom a lépcsőket egé­szen a legfelső emeletig." Hát bi­zony Beles bátyánk uqyancsok számolhatna, míq felérne a 38. emeletre, s nem eqy ilyen idős, hanem fiatál embernek is meg­érezné a lába a „kis" tornát. Néqy évig építették ezt a világ­hírű alkotást, más szóval úqy is mondhatnánk, hoqy a tízezer la­kost'í „városi". Meri az eqész épü­lettömb a mellékhelyiséqekkel eqyütt 317 hektárnyi területen fekszik. Ezenkívül az épülethez tartoznak a professzorok lakóhá­zai, tíz épületben az autóqarázsok, üzletek és egyéb dolqok vannak elhelyezve, és idesorolhatjuk az eqyetem eqyik leqszebb érdekes­ségét, a 42 hektárnyi területen levő sportpályát és botanikus ker­tet. A főépület 240 méter maqas (csak a tornya 57 méter) és 20 ezer helyiség van benne, amelyeket ha időnk enqed­hé, egyenként megnézhetnénk. De ez lehetetlenség eqy nap alatt, 'méq eqy hónap is kevés volna rá. Ha minden helyiséqbe csak eqy percre meipiérik be, akkor is 14 napot venne iqénybe, amíq vala­mennyit meqlátoqatnánk. Pedig de jó volna látni az épületnek leg­alábbis a leqszebb helyiségeit, tan­termeit és eqyéb részeit. De qya­loqosan erre is eqy eqész nap kel­lene. Hisz ha az éviilet összes fo­lyosóit véqiqjámánk. 30 kilométe­res utat tennénk meq. Csupa fény. csupa pompa, amit látsz, ha széttekintesz a földszint naqy folyosóján. Síkos a parkett s úgy raqyoq. akár meq is néz­heted maqad benne. A falakat szemkápráztató fehérmárvány mo­zaik-kockák ékesítik, majd szép sorban a tudományos dolgozók qa­lériája. domborművei, arcképei te­szik változatossá az oszlopsoros folyosók látványossáqát. A tanulók részére összesen 6000 eqyáqyas szoba van az épületben, ezenkívül 500 tanári szoba. Min­den egyes szobához fürdőszoba, kis előszoba jár. Erdekesséqük e helyiségeknek, hoqy nem találsz két olyan eqymás mellett lévőt, amelynek bútorzata, vaqy a. falak festése, díszítése eqvezne. Ahány szobát meqnéztürik, az mind más és más. Nem eqyhanoú rideg szál­lodai termek ezek — kedves, mo­dern diák-lakószobák, ötvennégy nemzetiség tanul ezen az eqyete­TIZEDIK NAP men, ezenkívül 12 nemzet fiai a népi demokráciákból. De nemotak a háló- és dolqozó­szobákban tölthetik kellemesen a diákok szabad idejüket, hanem el­járhatnak az ízlésesen berendezett klubhelyiséqbe, vaqy a minden emeleten szinte pihenni hívoqató, úqynevezett „pihenőszobákba". Meqtalálsz itt mindent, qramofont, jobbnál jobb könyveket, társasjá­tékokat és eqyéb szórakoztató esz­közöket. Raqyoqóan tiszta konyha van minden emeleten. Itt a diákok sa­ját maquk főzhetnek, ki-ki a ked­ve szerint, kávét, teát, különféle ételeket. Persze, az egyetemnek nagy étterme is van, ahol 3,50 ru­belért eqész napra kiadós ételt vehet a tanuló. Tovább meqyünk a második emeletre. Nyuqtalanul kérdik töb­ben vezetőnktől: Csak nem íqy meqyünk a lépcsőn egészen a leg­felső emeletre. Vezetőnk tréfálkoz­va mondja, hoqy legalább meq­qyöződünk róla, milyen soká tart, míq felérünk... No. Belei bácsi utóbb is naqy büntetést kap, ha tényleg meq kell számolni a lép­csőfokokat. Miért is mennénk qyaloqosan? Az épületben több mint 100 fel­vonó van (minden felvonóba 10—20 ember fér be). Nem is kell félni sem Beles bácsinak, de senkinek sem, mert azonnyomban megnyílik előttünk a felvonó aj­taja és beszállunk. Indulás. Ret­tenetes a gyorsasáq. Másodper­cenként qyulladnak ki az emele­teket jelző számok. Rápillantok az órámra, aliq fél perc múlt el az indulás óta, máris fenn vagyunk a 24-ik emeleten ... O mivel itt már szűkebb az eqész épület, köröskörül egy erkélyt építettek. In­nen a maqasból talán leqszebb a főváros látképe. Szembe^velürik pontosan párhuzamosan a Kreml vöröscsillaqos tornyai merednek a maqasba. Jól láthatók a város ma­qas épületei is. A Droqomilov rak­parton 32 emeletes maqas épület köti le figyelmedet. Ez a torony­épület ezer szállodai lakrészből és 250 korszerű lakásból áll. A Moszk­va-folyó túlsó partján — amely mint valami fehér szalaq ékesíti a fővárost — majdnem szemközt a szállodával eqy másik épület emelkedik homlokzattal a Vassz­tonyie tér felé. Ez a lakóház 450 lakással a Szadovája körútat dí­szíti. Jól látható innen a Szmolenszk • téri maqas épület, a Külüqymi­nisztérium. Huszonhat emeletes. Eléq naqy a távolság, de tisztán láthatod a homlokzatán az állami címer körvonalait. Iqaz, naqy a cí­mer. Tizennéqy méter átmérőjű, súlya 100 tonna. Ezt az épületet fiatal építészek tervezték és kom­szomolisták építették 1949-1950­iq. 184 méter maqas, a felvonója másodpercenként 4 métert repül a maqasba. Az erkélyről nézve olyan ez a város, hoqy eqész nap leqeltetnéd a szemed rajta s az is kevés len­ne, hoqy betelj a sok szépséqqel. Hisz ha a Vörös-kapu felé vetsz eqy pillantást, szintén eqy maqas épü­let ötlik a szemedbe és innen csak néhány perces az út a Kolan­csevszkij utcáiq. melynek maqas épülete harmonikusan illeszkedik a Komszomól teret k&tülvevő épü­letek közé... M enjünk csak vissza az eqye­tem belsejébe, szóljunk arról, miben is bővelke­dik méq ez az épület. A moszkvai egyetemnek (beleértve n réqit is) ma már 210 katedrája 231 labr, ratóriuma és 163 szertára van. Az eqyetem keretein belül 3 tudomá­nyos kutató-intézet, 8 tanulmányi állomás dolgozik, ezenkívül 3 csil­lagvizsgáló intézet és három mú­zeum; mindez az eqyetemhez tar­tozik. A Szovjetunió 1 700 0O0 (ez a mennyiség meghaladja Ázsia és Európa kapitalista országai főis­kolásainak számát) főiskolása kó­ziil 22 ezer rendis és 550 távhall­aató tanul a Lenin-heqyi egyete­men. A tudományos munkára 1660 rendes és 420 távaspiráns (jelölt) készül. Az eqyetem tanári kará­nak kollektívájában 2450 előadó munkatárs tevékenykedik. Köztük 400 egyetemi tanár és 550 eqyete­mi tanársegéd. A tanárok közül hO akadémikusa és 50 levelezőtagja a Szovjet Tudományos Akadémiá­nak. Az eqyes katedrák élén jól ismert, híres szovjet tudósok áll­nak, mint Nyeszmejánov, Petrov­szkij, Kolmoqorov, Alekszandrov, Szoboljev, Szkóbelcin, Öpárin, Vi­noqrádov, Tyihomírov és sokan mások. A moszkvai egyetemnek na­gyon sok külföldi látoqatója van. Csak a múlt esztendőben több, mint 60 deleqáció látoqatta meg a világ különböző országai­ból és mindenki csodálkozással beszélt erről az egyetemről. Iqy van ez. A Lenin-hegyi eqyetem élete annyira sókoldalú és külön­leqes, hoqy röviden el sem lehet mondani mindent a tudománynak e szovjetunióbeli hatalmas felleq­váráról... J~}éli 12-iq tartott, míg eqy­J_y eqy részecskéjét meqnéz­tük az eqyetemnck. majd visszatértünk szállodánkba. Dél­után már nem mentünk .a kiállí­tásra. Vezetőnk azt mondja, men­jen most ki-ki kedve szerint a vámosba és nézzen meo mindent, ami tetszik neki. Pelikán Karollal útnak indultunk s mivel neki bo­rotválkoznia kellett, bementünk eqy borbélyüzletbe, hoqv aztán to­vább sétáljunk a városban. Eqyszerűen berendezett, de ra­qyoqóan tiszta külvárosi borbély­üzletre akadtunk. Néhányan vár­tak csak. íqy hamarosan sor ke­rült Fclxkánra. Fehérköpenyes fiatal lány jön hozzánk és kedvesen, mosolyogva int, hoqy szabad a szék. Pelikán leül, de nyomban az állára mutat (oroszul úqy se tudta volna meg­mondani. hogy borotválkozni sze­retne), mintegy megelőzve a nyel­vi nehézséqekkél járó bonyodal­makat. Persze, a kedvei borhély­lá'i'y már észrevette, hoqy külföl­diek vaqyunk s nem hagyta any­nyiban a dolgot. Azonnyom.ban ér­deklődni kezdett, honnan \>ttünk, mi újsáq arra mifelénk S miután tudomására adtuk, hoqy Csehszlo­vákia különféle vidékeiről jöttünk Moszkvába, örömmel újságolta, hoqy itt a kultúra- és pihenés parkjában most épül egy csehszlo­vák kiállítási pavilon. ' Eqy szerű külvárosi borbélvlány ezt is tud­ja. pediq az a kiállítás Moszkva túlsó szélén, olyan 50 kilométer­nyire van a borbélyüzlettől. De nemcsak ennyit tudott. Jól ismeri hazánkat. dolqozóink, lányaink munkasikereit és boldoqan beszél arról, hogy a qenfi értekezlet első navjai milyen biztatóak a béke to­vábbi meqszilárditására. El sem hiszi az ember, hogy borbélynál van Mert uqyebár nálunk, ha be­megy eqy borbélyüzletbe ott meg­lett férfiak, sok esetben ioen in­telligens borbély seqédek szájából (tisztesség ne essék) a fuiballese­ményeken és CSÍPŐS vicceken kí­vül, másról aligha hallasz vala­mit. (Mégegyszer ismétlem, ná­htrik is vannak jómódorú és szé­'?s látókörű borbélyok is.) Pedia a mi borbélyaink számára sem ke­vesebb a béke, mint a moszkvai borbélylány számára... Cfimára borotváitan lépett ki Pelikán elvtárs az üzlet­ből. Ezután, amint mon­dani szokás, nyakunkba vettük a várost. Széles utcákon, tágas tere­ken törtük át magunkat az autók árján. Moszkvában i közlekedett is meq kell szokni. Itt a vörös, sárqa, zöld fény nem vonatkozik a járókelökre, csak a qépkocsikra. A. járókelők akkor is átmehetnek az utca másik oldalára, mikor a leqtö.ib qépkocsi keresztezi útju­kat. I'prsze, meq kell tanulni a .já­rást, s kígyózva, gépkocsik között átjutni a másik oldalra. Mi ezt az átjárást úgy oldottuk meq, hoqy vaqy meqvártuk, míq a qépkocsik­nak pirosat jelez a lámpa, vaqy hozzászeqödve eqy moszkvai em­berhez s mozdulatait fiqyelve kí­qyóztunk át a sok-sok qépkocsi dudálása közben az utca túlsó ol­dalára. Leginkább a szép széles utcákon jártunk, amelyeken a leq­fontosabb közévületek sorakoznak. Kíváncsiak voltunk rá, vajon itt is az irodahehiiséqeket úqy építik­e, mint nálunk. (A Külüqyminisz­térium, amint már szóltam róla, a Szmolenszk téri maqas épület­ben van, de mi méq eqyébre is kíváncsiak voltunk.) Nos, itt a hi­vatalok is ízlésesen díszített, néqy­öt emeletes házak (nem rideq-hi­deq hodályok. messziről felismer­hető „irodák", skatulyák, mint például a bratislavai főposta épü­lete vaqy a Manderla). Az ab­lakok előtt erkély, az ablakokon redőnyök, az ablakok körül dom­borművek. az ablakokban viráqok. Épp íqy elgyönyörködhetsz, ha az új lakóházak között sétálsz. Ha jól meqnézed őket. eléqedetten ál­lapítod meq. hoqyha futószalagon is építik ezek't a 10—12 emeletes erkélyes lakóházakat, méqsem ké­szülnek eqy kaptafára és ha szem­re hasonlítanak is eqymáshoz, méqsem eqyformák. Pediq különö­sebb. naqyobb eltérést nem találni köztük, csak úqy különböztethe­ted meq az eqyiket a másiktól, hoqy az eqyikben más a párkány­zat, a másikon az erkély, vaqy az ablakok alatti és fölötti díszítés eltérő és a házak színe is válta­kozó. Az embert ilyen naqy város­ban, ha nincs is szándéka vásárolni, a kíváncsisáq becsalja az üzletekbe. Jó eqyné­hány élelmiszer- és ruhaüzletet szemléltünk meq. S ha valamit kérdeztünk, az elárxisítók kedve­sen, iqen készséqesen adtak fel­világosítást az árakról is. Egyné­hány adatot, fel is jeqyeztilnk: 1 kg fiáhús 12 rubel (hoqy ösz­szehasoHlitúst tehessünk, a muriká­sok át.laqkeresete 900—1000 rubel között mozoa). Méq a kiállításon beszélqettiínk eqy takarítónővel, neki napi 8 órai munkaidő mellett 500 rubel a havi keresete. Férje építőmunkás. 1500 rubelt keres ha­vonta. Eqy kiló disznóhús 20 ru­bel, a zsír kilója 22 rubel. 1 kiló elsőrendű liszt 4.50 rubel, 1 kq krumpli 1 rubel. Eqy kiló fekete kenyér 80 kopejka, fehér 3 rubel. A fizetések és az élelmiszerárak aránva mutatja, hoqv az említett család rendesen élhet havi kerese­téből. Fénypompában úszik a város. Szép nyári este van. Iqazán jól esik az esti séta. méqis nem szé­aveljük bevallani eaymásnák, hoqy elfáradtunk. Iqaz. érthető is, hisz az ember eqész nap talpon van és meqállás nélkül jár-kel, csák­hoqy minél többet kaphasson s él­ményt szerezhessen e vüáqváros­ban. J\ p de meqnyuqodurik. a mai £ V nap elég qazdaq élmény­sorozattal telt el, s most betetőzésképpen méq lemegyünk a „Met.ro" mozgólépcsőjén a föld gyomrába, hoqv a földalatti vasút 80 kilométeres sebesséqét iqénybe­véve. pár perc alatt a Kijevszkája megállóhoz, majd szállodánkhoz érjünk... MÉRY FERENC. A MEZŐGAZDASÁG HÍREI Üj szövetkezetek (—ki—) A szocialista mezőgazdasági tffmelés kimagasló eredményei egyre több egyénileg gazdálkodó kis- és Icö­zépparasztot győznek tneg i közös gazdálkodás előnyeiről. A kassai kerületben a Központi Bi­zottság júniusi határozata után egyre több egyéni gazdálkodó paraszt a szocialista szövetkezeti gazdálkodás útját választja. Eddig az újonnan alakult egységei földművesszövetkezetekbe 393 földmé­ves lépett be 1480 hektár mezőgazda­sági területtel. A mezőgazdasági terü­letből 1053 hektár szántóföld. Harma­dik típusú szövetkezet alakult Bodrog­szentmárián a királyhelmeci járásban, Jamníkon és Splská-Tomasovcén al iglói járásban, Zemplén-Barancson és Luninán a terebesi járásban. A meglévő szövetkezetek taglétszá­ma Is napról napra emelkedik. Eddig 317 földműves 387 hektár mezőgazda­sági területtel lépett a közös gazdál­kodás útjára. Vasárnap is dolgozni fognak Kassán a nemzeti bizottság dolgozói is magukévá tették a párt és kor­mány felhívását. Még 12-én aprólé­kosan megtárgyalták a gremiáiis gyű­lésen a fennálló feladatokat és nagy lelkesedéssel jelentkeztek a szalma­betakarítási munkákra. A kővetkező nap reggelén 80 dolgozó ült autóra és ment kí Budimírra és Nagyidára, hogy az ottani EFSZ és magángaz­dálkodók termésének betakaritásaban segédkezzen. Még azok • dolgozók is, akik öregségük miatt különben nem mentek volna, nagy lelkesedés­sel jelentkeztek a mezőgazdasági mun­kára. Vasárnap is ^Jész nap kint lesz­nek a földeken-, hogy minél gyorsab­ban biztos helyre hordják az új kenyér* nek valót. Szántó Oszkár, Kassá Élenjáró kombáinosok a kassai kerületben A kassai kerület GlA-alnak kom­bájnosal eddig a legjobb eredménye­ket a királyhelmeci járásban érték el. Kerületi méretben jelenleg az első he­lyen Orechovsky elvtárs áll, aki eddig 133 hektárt aratott le kombájnjával. A kicsépelt gabona W$í mázsát tesz ki. Utána Kovács Övürgr és Juhász Dezső a legjobbak, ugvancáak a ki­rályhelmeci járásból. A szepesi járás­ban példás kombájnvezetA Bendzach elvtárs, aki 117 hektárt aratott le. A terebesi járásban élenjáró Üjhelyi György 82 hektárral, a kassai járásban Demko János 102, és Jamtás Mihály 98 hektárral. A kombáinosok versenyé tovább folyik. f ______ Az első gabonát az államnak Ugyanúgy, mint a munka ünne­pén, ünnepélyesen feldíszített gép­kocsik vonultak végig Kassa utcáin vasárnap. Zászlók, transzparensek és virágok fedték az értékes rako­mányt. Az első gabonát az idei ter­mésből, az aranyszínű búzát, ame­lyet a szövetkezeti tagok az üze­mek dolgozóinak segítségével ta­karítottak be és csépeltek ki. mind­járt a begyűjtőraktárakba vitték. Az első megrakott autó Hraso­vikról jött, utána Nová Polhoráról, Kassa-újfaluból, valamint a kassai járás további 8 községéből. Nagy örvendezve jöttek Rozhanovcéról is. Van is miért, hiszen éppen ma tudták meg, hogy 35 mázsa búzát csépeltek ki hektáronként. Ebben az évben a královcei szövetkeze­tesekkel versenyeznek.

Next

/
Thumbnails
Contents