Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-14 / 168. szám, csütörtök

1955. .július 14. UJSZ0 3 Á Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése Moszkva, július 12. (TASZSZ). — A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága július 4—12-ig tartotta teljes ülésszakát. Az ülésszakon a következő kérdé­seket tárgyalták meg: 1. N. A. Buiganyin elvtárs jelenté­sét az ipar továbbfejlesztésének, a technikai haladásnak és a termelés jobb szervezésének feladatairól. 2. N. A. Buiganyin elvtárs jelentését a tavaszi vetés eredményeiről, a ve­tésről való gondoskodásról, a termés betakarításáról és az 1955. évi me­zőgazdasági termékek felvásárlása ter­ve teljesítésének biztosításáról. A teljes ülés e kérdésben a követ­kező tényezők beszámolóját haligatta meg. V. V. Mackevics, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere helyettesé­nek, I. A. Benediktov, a Szovjetunió arovhozügyi miniszterének, L. R. Kor­nyijec, a Szovjetunió begyűjtésügyi miniszterének, P. I. Morozov, az Orosz SZSZSZK mezőgazdasági miniszteré­nek, T. A. Jurkin, az Orosz SZSZSZK szovhozminiszterének és V. D. Kalas­nyikov, az Orosz SZSZSZK Begyűjtési Minisztériuma meghatalmazottjának beszámolóját. 3. N. Sz. Hruscsov elvtárs jelenté­sét a szovjet-jugoszláv tanácskozások "redmén veiről. 4. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja XX. kongresszusának összehívását. A teljes ülés az összes megvitatott kérdésben határozatokat fogadott el. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagjai­vá utólagosan A. I. Kiricsenkot és M. A. Szuszlovot választotta meg. * A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkáraivá utólagosan A. B. Arisztov, N. I. Beljajev és D. T. Se­pilov elvtársakat választotta meg. „Az oroszok hozzájárulása az atomerőkutatásokhoz rendkívül jelentékeny" Svéd tudósok moszkvai tapasztalataikról Stockholm, július 11. (TASZSZ) — I Július 10-én valamennyi stockhol- ' mi lap közölte a Moszkvából vissza­tért svéd tudósok sajtónyilatkozatát. Ezek a tudósok részt vettek a Szov­jet Tudományos Akadémiának az atomerő békés felhasználása ügyében tartott ülésszakán. A Szovjetunióbari tett látogatásunk — mondotta S. Eklund docens a Svenska Dagbladet című lap munka­társának — igen érdekes és hasznos volt. A Szovjet Tudományos Akadémia ülésszakán részt vett két svéd tudós — Klesson tanár, és Eklund docens — általános benyomása — állapítja meg a Svenska Dagbladet —, hogy az oroszok hozzájárulása az atom­erőkutatásokhoz rendkívül jelenté­keny és különösen nagy benyomást gyako­rolt reájuk az a széles bázis, amelyet az oroszok az atomerőkutatások to­vábbfejlesztésére teremtettek". Mint Eklund docens kijelentette — folytatja a lap — a moszkvai ülésszakon tisztára tu­dományos problémákat vitattak meg és az orosz atomszakértők beszá­molói „bámulatosan nyíltak voltak". A lap befejezésül rámutat, hogy Eklund igen nagyra értékeli az orosz kutatómunkát és a szovjet laborató­riumok berendezéseit. Eisenhower eSnök nyilatkozata New York, július 13. (TASZSZ). — Amint az Usited Press jelenti Was­hingtonból. Eisehhower elnök külföldi diákok égy csoportjának nála tett lá­togatása alkalmából kijelentette, hogy a négy hatalom genfi konferenciájára azzal a reménnyel indul, hogy a világ „közelebb kerül a békéhez" és a népeknek mindenütt lehetővé válik, hogy „nyugodtabban éljenek". Az el­nök kijelentette, hogy Genfben meg­kísérlik megtalálni annak az okát, miért nem tud közelebb jutni az em­beriség a békéhez és mindent elkö­vetnek olyan út megtalálására, ame­lyen, — ha az emberiség azon fog haladni — mindenki számára lehető­vé válik, hogy kissé nyugodtabban él­jen, mint ahogy — amint szó szerint kijelentette — „a mi nemzedékünk él". „Az embereknek már elég volt a konfliktusokból — jelentette ki Eisen­hower — csak a tévedésre hajlamos vezetőknél nyilvánul meg nagy har­ciasság, akik azt hiszik, hogy az em­berek valóban harcolni akarnak." Nyi­latkozatában Eisenhower arra is utalt, hogy szükséges „elfogulatlan és en­gedékeny álláspontot elfoglalni mások álláspontja iránt". Eisenhower-elnök ezt a kijelentését azután tette, hogy az Egyesült Álla­mok kongresszusának vezető ténye­zőivel tanácskozott a négy nagyhata­lom genfi konferenciájáról. Külföldi hírek » Nehru indiai miniszterelnök európai körútjáról visszatérve hazájába, Bom­bayba ékezett. A városi tanács a mi­niszterelnököt ünnepélyesen fogadta Az izraeli hadsereget angol és ame­rikai fegyverekkel szerelik fel. Nem­régen húsz „Gloster", ötven , .Mus- tang" és húsz „Moszkito" típusú re­pülőgépet, száz „Sherman" és tizenöt „Churchill" típusú tankot, valamint más nehéz fegyvereket kaptak. 1957—58-ban nemzetközi geofiziká­lis évet rendeznek, amelyen tíz or­szág háromszáz tydósa, — többek kö­zött a Szovjetunióból, Franciaország­ból, az Egyesült Államokból és Nagy­Britanniából — közös tudományos ku­tatást rendez az Antarkticzban, a Déli­sark vidékén. A tudományos táboro­zás végleges tervét ez év szeptembe­rében Brüsszelben állapítják meg. Angliában szovjet építészeti szak­emberek küldöttsége tesz látogatást. Az angol szakminiszter kijelentése szerint az ilyen látogatások igen elö­segíthétik - a kölcsönös megértés és barátság létesítését a két ország kö­zött. AZ ENSZ gazdasági és szociális ta­nácsa, amely Genfben ülésezik, meg­kezdte a világ gazdasági helyzetének megtárgyalását. Elsőnek az ENSZ fő­titkára, Hammarskjöld szólalt fel és főként a gazdaságilag elmaradt orszá­gok problémáiról beszélt. A Szovjetunió és Ausztria megbízot­tai e hó 12-én Moszkvában megegye­zést írtak alá. amely részletesen ren­dezi az államszerződés 22. pontjában meghatározott gazdasági kérdéseket. A varsói Ifjúsági Világtalálkozó elő­készületei teljes erővel folynak. Egyes távoli országok küldöttségei már el is indultak, így például Ecuadorból, Szí­riából és Libanonból^ A lengyel fiatal­ság július 5-én megválasztotta negy­venezer részvevőjét és 637 küldöttjét. A kínai partok közvetlen közelében levő Quemoy szigetét, amelyet ameri­kai segítséggel csangkajsekista ban­diták tartanak megszállva, nemrégen meglátogatta Smythe amerikai tábor­nok és ígéretet tett további amerikai fegyverek szállítására. A Szovjetunió mezőgazdasági terü­letein ebben az évben több mint hét­ezer könyvtárt nyitnak. Ezzel a mező­gazdasági területen levő könyvtárak száma 1940-nel szemben meghatszoro­zódik. Kétszáz új, egész estét betöltő fil­met készítenek a legközelebbi két év­ben a ^Szovjetunióban. Az erre az évre tervezett 65 filmből 16-ot már elké­szítettek. Csehszlovák pionírok húsztagú cso­portja a napokban Magyarországra ér­kezett. Budapest és környékének meg­tekintése után két hetet a Balatonon töltenek, majd bejárják az ország ne­vezetesebb vidékeit. A vietnami kormányküldöttség Moszkvába érkezett Moszkva, július 12. (TASZSZ). — A szovjet kormány meghívására jú­lius 12-én 17 órakor Moszkvába érke­zett a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormányküldöttsége Ho SÍ Minh elnökkel az élen. A vietnami küldöttséget a közpon­ti repülőtéren a kommunista párt és a szovjet kormány vezető dolgozái: N. A. Buiganyin, N. Sz. Hruscsov, L. N. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, M. G. Pervu­hln, M. Z. Szaburov, P. N. Poszpelov, M. A. Szuszlov és K. J. Vorosilov fo­gadták. A repülőtéren jelen voltak a foga­dásnál még a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselői, a Szovjetunió miniszterei, közéleti tényezők és a moszkvai dolgozók képviselői. Megje­lentek a diplomáciai képviseleteknek a Szovjetunióban akkreditált vezetői, valamint a nagykövetségek és követ­ségek tisztviselői. Einstein árnyéka Genf felett A párizsi félhivatalos Le Monde keddi száma a fenti cím alatt vezér­cikkben foglalkozik Einstein és hét más atomtudós nemrégen közzétett, az atomháború betiltását s általában-a háborúk lehetetlenné tevését követe­lő nyilatkozatával, A cikk többek kö­zött a következőket mondja: Az idős angol filozófus, Russel iga­zán nem választhatott volna jobb dő­pontot a nyolc tudósnak az atomhá­ború ellen: nyilatkozatának közzététe­lére. A nyilatkozat egy héttel azelőtt látott napvilágot, hogy Genfben a négy nagyhatalom, az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió legmagasabb tiszt­séget viselő kiküldöttei összeülnek, hogy megtárgyalják az emberiség bé­késebb életének lehetőségeit. Russel a négy küldöttség vezetőjének meg­küldötte az atomtudósok nyilatkoza­tának szövegét. Az az érdeklődés. amellyel a föld államainak túlnyomó többségében a nyilatkozatot fogadták, bizonyára csak emeli annak jelentő­ségét. Ezt a nagy visszhangot megkétsze­rezi az a körülmény; hogy — aovnt Russel kijelenti — a nyilatkozat Ein­stein kezdeményezésére jött létre né­hány héttel halála előtt, tehát olyan személyiség kezdeményezésére, aki műit korunk egyik legnagyobb tudása egyaránt megkülönböztetett tisztelet­nek örvend mind a Kelet, mind. pedig Nyugat országaiban. Maguk a nyilat­kozat aláírói is részben keleten, rész­ben pedig a nyugati országokban él­nek. A lap cikkének további részében annak a reményépek ad kifejezést, hogy Einstein és a hét atomtudós in­tő felhívása a világ lelkiismeretéhez meghozza gyümölcsét. Nehru kairói nyilatkozata Kairó, július 12. (TASZSZ). — Nehru India miniszterelnöke Kairóba érkez­te után a sajtó képviselői előtt nyi­latkozatot tett, amelyben a többi kö­zött kijelentette, hogy mindenütt, ahol volt, a Szovjetunióban, Jugoszlá­viában, Nagy-Britanniában, Lengyel­országban, Csehszlovákiában és Olasz­országban pozitív álláspontot foglal­tak el a vezető tényezők a négy nagy­hatalom miniszterelnökeinek genfi ér­tekezletével kapcsolatban. A „Le Progres Egyiptien" című lap közlése szerint Nehru arra a kérdés­re, mi az ő véleménye Pakisztán csatlakozásáról a török-iraki egyez­ményhez és az USA előkészületben lévő csatlakozásáról ugyanezen egyez­ményhez, kijelentette: „Ha ez a tény nem is idéz elő háborút, minden esetre meggyorsítja a hozzávezető utat." Az „A1 Gumhuria" című lap Nehru kairói tartózkodásával kapcsolatban azt írja, hogy Egyiptom és India már régen békés célokat követnek és most „közösen haladnak a béke védelmének útján az imperializmus és azon egyez­mények ellen, amelyek veszélyeztetik a nyugalmat és a békét". Július 12-én reggel Nehru Kairóból Delhibe repült. Sikeres aratás a Szovjetunióban Moszkva, július 12. (ČTK). — Az aratási munkálatok vonala a Szovjetunióban napról napra mindin­kább északra húzódik. A szovjet me­zők dolgozói arra törekszenek, hogy az aratást a legrövidebb agrotechnikai határidőn belül elvégezzék, lehetőleg veszteség nélkül és az új termést idejében beadják az államnak. Az ukrajnai Kamenszkij körzet kol­hozai és szovhozai ez éven gazdag termést várnak. Harminc métermázsa gabonát/ aratnak hektáronként. A kol­hoztagok, a gép- és traktorállomís, valamint a szovhozok dolgozói verse­nyeznek, hogy az aratást 10 napon be­lül befejezzék. A kombájnosok között Ivan Kapcsinszkij vezet a versenyben, aki a „Sztalinec-6" kombájnjával na­ponta 35 hektárt arat le. Az államnak elsőként az Alma-atai terület iljiji járása „Novij pugy" ne­vű kolhoza adott be 760 pud ga­bonát. A kolhoztagok kötelezték ma­gukat, hogy beadásukat a meghatáro­zott időn belül teljesítik. Az észtországi mezőkön megkezdték a kaszálást. A traktoros aratógépek már az első napokban néhány ezer hektár szénát kaszáltak le. A kaszá­láson kívül a kolhozok és szovhozok dolgozói tovább folytatják a többi me­zei munkákat: gyopitalanítják a lent, kapálják a kukoricát és a burgonyát. Tavaly a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon megismerkedtem a legszebb és. legművészibb finn film írójával és főszereplőjével, Mirjami Kousmanen asszonnyal. Természetes volt, hogy szabad perceim egyikében őt és férjét, Erik Blomberget, a leg­nevezetesebb finn rendezőt kerestem. Nem volt szerencsém, a művészházas­pár valahol messze a fővárostól filme­zett és a távolság még azt sem en-, gedte meg, hogy a Béketalálkozó ide­jén 1 1 egy vasárnapra Helsinkibe jöjjön. Uitto doktortól, a Csehszlovák-Finn Társaság elnökétől kaptam, ezt a fel­világosítást. Tőle tudtam meg aztán egyet-mást a finn film mai helýžeté- ről. Érdekelt ez, hiszen Finnország ama kevés európai állam közé tarto­zik. ahol fejlődik a filmipar. Ebben az alig négy és egynegyed millió lakost számító, de kiterjedésében háromszor akkora országban, mint a mi köztár­saságunk, évente 30 estét betöltő já­tékfilm és közel 500 rövidfilm ké­szül. Hatalmas teljesítmény ez, ha figyelembe vesszük, hogy az ország­nak mindössze hatszáz mozija van. Uitto doktor nyugtázza, hogy a ná­lunk bemutatott Fehér rénszarvas va­lóban a legművészibb filmjük és nagy volt az örömük tavaly, amikor a la­pok hírül hozták, hogy elnyerte a fényképezés díját. Rendezője: Erik \ ^finnországi útinaplómból Blomberg, és Mirjami Kousmanen, a főszereplője, most a Szerelem című filmet készítik. Kousmanen asszony színésznőként kezdte pályáját, de a film kedvéért otthagyta a színházat. Első nagy sike­rét a Nobel-díjas Sillanpää „A férfi útja" című filmjében aratta. Vagy húsz film főszerepét játszotta el ed­dig, köztük az „Élet a finn erdőkben", az „Aranygyertyatartó", a „Köd és a májusi varázs" a skandináv államokba is elkerült. — Milyen az új finn filmek művészi sziirvönala? — kérdem Uitto doktor­tól? — Őszintén be kell vallanom, hogy a filmek java igénytelen és ennek nemcsak az az oka, hogy műtermeink kezdetlegesek, — feleli Uitto doktor. — A hiba ott van, hogy filmgyártóink beérik naiv históriák, felületes meséjű vidám történetek megfilmesítésével. Ezek a filmek természetesen nem áli­ják meg helyüket nemzetközi viszony­latban, de az igényesebb finn nézőt sem elégítik ki. A film gyártói kapita­Finn filmekről listák, akiket nem vezet semmiféle eszmei szempont és akiknek nincsen különösebb művészi becsvágyuk. Hozzá kell tennem, hogy Uitto dok­tor a helsinki hivatásos munkásszín­játszók egyik vezetője és ez magya­rázza haladó nézeteit. — Nemzeti irodalmuk rendkívül gazdag és 'magas színvonalú. Hogyan lehetséges, hogy ezt a gazdag irodalmi anyagot így mellőzik? — faggatom to­vább. — Ez bizony olyan tény, amit egy jószimatú kapitalista vállalkozó is fi­gyelembe vthetne, — jegyzi meg Uitto doktor. — De mint említettem, a gyár­tók előnyben részesítik a vígjátékokat, mert itt alig fenyegeti őket az a ve­szély, hogy elvész a filmbe befekte­tett pénzük. Igaz, hogy ez a finn film sablonossá válásához, elszíntelenedésé­hez vezet. Mindössze annyi írható a számlájuk javára. hogy nem látunk benne oly ízlésbel' eltévelyedéseket, mint az amerikai filmekben. Szava emlékezetembe idézi a Man­nerheinintienen, Helsinki legforgalma­sabb körútján látott amerikai film­plakátot. Az egyiken ott a cow'boyin­ges filmhős az elmaradhatatlan nagy­karimájú kalappal és nem is egy, ha­nem két revolverrel a kezében, de a bőrövéből még további revolverek kan­dikálnak ki. És nem kitalált mese, hogy egy másik plakáton ott a Marsról el­szabadult rákollós pókféle szörnyeteg, ollói közt a vergődő filigrán hősnővel Gázálarcos férfiak rohannak a ször­nyeteg felé, hogy fegyverükkel ártal­matlanná tegyék és kiszabadítsák a tü­neményes testű félmeztelen leányzót. Az egyik küldött-társunk nem tu­dott ellenállni a kísértésnek és bement egy amerikai filmet megnézni. Félóra múlva émelygő gyomorral, fejfájósan menekült ki a friss levegőre. — Nekem aztán egy életre elajgem volt ebből a marhaságból, — intézte el kurtán a fUmet. De Helsinki dicséretére elmondha­tom, hogy nincsen túlságosan eláraszt­va ezzel a harsogó ízléstelenséggel és legnagyobb mozijában, a Capitolban éppen a Béke-Találkozó idején az új csodás szovjet balettfilmet, a Rómeó és Júliát pergetik. Ezrek és ezrek gyönyörködnek a két halhatatlan Ve­ronai szerelmesben, Ulanová felejthe­tetlenül szép légies táncában, Zsdanov férfias játékában és Prokovjev örök­szép melódiáiban. Egy másik moziban, a Passageban pedig Chaplin legújabb filmjét, a Rivaldafényt játsszák ugyan­csak átütő nagy sikerrel. — Készül valami új film is, amely túlnő az átlagon? — kérdem felvilágo­sítómtól. — Tudtommal rövidesen kezdik for­gatni első színes filmünket, „A tenger asszonya" a címe és két legnevesebb filmdolgozónk. Blomberg rendező és Kousmanen asszony készítik. Az északi „sagák" adják a mese alapját. Ügy vélem, hogy a külföldet is érdekelni fogja. Remélem azt is, hogy ezzel ja­vulás áll be a finn film frontján. Nem akarom Uitto doktor jóhiszemű véleményét megcáfolni. De azért meg kell jegyeznem, hogy eszmeiség híján a film legfeljebb iparnak minősíthető. Változást csak akkor várjanak, ha a filmgyártás menetét már nem a ka­pitalista vállalkozók haszonszempont­jai szabják meg. A finn filmipar ugyanakkor filmművészetté is válik. Egri Viktor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents