Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-31 / 183. szám, vasárnap

2 IJJSÜE0 1955. július 31. A csehszlovák sportolók Varsóba utaztak Pénteken, július 29-én a strahovi tornateremben összejövetelt tartottak azok a kiváló csehszlovák sportolók, akik a varsói VIT-en képviselni fog­ják ifjúságunkat. A majdnem minden sportágat képviselő sportolók küldött­sége meghallgatta Václav Pleskot­nak, a Csehszlovák Állami Testnevelé­si és Sportbizottság elnökének beszé­dét. Ezután Emil Zátopek, a Köztársa­sági Érdemrend viselője felolvasta a versenyzők fogadalmát, majd Eva Bo­sáková érdemes sportmester levelet olvasott fel, amelyet a csehszlovák sportolók eltávozásuk előtt Antonín Zápotocký köztársasági elnöknek kül­denek. A Varsóba utozó sportolók a köztár­sasági elnökhöz intézett levelükben többek között ezeket írják­„Küldöttségünk minden támogatást megkapott az előkészületekre. Minden feltételünk megvolt, hogy feladataink­ra jól felkészüljünk. Kérjük önt, tisz­telt elnök elvtárs, fogadja ez alka­lomból hálánkat mindazon gondoskodá­sért, amellyel a kommunista párt és a kormány szüntelenül elhalmozza testnevelésünket és sportunkat. Biztosítjuk dolgozó népünket, hogy Varsóban minden sportágban becsü­letesen fogunk harcolni a csehszlovák testnevelés és sport további eredmé­nyeiért és dicsőségéért. Erre kötelez bennünket I. Országos Spartakiádunk nagy sikere " A spor'olók összejövetele beszélge­téssel ért véget. Szombaton, július 30­án indult el az első nyolc repülőgép, amely a csehszlovák sportolókat Var­sóba vitte. SPORT Az idei KK'döntő első mérkőzése során a Bp. Vörös Lobogó 6:0 (4:0) arányban győzött az ÜDA felett A budapesti Népstadionban 50.000 néző előtt Mayer osztrák játékvezető sípjelére így állt fel a két csapat: ÜDA: Pavlis — Ječný, Hledík, No­vák — Masopust. Dvorák — Hlaváček, Pazdéra, Borovička. Pŕáda, Kraus. Bp. Vörös Lobogó: Fazekas — Ko­vács II. Börzsei, Kovács III. Kovács I. Zakariás — Sándor. Kárász, Hidegkúti, Molnár. Szirmai. Az ÜDA tehát ' méqis változtatott brnói összeállításán. Hertl helyét Bo­rovicska foglalta el. Masopustból fede­zet lett. helyére pedig Pazdera ke­rült. A magyar együttes már az első per­cekben támad. A 4. percben Molnár Hidegkútihoz játszik, aki megszer­zi az otthoniak vezető gólját. Az ÜDA balszárnya révén néhány tetszetős tá­madást vezet, de aztán ismét a ma­gvarok rohamoznak. A 11. percben Molnár—Szirmai­Kárász a labda útja, s az utóbbi cél­ba talál 2:0. Utána a qyors Hlaváček lefutásai veszélyeztetik a Bp. Vörös Lobogó kanuiát, de Kovács II. illetve Faze­kas biztosan hárít. A 14. percben Sándor Hidegkúti­hoz ível és máris 3:0. Az ÜDA főleg a 30. perctől kedzve leveti eddigi elfogultságát és Hlaváček két lefutása s az ezeket követő lö­vések nehéz munkát adnak Fazekas­nak. Aztán Pazdera bombáz kapura — ám Fazekas ismét ment. A prágaiak inkább védekezve iátszanak, de hiá­ba. A 43. perpben Szirmai pontosan Hidegkútihoz ível, aki fejjel megszer­zi a Bp. Vörös Lobogó negyedik gól­ját. Szünet után az ÜDA több szép tá­madást vezet és Kraus naqy helyzet­ben hibáz. A következő negyedórában mezőnyjáték folyik. Az ÜDA most iobb taktikával játszik, jól védeke­zik és ügyesen tör előre, azonban a magyar védelem is idejében közbe­avatkozik. A 25. percben Szimcsák akciója után Pavlis véd, a labda azonban Novák lá­báról a hálóba kerül. Öngól. 5:0. őt perccel később a Bp. Vörös Lo­bogó pompás támadást indít. Pontos adogatás után. melynek során a labda Hidegkúti és Molnár kőzett ide-oda vándorol. a balösszekötő a hálóba vágja a hatodik gólt. Az utolsó negyedórában a Vörös Lo­bogó folytatja rohamait, de közben az ÜDA is kapura tör, ám Csatár­sorában nincsen elég átütőerő és lö­vései sem pontosak. Védelme viszont önfeláldozóan küzd és így az ered­mény már nem változik. 11 I lí E K A MÁSODIK negyedév folyamán 2747 tonna kőszenet takarítottak meg a bratislavai kerület hővillanyi.ele­pei azzal, hogy kevésbé értékes szenet használtak fűtésre. A legjobb eredményeket ezen a téren a nagy­szombati II. erömú érte el. A BRETAGNEI ének- és táncegyüt­tes pénteken Karlovy Varyban lépett fel nagy sikerrel. A ZSELlZI járás 38 szövetkezeté­hez egy újabb csatlakozott. 240 hek­tár földdel ezen a héten alakult meg a málasi III. típusú szövetkezet. A TftINECI kohászok a csehszlová­kiai szovjet nagykövetség közvetítésével lsveiet küldtek a magnyitogorszki kohá­szoknak, melyfcen tapasztalatcserére kérik fel őket, hogy felszabadításunk 10. évfordulójára tett kötelezettség­vállalásukat mielőbb teljesíthessék. A NYUGAT-SZLOVÁKIAI Konzerv­gyárak megkezdték az első idei ko­vászos káposzta hordózását. AZ OLOMOUCI kerületben ez év elejétől 11 új egységes földműves­szövetkezet alakult. A CSEHSZLOVÁK Vöröskeresztnek 8 500 alapszervezete működik köztár­saságunkban és a tagok száma meg­haladja a fél milliót. AZ OPAVAI járási CSISZ-bizottság jelenti, hogy pénteken, július -29-én teljesítették a határvidék betelepíté­sére előirányzott 40 CSISZ-tag tobor­zását. A további toborzást folytatják. AZ ÜSTÍ NAD LABEM-I kerület­ben rekordidő alatt — 4 nap — be­gyűjtötték az olajrepce tervezett mennyiségének 70 százalékát. AZ NDK bányászainak küldöttsé­ge csehszlovákiai tartózkodása idején megtekintette a sokolovi bányakörzet bányáit. A ŠKODA 706-OS teherautók továb­bi szállítmányát rakták hajóra Gdynia lengyelországi kikötőben. A teherau­tókat Dél-Amerikába küldi a Mní­chovo Hradišté-i autógyár. I O ÓJAR Á í Szlovákia déli részén az égbolt részben borult. A nappali hőmérsék­let 22—24 fok. Gyenge, a délutáni órákban erősödő északkeleti, északi szél, este szélcsend. Szlovákia más részein nagyfokú felhőképződés, Észak-Szlovákia magasabban fekvő he­lyein zivatarok. A nappali hőmérséklet itt 18—21 fok. Fiatalok újabb csoportja indult a határvidékre A kassai kerületben a párt Közpon­ti Bizottságának határozata és a CSISZ-szervezet felhívása óta 215 fia­tal jelentkezett hosszabb ideig tartó brigádmunkára a határvidékre. A fia­talok közül legtöbben Kassáról jelent­keztek. Sikeres volt a kassai és a szepsi járás területén is a toborzás. Vannak azonban még a kerületben olyan járások, ahol a fiatalok to­borzását vagy egyáltalán nem, vagy csak részben teljesítették. Ilyenek a revúcai, tőketerebesi, gálszécsei, lő­csei és poprádi járások. Csütörtökön Kassáról egy 63 fiatal­ból álló csoport utazott Hlboká nad Vlt.avou-ra, ahol a közeli gazdaságok: Polovnice, Michletín, Opalice, Horný, Svetlíky és Siňava elhanyagolt föld­jeit veszik gondozás alá. A 63 fiatal örömmel indult útnak. Meggyőződésük, hogy szorgalmas mun­kájuk hozzájárul az ország mezőgaz­dasági termelésének gyarapításához, dolgozóink anyagi és kulturális színvo­nalának emeléséhez. (M. Gy.) Tudatosan vagy ösztönösen? (Folytatás az 1. oldalról.) re, amikor az első traktorok meg­jelentek a földeken. Mit mondtak akkor azok a parasztok, akik ma dicsérik a traktor munkáját? Azt, hogy az ő földjükre traktor ne jöj­jön, mert az legyúrja a földet, utána még évekig is göröngyös lesz, a traktorszántás rossz, a trak­torszántásban nem kel ki a mag, kisebb lesz a termés, egyszóval, a traktorszántás nem jó. Mennyi fel­világosító szóba, meggyőző mun­kába, érvelésbe került, míg elju­tottunk oda, ahol ma már va­gyunk, oda, hogy a parasztok nagy többsége elismeri és szereti a trak­tor munkáját. Évekkel ezelőtt még „nagyon bátor" embernek számí­tott a parasztok szemében az, aki a kévekötő-aratógépet ráengedte a földjére. „Kiveri a szemet, elpo­csékolja a gabonát, magas tarlót hagy" és más ebhez hasonló kifo­gások voltak. S ma? A világ leg­természetesebb dolga, hogy kéve­kötő-aratógép arasson. De hogy idáig jutottunk, hogy itt tartunk, az nem történt önmagától, ösztö­nösen, a parasztokat meg kellett győzni a kévekötő-aratógép jó munkájáról. És a kombájn! Sok helyen örömmel és szívesen, sok helyen bizony nagyon is kétkedve kezdték meg az aratást a kom­bájnnal. Az utóbbiaknál a szem­léltető bizonyítékokon, a kombájn munkáján kellett megmagyarázni, hogy a kombájnnal való aratás jó, előnyös és hasznos. Mit bizonyítanak a példának felhozott hasonlatok? Azt. hogy ami jó, még nem jelenti, hogy mindenki előtt természetes, hogy azt mindenki az első szóra elfo­gadja. Azt bizonyítják, hogy az új érdekében, ha az bármennyire jó és hasznos is, érvelni és agitálni kell, annak előnyeiről meg kell győzni a földműveseket. S ha ez így van a gépi munkánál, mennyi­vel inkább több érvelésre, felvilá­gosító és meggyőző szóra, a kéz­zelfogható bizonyítékok felsora­koztatására van szükség, hogy a parasztokat a szövetkezeti gazdál­kodás előnyeiről meggyőzzék. A szövetkezeti gazdálkodás nyújtotta előnyök, a szövetkezeti gazdálko­dás szükségessége nem mindenki előtt olyan világos és magától ér­tetődő, Eredményeket e téren csak akkor tudunk elérni, ha a szövet­kezeti gazdálkodás előnyeinek bi­zonyítására az agitáció és a meg­győzés minden eszközét felsora­koztatjuk. Milyen feladat hárul most a pártszervezetekre és minden egyes kommunistára a Központi Bizott­ság júniusi határozatából kifolyó­lag? Az, hogy a magától értető­dést, az ösztönösség elméletét min­denütt irtsák, ne várja senki, hogy a földművesek majd csak meggyő­ződnek a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, s akkor majd belépnek a szövetkezetbe, hanem lépjenek csatasorba, s az érvek és a tények sokaságával, felvilágosító és meg­győző szóval győzzék meg a még egyénileg gazdálkodókat a nagy­üzemi szövetkezeti gazdálkodás szükségességéről és előnyeiről, s minden faluban, minden földmű­vesnél vigyék győzelemre a szö­vetkezeti mozgalmat. K ülönböző időkben az embe­reknek különböző elkép­zeléseik voltak arról, hol van a világ vége és milyen is. Homeros a földet kerek, lapos ko­rongnak írta le, minden oldalról körülvéve széles folyókkal és ten­gerrel. Ptolemaios így írja le a világ végét: .,Borzalmas sors várja azt, aki a békés övezetből az egyenlítő fe­lé merészkedik.. Az izzó nap kö­nyörtelen sugarai'hatására forr a tenger vize. Jaj annak a bárká­nak, amely e vizekre téved. Ele­nyészik a lángokban és megfő személyzetével együtt..." A középkorban az emberek tég­lalap alakúnak képzelték a •vilá­got, melyet körös-körül tenger ha­tárol. Tovább már nem volt sem­mi... ha valaki ebben kételkedni •merészelt, azt a pápák kalodába zárták. Különböző időkben az emberek különféleképpen képzelték el a vi­lág végét. Bocsássunk meg nekik, tudatlanoknak. Soha nem voltak Leleszen... Tudjuk, hogy évszázadókon át Róma volt a világ központja. Min­den út. Rómába vezetett. Lelesz­re csak enu út visz, s az nem is vezet tovább, jegyen ez is bizo' nvíték arra, hogy Lelesz a világ végén van. laaz. most építik ott a Leleszböl Naovkaposba vezető utat. Ha azt átadják a forgalom­nak nem lesz többet világ vége és teljesen beigazolódik, hogy a föld gömbölyű. L elesz szövetkezetéről és rizsföldjeiről híres köz­ség. Ez a község kitűnik a kerület és járás többi községei együttesének képéből. Valahogy rendezettebb, szebb. A házaknak itt szép homlokzata van, a rajta­levő vakolat a bárány gyapjához hasonlít. Büszkén emelkedik ki a házak közül a volt premontrei ko­lostor. A járás legjobb földjéből Ladislav Mňačko államdíjas: Egy kelet-sslovákiai járás több ezer hektár a fehér szerze­teseké volt. A hatalmas kolostor ablakaiból bármerre néztek, min­den az övék volt. De még így sem volt mindez valami gyönyör­ködtető látvány. Kopár, egyhangú a táj... északon, talán hat kilo­méterre a községtől, a nagy lege­lők után, a Latorca partján zöl­déit) fűzfa erdő. Ilyen volt a tájék, mikor még Lelesz a világ végén, terült el... Leleszről már az új nyomvonal mentén mehetsz a Latorcához. Né­hány kilométert mész a sima le­gelőkön. Aztán mocsarakat látsz magad előtt, s ha közelebb mész, csak akkor veszed észre, hogy nem mocsarak azok, hanem rizs­földek. Egy kis fahídon átmégy a folyón és ott egy ház lep meg. Egy közönséges ház. se nem nagy. se nem kicsi. Tulajdonkeppen nem is ház ez, hanem csőszlak. A ház mellett van eay kis fabódé, előtte asztal és lócák. Amíg azon töröd a fejed, hogy minek ott az a bódé, csörrenve kinyílik rajta a kis ab­lak, s a világ legszebb szemei te­kintenek rád. Zöldesszürke, vi­dám, mosolygó szemek, melyekben állandóan apró. tréfás tüzek vil­lognak. A kislány, akié ezek a szemek, maga sem kevésbé szép. (Csak jó anyjának ne okozzon e cikk semmi aggodalmat.) Fe­ketehajú, barnára égette a nap, egészséges, jó alakú ... egyetlen őzike a széles határban. Mosolyog­va kínál sörrel előbb magyarul, s mikor fejeddel nemet intesz, III. A szép Erzsikénél ugyanazzal a kedves mosollyal szlovákul kínálja a sört. A pjqnak — aki becsületes, /A rendes ember, csősz a La­torcánál — nem kell ag­gódnia a lánya jövője miatt. Nem élvezi az sokáig a lányságát, ha csak nem lesz nagyon válogatós. Kérő úgy is volt elég, no de most minden ujjára akár kettő is akad­na. A nagy híd építéséről és az itteni útépítésről való fiúk szí­vesen elüldögélnek ebben a büffé­ben itt a világ végén. Ők nevez­ték el ezt a helyet így: „A szép Erzsikénél". Bár megmaradna örökre ez a név, s legendává vál­na. Megérdemli ez a folyó amely­ről nem szól se dal, le legenda. Még egy évvel ezelőtt nem volt itt olyan forgalom, mint ma. Olyan minden zajtól távol fekvő, csendes hely volt ez. Csak a hor­aászok jártak ide vasárnaponként. Vagy a rizsföldekröl egy-egy szomjas paraszt, ha itt megállt. Különben ritkán tévedt erre va­laki. Iay élt itt a csősz a család­iával hosszú éveken át. s az érin­tetlen természet csendjében elmél­kedhetett a viláa folyásáról. Egy szép navon aztán idepöfögött. egy ören Willis. kilépett belőle néhány férfi, jártak jobbra-balrä, aztán mer/álltak eov helyen, körülbelül ötven méternyire a folyótól és egy közülük így szólt: „Itt lesz..." Hamar megtudta a csősz, hogy mi is lesz ott. Híd. Mi a fene, nem tévedtek az urak a tervezésben? Hisz ott nem folyik a Latorca ... ott száraz a föld, még az áradás sem önti el... de bizony nem té­vedtek azok. Épp azon a helyen kezdték a hidat építeni, olyan ke­moly. több íves, betonhidat... és ha kész lesz, alája vezetik a Lator­cát... a csősz és az egész vidék erről tudta meg, hogy — nagy dolgok vannak készülőben! Nagy dolgok... E ttől az időtől kezdve meg­elevenedtek a Latorca partjai. Nincs olyan autó­forgalom, mint Bratislavában a Sztálin téren, de nem is sokkal kisebb. Jön valami egészen új kocsi, amit isten tudja miért ezerkétszázasnak neveznek, körül­pöfögi az építkezést, kifut a lege­lőre és eltűnik valahol a mocsár­ban ... Nehéz teherautók egyre több anyagot szállítanak ide. A mérnökök tesznek-vesznek műsze­reikkel. Egyszerre csak a sűrű ná­dasból emberi ábrázat bújik elő, utána Hložánek vörösre sült tes­te. Hložánek mérnök és Olomouc­ból jött ide. Gdovin mérnökkel együtt az áradás elleni gát irány­vonalát. kell megtervezniük... A terepet tanulmánybzzák és Hložá­nek „újító javaslatáig" napi négv kilométeres sebesséagel haladtak előre. A viszonyok tanulmámiozá­sában akadályozta őket. a sok mo­csár. a holt ágak. a folyó számta­lan kanvarja. Eai/ szép napon az az ötlete támadt Hložánek mér­nöknek. hoay leajobb lesz a La­torca partját l^alászcsónakból ta­nulmányozni. Az erdész szívesen kölcsönözte a csónakot és néhány napon át a Latorca folyót a tengeri kalózok éneke verte fel. A kosár­ban lévő őrszem szüntelen jelen­tette: „Föld a láthatáron ..." „Ma­ayar ökrök a parton..." Az em­ber azt hinné, hogy az ilyer. mér­nökök hallgatag, komoly, felnőtt emberek... T ermészetes dolog ma a La­torca mentén mérnökök­kel találkozni. Építész is egyre több hemzseg itt. És mégis előfordul váratlan és érthetetlen találkozás. Látták azt az új, ezer­kétszázas szállító kocsit? Bratisla­vai száma van ... biztosan valami vízgazdálkodási bizottság, vagy va­lami hivatali urak ... aztán beszéd­be elegyedsz velük Királyhelme­cen az étteremben és kiderül, hogy virológusok. Az ember hallja ezt a szót „vi­rolóqus" és rögtön arra gondol — aha! Typhus, kolera, fekete him­lő... malária... Ők meg azt mondják: „Kergekór..." Nem tudom lehet-e úgy monda­ni „agrovirológus", „hydroviroló­gus", vagy „zoovirológus". Ez a három doktor valami ilyesféle. Vizsaálják a Latorca mentén az állatállomány betegségeinek, a le­gelök és kaszálók satnyaságának okait, bacilusokat és bacilushor­dozókat keresnek. Hát ez mea mi n csoda? Egy birkán nem számo­ofj a tetveket... M ég soha nem volt ilyen mozgalmas a Latorca mente. S ez még csak az elccsapat. Rövidesen zvpni kezde­nek a nehéz földmunkáló aépek, bágerek, buldozérek és szkréperek f vonok vihhnan nyikoroani... Nemrég találkoztam a villamos? ban két ismeretlen fiatalemberrel és az eavik így szólt: ..Hej be jó volt nekünk ott a szév Erzsikénél..." Elmosolvoqtam magam, amin ez a kettő elcsodálkozott, aztán az pnvik bátorságot véve hozzám for­dult: Ugye maga is volt a Latorcá­nál ..."

Next

/
Thumbnails
Contents