Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-31 / 183. szám, vasárnap

1955. július 28. U J S Z 0 5 1 Az V. Vílágiíjúsági Találkozó V alamennyi világrész fiatal em­bereink" tízezrei most már ötödször gyűlnek össze világ­találkozójukra. Nemzeti lobogóik alatt július 31-én a varsói stadionban löbb mint száz ország ifjúságának küldött­ségei vonulnak fel és megnyitják az V. Világifjúsági Találkozót. Megkezdő­dik a forró barátsággal, az ifjú em­berek dalaival és táncaival, a testvé­riséggel és békével teli 14 nap. A fesztivál megnyílt. Varsóba való útjuk folyamán át­utaztak országunkon fiatal emberek Indiából és Amerikából, Romániábol és Chiléből, Guatemalából és Ceylonból, Magyarországból és Svájcból, Varsóban találkoznak a fiúk és leányok, akik a Szovjetunióból és Nyugat-Németor­szágból, Kínából és Japánból, Burmá­ból és Hollandiából, Vietnamból és Franciaországból, Angliából és Koreá­ból érkeztek. Különféle nyelveken be­szélő ifjúság, fehér- és színesbőrű fiatalok, marxista-leninista világnéze­tű fiatalság és a Muzulmán Diákok Indonéziai Szövetségének tagjai. Var­sóba érkeznek és mindnyájan egy nyelven, egy közös nyelven: a barát­ság és a béke nyelvén beszélnek. A Világifjúsági Taiálkozó egyik ki­fejező bizonyítéka a nemzetek vágyá­nak a békés együttélés és együttmű­ködés, egymás kölcsönös megismerése után. Kifejezésre juttatja az ifjúság­nak azt az akaratát, hogy új erővel és lendülettel beavatkozzon a világ fejlődésébe az emberiség haladása és a demokratikus szabadságjogok nevé­ben. Ezért tette magáévá valameny­nyi ország ifjúsága a rendszeres vi­lágtalálkozók eszméjét. Első ízben ha­zánk fővárosában, Prágában tartották a világtalálkozót 1947-ben, amikor Prága hetvenhárom ország tizenhét­ezer fiatalját üdvözölte. Még emléke­zünk a fesztivál napjainak örömteli légkörére a prágai utcákon és tereken. A Világifjúsági Találkozók egyre hatalmasabb eseménnyé vál­tak. Prága után következett Budapest 1949-ben, Berlin 1951-ben és Bukarest 1953-ban. Évről évre nö­vekedett a találkozók részvevőinek száma, erősödött a fiatalok barátsága. Bukarestben az Ifjúsági Találkozót abban az időben tartották, amikor vé­get ért a koreai háború. Száztizen­egy ország harmincezer fiatal embere ezt az eseményt a megkönnyebbülés érzésével és a békeerők újabb nagy győzelme felett érzett örömmel üd­vözölte. Az egész világ ifjúsága még határozottabban látta maga előtt reá­lis célként a vitás nemzetközi kér­dések békés megoldását, a nemzetek között fennálló akadályok kiKÜszobö­lését, a hidegháború megszüntetését, a nemzetek békés együttélésének el­érését. Főleg a legutóbbi események — elsősorban a négyhatalom genfi értekezlete — azt mutatják, hogy a haladó ifjúság helyesen látott előre, amikor a béke védelmét kezébe vet­te. A jelenlegi nemzetközi helyzet az országok közötti kapcsolatok légköré­nek enyhülését mutatja. De még min­dig számos nemzetközi kérdés vár megoldásra. Helyre kell állítani a kölcsönös bizalmat és ezért a nemze­tek gyümölcsöző együttműködése ad­dig nem jöhet létre, míg bizonyos nyugati hatalmak politikusai nem mon­danak le azokról a törekvéseikről hogy más országok népeire rákény­szerítsék saját politikai és gazdasági életfelfogásukat. Hála a Szovjetunió politikájának, a szocializmus tábora hatalmasságának, a békés erők növe­kedésének az egész világon, az em­beriség ma reményteljes történelmi korszak küszöbén áll. Az egész világ demokratikus ifjúsága V. Világtalál­kozójával azt bizonyítja, hogy a béke és a nemzetek barátságának őrhelyén áll. S ez az ifjúság a békét éberen őr­zi. Abban, hogy a prágai első ifjúsági találkozó óta eltelt években a béke világmozgalma oly hatalmas fejlődést ért el, valamennyi ország demokrati­kus ifjúságának nagy része van. Va­lamennyi lefolyt ifjúsági találkozó azt jelentette, hogy az ifjúság újabb tö­megei kapcsolódtak be a békéért és a nemzetek közötti barátságért foly­tatott harcba. A ifjúság nagy szere­pet játszott az atomfegyverek eltil­tásáért és az öthatalmi békeegyezmény megkötéséért folytatott aláírási ak­c " an. Az V. Világifjúsági Találkozó előkészületeinek egész időszakában a fiatal emberek fokozott erőfeszítéseket tettek a béke Ugye újabb győzelmei­iíd'í kivívására. A z Ifjúsági Találkozó kezdemé­nyezője a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség és a Nemzetközi Diákszövetség. Magának a DIVSZ-nek ma összesen több mint nyolcvanöt millió fiú és leány a tag­ja. A DÍVSZ és a NDSZ felhívta az egész világ valamennyi fiatal embe­rét, valamennyi nemzeti és helyi if­júsági és diákszervezetet, hogy az idei találkozót közösen rendezzék meg. Ennek a felhívásnak széleskörű vissz­hangja volt. így jött létre a fesztivál nemzetközi előkészítő bizottsága, melynek tagjai az ifjúsági szervezetek­nek több mint 200 képviselője, számos kiváló közéleti tényező, tudományos és kulturális dolgozó és Ismert spor­toló több mint ötven országból. Az egyes országokban nemzeti bizottsá­gok alakultak az Ifjúsági Találkozó előkészítésére, nemzeti ifjúsági talál­kozókat is rendeztek és számos he­lyen az i/júság nagy gyűjtéseket ren­dezett a találkozón részvevő küldött­ségek útiköltségére. Az ifjúság nem­zetközi szolidaritási alapot létesített a gyarmati és függő országok ifjú­sági küldöttségeinek támogatására. Annak ellenére, hogy anyagi nehéz­ségeken kívül a kapitalista országok ifjúságának sok helyen még rendőri megtorlásokkal is küzdenie kell, a varsói találkozó rendezőihez csatlako­zott számos olyan szervezet is, ame­lyek azelőtt a találkozó gondolatát nem támogatták, Ma az ifjúság Var­sóba sokkal nagyobbszámú küldöttsé­geket küldött, mint bármelyik előző ifjúsági találkozóra. A VIT program­ja Is gazdagabb és terjedelmesebb az idén, mint az előző fesztiváloké. Az ifjúsági találkozók hagyományahoz tartoznak az egyes küldöttségek köl­csönös találkozói. Varsóban összejön­nek a fiatal dolgozók foglalkozásuk szerint, találkozik a paraszt-ifjúság, a diákok, összejönnek a tudományos és kulturális dolgozók. A sportverse­nyeken, a kulturális és művészi ver­senyeken, a közös játékokon és ma­nifesztációkon tovább szilárdul a vi­lág ifjúságának barátsága és testvé­risége. A VIT-re a demokratikus ifjúság minden országból legjobb képviselőit, legjobb kultúr- és sportegyütteseit, a legkiválóbb fiatal békeharcosait kül­di. A VIT részvevői között van az a svéd fiú, aki 1400 aláírást gyűjtött össze az atomfegyverek eltiltása ér­dekében, Rosa de Oliveira, aki több mint 8000 aláírást gyűjtött össze, és más kiváló békeharcosok. Az egyes országokban megtartott kulturális vá­logató versenyeken, valamint a sport­versenyeken is, a legjobbak legjobbjait választották ki a találkozóra. C sehszlovákia ifjúsága is úgy ál­lította össze küldöttségét, hogy az a VIT-en a legna­gyobb becsülettel megállja helyét, hogy valamennyi ország fiatalságának megmutassa, mily gazdag és boldog életet él szabad, szocializmust építő hazája. A csehszlovák ifjúság küldött­sége 1500 tagból áll és így a találko­zó legnagyobb számú kUIdöttségei kö­zé tartozik. A csehszlovák ifjúság küldöttsége Varsóba ment, hogy tolmácsolja né­pünknek azt az óhaját, hogy barátság­ban és békében akar élni valamennyi békeszerető nemzettel. Megmutatja őszinte barátságát Németország és Amerika, Franciaország és Nagy-Brit­tannia demokratikus ifjúsága iránt. Kifejezésre juttatja megbonthatatlan testvériségét a Szovjetunió, a népi Kína, a népi demokratikus országok ifjúságával. Állást foglal a gyarmati országok ifjúságának szabadság- és függetlenségi jogai mellett. Meggyő­ződése, hogy a haladás és a béke erői számára nincsen olyan akadály, amely feltartóztathatná az emberek százmil­lióinak diadalmas felsorakozását a háborús ves/ély elhárítására és a nemzetek békés együttélésének meg­teremtésére. M inden nemzet képes gazdagí­tani békés versengéssel a haladás és a jólét közös kincs­tárát. És ezt a versengést folytassák a barátságnak és a kölcsönös meg­értésnek abban a szellemében, amely a demokratikus ifjúság világtalálkozóit jellemzi. Győzedelmeskedjenek a lán­goló eszméjű kulturális művek és a bátor technikai gndolatok, amelyek a nemzetek jólétét akarják szolgálni. Győzedelmeskedjék a sport-találkozó­kon megacélozott ifjú az egészséges ember testi és erkölcsi öntudatossága. Győzedelmeskedjék a barátság és a béke. N. A. Bulganyin távirata az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjához Moszkva, július 29. (TASZSZ). — ,,Julius Raab úrnak, az Osztrák Köz­társaság szövatségi kancellárjának Bécs A független és demokratikus Auszt­ria felújításáról szóló államszerződés érvénybelépésének alkalmából kérem önt, kancellár úr, fogadja a szovjet kormánytól és személyesen tőlem szí­vélyes jókívánatainkat az osztrák köz­társaság népének felvirágzására. Engedjék meg, hogy annak a meg­győződésemnek adjak kifejezést, hogy országaink között a baráti kapcsola­tok fejlődni és erősödni fognak a Szovjetunió és Ausztria népeinek ja­vára, az európai tartós béke érdeké­ben. 1955. július 28. N. Bulganyin." V. M. Molotov távirata az Osztrák Köztársaság külügyminiszteréhez Moszkva, július 29. (TASZSZ.) — „Leopold Figl úrnak, az Osztrák Köz­társaság külügyminiszterének Bécs A független és demokratikus Auszt­ria felújításáról szóló államszerződés érvénybelépése alkalmából fogadja miniszter úr jókívánataimat és leg­jobb kívánságaimat az osztrák népnek. Engedje meg, hogy annak a szilárd meggyőződésemnek adjak kifejezést, hogy a tartós semlegesség, útja, ame­lyet Ausztria választott, biztosítja az osztrák nép jólétét, békés fejlődését és hozzájárul az európai államok bé­kéjének és biztonságának megszilárdí­tásához. 1955. július 28. V. M. Molotov." K. Vorosilov távirata I. Korner osztrák elnökhöz Moszkva, július 29. (TASZSZ.) — „Teodor Korner úrnak, az Osztrák Köztársaság elnökének, Bécs Elnök úr, kérem Önt, hogy a füg­getlen és demokratikus Ausztria fel­újításáról szóló államszerződés érvény­belépése alkalmából fogadja a Szov­jetunió Legfelső Tanacsa elnökségé­nek üdvözleteit, valamint az én sze­mélyes üdvözleteimet és legjobb kí­vánságainkat az osztrák népnek. Sok szerencsét és felvirágzást kí­vánunk az Osztrák Köztársaság népé­nek, amely a függetlenség és a békés fejlődés útjára lépett. 1955. július 28. K. Vorosilov." A Népi Képviselők Osszkínai Gyűlésének ülése Peking, július 30. (TASZSZ.) Az Oj Kína sajtóügynökség jelentése szerint július 29-én tovább folyt a vita a Népi Képviselők összkínai Gyűlésének ülésén. Jeh Csi-Tsuan külkereskedelmi mi­niszter bejelentette, hogy a Kínai Nép­köztársaság külkereskedelmének for­galma az első ötéves tervben 66,5 százalékkal növekedik. Az ötéves terv első éveiben a tervet sikeresen telje­sítették. 1954-ben és 1953-ban a behozatal 90%-át ipari berendezések és nyers­anyagok, vegyi műtrágyák, stb. tették ki. A Kínai Népköztársaság külkeres­kedelme e tekintetben lényegesen más, mint kuomintan-rendszer kül­kereskedelme, amikor a behozatal 50 százalékát a szükségleti cikkek és luxuscikkek jelentették. A külkereskedelmi miniszter hang­súlyozta, hogy a Kínai Népköztársa­ságnak a Szovjetunióval és a népi de­mokratikus országokkal folytatott ke­reskedelme az utolsó négy évben meg­ötszöröződött. Ezek az országok ipari berendezést, gépeket és építőanyago­kat szállítanak Kínának. Kína ezeknek az országoknak hagyományos kiviteli cikkeit és egész sor új árucikket szállít. Kínának a kapitalista országokkal folytatott külkereskedelmével kapcso­latban a külkereskedelmi miniszter ki­jelentette, hogy az amerikai „embar­gó"- és „blokád" politika következtében 1951-ben jelentősen csökkent Kína külkereskedelme ezekkel az orszá­gokkal, 1953-tól azonban e téren is némi fellendülés tapasztalható. A Nyu­gattal folytatott kereskedelem útjai­nak széles perspektívái nyílnának meg, ha a nyugati áramok határozott lé­péseket tennének a mesterséges aka­dályok eltávolítására. Li Teh-Tsuan közegészségügyi mi­niszter az egészségügyi és a dolgozók higienikusabb életfeltételeiért vívott harc terén elért eredményekről be­szélt. A július 29-i ülésen Hu Jao-pan, a Kínai Ifjúság Üj Demokratikus Ligá­jának első titkára, Hsi Csun-hsun, a Kínai Népköztársaság Államtanácsá­nak főtitkára, Li Ju közismert kínai mozdonyvezető és más képviselők szó­laltak fel. A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlésének küldöttsége Magyarországon Budapest, július 30. (CJK) — Pénte­ken, július 29-én reggelZdenék Fier­linger, a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése küldöttségének veze­tője és a CSKP KB politikai irodájá­nak tagja látogatást tett Rákosi Má­tyásnál, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottsága első titkáránál, és hosszasan, szívélyesen elbeszélgetett vele. A csehszlovák küldöttség délelőtt meglátogatta a Rákoscsabai Micsurin Termelőszövetkezetet. A küldöttséget Soős István, a termelőszövetkezet el­nöke üdvözölte, aki a küldöttségnek a szövetkezet fejlődéséről beszélt. El­mondta, hogy a szövetkezet 1948-ban alakult 10 taggal, s 15 hektáron kez­dett dolgozni. Ma a szövetkezetnek 163 tagja van s 362 hektár földet mond magáénak. A szövetkezeti tulajdon ér­téke 8 200 000 forint. Egy háromtagú család jövedelme évente 60—70 ezer forint. A termelőszövetkezet leginkább állattenyésztéssel és zöldségtermesz­téssel foglalkozik. A Csehszlovák Köztársaság Nemzet­gyűlésének küldöttsége délután meg­látogatta. az Inotai „November 7" Vil­lanyművet. Berky Zoltán, a villanyerö­mü igazgatója üdvözlő beszédében kö­szönetet mondott Csehszlovákiának e hatalmas mű építésében nyújtott se­gítségéért és hangsúlyozta, hogy a csehszlovák küldöttség látogatása hoz­zájárult Csehszlovákia és Magyaror­szág barátságának megszilárdításához. Zdenék Fierlinger, a küldöttség veze­tője kijelentette, hogy ez a villanymű és más közösen épített művek gyö­nyörű példái a népi demokratikus or­szágok közötti példás együttműködés­A moszkvai Pravda főszerkesztője elutazott Kairóból Kairő, július 30. (TASZSZ) — Jú­lius 29-én nyolcnapos tartózkodása után Kairóból Moszkvába utazott D. T. Sepilov, a Pravda főszerkesztője. A repülőtérre a Szovjetunió egyiptomi nagykövetségének tagjai, D. Sz. Szolo­dom nagykövet, valamint más egyip­tomi közéleti dolgozók, államférfiak kísérték ki Sepilovot. D. T. Sepilov egyiptomi tartózko­dásának ideje alatt beszélgetést foly­tatott Gamal Naszr egyiptomi minisz­terelnökkel, Mohamed Fawzi külügy­miniszterrel, Anwar Sadat állami mi­niszterrel és más egyiptomi államfér­fiakkal és közéleti tényezőkkel. D. T. Sepilov eltávozása előtt ki­jelentette a sajtó képviselőinek: „Eltávozásom előtt szeretném kife­jezni megelégedésemet afelett, hogy az a tisztesség jutott nekem, hogy az egyiptomi kormány vendége lehettem, felszabadulásul; ünnepségeinek je­lentős napjaiban. Végtelenül hálás va­gyok azért a szíves vendéglátásért, amelyben részesültem. A szovjet nép úgy ismeri Egyiptom népét, mir.t sza­badságát, függetlenségét szerető, dol­gos népet. Nagyra értékeli Egyiptom ezeréves kultúráját, amely csodálat­ra készteti az ?gész haladó emberisé­get. Azt mondják, hogy a piramisok örökké hallgatnak, Egyiptom népe azonban nem hallgat. Megmutatta ere­jét, energiáját az imperialista elnyo­mók elleni harcában. Bebizonyította törhetetlen elszántságát, hogy megvé­di nemzeti jogait, szabadságát. A szovjet nép rokonszenvez Egyip­tom népének hazafias igyekezetével. A szovjet nép újabb sikereket kíván Egyiptom népének békeharcában s nemzeti függetlensége, szuverenitása és szociális haladása érdekében kifej­tett törekvéseiben." nek. A küldöttség tagjai megtekintet­ték a villanyerőmüvet és szívélyesen elbeszélgettek a villanyerőmű építését irányító csehszlovák mérnökökkel és technikusokkal. A késő délutáni órákban a küldött­ség meglátogatta a Balaton melletti tihanyi és badacsonyi üdülőközponto­kat. A francia nemzetgyűlés ülése Párizs, július 30. (TASZSZ.) — Jú­lius 28-án a francia nemzetgyűlés a késő éjszakai órákig folytatta vitáját az algíri „rendkívüli állapotról" szóló törvény érvényességi idejének meg­hosszabbításáról. A vitában túllépték e kérdés kereteit, mert az algíri ál­talános helyzetről tárgyaltak. A vita jellegzetes különlegessége, hogy a jobboldali csoportok képvi­selői és az észak-afrikai francia gyar­mati körök a gyarmati terror fokozá­sát követelik s arra számítanak, hogy sikerül nekik elnyomni a nemzetfel­szabadító mozgalmat. E szellemben mondott beszédet de Monsabelt Szocialista Köztársaság­párti és Aumeran, „Független Köz­saságpárti", de Chevigne, a Keresz­tényszocialista Párt tagja és mások. Valamennyien a „rendkívüli állapot­ról" szóló törvény érvényessége ide­jének meghosszabbítását és „határo­zott intézkedéseket" követeltek. De Chevigné szerint pl. „kíméletlen har­cot kell Algírban folytatni, még ha hosszú ideig tart is." Több képviselő azonban, köztük a szocialisták és a kommunisták, elítél­te az algíri terrorpolitikát. Constan­tine Ait Ali, a département képvise­lője többek között kijelentette: „Az algíri probléma nem terror kérdése, hanem Algír lakosai óhajai kielégíté­sének kérdése. Fel kell számolnunk a terrort és a rendkívüli törvényt..." A „rendkívüli állapotról" szóló tör­vény visszavonása mellett foglalt ál­lást Christian Pineau szociállistapár­ti Is.

Next

/
Thumbnails
Contents