Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-31 / 183. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! 1 ľť* S 1 1 .i.; — • p J SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. július 31. vasárnap 30 fillér VIII. évfolyam, 183. szám L r~ A mai számban: Fiatalok újabb csoportja indult a határvidékre (2. old.) Az V. Világtfjúságl Találkozó (3. old.) Tltónak, t Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének beszéde Karlovácban <4- old.) Néphadseregünk a béke őre (5. old.) Rádióműsor (6- old.) Tudatosan vagy ösztönösen? Pártunk Központi Bizottságának júniusi határozata külön hangsúlylyal hívja fel a figyelmet arra, hogy az EFSZ-ek alapításában, további új szövetkezeti tagok szerzésében véget keli vetni a magától értetődés és az ösztönösség opportunista elméletének. A határozat megállapítja, hogy az EFSZek alapításában, az új tagok szerzésében az önkéntesség elvének a betartása semmi esetre sem jelenti azt, most már öibetett kezekkel váruk, hogy előbb, vagy uróbb, de egyszer maid minden földműves ráébred annak tudatára, hogy a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás jobb és előnyösebb, mint a egyéni gazdálkodás, s éppen ezért helyesen és hasznosan jár el, ha belép a szövetkezetbe. Miért heiyte.cr. miért opportunista ez az elntf/.ft, s miért vált szüksó;;<-.ssé hogy ellene a Központi Bizottság a leghatározottabban fellépjen? Mit jelentene, ha pártunk ezt az elméletet engedné a gyakorlatban érvényesülni? Az ösztönösség elméletének érvényesülése a szövetkezeik aiapításában és az új szövetkezeti tagok szerzésében azt jelentené — s ezért opportunista, s ezért ítélte el a Központi Bizottság határozata —, hogy majd egyszer, ki tudja mikor, megteremtjük a szocialista mezőgazdaságot, majd egyszer, valamikor felépítjük a szocializmust. „Maid" és „egyszer", de mikor? Tíz év múlva, húsz év múlva, ötven év múlva, illetve akkor, amikor majd minden földműves önmagától ráébred a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás előnyeire és szükségességére? összeegyeztethető-e ez viszont a szocializmus tervszerű építésével, a tervgazdálkodással? Világos. hogv nem, mert a szocializmus építése, a tervgazdálkodás, az ötéves tervek, a tervgazdálkodás évekre, hónapokra és napokra felosztott feladatai aligha teljesülnének. ha bárhol is érvényesülni hagvnánk a magától értetődést, az ösztönösség elméletét. Nekünk nem „majd" és nem „valamikor" kell a szocializmust építeni a falun, hanem ma, holnap és holnapután, mindig tudva, mikor, mekkora lépést teszünk előre. A szocializmus építése, dolgozó népünk szükségleteinek kielégítése, a közellátásnak. az igényeknek megfelelő megoldása, az, hogy mennyi élelmiszerünk, ennivalónk lesz, mindez nem oldható meg azzal, hogy „majd", „egyszer", ha minden paraszt megértette a többtermeléshez vezető szövetkezeti gazdálkodás fontosságát. A „majd"ból. az „egyszeriből még nem lesz több kenyér, hús, tej, a „majd"-ból még senki sem lakik jól, de a „majd" és az „egyszer" a földműves sorsát sem rendezi; attól még nem lesz több termése, nagyobb jövedelme, könnyebb és jobb élete. A magától értetődés, az ösztönösség, a „majd" és az „egyszer" nem a kommunista párt, nem a dolgozó nép politikája, hanem az opportunistáké, a nehézségek elől meghátrálóké. a megalkuvóké. Ez a politika akadályozója előrehaladásunknak. annak, hogy a követelményeknek megfelelő mezőgazdaság, élelmiszerbőség és jómódú parasztság legyen. Honnan, mitől kapott lábra a szövetkezetek szervezésében az ösztönösség elmélete? Az öneléggültségtől, a sikerektől való megmámorosodástól és attól, hogy sok helyen az elvtársak úgy gondolták, elég. ha a parasztok aláírják a szövetkezetbe való belépési 'nyilatkozatot és ezzel máris egy* nes be jutott a szövetkezeti gazdálkodás. Pedig e? efváltalán nem igy van. Nem erre tanít bennünket pártunk, nem erre tanítanak bennünket a Szovjetuniónak a kolhozok szervezésében szerzett tapasztalatai. Mire tanítanak a Szovjetunió tapasztalatai? a kolhozrendszer nem csökkenti, hanem növeli a párt és a kormány gondoskodását és felelősségét a mezőgazdaság fejlesztését illetőleg — mondotta Sztálin elvtárs az SZK(b)P Központi Bizottságának 1939. január 11-i ülésén „A falusi munkáról" című bestédében. — Ebből az következik, hogy a pártnak, ha vezetni akarja a kolhozmozgalmat, be kell hatolnia a kolhozok életének és vezetésének minden részletébe. Ebből az következik, hogy a pártnak nem csökkenteni kell a kolhozokkal való kapcsolatait, hanem meg kell sokszoroznia ezeket a kapcsolatokat, hogy a pártnak tudnia kell mindarról, ami a kolhozokban végbemegy, hogy idejében segítségükre siethessen és megelőzze a fenyegető veszélyeket." Helyes és érvényes ez a megállapítás a mi szövetkezeti mozgalmunkra is? Teljes mértékben! Pártunk állandóan hangsúlyozza: a pártszervezeteknek. a kommunistáknak a szövetkezeti mozgalomban végzett munkájuknak egy része, csak a kezdeti része a szövetkezetek megalakítása. A munka nehezebbik része a szövetkezeti tagokat eggyé kovácsolni, közös akaratra bírni, megszervezni a szövetkezeti munkát. irányítani és vezetni a szövetkezeti gazdálkodást. Ott. azokon a helyeken történtek hibák a szövetkezeti gazdálkodásban, ahol ez nem volt így, ahol a párt- és államszervek a szövetkezet megalakítása után. — gondolva, hogv most már minden megy magától. — magukra hagvták a szövetkezeteket. Az ösztönösség és a magától értetődés károb elméletét és gyakorlatát táplálta és segítette az is, hogy több helyen úgy vélték: a jó bornak nem kell cégér, mármint, hogy a szövetkezeti gazdálkodás előnyei annyira kézenfekvők és nyilvánvalók, hogy azokat a vak is látja, azokat igazán felesleges propagálni és róluk a parasztokat meggyőzni, Gyökerében helytelen elgondolás ez és súlyos hiba. Vannak már szép számmal olyan szövetkezeteink, amelyeknek gazdasági eredményei túlszárnyalják a legkiválóbb egyénileg gazdálkodók eredményeit és tagiaiknak az egyénileg gazdálkodók jövedelmének a többszörösét biztosítják. akkor is, ennek ellenére is. maguk a puszta tények nem bírják rá az egyénileg gazdálkodókat — vagv legalábbis csak egy igen kis részüket — a szövetkezetbe való beléoésre. új szövetkezet alaoftására. Hozzunk fel példának néhány kézenfekvő hasonlatot. A gépi munkát, a traktorral való szántást, annak jóságát és előnyeit már széltében hosszában elitemerik a parasztok, nemcsak a szövetkezetiek. hanem az egyénileg gazdálkodók is. Ma már az egyénileg gazdálkodó is szívesen szántatja földjét traktorral, mert tudja, hogy az jobb is, olcsóbb is, mint az igavonóval végzett szántás. Ma azt mondani, hogy traktorral szántani, egészen természetesnek hangzik. De ilyen természetesen hangzotte ez mindig, azelőtt is meg voltak-e győződve a földművesek, hogy a traktor jól szánt? Emlékezzünk csak vissza az 5i—6 év előtti idők (Folytatás a 2. oldalon.) AZ ELSŐ GABOMAT AZ ALLAMRAK • • • A dunaszerdahelyi járás teljesítette a gabonabegyűjtési tervet A dunaszerdahelyi járás szövetkezetesei, kis- és középparasztjai pénteken 18 órakor 100,01 százalékra teljesítették • gabonabegyÜJtési tervet. Az elért sikerben nagy érdemük van a nádasdi, bodoki, felbárl szövetkezeti tagoknak, akik a rendkívüli nehéz feltételek mellet^ ls saját tervüket 7, az állami tervet 18 nappal előbb teljesítették. A bratislavai kerület vezet a begyűjtésben A somorjai és a Bratislava-városi járás parasztjai július 28-án az esti órákban száz százalékra teljesítették gabonabeadási kötelezettségeiket. A járás minden szövetkezete teljesítette beadását sok járásban már terven felül is adtak be gabonát. A Blahová Dedina-i szövetkezeti tagok több mint 10 vagon sörárpát adtak be, amelynek ellenszolgáltatásaként takarmányt is kapnak. A sörárpán kívül 2 vagon búzát is beadnak. A dunaszerdahely 1 járás szorosan nyomában jár a somorjaiaknak. Itt a péntek esti órákban, amint a jelentésben Írják, 100,01 százalékra teljesítették a begyűjtési tervet. Jó munkát végneznek a komáromi, szenei, galántai, szeredi, zselízi, nagymegyeri járások szövetkezeti tagjai is. E Járásokban gabonabeadási kötelezettségeiket a cséplőgépek mellől teljesítik. Nem maradnak le az egyénileg gazdálkodó parasztok sem. ök is a cséplőgéptől viszik a gabonát az államnak. Molnár Ferenc, a macházi HNB elnöke már teljesítette egészévi gnccnabeadását és húsbeadását is. A bratislavai kerület a nyitraival versenyez a begyűjtésben. Eddig a bratislavai kerillet vezet. Ebben a kerületben 1955. július 27-lg 25 százalékra teljesítették a begyűjtési tervet míg a nyitrai kerületben csak 10,6 százalékra. A nyitrai kerületben több gondot kell fordítani a kombájnok és a cséplőgépek száz százalékos kihasználására, hogy a begyűjtés gyorsabb ütemben folyhasson. A jó termésből bőven jut az államnak és a szövetkezet tagjainak Elhallgattak a kombájnok és az aratógépek a szarvai határban. A szövetkezeti táblákon cséplőgépek zúgnak éjjel-nappal. A szövetkezet tagjai mindent elkövetnek, hogy az új kenyér mihamarább zsákba s majd a begyűitő helyre kerüljön. Első kötelességüknek azonban az állammal szembeni kötelezettségük teljesítését tartották. A cséplőgépektől egvenesen a begyűjtőhelyre szállították a gabonát. Árpából több mint 11 vagonnal adtak az államnak, s iúlius 28-ig mindennemű gabonából eleset tettek beadási kötelességüknek. örülnek a tagok, hiszen tavaszi árpából 29 és búzából 26 mázsás hektáronkénti átlaghozamot értek e!. Jóval több termést takarítottak be. mint amennyit a tervük előír és ez lehetővé tette, hogy nem másfél, de több mint 2 kg búzát adnak a tagoknak minden egyes munkaegységre. Grünfeld Zoltán, Szarva. A FAI T H!¥0 SZAVÁRA örömmel állapíthatjuk meg, hogy dolgozóink megértették a Központi Bizottság júniusi határozatát és a mezőgazdasági termelés fellendítésének tudatában egyre több ipari dolgozó, kommunista mondott búcsút az üzemnek és szövetkezeti taggá lett. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a párt hivő szavára nemcsak hogy kiváló dolgozok mentek a szövetkezetekbe, hanem a kommunisták között nagyon sokan vannak olyanok is, akik jó szervezőkké váltak az EFSZ-ekben, sőt számtalan olyan eset is van, hogy az üzemből (persze faluról városba került emberek) a szövetkezetekbe ment új tagokat elnökké, illetve vezetőségi tagokká választották. Szép eredmények ezek, azonban nem volna helyes, ha a kommunisták, a helyi nemzeti bizottságok és a népnevelők megpihennének az eddigi eredmények babérjain. A toborzási munkát tovább kell folytatni úgy, hogy auqusztus végéig megnyerjünk 3112 ipari dolgozót a mezőgazdaság részére. Csaknem háromezer új tag jelentkezett a szlovákiai iFSZ-ekbe A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal jelentése szerint júüus 1-től július 25-ig Szlovákiában 12 új III. típusú EFSZ és 17 előkészítő bizottság alakult, amelyekbe 977 kis- és középparaszt lépett. A már meglévő EFSZ-ekbe július 1-töl július 25-ig 1950-en jelentkeztek, úgyhogy az EFSZ-ek tagsági alapja ez alatt az idő alatt összesen 2927 új taggal bővült. Az EFSz-ek földterülete 5685 hektárral növekedett. A leggtöbb III. típusú EFSZ a zsolnai kerületben alakult (6), a legtöbb előkészítő bizottság pedig a kassai kerületben (9). Négyezerkétszázhuszonhárom fiatal a határvidékre A CSKP KB júniusi felhívása, hogy 10 ezer fiatal brigádos segítse a határvidék földjelnek megművelését, élénk visszhangra talált fiataljaink között. Az üzemekben és a városokban több száz fiatal jelentkezett a határmenti területre. Július 26-án a cseh kerületekből 3218, Szlovákiában 1005 további fiatal jelentkezett mezőgazdaságunk segítségére. A gottwaldovi kerület ipari üzemeiből 644, a brnói kerületből 609, a prágai kerületből 565 CSISZ-tag fogja segíteni mezőgazdaságunkat. A Hbereci kerületből 330-an, a bratislavai kerületből 234-en, az eperjesi kerületből 225-en mennek a határvidékre. A kassai kerületből 198, a nyitrai kerületből 177, a plzeňi kerületből 166 CSISZ-tag megy egyéves brigádra. Egyre többen térnek vissza az üzemekből A komáromi járás szövetkezetel napról napra új belépőkkel szaporodnak. Egyre több dolgozó paraszt lép a közösbe, s egyre többen témek viszsza az üzemekből. A komáromi járásban eddig 223 új tag lépett a szövetkezeti tagok sorába. A komáromi Steiner Gábor-hajógyárból és más üzemekből eddig 37 dolgozó ment falura, hogy a szövetkezetekben, állami gazdaságokban és traktoré 1 lomé sokon építse tovább a holnapot. , A járás községeiből eddig összesen 89 olyan dolgozó tért vissza a mezőgazdaságba, akik eddig a különféle városi üzemekben dolgoztak. Magában Őrsújfalu községben 16 dolgozó tért vissza az üzemekből, hogy dolgos két kezükkel ezután már a szövetkezetet építsék és erősítsék. A mezőgazdaságba visszatért dolgozók teljes mértékben elégedettek új munkahelyükkel, annál is inkább, hiszen a legtöbbjük faluról járt a városi gyárakba és az utazással sok időt vesztett el naponta. A párt és a kormány határozatát tehát egyre több dolgozó teszi magiévá a komáromi járásban is, és saját f ' „":ban, a földfken harcol a szocializmusért. A besztercebányai kerületben sikeresen folyik a munkaerőtoborzás A besztercebányai kerületben megértették dolgozóink pártunk felhívását Az üzemek, vállalatok és hivatalok dolgozói magukévá tették a Központi Bizottság júniusi ülésének határozatát. A tervezett 2673 ipari dolgozó közül 2437 már átment a mezőgazdaságba. A gép- és traktorállomásokra 246an, az állami gazdaságokba 407-en jelentkeztek. Az egységes földművesszövetkeze tekben 2260 munkásra és 72 könyvelőre van szükség. E feladat teljesítése még nem kielégítő. Az EFSZ-ekbe eddig 1767 dolgozó és 17 könyvelő Jelentkezett, örvendetes tény, hogy üzemeinkben is sikeresen folyik a dolgozók megnyerése mezőgazdaságunk számára. Ma már több mint 430 volt munkás dolgozik gép- és traktorállomásainkon, állami gazdaságainkban. A dolgozók szervezését és megnyerését a legjobban a füleki, sági, zólyomi és krupinai járásokban végzik. Itt száz százalékra teljesítik feladataikat. A legközelebbi napokban a hiányzó könyvelők is a szövetkezet tagjai lesznek. A krupinai begyűjtési vállalatból 6, a rimaszombati begyűjtési vállalatból 3 dolgozó jelentkezett az EFSZ-b«.