Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-03 / 159. szám, vasárnap

4 Hl SZÖ 1955. .július 2. Példamutató állami gazdaság Nem tituk, hogv nálunk a mezőgaz­daság szocialista átépítésének egyik gátlója az, hogy az állami gazdaságok a maguk összességében nem állanak még feladataik magaslatán. Az állami gazdaságoknak mintagazdaságoknak kell lenniük. Mindenki tudja, hogy bizony ettől még messze vagyunk. Aránytalanul sok a megoldatlan, de megoldható nehézségük. Ha ezen a téren nem tudunk alapos változást elérni, akkor nem fejlődhet kívánsá­gunk szerint a mezőgazdaság szocia­lista szektora. A mezőgazdaság szo­cialista átépítésében az EFSZ-eknek és a gépállomásoknak nyújtandó ha­tékony segítség mellett nem hanya­golhatók el az állami gazdaságok sem. Pártunk és kormányunk minden se­gítséget megad az állami gazdasá­goknak is. Az állami gazdaságok dol­gozóin múlik, hogyan élnek ezzel a segítséggel. Vannak már igen kiváló eredmé­nyekkel dicsekedhető állami gazdasa­gaink is. Ilyen például a dél-csehorszá­gi, ősrégi huszita hagyományokkal büszkélkedő Tábor városában levő állami gazdaság. Az állattenyésztés terén országos viszonylatban a máso­dik, kerületi viszonylatban az első helyen áll a rangsorban. A központtól nem messze, a sviti dúsan termő ré­tek és mezők között elterülő farmon főleg tehenészettel foglalkoznak. An­nak felelnek meg legjobban a helyi adottságok. Odautaztamkor Róbert Hurka sofőr elvtárs hitetlenkedik: nem hisz a farm jó eredményeiben. Faluról került vagy kőt évtizeddel ez­előtt Prágába, kiismeri magát a mező­gazdasági termelésben. Tavaly brigá­doskodott valami istenháta mögötti ál­lami gazdaságban, ott bizony nem volt megelégedve a látottakkal. Álta­lánosít. Nem hiszi, hogy máshol kielé­gítő lehet a helyzet. Nem baj, hadd dünnyögjön — gondolom magamban. Hurka elvtárs mint szigorú kritikus ott lesz állandóan mellettem, majd eldől, mit mond látogatásunk végén. Mikor Svitre érünk, a gazdasági épü­letek nem nagyon kápráztatnak el. öregek, ósdiak. De mihelyt kiszállunk az autóból, rögtön meglep, hogy az udvar feltűnően tiszta. Ez igazán jó jel. Az udvar egyik sarkában a járás EFSZ-ei küldötteinek Stépán Truhlár, a .gazdaság vezetője éppen a silózásról tart előadást. Mert hát azt már min­den szakember tudja, hogy a silózás és a tehenészet szorosan összefügg. Truhlár elvtárs befejezi mondanivaló­ját. Közben a silózógép dolgozik és a silótókarmány oda kerül, ahol a helye: a rendbea tartott hatalmas gödrökbe, hogyha majd eljő az ideje, biztosítsa az egészséges tápanyagot a farm ked­venceinek: a fejősteheneknek. — Az átlagos napi tejhozam 11—14 liter nálunk (a zsiradéktartalom 3,85) és minden kötelezettségünknek idő­ben eleget teszünk — mondja a szak­avatott vezető és én megállapítom az istállóban, — ahol szintén példás a tisztaság, ragyogó a rend, fehérre me­szeltek a falak —, hogy a tehenek nagyszerű súlyban vannak és olyan fényesre vannak kefélve, mint a lo­vak, mintha legalább is valami dísz­felvonulásra készülnének. Most enged először fagyosságából Hurka. Nem szól semmit, de egész biztosan azt gondolja: „Ez már döfi". Az istállóban, ahol éppen tartózko­dunk, 36 fejőstehén az állomány. Három asszony eteti és feji a tehene­ket. Františka Zeymlová 13 tehénről gondoskodik, ebből 11 fejős, kettő pe­dig üsző. Hivatásos szakácsnő volt, de mostani foglalkozását nagyon megsze­rette. — Naponta látom munkám eredményét. Már megszoktuk, hogy rendszeresen feljegyezzük a kifejt tej­mennyiséget. Ez a legjobb ösztönzője vetélkedésünknek, mert túl akarunk tenni egymáson. Ezért kezdünk már reggel háromkor foglalkozni a ránk­bízott állatokkal. Először megnézzük őket. Háromszor, sőt négyszer is fe­jünk. A fejés előtt a t:henek csak fél adagot kapnak, hogy a fejés tar­tama alatt nyugodtan maradjanak. A másik fél adagot mindig fejés után kapjfík. Persze a teheneket jól tartjuk. Bőven megkapjak, ami elősegíti a te­jelést, hisz minden a takarmánytól függ. Alkalmazzuk a tőgymasszázst, állandóan tisztán tartjuk az állatot is, a vályút is, az istállót is. A borjazás előtt és után „diétás koszton" élnek a tehenek és csak egy héttel a borjazás után kezdődik megint a rendes etetés Akkor is fokozatosan kapnak többet és többet. — Sikerük titka az állatok­kal való egyéni bánásmód. A kis bor­jút rögtön elveszik az anyától és 14 nap után más farmra viszik, ahol Stejman-bódékban helyezik el a boci­kat. Ez a módszer igen bevált. Zeym­lová büszkesége a 18 éves Jožka tehén. Tizenhatodik laktációs folyamata után van, most 15 liter tejet ad naponta és mint Elita Rekord I. van törzs­könyvezve. Az utolsó laktációs időszak alatt 4100 liter tejet adott. Ružena Matéjičková mintha kicsit féltékenykedne, hogy csak munkatárs­nőjével beszélgetünk. Mikor munkába lépett, csak hat litert adtak a tehe­nek, ma még egyszer annyit. Neki is vannak olyan tapasztalatai, amit bát­ran átvehetnek mások is. A szemes­takarmányt besavanyítja, moslékolja és tulajdonsága szerint ízesíti. Száraz állapotban sohasem jutnak az állatok szemestakarmányhoz. Hogy mennyit kapnak, az attól függ, hogyan tejel­nek. Fontos a változatosság, csak óva­tosnak kell lenni. A zöldtakarmányra fokozatosan tértek át, nehogy a hirte­telen változás zavart okozzon. Még a napokban is kaptak a silógödrökben tá­rolt, melasszal édesített takarmány­ból. Az állatoknak savót is adnak, ami a jobb emésztést segíti elő. Az az állat ad sok tejet, amelyik bőven kap enni, és vitamindús takarmányon él. Az istálló mögötti szabad térségre főleg a hasasokat hajtják ki. Kizárólagosan mesterséges megtermékenyítést al­kalmaznak. A sviti farm dolgozói idejében gon doskodnak elegendő mennyiségű ta­karmányról. ügyelnek arra, hogy a legjobbkor kaszáljanak, silózzanak, ak­kor, amikor a szál még a legfrissebb legjobb tápanyagokat tartalmazza. A szénát szárítókra rakják és csak aztán tárolják. Tudni kell, hogy Dél-Csehor­szágban az időjárás miatt mindig va­lamivei későbbre vannak a munkával, mint Szlovákia déli részein. Kimagas­ló eredményeik bizonyítják, hogy régi épületekben is lehet sikereket elérni. Nem föltétlen szükséges a méreg­drága beruházás Jó munkájukat a minisztérium méltányolja. Ez pedig nemcsak dicséretekben mutatkozik meg, hanem abban az Ígéretben is, hogy egy, de legfeljebb két éven belül a sviti farm teljesen új gazdasági és lakóépületeket kap. Akkorra gépesíte­nek minden munkát az istállókban is. Truhlár elvtárs szemlátomást örül, hogy munkatársai milyen elégedetten rmgyarázmk. Ez helyes káderpoli tikánk eredménye. Mindenkit tanítunk, és csak ha nem hasznai a segítség, akkor helyezzük át más munkahelyre. Fontosnak tartjuk, hogy dolgozóink jól értsék munkájukat és szívesen végezzék — fejti ki álláspontját. Ma­gam nemcsak saját alkalmazottatokat oktatom, hanem tapasztalatainkat örö­mest bocsátjuk mások rendelkezésé­re. Négy farm tartozik a kezem alá, de szorítok időt arra, hogy távolabbi helyekre is eljárjak előadni. Ha aztán kételkednek abban, amit mondtam, el­jönnek és személyesen győződnek meg róla, hogy igazat beszéltem. Egyre többen keresnek fel bennünket, hogy munkánkból tanuljanak. Sok az érdeklődő a budéjovicei kerület határ­vidékéről. Az ottaniak is jobban akar­nak gazdálkodni és mivel egyre több a dolgos fiatal kéz, erre is megvan minden mód Öröm ilyen helyen veze­tőnek lenni, kivált, ha mint az idén, szép termés ígérkezik. V Hurka elvtárs egy pillanatra sem hagyott magamra. Lépésről lépésre jobban csodálkozott. Meglepte, amit látott, ö, aki idáig csak az ipari ter­melés roppant eredményeiben hitt, mert évek hosszú során át csak azt látta maga előtt Prágában, kezd hinni és bízik a mezőgazdaságban rejlő ha­talmas tartalékokban. Elgondolkodik. Talán otthagyja a várost. A korszerű mezőgazdasági termelésnek minden jószándékú emberre szüksége van. Mindenről nagy örömmel tájékoz­tatnak a farm dolgozói. Szeretik mun­kájukat, büszkék eredményeikre. Üj­ból és újból igazolást nyert a szocia­lizmus egyik alapvető tétele, hogy az eredmények, a siker, az akarat, a te­hetség a dolgozókban van és a maguk, valamint a társadalom javára tudják azokat legjobban értékesíteni. JÖ SÁNDOR MIKOR ARASSUNK Az aratás a legnagyobb mezőgazda­sági munka, mely nemsokára megkez­dődik. Mikor kell megkezdenünk az aratást, hogy jó minőségű magot taka­rítsunk be és kiküszöböljük a szem­veszteséget? Hogy a kérdésre választ adhassunk, meg kell ismerkednünk az érés fokozataival. Ilyenkor, ha a különféle gabonatáb­lák színét összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy a zab teljesen zöld, bár a színe már sárgába hajlik, ugyanúgy, mint a tavaszi árpáé. Ha a zabból kihúzunk egy szálat, azt látjuk, hogy teljesen zöld. A bütykök haragoszöldek, erőteljesen duzzadtak. A levelek, különösen a felsők üdezöldek. A szemek szétnyom­va tejesek. Maga a buga is zöld színú. Ugyanígy van a tavaszi árpánál is. Az árpaszemek tejesek, bár a tavaszi árpa. szalma és kalász színe sokkal világosabb, sárgába hajló zöld színű. Ez a tejes érés időszaka. Ilyenkor a növény még él, ilyenkor rakódik le a szetnben a keményítő és a fehérje. Ebben az időszakban nem szabad arat­nunk, mert az ilyen állapotban leara­tott gabona magja még 50—60 száza­léknyi vizet tartalmaz, s ha learatjuk, megszorul, s apró, aszott magokat csépelünk. De egy-két melegé nap után azonban a „zöld"- vagy „tejes"-éré!> sárgaérésbe megy át, s ekkor már men lehet kezdeni az aratást. A búzatáblák ebben az időszakban már mindenütt sárgaérést mutatnak. Szalmájuk elvesztette zöld színét, bár még rugalmasak és a bütykök nedv­dúsak. A kalász már meghajlik, je­lezve, hogy súlyos terhet hord. A ka­lászban a szemek kemények, ujjunk között már nem tudjuk szétnyomni, csak körömmel vághatók. Az ilyen érési állapotban olyan a búzaszem, mint a kemény viasz. Alakja duzzadt, telt, víztartalma 20—30 százalék kö­zött van. Ez a viaszérés. A viaszérés állapotában a növény már be­fejezte az áthasonítást a búzaszem­ben, a fehérje mär felhalmozódott s ezután már csak egészen csekély mennyiségű keményítő rakódik le a szemben. A gabona csírája is teljesen kifejlődött. Az ilyen mag életképes s vetésre alkalmas. A búzát ebben az időben kell aratni, mint ahogy a sár­gaérés állapotában kell aratni az ár­pát, a zabot és a rozsot is, mert a sárgaérés uťán következik be a teljes­érés. A teljesérésben lévő gabona magja körömmel alig nyomható szét, foggal szétharapva roppan. Az ilyen magban már semmiféle tápanyaglera­kódás nem történik. Ezt az állapotot teljesérésnek nevezzük. Ha a gabona ilyen állapotba került, az aratást órák alatt be kell fejezni, hogy megelőz­zük a túlságos nagy szemveszteséget Azért kell minden gabonafélét a tel­jesérés előtt learatni, mert a viasz­érésben, vagyis az aratás idején a mag még szorosan ül a kalászok pelyva­levelei között, vagy a kalászorsón. Ha azonban bekövetkezett a teljesérés, a magvak — mint minden növény ter­mése — igyekeznek leválni az anya­növényről, hogy földbe hullva, új nö­vényt fejleszthessenek. Tehát arra kell törekednünk, hogy minden gabona­félét még ez előtt az állapot előtt le­arassunk, mert célunk minden magot a magtárba gyűjteni. Magánál az aratásnál még ügyelni kell az utánérés folyamatára, mely a learatott gabonánál következik be. A learatott gabonafélék szalmája telje­sen kiszárad és a mag teljesen beérik. Bekövetkezett az úgynevezett utánérés Az ilyen mag víztartalma már csak 12 százalék, s cséplés után raktároz­ható. Ha az aratást kombájnnal végezzük, nem arathatunk a viaszérés idején, mert a viaszérésben lévő gabonát a kombájn cséplőszerkezete nem tudná jól kicsépelni, és a sok puha magot a gyorsan forgó dob szétmorzsolná. Az aratást kombájnnal akkor kell meg­kezdeni, mikor a gabona elérte a tel­jesérési állapot kezdetét. A kellő időben végzett aratásnál te­hát kiküszöbölhető a szemveszteség és a betakarított mag jobb minőségű Feldsam László A kistárkányi fiatalok kerültek a verseny élére A királyhelmeci járás fiataljai ver­senyre keltek a mezőgazdasági terme­lés és az állatok hasznosságának nö­velése érdekében. A versenyt a napokban értékelték és a kistárkányi fiatalok kerültek az él­re. Az említett EFSZ-ben 68 CSISZ-tag dolgozik. A fiatalok a mezei munkák mellett a haladó módszerek fontos­ságát is terjesztik a szövetkezet töb­bi tagjai között. Nagy részük van ab­ban, hogy a szövetkezet 250 hektáron a gabonát sűrűsorosan vetette és 50 hektáron krumplit és kukoricát ültet­tek négyzetes-fészkes módszerrel. Az utóbbit majdnem teljes egészében a fiatalok végezték el. Az állattenyésztési munkákból is ki­veszik részüket. Bevezették Malinyina fejőnő módszerét és a borjak rideg nevelését is. A gyümölcskertészetben 23 fiatal mint önálló csoport dolgozik. Ez a soport felajánlotta, hogy 10 vagon almát és 4 vagon szilvát termel. Ezen felül vállalták, hogy 150 mázsa kuko­ricát, 440 mázsa burgonyát is termel­nek és 150 mázsa silótakarmányt biztosítanak. Azok a fiatalok, akik a termelés többi ágazataiban dolgoznak, szintén hasonló felajánlásokat tétek, amelyek mind a hektárhozamok nö­velését segítik elő. A szövetkezeti munka mellett kiveszik részüket a faluszépítési akcióból és egyéb köz­érdekű munkákból is. Nem véletlen, hogy a kistárkán.tfi fiatalok kerültek a verseny élérfe. Odaadó munkájukkal bebizonyították, hogy helyüket mindenütt megállják, tehát megérdemelten kerültek az él­re. Június 5-én ünnepélyes keretek között vették át a versenyzászlót. Ezen a napon még a szomszéd község­ből is érkeztek vendégek a faluba, hogy osztozzanak örömükben. Az ün­nepélyen » fiatalok azt is bebizonyí­tották, hoj^v nemcsak a munkában, de kultúra terén is túlszárnyalják a járás egyes CSISZ-szervezeteit. Ének és táncegyüttesük — noha még csak kezdő — mégiis kiválóan szerepelt. — ki — Egyre nagvobb teret hódít a rizstermelés A királyhelmeci járásban egyre na­gyobb területen termelnek rizst. A le­leszi, bodrogszerdahelyi, battyáni és őrösi szövetkezetekben a meglévő rizsföldeket kibővítik, a bacskai szö­vetkezetben pedig egy 20 hektáros rizsföld előkészítésén dolgoznak. A járásban a múlt évi 179 hektár vetés­területtel szemben az idén 220 hek­tárra bővült a szövetkezeti rizsföldek vetési területe. A rizsföldek területé­nek bővítése legnagyobb méreteket a leleszi és bodrogszerdahelyi szövetko zetekben öltött. A nagykaposi járás szövetkezeteiben jól halad az építkezés A X. pártkongresszus határozatai világosan rámutatnak arra, hogy az állattenyésztési termelés lényeges emelése egész nemzetgazdaságunk életbevágóan fontos Ugye. Hogy lénye­gesen növelhessük az állatállományt, de főleg annak hasznosságát, haladék­talanul szükséges a szövetkezetek állatállományát új, modern istállókban összpontosítani. Erre pártunk és kor­mányunk minden szövetkezetnek le­hetőséget nyújt hosszúlejáratú köl­csön útján. Járásunk szövetkezetei is élnek ez­zel a lehetőséggel. A deregnyői szö­vetkezetben például új, modern istál­lót építettek 50 anyakoca részére. A bési szövetkezet 200 köbméteres si­lógödör építését fejezte be és így biztosítva van a silótakarmány az álla­tok részére. Ezen felül 200 sertés ré­szére építenek istállót. Az év végére az űj istállóban összpontosítják a sertéseket. A pályini szövetkezetben silógödrök építését kezdték meg. A szövetkezeti tagok saját erejükből végzik az épít­kezést. Jelenleg szünetel az építkezés, mivel megkezdődtek a növényápolás! munkák. Nagyráskán már befejezték egy 150 köbméteres silógödör építését és meg­kezdték a szarvasmarhaistálló építé­sét. Ezekből láthatjuk, hogy az állam le­hetővé teszi a szövetkezeiknek, hogy ál lataikat a legrövidebb időn belül össz­pontosíthassák és így lényegesen nö­velhessék azok hasznosságát. Szalon t ai István, Nagykapos Jól halad a takarmányfélék begyűjtése a királyhelmeci járásban A királyhelmeci járásban teljes ütemben folyik a takarmány begyűj­tése. A szövetkezetekben eddig 70 százalékra végezték el a lóhere és lucerna kaszálását. Egyidejűleg ka­szálják a réteket is. A takarmánybe­takarítással a bolyiak járnak az élen. A szálastakarmány betakarítása mel­lett a silózásra Is nagy súlyt helyez­nek. Eddig 800 köbméter silótakar­mányt készítettek. Ezen a téren ered­ményesen dolgoznak a kistárkányi, perbenyíki és az örösi szövetkezetek. A járás területén vannak azonban olyan szövetkezetek, ahol a takar­mánybegyűjtés nem halad eléggé zök­kenőmentesen. A polyáni, nagykövesi, szentesi, zempléni, csernői és a szol­nocskai szövetkezeteknek is ki keH használniuk minden lehetőséget, hogy az aratás kezdetéiig készen legyenek a takarmányok begyűjtésével. Az álattenyésztés fejlesztése érdekében A felsőlánci EFSZ tagjai 300 hek­tár szántóterületen gazdálkodnak. 109 szarvasmarhájuk, 800 juhuk és 272 sertésük van. Az állatállomány részére eddig 350 köbméter silótakarmányt készítettek. Év végéig azonban még 1000 köbmétert silóznak. A szövetkezet gazdasági tervét pél­dásan teljesíti és a szepsi járás leg­jobb szövetkezetei közé sorolható. Mi­vel a tervezett állatállomány még nincs meg, a szövetkezet tagjai úgy határoztak, hogy a szövetkezeti alap­szabályzat értelmében háztáji gazdál­kodás címén minden egyes szövetke­zeti tag csak annyi szarvasmarhát hagy meg, amennyit az alapszabályzat megszab. Ezt a szövetkezet tagjai meg is valósították és a közös állatállomány 30 fiatal állattal gazdagodott. Kovács, a járási nemzeti bizottság dolgozója

Next

/
Thumbnails
Contents