Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-03 / 159. szám, vasárnap

1955. iúlius 3. UJSZ0 5 Állandó hétköznapi műsorszámok BRATISLAVA 5.00: Hírek. 5.15: Zenével kezd­jük a napot. 7.00: Hírek. 12.30: Hírek. 12.50: Vízállásjelentés. 12.55: Műsorismertetés. 14.30: Közérdexű közlemények, műsor­ismertetés. 20.00: Hirek. 22.30: Hírek. 23.50—24.00: Hírek. Állandó magyar nyelvű műsorszámok BRATISLAVA II. BESZTERCEBÁNYA Hétfő: 5.10: Hírek és a vasár­nap sportja. 13.00: Hírek, sport­híradó. 18.00: Hírek, hangos hír­adó. Kedd: 5.15: Hírek, 13.00: Hírek, falurádió. 18.00: Hírek. Mi újság a szövetkezetekben? Asszonyoknak Szerda 5.15: Hírek. 13.00: Hírek, sporthíradó 18.00 Hírek, hangos híradó. 18.15-18.30-ig: A serdülő ifjúságnak. Cüütórtök: 5.15 Hírek. 13.00 Hírek, hangos híradó. 18.00: Hí­rek. falurádió. Péntek: 5.15: Hírek. 13.00: Hí­rek, hangos híradó. Hírek a spar­takiádról. 18.00: Hírek, üzemi hír­adó Asszonyoknak. Szoml-it: 5.15: Hírek. 10.15— 10.45-ig: Gyermekműsor. 16.30— 17.00-ig; Pionírműsor. 18.00: Iro­dalmi újság. Vasárnap 6.40: Mezőgazdasági tanácsadó 14.00: Vidám műsorral köszöntjük a város és a falu dol­gozóit. Hétfő, iúlius 4. BRATISLAVA 8.00: Reggeli zene. 10.00: Sparta­kiád híradó. 10.20: Zene. 11.00: Nők félórája, 11.30: Zene. 12.00: Zene. 13.00: Népek dalai és táncai. 13.30: Népszerű szimfonikus hangverseny. 14.00: Praha I. 20.30: Praha I. vagy: Ivan Bukovčan: Faragatlan ember. 22.50: Hallgatók és tánczene. KOSSUTH-RÁDIÓ 8.30: Zenekari hangverseny. 9.20: A Gyermekrádió műsora. 9.40: A Gyermekrádió műsora. 10.10: Antal Lívia és Sallaý József kettősöket éne­kelnek. 10.30: Óvodások műsora. 11.00:' Operarészletek. 11.30: Független em­berek. Felolvasás. 12.10: Operettzene. 12.45: A jövő anyagai. 13.00: Népi ze­nekar játszik. 14.15: Üttöröhíradó. 14.40: Húsz perc könnyű zene. 15.10: Heti zenés kalendárium. 16.00: Fény­szóró. 16.25: Nyári muzsika gyerme­keknek. 16.40: Vásárhelyi Magda zon­gorázik. 17.10: Válaszolunk hallga­tóinknak. 17.30: Egy falu — egy nóta. 17.55: A tükör előtt... 18.15: Népi zenekar játszik. 18.40: Az ifjúság írói. 19.02: Ismerkedés a zeneirodalommal. 20.20: Tánczene. 21.00: Mi újság a tudomány és technika világában? 21.20: Nagy mesterek kedvelt müvei­ből. 22.15: Tíz p^rc külpolitika. Kedd, június 5. BRATISLAVA 7.15—8.00-ig: Reggeli zene. 9.30: Praha 1.10.00: Spartakiád híradó. 10.20: Zene. 11.00: Felolvasás. 11.20: Zene. 12.00: Zene. 13.00: Balettzene. 13.30: Esztrádzene. 14.00: Praha I. 20.30: Ľraha I. vagy: Közkedvelt melódiák. 21.00: Zene 21.30: Milan Lajčiak leg­újabb költeményeiből. 22.00: Zene. 22.50: Zene. KOSSUTH-RÁDIÖ 8.30: Orosz népdalok. 9.00: Indulók. 9.40: A Fővárosi Zeneiskolaszervezet tanulóinak műsora. 10.10: Zenével a világ körül. 11.00: Lányok, asszo­nyok... 11.30: A Pénzügyőrzenekar műsorából. 11.40: Petőfi Sándor ver­seiből. 12.10: Népzene. 13.00: Köny­nyű hang szerszólók. 13.20: Operett­részletek. 14.15: Hangverseny gyer­mekeknek. 15.10: Felolvasás. 15.30: Operarószletek. 16.00: Csokonai-emlé­kek. 17.10: Válaszolunk hallgatóinknak. 17.30: Szív küldi szívnek szívesen. 18.00: Vidéki színészek a pesti szín­padon. 18.20: Székely népdalok és tán­cok. 18.55: Pillantás a nagyvilágba. 19.02: Topaze. Vígjáték három felvo­násban. 22.15: Könnyű zene. 23.00: Előadóművészeink hangversenye. Szerda, július 6. BRATISLAVA 7.15: Reggeli zene. 8.00: Zene. 8 30: P •-aha I. 10.00: Spartakiád híradó. 10.20: Zene. 11.00: Nők félórája. 11.30: Szórakoztató zene. 12.00: Zene. 12.30: Zene. 13.00: A kassai rádiózenekar hangversenye. 13.30: Zeneszerzőink műveiből. 13.45: A munka hősei. 14.00: Ifjúsági műsor. 14.40: Zene 15.00: Žene. 16.00: Praha I. 20.30: Közked­velt melódiák. 21.15: Zene. 21.45: 'Ŕól- dog férjek. I. Zsurkov$zkij, szovjet író humoreszkje. 22.00: Zene. 22.50: Zene. Rádióműsor KOSSUTH-RÁDIÓ 8.30: Népszerű operarészletek. 9.20: Ifjú Kutatók Expedíciója. 9.40: A Gyermekrádió műsora. 10.10: A mu­zsikáló Rajna... 10.30: Óvodások mű­sora. 11.00: Rádiókórusok műsorából. 11.30: Üj Hajtás. 12.10: Tánczene. 13.00: Szülőknek — nevelésről. 13.20: Népi zenekar játszik. 14.15: Úttörő­híradó. 14.40: Orgonamüvek. 15.10: If­júsági rádiójáték. 15.50: Délutáni hangverseny. 16.40: Válaszolunk hall­gatóinknak. 17.10: Nemzetközi kérdé­sek. 17.25: Szovjet népek dalaiból. 18.15: Szív küldi szívnek szívesen. 18.55: A Középeurópai-Kupáért. Hely­színi közvetítés a Népstadionból a Hon­véd—Wiener Sport Club labdarúgó mérkőzésről. 19.50: Filmzene. 20.20: Mesél a könyv. 21.25: Tánczene. Csütörtök, július 7. BRATISLAVA 7.15: Szórakoztató zene. 8.00: Reg­geli zene. 10.00: Spartakiád* híradó. 10.20: Népszerű hangverseny. 11.00: Milan Lajčiak új költeményeiből. 11.10: Tarka zenei műsor. 13.00: Rádió­együttesek műsorából. 13.30:- Balett­zene. 14.00: A spartakiád humora és szatírája. 14.40: Tánczene. 15.00: Film­és operettmelódiák. 16.00: Előadás. 16.15: Szórakoztató zene. 17.00: Zenés, verses összeállítás a spartakiádról. 17.30: Moszikva beszél. 18.00: Fúvós­zene. 19.30: Žene. 20.15: Hallgatóink közkedvelt melódiái. 21.00: A Szlo­vák filharmónia hangversenye. 22.45: Tánczene. 23.20: Kamarazene. KOSSUTH-RÁDIÖ 8.30: Zenekari hangverseny. 9.20: A kisiskolások műsora. 9.40: A VIT dalaiból. 10.10: Nagy népi zenekarok műsorából. 10.50' Szimfonikus táncok. 12.10: Operarészletek. 13.00: Műterem­ben. 13.20: Mai operettekből. 14.15: A Rádió Gyermekújság műsora. 15.25: Az épülő kommunizmus nagy orszá­gában. 15.55: Csehszlovák fúvószene. 16.15: Kritikusok fóruma. 16.41: Szív küldi szívnek szívesen. 17.10: Vála­szolunk hallgatóinknak. 17.25: Egy falu — egy nóta. 17.55: Pillantás a nagyvilágba. 18.00: Nyári táborban — katonák között. 18.20: Jó munkáért — szép muzsikát! 19.02: Ifjú figyelő. 19.30: Tánczene. 20.20: Könnyű zene. 20.28: Verdi: Rigoletto. 22.45: A köny­nyű zene kedvelőinek. Péntek, július 8. BRATISLAVA 7.15: Reggeli zene. 8.00: Zene. 10.00: Spartakiád híradó. 10.20: A bratislavai rádiózenekar játszik. 11.00: Nők félórája. 11.30: Szórakoztató ze­ne. 12.00: Szovjet együttesek műsorá­ból. 13.00: Fúvós-zenekari hangver­seny. 13.30: Közkedvelt melódiák. 14.40: Operarészletek. 15.20: Beszél­getés új könyvekről. 15.35: Zene. 16.00: Orosz nyelvlecke haladók ré­szére. 16.15: A kassai rádiózenekar játszik. 16.30: Zene. 16.45: Orvosi előadás. 17.00: Cseh és morva táncok. 17.30: Moszkva beszél. 18.00: Esztrád­zene. 18.30: Kívánsághangverseny. 19.30: Zene. 20.00: Közkedvelt meló­diák. 21.10: Szlovák népdalok zene­szerzőink feldolgozásában. 21.45: El­beszélés. 22.00: A moszkvai rádió műsorából. KOSSUTH-RÁDIÖ 8.30: Vidéki népi zenekarok műso­rából. 9.20: Ifjúsági rádiójáték. 10.10: László Margit énekel. 10.50: A Gyer­mekrádió műsora. 11.00: Lányok, asszonyok... 11.20: Filmzene. 11.30: Rossini operáiból. 12.10: Verbunkosok, népdalok, csárdások. 12.35: Úttörő­híradó. 13.00: Tánczene. 14.15: Spa­nyol és francia népdalok. 15.10: Egy­ről-másról. 15.35: Régi magyar ope­rettekből. 16.00: Ifjúsági műsor. 16.20: Fiatalok sporthíradőja. 17.10: Előadás. 17.30: Szív küldi szívnek szívesen. 18.00: Természeti kincseink nyomá­ban. 18.25: Magyar népi muzsika. 19.02: Külpolitikai kérdésekre vála­szolunk. 19.15: Jó munkáért — szép muzsikát! 20.20: Tessék választani... Szombat, július 9. BRATISLAVA 6.15: Kultúrhírek. 7.15: Szórakoztató zene. 8.00: Reggeli zene. 10.00: Spar­takiád híradó. 10.20: Szórakoztató együttesek műsorából. 11.00: Dominik Tatarka: A mongol nép. 11.20: Ope­rarészletek. 12.00: Népi zene. 12.55: Zene. 13.00: Szórakoztató zene. 13.00: Népi zenekar játszik. 14.00: Viera Ka- zanská: Aranyalmák. Ifjúsági műsor. 15.00: Garam menti dalok. 15.30: Tánc­zene. 16.10: Bányászdalok. 16.30: Hét­végi mulatság. 17.00: Operarészletek. 17.30: Moszkva beszél. 18.00: Legkö­zelebbi műsorunkról. 18.30: Kívánság­hangverseny. 19.40: Zene. 20.15: Hall­gatóink közkedvelt melódiái. 21.00: Mezőgazdasági műsor. 21.15: Halló Brno — itt Bratislava. KOSSUTH-RÁDIÖ 8.30: Táncok fúvószenekarral. 8.50: Operettmuzsika. 9.45: A Gyermekrá­dió műsora. 10.10: Zenekari hangver­seny. 10.58: Kamarazene. 11.40* Nép­dalkórusok. 12.10: Zenés hétvége. 13.20: Népi zenekar jitszik. l".40: Magyar fúvósegyüttesek műsorából. 14.15: Könnyű zene. 15.10: Szív küldi szívnek szívesen. 16.00: Könyv, mu­zsika, színház. 17.10: Kodály: Magyar népzene VIII. 17.40: Válaszolunk hall­gatóinknak. 18.55: A Középeurópai­Kupáért. Helyszíni közvetítés Bécsből a Wiener Sport Club — Bp Honvéd labdarúgó mérkőzésről. 20.20: Tarka­barka. 22.15: Tánc éjfélig. Vasárnap, július 10. BRATISLAVA 6.00: Vígan kezdjük a vasárnapot. 6.40: Reggeli zene. 7.00: Mezőgazda­sági műsor. 7.20: Szórakoztató zene. 8.25: Gyermekdalok. 9.00: Vasárnapi operahangverseny. 9.30: Szórakoztató zene. 9.45: Elbeszélés. 10.00: Szülő­földünk dalai. 10.30: Kellemes negyed­óra. 11.00: Klasszikus művek. 12.00: A hét költeménye. 12.05: A hét ér­dekességei. 12.25: Esztrádzene. 12.45: A falurádió műsora. 13.00: Népünk da­lai és táncai. 13.30: Fúvószene. 14.00: A bratislavai rádiózenekar játszik. 14.30: Szlovák költők verseiből. 15.10: Operarészletek. 16.00: Táncoljatok ve­lünk. 16.40: Mi újság a tudomány és technika világában? 17.00: A falu ját­szik és énekel. 17.30: Moszkva beszél. 18.00: Ami hallgatóinknak tetszik. 19.40: Weidinger Ede és zenekara ját­szik. 20.00: Hallgatóink leveleire vá­laszolunk. 20.20: Közkedvelt melódiák. 21.00: Sporthíradó. 21.30: Hallgatók és tánczene. 22.40: Éjjeli hangverseny. KOSSUTH-RÁDIÖ 8.10: Egy falu — egy nóta 10.00: Vasárnapi levél. 10.10: Csinn-bumm! A Magyar Rádió Gyermekcirkusza. 11.00: Zenés vasárnap délelőtt. 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. 13.00 Jó munkáért — szép muzsikát! 13.34: Hangos naptár. 14.15: Szimfonikus ze­nekar játszik. 15.30: Egy hét a ÜÜ1­politikában. 15.45: Szív küldi szívnek szívesen. 16.15: Gyöngyszemek. 16.45: Könnyű zene. 17.40: Kincses kalen­dárium. 18.40: tánczene. 19.20: Az épülő kommunizmus nagy országában. 20.20: Ajándékműsor. 21.30: A vasár­nap sportja. 22.10: Klasszikus operet­tek. 23.00: Zenekari hangverseny. (7) — A mindennapi kenyérkém meg­van, — mondja. — A hústól meg a semmittevéstől csak az ártalmas zsír gyarapszik az emberen... Az egész­ségnek kenyér és kvász kell, teljes erőből végzett munka, meg az, hogy igazságosságot lásson maga körül az ember és jókedvű legyen. így éldegél elmélete szerint az apó és nem bánkódik. Előadásokon, moziban, beszámoló­kon mindig ő a legelső. Ha valami nevezetes ember érkezik a kerületbe, akkor az apó az öregségtől meg az örömtől mindent összezavar! Azt gondolja, hogy személy szerint jött hozzá a vendég, az ő, Szilantyij apó személyének szól a látogatás. Hát ilyen eredeti egy ember az öreg! Természe­tes hát, hogy amint az új agronómus feltűnt a gépállomáson, az apó eljött megismerkedni vele és azonnal szár­nyai alá vette. — Fiatalka a kisasszony — mondja. — Apja, anyja messze van ide. Hadd legyen a közelében legalább a nagyapó. Együtt is járnak mindenfelé. És micsoda végnélküli beszélgetések ... Megjegyzem, a szemükben, a tekinte­tükben van valami közös ... Ahogy Nasztya nézett ránk akkor az állomá­son, meg az első napokban, úgy néz a világba Szilantyij apó is ... Hát szóval így éldegélünk. Nekünk is niegvan a magunk társasága, Nasz­tyának is a magáé ... Nem bántjuk egymást, nem is zavarjuk ... Meg kell mondanom, hogy különö­sen nehéz tavaszunk volt... Nagyon rosszul álltuhk a javítási munkálatok­kal. Sok a javításra váró felszerelés és közben két szerszámgép a legszük­ségesebbek közül, el is romlott. És a legégetőbb dologidőben a legjobb gép­kezelőink közül behívtak néhányat a négyzetes-vetési tanfolyamra. Ekkor aztán egyszerre kiderült, hogy ismer­tük mi ugyan Csumak értékét, de mégsem ismertük eléggé! Ezelőtt, ha valami nem ment rendben, Gosa máris GALINA NYIKOLAJEVA: Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról meg a főagronómusról ott termett. Ez valahogy magától így szokott történni! Hol a gépkezelők kérik meg, hol az ember maga szó­lítja : — Gyere csak Gosa, vontass ki min­ket a kátyúból! És Gosa ki is vontat bennünket. Csendben, szó nélkül, éppen ezért ész­revétlenül. Csak amikor már nem volt a műhelyben, akkor jöttem rá, micsoda egy ,,vontatógépet" vesztettünk el személyében. Néhány ember elment, és mintha a motort vitték volna el a műhelyből. Máskor mindig megelőztük a többieket, most meg épp fordítva áll a dolog. A tavasz is olyan érthetet­lenül szeszélyes. Hol úgy süt a nap, mint májusban, hol meg januári hó­esés zúdul ránk. Egy ilyen nyugtalan napon egyszer betoppan hozzánk Nasz­tya, olyan arccal, hogy Arkagyij, mi­helyt meglátta, máris megszólalt: — Jön a soron köve'tkező „Ameriká­jával". Leül Nasztya az asztalhoz és elénk terjeszti általános átszervezési tervét. Itt aztán kiderült, hogy a négyzetes vetésbe nem véletlenül kapaszkodott bele, ez számára a döntő láncszem. Miután nálunk a lóhere nem jól terem, azt javasolja, hogy lóhere helyett ül­tessünk négyzetes vetéssel kukoricát és napraforgót. Kirakosgatja elénk számításokkal teli papírosait és a lehető legkomo­lyabb hangon magyaráz. Mi csak hall­gatjuk és azt se tudjuk, sírjunk-e vagy nevessünk rajta. A vetésforgók terveit már régen elkészítettük, már a terület is régen jóváhagyta. A szer­ződéseket megvitatták a kolhozok tag­gyűlésein és már meg is kötöttük őket. A vetésidény itt van az orrunk előtt. A javításokkal sem vagyunk se­hol! És erre megjelenik Nasztya ezek­kel a lázálmokkal! Meg kell mondanom, hogy néhány agronómus a mi kerületünkből, meg a szomszédosokból is, már a múlt ősszel beszéit erről a dologról. De a területi tudományos kutató intézet utasított bennünket, hogy ne hagyjunk fel a ló­here vetésével, inkább erősítsük meg a harcot magasabb terméseredmények eléréséért. Mi persze ismerjük ezt az egész ügyet, de Nasztya nem. Mint mindig, most sem ismeri a dolgokat, s mint mindig, most is azt képzeli, hogy felfedezte Amerikát. Elmeséljük neki, magyarázzuk a dol­got, emlékeztetjük Viljamsz tanításai­ra. Nasztya meg így felel: — Igen, de Viljamsz mégis azt írta, hogy a lóhere csak akkor hasznos, ha jó termést ad. — No látja — mondom én —, maga agronómus, tehát harcoljon a lóhere magas terméseredményeiért. A mi vidékünkön esztendőkön ke­resztül kellene egy különleges lóhere­fajtát kitermelni. De gabonára már ebben az esztendőben okvetlenül szükségünk van. — Perspektivikusan kell nézni a dolgokat! — mondom neki — Hogy­ha nem vet lóherét, hogy fog harcolni azután a talajkimerülés ellen? — Azután ... azután küldjenek el Kerenkij Szemjonovics Malcevhez ta­nulni ... — Hogyan törhet lándzsát olyan rendszabályok mellett, amelyeket még csak a jövőben akarunk meg­tanulni? Más útra szólít bennünket, de hogy ez az út hová vezet, még maga sem tudja. Nem kirakós játékot ját­szunk! Sokáig próbáltuk más elhatározásra bírni. Mindent megmagyaráztunk neki. De Nasztya csak ül, nem akar elmen­ni. A számításokkal telerótt papiroso­kat gyűri. Aztán rámnéz a fekete kis fúrócskáival és azt mondja: — Hát ha nem is minden kolhoz­ban. .. legalább az enyémben, az el­maradottakban! Fegya megkérdezi: — És melyek ezek a maga „elmara­dottjai"? Nasztya elpirult. — Véletlenül 'mondtam. Nagyon hoz­zájuk szoktam ez alatt az idő alatt. — Kik ezek a „hozzájuk". — A kolhozokhoz, azokhoz a szike­sen túliakhoz. Megint próbáltuk neki megmagya­rázni a dolgot. Az istennek sem ért meg semmit. Fegya csak kínlódott, kínlódott vele, de végül is azt mondta: — Becsületszavamra Nasztaszja Va­sziljevna, maga rosszabb egy • kisgye­reknél. Azt gondolja — mondja —, hogy nálunk a mezőgazdaságban a legteljesebb anarchia uralkodik! Ma eszébe jut valakinek búzát vetni, hát vessen búzát! Holnap, a vetés meg­kezdése előtt félórával az a bolondé­riája támad, hogy nr?gis kukoricát vet, hát vessen kukoricát! Azt hiszi, hogy egyáltalán nem is létezik az or­szágban központi tervezfs? Azt hiszi, hogy a mi terveinket nem a terület adja meg és nem a központ hagyja jóvá? Nasztya felsóhajtott és azt felelte: — Én Fjodor Ivánovics, egyáltalán nem is gondolok erre! Én csak arra gondolok, hogy lehetne jobban fizető munkaegységet elérni az elmaradt kolhozokban. Fegya fegyelmezett ember, de Ar­kagyij kitör. — Azt látjuk Nasztya Vasziljevna, hogy maga „egyáltalán nem gondol" semmire! Maga egyáltalán nem tud gondolkozni! Majd hogyha megtanul gondolkozni és megtanulja, hogyan kell a kérdéseket átgondolni minden oläalról, akkor jöjjön ide. Nem olyan időket élünk most, hogy felelőtlen beszélgetésekkel lehetne foglalkozni. Nasztya felállt a helyéről. Rátekin­tett: úristen, mi történt vele?! Né­zem, s nem ismerek rá. Ott áll előt­tünk sínadrágban, mind a két keze a nadrágzsebbe dugva. Féloldalt fordult felénk, fejét leszegi, s úgy néz, mint­ha megcélozna bennünket. Egyszerre csak eszembe jutott róla gyermekkori pajtásom, a balog Válka, aki az egész faluban mindenkit le­győzött a babka-játékban. Volt úgy, hogy pont így oldalt állt meg felénk, keze a zsebében, a zsebében pedig ott szorongatja a disznócsontot. Áll egy pillanatig, szemével megcélozza, egy­szerre csak kihúzza zsebéből a balke­zét, kapásból eldobja a csdntot. de úgy, hogy az összes babka eldől. Nasz­tya ebben a pillanatban nagyon ha­sonlított a balog Válkára. Még azt is észrevettem, hogy egészen eltűnt az ajka. Olyan volt, mintha egyszerűen csak egji vágás volna a bőrén. Ez min­den. Nincs ajka, de az álla, a kis fehér gödrös álla hirtelen előreszegeződótt, és úgy áll, mint egy lapát, mikor ép­pen be akarják vágni a földbe. Kinyitotta ajaknélküli száját és mintha minden szót külön kivésne, hangosan így szólt: — Nem én beszélek felelőtlenül, ha­nem maguk dolgoznak felelőtlenül. Nekünk mondta ezt, mindnyájunk­nak! A mi gépállomásunkat nem egy­szer dicsérték már tapasztalt vezető emberek. Most meg egyszerre egy ilyen kijelentés! És kinek a részéről? (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents