Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-30 / 182. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! iV'"-^;;',' mw SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. július 30. szombat 30 fillér VIII. évfolyam 182. szám A mai számban: A vörös zászlók új tulajdonosai (2old.) Sajtókommentárok a genfi értekezletről <3 old.) A. Eden nyilatkozata (4. old.) Egy kelet-szlovákiai járás (5. old.) Azért, hogy minfen gazda már most ismerje meg O jövő évi feladatait Botrány Clochemerle-ben Ma délután a budapesti Népstadionban (6. old.) (7. old.) (8. old.) A kommunistáknak kell élen járniuk az új szövetkezetek alakításában Pártunk harcos feladatot tűzött elénk: hozzá kel" fognunk a mezőgazdasági termelós lényeges növeléséhez, az EFSZ-ek megszilárdításához, tagsági alapjuk bővítéséhez és új szövetkezetek alakításához. Nagy feladat ez. Elsőrendű kötelessége most falusi pártszervezeteink minden tagjának, hogy kivegye részét e feladat megoldásából. Mezőgazdaságunk csak akkor tarthat lépést fejlett iparunkkal, csak akkor tud elég élelmiszert és nyersanyagot ter..telni, ha újabb és újabb önfeláldozó, lelkes emberekkel erősödik, ha minden községben új módszerekkel fognak dolgozni kis- és középparasztjaink. Most az aratási munkák idején igen nagy szükség van minden dolgos kézre falvainkon. E nélkül nem biztosíthatjuk az idei termés idejében történő, gyors és szemveszteség nélküli betakarítását. Itt elsősorban a kommunisták feladata, hogy a párt Központi Bizottsága júniusi ülésének határozatait tettekre vá' ák, hogy jelentkezzenek állandó mezőgazdasági munkára, lépjenek be az egységes földművesszövetkezetbe, példát mutatva a többi dolgozóknak. A Központi Bizottság ülése óta eltelt egy hónap alatt sok példát mutathatunk, amelyek a falusi pártszervezetek kommunistáinak törekvéseit bizonyítják, hogy már az idei aratási munkák idején határozott lépést tettek előre mezőgazdaságunk fejlesztésében Nincs olyan nap, hogy valamely községben ne alakulna új földművesszövetkezet. Egyre több községünkben döntenek kis- és kö:. 'pparasztjaink a közös gazdálkodás mellett abban a tudatban, hogy csupán az egységes földművesszövetkezetben nyílik lehetőség a mezőgazdasági term'"s növelésére, s így jobb élethez vezető útra A kommunisták fáradhatatlanul dolgoznak, meggyőzik a kis- és középparasztokat a szövetkezeti gondolat helyességéről, példát mutatnak nekik a mezőgazdasági termelés növeléséből eredő faladatok megoldásában, elvégzésében. A Ceské-Budejovioe-í kerületben a pártszervezetek tevékeny részvételével nyolc űj egységes földművesszövetkezetet és egy előkészítő bizottságot alakítottak. A szövetkezetbe elsősorban a párttagok és funkcionáriusok léptek be, akik azután megnyerték a többi parasztokat is. A párttagok így valóban tettekre váltják a Központi Bizottság határozatát: „a kommunistáknak példát kell mutatniok a munkában, s harcolni ok kell a falusi dolgozók jobb életéért. A falusi párttagok helye a szövetkezetben van, ahoi példás munkájukkal az élen kell járniok." A falusi pártszervezeteknek és a járási bizottságoknak kitartóan kell harcolniok a feladatok teljesítéséért. Találkozunk azonban olyan esetekkel is, amikor a kommunisták viszonya nem a legmegfelelőbb a Központi Bizottság határozatához. Nem mutatnak példát a kis- és középparasztoknak, ijem tartják kötelességüknek, hogy tevékenyen részt vegyenek a mezőgazdasági feladatok teljesítésében. Nem elég az, hogy a párttag helyesli a határozatot, neki kell a határozat teljesítésének utat törni és mindent megtenni teljesítéséért. Bukovník községben Bublik elvtárs a falusi pártszervezet bizottságának tagja a Központi Bizottság határozatát elfogadta, de nem szándékszik harcolni teljesítéséért. Párttagsági kötelessége alól úgy keres kibúvót, hogy nem jár a pártgyűlésekre, ahol a mezőgazdaság továbbfejlesztésének és a szovetKo<.fciek eoitésének kérdéséit megtárgyalják. Még kirívóbb esetekkel is találkozunk. Mladojova u Mnich. Hradištén például egyes kommunisták szembehelyezkednek az új EFSZ-ek megalakításának gondolatával, pedig sok pártonkívüli paraszt tudatában van a közös gazdálkodás előnyeinek és a szövetkezet megalakítására törekedik. Eddig még nincs földművesszövetkezet Vemericén sem. Mit tesznek itt megalakítása érdekében a kommunisták? A falusi szervezet bizottságában van a helyi nemzeti bizottság titkára, Šasek elvtárs, aki a bizottsági ülésen azt tanácsolta, hogy várjanak a szövetkezet megalakításával addig, amíg a környék EFSZ-ei jobban fognak gazdálkodni. A falusi pártszervezetek és a járási pártbizottságok kötelessége törődni azzal, hogy a kommunisták minden községben együtt haladjanak. Ez sajnos nem így van Horký u Doksy községben. A faluban volt földművesszövetkezet Nem is gazdálkodott a legrosszabbul. Egy munkaegységre 13 koronát fizettek. A szövetkezet azonban felbomlott. Most, amikor új szövetkezetet akarnak alakítani, a taggyűléseken az egyes párttagok szembehelyezkednek a megalakítás gondolatával. Minden egyes párttag kötelessége, hogy kitartóan harcoljon a Központi Bizottság határozatának teljesítéséért. Nem lehet egyetlen egy olyan falusi kommunista sem, akinek helytelen viszonya lenne a párt határozatához. Ha mégis előfordul Ilyesmi, a bizottság tagjai látogassák meg az elvtársat, beszéljenek vele a Központi Bizottság határozatának jelentőségéről és győzzék meg arról, hogy minden párttagtól függ, valóra válik-« pártunk határozata. Helyes lenne ha az ingadozó kommunistával nemcsak a bizottsági, hanem a tagsági gyűlésen is beszélgetnének, a szervezet minden tagjának jelenlétében. A járási pártbizottságoknak is nagy figyelmet kell szentelniök minden egyes olyan esetnek, amikor valamelyik párttag bármilyen okból keveset, vagy nem elégségesen harcol mezőgazdaságunk fontos feladatainak megvalósításáért Sokat tehetnek itt a Járási bizottságok instruktorai, akik politikai munkát végeznek falvainkon, s akiknek az a kötelességük, hogy közvetlenül a falvakon beszélgessenek a kommunistákkal munkájukról s _ buzdítsák őket közös ügyünk győzelemre vitelére. A párt által kitűzött mezőgazdasági feladatok sikeres teljesítése azonban nemcsak a falusi pártszervezetek ügye. Jelentős feladat vár itt az üzemi pártszervezetekre is, különösen olyan helyeken, ahol a kommunistáknak komoly tapasztalataik vannak az üzem munkájának megszervezésében, falun laknak, s van valamenynyi földjük. Éppen ezeknek az elvtársaknak, akik tapasztalatokat szereztek az üzem munkájának megszervezésében, akik munkásosztályunkhoz tartoznak és jól ismerik falvaink életét, kell a földművesszövetkezetek támaszává rálniok. Hozzá keli járulniok a szövetkezetek felvirágoztatásához, • munka jó megszervezéséhez szövetkezeteinkben, s ahhoz, hogy a szövetkezeti'gazdálkodásban új, haladó módszereket alkalmazzanak. Pártunk azzal a meggyőződéssel támaszkodik ezekre a kommunistákra, hogy éppen ők lesznek azok, akik hozzájárulnak a dolgozó parasztság legszélesebb rétegének megnyeréséhez a szövetkezetekbe, s munkájukkal példát mutatva, megerősítik a párt befolyását minden faluban. Prágába például naponta 70 000 dolgozó jár be, akik közül 20 ezernek otthon IlJsebb gazdasága van. Sok (Folytatás a 2. oldalon.) A somorjai és Bratislava-városi járások teljesítették a gabonabegyujtési tervet Csütörtökön, 1955. július 28-án az esti órákban a somorjai járás 8, Bratislava-város 18 nappal a megszabott határidő előtt elsőnek teljesítették a köztársaságban a gabonabegyűjtési tervet. A Bratislava-városi járás 101,1, a somorjai járás 100,2 százalékot ért el. E kiváló eredmény eléréséhez jelentősen hozzájárultak az egységes földművesszövetkezet tagjai, a kis- és középparasztok, a gép- és traktorállomások, állami gazdaságok, a nemzeti bizottságok és a begyűjtési apparátus dolgozói, akik a pártszervezetek vezetésével minden erejüket kifejtették, hogy sikeresen teljesítsék a CSKP X. kongresszusának a mezőgazdasági termelés növeléséről szóló ír." yelveit. Antonín Zápotocký köztársasági elnöknek küldött távirataikban a pártszervek, nemzeti bizottságok, a begyűjtési apparátus, mindkét járás gépés t: .ktorállom-ísainak dolgozói kötelezettséget vállalnak, hogy tovább folytatják a begyűjtést. A két járás egyidejűleg lelkiismeretesen teljesíteni fogja a CSKP KB jjniusl határozatából a mezőgazdaságra hárulft további feladatait: az EFSZ-ek megszilárdítását, új EFSZ-ek alakítását, további kis- és középparasztok megnyerését az EFSZ-ek számára. Minden erejükkel a munkás-paraszt szövetség megszilárdítására, a dolgozók életszínvonalának emelésére és a világbéke megőrzésére fognak törekedni. HASZNÁLJUK KI A GEPEK EREJET i»iiB»aitai:Biiaiiau9iiBMmi*KauaHai>siiBiiaiiBiiaiiiiiafiiiiBiiaiiauaiiaiiaiiai(Biiaiiaimnaiisiiai<ai! vnmiaiiaiiaiianBiiaiiBitanBiiaiiBiiaii*^ J Pápai Dezső egyéni paraszt is megbecsüli! már a gépet I A múlt napokban történt Sókszelöcén. A gyönyörű napsütéses reggelen kombájnok vonulták ki a következeti táblákra, hogy megkezdjék az aranysárgára érett gabona betakarítását. Szépen haladt a munka, kiválóan dolgozták a kombájnok a simára elkészített földeken. Estefelé azonban megakadtak a munkával az egyik tábla szélén. Nem mintha a kombájnoknak esett volna bajuk, hanem közvetlen a szövetkezeti tábla szomszédságában ott állt még lábon Pápai Dezső egyénileg dólg ró kisparaszt félholdnyi tavaszi árpája. A szőke, tömött kalászok beértek már, csak az aratásra vártak. A gazda másnapra tervezte learatását, mivel az illető napon mással volt elfoglalva. A kombájnosok kérdezés nélkül learatták. Kicsit izgultak is, amikor hazafelé tartottak, hogy mit is szól majd eh'iez Pápai gazda. Az izgalmat azonban hamarosan jókedv váltotta fel. Ahogy Pápai Dezső meglátta a kombájnokat az udvarán a kicsépelt gabonával és Malmával, egészen oda volt a boldogságtól. Hogyne örült volna, hi•>.' 'n valamikor négy napot kellett doig(,znia a kuláknak csak azért, amiért hazafuvarozta és másik négy napot pedig azért, mert pár kereszt gabonájának helyet adott udvarában és elcsépelhette nála. A kombájnosokat még jó hazai pálinkával is megkínálta. S még nagyobb volt az öröm másnap, amikor látta, hogy a földön csak alig pár árpaszem van és olyan rövid volt a tarló, hogy kézi kaszával sem lehetett volna különben learatni. H. A. iiHfuiniHatiaifiitiiiiiiiMiiiiiiBHaiiiiiiiiiiiiiiilEaniiiiiiBiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiMiiiiitiniiiaiiairiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiii Éjjel is aratnak a bajcsi kombájnosok A Bajcsi Állami Gazdaságban nemcsak nappal, de éjszaka Is dolgoznak a kombájnosok. Kliho Jánoa és Annus Károly gépükkel éjszaka aratják a gabonát. Ezt azért teszik, hogy a gabona minél előbb a raktárba kerüljön a lehető legkisebb szemveszteséggel. Kliho János eddig már 130 hektárról aratta le a termést. A 130 hektárról 2760 mázsa termést csépelt ki. Napi normáját átlagosan 131 százalékra teljesíti. Volt olyan nap is, amikor hosszabbított műszakban 16 hektárt learatott. Psenák József, Bajcs A boldog jövőért fáradoznak A Bökpusztai Állami Gazdaságban lelkes és szorgalmas ifjúsági cséplőbrigád hurcol az idősebbek sorában a kenyérgabona mielőbbi kicsépléséért. Az ifjúsági cséplőbrigád 20 tagból áll. valamennyien CSISZ-tagok. A fiatalok állandóan elöl járnak a munkában és kiérdemlik a dolgozó parasztok dicséretét. Maga Martincsek Rudolf, a bökpu^ztai ifjúsági csonort e'.nöke jár elől a cséplésben, s vele együtt dolgozik Szép Irén, Váradi Ilona és a többi 20 fiatal, akik mindanynvian tudiék. hocrv ió munkájúikkal erősítik a be "táoort, virágzóbbá teszik a holnapot. Mindannyiunk legfontosabb ügye A belovai szövetkezet földjein szorgalmasan folyik az aratás. A tagok elhatározták, hogy az aratást a legrövidebb időn belül elvégzik és gabonabeadási kötelezettségüknek is minél előbb példásan eleget akarnak tenni. Nehéz és fontos munkájukban a szövetkezet felett védnökséget vállaló „Prefa" n. v. dolgozói is segítik a szövetkezetet. Az üzem dolgozói gondoskodtak arról, hogy a szövetkezetnek legyen hol szárítani a gabonát. E célra lebetonoztak egy <- onaraktárt. Eddig a szövetkezet tagjai a nagylégi begyű j főhelyre két vagon gal-'-nát szállítottak. Az üzem dolgozói szorgalmas munkájukkal bebizonyították azt, hogy a gab ,ia gyors Letaka ása nemcsak a szövetkezet >' -e, hanem az övék is. Kocsis Károly, Nové Košarisko A verseny győztese: Tóth József kombájn vezető A Nánai Állami Gazdaság földjein 13 kombájn dolgozik. A modern gépek megszabadították az állami gazdasán dolgozóit a mezőgazdasági munkák egyik legnehezebbjétől, az aratástól. Kiváló munkát végeznek ezek a gépek és kezelői versenyben állnak egymással. Az eddigi eredmények alapján Tóth József került a verseny élére. Eddig learatott 100 hektár gabonát és 30 va

Q .i szemet csépelt kt Trenka Imre, Nán« Cséplő csoportok versenye A Csallóközaranyosi Állami Birtok gar ágaiban teljes Ütemben >• Ivlk a cséplés. A cséplő csoportok versenyben állnak egymással, mindannyian szorgalmasan dolgoznak, hogy a termést mielőbb raktárba tehessék. Imitt-amott még aratnak a kombájnok, de már minden egyes kombájnos teljesítette tervét Molnár Ferenc, Szladkl Géza és Ferenci Lajos már 17—22 vagon gabonát arattak le. A termés az idén igen jó volt a gazdaságban. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy búzából elérik a 26 mázsás hektárhozamot, öszi árpából 29 mázsás átlagtermést értek el. Németh András, Csallóközaranyos Megszerették a kombájnt Két csallóközaranj .1 magángazdálk )dó dolgozó paraszt, Verbó Károly és Berecz Sándor ez idén kombájnnal a:\ ttatta és csépeltette termését A kombájnnal való gyors aratás következte" a két mc-gáng?,-"""dolgozó paraszt július 21-re száz százalékra teljesítette beszolgáltatás] kötelezettségét, s a kenyérgabonát a nép raktárába szállította. A töbt csallóközaranyosi magángazdálkodó a szép példán okulva, fellelkesülve elhatározta, hogy a jövé ira^skor a 1 nbájnnal és kötőgépekkel arattatja és csépelteti gabonáját. Rosszul javított géppel nem lehet csépelni A cséfai szövetkezet tagjai július 24-én befejezték az aratást. Állam iránti kötelezettségüknek július 28-ig száz százalékban eleget tettek. Az aratás jól haladt, csak a cséplés körül vannak kisebb-nagyobb nehézségek. Ezek abból származnak, hogy a Duna szerdahelyi Traktorállomás nem készült fel kellőképpen a cséplésre. Rosszul javították ki a cséplőgépeket. Addig nem is foghattak munkához, amíg a cséplőgépeket ki nem tisztították és a tavalyi kicsírázott magot ki nem szedték belőlük. A törekrázó rostát is meg kellett javítani, mert le volt Makadva. Ez azt bizonyítja, hogy a Dunaszerdahelvi Traktorfiilomfis — bfir bejelentette, hogy száz százalékra Ltíijesitecia a gépjavítás tervet — rosszul javította ki a gépeket. Almási László, Cséfa