Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-03 / 159. szám, vasárnap

1955. július 3. Ü1SZÖ 3 A Béke-Világtanács felhívását több mint 123,5 millió szovjet polgár írta alá A Szovjet Békevédők Bizottsága tel­jes ülésének határozata értelmében a Szovjetunióban a Béke-Világ tanács felhívására az atomháború előkészíté­se ellen aláírási akciót indítottak. Az aláírási kampány hatalmas po­litikai és munkalelkesedés mellett folyt. Az akció keretében a Szovjet­unióban, a gyárakban, üzemekben, kolhozokban, iskolákban és hivatalok­ban .a gyűlések, összejövetelek száz­ezreit tartották. A Béke-Világtanács felhívását összesen 123 543 604 szov­jet polgár írta alá, ami lényegesen felülmúlja a stockholmi felhívás és a Béke-Valágtanácsnak az öt nagyhata­lom közötti békeegyezmény megköté­sére vonatkozó felhívása aláírásainak számít. Az aláírási kampány világosan iga­zolta, hogy a szovjet nép szorosan tömörült kormánya és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­sága köré. A szovjet nép egyöntetűen támogatta a Béke-Világtanács felhí­vásával kapcsolatos aláírási akció ke­retében tartott összejövetelein a szov­jet kormány összes külpolitikai intéz­kedését a nemzetközi feszültség eny­hítésére. A szovjet nép béketörekvé­sét világosan kifejezte az a megbíza­tás, amelyet a békevédök ötödik össz­szövetségi értekezlete adott a helsin­ki Béke-Világtalálkozó szovjet küldöt­teinek. A Béke-Világtanács helsinki ülése Helsinki, július 1. TASZSZ. — A Béke-Világtanács Kuo-Mo-zso elnökle­tével Helsinkiben ülést tartott. A Béke-Világtanács elnökévé ismét Fré­deric Joliot-Curie, taná$ (Franciaor­szág), aielnök'j'kké: Emanel D'Astier de la Vigérie-t (Franciaország), J. Bernal tanárt (Nagy-Britannia), Lazaro Cardenas-t (Mexiko), Eugénia Cotton asszonyt (Franciaország), Ilja Eren­burgot (Szovjetunió), Leopold Infeld tanárt (Lengyelország), Saifudin Kics­lú-t (India), Kuo Mo-zsot (Kína), Art­hur Lundquistet (Svédország) és Piet­ro Nennit (Olaszország) választották meg. A Béke-Világtanács elnökségébe 51 tagot választottak be. Ezek között van L. Casanova (Franciaország), Romes Čsandra (India), Vincent Duncas-Jones (Nagy-Britannia), J. Endicott (Kana­da), Mónica Felton (Nagy-Britannia), P. Guljajev, (Szovjetunió), Nazim Hikmet (Törökország), J. L. Hromádka (Csehszlovákia), D. D. Kosambi (India), Li I-man (Kína), Jorge Amado (Bra­zília), Izabelle Blum (Belgium), Gil­bert de Chambrun (Franciaország), Pierre Cot (Franciaország), A. Fagye­jev (Szovjetunió), J. Iwaszkiewicz (Lengyelország), A. Kornejcsuk (Szov­jetunió), Jean Laffitte (Franciaország), Riccardo Lombardi (Olaszország), Mao Tun (Kína), Ivor Montagu (Nagy­Britannia), Ján Mukafovský (Csehszlo­vákia), A. Szurkov (Szovjetunió), N. Tyihonov (Szovjetunió) és mások. A Béke-Világtanács főtitkárává Jean Laffittot, a titkárság tagjaivá Isabelle Blumot, Gilbert de Chamrunot, Vin­cent Duncan-Jonest, Nino Fogiiaresit, Pantelejmon Guljajevet, Li I-mant, Ricardo Lombardit, Ivor Montagut és Koicsi Sainondzsitot választották meg. Nyilatkozat a szovjet-magyar tudományos és technikai együttműködési bizottság VI. üléséről Moszkva, július 1. TASZSZ. — E napokban tartotta meg a szovjet-ma­gyar technikai és tudományos együtt­működési bizottság VI. ülését. Ezen az ülésen, amely a baráti kölcsönös megértés légkörében folyt le, jegyző­könyvet írtak alá a további kölcsönös tudományos és technikai segélynyúj­tásra és a tapasztalatok kicserélésére vonatkozólag az ipar és mezőgazdaság terén. Az ülésen elhatározták, hogy a Szovjetunió átadja a Magyar Népköz­társaságnak az egyes ipari berende­zések technikai dokumentációját és ezenkívül meghívja a Szovjetunióba a magyar szakemberek csoportját, amely megismerkedik az ipar, mező­gazdaság és egészség terén a szovjet tapasztalatokkal és technikai sikerek­kel. Ezenkívül a Szovjetunió a Ma­gyar Népköztársaságba szakembereket küld, akik a gépiparban technikai se­gítséget nyújtanak. A Magyar Népköztársaság a Szov­jetuniónak átadja az egyes iparágak technikai dokumentációját és tájékoz­tatja a szovjet szakembereket azok­ról a technikai sikerekről, amelyeket az ipar, mezőgazdaság és gyógyászat terén elért. A jegyzőkönyv meghatá­rozza a gabonaneműek és gyümölcs­félék magvainak kölcsönös kicserélé­sét. NÉHÁNY SORBAN E. A. VUORI finn nagykövet június 50-án Moszkvába érkezett. A nagy­követet F. F. Molocskov, a Szovjetunió külügyminisztériumának protokollfő­nöke és J. Hallama finn ügyvivő fo­gadta a pályaudvaron. (TASZSZ). VARSÓBAN befejezték Alfréd Jaro­szewicz perét. Jaroszewicz volt Ges­tapo ügynök magas pártfogók segít­ségével felelősségteljes állami tisztsé­get töltött be, ahol bomlasztó tevé­kenységet folytatott. Jaroszewiczet 12 évi fegyházra ítélték. (TASZSZ). AZ ANGOL K1KÖTÖMUNKÁSOK sztrájkja tovább tart. A Reuter ügy­nökség közlése szerint június 30-án Liverpool, Birkenhaud és Barston négyezer kikötőmunkása határozati ja­vaslatot fogadott el a sztrájk folyta­tására. (TASZSZ). PAKISZTÁN június 30-án a kormány titkos ülésén elhatározta, hogy csat­lakozik a török-iraki-brit egyezmény­hez. Az egyezményt július 4-én írják alá. (TASZSZ). AZ USA az elmúlt év folyamán 250 millió dollár értékű különféle fegy­vert szállított Dél-Koreába. A követ­kező gazdasági év folyamán az ameri­kai kormány 460 millió dollárt ad Dél­Koreának. amelyből 180 milliót közvet­lenül katonai célokra használhat fel. (TASZSZ). A CHILEI VASUTASOK június 30-án bérsztrájkba léptek. Ezzel megszűnt a chilei vasúti forgalom. Ugyanazon a napon kitört a sztrájk sok chilei kikö­tőben is, valamint Santiago és Val­paraiso városok villamos és autó­buszvezetői bérsztrájkja is. (TASZSZ). A JUGOSZLÁV Szövetségi Népi Szkupstina küldöttsége a Jugopresz ügynökség jelentése szerint augusztus 1-én Moszkvába utazik. A 17-tagú ju­goszláv küldöttség 15 napot szándék­szik tölteni a Szovjetunióban. (TASZSZ) Wilhelm Piecket, a Német Demokratikus Köztársaság elnökét kitüntették Berlin, (ČTK.) — Németország Szo­cialista Egységpártja Központi Bizott­ságának titkarai, politikai irodájának tagjai és jelöltjei július 1-én Wilhelm Piecknek, a Német Demokratikus Köz­társaság elnökének, Niederschönhau­senben a német szocialista munkás­mozgalomba lépésének 60. évfordulója alkalmából jókívánságaikat fejezték ki. Ottó Grotewohl, a Német Demokra­tikus Köztársaság miniszterelnöke Wilhelm Piecknek átadta Németország Szocialista Egységpártja Központi Bi­zottságának díszoklevelét Egyidejűleg feltűzte mellére a párt tisztelet-jel­vényét a több mint 40 éves párttag­ságért. A miniszterelnök beszédében értékelte Wilhelm Pieck odaadó küz­delmét a munkásosztály pártja és a német nép szolgálatában. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája ülést tartott az atomenergia békés felhasználásáról Moszkva, július 1. (TASZSZ). A Szovjetunió Tudományos Akadémiája a Moszkvai Állami Egyetem aulájában július 1-én kezdte meg ülésszakát, amelyet az atomenergia békés célokra való felhasználása tudományos és technikai kérdéseinek szentelt. Az ülésszakon kétezer személy vesz részt, a moszkvai, leningrádi és az összes szövetségi köztársaságból érkezett tu­dósok, valamint a különböző ország­ból érkezett vendégek. Az ülést Alexander Neszmejanov, az akadémia elnöVp nyitotta meg, aki elemezte az atomenergia békés ki­használását a Szovjetunióban. A. Neszmejanov beszédében a világ ösz­szes tudósait együttműködésre hívta fel az atomenergia békés felhaszná­lására az összes népek érdekében. A jelenlevők nagy érdeklődéssel hallgatták meg Vaszilij Furszov ta­nár, a fizikális és matematikai tudo­mányok doktorának beszámolóját. A beszámoló címe „A Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának munkája, az urángrafit reaktorokról." A beszámoló után filmet mutattak a szovjet atomvillanyerömü munkájá­ról, mely a világ első atomvillanyerő­műve, A Bjelorusz SZSZK Legfelső Tanácsa képviselőinek ülése Minszk, július 1. (TASZSZ). — A Bjelorusz SZSZK Legfelsőbb Ta­nácsa T. S. Gorgunov elnöklete alatt Minszkben e napokban ülésezett. A tanácskozáson 137 képviselő vett részt. Az ülésen megtárgyalták a Bjelo­rusz SZSZK parlamenti csoportja megalakításának és e csoport belépé­sének kérdését az Interparlamentáris Unióba. Az ülés részvevői megismerkedtek az Interparlamentáris Unió alapszabá­lyaival. Az Interparlamentáris Unió cél­ja elősegíteni az összes parlamentek Nagy-Britannia javaslata a cyprusi helyzettel kapcsolatban London, július 1. (TASZSZ). — A Reuter sajtóügynökség hírei sze­rint Eden miniszterelnök június 30-án az alsóházban kijelentette, hogy az angol kormány azt ajánlotta Görög­ország és Törökország kormányának, küldjék el Londonba képviselőiket a Földközi-tenger keleti részével és igy Cyprussal is összefüggő politikai és katonai kérdéseket megtárgyaló érte­kezletre. Az angol sajtó megjegyzi, hogy az angol kormány eme lépése nem érte váratlanul a közvéleményt. A cyprusi helyzet már régóta nyugtalanítja az angol kormányköröket. A sziget lakos­sága, melynek 80 százaléka görög nemzetiségű, azt kívánja, hogy Cyp­rust csatolják Görögországhoz. Az angol kormány Cyprust fontos kato­nai támaszpontjának tekinti és ezért nem akar Cyprusról lemondani. A brit központi információs szolgá­lat nyilatkozata szerint Nagy-Britan­nia most arra törekszik, hogy a Föld­közi-tenger keleti részének közös vé­delmére összpontosítja a figyelmet az Északatlanti Tömb keretében, amely­nek tagjai Görögország és Törökor­szág, hogy kikerülje a Cyprus sorsáról való végleges döntést finnországi úlinaplóm bói A Messuhalli elnökségi díszemelvé­nye felett égnek a villanylámpák, no­ha kintről erős napfény árad. a ha­talmas terembe. Az utcák felöl igény­telennek tűnik a csarnok, de idebent lenyűgözően látványos„• kékkel borí­tott faián evibernagyságú aranybetűs felirat: „Assemblée mondiale de la paix Helsinki 1955". A díszemelvény mögött csaknem a mennyezetig érő borókafenyő áll; a finn táj jellegzetes fenyője ez. Sudár derekán madáretető jelzi: az északi ember gondját viseli a madárvilág­nak. Fenyők, zsenge nyírfák, virágok, kétoldalt meg nyolcvan ország zászlói díszítik a nagy csarnokot, amelyben kényelmes helyet kapott a kétezernél több küldött. Zsong a terem, barátok és ismerő­sök üdvözlik egymást. Csoportunk a koreaiak mellé kerül. Pak Den-aj, a Koreai Demokratikus Nőszövetség el­nöknője összeölelkezik küldöttségünk asszonyaival. Egy pompás népviselet­be öltözött virágsziromarcú vietnami nő — gyermeknek nézed — apró jel­vényt tűz a gomblyukamba, úgy lát­szik ezzel jutalmazza, hogy oly kitar­tóan figyelem és lelkes tekintettel adó­zom kivételes szépségének, öltözéke pazar színharmóniájának és turbános fejdísze exotikumának. Aztán elcsendesedik a terem, Jo­liot-Curie szavára elül a zsongás, megszűnik a mozgolódás. Kezdetét veszi a tanácskozás, a szemek a szó­noki emelvény felé fordulnak, a fe­jekre felkerülnek a fülkagylók, orosz, angol, francia, kínai, német és spa­nyol tolmácsok pillanatok alatt mond­ják az elhangzott szöveget és nem győzöd csodálni, milyen pontos a be­széd, minden árnyalatát híven visz­szatükrözödö a fordítás. — Tudatában vagyunk a feladatok nehézségének, amelyeket közösen ma­gunkra veszünk. Érezzük felelőssé­günk nagyságát. Nem csalódhatnak bennünk azok, akik belénk helyezik bizalmukat, — mondja beszéde végén Pillanatképek a Messuhalliból Joliot-Curie és a felcsattanó hatalmas taps világosan mutatja, szavai a két­ezer békeküldött, de valamennyi bé­kevédő és az egész haladó világ gon­dolatait és érzéseit juttatták kifeje­zésre. A második nap nagy eseménye Alekszandr Kornyejcsuk, szovjet kül­dött beszéde mellett, — aki a nyu­gati küldöttek kedvéért részletesen ismerteti a szovjet leszerelési javasla­tot, — Kuo Mo-zsonak feszült figye­lemmel meghallgatott és csaknem minden percbén a tetszés jeleivel kí­sért nagy beszéde, a 350 millió indus nevében felszólaló indiai küldött nyi­latkozata és Czapik érseknek, a ma­gyar küldöttnek az érzelmekre, szív­reható nagyon meleg, emberi vallo­mása. — Hatszáz mülió kínai óhaját egy elenyészően kicsiny csoport árulása keresztezi, — mondja Kuo Mo-zso. — Ismert tény ez, ahogy ismertek a bandungi konferencia eredményei is, amelyeket a kínai küldött részletesen elemez. — Boldogok vagyunk, hogy enyhül a nemzetközi feszültség, — mondja a népi Kína nagy békeharcosa. A Messuhalliban újból és újból felcsat­tan a taps, hiszen nemcsak 600 millió kínai, hanem az egész emberiség ne­vében hangzik el az új ember szava: a háborút örök időkre meg kell szün­tetnünk, a békének, mint legfőbb eszménynek győznie kell! Kuo Mo-zso egy hatalmas ország nevében beszélt, ahol nem az ember szolgálja a földet, hanem a föld szol­gálja az ember javát. A délelőtti ülés Ázsia népeinek hangját tükrözte. A Katajama, volt japán miniszterelnök üdvözletét tol­mácsoló és az ő nevében beszélő ja­pán küldött arról számol be, hogy egész Japán úgyszólván az Egyesült Államok hadászati támaszpontja. A 700 támaszpont legfélelmetesebbje, az Okinava szigeten levő, lehetővé teszi az atombombatámadást. Augusztus 6-ára Hirosimába kong­resszust hívtak össze, melyen nem­csak Ázsia küldötteit akarják látni, hanem az egész világét is. A japán küldött az atombomba bor­zalmait ecseteli és megdöbbenve hall­juk, hogy a két bombának 300 000 halálos áldozata volt eddig. — Nem akarok m,eghcdni'. — cseng a végét érző tizenegy esztendős fi­úcska és egy kislány hűlő tagokkal zokog fel: — Miért kell meghalnom! Élni aka­rok! De nem élhetnek igazi emberhez méltó életet a japán fiatalok és öre­gek, ha nem kelnek fel egy ember­ként. Húszmillió aláírást gyűjtöttek össze a béke hívei és ezt nagy eredmény­nek mondhatjuk, hiszen a japán szi­geteken hatalmas még a reakció ereje. De már nem olyan erős, hogy meg­védhette volna Josida kormányát. Meg kellett buknia, mert a nép a béke­mozgalom mellett van. Bíbor papi talárban lép a szónoki emelvényre Czapik érsek. Latin be­szédének első mondatait taps köszön­ti. Az ősz főpap arról beszél, hogy hű polgára a magyar hazának és a békét azért akarja, mert annak a népnek fia, amely megismerte a háború bor­zalmait és egész szívével örök békét kíván. Az egész világ békéjét akarom az emberi jogok alapján... Az anyák könnyei borzalmasabbak, mint maga a halál!. Milliók, százmilliók nyújta­nak a béke nevében kezet egymás­nak! Ezek a szívre és érzelemre ható gondolatok mély visszhangot vernek. A Messuhalli ezekben a percekben szinte templommá válik, de nem pré­dikációként csengenek a latin mon­datok, melyeknek szépségét és szük­ségét kitűnően tolmácsolják a fordí­tók, a hit, az igazság ereje tör fel bennük győzedelmesen, és amikor el­hangzanak, hosszan és kitartóan hang­zik a helyeslés és tetszést jelző taps. Egri Viktor tagjainak személyes kapcsolatait és közös akciókra tömöríteni őket az ál­lamok közötti együttműködés és a népek közötti béke megszilárdítása érdekében. Az ülés részvevői csat­lakoztak az Interparlamentáris Unió­hoz és megalakították a Bjelorusz SZSZK nemzeti parlamenti csoport­ját. Az ülésen a Bjelorusz SZSZK Legfelsőbb Tanácsa összes képviselői­hez intézett felhívást fogadtak • el a Bjelorusz SZSZK parlamenti csoport-, jába való belépésre. Az Ideiglenes Irodát megbízták, hogy tájékoztassa az Interparlamentárii Uniót a Bjelorusz .SZSZK nemzeti parlamenti csoportjának megalakítá­sáról és a csoport belépéséről az In­terparlamentáris Unióba. Nehru belgrádi látogatása Belgrád, július 1. (TASZSZ). — Dzsavaharlal Nehru, Intlia miniszter­elnöke, aki jelenleg Belgrádban tar­tózkodik B. Crnobrnjának, Jugoszlávia indiai nagkövetének és Dalajnak, In­dia jugoszlávia nagykövetének kísé­retében július 1-én részt vett a belg­rádi városi népi bizottság ülésén, amelyen átadták neki a belgrádi tisz­teletbeli polgárrá való kinevezéséről szóló diplomát. Nehru szívélyesen megköszönte a népi bizottság képvi­selőinek ezt a megtiszteltetést és azt mondotta, hogy ez számára a legma­gasabb kitüntetést jelenti. Délelőtt 1 órakor Nehru miniszter­elnök és Tito elnök között tanácsko­zás folyt. Nehru ezután részt vett Josip Broz­Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköz­társaság elnökének ebédjén, amit Nehru tiszteletére rendezett. Az ebé­den Tito és Nehru beszédet mondot­tak. Nehru délután meglátogatta a Belg­rád melletti Vincsben a Borisz Kidrics intézetet és azután megtekintette a belgrádi sportszervezetek tiszteletére rendezett versenyét. A Tribúne cikke a négy hatalom miniszterelnökeinek genfi értékezletéről London, július 1. (TASZSZ) — A „Tribúne" című angol hetilap szer­kesztőségi cikkben arról ír, hogy a négy nagyhatalom miniszterelnökei­nek genfi értekezletén a legfőbb kér­dések egyike a genfi egyezmények megvitatása lesz. A , Tribúne" rámutat arra, hogy Vietnamot szabad választások alapján 1956-ban egyesíteni kell és ezt írja: „Általában olyan híreket terjesztenek, hogy az amerikaiak más célt követ­nek. Soha sem volt ínyükre a genfi megegyezés és délvietnami ténykedé­seik egyes megnyilvánulásai azt mu­tatják, hogy meg akarták akadályozni ezt a megegyezést. Ez a politika na­gyon veszélyessé válhat. Meg vagyunk győződve arról, hogy Eden kijelenti, teljesíteni akarja azt az egyezményt, amelyet aláírt".

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents