Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)
1955-07-28 / 180. szám, csütörtök
1955. Július 28'. UJSZ0 3 A német nép számára egyedül a kölcsönös megértés és a tárgyalás lehet hasznos Hatalmas manifesztáció Berlinben a szovjet kormányküldöttség tiszteletére Berlin, július 26. (A ČTK tudósítójától) — Abból az alkalomból, hogy a szovjet kormányküldöttség, amelynek tagjai N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja a Nén.ot Demokratikus Köztársaságban tartfzkodik, július 26-án, kedden Berlinben a berlini dolgozók hatalmas manifesztációján vettek részt, amelyet a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának Nemzeti Tanácsa rendezett. A berlini lakosok végeláthatatlan tömegei már 17 óra előtt betöltötték a hatalmas Marx—Engels-teret és a környező utcákat. Amikor N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja, Ottó Grotewohl, az NDK miniszterelnöke, Lothar Bolz, Willi Stoph, Ottó Nuschke, Hans Loch és Paul Scholtz miniszterelnökhelyettesek kíséretében a díszemelvényre lépett, a manifesztáciő részvevői tomboló, lelkes ünneplésben részesítették őket. Az emelvényen helyet foglaltak továbbá Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagjai, miniszterek, közéleti képviselők, G. M. Puskin, a Szovjetunió NDK-beli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és A. A. Grecsko, a Szovjetunió marsallja, a németországi szovjet csapatok parancsnoka. A himnuszok elhangzása után a' szovjet vendégeket Hans Loch, az NDK miniszterelnökének helyettese üdvözölte, s megnyitotta a hatalmas manifesztációt. Ezután Ottó Grotewohl, az NDK miniszterelnöke mondott beszédet, amelyet a jelenlevők lelkes tapssal fogadtak. O. Grotewohl beszéde után Nyikita Szergejevics Hruscsov lépett a mikrofonhoz. Szavait sokszor szakította félbe a berlini dolgozók lelkes helyeslése. A nagygyűlés, amelyen több mint negyedmillió berlini dolgozó vett részt, határozatot fogadott el, amelyben üdvözli a Szovjetunió népeit, köszönetét fejezi ki a szovjet kormányküldöttségnek a négy nagyhatalom kormányfőnökeinek genfi értekezletén végzott munkájáért és megígéri, hogy minden erejével elősegíti Németország békés és demokratikus egyesítését. O. Grotewohl beszéde Drága barátaim és elvtársaim! Nagy örömmel üdvözöljük körünkben a Szovjetunió kormányküldöttségét, amely a sikeres genfi tárgyalások Után hazatérőben ellátogatott országunkba. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya és lakossága nevében és az összes hazafiak nevében szívélyesen üdvözlöm N. A. Bulganyin elvtársat, a Minisztertanács elnökét és N. Sz. Hruscsov elvtársat, a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkárát, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagját, és az összes német demokraták és hazafiak forró köszönetét fejezem ki nekik, valamint a szovjet kormányküldöttség többd tagjainak, akik ma nincsenek közöttünk, Genfben végzett sikeres tevékenységükért. (Viharos taps). A nemzetek, közöttük a német nemzet is nagy reményeket fűztek a genfi értekezlet kedvező lefolyásához és eredményeihez. Az emberek milliói kísérték lankadatlan, feszült figyelemmel a genfi tárgyalásokat. Elvárták,«hogy a genfi értekezlet tekintettel lesz békevágyukra. A nemzetek várakozásukban nem csalódtak. A négy hatalom genfi értekezlete határkővé vált a világ történelmében. A nemzetek vágya a béke és biztonság, a kölcsönös megértés és barátság után most sikeresen utat tör. A nemzetek közötti bizalmatlanságot nagyrészben kiküszöbölték és sikereket értek el az európai biztonság megteremtésének kérdésében, a német kérdésben, a leszerelés kérdésében, a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésében. A genfi értekezlet megmutatta az Utat a további tárgyalásokhoz, amelyek sikerrel kecsegtetnek és megmutatta az utat az égető nemzetközi problémák békés eszközökkel való megoldásához. A népeknek most arra kell törekedniök, hogy az értekezlet irányelvei valóban valósággá váljanak. A genfi irányelvek megállapítják, hogy a négy hatalom külügyminiszterei megvizsgálják azokat az intézkedéseket, amelyek a hidegháború végleges felszámolására és a bizalom helyreállítására vezetnek a világon. Ez valóban nagy siker a nemzetek békés együttélésének útján. Ez a határozat lehetőséget nyitott a nemzetek közötti együttműködés állandó fejlesztésére. Ha a négy hatalom kölcsönös megértést tudott elérni ily fontos kérdésekben, akkor a németeknek is el kell érniök Németország két részének fokozatos közeledését. Azok a konstruktív javaslatok, amelyeket N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Genfben terjesztett elő a kollektív biztonsági rendszer két szakaszban való megteremtésének problémájával kapcsolatban, az erőszak alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és azon államok közötti vitás kérdések békés megoldásáról szóló szerződés megkötéséről, amelyek részt vesznek a jelenlegi európai csoportosulásokban, logikusan következnek a jelenlegi nemzetközi helyzetből. Egyetlen, a béke fenntartását óhajtó józan ember sem helyezkedhetik szembe ezekkel a javaslatokkal. Ezek elfogadhatók valamennyi állam számára, mert megfelelnek a világ minden népe biztonságának és szükségleteinek. Az államok közötti bizalom felújítására, az összes vitás kérdések békés tárgyalások útján való megoldására irányulnak. Az összes résztvevő államok jóakaratával végül az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére vezethetnek, amely végérvényesen biztosithatná a békét és valamennyi európai áHam biztonságát. Ez a megoldás a német népnek reményt nyújt arra, hogy bizonyos időn belül eléri létfontosságú nemzeti kérdésének békés megoldását A hidegháború megszüntetéséről szóló genfi tárgyalás sikeres* volt. Ez a német nép számára óriási fontosságú, mert a hidegháború eszközül szolgált Németország kettészakításának fenntartására és szüntelen elmélyítésére. Megmutatkozott azonban, • hogy a nemzetek akarata erősebb. A népek belefáradtak a bizalmatlanságba és a háborúba, biztonságot, békét akarnak. (Taps.) Ezért éberek lesznek és most a genfi értekezlet után könyörtelenül leleplezik és kipellengérezik a háborús uszítók akadékoskodó kísérleteit. Főként a német népnek, amely tíz év óta a nemzetközi politika középj pontjában áll, és amely még mindig két részre van osztva, a német népnek, amelynek még mindig nincs békeszerződése, életfontosságú érdeke a nemzetek biztonsága és a béke. Már soha többé nem engedhetjük, hogy német földről kezdjenek új agressziót, új háborút. A nyugati hatalmaknak az a kísérlete, hogy az egyesített Németországot belevonják az Atlanti Tömbbe, számunkra teljesen és mindenkorra elfogadhatatlan és mi ezt elutasítjuk. (Viharos taps.) Németország egyesítésének egyedül reális útja a négy hatalom közös erőfeszítésében rejlik. Ezen az úton azonban nem lehet a német nép részvétele nélkül haladni. (Taps.) A feszültség enyhítése, a bizalom és a kölcsönös megértés járulna hozzá a legjobban az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséhez, amelyben Németország egyesítéséig egyenrangú félként részt vehetne Németország mindkét része. A bizalom és a feszültség enyhülése azonban nem fejlődhetik, ha Németország egyik részében, Nyugat-Németországban remilitarizációs politikát folytatnak, ha fegyverkeznek, ha ott újból a régi fasiszta tábornokok és iparmágnások kerülnek hatalomra, akik mohón fenik fogukat Németország történelme első munkás- és parasztállamának — a Német Demokratikus Köztársaságnak — vívmányaira. Az egyesítés fő akadálya ezért tehál most és továbbra is Nyugat-Németország remilitarizálása. A német érdekek sürgősen megkövetelik, hogy vessenek véget Nyugat-Németország militarizálásának és érjenek el kölcsönös megértést Németország két része között a demokratikus és békés egyesítés kérdésében. A Német Demokratikus Köztársaság kormanya, amely következetesen és szüntelenül követeli az ilyen kölcsönös megértés elérését, valamint a keleten és nyugaton élő németek közeledését, újból kijelenti: nem lehet örök időkre megakadályozni a németek közötti kölcsönös megértést. Nyugat-Németországban növekedik annak tudata, hogy tárgyalásokat kell kezdeni a Német Demokratikus Köztársasággal és ezáltal hozzájárulná Németország két részének fokozatos közeledéséhez. Nyugat-Németországban egyre növekedik azoknak az embereknek száma, akik kölcsönös megértést óhajtanak a Német Demokratikus Köztársaságban élő testvéreikkel a szuverén német állam megteremtésének kérdésében, nem pedig hazánk kettészakadásának elmélyítését, Nyugat-Németországnak egyoldalú katonai tömbbe való bekapcsolását. (Taps.) Ennek az új Németországnak alapját már megvetette a Német Demokratikus Köztársaság, mert békés és demokratikus politikánk alapelvei megmutatják az utat az egész német nemzet boldog jövője felé. Németország mindkét részében élő németeknek végre egy asztalhoz kell ülnlök. El kell érniök a kölcsönös megértést és a lehető leggyorsabban meg kell tenniök az első lépéseket a békés és demokratikus úton való egyesülés útján. Adenauemek fegyverkezési politikája és makacs ragaszkodása a párizsi egyezményekhez lehetetlenné tette a német kérdés azonnali megoldását Genfben. Mégis a béke és a kölcsönös megértés politikája Genfben nagy haladást jelentett a német kérdés megoldása felé. Németország egyesítése elsősorban magának a német népnek ügye. Az ö joga és az ő kötelessége. (Taps.) s Senki sem vitathatja el tőlünk ezt a jogot. Senki sem menthet fel bennünket ez alól a kötelesség alól. A német nép számára sürgetően fontos mindent megtenni annak a lehetőségnek kihasználására, amelyet Genf adott nekünk, és hozzájárulni ahhoz, hogy a német kérdés megoldásában teljes sikert érjen ti a külügyminiszterek októberi értekezlete. A német népnek ki kell jelentenie a bonni politikusok előtt, akik a genfi értekezlet után is folytatni akarják a nép akarata ellenére fegyverkezési terveik megvalósítását: véget kei! vetni a femilitarizációnak és a fegyverkezésnek. A német nép számára egyedül a kölcsönös megértés és a tárgyalás lehet hasznos (Viharos taps). Nem kétséges, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése, amit most Genfben elértek, a négy hatalom készsége a kölcsönös megértésre és ezzel a nemzetközi feszültség példátlan enyhítésének elérése hozzájárul Németország két részének közeledéséhez és kedvező előfeltételeket teremt Németország békés és demokratikus alapokon való egyesítéséhez. Senkinek sem szabad e lehetőségekről lemondani. Aki ennek ellenére most akadályozza a németek közötti kölcsönös megértés elérését, azt el kel', és el fogjuk távolítani. (Viharos taps.) A Népi Kamara ülésén újból előterjesztjük) javaslatainkat a németek közötti kölcsönös megértésre Németország egyesítése érdekében. A német népet biztosítjuk, hogy lankadatlanul törekedni fogunk a németek közötti kölcsönös megértésre az egységes, demokratikus és békeszerető Németország egyesítésének kérdésében mindaddig, amíg ez a nagy ügy győzelmet arat. (Viharos taps.) Van-e Németországban olyan erő, amely igazságos ügyünket győzelemre viheti? Igen, van ilyen erő. Nyugat-Németországiban elég olyan demokratikus és haladó erő van, amelyek a mesterségesen megvont határok és korlátozások ellenére elszántsággal vannak eltelve, hogy elérjék a németek közötti kölcsönös megértést. Németországban mindenekelőtt erős munkásosztály van. (Viharos taps.) A munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal és a lakosság összes többi dolgozó rétegeivel, a nemzet fő erejét képviseli. Ezért döntő felelősséget visel hazánk jövőjéért is. A munkásosztálynak Nyugat-Németországban is meg kell őriznie harcos hagyományait és el kel sajátítania nagy vezetőinek tanításait. Felhívjuk a nyugatnémet munkásosztályt: testvérek, tömörüljetek egy síkba! Hazánkról van szó, harcoljunk közösen. Eljön az idő, amikor NyugatNémetországban akcióegységbe tömörülnek a munkások, szociáldemokraták, kommunisták és pártonkívüliek, a szakszervezeti és keresztény munkások és egyesítik erejüket a hadi- és iparmágnások ellen, a kizsákmányolás és nyomor, a remilitarizáció és a háborús veszély ellen. Ha ezt inegtesszük, legyőzhetetlenek leszünk. Akkor a németek közötti kölcsönös megértés valósággá válik és hazánk békés és demokratikus úton egyesül. Előre, német demokraták és hazafiak! Előre, német munkásosztály! Fennen lobogtassátok a nemzeti harc zászlaját teljes győzelmünkért! (Viharos taps.) Előre a genfi értekezlet határozatainak szellemében! Éljen a német nép J és a Szovjetunió megbonthatatlan barátsága! (Viharos taps.) Éljen az egysé-ges, demokratikus Németország! Éljen az európai biztonság és az egész világ békéje.. (Viharos taps.) N. Sz. Hruscsov beszéde BerMn, július 27. (TASZSZ). Drága elvtársak, barátaim! Engedjék meg, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a szovjet kormánynak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének nevében, az egész szovjet nép nevében szívélyes baráti üdvözleteiket tolmácsoljam Berlin lakosainak, a Német Demokratikus Köztársaság összes dolgozóinak. (Hosszantartó taps.) Egész szivemből köszönöm a Német Demokratikus Köztársaság vezető képviselőinek a meghívást az önök köztársaságába és hálámat fejezem ki a meleg fogadtatásért és vendégszeretetért. (Taps.) Berlinbe Genfből visszatérve érkeztünk, ahol — mint ismeretes — a négy nagyhatalom kormányfői értekezletet tartottak. Ennek az értekezletnek munkáját óriási figyelemmel kísérték az egész világ népei, reménynyel telve, hogy ez az értekezlet a nemzetközi feszültség enyhülésére, az államok közötti szükséges bizalom megteremtésére vezet. A népek nem csalódtak reményeikben. A genfi értekezleten a négy nagyhatalom kormányfői mind a hivatalos üléseken, mind pedig a nemhivatalos összejöveteleken kölcsönös személyes kapcsolatot kötöttek és kicserélték nézeteiket a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az értekezlet fő jellemző vonása az együttműködés és a kölcsönös megértés szelleme volt. A genfi értekezlet megmutatta, hegy az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányfői jóakaratot mutattak az együttműködésre és igyekeztek velünk együtt megtalálni az utat a kölcsönös megegyezéshez. Az a véleményünk, hogy a genfi értekezlet történelmi jelentőségű. Ha tudatosltjuk, hogy ezen az értekezleten különböző társadalmi és állami rendszerű országok képviselői vettek részt, akkor annál is inkább el kell ismernünk, hogy jelentős, pozitív eredmények születtek. A genfi értekezleten megvetették az alapot az államok közötti bizalom megteremtéséhez, tekintet nélkül az államok politikai és társadalmi rendszerére a békés együttélés alapján. A politikai nézetek eltérő volta ellenére a genfi értekezlet részvevői igyekeztek közösen megtalálni az utat a legfontosabb nemzetközi problémák rendezéséhez. ' Remélnünk kell, hogy a kormányfői értekezlet pozitív eredményei még nagyobb mértékben megnyilvánulnak a jövőben. A genfi értekezlet jelentőségénél fogva fontos határkővé válik a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és az államok közötti bizalom megteremtéséhez vezető úton, amelyek nélkül nem lehet megszüntetni a „hidegháborút" és megteremteni a szilárd és tartós békét a nemzetek között. A négy nagyhatalom kormányfői egyhangúlag megegyeztek azokban az általános alapelvekben, amelyek szerint folytatják a fontos nemzetközi problémák megtárgyalását, hogy így elérjék konkrét megoldásukat. Elhatározták, hogy októberben Genfbe öszszehívják a négy nagyhatalom külügyminisztereinek értekezletét és megfelelő irányelveket dolgoztak ki ezen értekezlet számára. Amint a közzétett dokumentumokból ismeretes, a' külügyminiszterek értekezletén tovább fognak tárgyalni az európai biztonság biztosításának kérdéséről és a német kérdésről, a leszerelésről és a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok felvételéről. Reméljük, hogy a külügyminiszterek értekezletén további lépések történnek az eddigi vitás nemzetközi kérdések megoldásában. Emellett abból az elvből indulunk ki, hogy a tárgyalásokon tiszteletben kell tartani mind az egyik, mind pedig a másik fél érdekeit. Csupán ilyen feltételek mellett érhető el az időszerű nemzetközi problémák helyes megoldása, a nemzetközi feszültség enyhítése, a béke és a biztonság biztosítása. (Taps.) A genfi értekezleten véleménycserére került sor olyan fontos kérdésről, mint a német kérdés. Jól tudjuk, hogy ez elsősorban a német népet érinti mélyen. Ami a Szovjetuniót illeti, következetesen és őszintén törekszik a német probléma megoldására a béke és a nemzetek biztonsága érdekében. Milyen úton lehet a német kérdést megoldani? Két út van. Az egyik út, amelyet a nyugati hatalmak javasoltak, Németország militarizálása. Ez azonban a német militarizmus felújításához vezet. Érthető, hogy ez az út súlyos, veszélyes következményekkel fenyegeti az európai nemzeteket és főleg magát a német népet, mert a militarizált Németországot újabb háborús kalandokba sodorhatják és így még pusztltóbb és megsemmisítöbb háborűx harcterévé válhat és nagy szenvedések forrásává Európa — és nemcsak Európa — összes nemzetei számára. Van azonban más helyes út is a német kérdés megoldására, amelyet a Szovjetunió védelmezett és védelmez. Ez Németország egységes, békeszerető és demokratikus állammá való egyesítésének útja, amely nem veszélyeztetné a többi nemzeteket és amely a többi európai államokkal együtt hozzájárulna az európai kollektív biztonság biztosításához és amely békés és szabad életét építené. A szovjet kormány Németország egyesítésének híve volt és ma is az a német nép érdekeivel, az európai biztonság érdekeivel összhangban való egyesítésének. (Taps.) A tények meggyőzően mutatják, hogy a német kérdés megoldását nem a Szovjetunió késlelteti. Helyén való megjegyezni, hogy abban az időben, amikor a párizsi egyezményeket előkészítették, amelyeknek célja Nyugat-Németország újrafelfegyverzése és bekapcsolása az Északatlanti Tömbbe, a szovjet kormány nem egyszer felhívta a figyelmet arra, hogy ez a lépés bonyolulttá teszi Németország egyesítése kérdésének megoldását. Sajnos azonban, ez a figyelmeztetés nem talált meghallgatásra. Némelyik államférfi ellenkezőleg, (Folytatás a 4. oldalon)