Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-28 / 180. szám, csütörtök

1955. Július 28'. UJSZ0 3 A német nép számára egyedül a kölcsönös megértés és a tárgyalás lehet hasznos Hatalmas manifesztáció Berlinben a szovjet kormányküldöttség tiszteletére Berlin, július 26. (A ČTK tudósító­jától) — Abból az alkalomból, hogy a szovjet kormányküldöttség, amelynek tagjai N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének tagja a Nén.ot Demokratikus Köztársaságban tartfz­kodik, július 26-án, kedden Berlin­ben a berlini dolgozók hatalmas ma­nifesztációján vettek részt, amelyet a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának Nemzeti Tanácsa rende­zett. A berlini lakosok végeláthatatlan tömegei már 17 óra előtt betöltöt­ték a hatalmas Marx—Engels-teret és a környező utcákat. Amikor N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja, Ottó Grotewohl, az NDK miniszterelnöke, Lothar Bolz, Willi Stoph, Ottó Nuschke, Hans Loch és Paul Scholtz miniszterelnökhelyet­tesek kíséretében a díszemelvényre lépett, a manifesztáciő részvevői tom­boló, lelkes ünneplésben részesítették őket. Az emelvényen helyet foglal­tak továbbá Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottsága po­litikai irodájának tagjai, miniszterek, közéleti képviselők, G. M. Puskin, a Szovjetunió NDK-beli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és A. A. Grecsko, a Szovjetunió marsallja, a németországi szovjet csapatok pa­rancsnoka. A himnuszok elhangzása után a' szovjet vendégeket Hans Loch, az NDK miniszterelnökének helyettese üdvözölte, s megnyitotta a hatalmas manifesztációt. Ezután Ottó Grote­wohl, az NDK miniszterelnöke mon­dott beszédet, amelyet a jelenlevők lelkes tapssal fogadtak. O. Grotewohl beszéde után Nyiki­ta Szergejevics Hruscsov lépett a mikrofonhoz. Szavait sokszor szakí­totta félbe a berlini dolgozók lelkes helyeslése. A nagygyűlés, amelyen több mint negyedmillió berlini dolgozó vett részt, határozatot fogadott el, amely­ben üdvözli a Szovjetunió népeit, kö­szönetét fejezi ki a szovjet kormány­küldöttségnek a négy nagyhatalom kormányfőnökeinek genfi értekezletén végzott munkájáért és megígéri, hogy minden erejével elősegíti Németor­szág békés és demokratikus egyesíté­sét. O. Grotewohl beszéde Drága barátaim és elvtársaim! Nagy örömmel üdvözöljük körünk­ben a Szovjetunió kormányküldöttsé­gét, amely a sikeres genfi tárgyalások Után hazatérőben ellátogatott orszá­gunkba. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya és lakossága nevében és az összes hazafiak nevében szívélyesen üdvözlöm N. A. Bulganyin elvtársat, a Minisztertanács elnökét és N. Sz. Hruscsov elvtársat, a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkárát, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének tagját, és az összes német demokraták és hazafiak forró köszö­netét fejezem ki nekik, valamint a szovjet kormányküldöttség többd tag­jainak, akik ma nincsenek közöttünk, Genfben végzett sikeres tevékenysé­gükért. (Viharos taps). A nemzetek, közöttük a német nem­zet is nagy reményeket fűztek a gen­fi értekezlet kedvező lefolyásához és eredményeihez. Az emberek milliói kí­sérték lankadatlan, feszült figyelemmel a genfi tárgyalásokat. Elvárták,«hogy a genfi értekezlet tekintettel lesz bé­kevágyukra. A nemzetek várakozásuk­ban nem csalódtak. A négy hatalom genfi értekezlete határkővé vált a világ történelmében. A nemzetek vá­gya a béke és biztonság, a kölcsönös megértés és barátság után most si­keresen utat tör. A nemzetek közötti bizalmatlanságot nagyrészben kiküszö­bölték és sikereket értek el az euró­pai biztonság megteremtésének kér­désében, a német kérdésben, a lesze­relés kérdésében, a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésében. A genfi értekezlet megmutatta az Utat a további tárgyalásokhoz, ame­lyek sikerrel kecsegtetnek és meg­mutatta az utat az égető nemzetközi problémák békés eszközökkel való megoldásához. A népeknek most arra kell törekedniök, hogy az értekezlet irányelvei valóban valósággá váljanak. A genfi irányelvek megállapítják, hogy a négy hatalom külügyminisz­terei megvizsgálják azokat az intéz­kedéseket, amelyek a hidegháború végleges felszámolására és a bizalom helyreállítására vezetnek a világon. Ez valóban nagy siker a nemzetek békés együttélésének útján. Ez a ha­tározat lehetőséget nyitott a nemzetek közötti együttműködés állandó fejlesz­tésére. Ha a négy hatalom kölcsönös meg­értést tudott elérni ily fontos kér­désekben, akkor a németeknek is el kell érniök Németország két részének fokozatos közeledését. Azok a konstruktív javaslatok, ame­lyeket N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Genfben terjesztett elő a kollektív biztonsági rendszer két szakaszban való megte­remtésének problémájával kapcsolat­ban, az erőszak alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és azon államok közötti vitás kérdések békés megoldá­sáról szóló szerződés megkötéséről, amelyek részt vesznek a jelenlegi eu­rópai csoportosulásokban, logikusan következnek a jelenlegi nemzetközi helyzetből. Egyetlen, a béke fenntar­tását óhajtó józan ember sem helyez­kedhetik szembe ezekkel a javaslatok­kal. Ezek elfogadhatók valamennyi ál­lam számára, mert megfelelnek a vi­lág minden népe biztonságának és szükségleteinek. Az államok közötti bizalom felújítására, az összes vitás kérdések békés tárgyalások útján való megoldására irányulnak. Az összes résztvevő államok jóakaratával végül az európai kollektív biztonsági rend­szer megteremtésére vezethetnek, amely végérvényesen biztosithatná a békét és valamennyi európai áHam biztonságát. Ez a megoldás a német népnek re­ményt nyújt arra, hogy bizonyos időn belül eléri létfontosságú nemzeti kér­désének békés megoldását A hideg­háború megszüntetéséről szóló genfi tárgyalás sikeres* volt. Ez a német nép számára óriási fontosságú, mert a hi­degháború eszközül szolgált Német­ország kettészakításának fenntartására és szüntelen elmélyítésére. Megmutat­kozott azonban, • hogy a nemzetek aka­rata erősebb. A népek belefáradtak a bizalmatlanságba és a háborúba, biz­tonságot, békét akarnak. (Taps.) Ezért éberek lesznek és most a gen­fi értekezlet után könyörtelenül le­leplezik és kipellengérezik a háborús uszítók akadékoskodó kísérleteit. Főként a német népnek, amely tíz év óta a nemzetközi politika közép­j pontjában áll, és amely még mindig két részre van osztva, a német nép­nek, amelynek még mindig nincs bé­keszerződése, életfontosságú érdeke a nemzetek biztonsága és a béke. Már soha többé nem engedhetjük, hogy né­met földről kezdjenek új agressziót, új háborút. A nyugati hatalmaknak az a kísérlete, hogy az egyesített Német­országot belevonják az Atlanti Tömb­be, számunkra teljesen és mindenkor­ra elfogadhatatlan és mi ezt eluta­sítjuk. (Viharos taps.) Németország egyesítésének egyedül reális útja a négy hatalom közös erő­feszítésében rejlik. Ezen az úton azon­ban nem lehet a német nép részvétele nélkül haladni. (Taps.) A feszültség enyhítése, a bizalom és a kölcsönös megértés járulna hoz­zá a legjobban az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséhez, amelyben Németország egyesítéséig egyenrangú félként részt vehetne Né­metország mindkét része. A bizalom és a feszültség enyhü­lése azonban nem fejlődhetik, ha Né­metország egyik részében, Nyugat-Né­metországban remilitarizációs politikát folytatnak, ha fegyverkeznek, ha ott újból a régi fasiszta tábornokok és iparmágnások kerülnek hatalomra, akik mohón fenik fogukat Németor­szág történelme első munkás- és pa­rasztállamának — a Német Demokra­tikus Köztársaságnak — vívmányai­ra. Az egyesítés fő akadálya ezért te­hál most és továbbra is Nyugat-Né­metország remilitarizálása. A német érdekek sürgősen megkövetelik, hogy vessenek véget Nyugat-Németország militarizálásának és érjenek el kölcsö­nös megértést Németország két része között a demokratikus és békés egye­sítés kérdésében. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormanya, amely következetesen és szüntelenül követeli az ilyen köl­csönös megértés elérését, valamint a keleten és nyugaton élő németek kö­zeledését, újból kijelenti: nem lehet örök időkre megakadályozni a néme­tek közötti kölcsönös megértést. Nyu­gat-Németországban növekedik annak tudata, hogy tárgyalásokat kell kez­deni a Német Demokratikus Köztár­sasággal és ezáltal hozzájárulná Né­metország két részének fokozatos kö­zeledéséhez. Nyugat-Németországban egyre nö­vekedik azoknak az embereknek szá­ma, akik kölcsönös megértést óhaj­tanak a Német Demokratikus Köztár­saságban élő testvéreikkel a szuverén német állam megteremtésének kérdé­sében, nem pedig hazánk kettésza­kadásának elmélyítését, Nyugat-Né­metországnak egyoldalú katonai tömb­be való bekapcsolását. (Taps.) Ennek az új Németországnak alapját már megvetette a Német Demokrati­kus Köztársaság, mert békés és de­mokratikus politikánk alapelvei meg­mutatják az utat az egész német nemzet boldog jövője felé. Németor­szág mindkét részében élő németek­nek végre egy asztalhoz kell ülnlök. El kell érniök a kölcsönös megértést és a lehető leggyorsabban meg kell tenniök az első lépéseket a békés és demokratikus úton való egyesülés út­ján. Adenauemek fegyverkezési politiká­ja és makacs ragaszkodása a párizsi egyezményekhez lehetetlenné tette a német kérdés azonnali megoldását Genfben. Mégis a béke és a kölcsönös megértés politikája Genfben nagy ha­ladást jelentett a német kérdés meg­oldása felé. Németország egyesítése elsősorban magának a német népnek ügye. Az ö joga és az ő kötelessége. (Taps.) s Senki sem vitathatja el tőlünk ezt a jogot. Senki sem menthet fel ben­nünket ez alól a kötelesség alól. A német nép számára sürgetően fontos mindent megtenni annak a lehetőség­nek kihasználására, amelyet Genf adott nekünk, és hozzájárulni ahhoz, hogy a német kérdés megoldásában teljes sikert érjen ti a külügyminiszte­rek októberi értekezlete. A német népnek ki kell jelentenie a bonni politikusok előtt, akik a genfi értekezlet után is folytatni akarják a nép akarata ellenére fegyverkezési ter­veik megvalósítását: véget kei! vetni a femilitarizációnak és a fegyverke­zésnek. A német nép számára egyedül a kölcsönös megértés és a tárgyalás lehet hasznos (Viharos taps). Nem két­séges, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése, amit most Genfben elértek, a négy hatalom készsége a kölcsönös megértésre és ezzel a nemzetközi fe­szültség példátlan enyhítésének eléré­se hozzájárul Németország két részé­nek közeledéséhez és kedvező előfel­tételeket teremt Németország békés és demokratikus alapokon való egye­sítéséhez. Senkinek sem szabad e le­hetőségekről lemondani. Aki ennek el­lenére most akadályozza a németek közötti kölcsönös megértés elérését, azt el kel', és el fogjuk távolítani. (Viharos taps.) A Népi Kamara ülésén újból előterjesztjük) javaslatainkat a németek közötti kölcsönös megértésre Németország egyesítése érdekében. A német népet biztosítjuk, hogy lanka­datlanul törekedni fogunk a németek közötti kölcsönös megértésre az egy­séges, demokratikus és békeszerető Németország egyesítésének kérdésében mindaddig, amíg ez a nagy ügy győ­zelmet arat. (Viharos taps.) Van-e Németországban olyan erő, amely igazságos ügyünket győzelem­re viheti? Igen, van ilyen erő. Nyu­gat-Németországiban elég olyan de­mokratikus és haladó erő van, amelyek a mesterségesen megvont határok és korlátozások ellenére elszántsággal vannak eltelve, hogy elérjék a néme­tek közötti kölcsönös megértést. Né­metországban mindenekelőtt erős munkásosztály van. (Viharos taps.) A munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal és a lakosság összes többi dolgozó rétegeivel, a nem­zet fő erejét képviseli. Ezért döntő felelősséget visel hazánk jövőjéért is. A munkásosztálynak Nyugat-Német­országban is meg kell őriznie harcos hagyományait és el kel sajátítania nagy vezetőinek tanításait. Felhívjuk a nyugatnémet munkás­osztályt: testvérek, tömörüljetek egy síkba! Hazánkról van szó, harcoljunk közösen. Eljön az idő, amikor Nyugat­Németországban akcióegységbe tömö­rülnek a munkások, szociáldemokraták, kommunisták és pártonkívüliek, a szakszervezeti és keresztény munká­sok és egyesítik erejüket a hadi- és iparmágnások ellen, a kizsákmányolás és nyomor, a remilitarizáció és a há­borús veszély ellen. Ha ezt inegtesszük, legyőzhetetle­nek leszünk. Akkor a németek közötti kölcsönös megértés valósággá válik és hazánk békés és demokratikus úton egyesül. Előre, német demokraták és hazafiak! Előre, német munkásosztály! Fennen lobogtassátok a nemzeti harc zászla­ját teljes győzelmünkért! (Viharos taps.) Előre a genfi értekezlet határoza­tainak szellemében! Éljen a német nép J és a Szovjetunió megbonthatatlan ba­rátsága! (Viharos taps.) Éljen az egy­sé-ges, demokratikus Németország! Él­jen az európai biztonság és az egész világ békéje.. (Viharos taps.) N. Sz. Hruscsov beszéde BerMn, július 27. (TASZSZ). Drága elvtársak, barátaim! Engedjék meg, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának, a szovjet kormánynak, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek nevében, az egész szovjet nép ne­vében szívélyes baráti üdvözleteiket tolmácsoljam Berlin lakosainak, a Né­met Demokratikus Köztársaság összes dolgozóinak. (Hosszantartó taps.) Egész szivemből köszönöm a Német Demokratikus Köztársaság vezető kép­viselőinek a meghívást az önök köz­társaságába és hálámat fejezem ki a meleg fogadtatásért és vendégszere­tetért. (Taps.) Berlinbe Genfből visszatérve érkez­tünk, ahol — mint ismeretes — a négy nagyhatalom kormányfői érte­kezletet tartottak. Ennek az értekez­letnek munkáját óriási figyelemmel kísérték az egész világ népei, remény­nyel telve, hogy ez az értekezlet a nemzetközi feszültség enyhülésére, az államok közötti szükséges bizalom megteremtésére vezet. A népek nem csalódtak reményeikben. A genfi értekezleten a négy nagy­hatalom kormányfői mind a hivatalos üléseken, mind pedig a nemhivatalos összejöveteleken kölcsönös személyes kapcsolatot kötöttek és kicserélték nézeteiket a nemzetközi helyzet leg­fontosabb kérdéseiről. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az értekezlet fő jellemző vonása az együttműkö­dés és a kölcsönös megértés szelleme volt. A genfi értekezlet megmutatta, hegy az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kor­mányfői jóakaratot mutattak az együttműködésre és igyekeztek velünk együtt megtalálni az utat a kölcsönös megegyezéshez. Az a véleményünk, hogy a genfi értekezlet történelmi jelentőségű. Ha tudatosltjuk, hogy ezen az ér­tekezleten különböző társadalmi és állami rendszerű országok képviselői vettek részt, akkor annál is inkább el kell ismernünk, hogy jelentős, pozitív eredmények születtek. A genfi érte­kezleten megvetették az alapot az ál­lamok közötti bizalom megteremtésé­hez, tekintet nélkül az államok politi­kai és társadalmi rendszerére a békés együttélés alapján. A politikai néze­tek eltérő volta ellenére a genfi ér­tekezlet részvevői igyekeztek közösen megtalálni az utat a legfontosabb nemzetközi problémák rendezéséhez. ' Remélnünk kell, hogy a kormányfői értekezlet pozitív eredményei még na­gyobb mértékben megnyilvánulnak a jövőben. A genfi értekezlet jelentőségénél fogva fontos határkővé válik a nem­zetközi feszültség enyhítéséhez és az államok közötti bizalom megterem­téséhez vezető úton, amelyek nélkül nem lehet megszüntetni a „hideghá­borút" és megteremteni a szilárd és tartós békét a nemzetek között. A négy nagyhatalom kormányfői egyhangúlag megegyeztek azokban az általános alapelvekben, amelyek sze­rint folytatják a fontos nemzetközi problémák megtárgyalását, hogy így elérjék konkrét megoldásukat. Elha­tározták, hogy októberben Genfbe ösz­szehívják a négy nagyhatalom kül­ügyminisztereinek értekezletét és megfelelő irányelveket dolgoztak ki ezen értekezlet számára. Amint a közzétett dokumentumokból ismeretes, a' külügyminiszterek értekezletén to­vább fognak tárgyalni az európai biz­tonság biztosításának kérdéséről és a német kérdésről, a leszerelésről és a Kelet és Nyugat közötti kapcsola­tok felvételéről. Reméljük, hogy a külügyminiszterek értekezletén további lépések történ­nek az eddigi vitás nemzetközi kér­dések megoldásában. Emellett abból az elvből indulunk ki, hogy a tárgya­lásokon tiszteletben kell tartani mind az egyik, mind pedig a másik fél ér­dekeit. Csupán ilyen feltételek mellett ér­hető el az időszerű nemzetközi prob­lémák helyes megoldása, a nemzet­közi feszültség enyhítése, a béke és a biztonság biztosítása. (Taps.) A genfi értekezleten véleménycse­rére került sor olyan fontos kérdés­ről, mint a német kérdés. Jól tudjuk, hogy ez elsősorban a német népet érinti mélyen. Ami a Szovjetuniót il­leti, következetesen és őszintén tö­rekszik a német probléma megoldásá­ra a béke és a nemzetek biztonsága érdekében. Milyen úton lehet a német kérdést megoldani? Két út van. Az egyik út, amelyet a nyugati hatalmak javasoltak, Né­metország militarizálása. Ez azonban a német militarizmus felújításához ve­zet. Érthető, hogy ez az út súlyos, veszélyes következményekkel fenye­geti az európai nemzeteket és főleg magát a német népet, mert a milita­rizált Németországot újabb háborús kalandokba sodorhatják és így még pusztltóbb és megsemmisítöbb háborűx harcterévé válhat és nagy szenvedé­sek forrásává Európa — és nemcsak Európa — összes nemzetei számára. Van azonban más helyes út is a német kérdés megoldására, amelyet a Szovjetunió védelmezett és védelmez. Ez Németország egységes, békeszere­tő és demokratikus állammá való egyesítésének útja, amely nem ve­szélyeztetné a többi nemzeteket és amely a többi európai államokkal együtt hozzájárulna az európai kol­lektív biztonság biztosításához és amely békés és szabad életét épí­tené. A szovjet kormány Németország egyesítésének híve volt és ma is az a német nép érdekeivel, az európai biz­tonság érdekeivel összhangban való egyesítésének. (Taps.) A tények meggyőzően mutatják, hogy a német kérdés megoldását nem a Szovjetunió késlelteti. Helyén való megjegyezni, hogy ab­ban az időben, amikor a párizsi egyez­ményeket előkészítették, amelyeknek célja Nyugat-Németország újrafel­fegyverzése és bekapcsolása az Észak­atlanti Tömbbe, a szovjet kormány nem egyszer felhívta a figyelmet ar­ra, hogy ez a lépés bonyolulttá teszi Németország egyesítése kérdésének megoldását. Sajnos azonban, ez a fi­gyelmeztetés nem talált meghallgatás­ra. Némelyik államférfi ellenkezőleg, (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents