Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-26 / 178. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. július 26. kedd 30 fillér VIII. évfolyam 178. szám A mai számban: A genfi értekezlet utat nyitott a további közös tárgyalásokhoz (1—2—3. old.) A szovjet killdöttség Genfből Berlinbe utazott (3. old.) Néphadseregünk a béke őre (4. old.) A gabonabegyújtés közös üggyé vált a somorjai járásban (5. old.) Blair, Courtney és Riesner a csehszlovák atlétákról (6. old.) A GENFI ÉRTEKEZLET UTAT NYITOTT A TOVÁBBI KÖZÖS TÁRGYALÁSOKHOZ Fontos lépés a béke megszilárdításához vezető úton Örömmel és reménnyel üdvözölte népünk az eredményes genfi értekezletet, amely az emberiség hatalmas békeakaratának újabb győzelme. Jogos örömmel üdvözölte annak hírét, hogy a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányfőinek hat napig tartó történelmi tárgyalásai pozitív eredményeket értek el. Szombat este jelentették, hogy a négy nagyhatalom vezető képviselői irányelveket hagytak jóvá a külügyminiszterek számára, amelyek alapján már ez év októberében tővább tárgyalnak a jelenlegi nemzetközi helyzet legfőbb problémáinak megoldásáról. Az irányelvek bevezető részében rámutatnak, hogy a kormányfőket ez irányelvek elfogadásában „ az az óhaj vezette, hogy hozzájáruljanak a nemzetközi feszültség egyhítéséhez és az államok közötti bizalom megszilárdításához. Már ezek a nagy fontosságú szavak is azzal a reménnyel töltenek el bennünket, hogy meg 'ehet valósítani az emberiségnek a nyugalmas, békés életre irányuló óhaját. Ez a határozat nagy kötelezettséget jelent arra, hogy a nagyhatalmak közötti kapcsolatokban az államok egymáshoz való viszonyában érvényesüljön a barátságnak és a jóakaratnak az a szelleme, amely a genfi értekezleten uralkodott. A nagyfontosságú haladás, amelyet a genfi értekezlet elért, újabb megerősítése és diadala a szovjet politika által hangoztatott elvnek, amely szerint tárgyalások és megegyezés útján meg lehet oldani a legégetőbb nemzetközi kérdéseket is és egyengetni lehet az utat az államok közötti bizalomhoz, a feszültség további enyhítéséhez, a tartós béke biztosításához. E békés út hatásossága teljes mértékben, főleg a tavalyi genfi értekezleten nyilvánult meg, amely az indokínai háború megszüntetésére vezetett. Ezt az utat újból megerősítette az utóbbi hónapokban a sikeres szovjet kezdeményezés, amely az osztrák államszerződés elfogadásával, a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti baráti kapcsolatok felvételével, valamint Nehru indiai miniszterelnök moszkvai látogatása folyamán kiadott szovjetindiai nyilatkozattal tetőződött be. A jóakaratnak ez a légköre, amelyet ezek az akciók megerősítettek és amelyeket valamennyi békeszerető nemzet megelégedéssel fogadott, kedvező légkört teremtett az értekezlet előtt és mélyrehatóan befolyásolta a kormányfők tárgyalásainak lefolyását is. A legnagyobb mértékben örvendetes, hogy a megértés hordozóivá azon nagyhatalmak legfőbb képviselői váltak, amelyek a fő felelősséget viselik a nemzetközi helyzet fejlődéséért. A kulcskérdés, amellyel a genfi értekezlet foglalkozott, az európai biztonság kérdése volt. A szovjet küldöttség konkrét javaslatot tett az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére, amely elsősorban az európai államok meglévő csoportosulásai békés együttműködésének reális lehetőségeiből indul ki. Ezt követné a csoportosulások felszámolása és az összeurópai kcllektív biztonsági rendszer kiépítése, A genfi értekezletnek pozitív vonása, hooy a négy nagyhatalom kormányfői kifejezésre juttatták azt a Véget ért a négy nagyhatalom kormányfőinek értekezlete (Genf, július 23. a ČTK külön tudósítójától). Július 23-án 19 óra 30 perckor uimiyivi Kiiťjeze^ie juiiäiLäK ÜÍL a (« — - — — — r törekvésüket, hogy kölcsönös meg- jeniben véget ért a négy nagyhataegyezést érjenek el e rendkívül fontos kérdés megoldásában. A csehszlovák nép azt kívánja, hogy e problémával kapcsolatos további tárgyalások még kifejezettebb sikert érjenek el, ami a mi biztonságunk további megszilárdulását is fogja jelenteni. A német kérdésről lefolyt vita megmutatta az értekezlet részvevői állásfoglalásának eltérését. N. A. Bulganyin hangsúlyozta, hogy a német problémát a jelenlegi helyzetben nem tehet megoldani azzal, hogy mechanikusan egyesítsék Németország két részét, amelyek közül a Német Szövetségi Köztársaság a remilitarizáció útján haladna és bekapcsolódna a nyugati államok katonai csoportosulásába. A német kérdést lépésről lépésre a nagyhatalmaknak és a német népnek az európai feszültség enyhítésére irányuló közös erőfeszítésével és olyan európai kollektív biztonsági rendszer megalakításával lehet megoldani, amelyben egyenrangú félként részt verme a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság is. Csehszlovákia, amely Németországgal szomszédos, ezért jogos nyugtalansággal figyeli Németország nyugati részének remilitarizátósát és saját békés országépítésének érdekében mélységesen óhajtja a német kérdés békés rendezését. A genfi tárgyalásoknak fontos pontja volt a leszerelés kérdése. A benyúj-i tott javaslatok további nemzetközi tárgyalások alapjául fognak szolgálni. A négy nagyhatalom kormányfői egyértelmüleg állást foglaltak amellett, hogy további erőfeszítéseket kell tenni ennek az égető problémának közös megoldására. Értékes megegyezéseket értek el a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdésében. Ez a megegyezés a nagyhatalmak gazdasági és kulturális együttműködésének kívánatos fejlődésére vezethet. Valamennyi nemzet legforróbb vágya a békevágy — mondotta zárónyilatkozatában N. A. Bulganyin, a szovjet küldöttség vezetője. És valamenynyi békeszerető nemzet a genfi értekezlet folyamán újból meggyőződhetett arról, hogy a Szovjetunió legfelsőbb képviselőinek minden egyes lépését, minden javaslatát a nemzetközi feszültség enyhítésére, a világbéke biztosítására irányuló nemes törekvés vezérli Hazánk valamennyi kerületének városaiból és falvaiból szüntelenül érkeztek és továbbra is érkeznek hírek arról, hogy népünk feltétlenül és teljes szívvel támogatja a szovjet küldöttségnek az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére Genfben tett javaslatait, amelyek egyben a német kérdés békés megoldásának egyedüli reális útját jelentik. Hazánk dolgozói teljes mértékben a szovjet álláspont mellé állanak a leszerelés kérdésében és a tömegpusztító fegyverek eltiltásában, őszinte egyetértéssel üdvözölték Bulganyin elvtárs beszédeit, amelyekben a testvéri szocialista nagyhatalom hangját hallották, amely következetesen harcol az államok közötti bizalomért és megértésért. lom — a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország — kormányfőinek történelmi jelentőségű értkezlete. Az értekezlet eredményei, amelyhez a népek oly nagy reményeket fűztek, megfelelnek valamennyi ország népei várakozásának. A kormányfők Genfben 10 év után ismét megbeszélésekre ültek össze és ezek a megbeszélések kétségtelenül nagyfontosságú eseményként íródnak be a történelem lapjaira. Már maga a négyhatalmi értekezlet összehívásának ténye és azután a tárgyalások eredményei valamennyi békeszerető emberben bizonyosságot keltenek, hogy az együttműködés és a kölcsönös megértés szelleme, amely a genfi értekezleten megnyilvánult, a jövőben is az egész világ számára sikert hoz és újból felvirágoztatja a békés együttműködést. A négy nagyhatalom küldöttségei hat napig tartó szorgalmas munkájának a genfi értekezleten eredménye a kormányfők egyhangúlag elfogadott irányelvei a külügyminiszterek számára, akik október folyamán Genfben újabb tárgyalásokra ülnek össze az előterjesztett kérdésekről, hogy megtalálják e kérdések megoldásának módját. Az irányelvek a jelenlegi nemzetközi események legsürgetőbb kérdéseire vonatkoznak. 1. Az európai biztonság és Németország kérdésére, 2. A leszerelés kérdésére, 3. A Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdésére. A július 23-i záróülés folyamán, amelyen Edgár Faure, Franciaország miniszterelnöke elnökölt és egyes küldöttségek sajtóértekezletein este bejelentették : A július 23-i záróülést, amelyen a küldöttségek szűkebb összetételben vettek részt, 16 órakor kezdték meg és 19 óra 30 perckor fejezték be. A négy nagyhatalom kormányfői záróbeszédeket tartottak, amelyeknek jellemző vonása az együttműködés megszilárdítására és a kölcsönös kapcsolatok szorosabbá tételére irányuló törekvés volt. Anthony Eden, Nagy-Britannia miniszterelnöke, aki elsőnek szólalt fel, kijelentette, hogy az értekezlet azért hozott pozitív eredményeket, mert azt az együttműködés és a kölcsönös megértés szeileme uralta. Eden rámutatott, hogyha a nagyhatalmak a jövőben Is ezen értekezlet szellemében lógnak eljárni, akkor a mai reményteljes ígéretek az események további fejlődésében szilárd valósággá válnak. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának ^lnöke hangsúlyozta, hogy a genfi értekezlet új szakasz kezdetét jelenti a népek közötti kapcsolatokban. „Mindnyájan elismerjük az itt elfogadott határozatok nagy jelentőségét" — mondotta Bulganyin. „Ezek a határozatok új korszakot nyitnak meg a mi és népeink kapcsolataiban. Ezek a határozatok pozitív jelentőséggel fognak bírni más országokra nézve is, a világbéke megszilárdítására. Valamennyi nemzet legforróbb vágya a béke utáni vágy. A szovjet kormány minden szükséges erőfeszítést megtesz azért, hogy határozataink, amelyeknek célja a nemzetközi feszültség enyhítése és a világbéke megszilárdítása, valósággá váljanak. Ez moijkövettli, hogy türelmesen és lojálisán megtárgyaljuk azokat a kérdéseket, amelyeket meg kell tárgyalnunk és oldanunk. Ha valamenynyien az együttműködésnek abban a szellemében fogunk eljárni, amely itt Genfben uralkodott, akkor ez megbízható biztosítékot ad arra, hogy a nemes célt, — a béke megszilárdítását — elérjük és a népeknek nem kell aggódniuk jövőjük miatt." A Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszéde után D. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke tartott beszédet. Először is köszönetet mondott valamennyi küldöttség tagjainak és jókívánatait fejezte ki nekik munkájuk sikeres befejezéséhez. Eisenhower elnök rámutatott, hogy az értekezlet következtében a béke kilátásai világszerte megjavultak és a háború veszélye csökkent. Ha a jövő hónapokban és években népeink elmélyítik egymás kölcsönös megismerését és megértését ugyanúgy, ahogy mi ezen a héten elmélyítettük egymás kölcsönös megismerését, — jelentette ki az USA elnöke — ez megkönnyíti a további megegyezést kormányaink között. Edgár Faure, Franciaország miniszterelnöke is rámutatott, hógy meggyőződése szerint most az együttműködés és kölcsönös megegyezés szelleme kedvezően befolyásolja a nemzetközi kapcsolatokat és így megkönnyíti az eszközök megtalálását a kormányfők által elfogadott határozatok megvalósítására. Ezekkel a nyilatkozatokkal július 23-án 19 óra 30 perckor véget ért az értekezlet, amelynek nagy fontossága az egész világ békés jöi óje szempontjából kétségtelen. Reményteljes ígéret ez aira, hogy új korszakot kezdenek a nemzetek, kormányok és államok közötti kapcsolatokban — olyan korszak kezdete, amelyre az emberiség vágyakozva vár és amelynek haladását bizonyára termékeny munkával fogja támogatni a béke, a barátság és a megértés érdekében. A szovjet küldöttség sajtóértekezletén, amelyet július 23-án tartottak a genfi Sajtó-Házban, a genfi értekezlet eredményeinek kihirdetése után felhangzott valamennyi jelenlevő újságíró tapsa, tekintet nélkül nemzetiségükre és arra, hogy milyen lapot képviselnek. Az újságírók az elvégzett munka jóleső érzésével fogadták L. Iljicsovnak, a szovjet sajtószolgálat vezetőjének jó kívánatait egyrészt a négyhatalmi értekezlet eredme -ihez, másrészt az újságírók tudósítói tevékenységéhez. L. Iljicsov ugyancsa* köszönetét fejezte ki mindazoknak az újságíróknak, akik tárgyilagosan, becsületesen és a valósághoz híven világították meg olvasóik előtt az értekezlet lefolyását és így jelentős mértékben hozzájárultak sikeréhez. Mindannyiuknak szerencsés utat kívánt hazafelé és azt mondotta, hogy örül viszontlátásuknak a következő értekezleteken, amelyek a nemzetek közötti barátság és a világbéke megszilárdítására fognak irányulni. Ä kormányfők irányelvei a külügyminiszterek számára Franciaország, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kormányfői attól az óhajtól vezérelve, hogy hozzájáruljanak a nemzetközi feszültség csökkentéséhez és az államok közötti bizalom megszilárdításához, utasítják külügyminisztereiket, hogy folytassák a következő kérdések tanulmányozását, figyelembevéve azt az eszmecserét, amely a genfi értekezleten folyt, s javasoljanak hathatós eszközeket e kérdések megoldására, tekintetbe véve a Németország újraegyesítése és az európai biztonság problémája közötti szoros összefüggést és azt a tényt, hogy e problémák mindegyikének sikeres rendezése a béke megszilárdításának érdekét szolgálná: 1. EURÓPAI BIZTONSÁG ÉS NÉMETORSZÁG Abból a célból, hogy létrehozzák az európai biztonságot, kellő tekintettel valamennyi nemzet törvényes érdekeire, s az egyéni és kollektív önvédelemhez való alapvető jogára, a minisztereket utasítják, hogy vizsgálják meg az erre vonatkozó különböző javaslatokat, beleértve a következőket: Egy, Európára vagy Európa egy részére kiterjedő biztonsági paktumot, amely rendelkezést foglalna magában arra vonatkozóan, hogy a tagállamok kötelezik magukat: nem folyamodnak erőszakhoz és megtagadják a segélynyújtást az agresszoijpknak; fegyveres erők és fegyverzet korlátozását, ellenőrzését és felügyeletét, olyan övezet létesítését Kelet és Nyugat között, ahol a fegyveres erők elhelyezése kölcsönös megegyezésnek lesz alávetve és az e probléma megoldását érintő lehetséges javaslatok figyelembevételét. A kormányfők, felismerve kölcsönös felelősségüket a német kérdés rendezéséért és Németország újraegyesítéséért, megállapodtak abban, hogy a német kérdés rendezését és (Folytatás a 2. oldalon.)