Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)
1955-07-23 / 176. szám, szombat
4 UJSZ0 1955. július 24. A lengyel államünnep Az amerikai kongresszus tagjai a genfi értekezetről New York, július 22. (TASZSZ) — Az United Press hírügynökség közli, hogyan reagálnak a kongrésszus tagjai a genfi konferenciára. A szenátus külügyi bizottságának elnöke, George kijelentette, hogy a Szovjetunió hozzájárulása a német kérdésnek a tárgyalások első pontjaként való kezelésére „optimizmusra okot adó és igen fontos jelenség". Amennyiben Genfben valami eredményt érnek el, úgy annak elsősorban a német kérdésben, valamint a biztonsági egyezményekben kell megmutatkoznia. „Németország egyesítése azonban nehéz dió, hacsak az Egyesült Államok nem tesznek valamilyen jelentős engedményt." George szerint Németország egyesítésének az ideje még nem érkezett el, de a nagy 4 még foglalkozhat később is ezzel a problémával. George meg van győződve róla. hogy a Szovjetunió mindent megtesz a genfi konferencia sikere érdekében. Kijelentette, hogy nagy hatással van az az engedékeny légkör, amelyet a genfi értekezleten a szovjet delegáció teremtett meg. A kongresszus tagjai Genfből olyan értesüléseket kapnak, hogy a Szovjetunió a béke biztosításának elhatározásával kezdte meg a genfi tárgyalásokat. Dwight D. Eisenhower Varsó, július 22. (ČTK) — A lengyel dolgozók július 21-én töltötték meg először a Kultúra és Tudomány Palotájának óriási gyúléstermét, amikor ott tartották meg a lengyel államünnep alkalmából rendezett ünnepi akadémiájukat. Az akadémián részt vettek a különböző külföldi kormányküldöttségek, a diplomáciai testület, az Egyesült Lengyel Munkáspárt Központi Bizottságának tagjai, élén a párt első titkárával, Boleszlav Bieruttal. Az ünnepi akadémiát Boleszlav Bierut, az Egyesült Lengyel Munkáspárt első titkára nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy július 22-e mindenkinek az ünnepe, akik hozzájárultak a szoOj Delhi (ADNÍ) — Nehru indiai miniszterelnök egy sajtóértekezlet alkalmával arra a kérdésre, hogy milyen reményeket fűz a genfi értekezlethez, azt válaszolta, hogy a konferenciának az együttműködés barátságos légkörét kell megteremtenie és abból az alapelvből kell kiindulnia, hogy a vitás kérdéseket tárgyalások alapján oldja meg. Nehru szerint a genfi konferenciának nem szabad megfeledkeznie a Távol-Kelet kérdéseiről sem. Ezeket a kérdéseket azonban a Kínai Népköztársaság részvétele nélkül nem lehet eredményesen megtárgyalni. Az indiai miniszterelnök ezután az indokínai helyzetre tért át és hang- I súlyczta, hogy a múlt évi genfi megegyezéseket minden oldalról őszintén teljesíteni kell. A dél-vietnami kormánynak arra az állítására, hogy ők i cializmus építéséhez Lengyelországban. Az idei tizenegyedik évforduló azonban különös jelentőséget nyer azáltal, hogy ebből az alkalomból átvették a Kultúra- és Tudomány Palotáját, a Szovjetunió ajándékát, a Lengyelország és a Szovjetunió közötti testvéri kapcsolatok gyönyörű szimbólumát. A genfi tárovalásokról megemlékezve Bierut hangsúlyozta, hogy a lengyel nép nagy érdeklődéssel kíséri a tárgyalások folyamatát és sok sikert kíván. A. Zawadzki. az államtanács elnöke beszámolójában azokkal a sikerekkel foglalkozott, amelyeket a szabad lengyel nép ért el a szocializmus | tavaly a genfi megegyezést nem írták alá, tehát ez rájuk nem kötelező, Nehru hangsúlyozta, hogy Dél-Vietnamot is kötik a megegyezések, mert nevében tavaly Franciaország írta alá a megegyezéseket. Végül Nehru élesen fordult az olyan külföldi hangok ellen, amelyek a portugál gyarmati érdekeket támogatják Goában és kifejezte meggyőződését, hogy a portugál kormány Gcában előbb-utóbb vereséget szenved. Legújabb jelentések szerint a japán miniszterelnök is csatlakozott Nehru ajánlatához, hogy a nagyhatalmak mielőbb tartsanak a genfihez hasonló I értekezletet'a Távol-Kelet kérdéseinek megoldására, mert — hangsúlyozta a japán miniszterelnök, •— „a jelenlegi ellentétek Kelet és Nyugat között igen súlyosan nehezednek Japánra". ismerete biztosítja betartásukat a tagok milliói által és ellenőrzésüket a mindennapi életben. Cikkünkben az alapszabályok legfontosabb, elvi jelentőségű rendelkezéseit ismertetjük. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom alapelvei A szakszervezetek működésének irányvonala elvben változatlan marad. A szakszervezetek a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedéséért harcolnak és az elért eredményeket biztosítják. A kapitalista rendszerben a szakszervezetek a kizsákmányolás, bércsökkentés, elbocsátás és nyomor elleni harcra szervezték a dolgozókat. Egyúttal arra tanították a munkásokat, hogy a gazdasági harcot egybe kell kötniök a politikai küzdelemmel, a burzsoá hatalom megdöntésére és a ddlgozók hatalmának megvalósítására irányuló küzdelemmel, mert a dolgozók szebb és boldogabb jövőjét csak a proletárdiktatúra valósíthatja meg. A népi demokráciában természetesen változik a szakszervezetek helyzete, mert hiszen a munkásosztály hatalmi helyzete is lényegesen változik. Az alapszabályok ezt az alapvető körülményt leszögezik a bevezető részben, amely rövid és tömör mondatokban vázolja fel szocializmust építő államunk jellegzetességét: hazánkban lényegében megszűnt až embernek ember által való kizsákmányolása, nincs munkanélküliség, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonala építésének tizenegy esztendeje alatt. A Kultúra és a Tudomány Palotája, amely, mint ismeretes, a Szovjetunió ajándéka a lengyel népnek, 230 méter magas épület, amelynek köbtartalma 817 500 köbméter, összes helyiségeinek területe 113 600 négyzetméter. A gyűlésterem 3500 személyt fogad be. Az épületben vannak előadó termek, dolgozószobák, kabinettek, múzeumok, két mozi, hangversenyterem. színház, gyermekszinház, tornaterem, úszómedence és még egy sereg más helyiség. Az épületet a Szovjetunió szakerőinek vezetése alatt három év és két hónap alatt építették | fel. Külföldi hírek Angliában a legújabb hivatalos jelentés szerint a létfenntartási költségek hivatalos mutatószáma a májusi 147-ről júniusban 150-re emelkedett az 1947. évi 100-zal szemben. A szakszervezetek számítása szerint azonban 1947. óta a munkáscsaládok létfenntartási költségei nem 50, hanem 70—80 százalékkal emelkedtek. Indiában a monszun-esők beálltával újra óriási áradásokról érkezik hír. 1500 négyzetkilométernyi területet öntöttek el a medrükből kilépett folyók, ami 1 200 000 embert veszélyeztet. Sukarno indonéz köztársasági elnök Mekkába vezető útján Kairóba érkezett. Az egyiptomi újságírók előtt hangoztatta Egyiptom és Indonézia imperializmus elleni közös harcának fontosságát. Nyugat-Németországban Sylt-sziget fölött két brit lökhajtásos vadászgép lezuhant. A pilóták ejtőernyővel megmenekültek. A genfi , .legmagasabb szintű" konferencián három miniszterelnök: a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország miniszterelnökei, valamint — az Amerikai Egyesült Államok részéről — az államelnök, aki egyben miniszterelnök is, vesznek részt. Eisenhowert csak a második világháború kitörése ragadta ki az ismeretlenség homályából. Addig az Egyesült Államok hadseregének egyszerű csapattisztje volt, akit Amerikában csak azért ismertek, mert a hadsereg rugby-csapatának volt a vezetője. Karrierje azzal kezdődött, hogy meghívták a vezérkarba és a Fülöp-szigetek védelmének előkészítését bízták rá, ahol a koreai háborúban hírhedté vált MacArthur tábornoknak vo't az alárendeltje. Majd az Egyesült Államok hadügyminiszterének lett a bizalmasa, aki 1942-ben az addig még ismeretlen tábornokot nevezte ki az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnokává. Mikor aztán — a második front megnyitása céljából — megszervezték a közös angol-amerikai főparancsnokságot, annak élére- Eisenhowert állították. Eisenhower, akkor még mint egyszerű katona, természetesnek találta a második front azonnali megnyitását, de azt Churchill és a többi angol-amerikai imperialisták mesterkedései miatt.nem tudta keresztülvinni. Lassan, természetesen Eisenhower is beletanult a „magas politikába" és hovatovább ö is úgy vezette a hadműveleteket, hogy a káp>szta megmaradjon és a kecske is jóllakjék, vagyis megsemmisüljenek a fasiszták, de a lehetőség szerint a Szovjetunió is minél jobban elvérezzen. Az 1944. év június 6-án megindított invázió jól előkészített hadművelet volt, de a németek gyenge ellenállása azt is megmutatta, hogy a második frontot tisztán katonai szempontból már régen meg lehetett volna indítani. így Eisenhower, mint főparancsnok könnyen szerezte a babérokat, sőt mikor 1944 decemberében a németek ardennei támadása következtében az angol-amerikai csapatok nehéz helyzetbe jutottak, a Szovjetunió — Churchill kérésére — meggyorsítva elindított nagy téli támadása kihúzta őket, s így Eisenhowert is a kátyúbó L. Eisenhower tehát mint a nagy győző jelenhetett meg Berlinben a potsdami tárgyalásokon s ez az Egyesült Államokban kétségkívül fennálló nagy népszerűségének az alapja. Eisenhower „politikai fejlődése" a háború után sem állott meg. E'ső főparancsnoka lett a Szov/etunió ellen támadó célzattal megszervezett atlanti haderőnek, majdpedig — további politikai karrierje érdekében — erről lemondva a New York-i Columbiaegyetem rektori székébe ült. A republikánus párt, költséget nem kímélve, Eisenhowert fogta be szekerébe, hogy mint elnökjelölt a pártot a demokraták fölötti győzelemhez segítse. A számítás bevált és 1953 eleje óta Eisenhower nemcsak az Egyesült Államok elnöke, de egyben a milliárdosok kormányának \ miniszterelnöke is. A katonai, tudományos, gazdasági és politikai körökkel való jó Itapcsolatain kívül Eisenhower hangsúlyozottan támaszkodik az egyházakra és egyetlen nyilvános szereplésnél sem mulasztja el hangsúlyozni hívő mivoltát. Genfi megnyitó beszédében is, bár módjában lett volna egyszer s mindenkorra elvetni a mindenféle tömegpusztító fegyverek használatát, inkább arra szor tkozott, hogy kijelentse: „az emberiség imádkozni log, hogy valóban eljussunk a béke útjára." minősége és társadalmi fontossága szerinti díjazást, őrködik a normák helyes érvényesítése felett és támogatja a progresszív jutalmazás kifizetését. Továbbá az üzemek vezetőségeivel kollektív szerződéseket köt, s azoknak teljesítését szervezi. Segítséget nyújt a dolgozóknak szaktudásuk kiegészítésében, gondoskodik a legfejlettebb technika, főleg a szovjet technika bevezetéséről. Ellenőrzi az üzemekben a biztonsági rendszabályokat és berendezéseket, a dolgozók egészségügyi védelmét, részt vesz a munkaviszonyokból eredő perek elintézésében. Kezeli az alkalmazottak betegsegélyzését, átmeneti munkaképtelenség esetén táppénzt fizet, gondoskodik az egészségügyi szervezet tökéletesítéséről, kórházakat és szanatóriumokat épít a dolgozók számára, kölcsönös segélypénztárakat létesít. A lakásépítési. terv teljesítését, az étkezdék, üzletek, kommunális szolgáltatások tömeges ellenőrzését szervezi és beleszólása van az üzemi lakások elosztásába is. Szervezi a dolgozók között a kulturális tömegmunkát és a politikai nevelő tevékenységet, segítséget nyújt az általános műveltség megszerzéséhez, kultúrházakat, klubokat, könyvtárakat és egyéb kulturális intézményeket létesít, tárpogatja a nénmúvészetet, közművelődést, testnevelést, sportot és turisztikát. ' Gondoskodik az asszonyok munkaés szociális viszonyainak javításáról, segítséget nyújt a nők termelési, állami és közéleti bekapcsolódásához és részt vesz a gyermekek szocialista nevelésében. Végül munka-, szociális és kulturális ügyekben a dolgozók neírfolyamesés a New-York-i tőzsdén a genfi események hatására A Times New York-i tudósítója jelenti: A New York-i értéktőzsdén jelentékeny árfolyamesések indultak meg. Főként a katonai megrendelésekkel foglalkozó vállalatok részvényei gyengültek a genfi konferencia hatásának tulajdonított „enyhébb békepánik" következtében, — ahogy egy tőzsdeügynök mondotta. Repülőgép- és hajóépítőgyárak részvényei kezdték a hanyatlást, amely csakhamar magával ragadta a többi papírokat. A Daily Telegraph New York-1 jelentése szerint heves eladási hullám borította el a New York-i értéktőzsdét olyan vélemény következtében, hogy bármely genfi elintézést a kormánymegrendelések csökkentése vet majd. köA Szovjetunióban ebben az évben további ötvenöt élelmezési üzemet helyeztek működésbe. Ezek közül 34 üzem tejtermékeket állít elő. Moszkvában a napokban kezdi meg a termelést a legnagyobb tejkombinát, amely, naponta 540 tonna tejet dolgoz fel. Súlyos provokáció Dél-Vietnamban a nemzetközi ellenőrző bizottság ellen (TASZSZ) — Dél-Vietnamban fokozódik a genfi megállapodások aláaknázására irányuló provokációs hadjárat. Július 20-án, a vietnami hadműveletek beszüntetéséről szóló genfi megállapodások aláírásának évfordulóján Szaigonban felelőtlen elemek gyalázatos provokációt hajtottak végre. A vietnami nemzetközi ellenőrző bizottság tagjait sértegető tömeg betört abba a szállodába, ahol a nemzetközi ellenőrző bizottság székel. A botokkal és kövekkel felfegyverzett betolakodók mindent elpusztítottak, ami a kezük ügyébe került. Abból a szállodai szobából, amelyben Deszai, a nemzetközi ellenőrző bizottság elnöke lakik, elhurcoltak minden okmányt és az elnök személyes tulajdonát kfcpező tárgyakat, magát az indiai képviselőt pedig tettleg bántalmazták. A szakszervezetek új alapszabályainak jelentősége vezetek tagjaikat arra nevelik, hogy a munkához, a társadalmi tulajdonhoz szocialista viszonyba kerüljenek, előA III. Szakszervezeti Kongresszus tanácskozása arra az időre esett, amikor köztársaságunk dolgozói hazánknak a dicső szovjet hadsereg által való felszabadítását tizedszer ünnepelték. Az elmúlt tíz esztendő folyamán dolgozó népünk a Nemzeti Frontba tömörülve, a CSKP vezetésével és a Szovjetunió testvéri segítségével nagy eredményeket ért el, felépítette és megerősítette népi demokratikus államunkat és eredményesen folytatta a szocializmus alapjainak építését. Az eddig elért eredményekből kialakult helyzetben, valamint a CSKP X. kongresszusán kitűzött további célok elérésének érdekében nagy fontossággal bír a szakszervezetek működésének megjavítása és hatáskörének kiterjesztése. A szakszervezetek időszerű feladata ugyanis abban áll, hogy az ipari és mezőgazdasági termelés további fellendülésének érdekében az eddigieknél hatékonyabban mozgósítsák a dolgozó tömegek millióinak minden alkotóerejét. E feladat eredményes teljesítésének útját elemezte a III. Szakszervezeti Kongresszus és a feladat megszervezését a kongresszus által elfogadott alapszabályok biztosítják. Az alapszabályok a szakszervezetek belső, minden tagra és funkcionáriusra egyaránt kötelező törvényét képezik. Kitűzik a szakszervezeti munka megjavításának útját. Természetes tehát, hogy az alapszabályok tartalmával meg kell ismerkednie minden szakszervezeti tagnak, mert csak azok egyre emelkedik. Alkotmányunk minden polgárnak a munkára, művelődésre, szabadságra, betegápolásra és nyugdíjra való jogát biztosítja. Biztosítva van a nők egyenjogúsága és a dolgozók, valamint a népi demokratikus rendszer megszilárdításának érdekében, törvényeink a szólásszabadságot, sajtószabadságot és a szervezkedési szabadságot is biztosítják. E szabadságjogokon alapul a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom is, mely az uralkodó munkásosztály legnagyobb tömegszervezete. A mondottakból az következik, hogy a szakszervezetek alapvető feladatát, a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedéséért vívott harcot, a változott viszonyokban csak egy irányban lehet vezetni: a dolgozó tömegeket harcba kell vinni a nemzetgazdaság további fejlődéséért, a népi demokratikus állam megszilárdításáért, a termelési feladatok túlteljesítéséért és a dolgozókat nevelni kell arra, hogy a termelési eszközökkel, hazánk természeti és ipari gazdagságaival jól gazdálkodjanak. A dolgozók államában a szakszervezetek ily módon biztosítják a nép jobb és gazdagabb életét. E cél érdekében a szakszervezetek az önkéntesség alapján tömörítik egységbe a munkásokat és a többi dolgozókat, foglalkozási ágazatokra, politikai nézetekre, nemzetiségre, vallásra, nemre és fajra való tekintet nélkül. A szakszervezetek a soraikban tömörülő dolgozók millióira elsősorban nevelő hatást gyakorolnak. A szakszerviyyaíűlUMayuivaL az. aiiaiii cnTjiiocy^ivel szemben fokozzák, szocialista hazafiasságukat és hazánkhoz való odaadásukat és hűségüket elmélyítsék, a proletár nemzetköziség jegyében a Szovjetunió és a béketábor minden nemzete iránti hűségüket szilárdítsák a nemzetközi munkásmozgalom egységéért, a tartós világbékéért és demokráciáért küzdjenek. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tehát a szocializmus építésének korszakában nevelő szervezet, melynek feladatát V. I. Lenin így szabta meg: „Nem állami szervezet, nem kötelező szervezet, hanem nevelőszervezet, mely vonzza és neveli a tömegeket, az igazgatás iskolája, a gazdálkodás iskolája, a kommunizmus iskolája." Működésének alapvető módszere a tömegek meggyőzése, a bírálat és önbírálat és az alkotó kezdeményezés kifejlesztése. A szakszervezeti tagság jelentősége A szakszervezeti tagság jelentősége nyilvánvalóvá válik, ha megismételjük a szakszervezetek gazdasági és egyéb tevékenységének, az alapszabályokban foglalt felsorolását: Szervezi a munkások és többi alkalmazottak szocialista versenyét a terv teljesítéséért, a termelékenység emeléséért, a termékek jobb minőségéért, (az önköltség csökkentéséért. Részt vesz a dolgozók munkabéreinek tervezésében és rendezésében, a fizetési rendszerek kidolgozásában, ellenőrzi az érdem, a munka mennyisége és Nehru: Nem szabad megfeledkezni a Távol-Keletről sem