Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-23 / 176. szám, szombat

4 UJSZ0 1955. július 24. A lengyel államünnep Az amerikai kongresszus tagjai a genfi értekezetről New York, július 22. (TASZSZ) — Az United Press hírügynökség közli, hogyan reagálnak a kongrésszus tagjai a genfi konferenciára. A szenátus kül­ügyi bizottságának elnöke, George kijelentette, hogy a Szovjetunió hoz­zájárulása a német kérdésnek a tár­gyalások első pontjaként való kezelé­sére „optimizmusra okot adó és igen fontos jelenség". Amennyiben Genfben valami eredményt érnek el, úgy an­nak elsősorban a német kérdésben, valamint a biztonsági egyezmények­ben kell megmutatkoznia. „Németor­szág egyesítése azonban nehéz dió, hacsak az Egyesült Államok nem tesznek valamilyen jelentős enged­ményt." George szerint Németország egyesítésének az ideje még nem ér­kezett el, de a nagy 4 még foglalkoz­hat később is ezzel a problémával. George meg van győződve róla. hogy a Szovjetunió mindent megtesz a gen­fi konferencia sikere érdekében. Ki­jelentette, hogy nagy hatással van az az engedékeny légkör, amelyet a gen­fi értekezleten a szovjet delegáció teremtett meg. A kongresszus tagjai Genfből olyan értesüléseket kapnak, hogy a Szovjet­unió a béke biztosításának elhatáro­zásával kezdte meg a genfi tárgyalá­sokat. Dwight D. Eisenhower Varsó, július 22. (ČTK) — A lengyel dolgozók július 21-én töltötték meg először a Kultúra és Tudomány Palo­tájának óriási gyúléstermét, amikor ott tartották meg a lengyel állam­ünnep alkalmából rendezett ünnepi akadémiájukat. Az akadémián részt vettek a különböző külföldi kormány­küldöttségek, a diplomáciai testület, az Egyesült Lengyel Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagjai, élén a párt első titkárával, Boleszlav Bieruttal. Az ünnepi akadémiát Boleszlav Bie­rut, az Egyesült Lengyel Munkáspárt első titkára nyitotta meg, aki hang­súlyozta, hogy július 22-e mindenkinek az ünnepe, akik hozzájárultak a szo­Oj Delhi (ADNÍ) — Nehru indiai mi­niszterelnök egy sajtóértekezlet alkal­mával arra a kérdésre, hogy milyen reményeket fűz a genfi értekezlethez, azt válaszolta, hogy a konferenciának az együttműködés barátságos légkö­rét kell megteremtenie és abból az alapelvből kell kiindulnia, hogy a vi­tás kérdéseket tárgyalások alapján oldja meg. Nehru szerint a genfi kon­ferenciának nem szabad megfeledkez­nie a Távol-Kelet kérdéseiről sem. Ezeket a kérdéseket azonban a Kínai Népköztársaság részvétele nélkül nem lehet eredményesen megtárgyalni. Az indiai miniszterelnök ezután az indokínai helyzetre tért át és hang- I súlyczta, hogy a múlt évi genfi meg­egyezéseket minden oldalról őszintén teljesíteni kell. A dél-vietnami kor­mánynak arra az állítására, hogy ők i cializmus építéséhez Lengyelországban. Az idei tizenegyedik évforduló azon­ban különös jelentőséget nyer azál­tal, hogy ebből az alkalomból átvették a Kultúra- és Tudomány Palotáját, a Szovjetunió ajándékát, a Lengyelor­szág és a Szovjetunió közötti test­véri kapcsolatok gyönyörű szimbólu­mát. A genfi tárovalásokról megem­lékezve Bierut hangsúlyozta, hogy a lengyel nép nagy érdeklődéssel kíséri a tárgyalások folyamatát és sok si­kert kíván. A. Zawadzki. az államtanács elnö­ke beszámolójában azokkal a sike­rekkel foglalkozott, amelyeket a sza­bad lengyel nép ért el a szocializmus | tavaly a genfi megegyezést nem ír­ták alá, tehát ez rájuk nem kötelező, Nehru hangsúlyozta, hogy Dél-Viet­namot is kötik a megegyezések, mert nevében tavaly Franciaország írta alá a megegyezéseket. Végül Nehru élesen fordult az olyan külföldi hangok ellen, amelyek a por­tugál gyarmati érdekeket támogatják Goában és kifejezte meggyőződését, hogy a portugál kormány Gcában előbb-utóbb vereséget szenved. Legújabb jelentések szerint a ja­pán miniszterelnök is csatlakozott Neh­ru ajánlatához, hogy a nagyhatalmak mielőbb tartsanak a genfihez hasonló I értekezletet'a Távol-Kelet kérdéseinek megoldására, mert — hangsúlyozta a japán miniszterelnök, •— „a jelenlegi ellentétek Kelet és Nyugat között igen súlyosan nehezednek Japánra". ismerete biztosítja betartásukat a ta­gok milliói által és ellenőrzésüket a mindennapi életben. Cikkünkben az alapszabályok legfontosabb, elvi jelen­tőségű rendelkezéseit ismertetjük. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom alapelvei A szakszervezetek működésének irányvonala elvben változatlan marad. A szakszervezetek a dolgozók életszín­vonalának állandó emelkedéséért har­colnak és az elért eredményeket biz­tosítják. A kapitalista rendszerben a szakszervezetek a kizsákmányolás, bércsökkentés, elbocsátás és nyomor elleni harcra szervezték a dolgozókat. Egyúttal arra tanították a munkáso­kat, hogy a gazdasági harcot egybe kell kötniök a politikai küzdelemmel, a burzsoá hatalom megdöntésére és a ddlgozók hatalmának megvalósítására irányuló küzdelemmel, mert a dolgo­zók szebb és boldogabb jövőjét csak a proletárdiktatúra valósíthatja meg. A népi demokráciában természete­sen változik a szakszervezetek hely­zete, mert hiszen a munkásosztály hatalmi helyzete is lényegesen válto­zik. Az alapszabályok ezt az alapvető körülményt leszögezik a bevezető részben, amely rövid és tömör mon­datokban vázolja fel szocializmust épí­tő államunk jellegzetességét: hazánk­ban lényegében megszűnt až ember­nek ember által való kizsákmányolása, nincs munkanélküliség, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonala építésének tizenegy esztendeje alatt. A Kultúra és a Tudomány Palotája, amely, mint ismeretes, a Szovjetunió ajándéka a lengyel népnek, 230 mé­ter magas épület, amelynek köbtar­talma 817 500 köbméter, összes he­lyiségeinek területe 113 600 négyzet­méter. A gyűlésterem 3500 személyt fogad be. Az épületben vannak előadó termek, dolgozószobák, kabinettek, múzeumok, két mozi, hangversenyte­rem. színház, gyermekszinház, torna­terem, úszómedence és még egy se­reg más helyiség. Az épületet a Szov­jetunió szakerőinek vezetése alatt há­rom év és két hónap alatt építették | fel. Külföldi hírek Angliában a legújabb hivatalos je­lentés szerint a létfenntartási költ­ségek hivatalos mutatószáma a máju­si 147-ről júniusban 150-re emelke­dett az 1947. évi 100-zal szemben. A szakszervezetek számítása szerint azonban 1947. óta a munkáscsaládok létfenntartási költségei nem 50, hanem 70—80 százalékkal emelkedtek. Indiában a monszun-esők beálltával újra óriási áradásokról érkezik hír. 1500 négyzetkilométernyi területet ön­töttek el a medrükből kilépett folyók, ami 1 200 000 embert veszélyeztet. Sukarno indonéz köztársasági elnök Mekkába vezető útján Kairóba érke­zett. Az egyiptomi újságírók előtt hangoztatta Egyiptom és Indonézia im­perializmus elleni közös harcának fon­tosságát. Nyugat-Németországban Sylt-sziget fölött két brit lökhajtásos vadászgép lezuhant. A pilóták ejtőernyővel meg­menekültek. A genfi , .legmagasabb szintű" kon­ferencián három miniszterelnök: a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Fran­ciaország miniszterelnökei, valamint — az Amerikai Egyesült Államok ré­széről — az államelnök, aki egyben miniszterelnök is, vesznek részt. Eisenhowert csak a második világ­háború kitörése ragadta ki az isme­retlenség homályából. Addig az Egye­sült Államok hadseregének egyszerű csapattisztje volt, akit Amerikában csak azért ismertek, mert a hadsereg rugby-csapatának volt a vezetője. Kar­rierje azzal kezdődött, hogy meghív­ták a vezérkarba és a Fülöp-szigetek védelmének előkészítését bízták rá, ahol a koreai háborúban hírhedté vált MacArthur tábornoknak vo't az alá­rendeltje. Majd az Egyesült Államok hadügyminiszterének lett a bizalmasa, aki 1942-ben az addig még ismeretlen tábornokot nevezte ki az Európában állomásozó amerikai csapatok parancs­nokává. Mikor aztán — a második front megnyitása céljából — meg­szervezték a közös angol-amerikai fő­parancsnokságot, annak élére- Eisen­howert állították. Eisenhower, akkor még mint egyszerű katona, természe­tesnek találta a második front azon­nali megnyitását, de azt Churchill és a többi angol-amerikai imperialisták mesterkedései miatt.nem tudta keresz­tülvinni. Lassan, természetesen Eisen­hower is beletanult a „magas politi­kába" és hovatovább ö is úgy vezette a hadműveleteket, hogy a káp>szta megmaradjon és a kecske is jóllak­jék, vagyis megsemmisüljenek a fa­siszták, de a lehetőség szerint a Szov­jetunió is minél jobban elvérezzen. Az 1944. év június 6-án megindí­tott invázió jól előkészített hadmű­velet volt, de a németek gyenge el­lenállása azt is megmutatta, hogy a második frontot tisztán katonai szempontból már régen meg lehetett volna indítani. így Eisenhower, mint főparancsnok könnyen szerezte a ba­bérokat, sőt mikor 1944 decemberé­ben a németek ardennei támadása következtében az angol-amerikai csa­patok nehéz helyzetbe jutottak, a Szovjetunió — Churchill kérésére — meggyorsítva elindított nagy téli tá­madása kihúzta őket, s így Eisenho­wert is a kátyúbó L. Eisenhower tehát mint a nagy győ­ző jelenhetett meg Berlinben a pots­dami tárgyalásokon s ez az Egyesült Államokban kétségkívül fennálló nagy népszerűségének az alapja. Eisenhower „politikai fejlődése" a háború után sem állott meg. E'ső főparancsnoka lett a Szov/etunió ellen támadó célzattal megszervezett atlan­ti haderőnek, majdpedig — további politikai karrierje érdekében — erről lemondva a New York-i Columbia­egyetem rektori székébe ült. A re­publikánus párt, költséget nem kímél­ve, Eisenhowert fogta be szekerébe, hogy mint elnökjelölt a pártot a de­mokraták fölötti győzelemhez segít­se. A számítás bevált és 1953 eleje óta Eisenhower nemcsak az Egyesült Államok elnöke, de egyben a mil­liárdosok kormányának \ miniszterel­nöke is. A katonai, tudományos, gazdasági és politikai körökkel való jó Itapcso­latain kívül Eisenhower hangsúlyo­zottan támaszkodik az egyházakra és egyetlen nyilvános szereplésnél sem mulasztja el hangsúlyozni hívő mivol­tát. Genfi megnyitó beszédében is, bár módjában lett volna egyszer s mindenkorra elvetni a mindenféle tö­megpusztító fegyverek használatát, in­kább arra szor tkozott, hogy kijelent­se: „az emberiség imádkozni log, hogy valóban eljussunk a béke útjá­ra." minősége és társadalmi fontossága szerinti díjazást, őrködik a normák helyes érvényesítése felett és támo­gatja a progresszív jutalmazás kifize­tését. Továbbá az üzemek vezetősé­geivel kollektív szerződéseket köt, s azoknak teljesítését szervezi. Segítséget nyújt a dolgozóknak szak­tudásuk kiegészítésében, gondoskodik a legfejlettebb technika, főleg a szov­jet technika bevezetéséről. Ellenőrzi az üzemekben a biztonsági rendsza­bályokat és berendezéseket, a dolgo­zók egészségügyi védelmét, részt vesz a munkaviszonyokból eredő perek el­intézésében. Kezeli az alkalmazottak betegse­gélyzését, átmeneti munkaképtelenség esetén táppénzt fizet, gondoskodik az egészségügyi szervezet tökéletesítésé­ről, kórházakat és szanatóriumokat épít a dolgozók számára, kölcsönös segélypénztárakat létesít. A lakásépí­tési. terv teljesítését, az étkezdék, üz­letek, kommunális szolgáltatások tö­meges ellenőrzését szervezi és bele­szólása van az üzemi lakások elosztá­sába is. Szervezi a dolgozók között a kultu­rális tömegmunkát és a politikai ne­velő tevékenységet, segítséget nyújt az általános műveltség megszerzésé­hez, kultúrházakat, klubokat, könyv­tárakat és egyéb kulturális intézmé­nyeket létesít, tárpogatja a nénmúvé­szetet, közművelődést, testnevelést, sportot és turisztikát. ' Gondoskodik az asszonyok munka­és szociális viszonyainak javításáról, segítséget nyújt a nők termelési, ál­lami és közéleti bekapcsolódásához és részt vesz a gyermekek szocialista nevelésében. Végül munka-, szociális és kulturális ügyekben a dolgozók ne­írfolyamesés a New-York-i tőzsdén a genfi események hatására A Times New York-i tudósítója je­lenti: A New York-i értéktőzsdén jelen­tékeny árfolyamesések indultak meg. Főként a katonai megrendelésekkel foglalkozó vállalatok részvényei gyen­gültek a genfi konferencia hatásának tulajdonított „enyhébb békepánik" kö­vetkeztében, — ahogy egy tőzsde­ügynök mondotta. Repülőgép- és ha­jóépítőgyárak részvényei kezdték a hanyatlást, amely csakhamar magával ragadta a többi papírokat. A Daily Telegraph New York-1 je­lentése szerint heves eladási hullám borította el a New York-i értéktőzs­dét olyan vélemény következtében, hogy bármely genfi elintézést a kor­mánymegrendelések csökkentése vet majd. kö­A Szovjetunióban ebben az évben további ötvenöt élelmezési üzemet he­lyeztek működésbe. Ezek közül 34 üzem tejtermékeket állít elő. Moszk­vában a napokban kezdi meg a terme­lést a legnagyobb tejkombinát, amely, naponta 540 tonna tejet dolgoz fel. Súlyos provokáció Dél-Vietnamban a nemzetközi ellenőrző bizottság ellen (TASZSZ) — Dél-Vietnamban foko­zódik a genfi megállapodások aláak­názására irányuló provokációs had­járat. Július 20-án, a vietnami hadműve­letek beszüntetéséről szóló genfi meg­állapodások aláírásának évfordulóján Szaigonban felelőtlen elemek gyaláza­tos provokációt hajtottak végre. A vietnami nemzetközi ellenőrző bizott­ság tagjait sértegető tömeg betört abba a szállodába, ahol a nemzetközi ellenőrző bizottság székel. A botokkal és kövekkel felfegyverzett betolako­dók mindent elpusztítottak, ami a ke­zük ügyébe került. Abból a szállodai szobából, amelyben Deszai, a nemzet­közi ellenőrző bizottság elnöke lakik, elhurcoltak minden okmányt és az el­nök személyes tulajdonát kfcpező tár­gyakat, magát az indiai képviselőt pe­dig tettleg bántalmazták. A szakszervezetek új alapszabályainak jelentősége vezetek tagjaikat arra nevelik, hogy a munkához, a társadalmi tulajdonhoz szocialista viszonyba kerüljenek, elő­A III. Szakszervezeti Kongresszus tanácskozása arra az időre esett, ami­kor köztársaságunk dolgozói hazánk­nak a dicső szovjet hadsereg által va­ló felszabadítását tizedszer ünnepel­ték. Az elmúlt tíz esztendő folyamán dolgozó népünk a Nemzeti Frontba tömörülve, a CSKP vezetésével és a Szovjetunió testvéri segítségével nagy eredményeket ért el, felépítette és megerősítette népi demokratikus álla­munkat és eredményesen folytatta a szocializmus alapjainak építését. Az eddig elért eredményekből kiala­kult helyzetben, valamint a CSKP X. kongresszusán kitűzött további célok elérésének érdekében nagy fontosság­gal bír a szakszervezetek működésé­nek megjavítása és hatáskörének ki­terjesztése. A szakszervezetek idősze­rű feladata ugyanis abban áll, hogy az ipari és mezőgazdasági termelés további fellendülésének érdekében az eddigieknél hatékonyabban mozgósítsák a dolgozó tömegek millióinak minden alkotóerejét. E feladat eredményes teljesítésének útját elemezte a III. Szakszervezeti Kongresszus és a fel­adat megszervezését a kongresszus által elfogadott alapszabályok biztosít­ják. Az alapszabályok a szakszervezetek belső, minden tagra és funkcionárius­ra egyaránt kötelező törvényét képe­zik. Kitűzik a szakszervezeti munka megjavításának útját. Természetes te­hát, hogy az alapszabályok tartalmával meg kell ismerkednie minden szak­szervezeti tagnak, mert csak azok egyre emelkedik. Alkotmányunk min­den polgárnak a munkára, művelődés­re, szabadságra, betegápolásra és nyugdíjra való jogát biztosítja. Bizto­sítva van a nők egyenjogúsága és a dolgozók, valamint a népi demokra­tikus rendszer megszilárdításának ér­dekében, törvényeink a szólásszabad­ságot, sajtószabadságot és a szervez­kedési szabadságot is biztosítják. E szabadságjogokon alapul a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalom is, mely az uralkodó munkásosztály legnagyobb tömegszervezete. A mondottakból az következik, hogy a szakszervezetek alapvető feladatát, a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedéséért vívott harcot, a válto­zott viszonyokban csak egy irányban lehet vezetni: a dolgozó tömegeket harcba kell vinni a nemzetgazdaság további fejlődéséért, a népi demokra­tikus állam megszilárdításáért, a ter­melési feladatok túlteljesítéséért és a dolgozókat nevelni kell arra, hogy a termelési eszközökkel, hazánk termé­szeti és ipari gazdagságaival jól gaz­dálkodjanak. A dolgozók államában a szakszervezetek ily módon biztosítják a nép jobb és gazdagabb életét. E cél érdekében a szakszervezetek az önkéntesség alapján tömörítik egy­ségbe a munkásokat és a többi dol­gozókat, foglalkozási ágazatokra, po­litikai nézetekre, nemzetiségre, vallás­ra, nemre és fajra való tekintet nél­kül. A szakszervezetek a soraikban tö­mörülő dolgozók millióira elsősorban nevelő hatást gyakorolnak. A szakszer­viyyaíűlUMayuivaL az. aiiaiii cnTjiiocy^i­vel szemben fokozzák, szocialista ha­zafiasságukat és hazánkhoz való oda­adásukat és hűségüket elmélyítsék, a proletár nemzetköziség jegyében a Szovjetunió és a béketábor minden nemzete iránti hűségüket szilárdítsák a nemzetközi munkásmozgalom egy­ségéért, a tartós világbékéért és de­mokráciáért küzdjenek. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom tehát a szocializmus építésének korszakában nevelő szervezet, mely­nek feladatát V. I. Lenin így szabta meg: „Nem állami szervezet, nem kö­telező szervezet, hanem nevelőszerve­zet, mely vonzza és neveli a töme­geket, az igazgatás iskolája, a gaz­dálkodás iskolája, a kommunizmus is­kolája." Működésének alapvető mód­szere a tömegek meggyőzése, a bírá­lat és önbírálat és az alkotó kezde­ményezés kifejlesztése. A szakszervezeti tagság jelentősége A szakszervezeti tagság jelentősége nyilvánvalóvá válik, ha megismétel­jük a szakszervezetek gazdasági és egyéb tevékenységének, az alapszabá­lyokban foglalt felsorolását: Szervezi a munkások és többi alkal­mazottak szocialista versenyét a terv teljesítéséért, a termelékenység eme­léséért, a termékek jobb minőségéért, (az önköltség csökkentéséért. Részt vesz a dolgozók munkabéreinek terve­zésében és rendezésében, a fizetési rendszerek kidolgozásában, ellenőrzi az érdem, a munka mennyisége és Nehru: Nem szabad megfeledkezni a Távol-Keletről sem

Next

/
Thumbnails
Contents