Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-23 / 176. szám, szombat

1955. július 23 UJS20 5 A traktorállomások feladatai as egységes fold m ü vessző vei kezetek fejlesztéséhen doskodás mellett az egész idény, esetleg egész év alatt zavartalan munkát végezzen. A szakszerűtlenül vagy felületesen megjavított ekét a traktoros esetleg nem tudja helyesen beállítani vagy megjavítani és Sgý a javítók rossz munkája megmutatkozik a jövő év termésében és ilyen eset természetesen nem vet a javítóra jó fényt. A traktorállomások javító kollektívái jó minőségű és idejében végzett munkájukkal sokat segíthetnek a szövetkezetek megszilárdításában és tagsági alapjának bővítésében. AZ IDEI ARATÁSI ÉS ÖSZI MUNKÁKBAN annak a feladatnak a teljesítésében, hogy az EFSZ-eket fejleszszük, a traktorosok, kombájnosok és ja/ítómunkréok különösen sokat segíthetnek. A jó minőségű kombájnaratás, amilyet pl. Peterý elvtárs végzett, nemcsak hogy szinte „kényszerítette" a taksonyi és stefánikovói szövetkezeti tagokat, hogy a szerződésben foglaltaknál több gabonát arassanak le kombájnnal, de a tavaly előtti évben több egyénileg gazdálkodó Darasztot vonzott e községben a szövetkezetbe. Ugyanilyen hatással van az önkótözőgépeK, cséplőgépek és más mezőgazdasági eszközök jó munkája is. Az egységes földművesszövetkezetek fejlesztésének azonban nemcsak a kombájnosok, traktorosok, javítómunkások jó minőségű és lelkiismeretesen végzett munkája, hanem a többi dolgozók jó munkája is hatékony eszköze. Különösen felelősségteljes feladat hárul az agronómusokra. Az agronómus-szolgálat é.s egyes járásokban már a zootechnikai szolgálat is legiobb tanácsadója szövetkezeti tagj-'-iknak. A traktorállomások agronómusai azok, akik beviszik a szövetkezeti gazdaságba a mezőgazdasági tudomány legújabb ismereteit és alkalmazzák azokat a helyi viszonyokra. A traktorállomások agronómusai által kidolgozott reális és tökéletesen átgondolt tervek, vetési eljárások, agrotechnikai időpontok és a munkamódszerek, az agronómusok szaktanácsai a szövetkezeti problémák megoldására - ezek a már meglévő szövetkezetek megszilárdításának legfontosabb feltételei és megdönthetetlen meggyőző érvek a:, új szövetkezetek megalakítására. A traktorállomás minden dolgozójának a maga munkakörében végzett lelkiismeretes munkája az a fő segítség, amellyel a traktorállomások dolgozóinak hozzá kell járulniok a földművesszövetkezetek továbbfejlesztéséhez. A traktorállomások dolgozoinak, kézdve a traktorosoktól egészen az igazgatóig, a szövetkezeti gondolat propagátoraivá kell válniok a falvakon. Hiszen ők vannak a legszorosabb kapcsolatban a szövetkezeti tagokkal és emellett gyakorlati példákon mutathatják meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit, a mezőgazdasági munkák gépesítésének előnyeit, a szövetkezeti tagok állandóan növekvő jövedelmét, az ipari termelés fejlődését stb. Ezt bizonyítják az országos kimutatások és az egyes EFSZ-ek kimutatásai is. A traktorállomások dolgozó^ mutassák meg földműveseinknek, hogy 1954-b«n milyer. különbségek voltak az EFSZekben elért hektárhozamok és egyénileg gazdálkodó parasztok között. A különbséget az alábbi táblázat mutatja: Hektárhozamok mázsákban: x & c ŕ Búza Rozs Árpa Zab N c/5 U CO jí E .. -o ? « e á

5!

3 'e 2 f 3 u S 2 s n 3 í u a < E js £ 16,5 15,1 14,3 13,9 19,0 15,4 15,5 12,9 1,4 0,4 3,6 2,6 Cukorrépa 291,2 232,3 58,9 Nemcsak 1954-ben volt ilyen a helyzet. Még kirívóbbak a különbségek, ha az 1953/54-es átlagot vesszük. Az 1953/54-ben elért hektárhozamok mázsákban: jí o >> c •a, ŕ N tn b td Búza Árpa Cukorrépa 19,1 20,5 250,9 o O! T3 CĽ o rz c S Ä N O) cO W O) 16,7 16,5 226,0 x £ .. ? «C J, j 5i « S 2 5° M -P J< B ä| S <EÍ£2,4 4,0 24,9 A traktorállomások vezetőinek és szakmunkásainak kötelessége, hogy ilyen szemléltető adatokkal fegyverezzék fel dolgozóikat az agitációhoz. A traktorállomások dolgozóinak együttműködve a járási és helyi szervekkel, kezdeményezően kell fellépniök az egyénileg gazdálkodókkal és szövetkezeti tagokkal folytatott megbeszéléseken és gyűléseken. Magyarázzák meg a földműveseknek, hogy az egységes földművesszövetkezeteknek nagy jelentőségük van és előnyösek a földművesek számára. Még az átlagos eredményeket elérő szövetkezetek is AZ EGYSÉGES FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEK további megszilárdításáért ts kiépítéséért vívott harcban elsőrendű feladatunk új egységes földművesszövetkezetek alapítása és a meglévő egységes földművesszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítása és új tagokkal való kibővítése. Egyre több figyelmet kell szentelni a munkamegszervezésnek, a közös állattenyésztési termelés kérdésének, valamint a pénzügyi és anyagi alapok megteremtésének. A traktorállomások dolgozóitól ;jalentős mértékben függ a szövetkezet gazdasági eredménye, politikai megszilárdulása és új egységes földművesszövetkezetek alapítása, természetesen az önkéntesség elvének betartásával. A traktorosok, kombájnosok, karbantartók, mechanikusok, agronómusok és a traktorállomások többi dolgozói is sokat tehetnek a falu érdekében. Kezükben óriási anyagi értékek vannak, a szövetkezeti termelésben alkalmazott korszerű technikai berendezés alapvető része: traktorok, kombájnok és más mezőgazdasági gépek. Feladatuk tehát, hogy a traktorállomás minden dolgozója a maga munkakörében teljes felelősségérzettel végezze munkáját. A szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok elvárják a traktorosoktól, hogy jóminőségü munkát végezzenek, mert ez a magasabb termés egyik legfontosabb feltétele. A traktorosoknak tehát a mezei munkákban nemcsak azzal kell törődniök, hogy munkájukat idejében végezzék el, de azzal is, hogy munkájuk jó minőségű legyen. Az a traktoros, aki „elfuserálja" a tavaszi vagy őszi gabonák vetését, az. nem segíti az egységes földművesszövetkezet további szilárdítását, sőt gyakran azoknak válik segítőtársává, akiknek szálka a szemében az egységes földmüvesszövetkezet; de legalább is nem segít meggyőzni a parasztokat a szövetkezetbe való belépés előnyeiről. Ugyanez érvényes a kombájnosra és a javítómunkásokra is. Helytelen volna azt gondolni, hogy a traktorállomások javítómunkásainak kevésbé fontos a feladatuk csuoán azért, mert a javító nem a szövetkezetben, hanem a gép- és traktorállomás műhelyedben dolgozik. A példás javítómunkások, mint pl. Németh Eduárd, Ján Flaäkár, čmelka Michal elvtársak, a galántai traktorállomás dolgozói és mások is tudják ezt. Tőlük veszi át a traktoros a gépet, hogy a szükséges gonvében tárgyal az állami és közél/iti szervekkel. Nem vitás, hogy e ténykedésben való részvétei minden dolgozónak érdekében áll és ezért nyilvánvaló, hogy a szakszervezeti tagság hatalmas előnyiJfcet nyújt, feltéve, hogy a tagok kötelezettségeiket betartják és jogaikkal öntudatosan élni tudnak. A szakszervezeti tagok jogai A szakszervezeti tagnak joga van tevékenyen részt venni az alapszervezet taggyűlésein, a szakszervezet minden rangú felettes szerveihez kérdést intézni, a munka mejavltása érdekében javaslatokat tenni, a taggyűléseken, konferenciákon és kongreszszusokon és a sajtóban a szakszervezeti szerveket és azoknak alkalmazottait bírálni, az igazgatási szervezetekhez hozzászólásokkal és panaszokkal fordulni, a szakszervezetek m'nden rangú orgánumait választani és választhatónak lenni. A szakszervezeti tagnak jogában áll további védelmet és támogatást kérni. ha a kollektív szerződés megszegése folytán jogaiban sérelmet szenved, ha munkaügyi kérdésekben, betegbiztosítási, kulturális és szociális gondoskodásra vonatkozó igényei kielégítést nem nyernek. Mindazon esetekben, amikor az alapszervezet működéséről vagy viselkedéséről határoz, a tagnak személyes részvételre van joga. A szakszervezeti tagnak a következő előnyökre van igénye: betegség esetén a törvény által előírt támogatást kapja, az elért munkateljesítmények jutalmaképpen önmaga, esetleg családtagjai számára előnyösen kap beutalást a rekreációs központokba, fürdőkbe és szanatóriumokba, gyermekei előnyös elhelyezést kapnak a bölcsődékben és pionír-táborokban. Indokolt esetekben anyagi segélyt kap a szakszervezet pénzéből. A szakszervezetek kulturális és testnevelési berendezéseit használhatja. Munkaügyi kérdésekben ingyen jogsegélyre van igénye és a kölcsönös segélypénztári tagságra is joga van. A szakszervezet tagjai e széleskörű, jogok gyakorlásában és magánérdekeik biztosításában nem felejthetik el, hogy annak a sok milliót számláló seregnek részeit képezik, mely politikai és gazdasági erejével a CSKP vezetésével dolgozó népünk boldogabb életéért, a világbékéért, a kapitalista, gyarmati és félgyarmati államok dolgozóinak szabadságáért és mindennapi kenyeréért harcol. A szakszervezeti tagok kötelességei Minden jog kötelezettséggel van egybekötve. A szakszervezeti tagok jogainak legszilárdabb biztosítéka a szakszervezeti mozgalom alapvető céljait szolgáló kötelezettségek önkéntes és öntudatos teljesítése. Más szóval, a szakszervezetek csak akkor biztosítf

atják a tagság jogait, ha a tagok maguk részéről kiveszik részüket a közös célok «léréséért folytatott küzdelemből, ha a szakszervezetek alapelveinek szellemében élnek, dolgoznak, cselekednek és ennek megfelelő magatartást követelnek meg minden szakszervezeti tagtól. Ez egyben a szakszervezetek nevelő tevékenységének egyik megnyilvánulási formája is. A kötelezettségek tehát szorosan öszszefüggnek a szakszervezeti mozgalom alapelveivel és alapvető feladataival. Röviden így foglalhatók össze: A szakszervezeti tagnak erősítenie kell a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom egységét, az állami és munkafegyelmet szigorúan be kell tartania és harcolnia kell a fegyelmezetlenség minden megnyilvánulása ellen; a szocialista társadalmi tulajdont védelmezi és szilárdítja, szakképzettségét állandóan fokozza, magasabb képesítést igyekszik elérni tanulással, a haladó technika és munkamódszerek elsajátításával. Ezenfelül köteles a tagdíjakat rendesen fizetni és az alapszabályokat pontosan betartani. Az ellenséges ideológiák elleni harc A szakszervezetek nevelő tevékenységének szerves részét képezi az ideológiai harc is, mely ma elsősorban a szociáldemokratizmus és az anarchoszindíkalizmus káros befolyása ellen irányul. Az alapszabályok ezt a követelményt ugyan szó szerint nem tartalmazzák, de a szakszervezeti mozgalom alapelveiből, szervezeti struktúrájából, a tagság^ jogaiból és kötelességeiből önként adódik, mert magától értetődik, hogy a szocializmus építése és a dolgozók életszínvonalának emelése éles osztályharc keretében megy végbe és az ideológiai harc az osztályharcnak elválaszthatatlan tartozéka. A szociáldemokratizmus ríem ismeri el a demokratikus centralizmus elvét, mely nélkül nem lehet a szakszervezeti orgánumok határozatait teljesíteni, nem lehet a szűklátókörű magasabb jövedelmet biztosítanak tagjaiknak, mint amennyit az egyéni kistermelés biztosíthat. Erről egész sor meggyőző bizonyíték tanúskodik. A VOLT KÖNYVVITELI-ELLENÖRZÉSI HIVATAL adataiból kitűnik, hogy egy órai mezőgazdasági munka után a földműves jövedelme -1,05 korona volt. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy ez az intézet a középparasztok többségéhez és jelentős mértékben a kulákokhoz alkalmazkodott. Tehát ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a kisparasztok egy órai munkával még egy koronát sem kerestek meg. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal kimutatásai szerint a szlovákiai EFSZ-ek legtöbbjében a szövetkezett tagok a szövetkezet földjén ledolgozott egy óra' munkáért átlag 3,30 koronát kaptak, tehát háromszorosát a réginek. Természetesen " olyan EFSZekben, ahol jobban gazdálkodnak, egy munkaegység után, még magasabb a szövetkezeti tagok jövedelme. így pl. a martini járásban lévő Necpal község egységes földművesszövetkezetében tavaly a szövetkezeti tagoknak egy munkaegység utén 25 rokonát fizettek, ezenkívül 8,60 korona értékű természetbeni jutalmat kaptak, tehát egy órai munkáért a szövetkezeti tagok 5,20 koronát kaptak. Ilyen irányú, a helyi viszonyokhoz alkalmazott bizonyítékokkal felfegyverzett traktorosok, kombájnosok és a traktorállomások többi dolgozói a földművesekkel folytatott beszélgetésben meggyőzhetik őket a szövetkezeti gazdálkodás alapvető előnyeiről, aminők a könnyebb munka, a munkatermelékenység növekedése, a jobb művelődési lehetőségek, betegbiztosítás, az öregségi segély, az előnyös és olcsó hitelek stb. stb. A traktorállomások dolgozóinak feladata — különösen az egységes földművesszövetkezetek »vébbi fejlesztésének időszakában — nem könnyű, de nagyon fontos. A CSKP KB ez év június 29-i határozata kiemeli e feladatok fontossságát és meghagyja, hogy: „A gép- és traktorállomások vezetőségénél, a kombájnosoknál, a traktorosoknál és javítómunkásokftál el kell érni, hogy a munkahelyeiken jó munkát végezzenek, érezve a felelősséget a szövetkezeti termelés növeléséért, a szövetkezet megerősítéséért és új szövetkezetek alakításáért." Miloš Bartoš. lokálpatriotizmus, a túlzott egyéni és csoportérdek eltávolításával a társadalom minden érdekét kielégíteni. A szociáldemokratizmus ellenséges ideológiája eltéríti a kevésbé öntudatos és politikailag nem fejlett dolgozókat a szocialista építés feladatainak teljesítésétől, elősegíti a káros egyenlősdiség burjánzását, a szocialista verseny elhanyagolását, a szakképzettség lenézését, a munkafegyelem lazítását. Végeredményben tehát a szociáldemokratizmus a dolgozók egységét gyöngíti, gazdasági, politikai és kulturális felemelkedését gátolja. Az anarchoszindikalista nézetek ott jelentkeznek, ahol nem ismerik el a CSKP vezető szerepét a Nemzeti Frontban, ahol lebecsülik az államszervezet jelentőségét, túlbecsülik a szakszervezetek hatáskörét, illetve az állami igazgatási szervek munkáját a szakszervezetek maguknak igénylik. Az anarchoszindikalizmus lebecsüli a munkás-paraszt szövetség alapvető jelentőségét, lekicsinyli a mezőgazdaság problémáit és ezzel a szocialista építést gátolja. A szakszervezeti mozgalom a kommunizmus iskolája. Ebben az iskolában a legfontosabb tantárgy a marxlenini tanítás alkalmazása a gyakorlatban, a szocialista építés alapelveinek megvalósítása a dolgozók mindennapos, áldozatkész munkájával kitöltött életében; ebben az iskolában a dolgozók a CSKP útmutatásával és ideológiai irányításával egymást tanítják és egymástól tanulnak. Az új alapszabályok jelentősége Az új alapszabályok jelentősége abban áll, hogy magukban foglalják a Hirek a gabonaföldekről A GALÁNTAI JÁRÁSBAN minden szövetkezet végzett az őszi árpa aratásával és cséplésével. A járás területén az összes őszi árpát szükforosan vetették. A tervezett hektárhozsm járási méretben a szövetkezeteknél 25 mázsa volt. A sűrűsorosan vetett azonban jóval többet adott, mint amenynyit terveztek. 25 mázsa helyett járása méretben 34,4 mázsás átlagtermést értek el. A legkiemelkedőbb eredményt az alsószeliek érték el. Hektáronként 42 mázsás árpatermést értek el. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta • * * A MI SZÖVETKEZETÜNK is olyan gazdag termést takarított be, amilyenre eddig még nem volt példa, öszi árpából 42 mázsa termett minden egyes hektáron. Búzából 5t mázsás átlagtermésre számítunk. Ügy gondoljuk, hogy tavaszi árpánk is megadja a 32 mázsás átlagot. Gabona nagy részét kombájnnal aratjuk. Igen jó gép ez. Gyorsan, olcsón és jól dolgozik. Szomolányl Ferenc, Királyrév. * * * A DÖGÖSI ÁLLAMI GAZDASÁG dolgozói az idén igen gazdag termést takarítanak be. A gazdaság földjein két kombájn dolgozik. A kombájnok csak lassan*-tudnak haladni a dús termésben. Ez azonban nem okoz gondot a kombájnosoknak, mert bar laslan járnak, de gyorsan telnek a zsákok. A kombájnosok szerint búzából meglesz a 38 mázsás átlagtermés. . Sz. 1. • * • AZ ÖRSÜJFALUSI SZÖVETKEZET 1955. július 19-én a komáromi járásban eLsónek adott 143 mázsa eisöosztályú búzát az államnak. A gabonát a kombájnoktól egyenesen a begvüjtóhtlyre szállították. Az EFSZ kocsisai Molnárfi Miklós, Mészáros Béla, Gubián Pál versenyben szállították a gabonát a raktárba. A PÖSTVÉNI járásban burgonyabogár ütötte fel fejét. Eddig 231 parcellán irtották ki dynocid segítségével a veszélyes bogarat. szakszervezetek főbb feladatait mind a termelésben és az emberről való gondoskodás és nevelés terén, mind a szervező tevékenység módozataiban is. Az új alapszabályok körülhatárolják a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom helyét népi demokráciánkban és tekintetbe veszik a szakszervezetek jövőbeni szerepét is a szocialista építéssel kapcsolatos újabb feladatok teljesítésében. Az alapszabályok életbe léptek, és a szakszervezetek azokra támaszkodva teljesítik mindennapos feladataikat. Az alapszabályok önmagukban a szakszervezeti élet fellendítéséhez természetesen nem elegendők. Szükség van arra, hogy a szakszervezetek tagjai megismerjék, megtárgyalják, megértsék az alapszabályok tartalmát és lényegét, hogy az alapszabályok szerint és azoknak szellemében érvényesítsék jogaikat, tartsák be kötelezettségeiket, hogy a soron levő feladatokat egységesen és egyöntetűen teljesítsék a dolgozó nép közös érdekeinek megfelelően. Az új alapszabályok szellemében és azoknak gyakorlati alkalmazásával minden szakszervezeti tagnak oda kell hatnia, hogy hozzászólásaival, építő bírálatával, önbírálatával és példamutatásával a tagság és szervezetek politikai aktivitása emelkedjék, a dolgozók és a szakszervezeti szervek kapcsolatai megszilárduljanak. Ezen az úton haladva, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom továbbra is a CSKP hűséges segítőtársa lesz a dolgozók szocialista nevelésében és mozgósítani fogja a dolgozók millióit az anyagi és kulturális felemelkedés és fejlődés érdekében, a jobb, békés szocialista jövőnkért vívott harcban. Vietor Márton.