Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-23 / 176. szám, szombat

1955. július 23 UJS20 5 A traktorállomások feladatai as egységes fold m ü vessző vei kezetek fejlesztéséhen doskodás mellett az egész idény, eset­leg egész év alatt zavartalan munkát végezzen. A szakszerűtlenül vagy fe­lületesen megjavított ekét a traktoros esetleg nem tudja helyesen beállítani vagy megjavítani és Sgý a javítók rossz munkája megmutatkozik a jövő év termésében és ilyen eset termé­szetesen nem vet a javítóra jó fényt. A traktorállomások javító kollektívái jó minőségű és idejében végzett mun­kájukkal sokat segíthetnek a szövet­kezetek megszilárdításában és tagsági alapjának bővítésében. AZ IDEI ARATÁSI ÉS ÖSZI MUN­KÁKBAN annak a feladatnak a telje­sítésében, hogy az EFSZ-eket fejlesz­szük, a traktorosok, kombájnosok és ja/ítómunkréok különösen sokat se­gíthetnek. A jó minőségű kombájnara­tás, amilyet pl. Peterý elvtárs vég­zett, nemcsak hogy szinte „kénysze­rítette" a taksonyi és stefánikovói szö­vetkezeti tagokat, hogy a szerződés­ben foglaltaknál több gabonát aras­sanak le kombájnnal, de a tavaly előt­ti évben több egyénileg gazdálkodó Darasztot vonzott e községben a szö­vetkezetbe. Ugyanilyen hatással van az önkótözőgépeK, cséplőgépek és más mezőgazdasági eszközök jó munkája is. Az egységes földművesszövetkezetek fejlesztésének azonban nemcsak a kombájnosok, traktorosok, javítómun­kások jó minőségű és lelkiismeretesen végzett munkája, hanem a többi dol­gozók jó munkája is hatékony eszkö­ze. Különösen felelősségteljes feladat hárul az agronómusokra. Az agronó­mus-szolgálat é.s egyes járásokban már a zootechnikai szolgálat is leg­iobb tanácsadója szövetkezeti tag­j-'-iknak. A traktorállomások agronó­musai azok, akik beviszik a szövetke­zeti gazdaságba a mezőgazdasági tu­domány legújabb ismereteit és alkal­mazzák azokat a helyi viszonyokra. A traktorállomások agronómusai által kidolgozott reális és tökéletesen át­gondolt tervek, vetési eljárások, agro­technikai időpontok és a munkamód­szerek, az agronómusok szaktanácsai a szövetkezeti problémák megoldására - ezek a már meglévő szövetkezetek megszilárdításának legfontosabb felté­telei és megdönthetetlen meggyőző érvek a:, új szövetkezetek megalakí­tására. A traktorállomás minden dol­gozójának a maga munkakörében vég­zett lelkiismeretes munkája az a fő segítség, amellyel a traktorállomások dolgozóinak hozzá kell járulniok a földművesszövetkezetek továbbfejlesz­téséhez. A traktorállomások dolgozoinak, kézdve a traktorosoktól egészen az igazgatóig, a szövetkezeti gondolat propagátoraivá kell válniok a falvakon. Hiszen ők vannak a legszorosabb kap­csolatban a szövetkezeti tagokkal és emellett gyakorlati példákon mutat­hatják meg a szövetkezeti gazdálko­dás előnyeit, a mezőgazdasági munkák gépesítésének előnyeit, a szövetkezeti tagok állandóan növekvő jövedelmét, az ipari termelés fejlődését stb. Ezt bizonyítják az országos kimutatások és az egyes EFSZ-ek kimutatásai is. A traktorállomások dolgozó^ mutassák meg földműveseinknek, hogy 1954-b«n milyer. különbségek voltak az EFSZ­ekben elért hektárhozamok és egyé­nileg gazdálkodó parasztok között. A különbséget az alábbi táblázat mu­tatja: Hektárhozamok mázsákban: x & c ŕ Búza Rozs Árpa Zab N c/5 U CO jí E .. -o ? « e á 5! 3 'e 2 f 3 u S 2 s n 3 í u a < E js £ 16,5 15,1 14,3 13,9 19,0 15,4 15,5 12,9 1,4 0,4 3,6 2,6 Cukorrépa 291,2 232,3 58,9 Nemcsak 1954-ben volt ilyen a hely­zet. Még kirívóbbak a különbségek, ha az 1953/54-es átlagot vesszük. Az 1953/54-ben elért hektárhozamok mázsákban: jí o >> c •a, ŕ N tn b td Búza Árpa Cukorrépa 19,1 20,5 250,9 o O! T3 CĽ o rz c S Ä N O) cO W O) 16,7 16,5 226,0 x £ .. ? «C J, j 5i « S 2 5° M -P J< B ä| S <EÍ£­2,4 4,0 24,9 A traktorállomások vezetőinek és szakmunkásainak kötelessége, hogy ilyen szemléltető adatokkal fegyverez­zék fel dolgozóikat az agitációhoz. A traktorállomások dolgozóinak együtt­működve a járási és helyi szervekkel, kezdeményezően kell fellépniök az egyénileg gazdálkodókkal és szövetke­zeti tagokkal folytatott megbeszélé­seken és gyűléseken. Magyarázzák meg a földműveseknek, hogy az egy­séges földművesszövetkezeteknek nagy jelentőségük van és előnyösek a föld­művesek számára. Még az átlagos eredményeket elérő szövetkezetek is AZ EGYSÉGES FÖLDMŰVESSZÖ­VETKEZETEK további megszilárdítá­sáért ts kiépítéséért vívott harcban elsőrendű feladatunk új egységes föld­művesszövetkezetek alapítása és a meglévő egységes földművesszövetke­zetek politikai és gazdasági megszi­lárdítása és új tagokkal való kibőví­tése. Egyre több figyelmet kell szen­telni a munkamegszervezésnek, a kö­zös állattenyésztési termelés kérdésé­nek, valamint a pénzügyi és anyagi alapok megteremtésének. A traktorállomások dolgozóitól ;ja­lentős mértékben függ a szövetkezet gazdasági eredménye, politikai meg­szilárdulása és új egységes földmű­vesszövetkezetek alapítása, természe­tesen az önkéntesség elvének betar­tásával. A traktorosok, kombájnosok, karbantartók, mechanikusok, agronó­musok és a traktorállomások többi dolgozói is sokat tehetnek a falu ér­dekében. Kezükben óriási anyagi értékek van­nak, a szövetkezeti termelésben alkal­mazott korszerű technikai berendezés alapvető része: traktorok, kombájnok és más mezőgazdasági gépek. Feladatuk tehát, hogy a traktorállo­más minden dolgozója a maga munka­körében teljes felelősségérzettel vé­gezze munkáját. A szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok elvárják a traktorosoktól, hogy jóminő­ségü munkát végezzenek, mert ez a magasabb termés egyik legfonto­sabb feltétele. A traktorosoknak tehát a mezei munkákban nemcsak azzal kell törődniök, hogy munkájukat ide­jében végezzék el, de azzal is, hogy munkájuk jó minőségű legyen. Az a traktoros, aki „elfuserálja" a tavaszi vagy őszi gabonák vetését, az. nem segíti az egységes földművesszövetke­zet további szilárdítását, sőt gyakran azoknak válik segítőtársává, akiknek szálka a szemében az egységes föld­müvesszövetkezet; de legalább is nem segít meggyőzni a parasztokat a szö­vetkezetbe való belépés előnyeiről. Ugyanez érvényes a kombájnosra és a javítómunkásokra is. Helytelen vol­na azt gondolni, hogy a traktorállo­mások javítómunkásainak kevésbé fon­tos a feladatuk csuoán azért, mert a javító nem a szövetkezetben, hanem a gép- és traktorállomás műhelyedben dolgozik. A példás javítómunkások, mint pl. Németh Eduárd, Ján Flaäkár, čmelka Michal elvtársak, a galántai traktorállomás dolgozói és mások is tudják ezt. Tőlük veszi át a trakto­ros a gépet, hogy a szükséges gon­vében tárgyal az állami és közél/iti szervekkel. Nem vitás, hogy e ténykedésben va­ló részvétei minden dolgozónak érde­kében áll és ezért nyilvánvaló, hogy a szakszervezeti tagság hatalmas elő­nyiJfcet nyújt, feltéve, hogy a tagok kötelezettségeiket betartják és jogaik­kal öntudatosan élni tudnak. A szakszervezeti tagok jogai A szakszervezeti tagnak joga van tevékenyen részt venni az alapszer­vezet taggyűlésein, a szakszervezet minden rangú felettes szerveihez kér­dést intézni, a munka mejavltása ér­dekében javaslatokat tenni, a taggyű­léseken, konferenciákon és kongresz­szusokon és a sajtóban a szakszerve­zeti szerveket és azoknak alkalma­zottait bírálni, az igazgatási szerve­zetekhez hozzászólásokkal és pana­szokkal fordulni, a szakszervezetek m'nden rangú orgánumait választani és választhatónak lenni. A szakszervezeti tagnak jogában áll további védelmet és támogatást kér­ni. ha a kollektív szerződés megsze­gése folytán jogaiban sérelmet szen­ved, ha munkaügyi kérdésekben, be­tegbiztosítási, kulturális és szociális gondoskodásra vonatkozó igényei ki­elégítést nem nyernek. Mindazon ese­tekben, amikor az alapszervezet mű­ködéséről vagy viselkedéséről határoz, a tagnak személyes részvételre van joga. A szakszervezeti tagnak a követ­kező előnyökre van igénye: betegség esetén a törvény által előírt támoga­tást kapja, az elért munkateljesítmé­nyek jutalmaképpen önmaga, esetleg családtagjai számára előnyösen kap beutalást a rekreációs központokba, fürdőkbe és szanatóriumokba, gyerme­kei előnyös elhelyezést kapnak a böl­csődékben és pionír-táborokban. In­dokolt esetekben anyagi segélyt kap a szakszervezet pénzéből. A szakszer­vezetek kulturális és testnevelési be­rendezéseit használhatja. Munkaügyi kérdésekben ingyen jogsegélyre van igénye és a kölcsönös segélypénztári tagságra is joga van. A szakszervezet tagjai e széleskörű, jogok gyakorlásában és magánérde­keik biztosításában nem felejthetik el, hogy annak a sok milliót számláló se­regnek részeit képezik, mely politikai és gazdasági erejével a CSKP vezeté­sével dolgozó népünk boldogabb éle­téért, a világbékéért, a kapitalista, gyarmati és félgyarmati államok dol­gozóinak szabadságáért és mindennapi kenyeréért harcol. A szakszervezeti tagok kötelességei Minden jog kötelezettséggel van egybekötve. A szakszervezeti tagok jogainak legszilárdabb biztosítéka a szakszervezeti mozgalom alapvető cél­jait szolgáló kötelezettségek önkéntes és öntudatos teljesítése. Más szóval, a szakszervezetek csak akkor biztosít­f atják a tagság jogait, ha a tagok maguk részéről kiveszik részüket a közös célok «léréséért folytatott küz­delemből, ha a szakszervezetek alap­elveinek szellemében élnek, dolgoznak, cselekednek és ennek megfelelő ma­gatartást követelnek meg minden szakszervezeti tagtól. Ez egyben a szakszervezetek nevelő tevékenységé­nek egyik megnyilvánulási formája is. A kötelezettségek tehát szorosan ösz­szefüggnek a szakszervezeti mozgalom alapelveivel és alapvető feladataival. Röviden így foglalhatók össze: A szakszervezeti tagnak erősítenie kell a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom egységét, az állami és munka­fegyelmet szigorúan be kell tartania és harcolnia kell a fegyelmezetlenség minden megnyilvánulása ellen; a szo­cialista társadalmi tulajdont védelmezi és szilárdítja, szakképzettségét állan­dóan fokozza, magasabb képesítést igyekszik elérni tanulással, a haladó technika és munkamódszerek elsajá­tításával. Ezenfelül köteles a tagdíja­kat rendesen fizetni és az alapszabá­lyokat pontosan betartani. Az ellenséges ideológiák elleni harc A szakszervezetek nevelő tevékeny­ségének szerves részét képezi az ideo­lógiai harc is, mely ma elsősorban a szociáldemokratizmus és az anar­choszindíkalizmus káros befolyása el­len irányul. Az alapszabályok ezt a követelményt ugyan szó szerint nem tartalmazzák, de a szakszervezeti mozgalom alapelveiből, szervezeti struktúrájából, a tagság^ jogaiból és kötelességeiből önként adódik, mert magától értetődik, hogy a szocializ­mus építése és a dolgozók életszín­vonalának emelése éles osztályharc keretében megy végbe és az ideológiai harc az osztályharcnak elválaszthatat­lan tartozéka. A szociáldemokratizmus ríem ismeri el a demokratikus centralizmus el­vét, mely nélkül nem lehet a szak­szervezeti orgánumok határozatait teljesíteni, nem lehet a szűklátókörű magasabb jövedelmet biztosítanak tag­jaiknak, mint amennyit az egyéni kis­termelés biztosíthat. Erről egész sor meggyőző bizonyíték tanúskodik. A VOLT KÖNYVVITELI-ELLENÖR­ZÉSI HIVATAL adataiból kitűnik, hogy egy órai mezőgazdasági munka után a földműves jövedelme -1,05 korona volt. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy ez az intézet a középparasztok több­ségéhez és jelentős mértékben a ku­lákokhoz alkalmazkodott. Tehát eb­ből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a kisparasztok egy órai munká­val még egy koronát sem kerestek meg. A Földművelésügyi Megbízotti Hi­vatal kimutatásai szerint a szlovákiai EFSZ-ek legtöbbjében a szövetkezett tagok a szövetkezet földjén ledolgo­zott egy óra' munkáért átlag 3,30 ko­ronát kaptak, tehát háromszorosát a réginek. Természetesen " olyan EFSZ­ekben, ahol jobban gazdálkodnak, egy munkaegység után, még magasabb a szövetkezeti tagok jövedelme. így pl. a martini járásban lévő Necpal köz­ség egységes földművesszövetkezeté­ben tavaly a szövetkezeti tagoknak egy munkaegység utén 25 rokonát fi­zettek, ezenkívül 8,60 korona értékű természetbeni jutalmat kaptak, tehát egy órai munkáért a szövetkezeti ta­gok 5,20 koronát kaptak. Ilyen irányú, a helyi viszonyokhoz alkalmazott bizonyítékokkal felfegy­verzett traktorosok, kombájnosok és a traktorállomások többi dolgozói a földművesekkel folytatott beszélgetés­ben meggyőzhetik őket a szövetkezeti gazdálkodás alapvető előnyeiről, ami­nők a könnyebb munka, a munka­termelékenység növekedése, a jobb művelődési lehetőségek, betegbiztosí­tás, az öregségi segély, az előnyös és olcsó hitelek stb. stb. A traktorállomások dolgozóinak fel­adata — különösen az egységes föld­művesszövetkezetek »vébbi fejleszté­sének időszakában — nem könnyű, de nagyon fontos. A CSKP KB ez év jú­nius 29-i határozata kiemeli e felada­tok fontossságát és meghagyja, hogy: „A gép- és traktorállomások veze­tőségénél, a kombájnosoknál, a trak­torosoknál és javítómunkásokftál el kell érni, hogy a munkahelyeiken jó munkát végezzenek, érezve a felelős­séget a szövetkezeti termelés növe­léséért, a szövetkezet megerősítéséért és új szövetkezetek alakításáért." Miloš Bartoš. lokálpatriotizmus, a túlzott egyéni és csoportérdek eltávolításával a társa­dalom minden érdekét kielégíteni. A szociáldemokratizmus ellenséges ideo­lógiája eltéríti a kevésbé öntudatos és politikailag nem fejlett dolgozókat a szocialista építés feladatainak tel­jesítésétől, elősegíti a káros egyen­lősdiség burjánzását, a szocialista ver­seny elhanyagolását, a szakképzettség lenézését, a munkafegyelem lazítását. Végeredményben tehát a szociálde­mokratizmus a dolgozók egységét gyöngíti, gazdasági, politikai és kultu­rális felemelkedését gátolja. Az anarchoszindikalista nézetek ott jelentkeznek, ahol nem ismerik el a CSKP vezető szerepét a Nemzeti Frontban, ahol lebecsülik az állam­szervezet jelentőségét, túlbecsülik a szakszervezetek hatáskörét, illetve az állami igazgatási szervek munkáját a szakszervezetek maguknak igénylik. Az anarchoszindikalizmus lebecsüli a munkás-paraszt szövetség alapvető jelentőségét, lekicsinyli a mezőgazda­ság problémáit és ezzel a szocialista építést gátolja. A szakszervezeti mozgalom a kom­munizmus iskolája. Ebben az iskolá­ban a legfontosabb tantárgy a marx­lenini tanítás alkalmazása a gyakor­latban, a szocialista építés alapelvei­nek megvalósítása a dolgozók minden­napos, áldozatkész munkájával kitöl­tött életében; ebben az iskolában a dolgozók a CSKP útmutatásával és ideológiai irányításával egymást tanít­ják és egymástól tanulnak. Az új alapszabályok jelentősége Az új alapszabályok jelentősége ab­ban áll, hogy magukban foglalják a Hirek a gabonaföldekről A GALÁNTAI JÁRÁSBAN minden szövetkezet végzett az őszi árpa ara­tásával és cséplésével. A járás terüle­tén az összes őszi árpát szükforosan vetették. A tervezett hektárhozsm já­rási méretben a szövetkezeteknél 25 mázsa volt. A sűrűsorosan vetett azon­ban jóval többet adott, mint ameny­nyit terveztek. 25 mázsa helyett járá­sa méretben 34,4 mázsás átlagtermést értek el. A legkiemelkedőbb ered­ményt az alsószeliek érték el. Hektá­ronként 42 mázsás árpatermést ér­tek el. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta • * * A MI SZÖVETKEZETÜNK is olyan gazdag termést takarított be, ami­lyenre eddig még nem volt példa, öszi árpából 42 mázsa termett min­den egyes hektáron. Búzából 5t má­zsás átlagtermésre számítunk. Ügy gondoljuk, hogy tavaszi árpánk is megadja a 32 mázsás átlagot. Gabo­na nagy részét kombájnnal aratjuk. Igen jó gép ez. Gyorsan, olcsón és jól dolgozik. Szomolányl Ferenc, Királyrév. * * * A DÖGÖSI ÁLLAMI GAZDASÁG dolgozói az idén igen gazdag termést takarítanak be. A gazdaság földjein két kombájn dolgozik. A kombájnok csak lassan*-tudnak haladni a dús ter­mésben. Ez azonban nem okoz gon­dot a kombájnosoknak, mert bar las­lan járnak, de gyorsan telnek a zsá­kok. A kombájnosok szerint búzából meglesz a 38 mázsás átlagtermés. . Sz. 1. • * • AZ ÖRSÜJFALUSI SZÖVETKEZET 1955. július 19-én a komáromi járás­ban eLsónek adott 143 mázsa eisöosz­tályú búzát az államnak. A gabonát a kombájnoktól egyenesen a begvüjtó­htlyre szállították. Az EFSZ kocsisai Molnárfi Miklós, Mészáros Béla, Gubián Pál versenyben szállították a gabonát a raktárba. A PÖSTVÉNI járásban burgonya­bogár ütötte fel fejét. Eddig 231 par­cellán irtották ki dynocid segítségé­vel a veszélyes bogarat. szakszervezetek főbb feladatait mind a termelésben és az emberről való gon­doskodás és nevelés terén, mind a szervező tevékenység módozataiban is. Az új alapszabályok körülhatárol­ják a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom helyét népi demokráciánkban és tekintetbe veszik a szakszervezetek jövőbeni szerepét is a szocialista épí­téssel kapcsolatos újabb feladatok tel­jesítésében. Az alapszabályok életbe léptek, és a szakszervezetek azokra támaszkod­va teljesítik mindennapos feladataikat. Az alapszabályok önmagukban a szak­szervezeti élet fellendítéséhez termé­szetesen nem elegendők. Szükség van arra, hogy a szakszervezetek tagjai megismerjék, megtárgyalják, megért­sék az alapszabályok tartalmát és lé­nyegét, hogy az alapszabályok szerint és azoknak szellemében érvényesítsék jogaikat, tartsák be kötelezettségeiket, hogy a soron levő feladatokat egysé­gesen és egyöntetűen teljesítsék a dolgozó nép közös érdekeinek meg­felelően. Az új alapszabályok szellemében és azoknak gyakorlati alkalmazásával minden szakszervezeti tagnak oda kell hatnia, hogy hozzászólásaival, építő bírálatával, önbírálatával és példamu­tatásával a tagság és szervezetek po­litikai aktivitása emelkedjék, a dolgo­zók és a szakszervezeti szervek kap­csolatai megszilárduljanak. Ezen az úton haladva, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom továbbra is a CSKP hűséges segítőtársa lesz a dolgozók szocialista nevelésében és mozgósítani fogja a dolgozók millióit az anyagi és kulturális felemelkedés és fejlődés érdekében, a jobb, békés szocialista jövőnkért vívott harcban. Vietor Márton.

Next

/
Thumbnails
Contents