Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-23 / 176. szám, szombat

t 2 (IJSZ0 1955. július 23 Üdvözlő táviratok a lengyel államünnep alkalmából A Lengyel Népkörtársaságnak a szovjet hadsereg által való felszabadí­tása 11. évfordulója alkalmából Antonín Zápotocký köztársasági elnök, Vi­liam Široký miniszterelnök és Václav Dávid külügyminiszter a következő üdvözlő táviratokat küldték: Aleksander Zawadskinak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének Varsó Engedje meg elnök elvtárs, hogy a csehszlovák nép nevében és saját nevemben is szívélyes jókívánata ;mat küldjem a testvéri lengyel nép­nek és személy szerint önnek is a népi Lengyelország megalakítása 11. év­fordulójának államünnepe alkalmából. A csehszlovák nép őszintén örvend a lengyel nép építő törekvéseiben el­ért eredményeinek és a szocializmus építésében, valamint a tartós béke biztosításában végzett tovabhi munkájához sok sikert kíván. Antonín Zápotocký, a Csehszlovák Köztársaság elnöke Jozef Cyrankiewicznek, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsa elnökének Varsó Allamünnepük alkalmából Önnek és a Lengyel Népköztársaság kormányá­nak saját nevemben és a Csehszlovák Köztársaság kormánya nevében szívé­lyes üdvözleteket és jókívánatokat küldök. A testvéri lengyel népnek további nagy sikereket kiválik a szocialista építésben, amely biztosítja anyagi jólétének és kulturális Színvonalának ál­landó emelkedését. Engedjék meg, hogy kifejezzem szilárd meggyőződésemet, hogy orszá­gaink nemzetei tovább fogják fejleszteni és szilárdítani a gazdasági és kul­turális együttműködést és a Szovjetunió vezetése alatt álló egész béketá­borral fokozzák a nemzetközi feszültség további enyhítéséért és a világbéke megtartásáért folytatott harcukat. Viliam Široký, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke. A lengyel áttamünnep alkalmából Váalav Dávid, a Csehszlovák Köztársa­ság külügyminisztere, dr. Stanislaw Krzeszewszkinek, a Lengyel Népiköz­társaság külügyiminiszterének küldött üdvözlő táviratot. Indiai' küldöttség Csehszlovákiában Pénteken, július 22-én a reggeli órákban 58-tagú indiai küldöttség ér­kezett Csehszlovákiába. A küldöttség tagjai részt vettek a helsinki Béke­Világtalálkozón. A küldöttséget a csernői határállomáson a Békevédók Csehszlovákiai Bizottságának, a Béke­védők Szlovákiai Bizottságának és a Békevédők Kassai Kerületi Bizottsá­gának képviselői fogadták. A küldött­séget Sacsin Sén Gupta bengáliai író, az Irodalmi Akadémia tagja vezeti. A küldöttségben kiváló indiai közéleti dolgozók, képviselők, szakszervezeti dolgozók, orvosok, újságírók, művé­szek, kulturális dolgozók és parasztok vannak. A Békevédők Csehszlovákiai Bizottságának nevében dr. h. c. Ale­xander Horák megbízott, a Békévé­dók Szlovákiai Bizottságának elnöke és a Béke-Világtanács tagja, a kas­sai kerület dolgozói nevében pedig Štefan Cap, a kerületi nemzeti bizott­ság alelnöke fogadta az indiai vendé­geket. A c*ernói lekosok szívélyes, őszinte és barátságos fogadtatásban részesítették a vendégeket. A király­helmeci járás pionírjai és CSISZ-tag­jai virágözönnel borították el a kül­döttség tagjait. Sacsin Sén Gupta bengáliai író köszönetet mondott a küldöttség nevében a fogadtatásért. A kassai állomáson is sok dolgozó gyűlt össze az indiai vendégek fo­gadására. Megnyitották a moszkvai Kremlt Moszkva, július 21. (ČTK) — Július 20-án reggel 9 órakor a Kreml kapuit megnyitották a látogatók előtt. A Kreml megtekintésének ideje nincs korlátozva. Egyes látogatók ezért reggeltől estig ott tartózkod­nak. Az érdeklődök között vannak a Szovjetunió legtávolabbi vidékéről, valamint külföldről jövő látogatók. Az első nap a Kreml helyiségeit 20 000 ember szemlélte meg. AZ IFJÚSÁGI Faluban 30 métermá­zsás hektárhozamokat várnak őszi ár­pából. A MOLDAVAI járásban (kassai ke­rület) további 24 tag lépett a szö­vetkezetekbe összesen 102 hektárnyi földdel. HÍREK CSÜTÖRTÖKÖN, július 21-én nyi­tották meg Prágában Ráma Kumár fiatal indiai festő műveinek kiállítá­sát. CSEHSZLOVÁKIÁBA érkezett a ro­mán szakemberek négytagú "lítlldött­sége. A küldöttség tagjai a városi építkezések módszereit és eredmé­nyeit tanulmányozzák hazánkban. A PRÁGAI kerületből a nyári szün­idő folyamán 6 400 gyermek megy nyaralni* 11 különWfeő üdülőhelyre. A SZEREDI péküzemekben 162 munkacsoport vetélkedik a legjobb minőség eléréséért. A XXV. JIRÁSEK-ünnepségeken, ame­lyeket Hronovban rendeznek meg minden évben, ez idén Szlovákiából 4 együttes lép fel. Ezek az együtte­sek a 'szlovákiai népi alkotás verse­nyeinek győztesei. A HATÁRVIDÉK telepeseinek a Kar­lovy Vary-i kerületben további 15 ki­javított házat adtak át. CHEBEN a Határőrség Napján Če- nék Hruška tábornok leleplezte a ha­tárőrök'emlékművét. Az ünnepség al­kalmából, a határőrök dísszemlét ren­deztek. REPÜLŐNAPOT rendeztek Choceň- ban a csehszlovák repülőgépipar alapí­tás 20. és államosítása 10. évforduló­jának alkalmából. A repülőnapon be­mutatták repülőgépiparunk legkorsze­rűbb gépeit MIROTICÉBAN, Mikoláš Aleš szülő­falujában emlékművet lepleztek le a nagy cseh festő emlékére. A LEGJOBB fényképes riportért fo­lyó pályázat 2 fordulójának első díját a brnói L. Ŕiha nyerte. A PLZENI V. I. Lenin-üzemek fo­gaskerekeket gyártó részlegében Jan Brejcha három gépen dolgozik. Most vállalta hogy az év végéig egyetlen "selejt sem kerül ki keze alól. Vállalá­sát példásan teljesíti és emellett eléri az átlagos 240 százalékot. A Begyűjtési Minisztérium hivatalos közleménye A Begyűjtési Ivjinisztérium közli, hogy a káposzta és a kelkáposzta be­gyűjtési ára július 30-ig nem válto­zik. • A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjának műsora Ma, július 23-án este 20 órakor: a bretagnei Kendalc'h-nevű ének és táncegyüttes egyetlen bratislavai fel­lépése. Vasárnap, július 24-én délután 15.30 órakor: Vidám gyermekműsor. IDŐJÁRÁS A reggeli órákban ritkás ködfelhők. Az égbolt kicsit borús. A felhőzet a nap folyamán nem változik. A nap­pali hőmérséklet 27—30 fok. A dél­utáni órákban néhány helyen zivata­rok. Mérsékelt szél. Az európai béke és biztonság biztosításáért (Folytatás az 1. oldalról) szovjet javaslat teremti meg az ösz­szes szükséges feltételeket az európai államok békés együttéléséhez. Örömteli tény az, hogy a genfi ér­tekezleten a küldöttségek összes ve­zetői hangsúlyozták teljes készségü­ket arra, hogy a béke biztosítására és az államok közötti kapcsolatok megvalósítására törekedjenek. Ha azt akarjuk, hogy ezek a szavak valóra váljanak, akkor szükséges, hogy a szovjet javaslatból induljunk ki, amely megteremti az ehhez szükséges reális és hatékony alapot, amely számol bi­zonyos nehézségekkel is, amelyek Eu­rópában a f jelenlegi politikai- rend­szernek ú] alapra való helyezésével függnek össze és azon igyekezeté­ben, hogy az egyezmény létrejöhes­sen. két részben javasolja a kollektív biztonsági rendszer megteremtését. Ha sikertelennek bizonyulna azon­nali megoldást találni a német kér­désnek demokratikus és békeszerető alapon való elintézésére, akkor ez azt jelenti-e, hogy lehetetlen utat talál­ni az európai béke biztosítására? Nem! A Szovjetuniónak az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére irányuló újabb javaslata megbízhatóan mutatja a helyes utat. És egyúttal biztosítja a német kérdésnek lépésrő • lépésre való békés elintézését. A kollektív biztonsági rendszer megvalósítása lehetetlenné teszi, hogy Németország háborús összetűzések tűzfészkévé váljék, hogy veszélyez­tesse a nemzetek szabadságát. A nem­zetközi helyzet enyhülése szükség­szerűen megerősíti az európai államok közötti kölcsönös bizalmat. Azok a kérdések, amelyeknek megoldása a bi­zalmatlanság légkörében nehéznek látszik, aránytalanul kevesebb akadály­ba ütköznek, ha megteremtődik a köl­csönös bizalom légköre. Az európai kollektív biztonság rendszere egybe­kapcsolja azokat az erőket, amelyek kontinensünk nyugati és keleti részén ma őszintén a béke biztosítására tö­rekszenek. A csehszlovák nép és kormánya nem egyszer hangsúlyozta egyetértését és teljes támogatását az európai kollek­tív biztonság gondolatával kapcsolat­ban. Nemzeteink senkivel szemben nem táplálnak támadó célokat. De Eu­rópában olyan politikai rendszer meg­teremtését követelik, amely biztosí­taná, hogy nekünk sem kellene félnünk semmilyen támadástól. Ezt a helyzetet fez európai kollektív biztonsági rend­szer teremtené meg, ha részvevői kö­vetkezetesen betartanák. Ezért nem­zeteink teljes szívből üdvözlik a Genf­ben előterjesztett szovjet javaslatot és kifejezésre juttatják azon óhajukat, hogy ez a javaslat olyan kiinduló pont­tá váljék, amely biztosítaná annak tel­jesülését, amit a nemzetek a genfi értekezlettől várnak: a béke bizto­sítását, a nemzetközi feszültség eny­hítését és az államok békés együtt­élése feltételeinek* megteremtését. SPORT A KK elődöntőjének visszavágóján ismét döntetlenül mérkőzött az ÚDA ar és az UNV Bratislava A Slovan ÜNV Bratislava téglame­zei stadionjában 40,000 néző előtt Így állt fel a két csapat: ÜDA: Pavliš — Ječny, Hledik, No­vák — Urban, Dvoŕák — Pazdéra, Masopust, Trnka, Pŕáda, Kraus. Slovan ÜNV: Tibensky — Jankovič, Vičan, Cirka — Jajcaj, Benedikovič — Vengloš, Bílý, Tegelhof, Pažicky, Mol- nár. A Slovan már az első percekben, főleg balszárnyának bevetésével heve­sen támad és a jó helyzetben lévő Pažicky t Ncvák csak nehezen szereli. Az otthoniak a következő percekben is veszélyesebbek, aztán néhány gyors rohammal válaszol az ÜDA, de a Slo- van védelme résen van. A 20. percben ismét támadást in­dítanak a katonák. A labda végül Kraushoz kerül, aki éles lövéssel meg­szerzi csapatának a vezetést. Gól után a bratislayaiak ismételten nehéz feladat elé állítják Pavlist, de a prágaiak kapuőre önfeláldozóan ment. A 25. percben pompás adogatással nyomulnak fel a vendégek és Pazdéra helyezett lövése célba talál. 2:0. Az utolsó negyedórában mindkét kapu előtt jó helyzetek kínálkoznak, de az eredmény már nem változik. Szünet után az otthoniak támadásá­val kezdődik a játék, aztán szóhoz jutnak a katonák is. A 10. és 15. perc között a Slovan csatárai jó helyzetből kapu fölé vagy mellé küldik a labdát. A 20. percben Pazdera tiszta helyzet­ben kapura fejel, de Tibensky ment A 25. percben a játékvezető bünte­tőrúgást ítél a prágalak ellen, és Vičan a labdát védhetetlenül^a hálóba vágja. 2:1. A 43. percben Jajcaj váratlan lö­vést küld kapura és Pavlis hiába veti giagát: 2:2. A harmadik mérkőzést vasárnap, jú­liuí 24-én játsszák. A műszaki-gazdasági normák fontossága termelésünk szervezéséhen A terv szerinti artnyos fejlődés gazdasági törvénye megköveteli, hogy egyes gazdasági ágaink, elsősorban iparágaink tervszerű, szerves egységet képezzenek. Egyes iparágaink a nép­gazdaság egészének nem megfelelő fejlődése és működése aránytalansá­gokhoz vezethet, amelyek súlyos prob­lémák elé állíthatják üzemeinket és mindennapi életünket is. Az arányos fejlődés törvénye megkívánja gazda­ságunk tervszerű irányítását, hogy megfelelő arányokban fejlődjék s hogy az anyag, munkaerő és az anyagi esz­közök a legésszerűbben, leggazdasá­gosabban legyenek felhasználva. Ezért vezetjük be üzemeinkbe az önálló el­számolást a legkisebb termelési egy­ségekben is. Az önálló elszámolásról beszélünk, vitatkozunk és annak bevezetésén dol­gozunk különféle üzemeinkben. Ezért nem árt, ha részletesebben foglal­kozunk az önálló elszámolás beveze­tésével is főleg ennek a munkamód­szernek fő problémájával, a normák­kal, pontosabban kifejezve: a műszaki­gazdasági normákkal. Ismételten le kell szögezni, hogy az önálló elszámolás, amely a szocia­lista gazdasági szervezetek irányításá­nak legfejlettebb formája, a gazda­ságosság állandó hangsúlyozásán alapul, tehát a tervfeladatok leggazdaságosabb teljesítésére, illetőleg túlteljesítésére irányul. Ebben van ennek a módszer­nek legnagyobb jelentősége és ebből folyik annak a fontossága, hogy az önálló elszámolás eleven maradjon, hony állandóan továbbfejlődjön élmun­kásaink és legjobb kollektíváink leg­újabb munkaeredményei alapján. Ez­zel 'üzemeink tartósan ható fegyvert kapnak ahhoz a harchoz, amelyben a szocializmus gazdasági alaptörvénye értelmében a termelés állandó fejlesz­téséért és gazdaságosabbá tételéért küzdünk. A feladat fontossága arra kötelezi gazdaságiik szakembereinket, hogy a ' normák progresszívek, hala­dók, de reálisak legyenek. . A műszaki-gazdasági normák az üzemek tervei és ezzel az állami terv­gazdaság alapját képezik e ezért lé­nyeges előfeltételük, hogy egymással összhangban legyenek; népgazdasá­gunknak tehát komplexnormákra van szüksége. Ennek az összhang,nak a hiánya népgazdaságunkban aránytalan­sághoz vezetne, anyag- és árutorlódás­hoz az egyik helyen, és hiányhoz má­sutt. Ezért fontos, hogy üzemeink a normák megállapításánál a legnagyobb lelkiismeretességgel járjanak el. A laza normák egyes üzemekben a kényelmi szempontot szolgálják: biztosítani az üzem menetét „minden eshetőségre", Az így gondolkozó gazdasági szakem­berek nem gondolnak arra, hogy ez az álláspont túlságosan rövidlátó, mert a laza normák — értve ezalatt főleg az anyagellátási normákat — ugyan ideig óráig „kényelmet" biztosíthat­nak, de más anyagban, 111. más hason­ló cikkben é^n^n p'-w^htoti n^nmnav anyagbeszerzési nehézségei támadhat­nak. Ezt bizonyos mértékig üzemeink szakemberei máris látják. A haladó és reális normák tehát amellett, hogy üzemeinkben feltárják a rejtett tar­talékokat, hozzájárulnak a piac egyen­letesebb és jobb ellátottságához, az árunemek bővüléséhez és végső ered­ményben nemcsak az ipari áruellátás, hanem mindannyiunk személyes jólé­tének emeléséhez is. Gyakorlatilag az üzemen belüli ön­álló elszámolásban négy alapcsoportba oszthatók a normák. Ezek a követ­kezők . » 1. termelési normák, 2. a munka és a bér normái, 3. az önköltség normái, 4. a műszaki és szervezési intéz­kedések, a forgótőke és a beruházási javak normái. Mielőtt legalább rövid áttekintés­ben ismertetnénk az egyes csoporto­kat, meg kell állapítanunk, a nor­máknál feltétlenül szükséges a ter­melendő mennyiség mellett a minőség és a különbözS gyártmányok egymás­hoz való arányának, tehát az úgyne­vezett szortimentnek előírása is. A termelési norma az Üzemrész ön­álló elszámolásában az üzem tervfel­adatának pontos széi-írásán alapul, minél kisebb egységekre és emellett minden héť-p --- "' 1 " - —­Hen p" 1*" 1­A munka és a bér normái a munka­bér tervén alapulnak, előírják a dol­gozók létszámát az illető részlegben, átlagbérüket és végeredményben a béralapot, amely a tervteljesítés alap­ján és annak arányában meríthető ki. Ebből folyik a munka termelékeny­sége is, amely népgazdaságunk leg­fontosabb mutatója. Ha ugyanis a bérek emelkedése nagyobb mértékű, mint a munka termelékenységéé, ez olyan vásárlóerő-halmozódáshoz vezet, amellyel szemben nem áll megfelelő árukészlet. Általánosan ismert, azonban sokunknál nem eléggé átgondolt alap­tétel az, hogy csak annyit vásárol­hatunk, illetve fogyaszthatunk, ameny­nyit termeltünk. Az önköltség mutatójának fontossá­gát kiemeltük az előbbiekben már az­zal, hogy az önálló elszámolás és egész népgazdaságunk egyik legfőbb feladata a gazdaságosság biztosítása. Az egyes üzemrészek önköltségi normáját rész­letezni lehet a termelés sajátosságai és a technológiai lehetőségek szerint s lehetséges azt az ún. legfőbb költ­ségnemekre irányítani, például; anyag-, energia- és tüzelőanyag-fogyasztás, a gépek és berendezések kihasználása, rezsiköltségek. A műszaki és szervezési intézkedé­sek, forgótőke és beruházási javak p'Í <•-„..—!. ös'Wffüaoéseik miatt a többi normákkal, melyeket már említettünk. A gyártmányok és a forgóeszközök körforgásának gyorsítá­sa, a normát túllépő anyagkészleteik leépítése és gazdasági hasznosítása egész népgazdaságunkban óriási meg­takarításokhoz vezethet. Befejezésül összefoglalhatjuk a leg­fontosabb alapelveket, melyeket nép­gazdaságunk további építésénél e té­ren szem előtt kell tartanunk. A műszaki-gazdasági normák leg­fontosabb előfeltételei az üzemen be­lüli önálló elszámolás bevezetésének. Szükséges, h?gy a normák minősége biztosítva legyen, ezért tervnormák­ra van szükségünk, amelyek meghatá­rozzák az elérendő feladatot és nem ún. történelmi normákra, amelyek a már elért eredményeket rögzítik. A normákat a dolgozók közreműködésé­vel kell alkotni. Biztosítani kell a dolgozók anyagi érdekeltségét az elért megtakarításokból az érvényes bér­előírások keretében. *** Ez a rövid áttekintés nem merít­heti ki a normák teljes tárgykörét, amely népgazdaságunk egyik legfon­tosabb problematikája. Reméljük azon­ban, hogy dolgozóink saját körükben, üzemeik konkrét viszonyainak elemzé­sével s munkájuk, jobb irányításával, a felvetett problémák alapján még in­kább látni fogják munkájuk nagy tár­sadalmi jelentőségét. Balluch F.ndre, Kassa. \

Next

/
Thumbnails
Contents