Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-23 / 176. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! A mai számban: SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA A műszaki-gazdasági normák fontossága, termelésünk szervezésében (2. old.) A négy nagyhatalom kormányfőinek genfi értekezlete (3. old.) A lengyel államünnep (4. old.) A traktorálloniások feladatai az egységes földművesszövetkezetek fejlesztésében (5. old.) „Feje tetejére állított világ" (6. old.) Tudomány — technika (7. old.) Érdekfeszítő küzdelmeket hozott a prágai nemzetközi atlétikai viadal - (8. old.) Bratislava, 1955. július 23. szombat 30 fillér VIII. évfolyam, 176 szám I A genfi értekezlet váljék az államok közötti baráti kapcsolatok és a békés nemzetközi együttélés határkövévé Az európai béke és biztonság biztosításáért E napokban az egész világ nemzeteit egy érdek és egy óhajtás köti össze — a négy nagyhatalom, a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország kormányfői genfi értekezletének menete és az az óhaj, hogy az értekezlet az államok közötti baráti kapcsolatok és a békés nemzetközi együttélés megteremtésének határkövévé váljék. Az első nap után, amikor kifejtették az egyes küldöttségek alapvető állásfoglalását, egyértelmű megegyezés jött létre az értekezlet napirendjéről és megkezdték az egyes pontok tárgyalását. Ezzel kapcsolatban megmutatkozott, hogy mily szorosan öszszefügg Németország kérdése az európai biztonság kérdésével és az értekezlet előrehaladása érdekében elhatározták, hogy megkezdik a második pont tárgyalását. Ennek a pontnak tárgyalásakor rendkívüli esemény következett be a július 20-i délutáni ülésen, a szovjet küldöttség előterjesztette az európai kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződés javaslatot Ä Szovjetunió összes megelőző javaslataihoz hasonlóan ezt is a pontos, félreérthetetlen szövegezés jellemzi. Ä javaslat az európai nemzetek fő céljának elérésére irányul: hegy befejeződjék Európában a bizalmatlanság és feszültség Időszaka, hogy Európa abból a földrészből, amelyet az embe- [ ri történelem ká^ legpusztítóbb háborúja sújtott, a" béke kontinensévé váljék. A szerződést előkészítő javaslat, melyet a Szovjetunió terjesztett elő, az összes európai államok megegyezésének szükségességét hangsúlyozza. A javaslat abból a tényből indul ki, hogy az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése hozzájárulna a német kérdés gyors megoldásához, Németországnak békeszerető demokratikus alapokon való egyesítéséhez. A szovjet küldöttség a genfi értekezlet elé terjesztett, az európai kollektív biztonságról szóló szerződésjavaslatában újból rámutatott arra, hol van a jelenlegi európai helyzet megoldásának kulcsproblémája. Elsősorban arról van szó, hogy a békét és az államok biztonságát olyan intézkedésekkel biztosítsuk, amelyek alapján semmilyen állam vagy államcsoport nem veszélyeztethetne más államot vagy államcscportot. Le kell mondani a zárt katonai tömbök kialakításáról és biztosítani kell az európai országok együttműködését a béke védelmére. Európában a politika ily módon való rendezése, megteremtené az államok közötti bizalmat, és ez biztosítaná a további vitás problémák, főként a német kérdés megoldásához szükséges éltető talajt. Hogyan áll jelenleg Németország ügye? Nyugati részén a Német Szövetségi Köztársaság a párizsi egyezmények folytán zárt katonai tömbnek, a Nyugateurópai Uniónak tagja, amely kapcsolatos az Északatlanti Paktummal. Semmilyen szárnyaló beszéd nem tudja leplezni azt a tényt, hogy ezek a katonai paktumok a Szovjetunió, a demokrácia és a szocializmus egész tábora ellen irányulnak. A tények bizonyítják ezt. És tény az, hogy a nyugati nagyhatalmak visszautasították a Szovjetuniónak ehhez a paktumhoz Yalq csatlakozásáról szóló javaslatát, amit abban az igyekezetben tett, hogy az Északatlanti Paktumból valóban az összes államokat szolgáló védelmi eszköz váljék. A nyugati hatalmak részéről tett visszautasítás csak beigazolta az Északatlanti Paktum veszélyes, agresszív jellegét. Ebbe az agresszív tömbbe vonták be Nyugat-Németországot. És a Genfben ülésező nyugati képviselők sem titkolják azt a meggyőződésüket, hogy az egyesített Németországnak olyan politikát kellene folytatnia, amilyet most a bonni kormány folytat. Más szóval a demokratikus országok ellen irányuló agresszív paktum részévé kellene válnia. Ezt természetesen nem engedhetik meg sem a Szovjetunió, sem a népi demokratikus országok, sem azok a nemzetek, amelyek őszintén óhajtják a béke biztosítását. Ebből következik, hogy a béke megszilárdítása érdekében elsősorban az európai biztonság kérdését kell megoldani és fzáltal megteremteni a német kérdésnek, Németország egyesítésének békés megoldásához szükséges alkalmas talajt. A szovjet küldöttség azzal, hogy előterjeszti az európai kollektív biztonság összeurópai rendszerének megteremtéséről szóló szerződési javaslatot és igyekszik elvetni azt a politikát, amely Európában katonai tömbök megteremtésére irányul, megnyitja a megegyezés útját a német kérdés megoldásához. Ma két nézet áll fenn arra vonatkozóan, hogyan lehetne biztosítani az európai biztonságot. Az egyik álláspont, amelyet elsősorban az USA támogat, hogy ezt a biztonságot az Északatlanti Paktum és a Nyugateurópai Unió létezése biztosítja, amelynek az újrafelfegyverzett Nyugat-Németország is tagja, tehát azon tömbök létezése, amelyekből ki van zárva a Szovjetunió. A másik nézet a Szovjetunió álláspontja, hogy a biztonságot feltétlenül az összes európai államok közös igyekezete alapján kell kiépíteni, annak az Igyekezetnek alapján, amelyet célszerűen lehetne realizálni az összeurópai kollektív biztonsági rendszer alapján. Ennek a két nézetnek ilyen nagyvonalakban való jellemzése is már világosan mutatja, hogy melyik vezet közülük az összes európai államok igazi biztonságának biztosítására és ezzel az európai béke megszilárdítására is. A békét nem lehet bizonyos államcsoport egyoldalú érdekeinek alapján biztosítani, csupán az összes európai államok kollektív együttműködésével, tiszteletben tartva és érvényesítve az összes európai nemzeteknek a béke megtartására irányuló érdekeit. Ez az a nézet, amely különben megnyilvánul az A. Eden brit miniszterelnök és Faure francia miniszterelnök által előterjesztett javaslatokban is, amelyekben fel vannak tüntetve azok a módok, amelyek alapján a nyugati nagyhatalmak és a nyugat-európai államok, valamint a Szovjetunió között bizonyos együttműködésnek kellene létrejönnie. Annak ellenére, — ahogyan ezt N. A. Buiganyin kijelentette, — hogy ezekben a javaslatokban sok figyelemreméltó van, amit érdemes gondosan mérlegelni, mégis világos, hogy éppen a kollektív biztonságra irányuló (Folytatás a 2. oldalon.) Békés jövőt szeretnék gyermekeimnek Erős, izmos ember Jalec Mihály, a diószegi cukorgyár ökrös- és lovasfogatának vezetője. Ha elemében van, beszédes is. Olyankor egy hétig se fogyna ki a szóból. Azok közUl való, akik már két világháborút átéltek. Kétszer mozdult ki a faluból huzamosabb időre. Először 18 éves fővel (1914-ben) cseppent a tűzvonalba, másodszor 1944-ben. Annyi tehát az élménye, benyomása, hogy élete alkonyáig szóval tarthatja gyermekeit, unokáit. Igaz, keserű ízü, szívszorongató emlékek ezek, amelyek olykor könnyfátyollal vonják be a szemét. Apját hétéves korában vesztette el, édesanyja pedig akkor halt meg, amikor ő távol, nagyon távol a falujától nem tudta miért harcolt, verekedett. — Több kenyér, jobb megélhetés kellett volna háború helyett — jelenti ki bölcsen, megfontoltan. No de eltemetődött az a világ, s most új, más helyzet állt be. Neki még nem ment jól a sora, csak most kóstolgatja ezt a másik életet, amelyről annyit hallott, s amely után annyira vágyakozott. Hét gyermekkel csöppent a bizonytalan, viszontagságos életből a mába. S a gondtól, töprengéstől, s a ránehezedő nagy szegénységtől egyszerre megszabadult. A cukorgyárban nyugodtan, boldogan dolgozik és szépen keres. A múlt hónapban is 1500 koronát vitt haza. Merthogy kétszoba-konyhás lakást kapott a gyártól, úgy gondolja, az a békétől függ, megtarthatja-e vagy sem. Nem tehet róla, de ha a háborút szóbahozzák, neki mindig a felszabadulás előtti kis szoba-konyhás viskó jut eszébe, amelyben hoszszú évtizedekig éltek tizenhármán. A cukorgyár udvarán mondja ezt így, igen őszintén, meggyőzően Jalec Mihály éspedig úgy, hogy jobbjával eltakarja nyakán azt a sebhelyet, amit az első világháborúból hozott. Mert nem akarja, hogyha már a békéről, Genfről beszélünk, akkor a testén a háború emberttépő, szaggató nyomait lássuk. M. J. Az ötödik nagyhatalom: a népek békeakarata Észak fehér városát, Helsinkit azzal az érzéssel hagytam el, hogy a világ békeerői jó munkát végeztek és a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi értekezletén ott ül majd láthatatlan partnerként a népek békevágya, az az ötödik láthatatlan nagyhatalom, amely a tartós békét, a népek holnapjának biztonságát követeli. A leszerelés, az európai biztonság problémája és a német kérdés három olyan égető kulcsprobléma, amely az egész világot foglalkoztatja. És ez érthető is, hiszen mi volna fontosabb, mint a nemzetközi feszültség megszüntetése és a fenyegető atomháború veszélyének végleges elhárítasa. Tíz esztendővel azután, hogy a szovjet föld fiainak sikerült itt Európában becsukniuk a háború rémének könyvét, nem engedhető meg, hogy a borzalomnak és szenvedésnek ez a könyve újra kinyíljék. Ehhez pedig az kell, hogy megszabaduljunk a német militarizmus veszélyétől és olyan biztonsági rendszert teremtsünk, amely itt Európában — és ennek következtében minden más földrészen is — megsemmisíti a háború tűzfészkeit. Mi, békevédök természetesen nem lehetünk passzív szemlélői a világ folyásának. Ellenkezőleg, az enyhült légkörben fokozottabb munkával kell kivennünk részünket a béke megőrzéséből és egy olyan világ kialakításából, amelyről a törtpnelem büszkén feljegyezheti majd lapjain, hogy megnyitottuk az emberiség békés, építő aranykorszakát. ' EGRI VIKTOR államdíjas Hiszem, hogy megegyeznek A galántai járás egyik legjobb traktoros brigádközpontja Tósnyárasdon van. Nemrég még a lemaradóitok között volt, de ma már nemcsak a tervet teljesíti egyenletesen, hanem a brigádközpont dolgozói az egy hektár Coldterület megmunkálásának önköltségét is a tervezett 110 koronáról 52,40 koronára csökkentették. Most az aratási munkákban is az elsők között vannak, mert pl. a tósnyárasdi szövetkezet, amelyben a brigádközpont traktorosai és kombájnosai aratnak, már a gabonabeadással is csaknem rendben van. Már egy hete a brigádközpont dolgozói egymás között az aratási munkákon kívül arról is beszélnek, hogy hogyan folynak Genfben a négy nagyhatalom államférfiai között a tárgyalások. Kovács elvtárs minden este hallgatja otthon a rádió híreit és soha annyi sokat nem foglalkozott életében a külpolitikával, mint ezekben a napokban. Ebédszünet alatt elbeszélgetünk vele egyről másról, de ő most is inkább csak Genfről akarna beszélni. — Bizony kénytelenek voltunk nyomorogni és koplalni az első köztársaság idején, mert én voltam a tizenegyedik a családban. A társadalom fejlődését megállítani senki sem tudja. Az Egyesült Államok elnöke, Eisenhower fél a világkommunizmus terjedésétől, amint ezt a genfi konferencián kifejtette, s ezt el is hisszük neki. Maga a nép, a kapitalista államok népe ébred majd egyszer rá, hogy urak nélkül is lehet élni és sokkal jobban, mint velük. Hiába titkolják el előlük sikereinket, vagy hazug pro-' pagandával piszkolják hazánkat, ez nem állítja meg a történelem fejlődését. Hiszem, hogy megegyeznek, annak ellenére, hogy épp tegnap éjjel fogtunk el két nyugatról jött léggömböt hazug röplapokkal. Százmillió dollár pedig, amit hazánk és más népi demokratikus államok építésének megzavarására szavaztak meg, szintén nem bizonyítja a nyugati imperialisták békés igyekezetét. De meg kell egyezniök, mert a világ közvéleménye, a kapitalista országok népe kényszeríti rá őket, akik ugyan úgy, mint mi, tartós béke után vágyódnak. H. S. Amit a világ száz- és százmillió dolgozója támogat A bratislavai Béke-üzem dolgozói egymás között már megvitatták a Genfben ülésező kormányfők nyüatkozatait, ezért amikor érdeklődtem véleményük iránt, eleinte ugyan habozva, de később beszélgetésünk folyamán egyre meggyőzőbben juttatták érvényre mondanimlójukat. Arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen milyen erő hozta létre ezt a magasszínvonalú értekezletet, Zatykó Vera mesternő azt válaszolja, hogy azt csak akkor fogja magasszínvonalúnak tartani, ha a megegyezés valóban létrejön. Másrészt az a meggyőződése, hogy a népek békeakarata késztette a kapitalista államfőket is arra, hogy részt vegyenek a genfi tárgyalásokon. Ružena Matušová 19 éves fiatallány, kiváló munkája érdeméül, e hó 28-án utazik Varsóba a VIT-re. Egész lényéből a béke összhangja árad. Ru- žena mélységes csalódását fejezi ki 'Eisenhower beszéde fqlett, aki azzal fejezte be nyüatkozatát, hogy az emberiség áhítatosan imádkozzék a békéért, de ugyanakkor egy szóval sem említette, hogy elérkezett az ideje az atombomba megsemmisítésének. františek Bánský technikust mélységesen megdöbbentette Faure nyilatkozata, aki azt mondotta, hogy Németország nem lehet semleges. Az a meggyőződése, hogy Faure nézete nemcsak nem egyezik a francia, nép nézetével, hanem merőben ellentétes azzal, mint ahogy a párizsi egyezmények megszavazása is m.*ységes felháborodást váltott ki a francia nép mülióiból. Az igazság az, hogy Faure a francia kapitalisták érdekeit képviselte, akik vagyonuk érdekében Németország felfegyverzése mellett szállnak síkra, meh azt hiszik, így menthetik meg gyarmataikat, holott éppen a felfegyverzett Németország jelenti még a gyarmatoknak is a legnagyobb veszélyt. Egyébként igenis el tudja képzelni Németország semlegességét, mert ez az állapot nemcsak más népek, hanem a német nép jólétét is szolgálná. A Szovjetunió méltán tiltakozik Németország felfegyverzése ellen, mert az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ott a fegyverkezés nem azért folyik, hogy e fegyverek megrozsdásodjanak. Ezt Adenauer szándéka is bizonyítja, aki most a béke nagy találkozója előtt szavaztatta meg az önkéntesekről szóló törvényt. — Ami Eisenhower nyüatkozatát illeti — mondja hévvel — hát enyhén szóha csalódást okozott, mert ha mondanivalója sorrendjét követem, akkor azt látom, hogy a kommunizmusban nagyobb veszélyt lát, mint az atombombában. Holott a kommunizmus eddig csak épített és a világ legnagyobb hatalmává fejlesztette a Szovjetuniót. Az atombombáról pedig mindannyian tudjuk, hogy csak pusztulást hozhat az emberiségre. Eisenhower a kelet-európai államok sorsa iránt is kifejezte aggodalmait. Hát ezekre az aggodalmakra csak annyit mondhatok, büszke vagyok arra, hogy dolgozó tagja lehetek népi demokratikus rendünknek és hozzátehetem, hogy minden tudásommal és képességemmel szolgálni fogom felszabadult hazámat, hogy még szebb, még virágzóbb legyen mint ma, hogy a jövőben még szebb spartakiádot rendezhessünk mint ez évben. — Végül — fejezte be — mint háromgyerekes apa beszélnem kell Buiganyin nyilatkozatáról is. Itt meg kell mondanom már előre, hogy in a szovjet népet nemcsak tisztelem, hanem mélységesen szeretem is. Szentül meg vagyok győződve róla, hogy a Szovjetunió azért küzd és harcol most, hogy megőrizze a világ valamennyi népe számára a békét. Én Buiganyin beszédében a békéért váló törhetetlen akaratot fedeztem fel. Eu rópa népei biztonságának biztosítása, Németország semlegesítése, az atomfegyverek megsemmisítése mind-mind olyan követelések, amit a világ száz és százmülió dolgozója szívvel-lélekkel támogat. Sz. B.