Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-22 / 175. szám, péntek

1955. július 22. UJS 10 3 A Rigy nagyhatalom ScormÉnyfőínek genfi értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) ra, hogy Németország egyesítésének sürgősségét illetően, ellentétesek a nézetek. Kijelentette, hogy véleménye szerint Nérrtetország kérdése és a biz­tonsági politika kérdése szorosai).'ösz­szefügg. Javaslatot tett, hogy létesít­senek egy apparátust, vagy szervet, amelynek feladata lenne felülvizsgálni az egyes álláspontokat a kormányfők által kifejtett nézetek alapján. Az USA elnöke kiemelte, hogy az egyes kérdé­sekben megnyilvánuló ellentétek elle­nére is az együtműködés szelleme uralkodik a tárgyalásokon és kifeje­zésre juttatta azon reményét, hogy az érteke.zlet összes részvevőinek igyeke­zeiéve! mégis sikerül a mostani prob­lémákat pozitívan megoldani. E. Faure francia miniszterelnök is támogatta beszédében azt a nézetet, hogy a német kérdés összefügg az európai kollektív biztonság kérdésével és javaslatot tett ennek a két problé­mának közös megtárgyalására Kije­lentette, hogy áttanulmányozta a szov­jet javaslatokat és sok értékeset és hasznosat talált bennük, amire jó len­ne figyelmet fordítani. Ezzel kapcso­latban főleg a hadseregek állományá­nak korlátozására irányuló szovjet ja­vaslatot és azt a javaslatot említette, amely arra irányul, hogy a vitás kér­dések megoldásában ne használjanak fegyvert. A. Eden brit miniszterelnök, aki E. Faure után szólalt fel, kijelentette, hogy a brit javaslat célja segíteni minden országot, amelyet megtámad­nának. Kijelentette, hogy a brit kül­döttség kész növelni azon államok szá­mát, amelyek a Nagy-Britannia által javasolt biztonsági- paktumban részt vesznek. Eden hozzátette, úgy véli, hogy az összeurópai kollektív bizton­sági rendszer nem lenne célszerű ad­dig, míg Németország két részre van osztva. Mivel ebben a kérdésben a vé­lemények nem egységesek — mondot­ta Eden —, célszerűnek látszik a né­met kérdést és az európai biztonság kérdését egyidejűleg tárgyalni. N. A. Bulganyin,' a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, aki újból fel­szólalt, kijelentette, hogy a Szov­jetunió állásfoglalása ebben a kérdés­ben világos és már a megelőző ja­vaslatokban ki lett fejtve. Szó van ér­ről az európai kollektív biztonságról szóló szerződés bevezető részétíen is, amelyet a szovje k küldöttség ma 9 kormányfők elé terjesztett. Az érte­kezleten beszélnek arról, hogy a né­met kérdés és az európai biztonság kérdése között van összefüggés. A szovjet küldöttség egyet ért ezzel. Tartalmazza ezt a szovjet javaslat be­vezető része is, de ez nem egy kérdés, hanem kettő. Ma volt napirenden a második kérdés és ^zért szükséges volt erről tárgyalni. A szovjet kül­döttség nem tart igényt arra, hogy javaslatát tökéletesnek tartsák és kész megtárgyalni más javaslatokat, ame­lyek közül főleg Eden javaslatát tart­ja értékesnek. A Szovjetunió nem gondolja azt sem, hogy az összes or­szágok nem kapcsolódhatnának be egy­szerre az összeurópai biztonsági rend­szerbe. Fokozatosan bizonyos rend­szerben valósulhat ez meg. Utána újból Eisenhower amerikai el­nök emelkedett szólásra és kijelentet­te, hogy az elhangzottak figyelmet ér­demelnek és hogy helyes lenne ala­posan áttanulmányozni a Szovjetunió javaslatát, annak ellenére, hogy a né­zetekben bizonyos ellentétek állnak fenn. Eisenhower kijelentette, hogy az értekezlet részvevői között a béke biz­tosítására irányuló őszinte törekvésre talált. Kijelentette, hogy beszélt a szovjet küldöttség minden tagjával és meg van győződve arról, hogy vala­mennyien úgy óhajtják a békét, mint ő, — Aztán azt mondotta, hogy vé­leménye szerint helyes volna meg­kérni a külügyminisztereket, hogy próbálkozzanak hidat építeni, • amely áthidalná és összeegyeztetné a néftv külcottseg a.tai kifejtett különböző né­zeteket. Eisenhower a továbbiakban ki­jelentette, hogy a kormányfőknek nem szabad elhagyniuk az értekezletet ad­dig, míg meg nem mutatják az egész világnak szilárd békevágyukat. A. Eden brit miniszterelnök is elfo­gadta ezt • a javaslatot. N. A Bulganyin szintén csatlako­zott e javaslathoz és így Genfben a négy nagyhatalom kormányfőinek harmadik ülése azza' ez egyöntetű ha­tározattal fejeződött be, hogy a négy nagyhatalom külügyminiszterei július 21-i délelőtti ülésükön áttanulmányoz­zák ezt a kérdést és átadják a i erre vonatkozó javaslatot a kormányfőknek. Az európai kollektív biztonságról szóló szerződés új szovjet javaslata (Genf, július 20. ČTK) — A béke és biztonság biztosításáért és bárme­lyik állam agressziójának elhárítá­sáért, a nemzetközi együttműködés bizto­sításáért, öszhanghan az államok füg­getlensége, önállósága és a belügyeik­be való be nem avatkozás alapelveinek tiszteletben tartásával, az a törekvés vezérel bennünket, hogy az európai kollektív biztonság biztosításának szakaszán az összes eu­rópai nemzetek igyekezetével az egyes európai államok más európai államok ellen irányuló csoportosulásának kiala­kítása helyeit, — ami az országok közötti kapcsolatot ban súrlódásokat és íes/ultsoget ckez és elmélyíti a köl­csönös bizalmatlanságot — megegye­zést érjünk el, továbbá tekintettel arra, hogy az európai kollektív biztonság rendszerének meg­teremtése Németországnak békeszere­tő, demokratikus alapon való egyesíté­se útján hozzájárulna a német kérdés gyors megoldásához, az európai államok az ENSZ alap­okmánya elveihez és céljaihoz igazod­va összeurópai szerződést kötnek az európai kollektív biztonságról a követ­kező alapon: 1. A szerződés részvevői lehetnek az összes európai államok, függetlenül társadalmi rendszerüktől, s az Ame­rikai Egyesült Államok is, ha elisme­rik a szerződésben foglalt célokat és vállalják a szerződés által megszabott kötelezettségeket. Egészen az egységes, békeszerető és demokratikus német állam megterem­téséig, a szerződés egyenjogú részve­vői lehetnek a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság. Ezzel kapcsolatban szá­molni lehet azzal, hogy Németország egyesítése után a szerződésben részt vehet az egységes német állam az ál­talános érvényű elvek alapján. Az európai kollektív biztonságról szóló szerződés nem érinti a négy nagyhatalomnak: a Szovjetuniónak, az USA-nak, Nagy-Britanniának és Fran­ciaországnak jogkörét a német kér­désben, melyet a négy ngyhatalom által korábban megállapított eljárás alapján kell megoldani. 2. A szerződésben részvevő államok kötelezik magukat, hogy letesznek mindenféle támadásról egymás ellen, ugyanúgy, mint ahogyan letesznek nemzetközi kapcsolataikban is az erő­szakkal való fenyegetésről, vagy an­nak alkalmazásától és az ENSZ alap­okmányával megegyezően oldanak meg minden köztük keletkező ellentétet békés eszközökkel, úgy, hogy ne le­gyen veszélyeztetve a világbéke és Európa biztonsága. ô. A szerződésben részvevő államok együttesen tanácskoznak minden olyan esetben, mikor nézetük szerint Eu­rópában fegyveres támadás veszélye keletkezne a szerződésben részvevő egy vagy néhány állam ellen, hogy az Ilyen veszély elhárítására ési az euró­pai biztonság megőrzésére irányuló hathatós intézkedéseket foganatosí­tanak. 4. Európában bármely állam vagy államcsoport részéről a szerződésben részvevő egy vagy^ több állam ellen irányuló fegyveres támadást úgy te­kintik, mint a szerződés valamennyi részvevője ellen irányuló támadást. Ilyen támadás esetén a szerződés min­den részvevője az egyéni vagy kollek­tív önvédelmi jog érvényesítése alap­ján annak az államnak vagy államok­nak, amelyek ellen ilyen támadást in­dítottak, a rendelkezésére álló minden eszközzel segítséget nyújt, beleszá­mítva a fegyveres jerők felhasználását is, a világbéke és az európai bizton­ság megújítása és megőrzése érdeke­ben. 5. A szerződésben részvevő ^államok kötelezik magukat, hogy a legrövi­debb időn belül " megtárgyalják és meghatározzák azt az eljárást, amely­hez a szerződésben részvevő államok a segítségnyújtásban, még pedig a ka­tonai segítségnyújtásban is igazodni fognak akkor, ha Európában olyan helyzet alakul ki, ámely megkövetelné az európai béke megőrzésére és fel­újítására irányuló kollektív igyekeze­tet. 6. A szerződésben részvevő államok az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának határozataival meg­egyezően azonnal tájékoztatják az ENSZ Biztonsági Tanácsát az önvé­delmi jog alapján, vagy az európai bé­ke és biztonsúg megőrzése céljából megvalósított, vagy tervezett akciók­ról. 7. A szerződésben részvevő államok kötelezik magukat, hogy nem vesznél?" részt semmilyen koalícióban vagy szövetségben és nem kötnek semmi­féle egyezményeket, amelyeknek cél­jai ellenkeznek az európai kollektív biztonságról szóló szerződés céljaival. 8. A szerződésben részvevő államok kötelezik magukat, hogy támogatni fogják az egymás közötti és más ál­lamok közötti kiterjedt gazdasági és kultúrális együttműködést a keres­kedelmi és más gazdasági kapcsolatok fejlesztésével, a kulturális kapcsolatok kibővítésével olyan alapon, amely ki­zár minden diszkriminációt és az együttműködést akadályozó korláto­zást. 9. A szerződésben részvevő államok között a szerződés által megszabott konzultációk megvalósítására és az európai biztonság biztosítását célzó feladatokból eredő kérdések megtár­gyalására meg koll határozni: a) Időszakonkéhti, kényszerű ese­tekben pedig soronkívüli tanácskozá­sokat tartanak, amelyeken minden ál­lam a kormány egy tagjával, vagy más külön e célra kinevezett képviselőjé­vel vesz részt. b) Állandó tanácskozó politikai bi­zottságot kell létesíteni, amelynek kötelessége lenne megfelelő javasla­tok előkészítése a szerződésben rész­vevő államok kormányaihoz. c) Meg kell teremteni a katonai tanácskozó szervet, amelynek jogkö­rét utólagosan fogják megállapítani. 10. Elismerv* a világbéke és biz­tonság megőrzésével járó rendkívüli felelősséget, amely azokra az álla­mokra hárul, amelyek az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának állandó tagjai, a szerződésben részvevő államok fel­hívják a Kínai Népköztársaság kor­mányát, hogy képviselőit megfigyelők­ként küldje ki az e szerződés alap­ján létesülő szervekbe. 11. A mostani szerződés semmikép­pen sem érinti azon kötelezettségek érvényességét, amelyek azokban a nemzetközi szerződésekben és egyez­ményekben foglaltatnak, amelyeket az európai államok kötöttek egymás­sal és amelyeknek alapelvei és cél­jai megfelelnek e szerződés alapel­veinek és céljainak. 12. A szerződésben részvevő álla­mok megegyeztek, hogy az első idő­szakban (két-három év), amikor Eu­rópában megvalósítják a kollektív biz­tonság rendszerét, e szerződés alapján nem mentesülnek azoktól a kötelezett­ségtől, amelyeket a már létező szer­ződések és egyezmények alapján vál­laltak. Egyúttal a már létező s katonai kö­telezettségeken alapuló és egyezmé­nyekben részvevő államok lemondanak a fegyveres erők használatáról és a köztük keletkezett minden ellentétet békés eszközökkel oldanak meg. Emel­lett az illetékes szerződések és egyez­mények részvevői kölcsönösen tanács­koznak egymással, ha olyan ellentétek és nézeteltérések keletkeznének közöt­tük, amelyek veszélyeztetnék az euró­pai béke megőrzését. 13. Amíg meg nem kötik a fegyver­zet korlátozásáról és az atomfegyve­rek betiltásáról szóló egyezményt, va­lamint azt az egyezményt, amely arra vonatkozik, hogy az idegen katonasá­gokat az európai országok területéről vissza kell hívni, addig a szerződés­ben részvevő államok kötelezik ma­gukat, hogy semmiféle további in­tézkedést nem tesznek fegyveres erő­ik számának növelésére más európai államok területén, megegyezően a ko­rábban kötött szerződésekkel és egyezményekkel. 14. A szerződésben részvevő álla­mok megegyeztek, hogy attól a pillanattól kezdve, amikor érvénybelép ez a szerződés, hatályát, veszti az 1955. május 14-én ke't varsói szer­ződés az 1954. február 26-án kelt pá­rizsi egyezmények és az 1949. április 4-én kelt északatlanti szerződés. 15. A szerződés hatályának tarta­ma 50 év. A balti szovjet köztársaságok fennállásának 15. évfordulója Moszkva, július 21. (ČTK) — Lit­vánia, Lettország és Észtország dolgo­zói július 21-én ünnepelték a szovjet hatalom fennállásának 15. évforduló­ját. A balti szovjet köztársaságok nemzetei ezt a napot, mint nagy ün­nepet ülik meg. .1940 óta ezekben a legfiatalabb szovjet köztársaságokban óriási válto­zások állottak be. Litvániában például már 1949. év végén az ipari termelés a háború előtti színvonalat 67 száza­lékkal múlta felül. Lettországban az ipari termelés 1951-ben 1940-nel szemben több mint ötszörösére emel­kedett. Gyökeresen megváltozott a mezőgazdaság is. A dolgozó parasztság nagy kollektív gazdaságokban tömörül. Az észt, lett és litván mezőkön sok ezer traktor, kombájn és más gazda­sági gép dolgozik, olyan gépek, ami­lyeneket a burzsoá időkben a paraszt­ság nagy része még csak nem is lá­tott. A szovjet hatalom fennállásának tizenöt esztendeje alatt a balti köz­társaságokban a tudományok, művé­szet és kultúra fejlődése terén is ha­talmas virágzás állapítható meg. Min­den egyes köztársaságban tudományos akadémia létesült. Jelentősen kiszé­lesedett az iskolák hálózata, míg a burzsoá Lettországban a tanulás kis­számú kiválasztott előjoga volt. Rigában, Vilniusban és Tallinban jú­lius 20-án hatalmas ünnepi tömeg­1 gyűlések folytak le. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, N. A. 8ulganyií< Genfben villásreggelit adott Genf, július 20. (TASZSZ) — N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke július 20-án Genf­ben villásreggelit adott az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Bri­tannia küldöttségeinek tiszteleténe. A villásreggelin a következők vettek részt: Brit -részről: A. Eden miniszterel­nök, H. Mac Millan, W. Hayter, A. Kirkpatrick, Ch. Brownjohn. Francia részről: E. Faure minisz­terelnök, A. Pinay, E. Dennery, E. de Crouy-Chanel, J. Soutou. Amerikai részről: J. DuBes, L. Thompson, H. Stassen, N. Rockefeller, J. Hagerty' és D. Anderson. Szovjet részről a villásreggelin N. Sz. Hruscsov, V. M. Molotov, A. A. GromikO, V. Sz. Szemjonov, G. N. Za­rubin, J. A. Malik és Sz. A. Vinogra­dov voltak jelen. Eden brit miniszterelnök vacsorát rendezett a szovjet küldöttség tiszteletére Genf, július 21. (TASZSZ) — Antho­ny Eden brit miniszterelnök július 19-én a szovjet kormányküldöttség tiszteletére vacsorát rendezett. A vacsorán részt vettek: N. A. Bul­ganyin, a küldöttség vezetője, N. Sz. V Hruscsov, V. M. Molotov, G. K. Zsu­kov és J. A. Malik. Brit részről H. MacMillan, H. Cac­cia, A. Kirkpatrick, N. Brook és W» Hayter vettek részt a vacsorán. Harold Stassen Genfbe érkezett Genf, július 20. (ČTK) — Szerdán,' július 20-án délelőtt Genfbe érkezett Eisenhower elnök külön megbízottja a leszerelési kérdésekben, Harold Stassen. Stassennek az a feladata, hogy az Egyesült Államok vezérkari főnökeinek vezetőjével, Arthur Rad­förd admirálissal együtt kidolgozza sz Egyesült Államok leszerelési tervét. Szíriai parlamenti küldöttség a Szovjetunióban Tbiliszi, július 21. (TASZSZ) — A Szovjetunióban tartózkodó szlria' par­lamenti delegáció tagjainak egy része Mustafa Zark képviselő vezetésével Tbiliszibe érkezett. A szíriai parlament tagjai megte­kintették a várost, meglátogatták a Sztálinról elnevezett kultúrparkot és a pezsgőgyárat. A vendégeknek bemu­tatták a Tbilisziben készült legújabb színes filmeket. A szíriai parlament küldöttségének másik része, amelyet Rafik Bassur, a képviselőház alelnölw vezet, a Krim­félsziget déli partvidékét látogatja. A képviselők július 20-án a Livádia nevű üdülöotthont látogatták meg. Ftisal Rukbi képviselő, aki orvos, az üdülő megtekintése után lelkesen di­csérte azt a gondosságot, amellyel az üdülő dolgozókat körülveszik. Elisme­réssel nyilatkozott a kiváló diagnosz­tikáról és terápiáról, valamint az or­vosi rendelők gazdag felszereléséről • Anthony Eden Az idén tavasszal Churchill örökét átvevő angol miniszterelnök immár két évtezede játszik jelentős szere­pet nemcsak az angol birodalom, de a világ külpolitikájában is. Sir Ant­hony Eden 57 éves és már háromszor volt brit külügyminiszter. De a mi­niszterségei közti időkben is első­sorban politikával foglalkozott, mint a konzervatív párt egyik jelentős tag­iá­Eden életének érdekes módon éppen a potsdami szerződés tíz évvel ezelőtt történt aláírása jelenti a legfontosabb határkövét. Addig az időpontig ugyan­is a konzervatív pártnak ama politi­kusai közé tartozott, akik világosan látták, hogy a német és a japán fa­sizmus nemcsak a Szovjetunió ellen irányul, de féktelen hatalmi vágyá­ban a brit világbirodalom érdekeit is veszélyezteti. Ezért már 1935-ben Moszkvában tanácskozik Sztálinnal és Molotovval egy európai biztonsági rendszer felépítésén. Chamberlain mi­niszterelnökkel szemben azonban, aki elutasítván az edeni koncepciót, kizá­rólag a fasizmus támogatásában látta a brit uralkodó osztály érdekeinek vé­delmét, és aki 1938-ban a Szovjetunió elleni ugródeszka gyanánt Hitlernek felajánlotta Csehszlovákiát, Eden volt az, aki demonstratív lemondásával fi­gyelmeztette az angol népet ennek az útnak végzetes voltára. Az események hamarosan igazolták Eden felfogását, aki azután a háború alatt részt is vett az angol-szovjet szerződések megkö­tésében és még Potsdamban is követ­kezetesen síkraszállt a Szovjetunió ál­tal hirdetett alapelvek szerződésbe fog­lalásáért, a világ békéjének biztosítá­sa érdekében. A potsdami konferencián való sze­replésével be is fejeződött Eden po­litikai pályafutásának ez a konstruk­tívabb része. Az elmúlt tíz esztendő­ben nem volt az imperialisták- érde­keit szolgáló egyetlen olyan politikai terv sem, amelynek megalkotásában Eden közre ne működött volna, le­gyen az akár a német megszállási te­rületek egyesítése, a nyugatnémet bdb­állam megteremtése, a bonni háborús szerződések, az Európai Védelmi Kö­zösség, vagy legutóbb a londoni és pá­rizsi szerződések, és mindezek ered­ményeképpen Nyugat-Németországnak és a német militarizmusnak a táma­dó nyugat-európai tömbbe való be­vonása. Edennek most a genfi konferencián választania kell: vagy folytatja az el­múlt tíz évben követett politikáját a hidegháború és a nemzetközi fe­szültség fokozása terén, vagy pvdig — politikai tevékenységének első fe­le _ bizonyítja, hogy konstruktív ké­pességek is vannak benne — hazája és az egész emberiség igazi érdekei­nek megfelelően a genfi konferencián a nagy nemzetközi kérdések békés, tárgyalások útján való megoldásának útját választja.

Next

/
Thumbnails
Contents