Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-22 / 175. szám, péntek

1955. július 22. UJS 10 3 A Rigy nagyhatalom ScormÉnyfőínek genfi értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) ra, hogy Németország egyesítésének sürgősségét illetően, ellentétesek a nézetek. Kijelentette, hogy véleménye szerint Nérrtetország kérdése és a biztonsági politika kérdése szorosai).'öszszefügg. Javaslatot tett, hogy létesítsenek egy apparátust, vagy szervet, amelynek feladata lenne felülvizsgálni az egyes álláspontokat a kormányfők által kifejtett nézetek alapján. Az USA elnöke kiemelte, hogy az egyes kérdésekben megnyilvánuló ellentétek ellenére is az együtműködés szelleme uralkodik a tárgyalásokon és kifejezésre juttatta azon reményét, hogy az érteke.zlet összes részvevőinek igyekezeiéve! mégis sikerül a mostani problémákat pozitívan megoldani. E. Faure francia miniszterelnök is támogatta beszédében azt a nézetet, hogy a német kérdés összefügg az európai kollektív biztonság kérdésével és javaslatot tett ennek a két problémának közös megtárgyalására Kijelentette, hogy áttanulmányozta a szovjet javaslatokat és sok értékeset és hasznosat talált bennük, amire jó lenne figyelmet fordítani. Ezzel kapcsolatban főleg a hadseregek állományának korlátozására irányuló szovjet javaslatot és azt a javaslatot említette, amely arra irányul, hogy a vitás kérdések megoldásában ne használjanak fegyvert. A. Eden brit miniszterelnök, aki E. Faure után szólalt fel, kijelentette, hogy a brit javaslat célja segíteni minden országot, amelyet megtámadnának. Kijelentette, hogy a brit küldöttség kész növelni azon államok számát, amelyek a Nagy-Britannia által javasolt biztonsági- paktumban részt vesznek. Eden hozzátette, úgy véli, hogy az összeurópai kollektív biztonsági rendszer nem lenne célszerű addig, míg Németország két részre van osztva. Mivel ebben a kérdésben a vélemények nem egységesek — mondotta Eden —, célszerűnek látszik a német kérdést és az európai biztonság kérdését egyidejűleg tárgyalni. N. A. Bulganyin,' a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki újból felszólalt, kijelentette, hogy a Szovjetunió állásfoglalása ebben a kérdésben világos és már a megelőző javaslatokban ki lett fejtve. Szó van érről az európai kollektív biztonságról szóló szerződés bevezető részétíen is, amelyet a szovje

k küldöttség ma 9 kormányfők elé terjesztett. Az értekezleten beszélnek arról, hogy a német kérdés és az európai biztonság kérdése között van összefüggés. A szovjet küldöttség egyet ért ezzel. Tartalmazza ezt a szovjet javaslat bevezető része is, de ez nem egy kérdés, hanem kettő. Ma volt napirenden a második kérdés és ^zért szükséges volt erről tárgyalni. A szovjet küldöttség nem tart igényt arra, hogy javaslatát tökéletesnek tartsák és kész megtárgyalni más javaslatokat, amelyek közül főleg Eden javaslatát tartja értékesnek. A Szovjetunió nem gondolja azt sem, hogy az összes országok nem kapcsolódhatnának be egyszerre az összeurópai biztonsági rendszerbe. Fokozatosan bizonyos rendszerben valósulhat ez meg. Utána újból Eisenhower amerikai elnök emelkedett szólásra és kijelentette, hogy az elhangzottak figyelmet érdemelnek és hogy helyes lenne alaposan áttanulmányozni a Szovjetunió javaslatát, annak ellenére, hogy a nézetekben bizonyos ellentétek állnak fenn. Eisenhower kijelentette, hogy az értekezlet részvevői között a béke biztosítására irányuló őszinte törekvésre talált. Kijelentette, hogy beszélt a szovjet küldöttség minden tagjával és meg van győződve arról, hogy valamennyien úgy óhajtják a békét, mint ő, — Aztán azt mondotta, hogy véleménye szerint helyes volna megkérni a külügyminisztereket, hogy próbálkozzanak hidat építeni, • amely áthidalná és összeegyeztetné a néftv külcottseg a.tai kifejtett különböző nézeteket. Eisenhower a továbbiakban kijelentette, hogy a kormányfőknek nem szabad elhagyniuk az értekezletet addig, míg meg nem mutatják az egész világnak szilárd békevágyukat. A. Eden brit miniszterelnök is elfogadta ezt • a javaslatot. N. A Bulganyin szintén csatlakozott e javaslathoz és így Genfben a négy nagyhatalom kormányfőinek harmadik ülése azza' ez egyöntetű határozattal fejeződött be, hogy a négy nagyhatalom külügyminiszterei július 21-i délelőtti ülésükön áttanulmányozzák ezt a kérdést és átadják a i erre vonatkozó javaslatot a kormányfőknek. Az európai kollektív biztonságról szóló szerződés új szovjet javaslata (Genf, július 20. ČTK) — A béke és biztonság biztosításáért és bármelyik állam agressziójának elhárításáért, a nemzetközi együttműködés biztosításáért, öszhanghan az államok függetlensége, önállósága és a belügyeikbe való be nem avatkozás alapelveinek tiszteletben tartásával, az a törekvés vezérel bennünket, hogy az európai kollektív biztonság biztosításának szakaszán az összes európai nemzetek igyekezetével az egyes európai államok más európai államok ellen irányuló csoportosulásának kialakítása helyeit, — ami az országok közötti kapcsolatot ban súrlódásokat és íes/ultsoget ckez és elmélyíti a kölcsönös bizalmatlanságot — megegyezést érjünk el, továbbá tekintettel arra, hogy az európai kollektív biztonság rendszerének megteremtése Németországnak békeszerető, demokratikus alapon való egyesítése útján hozzájárulna a német kérdés gyors megoldásához, az európai államok az ENSZ alapokmánya elveihez és céljaihoz igazodva összeurópai szerződést kötnek az európai kollektív biztonságról a következő alapon: 1. A szerződés részvevői lehetnek az összes európai államok, függetlenül társadalmi rendszerüktől, s az Amerikai Egyesült Államok is, ha elismerik a szerződésben foglalt célokat és vállalják a szerződés által megszabott kötelezettségeket. Egészen az egységes, békeszerető és demokratikus német állam megteremtéséig, a szerződés egyenjogú részvevői lehetnek a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság. Ezzel kapcsolatban számolni lehet azzal, hogy Németország egyesítése után a szerződésben részt vehet az egységes német állam az általános érvényű elvek alapján. Az európai kollektív biztonságról szóló szerződés nem érinti a négy nagyhatalomnak: a Szovjetuniónak, az USA-nak, Nagy-Britanniának és Franciaországnak jogkörét a német kérdésben, melyet a négy ngyhatalom által korábban megállapított eljárás alapján kell megoldani. 2. A szerződésben részvevő államok kötelezik magukat, hogy letesznek mindenféle támadásról egymás ellen, ugyanúgy, mint ahogyan letesznek nemzetközi kapcsolataikban is az erőszakkal való fenyegetésről, vagy annak alkalmazásától és az ENSZ alapokmányával megegyezően oldanak meg minden köztük keletkező ellentétet békés eszközökkel, úgy, hogy ne legyen veszélyeztetve a világbéke és Európa biztonsága. ô. A szerződésben részvevő államok együttesen tanácskoznak minden olyan esetben, mikor nézetük szerint Európában fegyveres támadás veszélye keletkezne a szerződésben részvevő egy vagy néhány állam ellen, hogy az Ilyen veszély elhárítására ési az európai biztonság megőrzésére irányuló hathatós intézkedéseket foganatosítanak. 4. Európában bármely állam vagy államcsoport részéről a szerződésben részvevő egy vagy^ több állam ellen irányuló fegyveres támadást úgy tekintik, mint a szerződés valamennyi részvevője ellen irányuló támadást. Ilyen támadás esetén a szerződés minden részvevője az egyéni vagy kollektív önvédelmi jog érvényesítése alapján annak az államnak vagy államoknak, amelyek ellen ilyen támadást indítottak, a rendelkezésére álló minden eszközzel segítséget nyújt, beleszámítva a fegyveres jerők felhasználását is, a világbéke és az európai biztonság megújítása és megőrzése érdekeben. 5. A szerződésben részvevő ^államok kötelezik magukat, hogy a legrövidebb időn belül " megtárgyalják és meghatározzák azt az eljárást, amelyhez a szerződésben részvevő államok a segítségnyújtásban, még pedig a katonai segítségnyújtásban is igazodni fognak akkor, ha Európában olyan helyzet alakul ki, ámely megkövetelné az európai béke megőrzésére és felújítására irányuló kollektív igyekezetet. 6. A szerződésben részvevő államok az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának határozataival megegyezően azonnal tájékoztatják az ENSZ Biztonsági Tanácsát az önvédelmi jog alapján, vagy az európai béke és biztonsúg megőrzése céljából megvalósított, vagy tervezett akciókról. 7. A szerződésben részvevő államok kötelezik magukat, hogy nem vesznél?" részt semmilyen koalícióban vagy szövetségben és nem kötnek semmiféle egyezményeket, amelyeknek céljai ellenkeznek az európai kollektív biztonságról szóló szerződés céljaival. 8. A szerződésben részvevő államok kötelezik magukat, hogy támogatni fogják az egymás közötti és más államok közötti kiterjedt gazdasági és kultúrális együttműködést a kereskedelmi és más gazdasági kapcsolatok fejlesztésével, a kulturális kapcsolatok kibővítésével olyan alapon, amely kizár minden diszkriminációt és az együttműködést akadályozó korlátozást. 9. A szerződésben részvevő államok között a szerződés által megszabott konzultációk megvalósítására és az európai biztonság biztosítását célzó feladatokból eredő kérdések megtárgyalására meg koll határozni: a) Időszakonkéhti, kényszerű esetekben pedig soronkívüli tanácskozásokat tartanak, amelyeken minden állam a kormány egy tagjával, vagy más külön e célra kinevezett képviselőjével vesz részt. b) Állandó tanácskozó politikai bizottságot kell létesíteni, amelynek kötelessége lenne megfelelő javaslatok előkészítése a szerződésben részvevő államok kormányaihoz. c) Meg kell teremteni a katonai tanácskozó szervet, amelynek jogkörét utólagosan fogják megállapítani. 10. Elismerv* a világbéke és biztonság megőrzésével járó rendkívüli felelősséget, amely azokra az államokra hárul, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, a szerződésben részvevő államok felhívják a Kínai Népköztársaság kormányát, hogy képviselőit megfigyelőkként küldje ki az e szerződés alapján létesülő szervekbe. 11. A mostani szerződés semmiképpen sem érinti azon kötelezettségek érvényességét, amelyek azokban a nemzetközi szerződésekben és egyezményekben foglaltatnak, amelyeket az európai államok kötöttek egymással és amelyeknek alapelvei és céljai megfelelnek e szerződés alapelveinek és céljainak. 12. A szerződésben részvevő államok megegyeztek, hogy az első időszakban (két-három év), amikor Európában megvalósítják a kollektív biztonság rendszerét, e szerződés alapján nem mentesülnek azoktól a kötelezettségtől, amelyeket a már létező szerződések és egyezmények alapján vállaltak. Egyúttal a már létező s katonai kötelezettségeken alapuló és egyezményekben részvevő államok lemondanak a fegyveres erők használatáról és a köztük keletkezett minden ellentétet békés eszközökkel oldanak meg. Emellett az illetékes szerződések és egyezmények részvevői kölcsönösen tanácskoznak egymással, ha olyan ellentétek és nézeteltérések keletkeznének közöttük, amelyek veszélyeztetnék az európai béke megőrzését. 13. Amíg meg nem kötik a fegyverzet korlátozásáról és az atomfegyverek betiltásáról szóló egyezményt, valamint azt az egyezményt, amely arra vonatkozik, hogy az idegen katonaságokat az európai országok területéről vissza kell hívni, addig a szerződésben részvevő államok kötelezik magukat, hogy semmiféle további intézkedést nem tesznek fegyveres erőik számának növelésére más európai államok területén, megegyezően a korábban kötött szerződésekkel és egyezményekkel. 14. A szerződésben részvevő államok megegyeztek, hogy attól a pillanattól kezdve, amikor érvénybelép ez a szerződés, hatályát, veszti az 1955. május 14-én ke't varsói szerződés az 1954. február 26-án kelt párizsi egyezmények és az 1949. április 4-én kelt északatlanti szerződés. 15. A szerződés hatályának tartama 50 év. A balti szovjet köztársaságok fennállásának 15. évfordulója Moszkva, július 21. (ČTK) — Litvánia, Lettország és Észtország dolgozói július 21-én ünnepelték a szovjet hatalom fennállásának 15. évfordulóját. A balti szovjet köztársaságok nemzetei ezt a napot, mint nagy ünnepet ülik meg. .1940 óta ezekben a legfiatalabb szovjet köztársaságokban óriási változások állottak be. Litvániában például már 1949. év végén az ipari termelés a háború előtti színvonalat 67 százalékkal múlta felül. Lettországban az ipari termelés 1951-ben 1940-nel szemben több mint ötszörösére emelkedett. Gyökeresen megváltozott a mezőgazdaság is. A dolgozó parasztság nagy kollektív gazdaságokban tömörül. Az észt, lett és litván mezőkön sok ezer traktor, kombájn és más gazdasági gép dolgozik, olyan gépek, amilyeneket a burzsoá időkben a parasztság nagy része még csak nem is látott. A szovjet hatalom fennállásának tizenöt esztendeje alatt a balti köztársaságokban a tudományok, művészet és kultúra fejlődése terén is hatalmas virágzás állapítható meg. Minden egyes köztársaságban tudományos akadémia létesült. Jelentősen kiszélesedett az iskolák hálózata, míg a burzsoá Lettországban a tanulás kisszámú kiválasztott előjoga volt. Rigában, Vilniusban és Tallinban július 20-án hatalmas ünnepi tömeg1 gyűlések folytak le. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, N. A. 8ulganyií< Genfben villásreggelit adott Genf, július 20. (TASZSZ) — N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke július 20-án Genfben villásreggelit adott az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia küldöttségeinek tiszteleténe. A villásreggelin a következők vettek részt: Brit -részről: A. Eden miniszterelnök, H. Mac Millan, W. Hayter, A. Kirkpatrick, Ch. Brownjohn. Francia részről: E. Faure miniszterelnök, A. Pinay, E. Dennery, E. de Crouy-Chanel, J. Soutou. Amerikai részről: J. DuBes, L. Thompson, H. Stassen, N. Rockefeller, J. Hagerty' és D. Anderson. Szovjet részről a villásreggelin N. Sz. Hruscsov, V. M. Molotov, A. A. GromikO, V. Sz. Szemjonov, G. N. Zarubin, J. A. Malik és Sz. A. Vinogradov voltak jelen. Eden brit miniszterelnök vacsorát rendezett a szovjet küldöttség tiszteletére Genf, július 21. (TASZSZ) — Anthony Eden brit miniszterelnök július 19-én a szovjet kormányküldöttség tiszteletére vacsorát rendezett. A vacsorán részt vettek: N. A. Bulganyin, a küldöttség vezetője, N. Sz. V Hruscsov, V. M. Molotov, G. K. Zsukov és J. A. Malik. Brit részről H. MacMillan, H. Caccia, A. Kirkpatrick, N. Brook és W» Hayter vettek részt a vacsorán. Harold Stassen Genfbe érkezett Genf, július 20. (ČTK) — Szerdán,' július 20-án délelőtt Genfbe érkezett Eisenhower elnök külön megbízottja a leszerelési kérdésekben, Harold Stassen. Stassennek az a feladata, hogy az Egyesült Államok vezérkari főnökeinek vezetőjével, Arthur Radförd admirálissal együtt kidolgozza sz Egyesült Államok leszerelési tervét. Szíriai parlamenti küldöttség a Szovjetunióban Tbiliszi, július 21. (TASZSZ) — A Szovjetunióban tartózkodó szlria' parlamenti delegáció tagjainak egy része Mustafa Zark képviselő vezetésével Tbiliszibe érkezett. A szíriai parlament tagjai megtekintették a várost, meglátogatták a Sztálinról elnevezett kultúrparkot és a pezsgőgyárat. A vendégeknek bemutatták a Tbilisziben készült legújabb színes filmeket. A szíriai parlament küldöttségének másik része, amelyet Rafik Bassur, a képviselőház alelnölw vezet, a Krimfélsziget déli partvidékét látogatja. A képviselők július 20-án a Livádia nevű üdülöotthont látogatták meg. Ftisal Rukbi képviselő, aki orvos, az üdülő megtekintése után lelkesen dicsérte azt a gondosságot, amellyel az üdülő dolgozókat körülveszik. Elismeréssel nyilatkozott a kiváló diagnosztikáról és terápiáról, valamint az orvosi rendelők gazdag felszereléséről • Anthony Eden Az idén tavasszal Churchill örökét átvevő angol miniszterelnök immár két évtezede játszik jelentős szerepet nemcsak az angol birodalom, de a világ külpolitikájában is. Sir Anthony Eden 57 éves és már háromszor volt brit külügyminiszter. De a miniszterségei közti időkben is elsősorban politikával foglalkozott, mint a konzervatív párt egyik jelentős tagiáEden életének érdekes módon éppen a potsdami szerződés tíz évvel ezelőtt történt aláírása jelenti a legfontosabb határkövét. Addig az időpontig ugyanis a konzervatív pártnak ama politikusai közé tartozott, akik világosan látták, hogy a német és a japán fasizmus nemcsak a Szovjetunió ellen irányul, de féktelen hatalmi vágyában a brit világbirodalom érdekeit is veszélyezteti. Ezért már 1935-ben Moszkvában tanácskozik Sztálinnal és Molotovval egy európai biztonsági rendszer felépítésén. Chamberlain miniszterelnökkel szemben azonban, aki elutasítván az edeni koncepciót, kizárólag a fasizmus támogatásában látta a brit uralkodó osztály érdekeinek védelmét, és aki 1938-ban a Szovjetunió elleni ugródeszka gyanánt Hitlernek felajánlotta Csehszlovákiát, Eden volt az, aki demonstratív lemondásával figyelmeztette az angol népet ennek az útnak végzetes voltára. Az események hamarosan igazolták Eden felfogását, aki azután a háború alatt részt is vett az angol-szovjet szerződések megkötésében és még Potsdamban is következetesen síkraszállt a Szovjetunió által hirdetett alapelvek szerződésbe foglalásáért, a világ békéjének biztosítása érdekében. A potsdami konferencián való szereplésével be is fejeződött Eden politikai pályafutásának ez a konstruktívabb része. Az elmúlt tíz esztendőben nem volt az imperialisták- érdekeit szolgáló egyetlen olyan politikai terv sem, amelynek megalkotásában Eden közre ne működött volna, legyen az akár a német megszállási területek egyesítése, a nyugatnémet bdbállam megteremtése, a bonni háborús szerződések, az Európai Védelmi Közösség, vagy legutóbb a londoni és párizsi szerződések, és mindezek eredményeképpen Nyugat-Németországnak és a német militarizmusnak a támadó nyugat-európai tömbbe való bevonása. Edennek most a genfi konferencián választania kell: vagy folytatja az elmúlt tíz évben követett politikáját a hidegháború és a nemzetközi feszültség fokozása terén, vagy pvdig — politikai tevékenységének első fele _ bizonyítja, hogy konstruktív képességek is vannak benne — hazája és az egész emberiség igazi érdekeinek megfelelően a genfi konferencián a nagy nemzetközi kérdések békés, tárgyalások útján való megoldásának útját választja.