Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-21 / 174. szám, csütörtök

1955. július 21; UISZ0 A négy nagyhatalom kormányfőinek genfi értekezlete E. Faure, francia miniszterelnök nyilatkozata (Folytatás a 4. oldalról.) tételekkel fog rendelkezni. Ha tehát az egyezmény részvevőinek egyike magasabb szinten fogja tartani katonai potenciálját, olyan tétellel büntetik meg, amely egyenlő az ilyen túllépés értékével. A szankciók tehát biztosítva vannak. Ha eleinte talán gyenge is volna ez a rendszer, a logikájából eredő évenként fokozódó progresszivitása nagyon gyorsan érezhetővé teszi hatását. Ennek az új rendszernek nem szabad gátolnia az ellenőrzés technikájának a jelenleg különösen az ENSZ keretében vitatott vizsgálását. Az erre irányuló igyekezetnek nem szabad megszűnnie, mivel teljes mértékben összhangban áll az általunk javasolt új szövegezéssel. Az anyagi eszközök nemzetközivé tételének módja biztosítékokat nyújt azon akadályokkal szemben, hogy a gazdaság hanyatlani fog, mint ahogy gyakran megtörténik a fegyverzet csökkentésére irányuló politikai megvalósításakor. Tekintetbe kell vennünk ugyanis, hogy e rendszer valamennyi részvevője a közös alaphoz való hozzájárulását nemzeti termeléséből fedezheti. A technikai előnyökön kívül ez a rendszer erkölcsi szempontból is igen előnyös. A világ közvéleményét a leszerelésre ösztönözné és más érzésekre, nempedig a félelemre és az önfenntartás ösztönére apellálna, az emberi bőkezűség nemzetközi versenyét hívná életre. Tudom, ellenvetések is elhangozhatnak. Nem akarok a részletekbe merülni. Legfontosabb a nemzetközi alap eszközei felhasználásának kérdése. Néhány állam csalódva fogja fogadni azt a gondolatot, hogy hozzájárulását idegen qépek, távoli területek fogják felhasználni, ahelyett, hogy saját országuk céljait vagy pedig az adók csökkentését szolgálnák. Erre két választ adhatunk: 1. Egy államot sem gátol semmi abban, hogy annyival csökkentse katonai kiadásait, amennyivel akarja s hogy ezeket az eszközöket saját célkitűzései alapján használja fel. Itt kizárólag csak a szerződés alapján és egyidejűleg megvalósítandó csökkentésről van szó, amit különben nem lehetne keresztülvinni. Tulajdonképpen valamilyen különleges formájú kölcsönről van ebben az esetben szó. A fiemzeti termelés egy színvonalon marad, egy részét jótékonysági célokra fordítják ahelyett, hogy terméketlen intézkedések nyelnék el. 2. Másrészt semmi sem akadályozza azt, hogy ezt a nemzetközi alapot a szervezet valamely részvevőjének segítségére is felhasználják, éspedig vagy azért, hogy az ilyen állam maga is gondoskodik a kevésbé fejlett népekről, avagy más okokból, amelyeket meg kell majd állapítani. Ezek az államok, amelyek korábban hozzájárultak az alaphoz és aztán ebből az alapból anyagi segítséget igényelnek, feltétlenül alávetik magukat mind a fegyverzet csökkentése, mind az alap felhasználása terén a szükséges ellenőrzésnek. Ha ezeket az általános gondolatokat közösen jónak tartjuk, javaslom, hogy értekezletünk határozatot hozzon elfogadásukról és így hirdesse ki a leszerelés új doktrínáját. Ezt azután az ENS'z keretében, közös biztosítékainkkai ellátva egyrészt előterjeszthetjük azoknak a hatalmaknak, amelyek katonai potenciálja indokolttá teszi a szerződés alapján történő leszerelést, avagy a másik út az. és ezt előnyben részesítem, hogy mi magunk döntsünk a közös szervezet és a megfelelő szervei létesítésének elveiről. Értekezletünkről azt mondták, hogy. ez az első kínálkozó lehetőségek, értekezlete. Ezen az értekezleten megtehetjük az első lépést. A leszerelésről tárgyalva nem feledkezhetünk el arról, hogy majdnem pontosan tíz évvel ezelőtt robbant az első atombomba. Ez a borzalmas és zseniális találmány talán hozzájárult a háború befejezésének meggyorsításához. Semmi esetre sem veszélyeztetheti azonban a békét. Gondoljunk az emberek aggályaira, akik sorsukat fontolgatják, akik nem akarnak a maguk alkotta tudomány kényszerű áldozataivá válni. Franciaországnak nincs atombombája s kormányom elhatározta, hogy az atomkutatást békés célokra irányítja.. Ezért a legmegfelelőbb, hogy .éppen kormányom ünnepélyes formában javasolja Önöknek, közösen keressük az atomfegyver ellenőrzésének eszközeit. Ügy vélem, nem áll jogunkban elsiklani a világ aggodalmai fölött, mert lakosainak sorsa ma egy. A pusztítás rendkívüli eszközeit megvalósító szellem megakadályozhatja á megsemmisülést és jóra fordíthatja ezeket az eszközöket. Az ember igazi ellensége azonban nem a pusztítás, hanem a félelem. Önök és én, mi valamennyien most sokat tehetünk, hogy megszüntessük ezt a félelmet. A kormányfők megkezdték a német kérdés megvitatását nagy négy Általában „a nagy négynek" nevezik őket, akik mint a négy nagyhalalom kori/iányküldöttségeinsk vezetői a genfi tárgyalásokat vezetik. Természetes, hogy fokozott mértékben feléjük fordul a közvélemény érdeklődésé. Kik is azok a személyek, akiktől' ezekben a napokban oly nagy mértékben f.ügg y világ sorsának békésebbre fordulta A francia küldöttség ixzetője Edgár Faure vúndössze 47 éves. Alig 20 éves korában már elvégezte jogi tanulmányait, s ő volt Franciaország legfiatalabb ügyvédje. Aztán még egy ilyen „rekordot" állított fel, amikor 43 éves korában o lett a francia köztársasági tanács eddigi legfiatalabb elnöke. Faure kimondottan amerikabarát, a háború utáni francia miniszterelnökök kö~ül leginkább az, talán csak Bidault tud vele versenyezni ebben a szomorú elsőségben. Becsvágya, hogy következelesnek és hajlíthatatlannak lássék, pedig alig van a francia politikának nála „hajlékonyabb" képviselője. Tavaly októberben például a háttérből ő irányította a MendesFrancé elleni radikális szocialista támadásokat, de mikor látta, hogy az balul ütött ki, teljesen megfordult és Jángoló hitvallást tett Mendes-France politikája mellett. Már volt egyszer — igaz, csak 40 napig — miniszterelnöke Franciaországnak, ezenkívül a pénzügyminiszteri állást töltötte be. Nagy nyelvtudása van, többek között folyékonyan beszél oroszul. Terve, amit most előterjesztett a genfi értekezleten, jellemző felfogására. Azt ajánlotta, létesítsenek nemzetközi alapot azokból az eszközökből, amelyek a fegyverkezés csökkentése folytán az, egyes államok háztartásában felszabadulnának és használják fel azokat „az elmaradt országok gazdasági megsegítésére." Az embernek az a benyomása, hogy így szeretné a francia burzsoázia képviselője gazdaságilag támogatni és így politikai'-ag megmenteni a recsegö-ropogó hatalmas francia gyarmatbirodalmat. Faure tehát Genfben nemcsak a békés kibontakozás útját keresi, hanem már arra is gondol, milyen konkrét h'isznot lehetne abból biztosítani osztálya, a francia burzsoázia számára. Genf, (ČTK) — Kedden délután 16 órakor második ülésükre jöttek össze a négy nagyhatalom genfi értekezletén részvevő kormányfői. Az ülés kezdete után a kormányfők elismeréssel nyugtázták a négy külügyminiszter délelőtti munkáját, akik sikerrel oldották meg az értekezlet tárgysorozatával kapcsolatos kérdéseket. Az ülésen a német kérdéssel foglalkoztak. E kérdéssel kapcsolatban elsőnek Anthony Eden brit miniszterelnök nyilvánította álláspontját. Azt mondta, nagyon örül annak a ténynek, hogy Németország egyesítése szükségességének kérdésében mind a négy küldöttség sok esetben egybehangzó nézeteket vall. Ezután hivatkozva N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének hétfőn mondott beszédére, amely — amint az ismeretes — azzal foglalkozott, hogy az európai kollektív biztonsági rendszer kialakítása megkönnyítené a német kérdés megoldását, Eden azt 'mondta, hogy ez az álláspont nyugtalanítja. A brit miniszterelnök nézete szerint sokkal egyszerűbb volna a négy nagyhatalom és az egyesített Németország részvételével egy olyan biztonsági szövetséget létesíteni, amilyenről hétfői nyilatkozatában szólott. Az európai biztonsági szerződés valamenynyl európai állam egyetértését feltételezi — mondotta Eden — és gyors, egyöntetű egyetértésük nehezen feltételezhető. A brit miniszterelnök után N. A. Bulganyin, a szovjet küldöttség vezetője emelkedett szólásra, aki kijelentette, a szovjet kormány ezt a kérdést a legfontosabbak egyikének tartja. Megoldásában tekintettel kell lenni arra a tényre, hogy Nyugat-Németország újra fegyverkezik és katonai tömbökbe kapcsolódott be. NyugatNé'.netország besorolódott a Nyugateurópai Unióba és az Atlanti Tömbbe és az így kialakult helyzet oka annak, hogy még nem értek meg az egységes német állam létesítésének feltételei. Ezért a szovjet kormány nézete S' érint Németország egyesítésének kérdését másképp, lépésről lépésre, idővel kell megoldani. N. A. Bulganyin ezután hétfői nyilatkozata azon részének fő pontjait ismételte, amely az európai kollektív biztonság rendszerének kialakításával foglalkozott. Kijelentette, hogy Németország kérdését részletekben kellene megoldani, az első időszakban a ma kettéosztott Németország mindkét részét bekapcsolnák különkülön az európai kollektív biztonsági rendszerbe, s az idő múltával, a népek közti bizalom növekedésével hozzá lehetne kezdeni Németország egyesítéséhez és az egységes német államnak az európai kollektív biztonsági rendszerbe való bekapcsolásához. A keddi kormányfői ülésen harmadiknak Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke szólalt fel. Beszéde bevezetőjében hangsúlyozta, hogy nem fogja ismételni az előző nap mondottakat. Kijelentette, hogy az Északatlanti Tömb kizárólag védelmi jellegű s nem fenyeget senkit sem. Véleménye szerint Németország kérdését úgy kellene megoldani, hogy már soha többé senkit sem veszélyeztessen. Eisenhower kijelentette, híve a tárgyalások útjának. Azt mondta, hogy az USA sohasem indít agresszív háborút és csak abban az esetben harcolna, ha mégtámadnák. Eisenhower egyben hangsúlyozta azt is, hogy az USA sohasem értene egyet az Északatlanti Tömb bármely részvevője által kirobbantott agresszív háborúval. Eisenhower elnök beszédére azonnal válaszolt N. A Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. öröVnmel fogadta Eisenhower nyilatkozatát és kijelentette, hogy hisz benne. N. A. Bulganyin hozzátette, hogy Eisenhowert kiváló hadvezérnek és államférfinak ismeri. Ami azonban az Északatlanti Tömb szervezetét illeti — mondotta Bulganyin — ismeretes, hogy a Szovjetunió bizonyos idővel ezelőtt részvevőjévé akart válni, azonban visszautasították. Ez megmutatta ezen szervezet igazi célját. Végül Edgár Faure francia miniszterelnök szólalt fel, aki a keddi ülést vezette. Kifejezte reményét, hogy a konferencia valamennyi részvevőjének megértő álláspontjával a német kérdés megoldása elérhető. Faure azt mondta, hogy véleménye szerint a keddi ülés igen hasznos volt, hozzájárult az egyes álláspontok megvilágításához és az egész kérdés megítéléséhez. Az ülés további folyamán a négy küldöttség vezetője egyöntetűen elhatározta, hogy ezen a napon megszakítják a német kérdés megvitatását. A kormányfők megbízták a külügyminisztereket, hogy szerdán délelőtt folytassák a német kérdés megtárgyalását és javaslataikat nyújtsák be a kormányfők délutáni ülésének. Az ülés szüneteiben, valamint befejezése után is a kormányfők és küldöttségeik tagjai az értekezlet! teremmel szomszédos helyiségekben beszélgetéseket folytattak egymás között. A genfi értekezlet sajtóvisszhangja INDIA Deihi, július 19. (TASZSZ) — Az indiai lapok többsége kommentárjaiban reményét fejezi ki, hogy a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi értekezlete sikeres lesz. A „Times of India" ezt írja: „Soha nem tekintettünk ennyi reménnyel négy államférfi tárgyalásai elébe, akiknek több rendkívül bonyolult nemzetközi kérdést kell megoldaniuk". A „National Herald" hangsúlyozza: „A szovjet politika alapja, amint azt N. A. Bulganyin kifejezte, a békés együttélés". Az „Amrita Bazar Patrika" című lap azt a véleményét fejezi ki, hogy „Európában nem lehet béke az ázsiai és afrikai béke nélkül". NDK Berlin, július 19. (ČTK) — Az egész német demokratikus sajtó behatóan foglalkozik a genfi értekezlettel. A „Neues Deutschlanď, Németország Szocialista Egységpártjának központi szerve terjedelmes beszámolót közJl genfi különtudósítóitól az értekezlet első napjának lefolyásáról, amelyben hangsúlyozza, hogy a német kérdés megoldása lehetővé tenné a nemzetközi feszültség csökkentését és az európai béke biztosítását. A „Berliner Zeitung" kiemeli Bulganyin javaslatait, amelyek a nemzetközi vitás kérdések rendezésére s ezzel kapcsolatban Németország egységének helyreállítására irányulnak. NYUGAT-NÉMETORSZÁG Berlin, júilus 19. (ČTK) — A „Die Welt" című hamburgi napilap hangsú- ( lyozza, hogy N. A. Bulganyin az európai biztonsági rendszer új koncepcióját fejezte ki, amely helyettesítené íz Északatlanti Tömböt és az európai országok varsói szerződését. A „Der Tagesspiegel,, nyugat-berlini napilap • fészerkesztője kommentárjában megállapítja, hogy már a genfi értekezlet első napján lényeges előrehaladást értek el. A „Süddeutsche Zeitung" ezt írja: „Ha a genfi értekezlet lehetővé teszi a rajta részt vevő kormányoknak, hogy megmondhassák népeiknek, előrehaladást értek el a nemzetközi feszültség csökkentésében, akkor ez mindannyiunk számára nagy siker lesz..." A „Neue Rheinzeitung" című lap úgy véli, hogy habár a tárgyalások során sok nehézség fog felmerülni, az értekezletet a megegyezésre való törekvés jellemzi. JUGOSZLÁVIA Belgrád, július 19. (TASZSZ) — A „Borba" a genfi értekezlettel foglalkozó vezércikkében a többi között ezeket írja: „Tíz év tapasztalata megmutatta, hogy a „hidegháború" eszközeivel nem lehet megoldani a világot jelenleg kettéválasztó kérdéseket. Az atomháború alternatívája mellett az egyedüli lehetséges és szükséges út az aktív békés együttélés. Erre rájött az egész világ". A cikk zárórésze hangsúlyozza, hogy „a jugoszláv közvélemény nagy figyelemmel követi a genfi tárgyalásokat és örömmel fogad a béke biztosítására irányuló minden törekvést. NAGY-BRITANNIA London, július 19. (TASZSZ) — Az angliai lapok • sokat foglalkoznak a genfi értekezlettel. A „Manchester Guardian" szerkesztőségi cikkében ezt írja: „Egyelőre még talán korai volna a rendkívüli optimizmus, de mindannyiunkat örömmel tölt el a jó kezdet". A „Yorkshire Post" napilap „Jó kezdet" című cikkében rámutat arra, hogy mindkét félnek vannak közös céljaik. Semmi sem áll útjában annak, hogy e célok elérésére törekedjenek. A londoni reggeli lapok közlik N. A. Bulganyin nyilatkozatának teljes szövegét, avagy részletes kivonatát.. Valamennyi lap rámutat N. A. Bulganyin nyilatkozatának tárgyilagos voltára és nyugodt hangnemére és ezzel kapcsolatban megelégadésüket fejezik ki. A „Times" genfi különtudósítója hangsúlyozza, hogy „az értekezlet barátságos légkörben kezdődőt* meg". Michael Hilton a „Daily Telegraph and Morning Post" című lap különtudósítója úgyszintén kiemeli azt, hogy Bulganyin marsall békeszerető, nyugodt és baráti hangnemben mondotta el beszédét. •EGYESÜLT ÁLLAMOK New York, július 19. (TASZSZ) — Valamennyi lap első oldalán részletes jelentéseket közöl a genfi értekezlet megkezdéséről. Az újságok bőven foglalkoznak azzal, hogy Eisenhower elnök vacsorát adott a szovjet küldöttség tiszteletére és hangsúlyozzák, hogy a küldöttségek nem hivatalos kapcsolatai az értekezlet folyamán, nagy jelentőségűek. A „New York Herald Tribúne" szerkesztőségi cikkében azt írja, hogy a négy nagyhatalom kormányfőinek nyilatkozatai bizonyítják, hogy „valamennyi küldöttség készségét nyilvánította keresni a béke útjait". A „Ne,v York Times" című lap rámutat arra, hogy a „nagy négyek értekezlete, amely fordulatot jelenthet a háború utáni időszak történetében, Genfben az általános barátság légkörében kezdődött meg". A „New York Post" című lap azt írja, hogy a genfi értekezlet fő kérdése Németország egyesítésének kérdése. „Az egyesített, azonban semlegesített és aránylag demilita rizált Németország létesítésének gondolata — írja a lap — egészséges gondolat, amely egyenlő mértékben áll összhangban mind Nyugat-, mind Kelet-Európa érdekeivel". FRANCIAORSZÁG Párizs, július 20, (TASZSZ) — A keddi párizsi reggeli lapok majdnem egyöntetűen azt írják, hogy a genfi értekezlet első napja szívélyes és nyugodt légkörben zajlott le. Geneviéve Tabouis az „Information" című lapban azt írja, hogy a genfi értekezlet a „soha nem ismert optimizmus légkörében" kezdődött meg. A „Combfat" külpolitikai kommentátora azt a véleményét fejezi ki, hogy a négy nagyhatalom eddigi értekezleteitől eltérően a nyugáti államok most nem lépnek fel egységfrontban „közös amerikai paracsnokság alatt". „Ez esetben a három nagyhatalom képviselői a saját nézetüket mondták el a feszültség csökkentésével kapcsolatben" Roger Massip, a „Figaro" tudósítója ezt írja: „Meglepő az eltérés egyrészt a francia, brit és szovjet küldött, másrészt pedig Eisenhower elnök nyilatkozata között." A „Liberation" azt írja, hogy a négy nagyhatalom genfi értekezlete bizonyítéka annak, hogy a népek joggal követelik már hosszú ideje valamennyi vitás nemzetközi kérdés békés megoldását. A „l'Humamté" különtudósítója hangsúlyozza, megvan minden remény a genfi értekezlet sikerére, „legalább is a termékeny vita alapjának megteremtésére." 4 /