Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)

1955-07-20 / 173. szám, szerda

1955. július 20. UISZ0 5 A CSSZBSZ küldöttsége a Szovjetunióban GALINA NYIKOLAJEVA: Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról meg a főagronómusról niiiiiini m • iiri iii i iii i ui: in iiniiii iiiiiiii inti i i mii iiir Jó vezetés — eredményes gazdálkodás Gyalog ballagtam be a vasútál­lomástól mintegy 4 kilométerre fek­vő őrös községbe. Kora reggel volt. A felkelő nap sugarai éppen akkor bújtak elő a helmeci dombok mö­gül, mikor a község széléhez ér­tem. Itt álldogált nagy botjára tá­maszkodva Zsíros Fereňc, a szövet­kezet határőre. Fekete kalapját megbillentette, mikor kezet fogtam vele, aztán a hivatásáról kezdett beszélni. Tőle tudtam meg, hol la­kik a szövetkezet elnöke. A toronyóra reggel háromnegyed ötöt mutatott, mikor beléptem a szövetkezeti elnök, Horosz Gábor lakásába. Már mindenki talpon volt a házban. Felesége az istálló­ból hozta a jó habos tejet, az el­nök pedig készült, hogy széjjelnéz a gazdaságban, irányítja a napi munkát. Barátságosan fogadott, majd változtatott munkatervén és leültünk beszélgetni. Az aratási munkákról beszélgettünk. — Tegnap a vasútállomás mel­left négy és fél hektáron learattuk az öszi árpát, ma pedig a „Kö'es­tarló"-dülőn aratunk. Eddig ara­tógépekkel arattunk, ma azonban a kombájnt is kipróbáljuk. Ügy terveztük, hogy gabonavetéseink 75 százalékát kombájnokkal aratjuk — mondotta Horosz Gábor, majd tovább folytatja: — .Nagy előnye, hogy sok em­bert felszabadít az aratási mun­kák alól, nyugodtan végezhetjük a szénabegyűjtést és a kapásnövé­nyek ápolását, ugyanakkor a szem mindjárt a raktárakba kerül, nincs kitéve semmilyen veszélynek. — Másik nagy előnye, hogy a le­aratott földön, mihelyt összeszed­jük a szalmát, mindjárt végez­hetjük a tarlóhántást és elvethet­jük a másodnövényeket is. Ma például az állomás melletti dűlőn el is vetjük a tarlórépát. Szomba­ton a tavaszi árpát aratjuk kom­bájnokkal, s helyére ugyancsak tar­lórépát és csalamádét vetünk. Azt izrveztuk, hogy legalább 45 hek­táron termesztünk az idén másod­növényeket. A tél folyamán sok értékes takarmányra lesz szüksé­günk, mert állatállományunk foly­ton gyarapodik. Már csaknem min­den állatfajtából elértük, sőt túl­haladtuk a tervezett állományt. Ennek persze csak örülünk, mert jövedelmünk is gyarapszik — vált derűssé az elnök arca és elmon­dotta, hogy az első félévben 108 000 korona tiszta jövedelemre tettek szert. — Ezt mind az állattenyész­tésből nyertük. Áz első félévben 28 sertést, 9 hízómarhát, 960 kg juhsajtot és 1172 kg gyapjút ad­tunk be terven felül. Most, a má­sodik félévben még 120 hízóser­tést akarunk beadni. Árpatermé­sünk nagyon jónak mutatkozik. Úgy gondoljuk, hogy a tervezett 900 mázsa helyett 1700 mázsa is lesz. Jót tett a sűrűsoros vetés, meg a jó talajelőkészítés — fe­jezte be szavait az elnök, majd elindult a gazdaságba. Én pedig arra a kérdésre keres­tem választ, hogy miért szeretik Horosz Gábort az örösi szövetke­zetesek? A szövetkezet zoo techni­kusa világosított fel erről. A múlt évben hanyag emberek álltak a szövetkezet élén. Az istáüótrágyát nem hordatták ki, a műtrágyát pe­dig vagonszámra hagyták tönkre­menni. Nem őrködtek a szövetkezet vagyona felett, söt maguk is Csá­ky-szalmájának tekintették a közös '.vagyont. Horosz Gábort ez év elején választották meg elnöknek. A szövetkezet tagjai nemcsak azért bízlak benne, mert párttag, de ezért is, mert azelőtt is becsüle­tes kisparaszt hírében állt a köz­ségben. S hogy jól választottak, arról már most mindenki meggyő­ződött. Még azok a parasztok is, akik a hibákat látva a múlt év­ben kiléptek a szövetkezetből. Egyikük, a 7 hektáros Galgány Im­re középparaszt meg is jegyezte: — Ha ezt tudtam volna, hogy így megjavul a vezetés, a munka­szervezés és a szövetkezet eredmé­nye, bizony nem léptem volna ki. Két fia most is a szövetkezetben dolgozik. Galgány bácsi máris latol­gatja, hogy újra visszatér a szö­vetkezetbe, meg a többiek is ilyen­formán gondolkodnak. Farkas Kálmán. lüimiüiiiim i :i::i; iiii'iiiiiiiiHiiiiiiľii I. r.i ,i i •iniMii ,i: i 1:111:1 1 im ľ 1 1 •: 1. mi ii^iuiiiii'i^iiiiniiiiiii 111 Hétfőn, július 18-án Moszkvába ér­kezett a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség küldöttsége, élén Ján Bu­rešsal, az elnökség tagjával. A vnu­kovi repülőtéren a Küllőiddel való Kulturális Kapcsolatok Össz-szövetsegi Társaságának dolgozói, élükön P. V. Makercevval és Jozef Kadlec, a Cseh­A Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöksége hétfői rendes ülésén foglalkozott a Mezőgazdasági Alkal­mazottak Szakszervezeti Szövetsége Szlovákiai Bizottságának beszámolójá­val a szakszervezeti tagozatok idei munkájáról az aratásban és a cséplés­ben. A Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöksége meghagyta a Mezőgazda­sági Alkalmazottak Szakszervezeti Szö­vetsége Szlovákiai Bizottságának, hogy tagozatai segítségével következetesen értékelje ki a munkahelyek közötti szocialista verseny lefolyását. A mező­gazdasági szakszervezeti dolgozóknak Kedden, július 19-én tartották Bra­tislavában a Csehszlovák Nőbizottság szlovákiai tagozatának ülését. Az ülé­sen részt vettek a Bizottság elnöksé­gének tagjai, a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői, a nemzeti bizottságok és a nemzeti bi­zottságok mellett működő nőbizottsá­gok tagjai, hogy megtárgyalják a nők feladatait az aratási, cséplést és be­gyűjtési munkákban, valamint a mező­gazdasági termelés további növelésé­ben, az EFSZ-ek megszilárdításában és új EFSZ-ek alakításában. Margita Štrbíkovának, a Csehszlovák (21) Fegyában még nálamnál is mélyebb benyomást hagytak az események. Nagy udvariasan még hellyel is kínál­gatta Nasztyát. És folyton csak arra terelte a szót, hogy tapasztalt vezetők se mindig tudják azonnal megterem­teni „a normális követelésekrtek a nor­mális feltételeket". Folyton csak azt hajtogatta: — Nincs bonyolultabb a pártmun­kánál! A mérnök se ismeri ki magát sokszor azonnal a gépben, nekünk pe­dig az embert kell kiismernünk! Ignat Ignatovics is kezdte már jó­indulatúan nézegetni Nasztyát, de azért volt még benne egy kis óvatos­ság: ki vagy te ismeretlen, érthetet­len fajtájú vadállat, mit lehet várni tőled? Csak két ember volt, aki számomra teljesen váratlanul reagált erre a négyzetes vetési ügyre. Az egyik Nasztaszja volt. Öt már más dolgok foglalkoztatták. Ügy látszott, miután ez a dolog már elintéződött, őt to­vább nem érdekelte. S nem is úgy né­zett ki, mint valami győztes. Pedig hát azt mondhatjuk, kétválra fekte­tett bennünket. A mieink mind na­gyon jól láttá» ezt. Csak egyedül Nasztya nem látta. Egyetlen egyszer sem használta fel ütőkártyának elle­nünk. Csak a viszonya nem változott meg hozzánk. Minden közeledésünkre közömbösen válaszolt, mint aki már felmérte mit érünk és nem lát alapot arra, hogy újra értékeljen bennün­ket... Még egy ember lepett meg ebben az időben: Arkagyij! Minden dicsére­tet. mely fejére hullott, úgy fogadott, mint ami megilleti! Nemcsak idegenek előtt, de előttünk is a legnagyobb ter­mészetességgel viselkedett: úgy, mint­ha ő lenne a négyzetes vetés valódi szervezője! Pedig mi aztán igazán is­mertük minden titkos indítékát! A? első pillanatban ott a hangszóró mel­lett zavarba jött és azt mondta: „Iga­zán nem vártam volna, hogy ebben az szlovák Nagykövetség tanácsadója fo­gadták a csehszlovák vendégeket. A küldöttség tagjai a legközelebbi napokban Moszkvából Kievbe, Lenin­grádba és más szovjet városokba láto­gatnak el, ahol szovjetunióbeli tartóz­kodásuk három hete alatt megismer­kednek a lakosság kulturális életével. azt a feladatot tűzte ki, hogy segítse­nek az egységes földmüvesszövetke­zetek tagsági alapjának kibővítésében és az új EFSZ-ek megalakításában. Az ülésen megtárgyalták továbbá az energetikai ipar üzemeiben végzett termelési-technikai propagandáról szó­ló beszámolót. A Szlovák Szakszerve­zeti Tanács elnöksége meghagyta, hogy Szlovákia összes energetikai üzemei­ben technikai kabineteket alakítsanak. E részleg szakszervezeti dolgozóinak meghagyták továbbá, hogy rövid fil­meket dolgozzanak ki, amelyekkel az új módszereket fogják propagálni. Nőbizottság szlovákiai tagozata elnök­sége tagjának megnyitó beszéde után Irena Ďurišová, a Csehszlovák Nőszö­vetség szlovákiai tagozatának elnöke és a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke mondott beszédet a nők részvételéről népünk történelmi művében — a falu szocializálásában és a világbékéért ví­vott harcban. A teljes ülésen Mária Bancíková, az „Érdemes Művész" kitüntetés'viselője, a bratislavai Nemzeti Színház színész­nője, a csehszlovák küldöttség tagja, beszámolót tartott az anyák világkong­resszusáról. évben ilyen divatos lesz a négyzetes vetés és hogy így ki lehet majd ugra­ni rajta!" De már másnap reggel egy­szerre csak kijelentette nekem és Fe­gyának: — No fiúk, most már ti is látjátok, hogy nem hiába adtam oda a javítási munkák tetőpontján legjobb munká­saimat a négyzetes-vetési tanfolyam­ra? Fegya elcsodálkozott: — Maga? Hiszen éppen maga nem adta oda őket! De Arkagyij egyenesen Fegya sze­mébe nézve olyan vidáman és könnye­dén felelt, mintha csak magától érte­tődne: — Hát honnan kerültek ki? Az én javítóműhelyemből! Én adtam oda őket a javítási munkálatokról! Persze, neir szántam rá magam rögtön. Na, de az­tán mennyi áldozatot hoztam ezért a négyzetes vetésért. Milyen nehézsége­ket vállaltam érte magamra ... Talán ti nem tudjátok? Ügy a befolyása alatt álltunk mi ketten, Fegya, meg én, hogy már­már nekünk is kezdett ilyen színben feltűnni a dolog! Igaz is, gondoltuk, ki adta oda a fiúkat a műhelyből? Ar­kagyij! Kinek volt e miatt oly sok kellemetlensége? Neki! És ez a lé­nyeg. Az, hogy eleinte csökönyöskö­dött, annak semmi jelentősége. Mégis, nem fűzött már össze ben­nünket a régi barátság. Ezelőtt minden tetszett nekem benne. Az, hogy anél­kül, hogy kivenné szájából a pipát, rö­vid mondatokban beszélt az emberek­kel, jelentőségteljes pillantásai, meg a járásmódja, mintha nemcsak az embe­reknek, de még a falaknak is köteles­ségük lenne utat engedni neki... Most Meghalt Jozef Špic Vasárnap, július 17-én elhúnyt Jozef Špic, a Práca szerkesztője. Jozef Špic 1889. június 19-én született Plzeňben. Miután kitanult cipésznek, elment Né­metországba munkát keresni, ott meg­ismerkedett az akkori munkásmozga­lommal és aktív harcosává vált a mun­kásosztálynak, amelyhez egész életén át hü maradt. —HÍREK— A nagykaposi járásban teljesítették a korai burgonya beadását Hétfőn, július 18-án a nagykaposi járás elsőnek teljesítette köztársasá­gunkban beadási kötelezettségét korai burgonyából. A nagykaposi járás 101,24 százalékban tett eleget állam iránti kötelességének. A járás földművesei egyben egész évi beadási kötelezettsé­güket is 59,1 százalékra teljesítették. AZ OSTRAVAI televíziós leadóállo­más építése sikeresen folyik. Novem­berben kezdik meg az első próbaadást. JÚLIUS 24—30. napokban zajlik le Koppenhágában a sebészek XVI. Nem­zetközi Kongresszusa. AZ OSTRAVA-KARVINI körzetben kokszon, benzolon és kátrányon kívül nitrogéntartalmú műtrágyákat is ké­szítenek. AZ ANYÄK világkongresszusán részt vett tuniszi nőküldöttség meg­látogatta a besztercebányai kerületet. GOTTWALDOVBAN a volt ASO el­árusítóhelyen hétfőn, július 18-án új elárusítóhelyet nyitottak meg teljes önkiszolgálással. A NAPOKBAN Csehszlovákiába ér­kezett a lengyel orvostanhallgatók és gyógyszerészhallgatók 29 tagú küldött­sége. A BEGYÜJTÉSÜGYI Minisztérium közli, hogy július 21—25-ig a korai burgonya begyűjtési ára mázsánként 10 koronával, felvásárlási ára 40 ko­ronával csökken. ID Q J A R A b Közép- és Kelet-Szlovákiában to­vább tart a meleg idő. A napi hőmér­séklet 30 fok. Nyugat-Szlovákiában felhőképződés, a délutáni órákban zi­vatarok várhatók. Mérsékelt délkeleti szél. A délutáni és éjszakai órákban Szlovákia többi részén is lehetnek zi­vatarok. meg néha ránézek és elnevetem ma­gam. Nevetséges is az, amikor egy ki­csorbult ekevasról olyan arccal be­szélnek, mintha a világpolitika kérdé­séről döntenének! Kezdtem észrevenni azt is, hogy nincs meg az összhang a magatartása, meg azok között a dolgok között, ami­ket csinál. A külseje jelentőségteljes, az ügyei viszont középszerűek. De kü­lönben nem igen maradt időnk sokat gondolkozni mindezen. Másnap egy­szerre hirtelen beköszöntött az erős felmelegedés ... Megkezdődtek a vetési munkák! Rögtön jó tempóban indultak. At­tól-e, hogy a vetés előtt minden egyes gépcsoportot tíz szem is megvizsgált, vagy attól, hogy minden egyes gép­csoportot megvitattunk a munka meg­kezdése előtt és alaposan bele is iz­zadtunk, a gépek mindenesetre ki­fogástalanul működtek és csaknem mindegyik fiú túlteljesítette a napi normáját. De ha gyorsan haladt is a vetés, ez egyáltalán nem jelentette azt, hogy minden simán ment. Ellenkezőleg!' Nasztaszjának eszébe se jutott meg­változtatni a természetét! Hol lovon, hol autón, hol az én motorkerékpáro­mon száguldozta be a szántót, és min­denütt talált valamit, amibe beleka­paszkodott. Itt nem elég mélyen vet­nek, ott vetéskihagyásokat látott, amott meg nem érkezett meg idejében a vetőmag ... Na most aztán a gép­kezelőink, meg a kolhozelnökeink majd hogy sírva nem fakadtak miatta. Nem tudom, hogy bírták volna ki ezt a kí­nos pontosságot, aprólékosságot, ha a télen Nasztya nem barátkozott volna össze velük. Nasztya nemcsak diri­gálja őket, hanem tanítójuk is, aki egész télen foglalkozott velük, jó is­merősük is, akivel szoros barátság fűzi össze őket. Ez segített Nasztyá­nak. Nem volt a gépállomáson egyetlen egy olyan napunk sem a vetésidő alatt, hogy ne lett volna valami kel­lemetlenségünk. Ha sokszor be is lát­tam az igazát s ha már szívem szerint való is volt Nasztya, mégis előfordult, hogy napjában tízszer is a legszíve­sebben leszúrtam volna. Tízszer le szeretném szúrni, de egyszer — a ka­romba zárni. Nem úgy ... férfimódra, csak mint egy másik embert, egész szívemből, az energiájáért, találékony­ságáért, állhatatosságáért... A vetési idő alatt én is, Fegya is, Ignat Ignato­vics is, akarva nem akarva, sokszor elgyönyörködtünk benhe... De Nasz­tya változatlanul nem vette észre nem­csak a pillantásainkat, de még a lé­tezésünket se ... — Ekkor kezdődött az én nagy bá­natom — mosolyodott el útitársam. — Alighogy beérek a gépállomásra, rög­tön az az első gondolatom, hol van Nasztya? Nem is hiszi, olyan állapot­ba kerültem, hogy amig Nasztya a közelemben van, normális ember va­gyok, de ha nem tudom, merre jár, szinte nem is vagyok ember!... El­veszett emberként járok-kelek. Vajon merre száguldozhat? Mikor jön visz­sza? Várok, várok... Míg végre meg­jelenik az én régenvárt kedvesem ... Ajkai eltűntek. Alla lapátként előre­ugrik. És azonnal támadásba indul el­lenem ... Csak egyszer fordult másképp a do­log. A tavaszi munkálatok közben az egyik legjobb kolhozunkban eltört egy DT-54-es traktor valamelyik alkat­része. Tartalékalkatrészünk nem volt... Szóval teljes napot kellett várni, amíg megjavítják. Huszonnégy órát veszte­geljen a traktor? ... Gosa Csumaknál volt egy ilyen alkatrész. Gosa nagyon szereti a tartalékot és sajátkezüleg, saját kezdeményezésére készített egyet magának. A legnagyobb vetés­időben vagyunk, nem várhatunk ... Ügy rendelkeztem, hogy vegyék el Gosától ezt a fontos alkatrészt. Egy­szerre csak jelentik: Nem adják ide az alkatrészt. — Miért nem adják? — A főagronómussal történt meg­egyezés alapján... Hát erre behívom az én kedvesemet. Bejön ... Lefogyott, egészen meg­feketedett, az orra hámlik. Már nem sínagrágban jár, hanem abban a bizo­nyos karton száráfánban ... Szidni se szidtam, a helyzetet se kezdtem ma­gyarázni neki, csak csendesen meg­kérdeztem: — Hát Nisztaszja Vasziljevna, me­gint megrovásban részesítsem? Lehajtja fejét, úgy feleli: — Igen Alekszej Alekszejevics ... — Elmehet — mondtam. ... De nem részesítettem megro­vásban ... Eltelt három nap. Bejön hozzám Nasztya, mindenféléről beszél. De mi­előtt elmenne — egy percre se adva fel ezzel eddigi függetlenségét — egyszerre csak kijelenti: — Alekszej Alekszejevics! Bocsá­natot kell kérnem magától... ezért az alkatrészért, meg amiért nem enge­delmeskedtem a parancsának. Nem a megrovás miatt, mint ember, kérek bocsánatot magától... Azt akarom, hogy nyugodtan dolgozzon, és tudja, hogy nem fogok többet ilyet csinálni, mert ezek valójában akadályozzák a munkájában. Bocsásson meg ... (Folytatjuk.) A Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek tanácsa és szűkebb elnöksége ülésezett Hétfőn, július 18-án délután a Szlo­vák Nemzeti Tanács képviselőinek ta­nácsa ülésezett. Az ülést a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének képvisele­tében Irena Ďurišová, a Szlovák Nem­zeti Tanács alelnöke vezette. A tár­gyalásokon a Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága jú­niusi üléséből o Szlovák Nemzeti Ta­nács képviselőire háruló feladatokat tárgyalták meg. A képviselők tanácsának tárgyalá­sai után ülést tartott a Szlovák Nem­zeti Tanács szűkebb elnöksége. Az ülésen értékelték a Szlovák Nemzeti Tanács Bizottságainak legutóbbi tár­gyalását és a tőlük eifogadott hatá­rozatokat. A Szlovák Szakszervezeti Tanács elnökségének ülése A Csehszlovák Nőbizottság szlovákiai tagozatának ülése j

Next

/
Thumbnails
Contents