Uj Szó, 1955. július (8. évfolyam, 157-183.szám)
1955-07-19 / 172. szám, kedd
Bratislava, 1955. július 19. kedd 30 fillér VIII. évfolyam, 172. szám A mai számban: A három híres juhász (2. old.) A szovjet kormány nyilatkozatának sajtóvisszhangja (3. old.) A Szovjetunió és Jugoszlávia baráti viszonyának fejlődéséért (4. old.) Sajtóértekezlet a londoni csehszlovák nagykövetségen (5. old.) ÚDA— Slovan Bratislava ŰNV (6. old.) A munka gazdaságosságáról Pártunk X. kongresszusának az 1955. évi, a népgazdaság fejlesztését szolgáló állami terv kidolgozásához kiadott irányelvei nyomatékosan hangsúlyozzák a legnagyobbfokú gazdaságosság elérésére való törekvést gazdaságunk minden ágában. A szocialista termelés fő célja az egyre több, olcsóbb és jobb minőségű árucikk gyártása, hogy ezáltal lehetővé tegye a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedését, a dolgozók egyre jobb életét. A cél elérésének eszköze minden egyes dolgozónak a munkatermelékenység fokozásáért, az önköltség csökkentéséért kifejtett törekvése. A munkatermelékenység fokozásában szabad életünk 10 éve alatt hazánk dolgozóinak öntudatos törekvésével szép eredményeket értünk el. Az ötéves terv évei alatt az iparban a munka termelékenysége 62 százalékkal fokozódott. Az évenkénti átlagos emelkedés meghaladta a 10 százalékot. Ipari termelésünk hatalmas arányú fejlődését az ötéves terv során háromnegyedrészben a termelékenység fokozásával biztosítottuk. Az 1955. évi terv irányelveinek értelmében az idén eredményeinket még tovább 'kell fokoznunk és az ipari termelés térfogátának növelését 86 százalékban a termelékenység fokozásával kell biztosítanunk. Ez év első öt hónapjában dolgozóink igyekezetét további elég szép sikerek kísérték, A bruttó termelési terv túlteljesítése mellett a munkatermelékenység 6,7 százalékkal növekeídett, az összehasonlítható termelés önköltségei pedig 4 százalékkal csökkenitek; A munka gazdaságossága fokozásáért, az önköltségek csökkentéséért folyó harc kell, hogy minden munkás, minden egyes gazdasági vezető, valamennyi műszaki dolgozó mindennapos törekvésévé váljék. A termelékenység fokozát sának gazdaságunk minden ágában még hatalmas kiaknázatlan tartalékai vannak, amelyeket kitartó igyekezettel fel lehet és fel is kell használnunk dolgozó népünk javára. „ Ha figyelemmel kísérjük a lapok, a rádió tudósításait, naponta értesülünk egyes üzemek dolgozói ez irányú törekvéseinek újabb sikereiről. Ezekben az üzemekben a dolgozók helyesen fogták fel feladatukat és célszerűen törekedtek a gazdaságos munka előfeltételeinek megteremtésére. Ezek egyik legfontosabbika az egyenletes tervteljesítés biztosítása a munka jó megszervezésével, a rohammunka kiküszöbölésére, ami sok helyen még mindig előidézője a termelés megdrágulásának, a magas selejtszázaléknak, az önköltségek emelkedésének. A .jó munkaszervezés egyúttal megszünteti a ^szerszámra, a nyersanyagra, a bányákban az üres csillékre várást a munkahelyeken és ezáltal nagy lehetőséget nyújt a dolgozóknak a termelékenyebb munkára. Az apátfalusi Poľanaüzemben például az első negyedévben a munka jó megszervezésével és a dolgozók versenyének — helyesen — a gazdaságosságra való irányításával több mint egymillió korona értékkel fokozták a termelékenységet és csökkentették az önköltséget. Az üzem dolgozói munkájuk közben figyelemmel kísérik a legkisebb, filléres megtakarítási lehetőségeket is. Megértették, hogy néhány d«;kagramraos napi nyersanyag-megtakarítás is hatalmas összegre rúg sok ezer dolgozónál. A legnagyobbfokú takarékosság a nyersanyaggal, az üzemanyaggal, a berendezéssel, mindez az önköltség csökkentésének, a gazdaságosság fokozásának további — sok munkahelyen eddig még nem következetesen alkalmazott módszerei. Az üzemen belüli önálló elszámolás, a személyes megtakarítási számlák bevezetése minden üzemben hatalmas lehetőségek feltárását eredményezheti. A ČSAD bratislavai Vállalatában már közel 500 gépkocsivezető dolgozik megtakarítási számla szerint. Az elmúlt hónapok során ezek a javításokon 121 ezer, az üzemanyagokon 87 ezer, a gumik tartósságának fokozásával 43 ezer koronát takarítottak meg. A személyes megtakarítási számlák alkalmazásának eddigi eredményei minden üzemben — ahol bevezették világos bizonyítékul szolgáltak a dolgozóknak arra, hogy a helyes gazdálkodás mind saját anyagi előnyüket, mind pedig a népgazdaság érdekeit szolgálja. Az önköltség kedvező alakulásához . természetesen múlhatatlanul szükséges a helyes műszaki anyagnormák megállapítása, a selejt elleni harc, amely egyúttal feltételezi a dolgozók szakmai képzettbégének állandó fokozását, hogy a gépek, munkapadok, tervezőasztalok mellett szakmájukat tökéletesen ismerő dolgozók álljanaiv Az anyagpazarlás megszüntetésének fontos feltétele a helyes raktározás és a raktáron levő anyag pontos nyilvántartása. Nem kevésbé fontos — bár sokan mellékesnek tartják — a termelésnél keletkezett hulladékok feldolgozása. Egyes üzemekben jó kezdeményezéssel szép eredményeket érnek el ezen a téren és az így nyert anyagból értékes árucikkeket készítenek. A munka gazdaságosságának fokozásához sok út vezet. A már előbb említetteken kívül ide kell sorolnunk a helyes, a végzett munka mennyisége és minősége szerinti jutalmazás elvének érvényesítését, a technológiai fegyelem megszilárdítását, a gépi berendezés és a munkaidő jó kihasználását, az új, haladó munkamódszerek bevezetését, a munkában szerzett jó tapasztalatok terjesztését és a legfontosabbat, a korszerű technika alkalmazását. Aligha akad olyan dolgozó, aki ne ismerné ezeket a feltételeket. Döntő fontosságú azonban, hogy ne csak ismerjük és hangoztassuk, hanem mindennapos munkánkban is érvényre juttassuk őket. Hányszor vagyunk tanúi manapság is hogy az építkezéseken, bányákban, az üzemekben nagyteljesítményű, drága gépek csak kis százalékban vannak kihasználva, vagy éppenséggel üzemképtelenül hevernek. A munka és a bérfegyelem megszegésének esetei is még mindig elég gyakran előfordulnak. Az ilyen jelenségek ellen küzdeni kell minden öntudatos dolgozónak. A munka gazdaságosságának állandó fokozása kitartó igyekezetet követel meg minden dolgozótól. A termelékenység növelésével hazánk minden dolgozójának szebb életét alapozzuk meg. A kommunisták megtisztelő feladata, hogy mindennapos személyes agitációval a dolgozók legszélesebb tömegeit győzzék meg a gazdaságosság fokozásának és az önköltség csökkentésének fontosságáról és ezáltal mozgósítsák őket e nagy feladat következetes teljesítésére. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA @H Megkezdődött 6en| a négy nagyhatalom kormányfőinek értekezlete Genf, július 18. (TASZSZ) — Közép-európai idő szerint pontosan délelőtt 10 órakor Genfben, a nemzetek szövetsége palotájának tanácstermében megnyitották a négy nagyhatalom kormányfőinek értekezletét. A tanácskozási asztal mellett helyet foglaltak a Szovjetunió küldöttségének vezetője, N. A. Bulganyin és a küldöttség tagjai, N. Sz. Hruscsov, V. M. Molotov, G. K. Zsukov és A. A. Gromiko. Az Egyesült Államokat az értekezleten D. Eisenhower, J. Dulles, ifj. MacArthur, Ch. Bohlen és mások képviselik. Nagy-Britannia részéről a konferencián A. Eden, H. MacMlllan, Kirkpatrick és mások vesznek részt. A francia küldöttség tagjai E. Faure, A. Pinay, L. Joxe és mások. Az értekezlet megnyitása előtt rövid ideig a teremben tartózkodhattak a sajtó képviselői. Az első ülést az Egyesült Államok elnöke, D. Eisenhower nyitotta meg. MINDEN PERC B R Á G A * * * Világ proletárjai egyesüljetek! Az egyénileg cjazdálkodo földművesek is meakezdték az aratást. A gazdag termést ígérő kalászokat iparkodnak mielőbb betakarítani. Képünkön Molnár Ferenc oroszkai egyénileg gazdálkodó rokonai segítségével arat Eddig 80 hektáron végezték el a tarlóhántást A perbetei szövetkezetet 2 kombájn és hat aratógép segíti az aratásban. A szövetkezet tagjai 440 hektáron arattatják kombájnnal a termést. A kombájnosok jól dolgoznak, megállják a helyüket. Eddig 120 hektárról aratták le a szövetkezet gabonáját. De nemcsak a kombájnok aratnak jól, hanem az aratógépek is. Jakab Ernő, Szabó és Fisák elvtársak a rozs és búza aratásában nagyon szép eredményt értek el. A gépek után a szövetkezeti tagok nyomban keresztekbe rakhatják a kévéket. A DT 54-es pedig azonnal elvégzi a tarlóhántást. Eddig 80 hektáron végezték el a tarlóhántást. Sütti József, Perbete Gyors és jó munkát végez a kombájn A vágsellyei EFSZ tagjai egy kombájnt kaptak a traktorállomástól. A repcét is ezzel a hatalmas gépóriással aratták le. A gép a lehető legkisebb szemveszteséggel dolgozik. Mikor a kombéjnos megkezdte az őszi árpa aratását, nagy volt a meglepetés. Az emberek nem akartak hinni a szemüknek. A kombájn ment, aratott és egyik zsák a másik után telt meg. Hat és fél hektárról 279,62 mázsa magot csépelt ki. A szövetkezet tagjai 43,07 mázsás átlagos hektárhozamot értek el őszi árpából. Hatvany János, Vágsellye •Versenyben a termés gyors betakarításáért A falu még alszik, csak Uram András és Hajdú János, a szövetkezet két csoportvezetője indul reggeli útjára. Az örsújfalusi határt járják, a búzatáblákat nézegetik. Itt-ott búzakalászt szakítanak, s kérges tenyereiken dörzsölve megelégedetten szemlélgetik a telt szép szemeket. Néha lehajolnak, belemarkolnak az eső áztatta földbe, s vitatkoznak miamin. — Te András — szólítja meg társát Hajdú — mit szólsz hozzá, nem kezdhetnénk aratógépekkel? — Hát persze, hogy azzal — fe. lel vissza Uram András, — amint á harmat felszáll. Iszapos földjeink beitták a tegnapi esőt. Nemsokára ébred a falu. Férfiak, asszonyok, leányok, legények fordulnak ki az ajtókon, s a szövetkezet udvarára sietnek. Hajdú János húsztagú csoportja alig félóra alatt együtt van. Félórán belül együtt van Uram András harminckét embere is. A harmat lassanként felszárad, s a két csoport nótaszóval indul a búzamezőre. — Vajon melyikük lesz a győztes, ki nyeri meg a versenyt, találgatják. Egyesek úgy vélik, hogy Hajdú János csoportja. Mások viszont Uram csoportját tartják esélyesnek. így a szövögetik a beszéd fonalát. Közben kiérnek a búzatáblára. Ahogy felszárad a harmat, megkezdik az aratást. Dől a kalász az aratógépek nyomán, s száll a dal munkaközben. A csoportvezető szedi nyalábra az első kévéket, utána a csoport tagjai. Az idősebbek csomóznak, a fiatalok a kévéket hordják. Eg a munka a dolgos kezek nyomán. S délig csaknem a tábla felét learatták. Keresztekbe rakták. Ebédidő alatt a két csoportvezető ellátogat egymáshoz. Hajdú egy kicsit elhúzza a száját, amikor látja, hogy a mérleg U várnék javára billent. Náluk egy kis lemaradás mutatkozik. Ám nem hagyják annyiban a dolgot. AHg nyelik le az utolsó falatot, máris indulnak. Szaporábban térnek a kévékkel a csoport tagjai és estig nemcsak behozzák, de túl is szárnyalják Uramék teljesítményét. A csoport vidám nótaszoval indui hazafelé és már úgy érzik, hogy véglegesen övék a győzelem. Am korai volt az elbizakodás. Uramék másnap reggel korábban» mentek a földekre és délig behozták a lemaradást. Most már az Sz-6-os kombájn is beleszólt a verseny menetébe. Estére Uramék szerzik meg az elsőséget. Halász Ambrus. iiBHaiiaiiaiiaiiiitanBi)a[[aiiaitiiiaHai<aiiai:aiiaíiBMaiisiisiiaiiiiiaiTai[aiiaiiaii>iii:ts!ratis^a'iBT'-<!s[:B rľc-<iiii^i>tv><at'>ii i Az aleksinci állami gazdaságban a learatott búzatáblákat azonnal felszántják és nyomban másodnövényekkel vetik be. Igv biztosítják a gazdag takarmányalapot és az állatok hasznosságának növelését. KépSnkön Argos István traktoros lánctalpas traktorral szánt Alig, hogy betakarították az őszi repcét a földekről, máris hozzáláttak a tildi szövetkezet tagjai a másodnövények vetéséhez. Képünkön Huszár József és Hamar Imre szövetkezeti tagok csalamádét vetnek