Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-16 / 144. szám, csütörtök

8 IM %2Q 1955. június 16. Harmincnégyen búcsúztak... Kicsiny tér közepén, a Vörös Hadsereg terén, az iskola előtt állunk. Négyen tanakodnak egymás között. Egyikük a nyurga, magas Mertsák János, a füleki helyi nemzeti bizott­ság ílnöke. A nagy 1936-os sztrájk ide­jén még csak inaskodott, ő is ott sürgölődött, forgolódott a , magasabb bért követelő felnőttek között. Se ide­i je, se lehetősége nem volt arra, hogy tanulhasson, a gyárban járta ki az élet iskoláját. Ma ez az ember kép­viselő, a Szlovák Nemzeti Tanács tag­ja. A másik zömök, pirospozsgás ar­cú férfi Sólymosi István, a járási nem­zeti bizottság alelnöke. A tömzsi Szőke Antal, Kovosmalt-üzem egyik mes­tere, szintén nemzeti bizottsági tag. S a negyedik, az a komolyarcú fér­fia, tanárember, Dr. Molnár Zoltán. Kezében papírlapot szorongat, a töb­bieknek mutatja a rajta lévő rajzot. — Ilyen lesz majd az iskolánk előt­ti park — magyarázza. Az emberek körülnéznek. Még nem látni sokat. Évek, évtizedek, teltek el és eddig senki sem gondolt arra, hogy ezt a kicsiny térséget tele ül­tethetnék tarka virágokkal, ahol ed­dig fű csak ott nőtt ki, ahol nem jártak emberek, vagy szekerek. Már hordják is teherautókon a virágágyak feltöltésére a jó, fekete földet. Diá­kok sürgölődnek a gépkocsi körül, nagyban lapátolnak. A még papíron lévő tervből egy-kettőre valóban dí­szes parkot varázsolnak az ügyes, szorgos kezek. Az elvtársak, a nép választottjai­nak arcáról megelégedés sugárzik. Jól esik lótni tervező munkájuk, gon­doskodásuk eredményét. Nem hiába választották meg őket. Megtanulták már a vezetés, az irányítás nagy tu­dományát. Pedig egykor egyszerű munkások voltak. Akkor alig tudták rendbehozni még a saját ügyeiket is. S most, hogy szabad lett az ország, szárnyat kapott az emberi akarat s a tehetség kibontakozása. Most már a városka s a járás ügyeit intézik. S még mással is törődnek. Sólymosi karon ragadott és az isko­la felé intett. — írhatnál az érettségizettekről is! így tudtam meg, hogy ő és Szőke Antal is tagja volt a vizsgáztató bi­/ zottságnak. Amikor az ember szívügyéről beszél, a lelkesedés fénye csillan meg a szemében, hangja is különös varázst kap. Sólymosival is így volt. Olyan átélt izgalommal kezdett az érettsé­gizőkről, a vizsgákról beszélni, mintha csak maga is ott ült volna a többi diákkal együtt az iskolapadban és ve­lük együtt izgulta volna át a tudás érettségének vizsgáját. Pedig neki er­re sohasem volt alkalma. Gyermekkora sem volt olyan, mint a mostani érett­ségizőké. Velük akkor nem törődtek, nem küldözgették őket iskolába, ha­nem kenyérkereset után kellett néz­niök. Egyet azonban jól megtanult, hogy mint felelős funkcionáriusnak és kommunistának úgy kell gondoskodni a fiatalokról, mint saját gyermekeiről. Hadd toluljon minden ifjú, ma már nemcsak maguknak tanulnak, tudásuk a társadalom javát szolgálja. — Megleptek a vizsgaeredmények, — folytatja Sólymosi, — Jól feleltek mindnyájan! — A tanárok bizony jól előkészítet­ték a diákokat. Meg is állják az élet­ben a helyüket... — toldja meg Szőke Antal. Hát ismerkedjünk csík meg velük. Harmincnégyen érettségiztek, harmincnégyen mondtak búcsút a kö­zépiskolának. Mennyi dicséret illeti a tanárokat. Szükiben vannak a helyisé­geknek, négy helyen is tanítanak, 780 diák gondját viselik. És mégis sike­rült eredményesen megoldaniok a ta­nítás kérdését, leküzdötték a nehéz­ségeket. Voltak panaszaik, voltak hiá­nyok a tankönyvekben és iskolaszerek­ben. Panaszkodásra lesz még továbbra is okuk, amíg át nem költözködhet­nek megfelelőbb helyiségekbe, — de mindez nem gátolja őket abban, hogy szívük minden melegével tudásuk leg­javát adva, tanítsák a tudásra szom­jas fiatalokat. S amikor néhány nappal ezelőtt el­jött a búcsú ideje, amikor másodszor engedték- útjukra a még fiatal vég­zett diákokat, bizony nemcsak a nö­vendékek, hanem a tanárok szíve is elszorult. De bátran nézhettek egy­más szemébe: jó munkát végeztek. Az érettségizett fiúk és lányok, nemcsak jól tanultak, hiszen közülük egy sem bukott meg és nyolcan kitüntetéssel végeztek, hanem még az iskolán kívüli munkában is megmutatták, valóban helyt tudnak állni az életben. Kiváló kultúrbrigádjuk volt. Tehetségüket és tudásukat nem tartották maguknak, hanem egyik faluból a másikba jártak és terjesztették a szocialista kultúrát. A tavalyi májusi választások idején 11 községbe látogattak el, hogy népszerű­sítsék a nép képviselőit. Ilyen fiúkban és lányokban, akiknek szívügye a kö­zösség ügye, nem csalódhatunk. Mond­játok, nem jelent ez örömet, nem mutatja ez is életünk változását?! Igaza volt Sólymosi elvtársnak, írni kell róluk is. Da Vclkó Ilonka esete még töb­bet mond. Ügy történt, hogy az isko­lában több érettségizett diákkal talál­koztunk. Pedig azt mondják maguk­ról, hogy „itt már semmi keresnivaló­juk tiincs" és mégis minden nap ösz­szejönnek néhányan. Van aki bizonyít­ványért, tanácsért jön és akad olyan is, aki csak azért, hogy itt legyen, mert még ide húzza a szíve. Nehéz is a búcsú az iskolától. Az esetről amely­ről írni akarunk, így kezdődött: A most végzett növendékek osztály­főnöke, Dr. Lóska Lajos sajnálkozva morjdta, hogy a lányok közül csak ketten mennek tovább főiskolára, Krug Katalin és Samu Márta. Tíz lány pedig otthon marad. Kettő közülük férjhez megy. — Akárhogy is iparkodtam, nem tudtam őket meggyőzni... mondja lehangoltan az osztályfőnök. Tíz lány marad otthon, tíz lány nem tanul tovább. Ez még nem volna baj, hiszen otthon is vagy esetleges új mun­kahelyükön is tudják gyümölcsöztetni tudásukat. A hiba talán ott van, hogy legtöbbjüket az a régi megrögzött szokás tartja vissza, hogy a lányok csak férjhezmenetelükkor repülhetnek ki a családi fészekből s az a maradi nézet, hogy nem lányoknak való az „idegenbe menetel, ki tudja, mi tör­ténik ott velük?!" Krúg Kata ezt pe­dig nagyon jól tudja. Amikor vele be­szélgettünk, ott volt Valkó Ilonka és Cilik Éva is. Kata sudár termetű, szép bogársze­mű lányka. A középiskolát végig ki­tüntetéssel végezte. — Orvos szeretnék lenni, -— mond­ja, — kapok majd ösztöndíjat is. Na­gyon szeretek tanulni... A hamvasarcú, vidám természetű, mosolygós Cilik Éva tanítani megy. Lelkesen beszél arról, hogy szereti a gyermekeket, nagyon szeret velük foglalkozni. Ha nem is megy tovább főiskolára, de nincs azok között, akik otthon maradnak. Hivatást választott, s ez már nagy dolog. Tanítónő lesz. S hogy ez így legyen, azt sem bán­ja, még ha a legutolsó faluba ií kül­dik. S hová megy a harmadik? A csen­des, törékenytestű, kedvesarcú, hosz­szúhajú Valkó Ilonka szomorúan néz maga elé. Észre sem veszi kérdő te­kintetem. Csak tűnődik magában. Le­het, hogy épp az apjára gondol, aki vasúti hidász, dolgozott az új rozsnyói vasútvonalon is. Lehet, hogy a nő­vére jutott az eszébe, akit az apja nem iskoláztathatott, hiszen akkori­ban igen nehezen kereste meg a ke­nyerét, így hát nővérének is munkába kellett állnia. De most már más a helyzet. Most a tanuláshoz nem pénz­re, hanem tehetségre van szükség. És Valkó Ilonka nem volt az utolsók kö­zött. De nem ám. És mégis otthon marad. Ügy tervezték, hogy hivatalba megy dolgozni, Kell oda is munkaerő. Lehet, hogy a szülök akarták így, le­het, hogy nem. Valkó Ilonka felébred töprengéséből és halkan megfontoltan, szinte magát vádolva kérdezi: ^ — Miért is nem tanulok tovább? Kezd már megtörni a jég, osztály­főnök elvtárs! Még a fiataljainkban is viaskodik az új a régivel. Egyre fejlődő életünk megmutatja nekik is a helyes utat és győz, biztosan győz majd mindenben az új! Petrőci Bálint Dana Zátopková Prágában a Rošicky-emlékverseny alkalmával 55,24 m-es eredményével csak 24 cm-el maradt el a szovjet Konjajeva 55,48 m-es gerelyvető vi­lágcsúcsától. Zátopkovától ezt az ered­ményt a szakemberek már a múlt év­ben várták, s csupán sérülése akadá­lyozta ilyen kitűnő eredmény elérésé­ben. Idén már korán formába lendült és minden tehetsége megvan ahhoz, hogy még ebben az évben a világcsú­csot is megdöntse. Fehérre festik a buzogányokat A Központi Szakszervezeti Tanács testnevelési osztálya elhatározta, hogy azokat a buzogányokat, amelyekkel a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmat képviselő nők tornásznak, majd a prá­gai I. Országos Spartakiádon fehérre kell festeni, hogy a Strahovi-stadion hatalmas térségén láthatóbbak legye­nek. A fehér szín egyöntetűsége ér­dekében a festést Nitro-fehérlakkal kell végezni. Abban az esetben, ha mindenütt nem állana rendelkezésre ez a lakk, akkor a buzogányokat fehér szeszlakkal lehet befesteni. Az egész buzogányt tiszta fehérre kell festeni az eddigi vörös sávok nélkül. A festést , a kerületekben és járá­sokban, az ipari kombinátok vagy a já­rási építőipari vállalatok, a festőkis­iparosok és a szövetkezeti vállalatok végzik. A Helyi Gazdálkodás Minisz­tériuma már utasításokat adott a ke­rületeknek, hogy az egyes üzemekben a buzogányok átfestését gyors ütem­ben végezzék. Ajánlatos, hogy a tor­nászok ne egyenként vigyék buzogá­nyaikat festeni, hanem az alakulat az illetékes üzemekkel való megegyezés után biztosítsa a buzogányok tömeges festését. Sporthíradó A bukaresti röplabda Európa-baj­nokságon a csoportok beosztása a kö­vetkező: A-csoport: Szovjetunió, Franciaország, Finnország, Albánia. B-csoport: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Egyiptom, Ausztria. C-csoport: Bul­gária, Magyarország, Belgium. D-cso­port: Románia, Lengyelország, Olasz­ország. A bécsi Ausztria északi portyára in­dul, melynek egyes állomásai: Kopen­hága, Malmö, Helsingborg és Stock­holm. Az első mérkőzésre június 28­án, az utolsóra július.14-én kerül sor. Masaru Farukawa japán diák Tokió­ban 2:36,8 perccel új világcsúcsot ál­lított fel a 200 méteres mellúszásban. Az eddigi csúcsot^ honfitársa Hisashi Gninazuru tartotta 2:40 perccel. Oslóban Norvégia válogatott labda­rúgó csapata 0:1 (0:1) arányban vesz­tett Románia legjobbjai ellen. A ven­dégek gólját Ozon szerezte. A éenátkyban megrendezett nem­zetközi teniszversenyen a döntő küz­delmek során a férfi egyesben Javor­ský 6:0, 6:2 arányban győzedelmeske­dett Široký felett, a férfi párosban pedig a Javorsky, Široky-pár 6:0, 6:0­ra győzött a Mrákota, Valta-pár fe­lett. Ä kosárlabda Európa-bajnokság során már csak a Szovjetunió csapata veretlen A döntő csoportban a következő mérkőzéseket játszották le: Szovjet­unió—Bulgária 82:62 (45:26). A cseh­szlovák Novotny és a lengyel Czmoch játékvezető bíráskodása mellett a szovjet együttes állandó fölényével zajlott le ez a mérkőzés. A szovjet csapatból Resetnyikov 21, Bocskarev 13, Silinys 12, Korkija és Ozerov 9—9 kosarat dobott. Bolgár részről a ko­sárdobók: Radó 12, G. Panov, Szavov és Mirčev 11—11, L. Panov 10 kosár­ral. Magyarország—Lengyelország 98:65 (52:35). A magyar együttes eredmé­nyes játék után megérdemelten győ­zött. A játékvezetők a görög Skyloya­nis és a román Ferehcz voltak. A győztes csapat legjobbjai: Bánhegyi 20, Zsíros 14 és Simon 12 kosárral, a lengyel csapat legjobbjai: Zlotkie­wicz 16, Pawlák 11, és Pacula 10 kosárral. Csehszlovákia—Lengyelország 68:72 (30:31). A szovjet Sziniakov és az olasz Reverberi játékvezetők bírásko­dása mellett került lebonyolításra ez a mérkőzés, amely a csehszlovák csa­pat váratlan vereségét eredményezte. A csehszlovák válogatott azért szen­vedett vereséget a lengyelektől, mert éppúgy, mint Jugoszlávia ellen, impro­duktív játékot folytatott, nem tudta kihasználni jó lövőhelyzeteit és a já­tékosok idő előtt dobtak kosárra. Ezenkívül kosárra dobásaik is pontat­lanok voltak. Válogatottunk legered­ményesebb játékosai: Škeŕík 15, Ma­toušek 3, Baumruk 4. Ryllich 3, Šíp 3, Tetiva 6, Bobrovský 8, Kozák 5, Mrázek 13, Kolár 8 kosárral, lengyel részről Pacula és Fenglerski 12—12, Bednarovics 11 kosarat dobtak. Bulgária—Románia 73:46 (40:28). Magyarország—Olaszország 81:65 (37:26), Szovjetunió—Jugoszlávia 75:52 (45:24). Kedden az utolsó mérkőzés Franciaország— Törökország 50:38 arányban a francia csapat győzelmével végződött. Ünnepélyes keretek között nyitották meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kongresszusát A Nemzetközi Olimpiai Bizottság kongresszusát hétfőn délután ünne­pélyesen nyitották meg. A Sorbonne zászlókkal, olimpiai ötkarlkával feldí­szített nagytermében francia sportolók — különféle sportágak képviselői — felszerelésben álltak sorfalat. Az ün­nepségen részt vettek a NOB-tagok, a nemzeti olimpiai bizottságok és a nemzetközi sportszövetségnek tagjai, a francia sport és társadalmi élet kép­viselői, a diplomáciai testületek tag­jai, s a francia kormány több tagja. Az 50. NOB-kongresszust abban a te­remben nyitották meg, ahol 61 esz­tendővel ezelőtt Coubertin javaslatára felújították az újkori olimpiákat. Az új olimpiai himnusz eljátszása után Avery Brundage, a NOB elnöke mondott beszédet. Majd René Coty, francia köztársasági elnök beszédében megnyitottnak nyilvánította a NOB­kongresszust. Beszédében felelevení­tette az ókori olimpiák történetét és méltatta az újkori olimpiák eszméit. A Középeurópai Kupa hírei Másfél évtizedes szünet után az idén ismét megindul a küzdelem a Középeurópai Kupáért. Magyarország, Ausztria, Olaszország, Jugoszlávia és Csehszlovákia két-két legjobb csapata vetélkedik majd egymással. A részvevő két magyar csapatot hétfőn jelölték ki: a Bp. Honvéd és a Budapesti Vörös Lobogó. A kiírás értelmében minden részvevő ország I. számú csapata azonnal a nyolcas döntőbe kerül, míg a másik­nak selejtezőt kell játszania. A Bp. Vörös Lobogó június 29-én Budapes­ten játszik a döntőbe jutásért az osztrák II. csapattal, a visszavágóra pedig — röviddel utána — Ausztriá­ban fog sor kerülni. A budapesti mér­kőzést az olasz Jönni vezeti, s part­jelzője is két olasz lesz; Maurelü és Marcheli. Jugoszlávia és Olaszország második csapatának Belgrádban sorra kerülő találkozóját magyar játékvezetői hár­mas vezeti. A Bp. Honvéd csapata csak július 6-án kapcsolódik bele a küzdelmekbe. A KK szabályai szerint a mérkőzéseket hétköznap is lehet játszani, sőt engedélyezve van'az esti mérkőzés is. A döntőt július 27­e és 31-e között kell lebonyolítani. Ausztria a bécsi Wackert és a Wie­ner Sportklub • együttesét nevezte a KK-ba. A jugoszlávok KK-képviselői Hajdúk Split és Beogradski SK, az olaszoké Udinese és Bologna, , Külföldi hírek és eredmények Erfurtban a Német Demokratikus Köztársaság és Bulgária atlétáinak találkozója során a német versenyzők a következő versenyszámokban értek el új országos csúcsot: 10 000 m Por­badnik 30 p 50 mp, hármasugrás: Kleiner 15,04 m, női távolugrás: Claussner 589 cm, női súlylökés: Lütt­ke 14,31 m, 4X100 m női váltó Motor Jena 47,5 mp, A bolgár versenyzők közül pedig a 10 000 m-en Vucskov 30 p 17 mp-cel, női súlylökésben Asze­nova 12,67 m-el értek el új országos csúcsot. Lodzban Prywer lengyel súlylökő megjavította az országos csúcsot, eredménye: 16,29 m. . A Nyugat-Németországban rende­zett nemzetközi atlétikai versenyen a következő kimagasló eredmények születtek: 1500 m: G. Pirié (angol) 3 p 49,6 mp, gerely: Will 73,60 m, 100 m: Germán 10,6 mp. A kaliforniai Kingsburyban R. John­son új világcsúcsot állított fel a tíz­tusában. Eredménye: 7963 pont. Az eddigi csúcs, melyet Mathias a hel­sinki olimpián állított fel a régi poň-* tozás szerint 8042 pont, az új ponto­zás szerint pedig 7887 pont volt. így Johnson új világcsúcsa 96 ponttal jobb. Johnson öt versenyszámban ért el jobb időt mint Mathias, A nyitrai kerületi spartakiádon felvonultak a červená Hviezda gyakorlatozó! „OJ SZO", kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 8—10, telefón: 347-16. 352-10. Kiadóhivatal: Bratislava, Gotkého 8. telefon: 337-28. Előfizetési díj havonta Kčs 6.60. Terjeszti a Posta Hírlap szolgálata. Megrendelhető minden oostahivatal­A-60209 nál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata. Bratislava. i

Next

/
Thumbnails
Contents