Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-14 / 142. szám, kedd

í953. június 14. UISZ0 A Begyűjtési és Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségének feladatai A Begyűjtési és Fogyasztási Szö­vetkezetek Szövetsége a FSZM legif­jabb szövetségei közé tartozik. Szö­vetségünknek a szocializmus építésé­ben a falvakon, valamint a munkás­osztály és a dolgozó parasztság szö­vetségének megszilárdításában igen komoly feladata van. Arról van szó, hogy szövetségünk tagjaira hárul az a feladat, hogy a város és a falu kö­Eötti piaci kapcsolatok útján egyrészt biztosítsák a munkásosztálynak élel­miszerrel való ellátását, másrészt se­gítsenek a dolgozó parasztságnak a mezőgazdasági termelés biztosításá­ban, valamint a falunak iparcikkekkel és v egyéb áruval való ellátásában. Számos dolgozónk ezt a fontos fel­adatot nem értette meg kellőképpen és nem teljesíti feladatait megfele­lően. Miben rejlik e hiányosságok oka? E hiányosságok okai abban rejle­nek, hogy szakszervezeti csoportjaink nem támogatják eléggé hatásosan az új ember nevelését, mert az üzemi tanácsok és a bizalmiak nem éreznek teljes felelősséget például a mező­gazdasági termékek begyűjtésében lévő helyzet megjavításáért. Előfor­dulnak olyan esetek, hogy a begyűj­tési dolgozók, mint szakszervezeti tagok már néhány éve látják a ter­melésben lévő hiányosságokat és mégsem tesznek hatásos intézkedése­ket e hiányosságok kiküszöbölésére. Ha a begyűjtésben dolgozó szakszer­vezeti tagok felelősségük tudatában dolgoznának, nem történhetne meg a gazdasági állatok elosztása terén olyan eset, mint amilyen nálunk a bratislavai kerületben fordult elő. Az 5—15 hektárig terjedő területtel rendelkező mezőgazdasági üzemek ugyanis az állattenyésztési termelés tervét a szarvasmarhánál 92 száza­lékra teljesítik, a 15 hektáron felüli mezőgazdasági üzemek. pedig csupán 64 százalékra. Ezzel szemben a föld­nélküliek, tehát az üzemek és válla­latok munkásai 2037 darab szarvas­marhát tartanak. Ezek globális szá­mok, amelyek mögött még további hiányosságok rejlenek. Még rosszabb a helyzet a sertéshústermelés terén. Ezeket a hiányosságokat egy éven ibelül ki tehet küszöbölni. Míg a me­zőgazdasági üzemeknek, amelyek két hektárnál kisebb területen gazdál­kodnak, tehetőségük van az állami beadásokat és az állami felvásárlást a gazdasági állatok összeírása alapján a sertéseknél 130 százalékra teljesí­teni, addig 2.5—3 hektáron gazdálko­dó üzemek 90 százalékra, a 3,5—5 hektáron gazdálkodó üzemek 78 szá­zalékra, az 5—10 hektáron gazdálkodó üzemek 67 százalékra, a 10—15 hek­táros üzemek 58 százalékra, sőt a 15 hektáron .felüliek csak 43 százalékra teljesítik beadási kötelezettségeiket. Kell, hogy ez az állapot szöget üssön minden polgár, főleg minden paraszt fejében; elsősorban a falun lakó munkásoknak, — kommunisták­nak, szakszervezeti tagoknak kell ta­náccsal s a közös munka terén szer­zett tapasztalatokkal mozgósítamok a kis- és középparasztokat, hogy be­lépjenek az EFSZ-be, mert az FFSZ-ek az alapjai népünk jobb és olcsóbb élelmiszerellátásának. Figyelemre méltó az az állapot is, hogy a földnélküliek tulajdonéban ke­rületünkben több mint 23 000 darab sertés van. Azt a tényt, hogy EFSZ-eink nem­csak a dolgozó parasztság, hanem az egész munkásosztály életszínvonala emelésének alapjai, a következő szám­adatok bizonyítják: v A húsbeadási kötelezettségeket EFSZ-eink 104 százalékra, a magán­szektor pedig csak 76 százalékra tel­jesítette, a tejbeadási kötelezett­ségeket az EFSZ-ek 82 százalék­ra, az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok 49 százalékra, a tojásbeadást az EFSZ-ek 63 százalékra, a magán­szektor 55 százalékra teljesítette. Míg az EFSZ-ek 1955. január elsejétől egy tehéntől számos nehézségek elle­nére a közellátás számára 367 liter tejet szolgáltattak be, addig az egyénileg gazdálkodó parasztok tehe­nenként csupán 122 litert. Ezen a téren a begyűjtési dolgozók mindmáig nem értékelik kellőképpen feladataikat és számos hibát követnek el azáltal, hogy nem ismerik alapo­san a munkások és a dolgozó paraszt­ság szövetsége megszilárdításának el­veit, sokszor megsértik ezt az elvet azzal, hogy helytelenül viselkednek a parasztokkal szemben, meggyőzés helyett parancsolgatni akarnak nekik. A jó begyűjtési dolgozók példaké­péül szolgál Petruk elvtárs Szencen. Ezt az elvtársat a parasztok türelme­sen várják mert tudják, hogy tanács­csal látja el őket. A legjobb be­gyűjtési dolgozók közé tartozik, aki feladatait a sertéshús terén 113 szá­zalékra, a marhahúsnál 164 százalék­ra, a tejnél 95 százalékra, és a to­jásnál 125 százalékra teljesítette. Feladatait tehát átlag 125 százalékra teljesíti. Ilyen jól dolgozik még a bratislavai Központi Nemzeti Bizott­ságon működő Malik elvtárs, a tren­cséni Michalik és Voznický evtársak, a galántai Gyurkovics elvtárs és mások. Ezek az emberek nemcsak arra igyekeznek, hogy teljesítsék fel­adataikat a begyűjtés biztosításában, hanem tanácsokkal is ellátják a pa­rasztokat és segítik őket. Igy megte­remtik az előfeltételeket a következő évi feladatok, valamint pártunk és kormányunk határozatainak teljesíté­sére. A begyűjtési dolgozók előtt az a nagy feladat áll,. hogy megjavítsák viszonyukat a kis- és középparasz­tokhoz úgy, hogy kötelezettségeiket a példás dolgozók példája nyomén kö­vetkezetesebben teljesítsék. Jedinák Mihály A nyitrai kerület tanítói segítik mezőgazdaságunkat A nyitrai kerület falusi tanítói e napokban konferenciára gyűltek össze, hogy megtárgyalják, milyen módon lesznek segítségére mezőgazdaságunk­nak, különösen a szövetkezeti mozga­lom terjesztésében. A konferenciát a kerületi nemzeti bizottság iskolaügyi osztálya rendezte ^ Tanítók Kerületi Továbbképző Intézetével karöltve. A konferencián 95 falusi tanító vett részt, akiknek elméletileg megmagya­rázták a falusi iskolákon a tanítók -munkájának módját. Kicserélték az előző év nevelő és tanítási munkájá­nak tapasztalatait a politechnikai ne­velés érvényesítésében a falusi isko­lákban és a falusi ifjúság előkészíté­sében a szocialista mezőgazdaságra. Miló István elvtárs, a Tanítók Ke­rületi Továbbképző Intézetének mun­katársa beszámolójában rámutatott a falusi tanítók járási konferenciájának A bátorfalusi CSISZ-tagok példát mutatnak Minden CSISZ-szervezetnek, de kiváltképpen a falusi szervezeteknek hazafias kötelességük, hogy teljesítsék a X. pártkongresszus határozatait a mezőgazdaság szakaszán. Kell, hogy szívügyévé váljon minden fiatalnak e határozat teljesítése és kell, hogy a legszäesebb körben vegye ki részét a mezőgazdasági munkákból. A bátorfalusi ifjúság is megértette pártunk hívó szavát és eddig még nem látott nagy számban veszik ki részüket az EFSZ munkájából. Bár­mely munkaszakaszon, mindenütt lelkesen dolgozó fiatalokkal találkoz­hattunk. Láthattuk a kukorica ültetésénél, amit négyzetesrfészkes mód­szerrel végeztek, hogy a fiatal Nyéki János és Varga elvtárs milyen szor­galmasan dolgoztak. Az építkezési csoportnál is CSISZ tagokkal találkoz­hattunk. Ott segédkeznek Horváth József, Vikolenseky Imre és mások, akik szaporán hordják a kőműveseknek a habarcsot. Egy ötven méter hosszú sertéshizlaldát építenek. — Egy kissé fárasztó munka, — jegyzi meg Horváth Jóska, — de mi fiatalok nem akarunk hátramaradni az idősebbek mögött. A főcsoportot képező 10—15 tagból álló pirosszoknyás, pettyes-kendös lányokat a kertészetben találjuk. Horváth Mihály kertész vezetésével dol­goznak. Itt azután vígan folyik a munka, meg a tere-fere is, ez de nem zavarja a jó munkát. Habár még nincs megszervezve a munkaverseny, azért úgy­nevezett „titkos" verseny folyik, ami abból is meglátszik, hogy nem akar egy lány sem hátramaradni. Lehetőleg mind egy vonalban haladnak mind a palántázásnál, mind a kapálásnál. Az előbb kiültetett palántákat már több ízben meg is kapálták. Nem engedik, hogy mint a múlt évben, begyomosodjanak. Tavaly szövetkeze­tünk szép eredményeket ért el a kertészet terén, különösen a paprika és a paradicsom termelésben, de ha lett volna elegendő munkaerő, akkor az eredmény megkétszereződhetett volna. A múlt esztendő hibáiból tanulva és mivel, hogy a fiatalság az idén nagyban bekapcsolódott a szövetkezeti munkába, biztos, hogy EFSZ-ünk még szebb eredményt ér el az idén, Hajnár János, Bátorfalu jelentőségére és a falusi iskola kül­detésére mezőgazdaságunk rohamos fejlődésében. Kiemelte a tanítók fel­adatait a falusi iskolákban és egyes tanítók munkájának e téren elért" szép eredményeit. Tanítóink tudatában vannak annak, hogy állandóan figyelemmel kell kí­sérni ök a fejlődő tudományt és so­kat kell tanulniok, hogy tudásukat át­adhassák tanítványaiknak. Harminchét tanító szólalt fel a vi­tában. Jurik mérnök elvtárs, a kerü­leti nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa kérte a taní­tókat, hogy tanítványaikat lelkiisme­retesen készítsék elő a mezőgazdasági hivatásra, kedveltessék meg azt velük, mert mezőgazdaságunknak művelt szakemberekre van szüksége. A nyitrai mezőgazdasági főiskola képviseletében felszólalt Procházka mérnök elvtárs, főiskolai tanár, Hang­súlyozta a kísérteti Micsurin-földek jelentőségét. Fontos, hogy ezek a földek az iskola közelében s csak olyan nagyok legyenek, hogy a tanulók győz­zék alaposan megművelni és az öntö­zéshez szükséges víz rendelkezésre álljon. Ajánlja, hogy a gyümölcsösök­ben minden fajta gyümölcsöt termel* jenek és a kísérleti földeken különféle zöldségféléket, hüvelyeseket, olaj- és gyógynövényeket ültessenek, mert ez­zel hazánknak nagy összegeket taka­rítanak meg és nem leszünk ráutalva külföldi behozatalra. Nagyon tanulságos volt Mičik elv­társ beszámolója a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól. Beszámolód jában hangsúlyozta a falusi iskolák až egységes földművesszövetkezettel való együttműködésének fontosságát; Ha jó eredményeket akarunk elér­ni, tanulnunk kell a szovjet tanítóktól, akik nemcsak a tanítás és nevelés te­rén értek el sikereket, hanem a me­zőgazdaságban is. Polony TeodoiS Nyitra! Tudnivalók a hormonokról Irta: Dr. Brauner Iván államdíjas akadémikus, a bratislavai Bioveta igazgatója ni. Előző két cikkemben beszámoltam a belső elválasztású mirigyek műkö­déséről és hatásáról. Mivel azonban az emberi és állati szervezet életmű­ködését sok ilyen hormon befolyásol­ja, az idő rövidsége miatt ma csak két igen fontos belső elválasztású mirigy hormonjáról emlékezem meg, hogy így áttekinthető képet tudjanak alkotni állattartóink e hormonok fontosságáról. Mai cikkemben a mellékvese és az agyalapi mirigy hormonjairól számo­lok be. A mellékvese a vesék fölött elhe­lyezkedő belső elválasztású mirigy. Az életfolyamatok irányításában igen fontos szerepe van, mert ha ez a kis mellékvese eltávolítódik az állatból, ekkor az 1—2 napon belül elpusztul. í Ä z egyik igen fontos hormonja a mellékvesének az adrenalin. Az adrenalin serkenti a szívműkö­dést, hatáséra a szív szaporábban ver. Szűkítőleg hat az erekre, kivéve a szív, tüdő és az agy ereit, amelyeket ellenkezőleg tágít. Ezért e szervek vérellátása az adrenalin hatására bő­ségesebb lesz. Érszűkító hatása igen nagyjelentő­ségű főképp embergyógyászatban, fő­leg érzéstelenítő oLdatokhoz keverik, valamint súlyos vérzéseknél mint vérzéscsillapítót használják. Hat to­vábbá a lélekzőszervekre, a hörgő­izmokat elernyeszti és így megszün­teti a görcsöket. Fokozza a nyál és gyomornedv termelését. A bőrt liba­bőrössé teszi, s a szőrt a szőremelő izmok összehúzódásával felborzolja. A húgyhólyag összehúzódását csök­kenti, a méh-izomzat összehúzódását pedig ellenkezőleg serkenti. A szem £iy?illáját tágítja. Ezenkívül hat az anyagforgalomra, az anyagcserét gyorsítja és fokozza. A mellékvese másik igen fontos hormonja a kortikosteron. Ha ennek a hormonnak a kiválasz­táséban elégtelenség áll be, étvágy­csökkenés, hányás és hasmenés ke­letkezik. Az ember vagy állat testi vízforgalmában zavarok támadnak s a vér megsűrűsödik. A megsűrűsödött vérű állat vérnyomása csökken és érverése ritkul. Zavar áll be a zsír­forgalomban is. Az egészséges állat vagy ember szervezete, amelyben ez a hormon kellőképpen működik, nagymennyiségű cukrot képes zsírrá átalakítani. A nem kielégítő hormon­működés viszont a zsírképződést hátrányosan befolyásolja. E hormon elégtelensége az idegrendszert is károsan befolyásolja. Az agyalapi mirigy-hipofízis: Az összes belső elválasztású miri­gyek közül a legfontosabb hormont termeli és érdekes, hogy mindamel­lett. ezen legfontosabb hormon működéséről sokáig alig tudtunk. Ennek főképp az volt az oka, hogy igen hehezen megközelíthető helyen fekszik. A koponyában a fej közepén az agyvelő alsó részéről lóg le, s mélyen beágyazódik az agyalapi csontokba. Mindamellett, hogy ez a hormon, mint egy karmester dirigálja és összhangban, tartja az összes többi hormonokat, a ló és szarvasmarha e mirigye 1—2 gr súlyú, sertésé 0,1 gr Bs még ez a piciny mirigy is 3 lebenyre osztódik: 1. elülső, 2. közép­ső, 3. hátulsó lebenyre. A különféle kutatások csak az utolsó 20 év folyamán hoztak ered­ményt, miután a mirigy különböző részeiből modern vegyi módszerekkel sikerült hatásos kivonatokat készíte­ni. Csak akkor vált ismeretessé, hogy ennek a kicsiny mirigynek különféle részei nem is egy, hanem számos hormont termelnek. Ma már hatféle egymástól eltérő hatóanyagot állítot­tak elő belőle. Az elülső lebeny mű­ködése elsősorban a növekedésre hat. Ennek a lebenynek hatékony kiyona­tát 10 évi kísérletezés után a szar­vasmarha agyalapi mirigyéből állítot­ták elő. Ha ezt a kivonatot az állat­ba fecskendezzük, növekedése meg­gyorsul és az állat sokkal nagyobbra nő, ezNghát az úgynevezett óriásnö­vést eredményezi. Ha ez a mirigy kelleténél gyen­gébben működik és nem termel ele­gendő hormont, ez törpenövést okoz. Itt hasonló tünetekkel találkozunk, mint amilyeneket a pajzsmirigy működésének előző cikkemben említett csökkenése okozott. De mégis nagy a különbség, mert a pajzsmirigy elégtelensége kö­vetkezeiében beállott törpeség egyút­tal szellemi eltompultsággal is jár,míg az agyalapi hormon elégtelenségének következtében keletkező törpék meg­lepő szellemi fejlettséggel rendelkez­nek. Ugyancsak ismeretes ma már, hogy az agyalapi mirigy hormonja irányítja a nemi hormonok működé­sét is. Ma már tudjuk, hogy az agyalapi mirigy első lebenyének a hormonja az, amely az ivarmirigyek működését sza­bályozza. Oly erős behatása van, hogy ha például az egyhónapos egérbe agyalapi mirigyet ültetünk át, azon­nal megindul a petefészkének mű­ködése. A hatóanyagra vonatkozó kutatások gyors ütemben haladtak előre, és ki­derült, hogy a mirigy által termelt hormon igen nagy mennyiségben meg­található a vemhes állatok vizeleté­ben. Ez igen fontos felfedezés jiolt,. mert ennek alapján már a vemhes­ság 4—5 hetében a vizelet segítségé­vel biztosan meg lehet állapítani a. vemhességet. Ezt a hormont prolannak nevezték el és ez két különböző hor­mont tartalmaz. A prolan A-t, mely a petefészek tüsző-érését segíti elő és a prolan B-t, mely a sárgatest ki­alakulását serkenti, és így megakadá­lyozza további tüsző érését. Az agyalapi mirigy hormonjai hat­nak az ivarmirigyekre, az ivarmiri­gyek viszont befolyásolják az agyala­pi mirigy tevékenységét. Az állattenyésztésben ezt az új fel­fedezést nagymértékben ki is hasz­náljuk, még pedig úgy, hogy nagy­mennyiségű hajtóanyagot (oestront) jutattunk a nőstény szervezetébe, minek következtében rövid időn belül ivarzási tünetek jelentkeznek. De ez­után, mivel az agyalapi mirigy nem termel több protan a petefészek cik­lusos működése elmarad, s az állat úgy viselkedik, mintha ivartalanították volna. Ez az állapot 4—5 hónapig is eltarthat. Nagyobb mennyiségű oestront tar­talmazó oldat egyszeri befecskendezése fölöslegessé teszi az ivartalanítást. Más előnye is van ennek az eljárásnak, mert az agyalapi mirigy az injekció hatására a prolán termelését meg­szünteti és a tireotrop hormonból is, amelyről majd beszámolok, jóval ke­vesebbet juttat a vérbe, minek kö­vetkeztében az anyagcsere lassul és ezért a takarmányt az állat jobban értékesíti, tehát jobban hízik. Pontosabb vizsgálatok azt is kide­rítették, hogy a petefészek hormon­jai az agyalapi mirigyen keresztül csak a tejmirigy fejlődését mozdítják elő, a tej képződésére azonban ^mmi­féle befolyásuk nincs. A tejtermelést az agyalapi mirigy elülső lebenyének váladéka a tejelválasztó hormon, a prolaktin indítja meg. Az elülső lebenyből még számos más hormont is sikerült kivonni, melyek egy-egy más mirigy működé­sét befolyásolják. Mindebből arra le­het következtetni, hogy az agyalapi mirigy elülső lebenyének működése valamennyi belső elválasztású mirigy tevékenységét befolyásolja. Az "agyalapi mirigy középső lebenyé­nek működését még nem ismerjük pontosan. Nem tudjuk, hogy háziálla­tainkban milyen szerepet tölt be. Az agyalapi mirigy hátsó lebenyének hor­monjait fedezték fel először, s már 1899-ben beszámoltak arról, hogy ennek a mirigynek a kivonatával emel­ni lehet a vérnyomást és ki lehet vál­tani a sima izmok összehúzódását. E lebeny hormonjai méhizom összehúzó, vérnyomást fokozó és a szervezet víz­forgalmát befolyásoló hormonok. Ma már ezek a hormonok főképp az emberi és állati szervezetben méh' összehúzódás serkentésére jó ered-: ménnyel használhatók. Már régóta is-s meretes az a különös betegség, mely« nek jellegzetes tünete, hogy az állatok" állandóan nagymennyiségű vizeletet ürítenek, és ugyanakkor csillapíthatat­lan szomjúság gyötri őket. Ez a bán­talom hasonlít a kórosan bőséges vi» zeletelválasztással járó cukorbeteg­séghez, de mégis teljesen más, mert a cukorbeteg vizeletében nagy meny­nyiségű cukor van, ennél a beteg­ségnél pedig a vizelet cukormentes. Sokáig a vese megbetegedésére gya­nakodtak, de kiderült, hogy teljesen ép veséjű állatok is szenvednek eb­ben a betegségben. Csak az újabb ku­tatások igazolták, hogy az agyalapi mirigy hátulsó lebenye hormonjainak adagolásával a betegség azonnal meg­szüntethető. E hormon adagolásával a vese visszanyeri vízsürítőképességét, a szövetek pedig vízkőtőképességüket. Beszámoltam a legfontosabb hor­monokról, ezek működéséről, melyek­nek ismerete a mai fejlett állatte­nyésztésben nélkülözhetetlen ahhoz, hogy állattenyésztésünket helyesen, jól és gyorsan a kívánt színvonalra emelhessük. j

Next

/
Thumbnails
Contents