Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-14 / 142. szám, kedd

í953. június 14. UISZ0 A Begyűjtési és Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségének feladatai A Begyűjtési és Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége a FSZM legifjabb szövetségei közé tartozik. Szövetségünknek a szocializmus építésében a falvakon, valamint a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megszilárdításában igen komoly feladata van. Arról van szó, hogy szövetségünk tagjaira hárul az a feladat, hogy a város és a falu köEötti piaci kapcsolatok útján egyrészt biztosítsák a munkásosztálynak élelmiszerrel való ellátását, másrészt segítsenek a dolgozó parasztságnak a mezőgazdasági termelés biztosításában, valamint a falunak iparcikkekkel és v egyéb áruval való ellátásában. Számos dolgozónk ezt a fontos feladatot nem értette meg kellőképpen és nem teljesíti feladatait megfelelően. Miben rejlik e hiányosságok oka? E hiányosságok okai abban rejlenek, hogy szakszervezeti csoportjaink nem támogatják eléggé hatásosan az új ember nevelését, mert az üzemi tanácsok és a bizalmiak nem éreznek teljes felelősséget például a mezőgazdasági termékek begyűjtésében lévő helyzet megjavításáért. Előfordulnak olyan esetek, hogy a begyűjtési dolgozók, mint szakszervezeti tagok már néhány éve látják a termelésben lévő hiányosságokat és mégsem tesznek hatásos intézkedéseket e hiányosságok kiküszöbölésére. Ha a begyűjtésben dolgozó szakszervezeti tagok felelősségük tudatában dolgoznának, nem történhetne meg a gazdasági állatok elosztása terén olyan eset, mint amilyen nálunk a bratislavai kerületben fordult elő. Az 5—15 hektárig terjedő területtel rendelkező mezőgazdasági üzemek ugyanis az állattenyésztési termelés tervét a szarvasmarhánál 92 százalékra teljesítik, a 15 hektáron felüli mezőgazdasági üzemek. pedig csupán 64 százalékra. Ezzel szemben a földnélküliek, tehát az üzemek és vállalatok munkásai 2037 darab szarvasmarhát tartanak. Ezek globális számok, amelyek mögött még további hiányosságok rejlenek. Még rosszabb a helyzet a sertéshústermelés terén. Ezeket a hiányosságokat egy éven ibelül ki tehet küszöbölni. Míg a mezőgazdasági üzemeknek, amelyek két hektárnál kisebb területen gazdálkodnak, tehetőségük van az állami beadásokat és az állami felvásárlást a gazdasági állatok összeírása alapján a sertéseknél 130 százalékra teljesíteni, addig 2.5—3 hektáron gazdálkodó üzemek 90 százalékra, a 3,5—5 hektáron gazdálkodó üzemek 78 százalékra, az 5—10 hektáron gazdálkodó üzemek 67 százalékra, a 10—15 hektáros üzemek 58 százalékra, sőt a 15 hektáron .felüliek csak 43 százalékra teljesítik beadási kötelezettségeiket. Kell, hogy ez az állapot szöget üssön minden polgár, főleg minden paraszt fejében; elsősorban a falun lakó munkásoknak, — kommunistáknak, szakszervezeti tagoknak kell tanáccsal s a közös munka terén szerzett tapasztalatokkal mozgósítamok a kis- és középparasztokat, hogy belépjenek az EFSZ-be, mert az FFSZ-ek az alapjai népünk jobb és olcsóbb élelmiszerellátásának. Figyelemre méltó az az állapot is, hogy a földnélküliek tulajdonéban kerületünkben több mint 23 000 darab sertés van. Azt a tényt, hogy EFSZ-eink nemcsak a dolgozó parasztság, hanem az egész munkásosztály életszínvonala emelésének alapjai, a következő számadatok bizonyítják: v A húsbeadási kötelezettségeket EFSZ-eink 104 százalékra, a magánszektor pedig csak 76 százalékra teljesítette, a tejbeadási kötelezettségeket az EFSZ-ek 82 százalékra, az egyénileg gazdálkodó parasztok 49 százalékra, a tojásbeadást az EFSZ-ek 63 százalékra, a magánszektor 55 százalékra teljesítette. Míg az EFSZ-ek 1955. január elsejétől egy tehéntől számos nehézségek ellenére a közellátás számára 367 liter tejet szolgáltattak be, addig az egyénileg gazdálkodó parasztok tehenenként csupán 122 litert. Ezen a téren a begyűjtési dolgozók mindmáig nem értékelik kellőképpen feladataikat és számos hibát követnek el azáltal, hogy nem ismerik alaposan a munkások és a dolgozó parasztság szövetsége megszilárdításának elveit, sokszor megsértik ezt az elvet azzal, hogy helytelenül viselkednek a parasztokkal szemben, meggyőzés helyett parancsolgatni akarnak nekik. A jó begyűjtési dolgozók példaképéül szolgál Petruk elvtárs Szencen. Ezt az elvtársat a parasztok türelmesen várják mert tudják, hogy tanácscsal látja el őket. A legjobb begyűjtési dolgozók közé tartozik, aki feladatait a sertéshús terén 113 százalékra, a marhahúsnál 164 százalékra, a tejnél 95 százalékra, és a tojásnál 125 százalékra teljesítette. Feladatait tehát átlag 125 százalékra teljesíti. Ilyen jól dolgozik még a bratislavai Központi Nemzeti Bizottságon működő Malik elvtárs, a trencséni Michalik és Voznický evtársak, a galántai Gyurkovics elvtárs és mások. Ezek az emberek nemcsak arra igyekeznek, hogy teljesítsék feladataikat a begyűjtés biztosításában, hanem tanácsokkal is ellátják a parasztokat és segítik őket. Igy megteremtik az előfeltételeket a következő évi feladatok, valamint pártunk és kormányunk határozatainak teljesítésére. A begyűjtési dolgozók előtt az a nagy feladat áll,. hogy megjavítsák viszonyukat a kis- és középparasztokhoz úgy, hogy kötelezettségeiket a példás dolgozók példája nyomén következetesebben teljesítsék. Jedinák Mihály A nyitrai kerület tanítói segítik mezőgazdaságunkat A nyitrai kerület falusi tanítói e napokban konferenciára gyűltek össze, hogy megtárgyalják, milyen módon lesznek segítségére mezőgazdaságunknak, különösen a szövetkezeti mozgalom terjesztésében. A konferenciát a kerületi nemzeti bizottság iskolaügyi osztálya rendezte ^ Tanítók Kerületi Továbbképző Intézetével karöltve. A konferencián 95 falusi tanító vett részt, akiknek elméletileg megmagyarázták a falusi iskolákon a tanítók -munkájának módját. Kicserélték az előző év nevelő és tanítási munkájának tapasztalatait a politechnikai nevelés érvényesítésében a falusi iskolákban és a falusi ifjúság előkészítésében a szocialista mezőgazdaságra. Miló István elvtárs, a Tanítók Kerületi Továbbképző Intézetének munkatársa beszámolójában rámutatott a falusi tanítók járási konferenciájának A bátorfalusi CSISZ-tagok példát mutatnak Minden CSISZ-szervezetnek, de kiváltképpen a falusi szervezeteknek hazafias kötelességük, hogy teljesítsék a X. pártkongresszus határozatait a mezőgazdaság szakaszán. Kell, hogy szívügyévé váljon minden fiatalnak e határozat teljesítése és kell, hogy a legszäesebb körben vegye ki részét a mezőgazdasági munkákból. A bátorfalusi ifjúság is megértette pártunk hívó szavát és eddig még nem látott nagy számban veszik ki részüket az EFSZ munkájából. Bármely munkaszakaszon, mindenütt lelkesen dolgozó fiatalokkal találkozhattunk. Láthattuk a kukorica ültetésénél, amit négyzetesrfészkes módszerrel végeztek, hogy a fiatal Nyéki János és Varga elvtárs milyen szorgalmasan dolgoztak. Az építkezési csoportnál is CSISZ tagokkal találkozhattunk. Ott segédkeznek Horváth József, Vikolenseky Imre és mások, akik szaporán hordják a kőműveseknek a habarcsot. Egy ötven méter hosszú sertéshizlaldát építenek. — Egy kissé fárasztó munka, — jegyzi meg Horváth Jóska, — de mi fiatalok nem akarunk hátramaradni az idősebbek mögött. A főcsoportot képező 10—15 tagból álló pirosszoknyás, pettyes-kendös lányokat a kertészetben találjuk. Horváth Mihály kertész vezetésével dolgoznak. Itt azután vígan folyik a munka, meg a tere-fere is, ez de nem zavarja a jó munkát. Habár még nincs megszervezve a munkaverseny, azért úgynevezett „titkos" verseny folyik, ami abból is meglátszik, hogy nem akar egy lány sem hátramaradni. Lehetőleg mind egy vonalban haladnak mind a palántázásnál, mind a kapálásnál. Az előbb kiültetett palántákat már több ízben meg is kapálták. Nem engedik, hogy mint a múlt évben, begyomosodjanak. Tavaly szövetkezetünk szép eredményeket ért el a kertészet terén, különösen a paprika és a paradicsom termelésben, de ha lett volna elegendő munkaerő, akkor az eredmény megkétszereződhetett volna. A múlt esztendő hibáiból tanulva és mivel, hogy a fiatalság az idén nagyban bekapcsolódott a szövetkezeti munkába, biztos, hogy EFSZ-ünk még szebb eredményt ér el az idén, Hajnár János, Bátorfalu jelentőségére és a falusi iskola küldetésére mezőgazdaságunk rohamos fejlődésében. Kiemelte a tanítók feladatait a falusi iskolákban és egyes tanítók munkájának e téren elért" szép eredményeit. Tanítóink tudatában vannak annak, hogy állandóan figyelemmel kell kísérni ök a fejlődő tudományt és sokat kell tanulniok, hogy tudásukat átadhassák tanítványaiknak. Harminchét tanító szólalt fel a vitában. Jurik mérnök elvtárs, a kerületi nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa kérte a tanítókat, hogy tanítványaikat lelkiismeretesen készítsék elő a mezőgazdasági hivatásra, kedveltessék meg azt velük, mert mezőgazdaságunknak művelt szakemberekre van szüksége. A nyitrai mezőgazdasági főiskola képviseletében felszólalt Procházka mérnök elvtárs, főiskolai tanár, Hangsúlyozta a kísérteti Micsurin-földek jelentőségét. Fontos, hogy ezek a földek az iskola közelében s csak olyan nagyok legyenek, hogy a tanulók győzzék alaposan megművelni és az öntözéshez szükséges víz rendelkezésre álljon. Ajánlja, hogy a gyümölcsösökben minden fajta gyümölcsöt termel* jenek és a kísérleti földeken különféle zöldségféléket, hüvelyeseket, olaj- és gyógynövényeket ültessenek, mert ezzel hazánknak nagy összegeket takarítanak meg és nem leszünk ráutalva külföldi behozatalra. Nagyon tanulságos volt Mičik elvtárs beszámolója a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól. Beszámolód jában hangsúlyozta a falusi iskolák až egységes földművesszövetkezettel való együttműködésének fontosságát; Ha jó eredményeket akarunk elérni, tanulnunk kell a szovjet tanítóktól, akik nemcsak a tanítás és nevelés terén értek el sikereket, hanem a mezőgazdaságban is. Polony TeodoiS Nyitra! Tudnivalók a hormonokról Irta: Dr. Brauner Iván államdíjas akadémikus, a bratislavai Bioveta igazgatója ni. Előző két cikkemben beszámoltam a belső elválasztású mirigyek működéséről és hatásáról. Mivel azonban az emberi és állati szervezet életműködését sok ilyen hormon befolyásolja, az idő rövidsége miatt ma csak két igen fontos belső elválasztású mirigy hormonjáról emlékezem meg, hogy így áttekinthető képet tudjanak alkotni állattartóink e hormonok fontosságáról. Mai cikkemben a mellékvese és az agyalapi mirigy hormonjairól számolok be. A mellékvese a vesék fölött elhelyezkedő belső elválasztású mirigy. Az életfolyamatok irányításában igen fontos szerepe van, mert ha ez a kis mellékvese eltávolítódik az állatból, ekkor az 1—2 napon belül elpusztul. í

Ä

z egyik igen fontos hormonja a mellékvesének az adrenalin. Az adrenalin serkenti a szívműködést, hatáséra a szív szaporábban ver. Szűkítőleg hat az erekre, kivéve a szív, tüdő és az agy ereit, amelyeket ellenkezőleg tágít. Ezért e szervek vérellátása az adrenalin hatására bőségesebb lesz. Érszűkító hatása igen nagyjelentőségű főképp embergyógyászatban, főleg érzéstelenítő oLdatokhoz keverik, valamint súlyos vérzéseknél mint vérzéscsillapítót használják. Hat továbbá a lélekzőszervekre, a hörgőizmokat elernyeszti és így megszünteti a görcsöket. Fokozza a nyál és gyomornedv termelését. A bőrt libabőrössé teszi, s a szőrt a szőremelő izmok összehúzódásával felborzolja. A húgyhólyag összehúzódását csökkenti, a méh-izomzat összehúzódását pedig ellenkezőleg serkenti. A szem £iy?illáját tágítja. Ezenkívül hat az anyagforgalomra, az anyagcserét gyorsítja és fokozza. A mellékvese másik igen fontos hormonja a kortikosteron. Ha ennek a hormonnak a kiválasztáséban elégtelenség áll be, étvágycsökkenés, hányás és hasmenés keletkezik. Az ember vagy állat testi vízforgalmában zavarok támadnak s a vér megsűrűsödik. A megsűrűsödött vérű állat vérnyomása csökken és érverése ritkul. Zavar áll be a zsírforgalomban is. Az egészséges állat vagy ember szervezete, amelyben ez a hormon kellőképpen működik, nagymennyiségű cukrot képes zsírrá átalakítani. A nem kielégítő hormonműködés viszont a zsírképződést hátrányosan befolyásolja. E hormon elégtelensége az idegrendszert is károsan befolyásolja. Az agyalapi mirigy-hipofízis: Az összes belső elválasztású mirigyek közül a legfontosabb hormont termeli és érdekes, hogy mindamellett. ezen legfontosabb hormon működéséről sokáig alig tudtunk. Ennek főképp az volt az oka, hogy igen hehezen megközelíthető helyen fekszik. A koponyában a fej közepén az agyvelő alsó részéről lóg le, s mélyen beágyazódik az agyalapi csontokba. Mindamellett, hogy ez a hormon, mint egy karmester dirigálja és összhangban, tartja az összes többi hormonokat, a ló és szarvasmarha e mirigye 1—2 gr súlyú, sertésé 0,1 gr Bs még ez a piciny mirigy is 3 lebenyre osztódik: 1. elülső, 2. középső, 3. hátulsó lebenyre. A különféle kutatások csak az utolsó 20 év folyamán hoztak eredményt, miután a mirigy különböző részeiből modern vegyi módszerekkel sikerült hatásos kivonatokat készíteni. Csak akkor vált ismeretessé, hogy ennek a kicsiny mirigynek különféle részei nem is egy, hanem számos hormont termelnek. Ma már hatféle egymástól eltérő hatóanyagot állítottak elő belőle. Az elülső lebeny működése elsősorban a növekedésre hat. Ennek a lebenynek hatékony kiyonatát 10 évi kísérletezés után a szarvasmarha agyalapi mirigyéből állították elő. Ha ezt a kivonatot az állatba fecskendezzük, növekedése meggyorsul és az állat sokkal nagyobbra nő, ezNghát az úgynevezett óriásnövést eredményezi. Ha ez a mirigy kelleténél gyengébben működik és nem termel elegendő hormont, ez törpenövést okoz. Itt hasonló tünetekkel találkozunk, mint amilyeneket a pajzsmirigy működésének előző cikkemben említett csökkenése okozott. De mégis nagy a különbség, mert a pajzsmirigy elégtelensége következeiében beállott törpeség egyúttal szellemi eltompultsággal is jár,míg az agyalapi hormon elégtelenségének következtében keletkező törpék meglepő szellemi fejlettséggel rendelkeznek. Ugyancsak ismeretes ma már, hogy az agyalapi mirigy hormonja irányítja a nemi hormonok működését is. Ma már tudjuk, hogy az agyalapi mirigy első lebenyének a hormonja az, amely az ivarmirigyek működését szabályozza. Oly erős behatása van, hogy ha például az egyhónapos egérbe agyalapi mirigyet ültetünk át, azonnal megindul a petefészkének működése. A hatóanyagra vonatkozó kutatások gyors ütemben haladtak előre, és kiderült, hogy a mirigy által termelt hormon igen nagy mennyiségben megtalálható a vemhes állatok vizeletében. Ez igen fontos felfedezés jiolt,. mert ennek alapján már a vemhesság 4—5 hetében a vizelet segítségével biztosan meg lehet állapítani a. vemhességet. Ezt a hormont prolannak nevezték el és ez két különböző hormont tartalmaz. A prolan A-t, mely a petefészek tüsző-érését segíti elő és a prolan B-t, mely a sárgatest kialakulását serkenti, és így megakadályozza további tüsző érését. Az agyalapi mirigy hormonjai hatnak az ivarmirigyekre, az ivarmirigyek viszont befolyásolják az agyalapi mirigy tevékenységét. Az állattenyésztésben ezt az új felfedezést nagymértékben ki is használjuk, még pedig úgy, hogy nagymennyiségű hajtóanyagot (oestront) jutattunk a nőstény szervezetébe, minek következtében rövid időn belül ivarzási tünetek jelentkeznek. De ezután, mivel az agyalapi mirigy nem termel több protan a petefészek ciklusos működése elmarad, s az állat úgy viselkedik, mintha ivartalanították volna. Ez az állapot 4—5 hónapig is eltarthat. Nagyobb mennyiségű oestront tartalmazó oldat egyszeri befecskendezése fölöslegessé teszi az ivartalanítást. Más előnye is van ennek az eljárásnak, mert az agyalapi mirigy az injekció hatására a prolán termelését megszünteti és a tireotrop hormonból is, amelyről majd beszámolok, jóval kevesebbet juttat a vérbe, minek következtében az anyagcsere lassul és ezért a takarmányt az állat jobban értékesíti, tehát jobban hízik. Pontosabb vizsgálatok azt is kiderítették, hogy a petefészek hormonjai az agyalapi mirigyen keresztül csak a tejmirigy fejlődését mozdítják elő, a tej képződésére azonban ^mmiféle befolyásuk nincs. A tejtermelést az agyalapi mirigy elülső lebenyének váladéka a tejelválasztó hormon, a prolaktin indítja meg. Az elülső lebenyből még számos más hormont is sikerült kivonni, melyek egy-egy más mirigy működését befolyásolják. Mindebből arra lehet következtetni, hogy az agyalapi mirigy elülső lebenyének működése valamennyi belső elválasztású mirigy tevékenységét befolyásolja. Az "agyalapi mirigy középső lebenyének működését még nem ismerjük pontosan. Nem tudjuk, hogy háziállatainkban milyen szerepet tölt be. Az agyalapi mirigy hátsó lebenyének hormonjait fedezték fel először, s már 1899-ben beszámoltak arról, hogy ennek a mirigynek a kivonatával emelni lehet a vérnyomást és ki lehet váltani a sima izmok összehúzódását. E lebeny hormonjai méhizom összehúzó, vérnyomást fokozó és a szervezet vízforgalmát befolyásoló hormonok. Ma már ezek a hormonok főképp az emberi és állati szervezetben méh' összehúzódás serkentésére jó ered-: ménnyel használhatók. Már régóta is-s meretes az a különös betegség, mely« nek jellegzetes tünete, hogy az állatok" állandóan nagymennyiségű vizeletet ürítenek, és ugyanakkor csillapíthatatlan szomjúság gyötri őket. Ez a bántalom hasonlít a kórosan bőséges vi» zeletelválasztással járó cukorbetegséghez, de mégis teljesen más, mert a cukorbeteg vizeletében nagy menynyiségű cukor van, ennél a betegségnél pedig a vizelet cukormentes. Sokáig a vese megbetegedésére gyanakodtak, de kiderült, hogy teljesen ép veséjű állatok is szenvednek ebben a betegségben. Csak az újabb kutatások igazolták, hogy az agyalapi mirigy hátulsó lebenye hormonjainak adagolásával a betegség azonnal megszüntethető. E hormon adagolásával a vese visszanyeri vízsürítőképességét, a szövetek pedig vízkőtőképességüket. Beszámoltam a legfontosabb hormonokról, ezek működéséről, melyeknek ismerete a mai fejlett állattenyésztésben nélkülözhetetlen ahhoz, hogy állattenyésztésünket helyesen, jól és gyorsan a kívánt színvonalra emelhessük. j