Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-12 / 141. szám, vasárnap

A mai számban: Az amnesztia alapján a Csehszlovák Köztársaságba visszatérő személyekről gondoskodó bizottság közleménye (2. old.) A Szovjetunió kormányának és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának nyilatkozata fontos hozzájárulás a nemzetközi problémák békés megoldásához (3. old ) Néphadseregünk a béke óre (4. old.) Gorkij, a forradalmár (5. old.) Rádióműsor (6. old.) Bratislava, 1955. június 12. vasárnap 30 fillér VIII. évfolyam, 141. szám Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Az új termés betakarítása előtt Szerte az országban most folyik az esztendő egyik legnagyobb, legtöbb munkaerőt igénylő mezőgazdasági munkája, a növényápolás. Az elmúlt napokban már több állami gazdaságból, EFSZ-ből érkezett győzélmi jelentés: kiegyeltük a répát, megkapáltuk a kukoricát, sőt egyes helyeken már kétszer kapálták a répát és kétszer sarabolták a kukoricát. A nyitrai kerület állami gazdaságaiban csak napok, illetve órák kérdése és végeznek az egyeléssel. Nincs akadály a dolgozó parasztság előtt. Még a szokatlanul kedvezőtlen időjárás sem vette el munkakedvét, nem törte lelkesedését, hisz a dolgozó parasztság tudatára ébredt már és gyakorlatból tudja, hogy a X. kongresszus határozatai nem az irodákban valósulnak meg, hanem kitartó, lelkes munkával a határban dől el, menynyiben teljesítjük pártunk célkitűzéseit, hogy jó termést érjünk el kukoricából, burgonyából, cukorrépából. Ehhez pedig az szükséges, hogy gondozzuk, ápoljuk a kapásokat, irtsuk a gyomot. A napok telnek, egyik a másik uitán szalad. Az idő nem vár, a nyár sürget. Ha késtünk is a tavaszi munkálatokkal, az utóbbi kedvező napok időjárása arra int, hogy nincs messze már a parasztság egyik legszebb, de egyben a legnagyobb, legnehezebb munkája, az aratás, a termésbetakarítás. És ez az a munka, amely igazán nagy felkészültséget követel meg. Kinek, melyik gazdának kell külön megmagyarázni, hogy a gabona érését sokszor nem napok, hanem órák döntik el? S ha már úgy van, akkor magától értetődő, hogy minden gépnek: kévekötő-aratógépnek, kombájnnak, traktornak és minden munkáskéznek: ifjúnak, idősebbeknek, asszonynak, férfinak, készen kell állnia az indulásra. Sok gépet kapott már a mezőgazdaság a munkásosztálytól, a szocialista ipartól. A dolgozó parasztok megszerették a gépet, amely kevesebb munkaerővel, s kevesebb idő alatt egyszerre learatja és elcsépeli a gabonát. A múít évben is, noha 500-nál több kombájn aratott Szlovákiában, sok helyen valóságos harc folyt azért, hogy kihez menjen, melyik szövetkezetben arasson a kombájn. Adódott természetesen olyan eset is, hogy a szövetkezeti tagok idegenkedve nézték a kombájn munkáját, mondván: „Sok szem marad a kalászban, szétszórja a szalmát". Ez az állítás helytelen. Az ilyen helyeken nem a gép, hanem a vezető munkája volt elégtelen, roszszul kezelte a gépet. Nem kell ehhez külön kommentár, hisz a dolgozó parasztság túlnyomó része már a múlt esztendők folyamán meggyőződött a kombájn jó munkájáról, két szemével látta és munkájában érezte, milyen jó, áldásos* dolog ez az „ördöngös masina", ahogy a csúzi EFSZ egyik tagja nevezte el. Azt is sokan kiszámították már, hogy a kombájnnal végzett aratásnál — ha igazán jól dolgozmak a gépek és jó a kombájnos — a szemveszteség 60 százalékkal kevesebb, mint a kézi aratásnál. Ez annyit jelent, hogy 20 mázsás átlagos termés esetén hektáronként 100 kg gabonával többet viszünk a raktárba, ha kombájnnal takarítjuk be a termést. Most már mindenki előtt világos, hogy az aratás, a kenyércsata sikere eisősorban a traktorállomások jó felkészültségétől függ. Ezért most a traktorállomásoknak az a feladatuk, gondoskodjanak róla, hogy aratásig minden egyes traktor, kombájn, aratógép harcra készen álljon, más szóval a megszabott határidőre elkészüljenek a gépek javításával. Ebben a munkában igen fontos szerep vár a traktorállomásokon dolgozó kommunistákra, a traktorállomások üzemi pártszervezeteire. A kommunisták legyenek azok, akik jó szervező munkájukkal, példamutatásukkal egy frontba kovácsolják a agitátorokat mindennap ellenőrzik a javítás eredményeit és segítenek ott, ahol arra a legnagyobb szükség van. Nem könnyű feladat ez, de teljesíthető, hisz a kommunisták számos esetben bebizonyították már, hogy előttük ninos akadály,nincs lehetetlen. Kiváltképpen az olyan traktorállomásokon kell a segítő kéz, amelyekben egyremásra ütik fel fejüket a bajok, a szervezetlenség következtében lassan, vontatottan halad a gépjavítás, az aratásra való felkészülés. Az eperjesi traktor állomás rossz munkája legyen intő példa a többieknek. Az említett traktorállomason az idén már két ízben megszabták a javítás befejezésének határidejét. Először úgy döntöttek, hogy április 30-ig elkészítik a gépeket a betakarításra. Persze arra nem gondoltak, hogy az ilyen munkát jól meg is kell szervezni, sőt arról is megfeledkeztek, hogy a gépjavításhoz alkatrész is kell. Nos, ezekután újabb határozat, született. Ezt a határidőt sem tartották be. Sok huzavona és fejetlenség után június 20-ra állapították meg a javítások határidejét. Az efféle halogatás, könnyelműség, a javítási munkák lebecsülését jelenti. Pedig az aratást gyorsan és jól, csakis üzemképes gépekkel végezhetjük el. A GTÁ-k pártszervezeteinek harcolni kell az ilyen hibák ellen és úgy kell felkészülniük az aratás idejére a népnevelő munkára, hogy állandóan, a nap minden órájában, percében ott legyenek a munkák legnehezebbjében. Jól fogta fel az aratásra való előkészületek tennivalóit az érsekújvári traktorállomás üzemi pártszervezete. Az említett traktorállomás kommunistái gazdag tapasztalatokra tettek szert a téli gépjavítás idején, majd a tavaszi munkákban és azokat használják fel most a nyári munkák előkészületeiben. Sok munkába kerül, míg a búzából finom, foszlós fehér kenyér lesz. A vetés után hányszor, de hányszor veszélyezteti a termést, a zsenge hajtásokat a téli fagy, a száraz tavasz, a szeszélyes időjárás. És a parasztember olyankor mindig szemmel tartja a növekedését és a legnagyobb gondossággal fordul a vetések felé. Kora tavasszal boronálja, műtrágyát szór rá, hogy elősegítse a növény fejlődését. És a kitartó, szívós munka eredményeként aztán kalászba szökken, aranysárgára érik. Becsüljük meg tehát mindezt a sok munkát és ha az idén a szokottnál lassabban is érik a kenyérnekvaló, mi a jó gazda módjára idejében takarítsuk be. Minden dolgozó paraszt a legnagyobb gondossággal készüljön fel hát a termés betakarítására, úgy, hogyha már kasza alá érett a gabona, percnyi késedelem nélkül megkezdhessük az aratást, majd a hordást, a cséplést, hogy a legkisebb szemveszteség se érje az új termést, az ország népének a kenyerét. Idejében készüljünk fel az aratásra A pálóciak is a jobbat választják A pálóci szövetkezet a múlt évben a galántai járásban elsőnek végezte el az aratást és a cséplést. A szövetkezet ezt az eredményt úgy tudta elérni, hogy a gabona legnagyobb részét kombájnnal aratták le. A szövetkezet tagjai az idén is alaposan felkészülnek az aratásra és úgy határoitak, hogy a gabonafélék 75—80 százalékát kombájnnal fogják learatni. Már az elmúlt években meggyőződtek róla, hogy az aratás kombájnnal sokkal olcsóbb és kevesebb munkaerőt igényel, s ami a legfontosabb, megkönnyíti a szövetkezeti tagok munkáját. Ezenkívül a szemveszteség is sokkal kisebb, mintha aratógépekkel aratnának. Ezek után természetes, hogy a pálóciak az aratáskor a kombájnt választják inkább, mint az aratógépet. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta Több mint ezer kombájn várja az aratást Szlovákiában Körülbelül egy hónap múlva megkezdődik az aratás. A termés sikeres betakarításában nagy feladatok hárulnak a traktorállomások dolgozóira. Ezt ők is tudják és ezért nagy gondossággal javítják az aratógépeket, a kombájnokat. Szlovákiai méretben szövetkezeteink a múlt évhez viszonyítva kétszer akkora területen végzik kombájnnal a gabonabetakarítást. Igaz, ehhez a nagy munkához tóbb gépre var. szükség. Ez azonban nem okoz gondot, mert a Szovjetunióból 350 darab S-4-es jelzésű kombájnt kapunk. A gépek további 20 000 embert szabadítanak fel a legnehezebb mezőgazdasági munkák, az aratás és cséplés alól. A cseh országrészekből is számos kombájnos érkezik Szlovákiába. A nagyszombati járásba a jihlavai kerületből érkeznek kombájnosok. A szerefli járásban az idén is a dačicei kombájnosok fognak segíteni. Az ógyallai járásban is várják a cseh kombájnosokat. A trebicsi és Moravské Budejovice-i kombájnosok jó hírnévre tettek szert ebben a járásban a múlt évben. A radványi szövetkezet például kéri, hogy a „régi ismerősök", a trebicsi kombájnosok menjenek az idén is hozzájuk aratni. A termés sikeres betakarítása érdekében az idén Szlovákiában 1100 gabonakombájn fog dolgozni. A kombájnaratással, csépléssel kevesebb a szem veszteség A zselízi járás természeti adottságainál fogva igen gazdagon termő vidékét képezi a nyitrai kerületnek. Erre a mezőgazdasági szempontból fontos járásra most, a gabonabetakarítás előtt igen sok feladat vár. Először is biztosítani kell az aratás gyors végrehajtását, mégpedig gépi segítséggel. A múlt évi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a zselízi gépés traktorállomás osztozott ugyan a járás sikereiben, mégsem végzett kielégítő munkát. Ezek a körülmények játszottak közre abban, hogy most, amikor a nyári munkákra kötöttek szerződéseket a gépállomással a járás szövetkezetei, úgy tűnt, mintha óvakodnának, különösen a kombájnnal való aratástól. Tudvalevő, hogy a gépek munkásosztályunk és műszaki fejlődésünk hatalmas vívmányai, amelyek nagy mértékben vették le dolgozó parasztságunk válláról a nehéz munkát. A gépekhez azonban szakképzett és odaadó emberekre, traktorosokra, kombájnvezetőkre van szükség, akik munkájukkal győzik meg a még kételkedőket a gépi segítség előnyeiről. Ezen a téren a járási nemzeti bizottság a gépállomással karöltve tegyen meg minden intézkedést. Hárítsák el az aratás előtt álló gátló körülményeket és a gépi munkára való pótszerződések megkötésekor világosítsák fel a szövetkezetek tagjait, hogy a kombájnnal való betakarítás gyorsabb, előnyösebb és olcsóbb. Abban, hogy a gépállomás kombájnvezetői tavaly az aratás alatt nem végezhettek kielégítő munkát, maguk a szövetkezeti tagok is hibásak. Sok helyen, mint pl. Nagysallón, Sáron és Fegyverneken a gabonaparcellák barázdások, egyenetlenek voltak. Ilyen talajon pedig a jó gép és a szakember tudása legjavára van szükség, hogy a termést learathassa és még mindig nem Végezhet kielégítő, jó minőségű munkát. Az idén fogadjuk a kombájnokat a gabonabetakarításnál még nagyobb örömmel és megelégedéssel, hiszen a

s gépek, a kombájnok saját hasznunkat és munkánk megkönnyebbítését szolgálják. Szombath Ambrus, Nyitra lll!BMIIil!IRI!llltiili<lliIIII! 11(111111'l'ICIIinilllIlllllllltlIltVIIIIIIHIlllliBllllllDlltlülttlIIIMIIIIItSflIlllfKUIttltlI BHRIflIfllllltll!li]f !llllltllIf9'llllllll]!l!tllItllll!IMItffttllllllll!l!llliBMIillllll1l!llllli!lt I Közösen aratnak majd j I az ógyallai egyénileg dolgozó parasztok \ Korai még az idő, alig van reggel öt óra. Lassan megelevenedik, benépesedik az ógyallai határ. A szövetkezeti táblákon emberek szorgoskodnak, egyelik a cukorrépát. Távolabb a kukoricát kapálják másodszor, míg a harmadikon a boglyákba gyűjtött lucernát raknak szekérre. De nemcsak a szövetkezet nagy tábla földjein halad ilyen nagy buzgósággal a munka, a kisparcellákon is serényen folyik a növényápolás. Itt az egyénileg dolgozó parasztok dolgoznak földjeiken. A dohány-, dinnye- és paprikapalántákat már jó ideje kiültették, a cukorrépa kapálását is befejezték már, s az utolsó vágásokat végzik a kukoricában is. Ügy iparkodnak minden munkával, hogy aratásig befejezzék. Hiszen az egyre jobban szökülő rozsok figyelmeztetnek, hogy nincs már olyan messze az idő és meg kell kezdeni az aratást. Készülnek is már 'lázasan a termésbetakarításra a dolgozó parasztok. Előkerülnek padlásokról a kaszák és szem előtt függnek a kocsiszínekben. Sok dolgozó parasztnak azonban erre sincsen gondja, mert hiszen géppel arat az idén is úgy, mint a múlt esztendőben. Szerződéseket kötöttek a traktorállomással, minek is végeznék kézzel az aratást. Bizony, bizony sok meggyőző munkába került, míg megértették a gépi munka előnyét és olcsóbb voltát a dolgozó parasztok. A meggyőző munkát a HNB tagjai végezték a faluban. Amikor ott jártam, akkor is a parasztokat látogatták, a gabona vetésterületét írták össze, közben a közös aratás és cséplés meg a gépek előnyeiről tájékoztatták a falu parasztjait. Vörös József, a HNB elnöke legtöbbet vállalt magára ebből a munkából. Mindennap kijár a határba és amikor csak lehet, elbeszélget az emberekkel. Ilyenkor meghányják-vetik az eredményeket, nézegetik, vizsgálják az új termést. Múlt héten az egyik tanácsülésen elhatározták, hogy minden HNB-tag a saját körzetében ellátogat a dolgozó parasztok otthonába és még egyszer megbeszéli velük a közös aratást. S valóban minden tanácstag betartja szavát. Esténként munka után elmennek a parasztokhoz, s van ahol két óra hosszáig is elmaradnak. Ha Ögyallára tévedsz, megláthatod, amint minden utcában házról házra járva bekopogtatnak minden egyes házhpz, hogy megbeszéljék az aratási tennivalókat, s azt, melyik paraszt kivel fog közösen aratni. Egyik dolgozó paraszt a másik után határozza el magát a közös aratásra. Sógor, koma, szomszéd és jó ismerős keresi, fel egymást, s hosszadalmas tanácskozás után döntenek arról, mit hogyan is csináljanak majd, melyikük hány munkaerőt állít be a közös aratásba. Napról napra újabb csoportok szervezkednek, s lassanként velük szervezkedik a falu összes egyénileg dolgozó kis- és középparasztja. Nem kézi erővel aratnak ám, hanem gépekkel! Hetvenöt kis- és középparaszt kötött szerződést már a tavaszi munkákra is az ógyallai traktorállomással, s az aratási és cséplési munkákra még többen veszik igénybe a gépek segítségét. Pár nap alatt fognak végezni a közös aratással és megszabadulnak a legfárasztóbb munkától, a kézi kaszálástól. Az igazi jó gépi munkának egyikük sincs ellene. Annyira megszerették a gépet, hogy alig várják az időt, amikor majd kévekőtő aratógépekkel vonulhatnak ki gabonaföldjeikre, s megkezdhetik az új termés betakarítását. Már ki is nézték maguknak a helyeket szérűskertek részére a falu végén, ahol közösen végzik majd a cséplést. Halász Ambrus. .innutitiiufiiuiinuiuiuiiiiiBiiiiiii^