Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-08 / 137. szám, szerda

1955. június 8. III szo 3 Növekedjék és erősödjék a Szovjetunió és India népeinek barátsága A moszkvai „Pravda" „Növekedjék és erősödjék a Szovjetunió és India népeinek barátsága" címmel vezércikket közöl, melynek teljes szövegét az alábbiakban közöljük: „Ma országunkba érkezik Dzsavaharlal Nehru, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke. A szovjet nép őszintén üdvözli a baráti indiai nép kiváló fiát. Országaink kölcsönös kapcsolatai, amelyek évszázadokon keresztül a merész orosz kutató Afanaszij, Nyikitin V. évszázadban tett első indiai látogatása óta fejlődtek ki — mindig baráti kapcsolatok voltak. Verescsagin híres orosz festőművészt megihlette India történelme és természeti szép ségei, valamint az indiai népek nemzeti függetlenségéért folytatott 1 harca, Rabindranáth Tagore, az indiai irodalom kiváló képviselője, forró szeretettel és nagy rokonszenvvel írt a Szovjetunió nemzetiségi politikájáról és a szovjet kultúráról. A Szovjetunió és India népei mindig nagy tisztelettel viseltettek egymás iránt s mindig kölcsönös erkölcsi támogatásban részesítették egymást a jobb jövőért vívott harcban. Az akkor még gyarmati függőségben lévő India haladó fiai üdvözölték a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat és nagy figyelemmel kísérték a Szovjetunió sikeres fejlődését. A Szovjetunió keletkezésétől kezdve mély rokonszenvvel viseltetett az indiai nép nemzeti függetlenségéért és a gyarmati rendszer felszámolásáért vívott harca iránt. A nagy -Lenin, a kommunista párt és a szovjet állam megalapítója mélységesen hitt az indiai nép alkotó erejében és szabadságáért, valamint függetlenségéért folytatott harcának végső győzelmében. A szovjet emberek nagy megelégedéssel fogadták annak hírét, hogy számos évtizeden át tartó szívós harc után India végül megszabadult a gyarmati rendszertől és a nemzeti fejlődés önálló útjára lépett. Mindez megteremti a szovjet-indiai barátság további megszilárdításának és kibővítésének előfeltételeit. A Szovjetunió és India népeinek különböző állami rendszerük van. Különböző a szociális-politikai rendszerük. Ennek ellenére azonban a szovjet és az indiai népnek számos közös vonása van: szeretik a békét. A Szovjetunió és az Indiai Köztársaság nagy területein gyárak és üzemek növekednek fel, a folyók mellett csatornák és villanyművek épülnek, a terméketlen pusztaságok termő földdé változnak. Az építéshez békére van szükség. Közös óhajunk, hogy békében és barátságban éljünk valamennyi nemzettél. Országaink tevékenyen harcolnak a béke fenntartásáért és megszilárdításáért és a nemzetközi kérdések tárgyalások útján való békés megoldását óhajtják. Ez az óhaj fűzi egybe a szovjet és az indiai népet. A Szovjetunió és India nemzeteinek közös törekvése a többi békeszerető nemzetekkel együttműködésben pozitív eredményeket hoz a békeharcban. A Szovjetunió és az Indiai Köztársaság tevékeny részvételével felszámoltak két háborús tűzfészket Ázsiában: Koreában és Indokínában. — A szovjet nép megfelelően értékeli India képviselőinek fellépését a nemzetközi értekezleten és állásfoglalásukat a nemzetközi szervezetekben Ázsia és az egész világ békéje mellett. A szovjet közvélemeny szüntelen figyelemmel követ: a nemzetközi felügyelő és ellenőrző bizottságok tevékenységét Indokínában, melyeknek élén India képviselői állanak. Az összes békeszerető nemzetek nagy elismerését vívta ki India azzal, hogy a Szovjetunióval együtt rendíthetetlenül harcol azért, hogy a Kínai Népköztársaság visszakapja törvényes helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A Kína

1 Népköztársaság törvényes követelményének kielégítése nemcsak a távol-keleti béke megszilárdítására hatna kedvezően, hanem a világbéke megszilárdítására, a nemzetközi feszültség enyhítésére, valamint az FNSZ feladatainak és tekintélyének emelésére is. A két ország tayadó álláspontja a nemzeteket veszélyeztető agresszív katonai tömbökkel szemben e tömbök felszámolásáért, a más államok területein lévő katonai támaszpontok eltávolításáért folytatott harc szintén egybefűzi nemzeteinket és elmélyíti közöttük a bizalmat. A gyarmati elnyomás, a hódító háború, a faji megkülönböztetés, mindezek az imperializmus kísérő jelenségei. A Szovjetunió népei mély rokonszenvet táplálnak az indiai népnek azon indiai területek felszabadításáért folytatott harca iránt, amelyeken még mindig gyarmati elnyomás uralkodik. Nagy rokonszenvvel kísérik a népgazdaság fejlesztéséért folytatott harcát. A szovjet nép rokonszenvez az indiai kormánynak az ország ipari fejlesztésére irányuló törekvéseivel, mert saját tapisztalatai alapján győződött meg arról, mily fontos az iparosítás egy ország függetlenségének fenntartása szempontjából. A szovjet emberek támogatják az indiai nép harcát a faji megkü'ör.bózietések ellen, főleg a Dél-afrikai Unióban élő indusok faji megkülönböztetése ellen. A Szovjetunió és India nemzeteinek kölcsönös megértése és szoros együttműködése megnyilvánul abban a harcban, ame

;yet azért folytatnak, hogy az emberiséget megszabadítsák az új, pusztító háború veszélyétől, hogy megszüntessék a lázas fegyverkezést, amely súlyosan nehezedik a dolgozók vállára és akadályozza a nemzetek életszínvonalának emelkedését. A Szovjetunió már évek óta követeli a feyyverkezés csökkentését és korlátozását, az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverfajták termelésének és alkalmazásának eltiltását és e határozatok betartása felett hatásom ellenőrzés megteremtését. A szovjet emberek mély megelégedéssel fogadják, hogy az indiai nép is a lázas fegyverkezés megszüntetését, az atom- és hidrogénfegyverek eltiltását, a fegyverzetek csökkentését és megfeleld, ellenőrzés létesítését követeli. A Szovjetunió és India barátsága és együttműködése a területi integritás és szuverenitás kölcsönös tiszteletbentartásának, a meg nem támadásnak, az egymás belügyeibe való kölcsönös be nem avatkozásnak, az egyenjogúságnak, a kölcsönös előnyöknek és a békés együttélésnek elvein alapul. Ezek az elvek mindig érvényesültek és érvényesülnek a Szovjetunió és az Indiai Köztársaság kölcsönös kapcsolataiban. A békés egymás mellett élésnek, ezeken az elvein alapul Csou Enlajnak, a Kínai Népköztársaság állami tanácsa elnökének és Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnöknek ismert közös nyilatkozata. A Kínai Népköztársaság és India népeinek növekvő barátsága mérhetetlenül hozzájárul a világbékéhez. Nem kétséges, hogy Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnök szovjetunióbeli látogatása hozzájárul az országaink között fennálló kapcsolatok további megszilárdításához, a világbékét szolgálja és elősegíti a nemzetközi feszültség enyhülését az egész világon." Nehru nyilatkozata Kairóban Nehru, India miniszterelnöke a Szovjetunióba vezető útja közben június 6-én megállt Kairóban. A kairói repülőtéren Nasr egyiptomi miniszterelnök és az egyiptomi kormány más tagjai. Valamint a kairói diplomáciai testületek és nagykövetségek vezető dolgozói üdvözölték. Nehru a sajtó képviselői előtt nyilatkozatot tett, amelyben hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió vezető tényezőivel folytatandó tárgyalásainak fő kérdése „a béke és a nemzetközi feszültség enyhítése lesz". „Indiának és a Szovjetuniónak érdeke a béke és ezért e kérdést közösen megtárgyaljuk" — jelentette ki Nehru. Továbbá megemlékezett arról, mily nagy jelentősége volt a nemzetközi feszültség enyhítésére nézve az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezletének. Az USA küMgyminisztériiumának nyilatkozata Amint az United Press ügynökség jelenti, az USA külügyminisztériuma június 6-án hivatalosan közölte, hogy Dulles államtitkár június 16-án és 17én New-yorkban találkozik Nagy-Britannia és Franciaország külügyminisztereivel, hogy közösen megtárgyalják a négy hatalom kormányelnökeinek küszöbön álló értekezletével összefüggő kérdéseket. A Szovjetunió kormányküldöttsége visszaérkezett Moszkvába N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és A. 1. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első hélyéttese, a Szovjetunió kormányküldöttségének tagjai, június 5-én a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányküldöttségével folytatott tárgyalások után viszatértek Moszkvába. A küldöttség többi tagja már előzőleg visszaérkezett. N. Sz. Hruscsov, N. A. Bulganyin és A. I. Mikojan Belgrádból Moszkvába menet ellátogatott Szófiába és Bukarestbe is, és eszmecserét folytatott a Bolgár Népköztársaság és a Román Népköztársaság kormányával, valamint a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság Bukarestben tartozkodó küldöttségeivel. A moszkvai repülőtéren a Szovjetunió kormányküldöttségének fogadására megjelentek K. J. Vorosilov, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, P. N. Posztjelov, M. A. Szuszlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjai, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesei, a Szovjetunió miniszterei, a Szovjetunió marsalljai, a Szovjetunió Külügyminisztériumának, Honvédelmi Minisztériumának felelős dolgozói, a moszkvai városi tanács, a Moszkva területi és a moszkvai városi pártbizottság vezetői, valamint B. Oszolnyik, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság moszkvai ideiglenes ügyvivője, I. Rab, a Román Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és e két ország nagykövetségének beosztottjai. Rákosi Mátyás és Hegedűs András visszatértek Budapestre Június 6-án visszatértek Bukarestből Budapestre Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottságának első titkára, és Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A visszatért államférfiakat a budapesti Nyugati pályaudvaron Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnökségének elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottsága irodájának tagjai, a miniszterek, a közélet képviselői, továbbá J. A. Andropov magyarországi szovjet nagykövet, a népidemokratikus országok nagykövetségeinek vezetői és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság ügyvivője fogadták. Az amerikai sajtó a négyhatalmi tanácskozásról Az amerikai sajtó részletesen foglalkozik a négy nagyhatalom miniszterelnökeinek előkészületben levő értekezletével. A sajtó nagy figyelmet tanúsít azon amerikai hivatalos képviselők nyilatkozatainak, akik az értekezhet összehívásának gondolatát lekicsinyelni igyekszenek. Az „Associated Piress" sajtóügynökség jelentése szerint Martin, a köztársasági párt csoportjának vezetője a szenátusban kijelentette, hogy „nem fűz nagy reményeket" az értekezlet konkrét eredményeihez. A sajtóügynökség hangsúlyozza, hogy Dulles államtitkár „makacs módon igyekszik csökkenteni az értekezlet eseUeges eredményeinek jelentőségét". A sajtó közli az amerikai kongresszus több tagjának nyilatkozatát, akik az erőpolitikát és az idegen államok belügyeibe való durva beavatkozás politikáját támogatják. Az ,,United Press" hírügynökség közlése szerint Wiley köztársasági szenátor, a szenátus külügyi bizottságiának tagja az Illionis állambeli Bement városban június 5-én mondott beszédében azon reményének adok kifejezést, hogy „a legfelső képviselők ütése" bizonyos eredményekre vezethet a Kelet- és Nyugat közötti feszültség enyhülésében. Wiley az USA jelenlegi háborús propagandájának politikáját „felelőtlen cselekedetnek" minősítette. „BácmiI lyen komoly is legyen a válság, meg kell találnunk a békés megoldás eszközeit" — mondotta Wiley. A baskír nép művészetének ünnepe Moszkvában befejezték a basMť művészet és irodalom 10 napos ünnepét, amely május 27-tól júniu» 5-ig tartott. Az ünneplés keretében Moszkva lakossága megtekintette az életrevaló baskír nép színjátékait, operáit, táncait, meglátogatta művészi kiállításait és gyönyörködött a baskír irodalom müveiben és a szebbnél szebb baskír dalokban. A június 6-i záróestélyen részt vettek N. A. Buiganyin, N. Sz. Hruscsov, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, P. N. Poszpelov, M. Z. Szaburov, M. A. Szuszlov, K. J. Vorosilov, valamint F. Z. Zagafuranov, a Baskír ÖSZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, V. G. Nabiullin, a Baskír OSZSZK Minisztertanácsának elnöke és Sz. D. Ignatyev, a Szovjc iuráó Kommunista Pártja baskíri területi bizottságának titkára. Jelen voltak még M. P. Taraszov, az Orosz SZSZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, A. M. Puzanov, az Orosz SZSZSZK Minisztertanácsának elnöke, N. A. Mihajlov, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztere, T. M. Zujeva, az Orosz SZSZSZK kulturális ügyeinek minisztere é« mások. Június 5-én a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányküldöttségével folytatott tárgyalások, a szófiai és bukaresti baráti látogatás után N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, a Szovjet unió Kommunista Pártja Központi Bi zottságának első titkára, N. A. Bulga nyin, a Szovjetunió Minisztertanácsán ak elnöke, és A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese visszaérkezett Moszkvába. A repülőtéren a Szovjetunió kormányküldöttségének fogadására megjelent K. J. Vorosilov, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, V. M. Molotov, N. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, P. N. Posztjelov, M. A. Szuszlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bfw»t«ságának t«ntai, a Szovjetunió miniszter) és sokan mások-.