Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-08 / 137. szám, szerda

m$m "1955. június 8. Q ő krónika Udvardon a fő útkereszteződés­nél állunk. Szemben velünk egy ta­karos, szépen meszelt emeletei epü let emelkedik a sarkon. Á szövetke­zeti áruház. Megnézzük, Az emeleten van a méteráru, készruha, cipöosz­tály. Emellett háztartási cikkeket és más kozmetikai kellékeket is árusí­tanak. Vajon mennyi lábbeli, ruha fogyhat el ilyen községben, mondjuk egy hónap, egy év alatt — ötlik fel agyamban a gondolat. Jó volna tudni, mondom az áruház igazgatójának, mert hát mégiscsak mi bizonyíthatná leg­inkább a falu jólétét, az emberek bol­dogulását, mint az, hogy milyen a vá­sárlóképesség. , — óh elvtárs, ez nagy szó. Van úgy, hogy alig tudunk annyi rádiót besze­rezni, amennyi a faluban elfogyna — mondja a szövetkezeti áruház igazga­tója, Novota József. — Miért? Hisz elegendő rádiót gyár­tunk, annyit, hogy bőven elláthatjuk vele üzleteinket. — Az igaz, csak nagyon elszámítot­tuk magunkat a tervezésnél. No, de mondjuk meg az igazat, az embereknek egyre nagyobbak az igényeik. Ki gon­dolt volna valaha arra, hogy Udvardon mosógépet is vásárolnak majd a há­ziasszonyok. Tizenhat éve dolgozom itt az üzletben, éveken keresztül vol­tam üzletvezető, de ilyen forgalmat, .mint a felszabadulás tíz évében, leg­kivált azonban az utolsó esztendőkben, sohasem csináltunk. Ha érdekli az elvtársat, csinálhatok egy összehason­lítást a falu mai és régi fogyasztása között. — Éppen azt szeretném, így legalább áttekintést nyerünk a falu fejlődésé­ről. Ragadjunk ki egy évet az első köztársaság idejéből, mondjuk, hány méter textilt adtak el egy esztendő alatt? n Novota elvtárs régi, megsárgult iratok között turkál. Idejön hozzánk a textüosztály vezetője, Száraz Vilma is. Közben Novota elvtárs elkészül már a számolással. — Hát, bagatell az egész. Centimé­terekre ugyan nem számítottam ki, de olyanformán néz ki, hogy 1937-ben 400 méternél nem adtunk el több mé­terárut. — És most, mondjuk az elmúlt év­ben? — Majdnem nyolcezer métert a tavalyi kimutatás szerint. Ég és föld. így hasonlíthatjuk össze a legszemléltetőbben. Lehetsé­ges volna, hogy Udvardon a múlt esz­tendőben még a csecsemőknek is csaknem két méter textilanyagot vá­sároltak, hisz a készruha osztályon is úgy fogy az áru, mint a jó vásá­ron? Csupán egy hónap alatt 70 000 korona értékben vásároltak pulóve­reket, babakelengyét, egyéb ruházati cikket. Büszkén dicsekedhetik a cipőosz­tály vezetője is. 1200 pár lábbélit adott el egy hónap alatt, a bevétel 70 000 korona. Ez aztán igen, így aztán lehet a tervet teljesíteni. Tel­jesíteni?! Erre meg is sértődne Sza­bó elvtárs. A múlt évben is 25 szá­zalékkal teljesítette túl a tervét, egy és egynegyed millió koronát forgal­mazott. Nem panaszkodhat a koz­metikai, háztartási cikkek és mosó­szerek elárusítója sem, mert neki is jól megy az üzlete, havonta 40 000 ko­rona értékű árut ad el. Eljutottunk az áruház legforgalma­sabb részébe. Itt árulják a rádiókat, mosógépeket, varrógépeket és egyéb ilyen, a múltban falun úgyszólván megfizetheteteln árut. Az eláru­sítónő hosszas keresés után megtalál­ja kis füzetecskéjét. Ebben van fel­jegyezve mennyi rádiót, és egyéb dol­got adott el a múlt évben. Hadd ra­gadjunk ki ebből a füzetből is né­hány ; adatot, egyszerű, szürke, de igen sokatmondó számot. Nézzük meg a múlt esztendei mérleget: rádió 26, kerékpár 40, mosógép 16, varrógép 17, gramofon 7 darab. Ez azonban nem tükrözi a falu egész fogyasztá­sát, mert még egy ilyen üzlet van a községben, ahol az előbb felsorolt adatokhoz hasonlóan fogy az áru. Ezenkívül eljárnak a faluból Újvárba is, tojást, tejet, vajat, csirkét és egyéb élelmiszert visznek az asszo­nyok a városba a szabadpiacra. Ott aztán megint csak bevásárolnak, s felpakolva térnek haza. Tehetik, meg­van rá a módjuk. Még az utazás sem okoz különösebb gondot, mert Újvár­ból minden órában külön autóbusz jár Udvarára és vissza. Ez sem volt a régi világban. A rngst következő részre jó volna, ha felfigyelnének különösen a cukor­répatermelök. A soron következő ud­vardi példa mindennél jobban bizo­nyítja, miért 'kell növelni országos méretben a cukorrépa hektárhozamát. De nemcsak Udvardon van ez így — ahol a régi köztársaság idején alig­alig fogyott el 10 mázsa cukor egy hónap alatt, ma 40 mázsát fogyasz­tanak él havonta — hanem az egész országban. Ehhez most már nem kell szövetkezet jövedelme meghaladta a 6 milliót. No már most, nem is kell matematikai tehetség hozzá és rájö vünk, hogy miért gyarapszik, vásárol a falu, miért emelkedett tíz esztendő alatt ilyen gyorsan Udvard népének az életszínvonala. A közös jövedelemből, a körös va gyonból ki-ki munkája szerint része­sül jutalmazásban. Gulyás Pál és családja pl. a múlt évben 15 000 koro nát és 40 mázsa gc^onát keresett. Danis János, a szövetkezet egyik kv váló fejője az idén április hon .pban 130 munkaegységet szerzett, s 1072 korona előleget kapott. Szép összeg ez, Az udvardi bölcsőde óvónői a kis csöppségekkel különösebb magyarázat, így is minden­ki megérti, miért kell egyre több cukorrépát termelni. Élő krónikánkkal és a beszélő Mzárridkkal idáig jutottunk. Most már azt hiszem mindenki kíváncsian vár­ja, honnan is veszi a falu ezt a te­mérdek sok pénzt, mert hogy sok, az bizonyos. Hisz csak hozzávető'.eges számítások szerint évente 5 millió korona fut be a község egyetlen egy áruházába, nem számítva azt, hogy a községből sokan eljárnak dolgozni. Újvárba. Komáromba, Handlovára, Bratislavába és bizonyos, hogy szom­batonként — különösen fizetés nap­ján — ezek sem jönnek haza üres kézzel. Ezek szerint nem is olyan nehéz megtalálni a feleletet, honnan a sok pénz. Tíz esztendő alatt sok minden történt a faluban. Valamikor egy-két kulák, d jegyző, meg a pap, a bíró és a kántor uralta a községet. Övék volt a határ, a jól termő föld, a zöl­dülő rét és amiről országszerte híres Udvard, a község kertészetének java­része. Szabadságunk első esztendeiben ezen a téren is nagy változás történt. A párt vezetésével népi demokráciánk megadta a lehetőséget, hogy a falu parasztjai vegyék kezükbe a község sorsát, irányítását és a fejlődés ügyét. 1950-ben először arattak közösen. Az­óta a szövetkezeti mozgalom évről év­re mélyebb gyökeret eresztett. A fel­szabadulás 10. esztendejében az öt­ezer hektáros határból már 3500 hek­táron nagyüzemi gazdálkodás folyik, 700 kis- és középparaszt a jó utat választotta. Ha számokban akarjuk ki­fejezni mennyivel előnyösebb a közös gazdálkodás az egyéni gazdálkodással szemben, azt egyetlen egy példával bizonyíthatjuk. 1948-ban 73 vagon gabonát adott az államnak a község. A múlt évben ennek csaknem duplá­ját, tehát 130 vagonnal szállítottak be a nép raktárába. S hogy népi de­mokráciánk az egyénileg dolgozó pa­rasztságnak is megadta a lehetőséget, hogy növelhesse jövedelmét, emelhes­se a hektárhozamot, azt mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy az egyé­nileg dolgozó parasztok a múlt évben 40 vagon gabonát szállítottak be a nép raktárába. A gabonán kívül évente több mint 200 000 kg húst, 350 000 to­jást, 400 000 liter tejet ad az ország­nak Udvard község szorgalmas pa­rasztsága. Ha több helyünk lenne, át­számíthatnák pénzre, mennyit kap ezért a mennyiségért a község, de fe­lesleges a sok számolgatás. Az EFSZ könyvelője készséggel és büszkén mondja, hogy a múlt esztendőben a s ehhez járul még a természetbeni jutalmazás. Ezek után nem csodii, hogy a szövetkezetnek jó híre van nemcsak a faluban, hanem az egész országban. De legjobban tudják c fa lu egyéni parasztjai, mi történik a szövetkezetben. Hányszor összehason­lítják a maguk jövedelmét egy-egy Szövetkezeti tag keresetével, összead­nak, . kivonnak, osztanak, szoroznak, egyesek, akik középiskolát jártak még talán négyzetreemélnek, gyököt von­nak, végül mégis csak a szövetkezet javára billen a mérleg. Ennek aztán az a vége,. mint ahogy az idén is történt, hogy 110 új tag lépett be a szövetkezetbe. Utunk végefélé járunk. De ne gon­dolja senki, hogy ott-tartózkodásunk alatt ebben az ötezer lakosú községben csak ennyit láttunk. Ha mindent meg akarnánk írni, az egész újság tele lenne azzal, ami tíz esztendő alatt szebbé, boldogabbá tette Udvard né­pének életét. Ez csak egy részecske a tengernyi örömből, a jóból. Van itt még sok-sok ajándék a tíz esztendő folyamán. Űj lakóházak, modern szö­vetkezeti épületek, mezi, Na és el ne feledkezzünk Udvard fejlődő gyere­keiről, akik ma boldogan játszadoznak a bölcsődében, míg szüleik a szövet­kezeti földeken szorgosfeodnak. for­málják, építik jövőjüket. Hozzájuk is elnézünk. Pagyogóan tiszta helyiségbe 'epünk. Egy volt földbirtokos házában van az aprísagek birodalma. Hán h'Uiu čs a ťibiň ápolónő gondoskodása m»~ŰPtt jítssadoznak a kis csöppsége'c. ,tt s?a­Ir.dpál boldogan a kis Vadkerti Mária, Már j(.'n is érte az édesanyja. De alig akar megválni játszópajtásaitól. Ma­gyar Erzsébet is nyugodtan dolgoz­hat a szövetkezeti földeken, nem kell rettegnie a négyhónapos Ilonka, a 17 hónapos Pista és a hároméves Laci miatt. Gondos kezek vigyáznak a gye­rekek egészségére a bölcsődében. Bé­la, a legidősebb pedig az óvodában tanulgatja a felszabadult, megszépült életünkről szóló verseket és dalokat. Boldog is lehet az ilyen anya, akinek már nem teher, hanem öröm a csa­lád, kedves a gyerek. Búcsúzunk Udvardtól. És végezetül még csak ennyit: Udvard népe nagyon jól tudja, mi mindent kapott az országtól, a párttól, a népi demokráciától e 10 év alatt, s ezért tették ennek az ünnepnek a tisztele­tére a legszebb felajánlást. A szövet­kezet és az egyénileg gazdálkodók 6 vagon húst adnak a nép államának terven felül. MÉRY FERENC A MEZŐGAZDASÁG HÍREI A felsőszeli EFSZ tagjai ma­gasan túlteljesítették kötelezettségü­ket, amelyet hazánk felszabadulásá­nak 10. évfordulójára tettek. Felaján­lották, hogy 20 000 liter tejet adnak be terven felül április végéig. Köte­lezettségüket 20 877 literrel túltelje­sítették. Ezt mind a jő munkának kö­szönhetik. A tejhozam állandóan emel­kedik a szövetkezetben. Még a tél fo­lyamán bevezették a napi háromszori etetést és a magasabb hozamú tehe­neknél Malinyina etetési és fejési módszerét alkalmazzák. Ennek segít­ségével januárban 4816 liter tejet tudtak beadni terven felül, míg ápri­lisban, amikor pedig mindenütt fogy­tán már a takarmány, 15 993 liter te­jet adtak J>e terven felül. Ezt a szá­mot májusban 20 000 literrel emelték. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta. Mészáros Imre a galántai trak­torállomás körzeti agronőmusa meg­kapta a bratislavai kerület legjobb kombájnosa című kitüntetést. Funk­ciója mellett a múlt esztendőben 299 ha gabonát aratott le kombájnjával és 5521 mázsát csépelt ld. Az önköltsé­get 2 százalékkal csökkentette és megtakarított 925 liter üzemanyagot. Az idén újra kombájnnal fog dolgoz­ni, mert, mint maga mondja, nincs nagyobb öröme, mintha kombájnra ül­het. Ebben az évben az a terve, hogy 50 hektárral arat le többet kombájn­jával, mint a múlt esztendőben. A királyhelmeci szövetkeze* tagjai minden munkában megállják helyüket. Kora reggeltől a földeken szorgoskodnak, úgyszólván ég kezük alatt a munka. Cukorrépájukat már megkapálták, kiegyelték, a korai krumpli kapálását is befejezték és kétszer megkapáltak minden növényt a konyhakertészetben. Bekapálták már a 10 hektár korai borsót is,' a szőlőt is kétszer kapálták és permetezték. Virág Miklós, az elnök büszkén em­legeti, hogy a beadásban sem feled­keznek meg kötelezettségükről. Egész évi húsbeadásukat már teljesítették, a tojást pedig 180 százalékra adták be és elhatározták, hogy július else­jéig 200 százalékra fogják teljesíteni a tojásbeadást. (Levelezőnktől) * » * Az Utóbbi napok kedvező idő­járása lehetővé tette a cukorrépa gyorsabb kapálását. A szepsi járás va­lamennyi EFSZ-e most már teljes ütemben végzi a cukorrépa sarabolá­sát és egyelését. A szocialista szek­tor eddig 147 hektár cukorrépából 105 hektáron elvégezte a sarabolást és 65 hektáron az egyelést. Míg a szocia­lista szektorban szépen halad a cu­korrépa kapálás, addig a magánszek­tor a tervezett 75 hektár cukorrépád ból csak 24 hektáron végezte el az egyelést. Ezért fontos, hogy a helyi nemzeti bizottságok mozgósítsák a földíwiveseket, hogy e fontos ipari növény ápolását jól és minél gyor­sabban végezzék eL (k-t) (Levelezőnktől) iHiiiiiiiimiinwiiiiMMiimiiiiwHmiw ~ W w =' § Amíg a répából cukor lesz | | Nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is szeretik az édességet, I a finom tortaszeletet, vagy a diós­1 tésztát. Nos, a cukor, az édes íz I adója, bizony nem jön létre csak I úgy magától. Míg megkapja alap­I ját és ízét, hosszú úton megy ke­= resztül. Anyja, a cukorrépa, na­§ gyon igényes. Talán azért, hogy | az emberek megtanulják értékelni | a nyalánkságot, | Kilenc mosolygós arcú leány és | fiatal asszony időnként kiegyene­1 sedik, hogy letörölje verejtékes I homlokát. A félénken kandikáló li­| getek, amelyek a távolból kerete­1 zik a královičovói állami gazdaság | zsírosföldü síkságát — az ipolý­1 sági állami gazdaság egy kis ré­| szét — nem küldenek semmilyen | frissítő szellőt. Amikor a nap erő­1 re kap, enyhülést csak az üdítő ital I és a kendő lengetése ad. Azonban | mindezt ki kell bírni. Nagy tétről I van szó. Még nincs sok tapaszta­lj latuk a cukorrépatermelésben, de | máris többet akarnak elérni, mint I amennyit a te*v feladatukká tesz. | Alfonz Géša, a gazdaság vezető­1 je szívesen emlegeti régi bevált | elvét: „A cukorrépát már akkor | kapálni kell, amikor még a zsák­I ban van." Ez azt jelenti, hogy a = cukorrépa számára a talajt a lehe­I tő legjobban kell előkészíteni. És I amikor á cukorrépamagvak kidug­| ják kis levélkéiket, meg kell kez­| deni a kapálást. így tették ezt eb­l ben a gazdaságban is. A lányok, až Š asszonyok munkához láttak. A sa­li rabolást kezdték. Az egyelést sem | halogatták. Addig mindig fognak \ sarabolni, amíg a levél el nem le­| pi a földet és nem lesz magának • elég ereje, hogy végezzen a gyom­. mai. Sok munkát ad ez, de ahol " megvan hozzá a kedv, a munka is • könnyebben megy. Az asszonyok az i egész cukorrépatáblát felosztották | egymás között. \ Az egyesekre eső részt, amelyről \ gondoskodni fognak, táblákkal je­j lölik meg, amelyekről leolvasható, I hogy ezt a részt pl. Bartoš Anna 1 műveli meg, aki napi normáját az ; egyelésben 150 százalékra teljesíti | és emellett jó minőségű munkát ! végez. Egy másik táblán azt ol­' vassuk, hogy ezt a darabot Pyri I Mária, vagy Irén gondozza, akik ; szintén nem akarnak szégyenben | maradni. » * * ; A cukor, amelyet valaha csak a ? legszükségesebb mennyiségben vá­I sároltak, mint a napi szükséglet i értékes cikkét, ma magától érte­tődően ott van minden háztartás asztalán: a városi dolgozók aszta­lán éppúgy, mint az „isten háta mögött" fekvő hegyi tanyák ház­tartásaiban. Nem csoda, hogy a cu­kor az életszínvonal emelkedésé­nek egyik fokmérője. A cukorfo­gyasztás 1954-ben az 1937-es év­vel szemben 94,2 százalékkal emel­kedett. És ez a szám sokat mond! Elsősorban arra int, hogy állandó­an fokozzuk nemcsak a cukorrépa vetésterületeit, hanem legkivált a hektárhozamokat. A cukorrépa ter­melésének fontossága nemcsak ma­gában a cukorban rejlik, hanem a tejtermelésben is, araint erre rá­mutatunk a královičovói farm pél- I dáján. 1953-ban az ipolysági állami bir- j tok pusztafalvi gazdaságának 700 I hektáros területén cukorrépát csak ! 5 hektáron termeltek. Csupán két j éve tértek át a cukorrépaterme- j lésre és a gazdaság ma már 15 ; hektáron termel cukorrépát. De ez j még mindig kevés a cukorgyárak i számára, meg a takarmányozásra ? is, vagyis a tejhozam emeléséhez, s Minden mázsa cukorrépából átlag jj 17 kg cukrot nyernek és a cukor- | répa 60 százaléka répaszeletek for- ­májában takarmányozási célokra \ marad. i A répaszeletekből készült siló, | amint azt a královičovói gazda- | ságban kipróbálták, ízletessé teszi | a takarmányt, lehetővé teszi a leg- f rosszabb szalma felhasználását is, jjj és a tejhozam fokozását eredmé- 1 nyezi. _ | Abban az időben, amikor a ta- | karmányt silózott répaszeletekkel š ízesítették, a tejhozamot tehenen- " ként 1,5 literrel fokozták, ami ösz- f szesen többszáz liter tejet jelen- Z tett. Az igazgatóságról kapott ré- | paszeletek csak rövid időre fedez- | ték a szükségletet. Az idén első | ízben kezdtek cukorrépát termelni | a královičovói gazdaságban. Mind- § járt az első évben túl akarják | szárnyalni a tervezett hozamokat. | Csupán a terv túlszárnyalása 13 600 = kg cukrot és 408 mázsa répasze- 1 letet fog jelenteni a silózás szá- § mára. Ez ismét több száz liter te- f jet hoz, amire a terv nem számít. S A královičovói gazdaság dolgozói = ezzel valóban jelentősen hozzájá- | rulnak az életszínvonal további I emeléséhez és ezáltal a pártnak a I mezőgazdasági termelés fokozására § irányuló irányelveinek teljesítésé- = hez. | Imro Venclik, | Besztercebánya. § >]aiiaijattaiia!iBiisii>iiaiiatiaiiaHBi:ajiaiia:iBitaiiatiatiaiisi!Bt>aiiaiiaitat!ai:a:iBiiaiiaii>itBiiaíiaiiai:aiiaiiaiiariaitaiiaiiaiisi!aiii:jaiiaiiii<at

Next

/
Thumbnails
Contents