Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)

1955-06-28 / 154. szám, kedd

/ UJSZÖ 1955. .11511:118 28. Szeiŕert Ferenc jókor jött Alig egy hete jött meg a Szovjetunióból Szeifert Ferenc, a bajcsi állami gazdaság Köztársasági Érdemrenddel kitüntetett kombájnosa. Meg­tekintette a mezőgazdasági kiállítást és jegyzeteket készített, hogy újon­nan szerzett tapasztalatait átadhassa munkatársainak. Az utolsó két napon azonban már nyugtalanság vett rajta erőt. Kombájnjára gondolt, az őszi árpára, amely akkor szőkült, amikor elment. Már attól félt, hogy meg is érett azóta és learatják nélküle. Ez nagy csapás lett volna részére, hi­szen annyira megszerette a kombájnt, hegy élni sem tud nélküle. Végre eljött a nap, amikor haza jöhetett. Első útja a földekre veze­tett, látta t hogy jókor érkezett. Amikor az őszi árpához ért, hirtelen fel­kiáltott. — Hű az áldóját, hisz ezt pár nap múlva vágni lehet! Június 27-én megindult a hat kombájn. Az anyalai és haraszti álla­mi gazdaság meglcezdte az őszi árpa aratását. Hogy mennyig arattak le és milyen volt a hektárhozam, azt már nem várhattam meg, de Csapó elvtárs, a bajcsi állami gazdaság vezetője azt mondotta, hogy hektáron­ként meg lesz a J7—28 mázsa átlag (h. a.) A nagymácsédiak is kombájnnal aratnak A nagymácsédi EFSZ tagjai felké­szültek az aratásra és cséplésre. Hogy a munkák akadálytalanul haladjanak, a szövetkezet vezetői munkatervet dolgoztak ki az aratás és cséplés ide­jére. A nagymácsédiak aránylag rövid időn belül végezni szeretnének az aratással és ezért úgy határoztak, hogy 200 hektár gabonát kombájnnal vágatnak le. A tagság tudja, hogy a kombájn megkönnyíti munkájukat és olcsóbb, kifizetődőbb, mint az ara­tógép munkája. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta Kaszálják az őszi repcét A múlt hét végétől a bratislavai ke­rület állami birtokain marokrakó és kévekötőgépekkel kaszálják az őszi repcét. Elsőnek a bratislavai állami gazdaság kezdte meg a repcekaszá­lást június 23-én a feketevizi ás a far­kastorki birtokon. A nagymegyeri ál­Irfni birtokon a petényi gazdaságban a múlt héten 9 hektárnyi őszi repcét kaszáltak le, hétfőn pedig a duna­szerdahelyi, szeredi és a gombai bir­tokokon is megkezdték a repcekaszá­lást. A bratislavai kerület összes ál­lami gazdaságaiban tervbe vették en­nek a fontos olajtartalmú növénynek a lekaszálását a hét végéig. Aratás előtt a komáromi traktorállomáson Szinte bántó az a nagy csend, amely a komáromi traktorállomáson fogadja az embert. Mert úgy képzeli el, hogy ilyenkor aratás előtt olyan a géppark és környéke, mint a megbolygatott hangyaboly. Egyhelyütt gépész-ková­csok. szerelök raja fut egyik géptől a másikig, másutt vasat hevítenek és erős, izmos emberek verik az üllőt, emitt kévekötőgépeket vontatnak a műhely­be, odább meg a kombájnokon igazí­tanak. Persze előre elgondolni valamit sokféleképpen lehet. A helyzet az, hogy rohanásnak, zűrzavarnak, fejet­lenségnek itt nyoma se. Akármerre nézel, mindenütt mozdulatlanság, nyu­galom. A traktorállomásra vezető út egyfe­lén szépen, tökéletes rendben sora­koznak a kombájnolj, És többet, ennél nem is látsz. Pedig más gépek is el­keltenek az aratásban. Mi van azok­kal? Hogy erre és még sok egyébre választ kapj, be kell menned az ud­varra érdeklődni, tájékozódni. Akár­honnan behúzódhatnál oda, mert a géppark nincs körülkerítve, de te a főbejárót választod, már csak azért is, hogy ne kelljen bújócskát játsza­nod a szemfüles őrrel, az idős Dara­bos bácsival. Ha aztán beljebb kerültél és oko­sabb akarsz lenni, mint kint voltál, a traktorállomás munkáját hajszál­pontosan ismerő Szládecsek főagronó­mussal kell megbarátkoznod. Ez is könnyen megy, mert mint minden jó szakember, ő is szereti, ha egy ide­genben megmutatkozik az a hajlandó­ság, hogy a traktorállomás munkájá­ról akar tudni egyet mást. Mindjárt betessékel a hivatalába és beszél olyasmiről is, amire most nem is vagy kíváncsi... Az aratási előkészületekről lévén szó, megtudjuk, hogy kombájnok, ké­vekötőgépek, cséplők, elevátorok ja­vítása az év elejétől folyik. Jún. 12-re becsületesen elkészültek a gépjaví­tási munkákkal. A traktorállomäson nincs már cséplő, kévekötő, elevátor, nincs tarlóhántó-eke sem, kint van­nak a brigádközpontokban. Hanem a kombájnok még itt vannak, majd csak aratás előtt négy-öt nappal gördülnek ki az udvarról. Szládecsek eivtárs rövid áttekintést ád arról, mennyit fejlődött az utób­bi időben a gépállomány. Megemlíti, hogy néhány hete tizenhárom új kom­bájnt kaptak. így most 26 kombájnja van a traktorállomásnak. A traktorállomáshoz 15 EFSZ tar­tozik. 15 szövetkezet földjén jár majd a traktor, arat a gép, nem beszélve az egyénileg dolgozó parasztok mint­egy 180-ra tehető csoportjáról, amely­lyel szintén aratási szerződést kötött a traktorállomás. Nagy az a terület, amelyen újfent a gépeknek kell győ­zedelmeskedniük, nagy az a terület, amelyen a parasztok szögre akaszt­hatják a kézikaszát az aratás minden gondjavai, bajával, verejtékével... Amint Szládecsek főagronómus mondja, háromezer hektáron kellene kombájnnal aratni az állami terv sze­rint. Nos, ennyi földre, ennyi tenger­sok gabonára nincs még szerződés. Mert könnyelműség lenne azt gondol­ni, hogy a szövetkezeti tagok és egyé­nileg dolgozó parasztok között egy­szerű a nagy gépek népszerűsítése. Nem egyszerű ez, inkább nagyon is Jaonyolult feladat. A traktorállomás vezetőjének pedig az a dolga, hogy újabb gabonatáblákat nyerjen kombájn­aratásra. S itt, ennél a pontnál időz­zünk kicsit és hallgassunk Darabos elvtársra, a pártbizottság tagjára, aki nemcsak a géppark vagyona fölött tud kiválóan őrködni, hanem a problémák­hoz is bölcsen hozzá tud szólni. Ügy kezdi, hogy a pártbizottság már két hónapja foglalkozik az aratási előké­születekkel. Kétféle előkészület folyik a gépállomáson, egyik oldalon a gépek kijavítása a cél, a másikon viszont a szövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok megnyerése a gépi aratásra. Az utóbbi feladat nehezebb­nek bizonyul. De mi lenne, ha a kom­munisták nem a nehezebb ütközet megvívására összpontosítanák az erőt? A pártbizottság a traktorállomáshoz tartozó brigádközpontokon kommunis­tákat bízott meg azzal, hogy segítse­nek a kombájnosoknak, brigádveze­tőknek, körzeti agronómusoknak a gépi munka népszerűsítésében. Mert miről van szó? Néhány helyen a szö­vetkezet tagjai és főleg az egyénileg dolgozó parasztok még idegenkednek a kombájnoktól. „Magas tarlót hagy, a szalmát szét­szórja a földeken" — mondják. És még azt is megjegyzik, hogy a gabonát szárítani kell utána. De le­het ezen segíteni. Még pedig úgy lehet könnyen és gyorsan segíteni, ahogyan azt a komáromi traktorállomáson csi­nálják. A szerelők megfordítottak a kombájn kaszájátrs így jóval kisebb tarlót hagy. És hogy ez a nagyteljesít­ményű, rengeteg időt, munkát meg­takarító gép még tisztábban, szem­nek tetszetősebben dolgozzon, szitát szereltek rá. így igazodnak a traktorállomás dol­gozói a parasztok kívánságához. Mert amit ők akarnak: szemveszteség nél­küli aratást, kisebb tarlót, egyszóval tökéletesebb munkát, azt akarja a traktorállomás is, az állam is. Szládecsek főagronómus és Dara­bos pártbizottsági tag nem is titkol­ják, hogy tavaly nem sikerült tökéle­tes munkát végezni a kombájnnal. Legalább is annyira nem, hogy a pa­rasztok elégedettek lettek volna. Nem a gépóriásokban volt a hiba, hanem a kezelőikben. Éppen ezért az idén már komolyabban törődtek azzal, hogy a kombájnkezelők alapos szakképzett­séget nyerjenek. Több kombájnost küldtek Nagyidára, ahol a legszük­ségesebb tudnivalókat a gép szerke­zetéről és tulajdonságairól elsajátít­hatják. így majdnem minden kom­bájnra iskolázott, szakképzett kezelő kerül. Mert az idei aratás nagy pró­batétele lesz a kombájnosoknak. Rá­juk figyel a komáromi járás minden dolgozója. És rájuk figyel a pártbi­zottság és a traktorállomás vezetősé­ge is. Nagy feladattal kell megbírkóz­niok. Tizennégy munkanap alatt az aratással, huszonnégy munkanap alatt pedig a csépléssel kell végezniök. Ki­lencvennégy hektár gabona learatása jut egy kombájnosra. Nem sok ez egy nagy gépre, de nem is kevés. S mint­ha máris tudnák, hogy ezer és ezer szövetkezeti parasztnak van bennük a bizodalma, Nagyidáról sorba küldik a meleghangú leveleket. Nem a kedve­süknek írnak, nem is az ismerősök­nek, hanem a traktorállomás pártbi­zottságának. íme néhány a levelek közül. Marek Sztaniszlav feleségével együtt tanul Nagyidán és már szíve-lelke vonza a géphez. Három-négy pontban foglalt felajánlásáról ír: 1. Kétszáz hektár gabonát learat. 2. Kétszáz liter üzemanyagot meg­takarít. ^ 3. A legjobb minőségű munkát vég­zi. Borka János meg arról ír, hogy ha hazakerül és a gépére ismét ráülhet, a legtökéletesebb kezeléssel 170 hek­tár gabona learatásával és 150 liter üzemanyag megtakarításával szolgál rá a bizalomra. Forró László pedig mint­ha csak összebeszélt volna Borkával, ugyanezt a felajánlást teszi. Füsi Imre kötelezettségvállalásában a legjobb gépkezelés mellett 170 hektár gabona learatásáért és 160 liter üzemanyag megtakarításáért teszi le a garast. Minden szónál, beszédnél kifejezőb­bek ezek a számok, felajánlások. Azt mutatják, hogy a kombájnosok értik nagy hivatásukat a falun és jó mun­kával. igyekeznek népszerűsíteni a kombájnokat. A komáromi traktorállomás vezetői, kommunistái egysorban a pártonkívü­liekkel régen megtették a szükséges előkészületeket az aratásra. Ha a mű­helyeket járod, nem kévekötőket, nem is traktorokat javítanak már a szere­lők, hanem elevátorokat és gabonatisz­tító cséplőgépeket. Kobza Lajos gé­pészkovács azt mondja az asztalos­műhelyben, hogy tervszerűen, gyorsan végezték a javítást, mint ahogy ügye­sen és hasznosan folytatt. k a gépi munka népszerűsítését is. Akárhová lépsz, mindenütt arról beszélnek az emberek, hogy a pártbizottság kettős feladatát (100 %-os javítás és a gépi munka népszerűsítése falun) nagyon jól megoldották a traktorállomás dolgozói. Hogy aztán a lázas előkészü­letnek mi a titka, arra is rájössz, ha az elmúlt évek gazdag eseményeiben kiismered magad. A komáromi trak­torállomás dolgozói három éve tart­ják már a kerület első helyét a ter­mésbetakarításban. Érthető hát a lel­kiismeretes munika, a tervszerű elő­készület: az idei aratásban is elsők akarnak lenni! M. J. A nagymegyeri járásban készülődnek az aratásra és cséplésre A nagymegyeri járásban az utolsó előkészületeket végzik az idei ara­tásra és cséplésre. A gép- és trak­torállomáson már befejezték az ösz­szes arató- és cséplőgépek javítását. Az EFSZ vezetősége, a nemzeti bi­zottságok tagjaival együttműködve június 25-ig összeállította az aratá­si, cséplési és a felvásárlási tervet. Június 27—29. napjaiban a járás egyes községeit bizottság látogatja meg, amely felülvizsgálja az aratás előtti felkészültséget. A bizottság megnézi az összes arató és cséplőgé. peket, megállapítja, ki lesz értük fe­lelős. Ezenkívül felülvizsgálja azt is, hogy vannak-e az EFSZ-ekben kü­lön munkacsoportok, ki a vezetőjük, s mennyire ismerik az aratási és cséplési tervet. A járásban törődni fognak a tűzbiztonsági intézkedések­kel, s azzal, hogy az aratás és a cséplés idején a munkahelyeken je­len legyenek a tűzbiztonsági szerve­zet tagjai, valamint a Csehszlovák Vöröskereszt egészségügyi szolgálatá­nak tagjai is. Munkaerőtoborzás a mezőgazdaságba Az eperjesi kerületben sikeresen teljesítik a mezőgazdaságunk új ká­derekkel való megerősítését. így pél­dául egész évi feladatukat — segéd­munkások megnyerését az állami bir­tokok számára — már 220 százalékon felül teljesítették. A gép- és traktor­állomások számára 125 minősített és segédmunkást nyertek meg. Az ipar­ból és más ágazatokból 79 állandó dolgozó és 74 alacsonyabb fokú, fel­ső és főiskolai végzettséggel rendel­kező szakmunkás ment dolgozni a mezőgazdaságba. Az EFSZ-ek és a gép- és traktorállomások 12 új mun­kaerőt — könyvelőt kaptak, akiket a toborzó dolgozók nyertek meg a mezőgazdaság számára. Nagyon sikeresen folyik a 8 éves középiskolák tanulóinak toborzása a mezőgazdaságba és a mezőgazdasági tanonciskolákban történő továbbtanu­lásra. Az értékelésnél a Chminianská Nová Ves-i 8 éves középiskola került az élre, amelynek 42 végzett tanuló­jából 32-en döntöttek a mezőgazda­ság mellett. A plavnicai 8 éves kö­zépiskolából 46, a sabinovi 8 éves középiskolából 53 tanuló fog a mező­gazdaságban dolgozni. L H-M A STRAHOVI stadion nézőinek száz- | A NOVÄKYI bányásztanintézetben ezreivel együtt Csehország különböző részeiben több mint 250 000 polgár televíziós készülékkel nézi az I. Or­szágos Spartakiád gyakorlatait. Érde­mes munkát végeznek a filmesek, a rendezők, riporterek, technikusok, és a Csehszlovák Televízió többi alkal­mazottai is. A TRENCSÉNI Merina dolgozói június 25-én az utolsó rakomány el­szállításával teljesítették a testvéri Szovjetunióba rár.yuló gyapjúanyag­kivitel féléves tercét. A trencséni Merina a következő félévben Ausztriá­ba, Finnországba, Görögországba, Szí­riába Irakba és Iránba szállít árut. Ĺ ez idén harmadszor indították útnak a végzett növendékeket. A második évfolyam 90 tanulója közül, akik e hé­ten a novákyi Béke-bányába mennek dolgozni, tizenegyen kitüntetéssel vé­geztek, hatvanegy tanuló pedig dicsé­retes eredményt ért el. IDŐJÁRÁS A nap folyamán ismét növekvő fel­hőképződés. A déli és a délutáni órák­ban viharok, záporeső. A legmagasabb napi hőmérséklet 22—26 C fok, az alacsonyabban fekvő helyeken esetleg 26-nál magasabb. Mérsékelt északi szél. Á mezőgazdasági terv heEyes és gyors szépírásáért (Folytatás a 1. oldalról.) Kétségtelen, hogy a helyi adottsá­gok figyelembevétele a termelési feladatok megállapításánál bonyo­lultabbá és nehezebbé teszi a nem­zeti bizottságok munkáját, mert megköveteli tőlük, hogy a legalaposabban ismerjék az egyes községek termelési feltételeit, a helyi nemzeti bizottságoktól, hogy tuď.iák, a határ melyik részében, dűlőjében mi terem meg a leg­jobban. Persze bonyolultabb és nehezebb így megállapítani, hogy az állami tervvel összhangban me­lyik földműves mit termeljen, vi­szont lehet-e remélnünk a mező­gazdasági termelés fellendítését úgy, ha nem törekszünk minde­nütt arra, hogy minden darab föl­dön azt termeljük, ami ott a leg­nagyobb termést adja. Pártunk X. kongresszusának határozatai is nyomatékkal utaltak a helyi adott­cArfolr -fi rtTTíi] Vvott Afol r\-rr\ Wi í rí +­mezőgazdasági termelés növelésé­nek egyik legjelentősebb tartalé­kára. Ügyelni kell viszont, nehogy a kulákok, a spekulánsok, „az én földemen ez nem terem meg" jel­szóval kibúvót keressenek és ta­láljanak az állami terv kötelező feladatai alól. A termelési és beadási felada­tok helyes szétírása egyik döntő részét- képezik a X. kongresszus ha­tározatai valóraváltásának, annak, hogy mezőgazdasági termelésün­ket szüntelenül növelve, dolgozó népünk számára elegendő mennyi­ségű és minőségű élelmiszert biz­tosíthassunk. Éppen ezért annak végrehajtásában minden egyes szervnek, a nemzeti bizottságok­nak, a járási pártbizottságoknak és a falusi pártszervezeteknek, de minden egyes termelőnek, maguk­nak a földműveseknek is a legna­gyobb felelősségtudattal kell el­járniok. Védjük dolgozóink vagyonát Községünkben az önkéntes tűzoltó­szervezet tagjai egész évben gondosan gyakorlatoznak, hogy felkészüljenek az esetleges tűzokozta károk megakadá­lyozására. Ezenkívül hetenként közbiz­tonsági előadásokat tartanak a lakos­ság részére, amelyeken kioktatják őket a tűz elleni védekezés módjaira. Ezt a munkát dicséretreméltóan végzik. Nemcsak a férfiakat, hanem a nőket is bekapcsolták a közbiztonsági mun­kába. Jó munkájuk eredménye meg­mutatkozott a körzeti tűzoltóverse­nyen is, melyet 1955. május 29-én tar­tottak meg Für községben. Ezen a versenyen a csúzi tűzoltók férficso­portja körzeti viszonylatban első hely­re, a nők csoportja pedig második helyre került. De a jó eredmények mellett a tűzoltócsoport hiányossá­gokkal is küzd, mivel nem áll rendet kezésére tűzoltószertár. A gépek fecs­kendők ennek a célnak meg nem fe­lelő pajtában vannak elhelyezve, amely bármely pillanatban összedől­het és az értékes gépeket tönkrete­heti. A Helyi Nemzeti Bizottság már 1949 óta minden évben bevette a köz­ség költségvetési tervébe a szertár­építést, évről évre kérelemmel fordul a Járási Nemzeti Bizottsághoz, de on­nan az állandó ígérgetéseken klvü! egyéb támogatást nem kapott. Jólen­ne, ha az érsekújvári Járási Nemzeti Bizottság végre felfigyelne a csúzi tűzoltók jogos kérelmére és a sokszor elhangzott ígéreteket valóra váltaná. De tűzoltószervezetünk egyéb ne­hézségekkel is küzd. Hogy mindenkép­pen fel legyen készülve a tűz elleni védekezésre, elhatározták, hogy a fecs­kendő* időközben tönkrement vagy megrongálódott tömlőit újakkal pó­tolják. Ebben az ügyben ez év áprili­sában megrendelést küldtünk a Vyso­ké Mýto-i tűzoltófelszerelési raktár­nak, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy küldjük megrendelésünket a mar­tini kerületi raktárba. Martin meg­rendelésünket azzal küldte vissza, hogy forduljunk a nyitrai kerületi tűzoltóraktárhoz. így tettünk. Megér­kezett a válasz Nyitráről is, amelyben ismét Martinra hivatkoztak, mivel az említett tömlők náluk csak a negyelik negyedévben lesznek raktáron. Végül is háromhónapos állandó levelezés után oda jutottunk, hogy az egészet elölről kell kezdeni, s megtörténhet, hogy n szükséges tömlőket ezután sem tud­juk beszerezni. A tüzoltószervezetek járási szervei­nek legyen gondja a felszerelések szétosztására és tűzoltóberendezéseket csak azoknak a községeknek adjanak, ahol arra igazán szükség van így el­kerülhetnék azt, hogy egy tömló be­szerzésénél rengeteg papírt levelezzünk el és biztosítva lenne tűzoltoszerveze­teink akadálytalan munkája is. Skopec József, Csúz.

Next

/
Thumbnails
Contents