Uj Szó, 1955. június (8. évfolyam, 131-156. szám)
1955-06-25 / 152. szám, szombat
2 Ül S zo 1955. június 24. Fordítsuk minden igyekezetün et az egyenletes tervtel jesítésre Á kézsmárki Tatraľan nemzeti vállalat dolgozóinak felhívása Eddigi munkánk tapasztalatai meggyőznek bennünket arról, hogy a nép anyagi és kulturális színvonalának emelése a köztársaság gazdasági gyarapításának és védelmi erejének megszilárdításával egyidejűleg csak úgy lehetséges, ha jobban, olcsóbban és töb ; bet termelünk. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a tervet nemcsak havonként, hanem minden dekádban és minden nap egyenletesen teljesítjük. Az egyenlőtlen munka árt az üzemnek, egész népgazdaságunknak, valamennyiünknek. mivel a terv teljesítésében a hónap elején beállott lemaradást a hónap végén káros hajrával kell behoznunk, ami kimeríti az embereket és a gépeket, drágítja és rosszabbítja a termelést. A terv egyenletes teljesítése egész tiemzeti vállalatunk minden dolgozójának szilárd elhatározásává vált. Ezért 36 kollektív és 850 egyéni kötelezettségvállalást tettünk, melyek alapján az 1955. év harmadik negyedévére elhatároztuk a következő összüzemi kötelezettségvállalást: 1. A jobb minőségért, az egyenletes tervteljesitésért és gazdaságosságért folyó harcot azzal támogatjuk, hogy a Jiholen nemzeti vállalat dolgozóinak felhívása szerint alkalmazott új bérrendszert a szövőosztályon az 1955. év harmadik negyedévében kibővítjük az egyenletes tervteljesítés után járó jutalmazással. A többi termelési részlegen bevezetjük az év végéig az új bérrendszert. Ezzel anyagilag is érdekeltekké tesszük a dolgozókat a jó és egyenletes munkavégzésben. 2. A tervet egyenletesen teljesítjük és túlteljesítjük minden dekádban, úgyhogy kiküszöböljük a tervteljesítésben előforduló helytelen kilengéseket az egyes dekádokban, de főleg a hónap harmadik és első dekádjában. Egyetlen hónapban sem lépjük át a harmadik és első dekád tervteljesítése közötti különbséget többel, mint a tilolóban 3,7 százalékkal, a fonóosztályon 0,8 százalékkal, a szövőosztályon 0,8 százalékkal, az előkészítőben 2,2 százalékkal. Igy kiküszöböljük az üzemi terv dekádteljesítésében előforduló ingadozásokat és a harmadik és elsó dekád közötti eddig fennálló különbget, amely az év első öt hónapjában 9,6 százalékot tett ki. Ezt a különbséget csökkentjük és 1955 harmadik negyedévében nem lépjük át többel, mint 1,6 százalékkal. 3. Az I. osztályú féllenszövetek minőségét a tervezett 92 százalékról 98.8 százalékra emeljük, az I. osztályú bútorszöveteknél 96 százalékről 100 százalékra és így 26 514 koronát takarítunk meg. 4. A szocialista munkaverseny elmélyítésével, új munkaformák elterjesztésével, két fonógép kezelésére való áttéréssel, a szövő-osztályon öt gép kezelésére való áttéréssel, a karbantartási munkák jobb megszervezésével, Js elsősorban a termelés ütemes és egyenletes munkamenetével az 1955. év harmadik negyedévében a tervhez viszonyítva 5 százalékkal emeljük a munkatermelékenységet és így biztosítjuk a munkatermelékenység gyorsabb növekedését az átlagkeresetekhez viszonyítva. 5. Az üzemen belüli önálló elszámolást a fő termelésben megjavítjuk, a póttermelési részlegen és a nem ipari szakaszokon kiépítjük ennek rendszerét. A személye^ takarékosság számláját az 1955. év harmadik negyedévében további 100 dolgozónál vezetjük be, minek következtében a rnunkástik több mint felének lesz személyes takarékossági számlája. Az önköltségeket az 1955. év harmadik negyedévében a tervhez viszonyítva további 72 300 koronával csökkentjük, amit a minőségi megtakarításokkal együtt, mint terven felüli nyereséget vezetünk át az állami költségvetésbe. 6. Arszejevá elvtársnő módszerével ež év harmadik negyedévének végéig 179 dolgozó legkevesebb két munkamenetet sajátít el, ami hozzásegít bennünket a terv teljesítésében előforduló ingadozások kiküszöböléséhez. 7. A késmárki gép- és traktorállomósnak és a toporci gép- és traktorállomásnak, melyek felett védnökséget vállaltunk, segítünk a munkatermelékenység színvonalának emelésében, a termelés, tervezés, könyvelési nyilvántartás, szocialista munkaverseny, az új munkaformák, az anyag-technikai ellátás, karbantartás és a szocialista elvek alapján való jutalmazás érvényesítésének szakaszán. Ezáltal segítünk nekik az üzemen belüli önálló elszámolás fokozatos bevezetésében. A len gondozásában és betakarításában, valamint az aratási munkálatokban 11 200 brigádórát dolgozunk le. Mivel az egyenletes tervteljesítés nagy segítségére lehet minden üzemnek a munkatermelékenység, minőség és gazdaságosság emelését szolgáló eddig kihasználatlan források feltárásában és népgazdaságunkat nagy értékekkel gazdagíthatja. FELHÍVJUK az összes nemzeti vállalatokat, hogy széleskörű szervezési igyekezetet fejtsenek ki minden munkahelyen az egyenletes tervteljesltésért minden hónapban, minden dekádban, minden nap és ezt az 1955. év harmadik negyedévére vonatkozó összüzemi kötelezettségvállalásban juttassák kifejezésre. Ha felhívásunk visszhangra talál hazánk minden üzemében, ha a terv egyenletes teljesítését a szocialista termelés ezen törvényszerűségét és elkerülhetetlen velejáróját magukévá teszik az összes dolgozók, ahhor hathatósan hozzásegítik pártunkat és kormányunkat a rendszeres árleszállítás és népünk életszínvonala emeléséhez szükséges feltételek megteremtéséhez. Jozef Veselý s. k., vállalati igazgató Ján Ďurča s. k., Szlovákia Kommunista Pártja üzemi szervezetének elnöke Štefan Pjatek s. k., a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottságának elnöke Stanislav Böhmer s. k., A CSISZ üzemi szervezetének elnöke Késmárk, 1955. június 21. Készülnek a bányásznapra (e. e) A handlovai VII-es aknában ezekben a napokban új termelési győzelmek születtek. Az akna dolgozói elhatározták, hogy a júniusi tervet teljesítik annak ellenére, hogy az első és második dekádban technikai okok miatt lemaradtak. Legyűrték a nehézségeket. Már a harmadik dekád első napján megváltozott a munka menete. Ján Mačay csoportja a 34-35-ös falon 119,2 százalékra teljesítette napi tervét. Versenytársa, Ján Kadera sem tétlenkedik csoportjával: 106 százalékos termelési eredményt ért el ugyanazon a napon De nemcsak a termelési eredményeket javították meg csoportjaik, hanem az önköltség csökkentésének is élharcosai és a robbanóanyagnormák pontos betartásában, az árammal és a fával való takarékosságban is példát mutatnak. Azon igyekeznek, hogy a bányásznapot a terv és a kötelezettségvállalás teljesítésével üdvözölhessék. Jól halad a mezőgazdasági építkezés Lakásépítkezésünk mellett egyik legfontosabb feladatunk a mezőgazdasági épületek építése. A feladat fontosságát teljes egészében megértik a verebélyi és a kiskereskényi gép- és traktorállomások építőmunkásai is. A verebélyi gép- és traktorállomás épl^őmunkásai versenybe léptek a többi építkezési dolgozókkal. František Valašik, az építkezés vezetője, Ladislav Gašpar mester és Jakub Gajdoš helyesen kezdték a versenyt értékelni, ami a dolgozókat nagyobb igyekezet kifejtésére ösztönözte. Az elmúlt gazdasági időszakban a dolgozók kevesebb munkanapot mulasztottak. Igy sikerült a fő munkálatok tervét 117 százalékra teljesíteni. Azonkívül, hogy lényegesen növelték az építkezés gazdaságosságát, az építkezési anyag jobb felhasználásával, amely ezelőtt gyakran hulladékká vált, sikerült a tervezett termelékenységet is 105 százalékra teljesíteni. Példájuk nyomán a kiskereskényi gép- és traktorállomás épltőmunkásal is egyenletesen teljesítik a tervet. Ugyanebben az időben a főbb munká- | latok tervét 101 százalékra, a munkatermelékenységét pedig 129 százalékra teljesítették. Nagy része van ebben Štefan Ambrónak, az építkezés vezetőjének és Jozef Zahar mesternek. Mindketten gyakran elbeszélgetnek az építkezés dolgozóival, megmagyarázzák nekik a tervet s egyben rámutatnak a hiányosságokra is. Igy a dolgozók megismerkednek az építkezés menetével és minden dolgozó előre tudja, milyen munkát kell végeznie és mennyit kereshet. Mindkét említett építkezés jó példa arra, hogyan lehet teljesíteni a mezőgazdaságban az építkezés tervét, s ugyanakkor hogyan lehet magasabb munkatermelékenységet elérni. Az építkezések dolgozói között folyó helyes verseny eredményeként így most már Szlovákiában nemsokára két új gépés traktorállomfissal több lesz. A mezőgazdasági építkezést csak az új munkamódszerek széleskörű alkalmazásával lehet meggyorsítani és megjavítani. Viliam Janiéina Brigádmunkával segítik bányáinkat A napokban az érsekújvári Elektrosvit dolgozói újabb kötelezettségvállalásokat tettek. A hűtőszekrények szerelőműhelyében Janik József csoportja kötelezettséget vállalt, hogy kiküszöböli a nyersanyag szállításban felmerült hibákat. Az üzemi bizottság felhívására Laducky József, Szabó Mihály és Siling József azt a kötelezettségvállalást tették, hogy brigádmunkára jelentkeztek bányáinkba. Az említett kötelezettségvállalásokon kívül az adminisztratív dolgozók több olyan intézkedést foganatosítottak, amely biztosítja a folyamatos anyagellátást. Major Ferenc, Érsekújvár az USA államtitkára Wilsont arra ösztönözte, hogy azonnal katonai támadást indítson a Magvar Tanácsköztársaság megsemmisítésére. Továbbá javasolta: 1. Magyarország megszállását csehszlovák és román ellenforradalmi hadseregekkel. 2. Magyarország elfoglalását az amerikai, anaol és francia szövetségesek katonai alakulataival, 3. pedig a Maavar Tanácsköztársaság elleni blokádot. A csehszlovák burzsoá kormány, amelyben szociáldemokrata miniszterek is helyet foglaltak, nemsokára utasítást kapott az amerikai és francia imperialistáktól, akiknek képviselői a párizsi békekonferencián üléseztek, hogv gyorsan készüljön fel a katonai intervencióra a Magvar Tanácsköztársaság megfőitására. A cseh és szlovák burzsoázia kész volt erre. Éppúgy, mint Wilson és Clemenceau nem tűrhetett Európa szívében bolsevik államot, nem tűrhettek ilven államot Csehszlovákia szomszédságában Masaryk, Beneš. Kramár és a szociáldemokraták: Tusar. Soukup, Hampl. Dérer és a többiek sem. A Magyar Tanácsköztársaság hatalmas hatást gyakorolt dolgozóinkra is, különösen Szlovákiában. A szlovákiai, de a csehorszáqi dolgozók is százával haqvták el a köztársaságot s önkéntese- átmentek a Maqvar Tanácsküztársasagba. azt védelmezni és beléptek a magvar vörös hadseregbe. 1919 áprilisában Budapesten a cseh és a szlovák kommunisták megalakították a kommunisták szlovák és cseh szekcióiét. / Ez „Červené noviny" (Vörös Üisáq) címen szlovák nyelvű kommunista lapot adott ki. Sajnos, Csehszlovákia munkásosztályának akkoriban még nem volt bolsevik típusú munkáspártja, amely a szovjetorosz kommunisták útián a hatalom átvételére irányította volna őket Csehszlovákiában. A csehszlovákiai szociáldemokrata párt jobboldali vezetősége 1919. április 2-án a Právo Lidu című vezércikkében azzal ijesztgeti a munkásokat, hogv a magyarországi munkáskormány semmi más. mint a magvar imperializmus leplezett uralma. A lap többi száma is uszít a Maavar Tanácsköztársaság ellen, éspedig éppolv rendszerességgel, mint a burzsoá hírlapok. A cseh és szlovák munkásokat bolsevikellenes rágalmakkal és méreggel akariák megfertőzni. A becsületes baloldali szociáldemokraták által vezetett cseh és szlovák dolgozóknak a Szovjetoroszország és a Magvar Tanácsköztársaság iránti rokonszenve mind erösebbé vált. A iobboldali szociáldamokraták ezért óvatosabbak lesznek. Ámíkor a boiár Románia az amerikai-francia imperialisták utasítására hadaival megtámadta a Magyar Tanácsköztársaságot, a iobb-. oldali szociáldemokrata vezetők a Právo Lidu április 24-i számában álszentül arról írnak, hogy a csehszlovák hadsereg nem szándékszik megtámadni a Magyar Tanácsköztársaságot. Sőt 1919. április 27-én ez a lap közli a csehszlovák szociáldemokrata párt végrehajtó bizottságának nyilatkozatát, amely visszautasítia mind a Szovjetoroszország, mind pedig a Magyar Tanácsköztársaság ellen Irányuló katonai beavatkozás gondolatát. Ugyanakkor azonban a kormánv zárt ajtók mögött már meqegvezett abban, hogy Csehszlovákia megtámadta a Magyar Tanácsköztársaságot. Ugyanaz nap, április 27-én, V. Klofáč „szocialista" nemzetvédelmi miniszter titkos parancsot ad a csehszlovák hadsereg szlovákiai vezérkarának, hopy támadást indítson a Magyar Tanácsköztársaság ellen. A csehszlovák burzsoá hadsereg főparancsnoksága élén olasz és francia tábornokok állnak. Ilyen volt nálunk 1919-ben a jobboldali szociáldemokraták szerepe. Egyrészt a Právo Liduban el akarták altatni a dolgozó nép éberségét, másrészt titokban a kormányban megegveztek a burzsoáziával, hogy az amerikai-francia imperialisták utasí. tására megtámadják a békeszerető Maqyar Tanácsköztársaságot. A Magvar Tanácsköztársaság békeszerető volt. Ezt tettei bizonyltiák. Egy hónappal kikiáltása után határain már csak kb. 32 ezer maavar kétona állt. abből a Csehszlovákiával határos északi demarkációs vonalon 10 500 ember. Ezzel szemben a csehszlovák oldalon, beleértve a tartalékokat, több mint 40 000 katona állt. A 32 ezer maayar vöröskatonával szemben Romániában, Csehszlovákiában és Jugoszláviában (beleértve a lugoszláv területen álolmásozó francia sereget is) I a Maqyar Tanácsköztársaság ellenségeinek több mint 200 ezer .iói felfegyverzett katona állt rendelkezésére. Csak miután a bojár román hadsereq megtámadta a Magyar Tanácsköztársaságot. került sor Maqvarorszáqon a dolqozók önkéntes mozgósítására a vörös hadsereg soraiba. A budapesti qvárak munkásainak fele azonnal jelentkezett a vörös hadsereabe. Miután a csehszlovák burzsoá hadsereg is megtámadta a Maqvar Tanácsköztársaságot. úgyszólván máról holnapra a földből nőtt ki a magyar proletárok íiadsereqe. Ennek a hadsereqnek soraiba nemzetiségi hovatartozásra valő tekintet nélkül állnak be a proletárok. Memzetközi brigád, vörös szlovák ezred alakul, amelybe a kommunisták budapesti szlovák és cseh szekciója toborozza az embereket. Nem sokkal április 27-e után a csehszlovák burzsoá hadsereg már elfoglalta Miskolcot és Magyarország legnagyobb szénmedencéjét, Salgótarjánt fenyegette. A magyar vörös hadsereg azonban gyorsan megállítja a csehszlovák haderők támadását és ellentámadásba megy át. Amerre a győzedelmes magyar vörös hadsereg átvonul, Szlovákia dolgozó népe megalakítja a munkások, parasztok és katonák tanácsait, s ezek átveszik a hatalmat. Június 16-án Eperjesen kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot. A Szlovák Tanácsköztársaság kormányának elnöke Antonín Janoušek cseh kommunista lesz. A kormány azonnal átveszi a magyar vörös hadsereg által a burzsoázia alól felszabadított területek igazgatását. A szovjet kormány példájára a húsz alkalmazottnál többet foglalkoztató magyarországi ipari üzemeket azonnal államosítják és ugyanígy a nagybirtokokat is. Szlovák vörös hadsereget is létesít, amelybe tömegesen jelentkeznek Szlovákia dolgozói. A Szlovák Tanácsköztársaság kormányának első lépése az volt, hogy szövetséget ajánlott fel Szovjetoroszországnak és a Magyar Tanácsköztársaságnak. A kormány felhívással fordult a cseh munkásokhoz is, hogy rázzák le a burzsoázia uralmát és teremtsék meg a proletariátus diktatúráját. Néhány marxista történészünknek az a véleménye, hogy 1919-ben helytelen volt csak a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása, Véleményük szerint a Csehszlovák Tanácsköztársaságot kellett volna kikiáltani. Állításukat azzal indokolják, hogy ez ellentétben állt a csehek és szlovákok 1918. október 28-án alakított közös államának gondolatával. Ügy vélik, hogy a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása törést jelentett a cseh és szlovák munkásosztály közös harcainak hagyományaiban és kifogásolják azt is, hogy a Szlovák Tanácsköztársaság kormánya nem nyilvánította ki világosabb formában akaratát, hogy a cseh és szlovák nép közös államában, a Csehszlovák Tanácsköztársaságban akar élni. Ha a kérdés úgy állna fenn, hogy Szlovákiában burzsoá Szlovákia alakult volna, amely elszakadt volna a cseh országrészektől, amelyek akkoriban szintén burzsoá jellegűek voltak, akkor a fentemlített nézetek talán helyesek volnának. Azonban 1919-ben Csehszlovákia burzsoá állam volt. A Magyar Tanácsköztársaság hadserege az ellentámadás során a burzsoázia uralma. alól szabadította fel Szlovákia területének egy részét. Most az a kérdés, vajon a szlovákiai proletároknak akkoriban ed kellett határozniok a Szlovák Tanácsköztársaság megalakítását, vagy várniok kellett volna arra, amíg a cseh országrészek proletariátusa is megalakítja a szovjeteket. Kétségtelen, hogy a Szlovák Tanácsköztársaság a marxista-leninista nemzetiségi politika értelmében a dolgozó nép hazájának magasabb formája volt, mint a burzsoá Csehszlovákia. A Szlovák Tanácsköztársaság kormánya azt várta, hogy a forradalom ereje az egész Csehszlovák Köztársaságban kialakítja a tanácsköztársaságot. Tények bizonyítják ezt. Ezt bizonyítja pl. a červené Noviny 1919. június 3-i számában megjelent „A proletariátus diktatúrája Szlovákiában és Csehországban" című cikk ls. A szlovák kommunisták azt akarták, hogy a cseh országrészekben is győzedelmeskedjék a munkásosztály. Vagyis a szlovák nép, amikor 1919-ben csak a Szlovák Tanácsköztársaságot kiáltotta ki, nem sértette meg a munkásosztály érdekeit. Nem járt el a dolgozó nép érdekeivel ellentétben, ha az akkori helyzetet vesszük tekintetbe. A marxista történészeknek pedig a munkásmozgalom eseményeit mindig az adott helyzet és körülmények szerint kell vizsgálniok. A Magyar Tanácsköztársaság által elkövetett hibák sajnos a Szlovák Tanácsköztársaságban is ismétlődtek. Ezek a hibák nagyok voltak. A kommunisták egyesültek a szociáldemokratákkal anélkül, hogy a szociáldemokrata pártot megtisztították volna a jobboldali árulóktól. Ennek Szlovákiában is következményei voltak. A jobboldali szociáldemokraták aláásták a szovjeteket, együttműködtek az ellenforradalommal, s közvetlenül támogatták azt. A Magyar és Szlovák Tanácsköztársaság nem tudta a szovjet rendszerben érdekeltté tenni a kisés középparasztokat, mivel nem osztotta fel a földnélküliek között a nagybirtokosok földjét. Nem tudta megszilárdítani és elmélyíteni a munkásosztály szövetségét a parasztsággal. Azonban mindezek és az akkoriban elkövetett hibák nem vezettek volna bukáshoz. A becsületes kommunisták bizonyéra megvalósították volna az egyesült szocialista-kommunista párt megtisztítását az árulóktól. Bizonyára sor került volna a parasztság kérdésében elkövetett hibák helyrehozására is, ha az ellenforradalmi intervenciós hadseregek túlsúlya 1919. augusztus 1-én nem fojtotta volna meg a kis Magyar Tanácsköztársaságot és ezzel együtt a kis Szlovák Tanácsköztársaságot is, amelynek területét a vörös hadsereg már július 5-től kezdve elhagyta. * • * Maľ 36 évvel ezen események után, amikor dolgozó népünk drága hazájában, a népi demokratikus Csehszlovákiában boldogan él, kezében tartva a kormányrudat, meghatottan és tisztelettel emlékeznek azokra a nagy és hósi harcokra, amelyeket Szlovákia dolgozói 1919-ben a Szlovák Tanácsköztársaság fennállása során vívtak. Ettől az időtől kezdve egészen 1945 májusáig, amikor a dicső szovjet hadsereg felszabadított minket a nácik igája alól, de különösen 1945 óta Csehszlovákia népe megtanult testvéri szeretetben, egységben élni hazájában, a szocializmus felé haladó népi demokratikus Csehszlovákiában. Végül még néhány szót dr. Vietor Márton könyvével kapcsolatban. Ez a mű sok hiányossága ellenére is igen értékes dolgozó népünk számára. A dokumentumok és a tények százai tükrében mutatja be a szlovák és a cseh dolgozó népnek 1919-ben folytatott hősi harcát a kizsákmányolás ellen, a szabadságért. Ezt a szabadságot dolgozó népünk csak 26 évvel később érhette el, hála a hősi szovjet hadseregnek, mely Csehszlovákiát félszabadította. František D. Pór a CSKP Története Intézetének igazgatóhelyettese, Prága