Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-13 / 115. szám, péntek

m szú 1955. május 13". Józef Cyrankiewicznek, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének beszéde a varsói értekezleten A varsói értekezlet május 11-i, délelőtti ülésén beszédet mondott Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság küldöttségének vezetője, a Minisztertanács elnöke. Megemlítette, hogy a moszkvai deklarációt aláírt államok jól tudják, milyen következménnyel fenyegeti a békét és Európa biztonsagát a párizsi egyezmények ratifikálása, s ezért hagyták jóvá a deklarációt, amelyben megállapítják a fegyveres erők szervezésére és közös parancsnokság létrehozására irányuló intézkedéseket és további az új helyzetben szükséges feladatokat a védelmi képesség megszilárdítására. A varsói értekezleten képviselt kormányok, akik felelősséggel tartoznak a béke megszilárdításáért, határaik sérthetetlenségéért és függetlenségéért nemzetüknek — jelentette ki Cyrankiewicz — kötelesek a moszkvai értekezleten elfogadott intézkedéseket végrehajtani. A lengyel küldöttség vezetője foglalkozott a Szovjetunió győztes erői és a békeszerető és szabadságszerető nemzetek előtt kapituláló német militarizmus legyőzése óta eltelt tíz esztendő eredményeivel. Ez a tíz év Lengyelország külpolitikájában, — tekintet nélkül társadalmi és politikai berendezésükre, — az európai országok közötti együttműködésre irányuló fáradhatatlan törekvések időszaka volt. Európában vívott békeharcunkban — mondotta — a nyugati hatalmak és mindenekelőtt az Egyesült Államok uralkodó köreinek ellenséges és gyűlölködő magatartásába ütköztünk. Ezek a körök állandóan ellenségesen viselkedtek a lengyel nép életérdekeiyel szemben. Cyrankiewicz a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a háborúra irányuló úgynevezett „erőpolitikának" legjellegzetesebb megnyilvánulása most a párizsi egyezmények. Nemcsak a lengyel nép, hanem a nyugateurópai nemzetek is így látják a helyzetet. A legjobban tanúskodik err-ől az a tény, hogy micsoda bonyolult mesterkedésekhez, kétségbeesett lépésekhez kellett folyamodniok a francia és a többi kormányoknak, hogy az Egyesült Államok nyomására rákényszerítsék országaikra a párizsi szerződéseket. Nemcsak a francia nép, hanem a többi nyugateurópai nemzet is úgy látja, hogy a német militarizmus felújítása veszélyes. így látja ezt a német nép is és különösen Nyugat-Németország ifjúsága. Egyre erőteljesebben és gyakrabban találkozunk olyan hangokkal, amelyek arról tanúskodnak, hogy Nyugat-Németország lakosságának többsége ellenzi a hitleri Wehrmacht felújítását. Mire is vezetnek a valóságban a páWzsi szerződések? — vetette fel a kérflést Cyrankiewicz. Újraélesztik a militarista erőket, kiépítik az új hitlerista Wehrmachtot, amely már a kezdetben több mint 500 ezer emberrel rendelkezik, a belső biztonság és a rendőrség egységein kívül. Ezeket az erőket a legkorszerűbb fegyverekkel szerelik fel, így tömegpusztító fegyverekkel is. A nemzeteknek megtévesztő biztosítékokat adnak, és a valóságban csak a fegyverkezési ipar számára nyílnak óriási lehetőségek. A 'fegyveres erők létszámát aránylag rövid idő alatt emelni lehet. Az efféle biztosítékok illuzórikus voltáról Európa nemzetei már a jmúltban sokszor meggyőződtek. A párizsi szerződések zavaros rendszere azzal számol, hogy azok, akik úgy tekintik ezt a megállapodást, mint az agresszív politika eszközét, a maguk módján értelmezik. Cyrankiewicz idézte a Wehrmacht leendő vezetőinek kijelentéseit arról, hogy mit várnak az új katonai csoportosulástól és azt mondta hogy tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a felújított német militarizmus erői csak Keletet veszélyeztetik és KeletEurópa nemzeteinek biztonsága árán biztosítják saját biztonságukat. A hasonló ábrándokra Nyugat-Európa államai már egyszer függetlenségükkel ráfizettek. Csak a szovjet hadsereg hitlerizmus feletti győzelme tette lehetővé Európa népeinek függetlenségük visszanyerését. Cyrankiewicz ezután elemezte a párizsi szerződésekből következő veszélyt és kijelentette: A lengyel kormány a népnek világosan és pontosan felteszi a kérdést: A párizsi szerződések ratifikálása következtében a német militarizmus felélesztésének' veszélye reálissá válik. A német militarizmus nagyon veszélyes a lengyel népre. A német revansisták országunk leigázásáról és gyarmati sorba süllyesztéséről álmodoznak. A hitleri utat szeretnék követni Moszkvától Klajpedig, Szudetáktól az Uraiig. Mit várnak tőlünk nemzeti érdekeink szemtól-szembe e veszéllyel? Ölhetett kézzel ülhetünk-e és várhatjuk-e, amíg a revizionista Németország újjászervezett katonai masinériája megindul országaink ellen? Egyetlen becsületes kormány sem nézheti tétlenül ezt a helyzetet. Gondoskodásunk népünk biztonságáról, jövőjéről, vívmányairól, békés munkájáról, Európa békéjéről, arra készteti a lengyel kormányt, hogy hathatós eszközöket keressen biztonsága biztosítására, hogy soha meg ne ismétlődjenek a megszállás sötét évei, hogy soha többé ne legyenek oswieczim majdani és más haláltáborok. Nem akarjuk, hogy függetlenségünk re á i is tartalornnelküli biztosítékokon nyugodjék, mint 1939-ben az áruló Hitler-barát politika támogatása következtében. Cyrankiewicz kijelentette, hogy Lengyelország történelmének tanulságaiból világosan látja, hogy támogatást a barátoknál kell keresnie. Ez a segítség csak ott reális és konkrét. A négy nagyhatalom közül mindig legőszintébb barátunk volt és továbbra is az marad, a Szovjetunió. A szovjet katonák testvérisége és áldozatkészsége adta vissza szabadságunkat és mentett meg minket a pusztulástól. Lengyelország életének minden területén óriási segítséget jelentett a háború utáni nehéz években a Szovjetunió támogatása. . Népünk életének nincs olyan területe, ahol ne láthatnók ezt a segítséget. A szovjet-lengyel szerződésen kívül a tíz év alatt Kelet- és KözépEurópa más országaival is védelmi szövetséget kötöttünk. Ezek közül különös jelentősége van a szomszéd baráti Csehszlovák Köztársasággal kötött szövetségnek. A demokrácia és a szocializmus országai között megkötött szerződések a Balti-tengertől végig Európán bástyát emeltek a német imperializmus ellen. Szeretnénk ezt a bástyát kiegészíteni. Erről beszélt J. V. Sztálin, mikor 1945. április 21-én Moszkvában aláírtuk a lengyel-szovjet szerződést. Sztálin ezt mondotta: Most már biztosan mondhatjuk, hogy Keletről gátat vetettünk a német támadó szellemnek. Biztos, ha ehhez a keleti gáthoz még a nyugati is csatlakozik, azaz országaink szövetsége nyugati szövetségeseinkhez, akkor majd nyugodtan mondhatjuk, hogy megzaboláztuk a német támadószellemet és nehéz lesz újra talpraállnia. Cyrankiewicz ezután megállapította, hogy a német militarizmus elleni gátat Nyugatról nem építették ki, mert az USA a háború utáni időben mindent, ami erejétől telt, megtett ezért, hogy a német militarizmus felújítására alapot teremtsen és a német militarizmus részére vezető helyet biztosítson az európai államok körében és hogy Németországot a Keleten kiépített gát ellen irányítsa a Szovjetunió, Lengyelország és az európai népi demokratikus államok ellen. J. Cyrankiewicz továbbiakban ezt mondta: Kitartóan és következetesen harcoltunk azon elvért, hogy az erőszakot nvnt a nemzetközi v tás kérdések megoldásának módszerét ne használják. Az erőszakot, mint a vitás nemzetközi kérdések megoldásának módját visszautasítottuk. Ezt lefektettük az Egyesült Nemzetek alapokmányában és saját alaptörvényeinkben — alkotmányainkban. A mi államaink sohasem fognak agresszív háborút indítani, azonban senki se ringassa magát abban a hitben, hogy minket fenyegetéssel, vagy erőszakkal arra kényszerít, hogy alávessük magunkat határozatának. Nem engedjük meg senkinek sem, hogy büntetlenül megfosszon minket életjogainktól. Azért, hogy akaratunkat tettre váltsuk át, azért, hogy reálisan álljunk szembe a fenyegető veszedelemmel, a Lengyel Népköztársaság kormánya kijelenti, hogy kész aláírni a biztonsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést, amely a jelen értekezlet tárgyát képezi. Ez a szerződés az, amely szuverén jogainkat megvédi és reálisan biztosítja. A lengyel állam ezen szerződés aláírásánál szuverén egyenjogú szerződő fél a nemzetközi kapcsolatokban. A szerződés biztosítja az összes részvevő szuverenitásának kölcsönös védelmét. Ez a szerződés, amely kétségkívül Lengyelország történelmében első ízben köti össze Lengyelországot több oldali kötelezettséggel más államokkal és hozzájárul ahhoz, hogy Lengyelország érdekei a többi szerződő fél érdekeivé és minden szerződő állam érdekei Lengyelország érdekeivé legyenek. Cyrankiewicz megállapította, hogy a készülő szerződés leglényegesebb sajátossága elsősorban az, hogy nem irányul semmiféle más állam ellen, hanem hogy bárki csatlakozhat hozzá, aki a béke megvédése iránti' törekvéseit össze akarja kötni a mi törekvéseinkkel. Az Északatlanti Tömbtö'. a Nyugateurópai Uniótól, vagy a délkeletázsiai egyezménytől eltérően e szerződés célja nem stratégiai helyzetek és a támadásra alkalmas támaszpontok elfoglalása, ez a szerződés nem szolgálja a bárki ellen irányuló parancs politikáját. A szerződés célja nem az, hogy körülfogjon, vagy meglepjen bármilyen nyugateurópai államot, mert ez a szerződés testvéri szövetségben egyesít olyan államokat, amelyek egyformán gyűlölik a háborút és tiszteletben tartják a békét, 'ilyan szerződés ez, amely az agresszió veszélye ellen irányul bárhonnan is eredjen az. Ez a szerződés kapcsolatainkba elvileg valami egészen újat vezet be és ezáltal többszörösen fokozza védelmi lehetőségeink hatását, mert a védelem javítása és fegyveres erőink legjobb kihasználása biztosításának érdekében .közös vezetést létesítünk. A közös parancsnokságnak az a feladata, hogy egyesítse védelmi törekvéseinket, előkészítse a védelem legjobb feltételeit és meggátolja a támadást mindjárt kezdetben és ezáltal biztosítsa nemzeti érdekeinket, szuverénitásunkat és függetlenségünket, ha ilyen támadásra sor kerül. A katonai tudomány legújabb sikereit teljes mértékben felhasználhatjuk határaink védelmében hadseregeink hatásos, megbízható és messzeható akcióiban. Felhasználhatjuk kiváltkép annak a hadseregnek a tapasztalatait, amely nagy győzelmeket aratott és amely országainknak meghozta a felszabadulást. Habár foganatosítjuk mindezeket a múlhatatlanul szükséges intézkedéseket, továbbra is lankadatlanul az általános leszerelésre és a biztonság közös szervezésének kiépítésére törekszünk. A javasolt szerződés teljes egészében beilleszkedik az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányanak keretébe. Ebben a szerződésben fel van tüntetve, hogy a szerződés hatályát veszti, mihelyt a kollektív biztonság összeurópai szervezete kiépül. A tartós béke biztosítása iránti harcot továbbra is folytatjuk. Ez a harc olyan fontos és jelentőségteljes kérdéseket foglal magában, mint az atomés hidrogénfegyverek betiltásának kérdése, az általános leszerelés és a nemzetek közötti háború és gyűlölet terjesztésének betiltása. A Lengyel Népköztársaság kormánya üdvözli és teljes egészében fenntartás nélkül támogatja a leszerelésre vonatkozó azon új javaslatokat, amelyeket május 10-én a Szovjetunió képviselője terjesztett elő Londonban az ENSZ leszerelési albizottságának ülésén. Ezek a javaslatok a Szovjetunió következetesen békés politikájának további meggyőző bizonyítékai. J. Cyrankiewicz , rámutatott arra, hogy habár a varsói értekezletet az európai kérdéseknek szentelték, részvevői nem hagyhatják szó nélkül azokat a fontos eseményeket, amelyeknek tanúi voltunk a legutóbbi napokban és amelyek más világrészekben játszódtak le. Az európai helyzetről és békéről nem lehet tanácskozni elszigetelten az ázsiai szárazföld békéjének megőrzése érdekében történő törekvések és a helyzet fejlődésétől. E tekintetben történelmi jelentőségű esemény volt a bandungi értekezlet. Az ázsiai és afrikai népek Bandungban világosan kifejezésre juttatták határozott ellenszenvüket 'az eröpolitikával, az egyes nagyhatalmak által kiépített katonai tömbök politikájával, az atomzsarolás és gyarmatosítás politikájával szemben. Kifejezésre juttatták azon akaratukat, hogy egymás mellett békében éljenek, a békés együttélés iránti törekvésüket — társadalmi és politikai berendezésükre való tekintet nélkül. Az utóbbi hetekben a békepolitika Európában is jelentékeny sikereket könyvelhetett el. Az osztrák kormányküldöttség moszkvai látogatása alkalmával rendkívül fontos határozatokat fogadtak el, amelyek rövid időn belül az államszerződés megkötésére és az osztrák nép teljes szuverenitásának felújítására vezethetnek. Nem férhet kétség ahhoz, hogy ezek a határozatok nagy visszhangra találnak messze Ausztria határain túl is. Ami a német kérdést illeti, erősen hisszük, hogy ezt a kérdést végül is úgy oldják meg, hogy ez megfeleljen egész Európa és elsősorban magának a német nép érdekeinek. Lengyelország megszüntette a hadiállapotot Németországgal és ezzel azon törekvését nyilvánította ki, hogy rendezni kívánja kapcsolatait az egész német néppel. Hisszük, hogy a német nép okulni fog a történelem tapasztalataiból és tudatában \^van annak, hogy a hatalom bitorlása a német militaristák által csakis katasztrófához és még nagyobb szerencsétlenséghez vezethet, mint amilyenbe a hitleri vezetők döntötték. A lengyel küldöttség vezetője egyszersmind azt is megállapította, hogy az új szerződés egy nagyhatalom, a hatalmas népi Kína teljes támőgatáíá-. ra támaszkodhat, amit bizonyít Kína megfigyelőjének részvétele a moszkvai és a varsói értekezleten. Ezt bizonyítja a moszkvai konferencián elfogadott deklaráció is. Az, aki elvakultságában és háborús lázában a béketábor feletti feltételezett katonai és technikai fölérihyel számol, keserűen csalódik — mondotta Cyrankiewicz. A lengyel nép tudatosítja, hogy a javasolt szerződés megsokszorozza védelmi lehetőségünket szövetségeseink erejével; hála ezen szerződésnek, az Odera és Niesse lengyel határon, országunk biztonságának, függetlenségének védelmében nemcsak a lengyel nép és fegyveres erői állnak őrt, hanem a hatalmas Szovjetunió és a népi demokratikus országok is, amelyeket közös akarat egyesít szabadságunk és függetlenségünk védelmére. Hála ezen szerződésnek, az Odera és Niesse lengyel határának másik oldalán a német nép békés erői sorakoznak felkészülve velünk közösen arra, hogy éppen úgy, mint mi, megvédjék a békét a német miiitarizmustól. Ez a szerződés ezért minden "lengyelnek a munka, a szabadság, az élet biztonságának érzését nyújtja. Ez a szerződés lehetővé teszi népgazdaságunk fejlesztését és ama nagyszerű feladataink megoldását, amelyet magunk elé tűztünk népünk anyagi és kulturális színvonalának emelése érdekében. Cyrankiewicz beszédének befejező részében megállapította, hogy a béketábor országainak politikája a kollektív biztonság megvalósítására irányul és hogy a szerződés ezen gondolatot szolgálja és lehetővé teszi annak kibővítését. Majd hozzáfűzte: Szeretném biztosítani az itt képviselt kormányok megbízottait, hogy a lengyel nép teljes mértékben tudatában van a szerződés történelmi jelentőségének és hogy nem fogja kímélni erejét a szerződés pontjainak teljesítésében, és kormányával együtt megőrzi a szabad nemzetek együttműködésének itt meghatározott elveit. Veselý első Cottbusban Növeltük előnyünket a csapatversenyben A Béke-verseny VIH. útszakasza volt a leghosszabb az NDK területén. A terep egyenletesen emelkedő, azonban a több mint 50 km-es kövezett útszakasz nagyon próbára tette a versenyzők erejét. Berlinben a versenyzők célbaérkezése előtt a Walber Ulbricbt stadion-, ban nemzetközi labdarúgó-mérkőzést tartottak Berlin és Prága csapatai között. A találkozót Berlin válogatottja 1:0 arányban nyerte meg. Az egyetlen gólt a 27. percben Mayer érte el. A VIII. útszakasz egyéni győztese Funda (NDK) 5 ó 14 p 16 mp, 2. Georgiev (bolgár) 5 ó 15 p 26 mp, 3. Klich (csehszlovák) 5 ó 16 p 26 mp, 4—42. nagyobb csoport, amelyben Dumitreszku (román),* Schur (NDK), Veselý (csehszlovák), Sváb és Novák (csehszlovák), Csizsikov (szovjet) foglaltak helyet. Valamennyi ideje 5 ó 17 p 44 mp vöit. 58. Kubr, 59. Krivka 5 ó 26 p 53 mp-ces idővel. A csapatverseny sorrendje a VIII. szakaszon: 1. NDK 15 ó 50 p 44 mp, 2. Bulgária 15 ó 51 p 24 mp, 3. Csehszlovákia 15 ó 51 p 54 mp, 4—7. Lengyelország, Dánia, Franciaország és Svédország 15 ó 53 p 12 mp, 8. Finnország 16 ó 04 p 01 mp, 9. Franciaországban élő lengyelek 16 6 04 p 02 mp, 10. Szovjetunió 16 ó 07 p 20 mp. Az egyéni verseny állása a VIII. útszakasz után 1. Schur (NDK 37 ó 45 p 42 mp, 2. Brittain (angol) 37 ó 50 p 00 mp, 3. Veselý (csehszlovák) 37 ó 51 p 57 mp, 4. Meister (NDK) 37 ó 54 p 01 mp, 5. Zábel (NDK) 37 ó 54 p 27 mp, 6. Versinyin (szovjet) 37 ó 54 p 30 mp, 7. Amell (svéd) 37 ó 55 p 07 mp, 8. Verhelst (belga) 37 ó 56 p 26 mp, 9. Królak (lengyel) 37 ó 58 p 42 mp, 10. Van Looveren (belga) 38 d 04 p 19 mp. A Béke-verseny a berlini Sztálin fasorból indult el IX. szakaszára, A mezőny gyors iramban haladt és mindjárt Berlin után egy kilenctagú csoportnak sikerült elszakadná a főrajtól, amelyben többek, között Fund«, Królak, a szovjet Jevsejev és a francia Hoffman voltak. Hatvan kilométerrel Cottbus előtt a vezető csoportot beérte a versenyzők további csoportja, amelyben Veselý érdemes, sportmester. Krivka, Schur (NDK) foglaltak helyet. Ez a második csoport meg is előzte az első csoportot és nagy hajrába kezdve nyomult a cottbusi Max Reimann stadion felé, ahol a cél volt. A stadionba elsőnek Veselý érdemes sportmester érkezett, 2 ó. 56 p. 11 mp. alatt, 2. a lengyel Królak volt, 3. pedig a szovjet Jevsejev lett. A negyedik helyen Krivka végzett.. A berlin—cottbusi útszakasz után csapatunk növelte előnyét a nemzetek versenyében. Dallesban (Egyesült Államok) a texasi egyetem 4 X HO yardos futóváltója 40,5 mp-cel beállította a tavaly felállított világcsúcsát. A nyugatnémetek kétszeres Európabajnoka, Fütterer 10,6-ot futott 100 méteren és 22,2 másodpercet 200 méteren első idei versenyén. ŰJ SZÔ" kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava. Jesenského 8—10, telefon 347-16. 352-10. Kiadóhivatal: Bratisiava. Gorkého 8, télefon: 337-28. Előfizetési díj havonta Kčs 6.60. Terjeszti a Posta Hírlap szolgálata. Megrendelhető minden postahivatalA-60161 ' nál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata. Bratislava.