Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-13 / 115. szám, péntek

1955. május 13. UJSZ0 3 N. A. Bulganyin nyilatkozata az európai államik varsói értekezletén Európa békéiének és biztonságának biztosításáról kormánya kifejezésre juttatja azt az óhaját, hogy a jövőben lehetőség nyíljék 'az európai biztonság olyan biztosításának elérésére is, amelyben osztoznának az összes európai államok és az USA is. A moszkvai értekezlet hozzájárult demokratikus táborunk erőinek további felzárkózásához és kedvező visszhangra talált a béke összes barátai körében. Azon országok nemzetei, amelyek részt vettek ezen az értekezleten, egyöntetűen jóváhagyták annak tárgyalásait. Az értekezlet újból bebizonyította az országaink közötti szilárd és szívélyes barátságot és az együttműködés légkörének további kiszélesítéséhez vezetett, úgyhogy most beletartoznak a közös védelem megszervezésével kapcsolatos kérdések is. A moszkvai értekezleten egyhangúlag elfogadott nyilatkozatban a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország, Románia, Bulgária és Albánia kormányai kijelentették, hogy a bekövetkezett helyzet következtében napirendre kerül az e konferencián képviselt államok biztonságának biztosítására irányuló igyekezet egységesítése. Akkor kijelentették, hogy kénytelenek halaszthatatlan intézkedéseket tenni, hogy a nyugati hatalmak katonai tömbje agresszív erőivel szemben fel legyen állítva a békeszerető államok egységes ereje, biztonságuk biztosítására. A moszkvai értekezlet részvevői között később folytatott konzultációk bebiz -nyitották a moszkvai értekezleten részvevő 8 állam véleményének egyséA szerződésben meg kell határoznunk a közös védelem kötelezettségeit bármely szerződéses fél fegyveres megtámadása esetére. Ha bekövetkezik ilyen megtámadás, akkor a szerződésben részvevő minden államnak az ENSZ alapokmánya 51. paragrafusanak alapján az egyéni vagy kollektív önvédelem joga érvényesítésének keretében azonnali individuális segítségben kell részesítenie a megtámadott államot vagy államokat és a szerződés többi részvevőivel megegyezve a szükségesnek tartott minden eszközzel, köztük fegyveres erők felhasználásával is támogatnia kell őket. Ebben ' az esetben a szerződésben részvevő államoknak haladéktalanul értekezniük kell azokról a közös intézkedésekről, amelyeket a nemzetközi béke és biztonság megőrzése és megújítása érdekében tenni kell. gét a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének szükségéről és e szerződés alapelveiről. Amint ismeretes, országaink között új kapcsolatok keletkeztek, olyan kapcsolatok, amelyek ugyanazon célokon és érdekeken alapulnak, amelyek az egyenjogúság, az állami függetlenség és a belügyekbe való be nem avatkozás tiszteletbentartásának alapelvein nyugszanak. Államaink őszintén igyekeznek kölcsönösen segíteni egymást és közös előrehaladást elérni. Az országaink közötti kapcsolatokban testet öltenek a szocialista nemzetköziség nemes alapelvei a szabad és egyenjogú nemzetek testvéri barátságának nagy eszméi. Úgyszólván minden államunkat kölcsönösen kétoldali barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződések kötik össze, amelyeknek nagy jelentőségük volt és van továbbra is az európai béke és biztonság biztosításában. De az újonnan beállt helyzetben ez már nem elég. Mindnyájan egyetértünk abban, hogy az államok biztonságának veszélyeztetése, ami a nyugati hatalmak agresszív intézkedéseinek következtében megnagyobbodott, megköveteli a törekvések egységét és új intézkedések megvalósítását békeszerető országaink védelmi képességének megszilárdítására. Éppen ezt a célt kell szolgálnia a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésnek, melynek megkötése vegeit gyűltünk itt össze, A moszkvai értekezleten elfogadott nyilatkozat alapján a szerződésnek el kell határoznia azon fegyveres erők közös parancsnokságának megteremtését, amelyeket a szerződés részvevői közötti egyezmény alapján ez alá a parancsnokság alá rendelnek. Számítunk arra is, hogy a szerződés részvevői más, megegyezés szerinti intézkedéseket is megvalósítanak, amelyek szükségesek védelmi képességük megszilárdítására, hogy biztosítsák határaik és területük sérthetetlenségét és biztosítva legyen védelmük az esetleges agresszióval szemben. A szerződés tervezete alapján résztvevői kölcsönösen megbeszélik majd a közös érdekeiket érintő összes fontos nemzetközi kérdéseket. Érthető, hogy a szerződésben résztvevő országoki közötti együttműködés nemcsak a közös védelem kérdéseit foglalja magában, hanem a gazdasági és kulturális kapcsolatok megszilárdításának és további fejlesztésének kérdéseit is. Az imperialista államok által megteremtett tömbök a fennhatóság és alárendeltség elvén alapulnak. Ilyen jellegűek azok a tömbök, amelyek szervezőik — az imperialista nagyhatalmak érdekeit szolgálják. E hatalmak uralkodó körei a kis országokat bevonják az agresszív katonai csoportosulásokba, amelyeket azért létesítenek, hogy embertartalékokat nyerjenek, hogy biztosítsák az új felvonulási helyek és katonai támaszpontok megteremtését. Egyszersmind felhasználják az agresszív tömböket az e tömbökben lévő partnereik politikai és gazdasági elnyomására. Mindenki tudja, hogy az Észak-atlanti tömb megteremtése óta az e tömbbe tömörülő országok gazdasági és politikai függetlenségére súlyos csapást mértek. Az Amerikai Egyesült Államok, amely ebben az agresszív tömbben főszerepet játszik, egyre jobban elnyomja a tömb többi részvevőit. A megtárgyalás végett elénkterjesztett szerződési javaslat egészen más alapokon nyugszik. Államainktól, nemzeteinktől és társadalmi rendszerünktől is egyik államnak a másik fölötti, egyik nemzetnek a másik fölötti uralma távol áll. Szerződésjavaslatunk az állami függetlenség tiszteletbentartásának és a belügyekbe való be nem avatkozásnak elveiből indul ki, ami az itt képviselt összes államok külpolitikájának alapja. Ismeretes, hogy az imperialista államok által megkötött agresszív szerződések kizárják annak lehetőségét, Elvtársak! Igaz ugyan, hogy az imperialista tábornak jobban tetszene, ha ölbetett kézzel ülnénk, semmit sem tennénk, és ők addig folytatnák „erőpolitikájukat", fegyverkeznének és mindenkire ráerőszakolnák akaratukat. De „az erőpolitika" — kétélű fegyver. Ha az egyik fél növeli erőit, akkor kénytelen ugyanazt tenni a másik fél is. Az eredmény az, amit politikai nyelven fegyverkezési versenynek neveznek és ami a háború kirobbantásának komoly veszélyét rejti magában. Nem vagyunk „az erőpolitika" hívei. Nem törekszünk háborúra, nem akarunk a fegyverkezésben részt venni, a lefegyverzésre irányuló legradikálisabb intézkedések mellett vagyunk. Azokat a forrásokat, amelyeket most hogy más államok szabadon csatlakozhassanak hozzájuk. Másképp ez nem is lehet, mivel az agresszív szerződéseket éppen azért kötik, hocjy felhasználják más államok ellen. Áz ilyen szerződés példája az Észak-atlanti paktum. Bizonyára emlékeznek arra, hogy mikor 1954 márciusában a szovjet kormány javaslatot tett a Szovjetunió északatlanti paktumban való részvétele kérdésének az érdekelt országokkal való közös megtárgyalására, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai ezt a javaslatot elvetették. Ezzel az egész világ közvéleménye előtt bebizonyították, hogy az Északatlanti paktum a Szovjetunió ellen irányuló agresszív tömb. A nyolc államunk elé megkötésre beterjesztett barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződési javaslat nem lesz hozzáférhetetlen más államok részére. Csatlakozhatnak az összes többi államok, függetlenül társadalmi államrendszerüktől. A nyolc állam szerződésének ez a sajátsága bizonyítja védelmi jellegét, valamint annak a szervezetnek védelmi jellegét, amelyet a szerződés alapján létesítenek. ' v A megelőző tanácskozások folyamán valamennyien arra az egyöntetű következtetésre jutottunk, hogy az ilyen barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése nem jelenti azt, hogy e szerződés résztvevői lemondanának az össz-európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének további kísérletéről. Ez ki van mondva a szerződési javaslatban, amely arról szól, hogy résztvevői továbbra is igyekezni fognak az összeurópai kollektív biztonsági kénytelenek vagyunk katonai célokra fordítani, szívesebben fordítanánk békés célokra, nemzeteink anyagi jólétének emelésére. De ha katonai tömbök létesülnek ellenünk, ha országainkat katonai támaszpontok veszik körül és ha atomháborúval fenyegetik őket, akkor nem maradhatunk tétlenül. Ilyen helyzetben kötelességünk ellenintézkedéseket tenni és ezen intézkedések egyike értekezletünk és az itt hozott határozatok. A moszkvai nyilatkozat és a mostani értekezlet részvevői közötti megelőző tárgyalások megmutatták, hogy a német militarizmus megújítására és az imperialista államok új katonai tömbjének megteremtésére válasz az itt képviselt államok, amelyek szilárdan el vannak határozva erőik rendszer megteremtésére és arra, hogy e célbál a kollektív biztonságról összeurópai szerződést kössenek. Szerződésjavaslatunk abból indul ki, hogy ha megteremtődik az összeurópai kollektív biztonsági rendszer, akkor a 8 állam szerződése abban a pillanatban érvényét veszti, amikor életbe lép az összeurópai szerződés. Az értekezletünk elé beterjesztett szerződési javaslat teljes mértékben megfelel az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya alapelveinek és céljainak. A Szovjetunió — és amint remélem, az értekezlet összes tóbbi résztvevői — megtesznek mindent, hogy az a szervezet, amelyet az ENSZ alapokmánya szigorú betartásának alapján létesítünk, a nemzetKÖzi béke és biztonság biztosításának hathatós eszközév

6 váljék. A szerződési javaslat azt mondja, hogy a szerződéses felek készek az őszinte együttműködés szellemében részt venni az összes nemzetközi akciókban, amelyeknek célja a nemzetközi béke és biztonság biztosítása és erejüket teljes mértékben e célok megvalósítására fordítják. Az itt képviselt államok következetesen kitartottak és kitartanak a fegyverzet általános korlátozása és az atomfegyverek betiltása mellett. Ez a közös igyekezetünk testet ölt a szerződési javaslatban, amely azt mondja, hogy a szerződésben résztvevő felek azon többi államokkal való megegyezés után, amelyek ebben az ügyben együtt akarnak dolgozni velünk, igyekezni fognak hathatós intézkedéseket megvalósítani a fegyverzet általános korlátozására, valamint az atom-, hidrogén és más fajtájú tömegpusztító fegyverek betiltására. tömörítésére és az egymás közötti barátság és együttműködés még nagyobb mértékű megerősítésére. A nyolc állam közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésével építjük a békeszerető államok közös akcióinak rendíthetetlen alapjait, hogy visszaverjük a készülő agressziót, biztosítsuk az európai békét és biztonságot. A Szovjetunió kormánya szilárdan meg van győződve arról, hogy a mostani értekezlet határozatai megbízható alapokat teremtenek a béke, demokrácia és szocializmus tábora öszszes államainak biztosítására. Értekezletünk egyúttal jelentős lépés lesz a béke és biztonság megszilárdítására Európában és az egész világon. Más államok számára is hozzáférhető védelmi szerződés lesz ez A szocializmus táborának államai el vannak határozva, hogy szilárdan tömörítik erejüket, megerősítik barátságukat Fogadás J. Cyrankiewicznél, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökénél Közlemény az európai országok biztonságának és békéjének varsói értekezletéről Május 11-én a varsói értekezlet első napján, N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, a Szovjetunió küldöttsége vezetőjének beszéde után Viliam Široký, a Cseszlovák Köztársaság miniszterelnöke, a csehszlovák küldöttség vezetője és Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság elnöke, a lengyel küldöttség vezetője mondott beszédet. A délutáni ülésen G. Gheorghiu Dej, a Román Népköztársaság miniszterelnöke, a román küldöttség vezetője elnökölt. A délutáni ülésen nyilatkozatot tettek: Ottó Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, a német küldöttség vezetője és Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a magyar küldöttség vezetője. Május 12-én délelőtt 10 órakor kezdődött az európai béke és biztonság biztosításáról szóló varsói értekezlet további ülése. Az ülésen Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság küldöttségének vezetője elnökölt. Az ülésen Mehmed Sehu, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, az albán küldöttség vezetője mondott beszédet. A délelőtti ülésen ezenkívül beszédet mondott még Valko Cservenkov, a Bolgár Népköztársaság küldöttségének vezetője, Gh. Gheorghiu Dej, a Román Népköztársaság küldöttségének vezetője és Pen Teh-huaj, a Kínai Népköztársaság megfigyelője. Ä négy nagyhatalom nagyköveteinek értekezlete Bécsben Amint már jelentettük, május 2-a i óta Bécsben tanácskozik a Szovjetunió, Franciaország, az USA és Nagy-Britan- | nia nagykövete Ausztria képviselőinek részvételével. A tárgyalások célja a demokratikus és független Ausztria felújításéra irányuló államszerződés szövegének megfogalmazása, hogy a Szovjetunió,- az USA, Franciaország, Nagy-Britannia és Ausztria külügyminiszterei megvitathassák és aláírhassák a szc:vő"'á:.t. Mivel a nagykövetek munkája a végéhez közeledik, Nagy-Britannia moszkvai nagykövete, W. Hayter úr május 9-én J. F. Dulles, az USA államtitkára, valamint A. Pinay francia külügyminiszter és Mac Millan angol külügyminiszter üzenetét tolmácsolta. Ebben az üzenetben a három nyugati hatalom azt javasolja, hogy május 15én Bécsben írják alá az osztrák államszerződést, ha addig sikerül a tárgyalásokat befejezni. Ugyancsak javasolják, hogy május 15-én találkozzék a négy nagyhatalom külügyminisztere nem hivatalos megbeszélésre. Május 10-én V. M. Molotóv, a Szovjetunió külügyminisztere W. Hayter moszkvai nagykövet útján válaszolt J. F. Dullesnkk, A. Pinaynak és Mac Millannak. Válaszában hangsúlyozza, hogy május 14-én Bécsbe érkezik és részt vesz a nem hivatalos megbeszélésen. V. M. Molotov ugyancsak közölte, hogy megelégedéssel fogadja a három nyugati hatalom külügyminiszterének javaslatát, hogy május 15-én Bécsben írják alá az osztrák államszerződést. A lengyel sajtóiroda jelentése szerint J. Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke május 11-én fogadást rendezett az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosításáról tárgyaló értekezleten részvevő kormányküldöttségek tiszteletére. A fogadáson réstz vettek N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a Szovjetunió küldöttségének vezetője, valamint a küldöttség tagjai: V. M. Molotov, a Minisztertanács első elnökhelyettese, külügyminiszter, G. K. Zsukov marsall, a Szovjetunió nemzetvédelmi miniszter^ I. Sz. Konyev, a Szovjetunió marsallja, ezenkívül a szovjet küldöttség többi tagjai, Viliam Široký, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke, a csehszlovák kormányküldöttség vezetője, dr. Alexej Čepička, hadseregtábornok, a miniszterelnök első helyettese, nemzetvédelMájus 11-é.n Varsóban a sajtó házában sajtókonferenciát rendeztek, amelyen több mint száz lengyel és külföldi újságíró jelent meg, akik az európai országok biztonságának és békéjének varsói értekezletéről tájékoztatják újságjaikat. L. F. Iljicsev, a Szovjetunió külügyminisztériuma sajtóosztályának mi miniszter, Václav Dávid külügyminiszter, a Lengyel Népköztársaság küldöttségének tagjai, a Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia küldöttségeinek vezetői és tagjai, valamint Pen Teh-huaj, a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnöke, nemzetvédelmi miniszter, aki mint a Kínai Népköztársaság megfigyelője vesz részt az értekezleten. A fogadáson részt vett B. Bierut, az Egyesült Lengyel Munkáspárt KB első titkára, A. Zawadski, a Lengyel Népköztársaság államtanácsának elnöke, valamint " az Egyesült Lengyel Munkáspárt politikai irodájának tagjai, a Lengyel Népköztársaság államtanácsának és kormányának tagjai és a közszervezetek, valamint a lengyel és külföldi sajtó képviselői. A fogadáson megjelentek a Varsóban akkreditált országok nagykövetségeinek vezetői és dolgozói. vezetője, S. Mencel, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztériuma sajtóosztályának főnöke és M. Galuska, a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztériumának sajtófőnöke tájékoztatta a sajtókonferencián megjelent újságírókat az értekezlet első napjáról. Sajtókonferencia Varsóban