Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-08 / 110. szám, vasárnap

A vonat Kazahsztánba megy Glebov-testvérek, Vlagyimir és Vaszilij már múlt nyáron sok falubeli barátjukat kísérték el a kazahsztáni szűzföldekre. Maguk azonban itthon maradtak a Kurksz környéki faluban, Gelobovon. Vaszilij még fiatal volt, Vlagyimirt pedig helyettes hiánya miatt nem engedték el az erőmű-vonatról. (Áramfejlesztővel felszerelt vonat.) Október elején Vaszilij végre táviratot kapott bátyjától: „Várlak, megyünk Kazahsztánba." — Elengednek? — kérdezte megérkezése után Vaszilij. — El, méghozzá nemcsak magam megyek, hanem valamennyien. . — És a vonat? | — A vonattal. együtt. Üj bányatelepre me- gyünk. " — Hogy-hogy bányatelepre? Hát a szűzföl- I dek, Kazahsztán? ' — Éppen erről van szó. Elmegyünk a szűzföldekre ls. Kazahsztánba is. Vasércet találtak Z ott. Már a várost is építik, mint valamikor a ; Magnytnaja-hegy lábánál. Csak ez még nagyobb lesz. - ' = Az erőmű-vonat kelet felé ment. Ütközfoen l Vlagyimir megismertette öccsét a kereken gördülő villanyerőmű berendezésével. Kocsiról Z kocsira jártak. Megmutatta munkahelyét: A l kazánokat, gőzturbinákat, az elosztóherende- zést. " Azután traktorokkal megrakott végnélküli 2 szerelvényhez csatolták őket. Amerre elhaladtak, ľ az emberek megálltak, végignézték a rohanó | vasúti kocsikat és szerencsés utat kívántak; § mindenki tudta, hogy a szerelvény a szűzföl- 1 dekre megy. = Szurgutan pilóta felfedezése Z öregek azt állítják, hogy a Szárbáj tavacska mel- i lett élt valamikor egy 1 magányos kazah> Itt is halt meg. A tavat róla nevezték ľ el, sírja fölött pedig két-há- " rom magas halmot emeltek. Ez még repülőgépről is jól I látható, mert körülötte a sztyeppe tükörsima. Történt egyszer, hogy I V. Polinyin 0 =Szurgutan pilóta postát szállító gépével éppen e halmocska fölött repült el. Azt tapasztalta, hogy az iránytű mutatója erősen kileng és sehogysem találja meg az északi irányt. Az eseményről jelentést tett. Nemsokára a sírhalom fölött a geofizikusok repülőgépei keringtek. Átvizsgálták az egész környéket. A kutatás bebizonyította, hogy gazdag vasérclelőhelyre bukkantak. Mindez hat évvel ezelőtt, 1949. tavaszán történt. A hetven sátor városa geofizikusok után a lelőhelyre geológusok érkeztek. Először fúrótornyokat kellett építeniük, nem lakóhelyet. A kiégett pusztán sátrakat vertek, ideiglenesen ezekben laktak. Éppen 70 szürkészöld sátor sorakozott egymás mellett szép rendben. Igy kapta a település „A hetven sátor váir:ii;iiiiiiliiiMiniiiiii|iii;iiHiMiiiiiiiiiiiiii»iiiii!iiiiiiiiiii!i, minin i.iiiiiiii i i iiiiiiiin • n; • iiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiür n •llliiiiiliiliirtliiliilulilliiiiii j;< Í SZÜZFÖLDEK IFJÜ HŐSEI : Ivanovóból a szűzfölúekre induló fiatalokat elkísérték az állomásra legjobb barátaik, hozzátartozóik. Kutatók az Északi-sarkon ^ Egy éve, hogy az Északi jeges-tenger köz- r ponti részén egy-egy hatalmas úszó jégtáblán | megvetették az Északi sark „—4" és az Északi í sark „—3" állomások alapjait. Egy év alatt mindkét állomás hosszú és nehéz utat tett meg az úszó jégtáblákon. ~ Az Északi sark „—3" állomást az északi Z 86°00' szélesség és a nyugati 175°45' hosszúság alatt létesítették. Az állomás 2100 km hosszú (légvonalban 820 km) útat tett meg. Ütján áthaladt az Északi sarkon. Jelenleg az Északi jeges-tenger Atlanti részén úszik. Az úszó állomások kutatói, tudósai kiállották a veszélyes sarkvidéki éghajlati viszonyok nehéz próbáját. A múlt év decembere óta az Északi sark „—3" állomást erős nyomás veszélyezteti. A nyomás hasadást idéz elő. Télen a hasadások egyszerre csak a tábory építményei alatt mutatkoztak. A táborba víz áramlott és elárasztotta az egyes részeket. Az állomás kollektívája a sarkvidéki éjszaka sötétségében dermesztő hidegben, amely elérte' a —46 C-t, kénytelen volt négy ízben is más helyre költözni. Költözködés közben sem hagyták abba a tudományos megfigyelést. Egy év alatt mindkét állomáson több mint tízezer meteorológiai megfigyelést tettek. A légkör magas rétegeinek megfigyelésére háromezer rádiószondát és irányítható léggömböt eresztettek fel. Az északi sark térségében először végeztek mikrobiológiai vizsgálatot. Megvizsgálták a tengervíz r Mységeit. A vizsgálat nagyon érdekes eredménnyel járt. Megállapították, ho— az Északi jeges-tenger baktériumokban gazdag. A tenger fenekén 3400 méter mélységben különféle baktériumok és élesztőgombákat találtak. A mindennapi meteorológiai és légköri megfigyelések eredményeit rádió útján azonnal közölték az összes sarkvidéki meteorológiai állomásokkal és más szervekkel. A kutató munkákat főképp a központi sarkvidék legkevésbé átkutatott vidékén folytatják, a Ferenc József földtől északra és abban a körzetben, ahol az Északi sark „—3" állomás van m^t. Az expedíció munkájában a Sarkvidéki hivatal tudósain kivül részt vesznek még a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagjai és más tudósok is. Szokatlan erővel áradt meg az idei tavaszon a Volga. Hoiszú ezüst-nyelvével behatolt a Zsiguli-hegyek völgyeibe, szurdokaiba. Koronájukig vízben álltak a partmenti és szigeteken levő fák. A mostani árvíz — utolsó a Volga középső folyásánál. A Kujbisevi-vízierömű óriási hidrotechnikai építményei, amelyek a nyáron kezdenek már működni, örökre véget vetnek a. folyó féktelenségének. ősszel már több kilométeres gát kényszeríti a folyót arra, hogy az ember teremtette tengert táplálja. És mintha megérezte volna a folyó jövendő sorsát, most utoljára kitombolja magát. A magas, erős folyású víz alámossa a partokat, könnyen magával ragadja a gyökerestől kitépett fákat, körülveszi a partmenti építményeket. Ameddig a szem ellát — mindenütt víz, víz. Bármilyen magasra is emelkedik a víz, nem győzi le azokat • az erősítéseket, gátakat, amiket az erőmű építői emeltek. Zavartalanul emelkedik ki a vízből a jobbparti zárógát, amely az erőmű készülő épületét védi. A gát mögött fokozott ütemben folyik a munka. Az erőmű építői többször elnyerték az országos szocialista munkaversenyben az elsőbbséget, de üyen gyors ütemben még soha sem folyt itt a munka, mint most. Május első napjaiban működnie kell az első kész részlegnek: az alsó hajózható zsilipeknek. Már majdnem készek. A zsilipépítők voltak kezdeményezői a májua elsejei munkaversenynek. Mindennap új munkagyőzelmek születtek. Május elsejének élőestéjén hatalmas táblák hirdették a munkaverseny győzteseinek nevét. Az első helyre az ötös részleg tagjai kerültek, akik már április 19-én befejezték havi betonozási tervüket. /4 gát fölött, acéloszlopokra támaszkodva, magasra emelkedik a betonszállításhoz szükséges állványhíd. Állandóan motorkocsik szaladgálnak rajta, amelyek nagy tartályokban szállítják a betont. A tartályokat daruk továbbítják a szükséges helyekw. Szakadatlanul jön a beton, óráról órára, napról napra növekszik a gigantikus gát. Ősszel a betongáthoz kőből és földből készült gát csatlakozik, amely a Volga medrét rekeszti majd el. Még eddig nem fordult elő'a világon, hogy olyan hatalmast folyót zárjanak él gáttal, amely másodpercenként 12 ezer m

3 vizet szállít. A Volgaelleni általános támadásra már meokezdödtek az előkészületek. Éjjel-nanpal szállítják a partokra a követ. Az omszki terület déli részén a szűzföldeken űj szovhoz létesült Szibirják néven. Ké- " Z pünkön a szovhoz ifjúmunkásai szabad idejükben gramofonlemezek hallgatásával szóra- 2 koznak. Z "ii'i • • i. •iiiuuiiMiniii'iiiii • • iiiiiiniHiiiiiifinnimliiiii:iiiinii!iiiiiiitiiiinii«ii:.i;iiuiiiiii(ai»i ijimaiiii'iiiii.iiiiitiiiittiiiiiiiiiii •iihuíiihi mi rosa" nevet. Toropkov főgeológus egymás után fúratta a lyukakat, mintákat vett, több száz rajzot és tervet készített. A föld mélyébtn rejlő hatalmas érctest körvonalai napról napra világosabban rajzolódtak ki. ... Talán valamikor egy óriás állt fel e helyen, arccal északnak, két kezébe fogta súlyos görbe szablyáját, amit csak ő egyedül képes felemelni és nagy lendülettel a földbe vágta azt. Ferdén csúszott a szablya a földbe, ott is maradt. Évmilliókon keresztül akarta a föld begyógyítani a rajta ejtett sebet, görbítette és törte a vasat, hasadékokat mart benne, gránitszegeket vert a testébe ... Amikor az utolsó számításokat is elvégezték, kitűnt, hogy a világ egyik legnagyobb vasérclelőhelyét fedezték fel. Lassan növekedett a település. A hetven sátor helyére kis fehér házak kerültek, sőt klubhelyiséget, fürdőt, középiskolát és óvodát is építettek. A települést Komszomolszkij-nak nevezték el. Azt nem is kell magyaráznunk, miért. | A további feladat most már a bányászokra várt. A 120-as rétek felé indenkit egy dolog foglalkoztatott: Minél előbb eljutni a 120-as réteghez. Alatta van az érc, a kitűnő érc. Egyelőre még csak a felső rétegeket vágják. Az érchez bányaaknák segítségével is eljuthatnának, de a felszíni fejtés előnyösebb: Egyrészt az érc nincs is nagyon mélyen, másrészt nyílt fejtésnél alkalmazni lehet az óriási exkavátort. Lépegető exkavátorok fognak majd itt dolgozni. De ez még a jövő, habár nem is túl távoli jövő képe. Egyelőre az a feladat, hogy minél előbb eltávolítsák az ércet takaró közetet. Az exkavátorok éjjel-nappal vájják a földet. A hatalmas teherautók állandóan útban vannak a bányák és a kirakodóhely között. Az útakat szinte mindennap tiszítani kell. Jobban mondva nem is tisztítani, hanem újakat építeni, mert a hóvihar úgy behordja őket, hogy egyszerűbb helyettük újakat építeni. Az útak számából azután az is megállapítható, hányszor volt erős hóvihar a télen. Az igazgatónak „Pobjeda" autója van, de télen bizony nem használhatja. Leggyakrabban a billenő-autókat veszi igénybe. Néha azok is felmondják a szolgálatot, és ilyenkor az igazgató* báránybekecsébe burkolódzik és paraszt-szánon megy a távoli állomásra. Az állomásra egyre több anyag és felszerelés érkezik: Vasúti talpfák és összerakható házak, vasúti sínek és oszlopok, huzalok és villanyhegesztők, kábel, szén, sőt még „Kievfényképezőgépek" is. Rudnij városa január 14-én a bányatelepen kiemelték az elsó vödör ércet tartalmazó kőzetet. Erről az egész országban tudomást szereztek a bányászok. Egyre gyakrabban érkezik az ország minden részéből olyan levél, amelyben érdeklődnek, jöhetnek-e már ide dolgozni. — Gazdag új mint új gépen. Amint két-három, -métert apad a víz szintje, 200 ezer m

3 követ fognak szórni a balparti vízfolyásba. Azután kerül sor a jobbparti, legnehezebb szakaszra. Ide 350 méter hosszú úszóhídról fogják a követ szórni. Amikor az egyre erősödő vízfolyás a köveket is elhordja, akkor 8—10 tonnás betondarabokra kerül a sor. Erre a kódlapra földsáncot húznak — és a Volgát megzabolázzák.. Legfontosabb azonban most a vízierömű épülete. A jobbparti ideiglenes gát mögött egy percre sem ül el a munka zaja. Rohannak a billenőautók, exkavátorok harapnak a földbe, emelődaruk szállítanak többtonnás acélszerkezeteket. Már világosan kirajzolódik a vízierőmű óriás épületének képe. A végéhez közeledik annak a munkahelynek az építése is, amelyen a hatalmas méretű és teljesítőképességű turbinákat és generátorokat fogják összeszerelni. Április 19 emlékezetes nap volt. Nyikolaj Dzunzik brigádja megkezdte az első turbina kamrájának szerelését. A munkások leegyszerűsítették a munkafolyamatokat és így sok időt és erőt takarítottak meg. A nagy -építkezés munkásai örömmel várják a tavaszt. Szép, nagyon szép az idei tavasz a Volgán. lelőhelyen dolgozni olyan. Ez valamennyiünk álma, — mondják a bányászok. Megjött a tavasz. Egész nap nem hallgat el a kopácsolás az új város utcáin. A terveken már kijelölték a lakónegyedek helyét. Már kész a kultúrház, mozi, kórház, üzletek, kenyérgyár, kultúrpark és stadion terve. A város 200 négyzetkilométer területet foglal majd el. Ezt a várost még nem jelölik a térképek, még neve sincs. A bátor úttörők azonban azt tartják, hogy leginkább a Rudnyj (érces) elnevezés felelne meg. Petrusz Brovka: •Qz a k or Ez a kor, úgy látszik, olyan, hogy a lélek Csak akkor bús, ha a múltba tekint. Hozott sok mindent nékem az élet: Láttam örömet, ismertem a kínt. Mit kívánnék, mit irigyelek én ma — Ha kérdeznék, nem mondhatok mást: Irigylem a kisgyereket s a szemén a Fürkésző, szívderítő ragyogást. Napfényes, drága hazámban előttük Valóság lesz, amiről te meg én Csupán a merész ábrándokat szőttük — Mi ámulunk rajta, miként a mesén. Szeretnék jó munkával a távol Utódokhoz kijelölni utat, Hogy a huszadik század derekáról Láthassuk az ő új századukat. Urbán Eszter fordítása