Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-08 / 110. szám, vasárnap

A vonat Kazahsztánba megy Glebov-testvérek, Vlagyi­mir és Vaszilij már múlt nyáron sok falubeli barát­jukat kísérték el a kazah­sztáni szűzföldekre. Maguk azonban itthon maradtak a Kurksz környéki faluban, Gelobovon. Vaszilij még fia­tal volt, Vlagyimirt pedig helyettes hiánya miatt nem engedték el az erő­mű-vonatról. (Áramfejlesztővel felszerelt vo­nat.) Október elején Vaszilij végre táviratot kapott bátyjától: „Várlak, megyünk Kazahsztánba." — Elengednek? — kérdezte megérkezése után Vaszilij. — El, méghozzá nemcsak magam megyek, hanem valamennyien. . — És a vonat? | — A vonattal. együtt. Üj bányatelepre me- ­gyünk. " — Hogy-hogy bányatelepre? Hát a szűzföl- I dek, Kazahsztán? ' — Éppen erről van szó. Elmegyünk a szűz­földekre ls. Kazahsztánba is. Vasércet találtak Z ott. Már a várost is építik, mint valamikor a ; Magnytnaja-hegy lábánál. Csak ez még nagyobb ­lesz. - ' = Az erőmű-vonat kelet felé ment. Ütközfoen l Vlagyimir megismertette öccsét a kereken ­gördülő villanyerőmű berendezésével. Kocsiról Z kocsira jártak. Megmutatta munkahelyét: A l kazánokat, gőzturbinákat, az elosztóherende- ­zést. " Azután traktorokkal megrakott végnélküli 2 szerelvényhez csatolták őket. Amerre elhaladtak, ľ az emberek megálltak, végignézték a rohanó | vasúti kocsikat és szerencsés utat kívántak; § mindenki tudta, hogy a szerelvény a szűzföl- 1 dekre megy. = Szurgutan pilóta felfedezése Z öregek azt állítják, hogy ­a Szárbáj tavacska mel- i lett élt valamikor egy 1 magányos kazah> Itt is halt ­meg. A tavat róla nevezték ľ el, sírja fölött pedig két-há- " rom magas halmot emeltek. ­Ez még repülőgépről is jól I látható, mert körülötte a sztyeppe tükörsima. Történt egyszer, hogy I V. Polinyin 0 =­Szurgutan pilóta postát szállító gépével ép­pen e halmocska fölött repült el. Azt tapasz­talta, hogy az iránytű mutatója erősen kileng és sehogysem találja meg az északi irányt. Az eseményről jelentést tett. Nemsokára a sír­halom fölött a geofizikusok repülőgépei kering­tek. Átvizsgálták az egész környéket. A kuta­tás bebizonyította, hogy gazdag vasérclelőhely­re bukkantak. Mindez hat évvel ezelőtt, 1949. tavaszán tör­tént. A hetven sátor városa geofizikusok után a le­lőhelyre geológusok érkez­tek. Először fúrótornyokat kellett építeniük, nem lakó­helyet. A kiégett pusztán sátrakat vertek, ideiglenesen ezekben laktak. Éppen 70 szürkészöld sátor sorakozott egymás mellett szép rend­ben. Igy kapta a település „A hetven sátor vá­ir:ii;iiiiiiliiiMiniiiiii|iii;iiHiMiiiiiiiiiiiiii»iiiii!iiiiiiiiiii!i, minin i.iiiiiiii i i iiiiiiiin • n; • iiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiür n •llliiiiiliiliirtliiliilulilliiiiii j;< Í SZÜZFÖLDEK IFJÜ HŐSEI : Ivanovóból a szűzfölúekre induló fiatalokat elkísérték az állomásra legjobb barátaik, hozzátartozóik. Kutatók az Északi-sarkon ^ Egy éve, hogy az Északi jeges-tenger köz- r ponti részén egy-egy hatalmas úszó jégtáblán | megvetették az Északi sark „—4" és az Északi í sark „—3" állomások alapjait. Egy év alatt ­mindkét állomás hosszú és nehéz utat tett meg az úszó jégtáblákon. ~ Az Északi sark „—3" állomást az északi Z 86°00' szélesség és a nyugati 175°45' hosszúság alatt létesítették. Az állomás 2100 km hosszú (légvonalban 820 km) útat tett meg. Ütján át­haladt az Északi sarkon. Jelenleg az Északi je­ges-tenger Atlanti részén úszik. Az úszó állomások kutatói, tudósai kiállották a veszélyes sarkvidéki éghajlati viszonyok nehéz próbáját. A múlt év decembere óta az Északi sark „—3" állomást erős nyomás veszélyezte­ti. A nyomás hasadást idéz elő. Télen a hasa­dások egyszerre csak a tábory építményei alatt mutatkoztak. A táborba víz áramlott és elárasz­totta az egyes részeket. Az állomás kollektívá­ja a sarkvidéki éjszaka sötétségében dermesztő hidegben, amely elérte' a —46 C-t, kénytelen volt négy ízben is más helyre költözni. Költözködés közben sem hagyták abba a tudományos meg­figyelést. Egy év alatt mindkét állomáson több mint tízezer meteorológiai megfigyelést tettek. A légkör magas rétegeinek megfigyelésére három­ezer rádiószondát és irányítható léggömböt eresztettek fel. Az északi sark térségében először végeztek mikrobiológiai vizsgálatot. Megvizsgálták a ten­gervíz r Mységeit. A vizsgálat nagyon érdekes eredménnyel járt. Megállapították, ho— az Északi jeges-tenger baktériumokban gazdag. A tenger fenekén 3400 méter mélységben külön­féle baktériumok és élesztőgombákat találtak. A mindennapi meteorológiai és légköri meg­figyelések eredményeit rádió útján azonnal kö­zölték az összes sarkvidéki meteorológiai állo­másokkal és más szervekkel. A kutató munkákat főképp a központi sark­vidék legkevésbé átkutatott vidékén folytatják, a Ferenc József földtől északra és abban a kör­zetben, ahol az Északi sark „—3" állomás van m^t. Az expedíció munkájában a Sarkvidéki hivatal tudósain kivül részt vesznek még a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagjai és más tudósok is. Szokatlan erővel áradt meg az idei tavaszon a Volga. Hoiszú ezüst-nyelvével behatolt a Zsiguli-hegyek völgyeibe, szur­dokaiba. Koronájukig vízben álltak a partmenti és szigeteken levő fák. A mostani árvíz — utolsó a Volga középső folyásánál. A Kujbisevi-vízierömű óriási hid­rotechnikai építményei, amelyek a nyáron kezdenek már mű­ködni, örökre véget vetnek a. folyó féktelenségének. ősszel már több kilométeres gát kény­szeríti a folyót arra, hogy az ember teremtette tengert táp­lálja. És mintha megérezte vol­na a folyó jövendő sorsát, most utoljára kitombolja magát. A magas, erős folyású víz alámossa a partokat, könnyen magával ragadja a gyökerestől kitépett fákat, körülveszi a partmenti építményeket. Ameddig a szem ellát — mindenütt víz, víz. Bármilyen magasra is emel­kedik a víz, nem győzi le azo­kat • az erősítéseket, gátakat, amiket az erőmű építői emel­tek. Zavartalanul emelkedik ki a vízből a jobbparti zárógát, amely az erőmű készülő épüle­tét védi. A gát mögött fokozott ütemben folyik a munka. Az erőmű építői többször elnyerték az országos szocialista munka­versenyben az elsőbbséget, de üyen gyors ütemben még soha sem folyt itt a munka, mint most. Május első napjaiban működ­nie kell az első kész részleg­nek: az alsó hajózható zsilipek­nek. Már majdnem készek. A zsilipépítők voltak kezdeménye­zői a májua elsejei munkaver­senynek. Mindennap új munka­győzelmek születtek. Május elsejének élőestéjén hatalmas táblák hirdették a munkaverseny győzteseinek ne­vét. Az első helyre az ötös részleg tagjai kerültek, akik már április 19-én befejezték havi betonozási tervüket. /4 gát fölött, acéloszlopok­ra támaszkodva, magasra emel­kedik a betonszállításhoz szük­séges állványhíd. Állandóan mo­torkocsik szaladgálnak rajta, amelyek nagy tartályokban szál­lítják a betont. A tartályokat daruk továbbítják a szükséges helyekw. Szakadatlanul jön a beton, óráról órára, napról nap­ra növekszik a gigantikus gát. Ősszel a betongáthoz kőből és földből készült gát csatlakozik, amely a Volga medrét rekeszti majd el. Még eddig nem fordult elő'a világon, hogy olyan hatal­mast folyót zárjanak él gáttal, amely másodpercenként 12 ezer m 3 vizet szállít. A Volgaelleni általános táma­dásra már meokezdödtek az előkészületek. Éjjel-nanpal szál­lítják a partokra a követ. Az omszki terület déli részén a szűzföldeken űj szovhoz létesült Szibirják néven. Ké- " Z pünkön a szovhoz ifjúmunkásai szabad idejükben gramofonlemezek hallgatásával szóra- ­2 koznak. Z "ii'i • • i. •iiiuuiiMiniii'iiiii • • iiiiiiniHiiiiiifinnimliiiii:iiiinii!iiiiiiitiiiinii«ii:.i;iiuiiiiii(ai»i ijimaiiii'iiiii.iiiiitiiiittiiiiiiiiiii •iihuíiihi mi rosa" nevet. Toropkov főgeológus egymás után fúratta a lyukakat, mintákat vett, több száz rajzot és tervet készített. A föld mélyébtn rejlő hatalmas érctest körvonalai napról napra világosabban rajzolódtak ki. ... Talán valamikor egy óriás állt fel e he­lyen, arccal északnak, két kezébe fogta súlyos görbe szablyáját, amit csak ő egyedül képes felemelni és nagy lendülettel a földbe vágta azt. Ferdén csúszott a szablya a földbe, ott is maradt. Évmilliókon keresztül akarta a föld begyógyítani a rajta ejtett sebet, görbítette és törte a vasat, hasadékokat mart benne, gránit­szegeket vert a testébe ... Amikor az utolsó számításokat is elvégezték, kitűnt, hogy a világ egyik legnagyobb vasérc­lelőhelyét fedezték fel. Lassan növekedett a település. A hetven sá­tor helyére kis fehér házak kerültek, sőt klub­helyiséget, fürdőt, középiskolát és óvodát is építettek. A települést Komszomolszkij-nak ne­vezték el. Azt nem is kell magyaráznunk, mi­ért. | A további feladat most már a bányászokra várt. A 120-as rétek felé indenkit egy dolog fog­lalkoztatott: Minél előbb el­jutni a 120-as réteghez. Alat­ta van az érc, a kitűnő érc. Egyelőre még csak a felső rétegeket vágják. Az érchez bányaaknák segítségével is eljuthatnának, de a felszí­ni fejtés előnyösebb: Egy­részt az érc nincs is nagyon mélyen, másrészt nyílt fejtésnél alkalmazni lehet az óriási ex­kavátort. Lépegető exkavátorok fognak majd itt dolgozni. De ez még a jövő, habár nem is túl távoli jövő képe. Egyelőre az a feladat, hogy minél előbb eltávolítsák az ércet takaró kö­zetet. Az exkavátorok éjjel-nappal vájják a földet. A hatalmas teherautók állandóan útban vannak a bányák és a kirakodóhely között. Az útakat szinte mindennap tiszítani kell. Jobban mondva nem is tisztítani, hanem újakat építeni, mert a hóvihar úgy behordja őket, hogy egyszerűbb helyettük újakat építeni. Az útak számából azután az is megállapítható, hányszor volt erős hóvihar a télen. Az igazgatónak „Pobjeda" autója van, de télen bizony nem használhatja. Leggyakrabban a billenő-autókat veszi igénybe. Néha azok is felmondják a szolgálatot, és ilyenkor az igazgató* báránybekecsébe burkolódzik és pa­raszt-szánon megy a távoli állomásra. Az állomásra egyre több anyag és felszere­lés érkezik: Vasúti talpfák és összerakható há­zak, vasúti sínek és oszlopok, huzalok és vil­lanyhegesztők, kábel, szén, sőt még „Kiev­fényképezőgépek" is. Rudnij városa január 14-én a bánya­telepen kiemelték az elsó vödör ércet tartalmazó kőze­tet. Erről az egész országban tudomást szereztek a bányá­szok. Egyre gyakrabban ér­kezik az ország minden ré­széből olyan levél, amelyben érdeklődnek, jöhetnek-e már ide dolgozni. — Gazdag új mint új gépen. Amint két-három, -métert apad a víz szintje, 200 ezer m 3 követ fognak szórni a balparti vízfo­lyásba. Azután kerül sor a jobb­parti, legnehezebb szakaszra. Ide 350 méter hosszú úszóhíd­ról fogják a követ szórni. Ami­kor az egyre erősödő vízfolyás a köveket is elhordja, akkor 8—10 tonnás betondarabokra kerül a sor. Erre a kódlapra földsáncot húznak — és a Vol­gát megzabolázzák.. Legfontosabb azonban most a vízierömű épülete. A jobbpar­ti ideiglenes gát mögött egy percre sem ül el a munka za­ja. Rohannak a billenőautók, exkavátorok harapnak a földbe, emelődaruk szállítanak többtonnás acélszerkezeteket. Már világosan kirajzolódik a vízierőmű óriás épületének ké­pe. A végéhez közeledik annak a munkahelynek az építése is, amelyen a hatalmas méretű és teljesítőképességű turbinákat és generátorokat fogják össze­szerelni. Április 19 emlékezetes nap volt. Nyikolaj Dzunzik brigád­ja megkezdte az első turbina kamrájának szerelését. A mun­kások leegyszerűsítették a mun­kafolyamatokat és így sok időt és erőt takarítottak meg. A nagy -építkezés munkásai örömmel várják a tavaszt. Szép, nagyon szép az idei tavasz a Volgán. lelőhelyen dolgozni olyan. Ez valamennyiünk álma, — mondják a bányászok. Megjött a tavasz. Egész nap nem hallgat el a kopácsolás az új város utcáin. A terveken már kijelölték a lakónegyedek helyét. Már kész a kultúrház, mozi, kórház, üzletek, kenyérgyár, kultúrpark és stadion terve. A város 200 négy­zetkilométer területet foglal majd el. Ezt a várost még nem jelölik a térképek, még neve sincs. A bátor úttörők azonban azt tartják, hogy leginkább a Rudnyj (érces) elne­vezés felelne meg. Petrusz Brovka: •Qz a k or Ez a kor, úgy látszik, olyan, hogy a lélek Csak akkor bús, ha a múltba tekint. Hozott sok mindent nékem az élet: Láttam örömet, ismertem a kínt. Mit kívánnék, mit irigyelek én ma — Ha kérdeznék, nem mondhatok mást: Irigylem a kisgyereket s a szemén a Fürkésző, szívderítő ragyogást. Napfényes, drága hazámban előttük Valóság lesz, amiről te meg én Csupán a merész ábrándokat szőttük — Mi ámulunk rajta, miként a mesén. Szeretnék jó munkával a távol Utódokhoz kijelölni utat, Hogy a huszadik század derekáról Láthassuk az ő új századukat. Urbán Eszter fordítása

Next

/
Thumbnails
Contents