Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-08 / 110. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! aff^^SHKi ''•''-^•ílk ^Lf*- W'' my® ľ t

. . •h-ÄStsí* • v-v.í >cy pa Hazánk népei a dús színekben kibomló tavaszban, a jókedv és boldogság érzésével, örömteli szívvel köszöntik felszabadulásunk sugárzóan szép, bensőséges ünnepét. Tíz esztendővel ezelőtt, 1945. május 9-én hosszú és áldozatos harcok után a Szovjetunió letépte népeink kezéről a fasizmus rabláncát, a szovjet hadsereg végleg megadásra kényszerítette a hazánk területét tűzzel-vassal pusztító, minden szabad gondolatot vérbefojtó elnyomókat. Űj, fényes fejezet kezdődött népeink történelmében és e fejezet azzal indult, hogy évszázados elnyomatás után hazánk népei először mondhatták magukénak ezt az országot, először vehették kezükbe sorsuk irányítását. Évszázadok óta először történhetett, hogy valóra váltak boldog és szabad életről szőtt álmaik. E felemelően nagy ünnepen első köszöntésünk ós első köszönetünk azoknak a szovjet hősöknek, a szálfaerős kucsmás szibériaiaknak, mandulaszemű mongoloknak, szőkehajú ukránoknak, s a többi millióknak szól, akik helyettünk, a mi falvainkért, a mi boldog otthonainkért szálltak %zembe a fasisztákkal és hősi bátorsággal fogadták azt a halált, amelyet az ellenség gyilkos tüze a mi szívünknek szánt. És szól a köszönet a mi földünk hős fiainak is, akik a fasiszta iga súlyos évei alatt ott álltak a harcok élvonalában és áldozatos munkával, vérük hullásával szökkentették szárba szabadságunk virágait. Kegyeletünk a Fučíkok, Svermák és Steiner Gáborok mellett pártunk harcos tízezrei emlékének áldoz, akikről, nem nevezünk el utcákat, de akiknek arca mélyen lelkünkbe vésődött és akiknek munkája, hősi önfeláldozása segített minket abban, hogy ajkunkon •megszólalhasson a szabad szó. Dicsőség és hála a Szovjetunió népeinek, akik legjobb fiaiknak hősi harcai után ma baráti segítő kézzel állnak mellettünk és felbecsülhetetlen értékű anyagi és erkölcsi támogatással lehetővé teszik, hogy bátran éljünk elnyert szabadságunkkal és zökkenők nélkül járhassunk a társadalmi felemelkedés útján. Dicsőség és hála azoknak, akiknek munkája eredményeképpen a felszabadított országban a munkásosztály a hatalom birtokosa lett és a dolgozó parasztsággal szövetségben népeinket a jólét, a'felemelkedés és a szocializmus útján vezeti. Nem tűnhet fel senki szemében ünneprontásnak, ha éppen a derű és öröm csúcsán arra emlékezünk, hogy milyen mélységekből emelkedtek fel népeink és mennyi szenvedést rejtettek a felszabadulást megelőző utolsó esztendők. Ezeknek az esztendőknek magunk vagyunk a tanúi, eleven bizonyságot adhatunk a nyomor, a szolgaság, a megaláztatás ezer formájáról és fajáról. De éppen mi, a múlt tanúi, a szolgaság és kisemmizettség milliói kétszeres örömmel ünneplünk, büszkén és jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogy a vetés zöld "tengerétől hullámos rónáinkon nincs többé földesúri önkény, nincs cselédsorsos, gazdag termő földjeinken szabad a földművesszövetkezetekben vagy egyénileg dolgozó paraszt és nincs csendőr, bankkamat, uzsora és földesúri parancs. Gyárainkban és bányáinkban nem diktál a részvényes szava, minden hatalom ott is, mint mindenütt, a dolgozó népé. Tíz év minden eredménye és győzelme egyszersmind eredménye és győzelme pártunknak. Ezért dicsőség és hála a pártnak, amely vezette és szervezte a harcot, hogy a hatalom valóban a nép kezébe jusson és a nép részt vehessen nemcsak faluja, üzeme munkájának és életének irányításában, hanem az államhatalom gyakorlásában is. A nagy évfordulón a büszkeség érzésével tekintünk vissza az elmúlt évtized eredményeire. Felépült és épülő gyáraink, évről évre szaporodó erőműveink, amelyek minden faluból száműzik a sötétséget. gépállomásaink százai, amelyek örökre megszüntetik a terhes földmunka robotmivoltját, iskoláink és kórházaink ezrei, kutató és kísérleti állomásaink, kultúrházaink és kultúrotthonaink a gyarapodó jólét jeleivel hirdetik, hogy a munkásosztály jól sáfárkodik a kezébe jutott hatalommal, hogy szövetségben a dolgozó parasztsággal és értelmiséggel olyan építőtettek végrehajtására képes, aminőket a kapitalista rendben egyenesen lehetetlenséggel határos volt elvégezni. „A népi demokratikus Csehszlovákia a köztársaság valamennyi nemzetének és nemzetiségének boldog otthona" — mondotta Karol Bacílek elvtárs az SZLKP nemrég lezajlott kongresszusán. Egyszerű történelmi meghatározás ez, amelynek minden szava, betűje hiteles, igaz. Mi magyar dolgozók ma, a felszabadulás nagy ünnepén tiszta szívvel felelhetjük, hogy ebben a felszabadított, boldog otthonunkban áthat bennünket a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus lángoló érzése. Meggyőződésünk, hogy ez az érzés közös munkánk és hazánk felvirágoztatásának egyik alapja, amelyre pártunk megbízhatóan támaszkodhat. Népünk előtt világos, hogy életszínvonalunk állandó emeléséért, jólétünk és békénk biztosításáért lankadatlanul kell dolgozhunk. Nem ünnepelhetjük meg méltóbban felszabadult életünk ragyogó évfordulóját, mint ha korszerűen berendezett gyáraink szellős műhelyeiben, bányáinkban, dús termést ígérő földjeinken munkánkkal, a jólét további emeléséért folytatott kezdeményezésünkkel és munkatermelékenységünk emelésével teszünk hitet népeink megbonthatatlan egysége mellett. Tudjuk, hogy nagy barátunkhoz és szövetségesünkhöz fűző baráti viszonyunkat a hála és hűség érzésével még jobban el kell mélyítenünk és a béketábor országai közti baráti kapcsolatainkat és kölcsönös együttműködésünket tovább kell erősítenünk, mert ez jólétünk és boldog holnapunk záloga." Népünk békében kíván élni, hogy gondosan megművelt földjein gazdag termést arathasson, hogy több gépet, több ruhát termelhessen, tudását iskoláink napfényes termeiben még jobban tökéletesíthesse s pihenése óráiban még több kultúrát kaphasson. A nemzetközi helyzetben sok még a békénket zavaró tény. De ahogy' tíz esztendővel ezelőtt a szovjet hősök és katonáink kemény, önfeláldozó harcok árán győzelmet arattak a fasizmus felett, ugyanúgy ellenálLhatatlanul nyomulnak előre a szabadság és béke erői és a haladó emberiség a béke és a szocializmus nagy vezetőjével az élén tó vív j a a végső győzelmet. Népeink nemcsak helyeslik, hanem legbelsőbb szívügyüknek tekintik azt a törhetelen békepolitikát, amelyet népi demokratikus államunk pártunk vezetésével folytat. Ebben a kérdésben is szilárd az egységünk, hiszen mindannyian keservesen megismerhettük a háború borzalmait, szenvedéseit és emlékezetünkben még frissen élnek azok a szörnyű pusztítások, amelyeket a német militarizmus zúdított ránk és amelyekkel szabadságunkat, függetlenségünket, egész lényünket pusztulással fenyegette. Alig néhány hete, hogy hazánknak több mint 9 millió polgára aláírásával is kinyilatkoztatta békeakaratát és ezzel elszánt fogadalmát, hogy minden erejével kész megvédeni tűzhelyeink, meleg otthonaink és munkánk békéjét. Népünk bízik szocialista építésünk szilárd őrében, büszke néphadseregünk katonáiban, akik éberen vigyázzák határainkat és készen állnak arra, hogy megvédjék szabad életünk tíz évének minden vívmányát. A szabad ember szabad szavával, szabad gondolatával, a szabad élet örömével köszöntjük ezt az évfordulót, felszabadulásunk nagy ünnepnapját, nemzedékünk életének legnagyobb eseményét. m < K \ % v t < H