Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-03 / 105. szám, kedd

Fal unkban mindenkinek jól megy a sora 1938 őszén Sötét fellegek tornyosultak az amúgy is nehéz sorban élő ekecsi lakosokra. A kenyérkeresők bevonultak katonának. Rövid idő múlva a müncheni árulás következtében a rosszat még rosszabb váltotta fel: megjelentek Horthy fasiszta csapatai. A terror, az elnyomás fokozódott. A község élére kulákok kerültek, s a kommunista párt teljes illegalitásba szorult. Mindenféle gyülekezés tilos volt. Ha három ember megállt beszélgetni, már megjelentek a kakastollasok. A vezető helyekre befurakodott kulákok kihasználták a kedvező körülményeket. Csökkentették az amúgy is alacsony munkabéreket. Az illegalitásba vonult pártszervezet ellenállásra szólította fel a dolgozókat, de a megmozdulást elfojtották. A szervezőket bebörtönözték. A pártszervezetnek a faluban lehetetlen volt gyűlést tartani. A kommunisták már csak az úgynevezett „Gyócsi" dombon tudtak titokban összejönni. A község reakciós vezetői keveset törődtek a falu sorsával. Nekik jó volt minden úgy, ahogy századokkal ezelőtt Nem kellett villany, a jó út, csak egy volt a fontos nekik, hogy a pénztárcájuk dagadjon. Az állomásra vezető út csak nyáron volt járható, de hát ki törődött ezzel. A magas adókat azonban irgalmatlanul behajtották. A hitleri megszállás alatt csordultig telt a pohár. Az illegálisan működő párt ellenállásra szólította fel a község lakősait. Az ellenállási mozgalmat az egyre fokozódó nyomor, az állandó végrehajtások erősítették. így a mozgalom némi béremelést, de fokozottabb üldözést eredményezett. A felszabadulás után végre fellélegzett a falu. 1948. februárja után gyökeres változás történt: új, boldog élet született. A pártszervezet kezébe vette a falu vezetését. A becsületes dolgozó parasztok szövetkezetet alakítottak. Igaz, nem ment könnyen, mert a kulákság kigyót, békát kiáltott a szövetkezetre. A kommunisták azonban kézzelfogható bizonyítékokkal cáfolták meg a kulákok hazug állításait. Az osztályharc különösen akkor lángolt fel erősen, amikor a kommunisták tanácsára az ifjúság vette kezébe a vezetést. Örökre befellegzett a kulákok uralmának. A szövetkezeti termelés megszilárdult. Évről évre bátrabban alkalmazták a szovjet tapasztalatokat. A község arculata is megváltozott, villanyt kapott a falu. Az utakat kijavították. Tejbegyűjtő üzem létesült a faluban. Megkezdték a rizstermelést is, s ma már 40 hektáron termelik. Hogy mennyivel jobb körülmények között élnek ma az ekecsiek, fényesen igazolják az alábbi adatok: Az 1939-es évben még a gyermekhalandóság igen nagy volt. Az újszülöttek kétharmada csecsemő korában elhalálozott. Ezzel szemben 1952-ben 78 újszülött közül csak három halt meg. A községnek 2549 lakosa van. A múlt évben a lakosság 2 038 408 korona értékű élelmiszert vásárolt, 120 700 korona értékű italt fogyasztott. Két év alatt 42 lakóház épült a faluban. A kulturál ÍS élet szakaszán is nagy változások történtek. A községben több mint 200 családnak van rádiója. Rövidesen kultúrházat és strandfürdőt építenek. A község autóbuszjáratot kapott. Több mint 800 kerékpár van a faluban. Ekecsen ma mindenki megelégedett. Mindenki arra törekszik, hogy a jövőben még jobban, szebben tudjon élni. Paksi László, Ekecs KENYHEC TÍZ ÉVE A z eltelt 10 szabad év örömteljes eredményeket hozott. Mind ennek szilárd alapja a munkás-paraszt szövetség és a párt vezető szerepének az elmélyítése. A felszabadulás után községünk földnélküli dolgozóit a földreform földhöz juttatta. Felosztották a nagybirtokosok . földjeit és a volit urasági béresek megkezdték a gazdálkodást saját földjükön. Megszűnt a béressors, s a kulákok által való kizsákmányolás. Megszűnt a tizedik keresztért való aratás és a harmad részért való kapálás. Községünk dolgozó parasztjainak az életszínvonala rohamosan emelkedett. Qtlf, SzociaüslcL {Lalu a Jdutovea ftartján Véke község a királyhelmeci járásban alig egy évtizeddel azelőtt még a kapitalista kizsákmányolás fő fészke volt. A község dolgozó parasztjai a volt uraság, Szmrecsányi Béla kénye kedvét szolgálták. Ő élt is ezekkel a lehetőségekkel. A kizsákmányolás és elnyomás sokszor nem ismert határt nála. A felszabadulás ennek is véget vetett. A község teljesen új jelleget öltött. Aki ismerte a községet a múltból, nem állja meg, hogy csodálkozásának ne adna kifejezést mindazok láttán, ami a községben megváltozott az elmúlt 10 év alatt. Itt-ott még látni nyomait a régi rendszernek. A porladozó magas kőkerítés még azt bizonyítja, hogy ura nem szerette, ha valaki belát házatájába. Véke község dolgozó parasztjainak a felszabadulás nyitotta meg az utat az igazi élet felé. Érvényre jutott a párt irányelve„A föld azé, aki megdolgozza." 1949-ben közös elhatározással a szövetkezeti gazdálkodás útjára léptek s letették az alapkövét az egységes földművesszövetkezetnek. Kezdetben voltak nehézségeik. Azonban a kapitalista kizsákmányolásban és elnyomásban megedzett parasztság hamar leküzdötte az akadályokat. Szövetkezetük' virágzó, a tagság pedig jómódú és gazdag lett. Eltűntek a földbképített cselédházak s helyettük új, csinos, egész utcát képező családi házak épültek. A községben 45 ház épült, 25 pedig nagy tatarozáson ment keresztül. Az ízlé^sen berendezett falusi házak tiszta udvaraikkal és virágos kertjeikkel a vékiek gondtalan életéről tanúskodnak-. Nem is fér ehhez kétség. Mindenük megvan, amire szükségük van. Minden lakásban modern bútor, rádió, sőt nagyon sok helyen villanymosógép is van. A lakosság vásárlóigényét a községben lévő üzlet mindenben lílelégíti. A napi szükségleti cikkeken kívül textil-árut és más ipari cikkeket megvásárolhatnak helyben. Nem kell már minden apróságért a városba menni. Ha azonban valaki jobban szét akar nézni, ez sem ütközik nehézségbe. Állandó autóbuszjárat áll a nap bármely szakában az utazni óhajtók rendelkezésére. A vékiek ezt ki is használják. Csomagokkal megrakott asszonyok térnek haza naponta a városból, ahol a legjobb dolgokat vásárolják. Meg is érdemlik, hiszen becsületesen dolgoznak a közösben. Becsületes munkájuk után illő jutalomban részesülnek, ami a legnagyobb megelégedést váltja ki részükről. Idős Tóth Gy. István — aki már a hatvanadik életévét tapossa •— boldogan mondja el, hogy jelenlegi életmódját, nincs az a földi kincs, amiért felcserélné. Tóth bácsi öt évtizedet élt le nyomorban, nélkülözésben. Soha nem javult a sorsa, sőt egyre rosszabb lett. Az elmúlt tíz év — noha kemény munkában telt el — mégis szép volt, mert maguknak dolgoztak. — Szeretném életemből kitörölni azt az öt évtizedet s azt most leélni — mondotta Tóth bácsi. Ugyanazt olyashatjuk le valamennyiük arcáról. Életmódjuk színvonala további emelkedésének erős bástyája az EFSZ, melynek gazdasági udvara a község déli részén beillik falunak is. A modern gazdasági épületekben a villannyal hajtott gépekkel, kevesebb emberi erővel a legszebb eredményeket érik el. A háziállatok hasznossága, a haladó módszerek bevezetése napról napra több jövedelmet hoz a szövetkezetnek. Arra is megvan a lehetőség, hogy a lakosság kultúrszomja kielégülést találjon. A volt kastélyban iskola és kultúrotthon van, ahol filmelőadásokkal és előadásokkal szórakoztatják a falu dolgozóit. Üj élet, új emberek. Mindez tíz év békés építésének az eredménye. A vékieknek a tíz év szabadság olyan távlatokat nyitott meg, amit a régi rendszerben évszázadok sem tudtak biztosítani. Kaszonyi István Zimankós, csípős, februári délelőttön találkoztam utoljára a Török építőbrigáddal. Akkor csak futtában váltottam velük pár szót, hiszen az alig pár napja elkezdett Soltész utcai építkezés nem igen ígért még érdekes témát. Most, május elején szántam rá magam újra, hogy ismét kimegyek hozzájuk, azóta már biztosan sokat haladt előre ez a 48 lakásos építő munka. És íme mit találtam kirándulásom színhelyén? Ott, ahol alig 80 napja még csak fagyos meszesgödrök ásítoztak felém, már egy teljesen tető alá' hozott háromemeletes palota nézett le reám. Még szerencse, hogy az egyik emeleti helyiségből lehallatszott némi emberi lárma. — Hahó, szaktársak! — kiabáltam az üvegtelen ablaknyílások felé, — beszélhetnék Török elvtárssal, az építőbrigád vezetőjével? — Már hogyne

1 beszélhetne, — dugta ki fejét az ablaknyíláson egy maiteres képű fiatal legény. Szemben a Kisállomással, a Vuk Karadžič utcán épít egy négyemeletes lakóházat! Meghökkenve bámultam fél a legényre. — Hiszen nem is olyan régen még itt is csak földtúrások voltak — kiáltottam vissza. — Márpedig nincs ebben semmi boszorkányság — hangzott a válasz Ecsi István szájából, így hívták a legényt —, mindössze kötelezettséget vállaltunk, hogy Bra- tislava felszabadításának évfordulójára tető alá húzzuk ezt a „skatulyát"! Itt már csak a brigád egy kis töredéke dolgozik, a többiek már rég a Kisállomással szemben serénykednek! — Ilyen előzmények »f'm kerültem ki a Vuk Karadžič utcai építkezésre. A TÖRÖK BRIGÁD Persze, itt aztán már nem nagyon kellett keresgélnem Török Pál elvtársat, a munkaérdemrendes 'képviselő brigádvezetőt. Mint amikor a hadvezér vezényli a támadó Sereget, úgy silrgött-forgott munkatársai között ez a tömzsi, pirospozsgás arcú fiatalember. Itt egy malterkeverőt dirigált az egyik géphez, ott egy segédmunkást rendelt egy másik munkához, amott pedig két kőművesnek magyarázta, melyik épületrésznél segédkezzenek. Mert hát a 29 éves Török elvtársnak éppen abban áll nagyjelentőségű munkasikere, hogy csoportja ciklusos komplex módseer szerint dolgozik. Azaz, a keze alatt álló 63 ember mindegyikének tökéletesen kell értenie az építőmunka minden fajához, hogy aztán mindig ott dolgozhasson, ahol éppen a legtöbb munkáskézre van szükség.. > Persze a ciklusos komplex munkamódszeren kívül van még egy másik titka is a Tőrók-brigád munkasikereinek. Titok, amelyet minden építészeti szakkörben ismernek, ám mégsem valósítanak meg mindenütt. Ezt a titkot pedig mindössze ezzel a rövid kis mondattal fedte fel Török brigádvezetö: „Nálunk kitűnő a kollektív szellem!" — Hát bizony nagyon fontos dologra tapintott rá ezzel az egyszerű kis mondattal Török elvtárs. Mert való igaz, hogy ennek a brigádnak tagjai, ifjak, öregek egyaránt, úgy élnek egymás mellett, mintha mindannyian egy anyának lennének édes gyermekei. Ebben a kollektívában nemcsak a közös munka, nemcsak a közös kereseti lehetőség forrasztja össze az embereket, hanem akár tűzbe is mennének egymásért és soha se néznek ott önérdeket, ahol egymáson kell segíteni. Igen sokszor munka után is együtt maradnak a brigád tagjai, hogy a maguk mögött hagyott nehéz nap után, közös szórakozásban pihenjék ki a munka fáradalmait. Gyakran rendeznek vidám műsoros előadást, egyegy névnapon pedig közöslen ünneplik meg a brigádban levő Jánosokat, vagy Kelemeneket. Kedves emlékem például erről a kirándulásomról az a derűs kis jelenet, amikor a brigád veteránját, az agglegény Szadovszky bácsit üyen csasztuskáml „húzták" a rosszmájú családosok, István bácsi a habarcsot Éjjel-nappal kavarja Ezért nem jár a lányokkal A zöldbe, az avarba. Mi hasznom vón, — hajtogatja A suiökén vagy a barnán? így a maltert kevergetem, Úgy a rántást kavarnám! És így folyik napról napra, hétrö

t hétre, vidámsággal, jókedvvel fűszerezve a Tőrök-brigád építő munkája. Pedig bizony ez idén alaposan megszaporodtak a könnyűnek azelőtt sem mondható munkák. Mert amíg ezelőtt egy-egy épületnek csupán csak a falazást munkálatait kellett elvégezniök, az idei tervekben már a pincék építései is) az ő vállukon fekszik. Márpedig azt még egy kéthetes kőműves tanuló is jól tudja, hogy egy házépítésnél a pince megépítése a nehezebb rész. Persze, ez az új teher meg se kottyan a Törők-brigádnak. „Ha rövid a karunk, megtoldjuk egy lépéssel" — mosolyog aggodalmasan Kudléber Károly kőműves és huncutul kacsint a már emeletnagyságú új falakra. És hogy ez a mondás nemcsak amolyan üres szóbeszéd, mindjárt el is árulja Kudléber elvtárs, hogy ez a négyemeletes, 61 lakástos épület is pontosan egy hónappal lesz hamarább készen, mint ahogyan a terv előírta. — Igen, május elseje tiszteletére vállaltuk ezt a kötelezettséget, — teszi hozzá szerényen Török elvtárs — és úgy is volt, hogy július 24-e helyett június 24-éve leszünk kész a falazási munkákkal. Dehát közbe jön a május 9-i ünnep is. Meglepődve nézek a brigádvezetőre. Hát maguk ünnepnap is dolgoznak és olyan sokat számú maguknak egy munkanap kimaradása? — No, azért nem, egészen erről van szó, mosolyodik el Török Pál, — hanem pótvállalást tett a brigád május 9-e tiszteletére: Már június 14-ére tető alá akarjuk hozni ezt az épületet. Hát üyen ez a Török-brigád. És én, aki mindössze csfik egy fél napot töltöttem köztük, igaz hitemre merem kijelenteni: a Vuk Karadžič utcai négyemeletes épület június 14-re igenis tető alatt fog állni. NEUMANN JÁNOS A kapitalista rendszer alatt 62 mun-í kanélküli volt a községben, ezekből egyre jobb életkörülmények között élő és napról-napra gyarapodó földművesek lettek. 1951-ben a község a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. Megalakították a IV. típusú EFSZ-t, mellyel letették az alapkövét a szocialista falu felépítésének. Eltűntek a nadrágszíj földek s helyettük nagy szövetkezeti dűlőkön gépi munkával sokkal gazdagabb hektárhozamot érnek el, Szövetkezetünk járási - méretben az első helyen áilil, s ezért az , Építő" nevet viseli. Míg az első köztársaság idején és a megszállás alatt csak régi „tulipános ládákat és „komót"-okat lehetett látni a lakásokban, ma már modem hálószoba bútorokat és konyhaberendezéseket vásárolhatnak a szövetkezeti tagok. A régi rendszerben még csak híre sem volt rádiónak a községben, ma 74 rádió szórakoztatja a dolgozókat. Régen 30 év alatt két családiház épült a községben, melyet a falu legmódosabbjai építettek. Ma 11 új ház épült és további néhány van építés alatt. Községünk hangszórót is kapott. Üj. híd épült a községben. Az elmúlt évben egy régi épületet kultúrházzá alakítottunk át, ami hozzájárúl a kultúrélet fellendítéséhez. TP'z év békés építőmunkája nyomán megváltozott községünk, de a lakosság is. Tóth Imre, Kenyhec Szebb lett az élet — boldogabb a nép Tíz év nem nagy idő. De ez alatt a tíz év alatt nagyot változott Galánta és a galántai járás: Az állomásról a városbamenet a jobboldalon modern üzemet látunk. Ez a galántai bútorgyár, amely már negyedszer nyerte el a minisztérium vörös zászlaját. A város másik végén felépült a finom mechanikai üzem. Ma már nem kell idegenbe járniok munka után a galántai dolgozóknak. Az újonnan felépült üzemek több száz dolgozónak biztosítják a kenyeret. De nemcsak Galánta változott meg. Megváltozott az egész járás. Amíg a múltban a mezőgazdasági munkások munkát és kenyeret kértek, ma ugyan azok az emberek a saját földjükön a szövetkezetben dolgoznak megelégedetten. Vissza kell emlékeznünk ma felszabadulásunk 10 éves évfordulója közeledtével 1931. május 25-re, amikor Kosúton a földmunkások jogosan követeltek béremelést, de e helyett a szuronyos csendőrök ütéseit kapták. Több halott és sebesült munkás, családos férfi vesztette életét, csak azért, mert dolgozni, élni akart. Az első köztársaság idején nagyon gyakran fordultak elő ilyen esetek. Menynyivel más az élet ma a galántai járás falvaiban. A múltban házat csak a nagygazdák, birtokosok tudtak építeni és most a szövetkezeti tagok, a munkások egymásután építik fel a családi házakat. Csak az első ötéves terv idején Nagymácsédon 80. új házat építettek, Diószegen 73-at, KajaIon 70-et, Vízkeleten 66-ot, Alsószeliben 50-et, Nyárasdon 46-ot. Szebb lett az élet, boldogabb a nép, mely hálával gondol a Szovjetunióra, felszabadítónkra. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta.