Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-28 / 128. szám, szombat

Bratislava, 1955. május 28. szombat 30 fillér VIII. évfolyam. 128. szám A mai számban: A négy nagyhatalom miniszter elnöki értekezletének feladata a nemzetközi feszültség enyhítése (2. old.) Viliam Široký: Hogyan értelmezzük helyesen a mezőgazdaság fejlesztésének politikai és gazdasági kérdéseit (3-4—5—6. old.) A szovjet kormányküldöttség Belgrádba érkezett (7. old.) Gondoskodjunk a dolgozó nők állandó szakmai és elméleti to­vábbképzéséről (8. old.) SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai egyesüljetek! Belgrádban megkezdték a szovjet—jugoszláv tárgyalásokat Belgrádban p Garda-Ház épületében május 27-én, középeurópai időszámítás szerint 10.40 órakor megkezdték a szovjet-jugoszláv tárgyalásokat A Szovjetunió részéről a tárgyaláson részt vesz N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja, a- Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke. A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, D. T. Sepilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa nemze­tiségi tanácsa külügyi bizottságának elnöke, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának tagja, a moszkvai Pravda főszerkesztője, A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisz­terének első helyettese és P. M Ku­mikin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterének helyettese. Jugoszlávia részéről a tanácskozáson részt vesz Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság el­nöke, O. Kardelj, A. Rankovics, Sz. Vukmanovics, a szövetségi végre­hajtó tanács elnökhelyettesei, K. Po­povics külügyminisztériumi államtit­kár, M. Todorovics, a szövetségi vég­rehajtó bizottság tagja és V. Mlcsu­novics külügyi államtltkárhelyettes. A kommunisták legyenek gazdák munkahelyükön — Minden hónapban, sőt, ha kell, többször is, beszámolok a pártbizott­sági gyűléseken szövetkezetünk ügyes­bajos dolgairól. Szívesen teszem, mert kommunisták voltak itt az EFSZ megalapítói és most is segítenek az egyes kérdések megoldásában — mondotta Retkes elvtárs, a búcsi EFSZ pártonkívüli könyvelője abból az al­kalomból, hogy a szövetkezetet a fel­szabadulás 10. évfordulójára oklevél­lel tüntették ki. Pártszervezeteinknek mindenütt ilyen helyzetet kell teremteniük, hogy a pártonkívüliek a kommunistákra tá­maszkodjanak vitás kérdéseik, prob­lémáik megoldásában. Az alapszabályzat módosítása óta a pártszervezeteket felhatalmazták a termelés ellenőrzésének jogára. Meg­állapíthatjuk, hogy azóta sok munka­szakaszon lényeges javulás állt be a terv teljesítésében, mert a pártszer­vezetek segítenek az egyes gazdasági problémák megoldásában. Egész sor üzemet, EFSZ-et, állami birtokot, trak­torállomást sorolhatnánk fel, ahol az ellenőrzés nyomán megjavult a munka és szép eredményeket érnek el­Példának vehetjük a dernői bánya­üzemet. Itt a múlt évben csak 89,4 százalékra teljesítették a tervet. Azért nem teljesítették, mert egyenlőtlen volt a termelés, sokszor hóvégi haj­rával kellett behozni a lemaradást. Az üzem vezetősége mindig „objektív" nehézségekkel érvelt, melyeket nem lehet kiküszöbölni. Ez azért tör-, ténhetett meg, mert a pártszervezet gyengén dolgozott. Nem foglalkozott eléggé a terv teljesítésének biztosítá­sával. A pártszervezet munkája az év­záró taggyűlés óta lényegesen megja­vult. A taggyűléseken foglalkoznak a gazdasági kérdésekkel, érvényesítik a termelési ellenőrzést. A pártszervezet bizottsági üléseire meghívják a bánya vezetőségét, a technikusokat, a meste­reket. Beszélnek velük a terv teljesí­téséről, a rendszeres termelésről. Se­gítik őket tanácsaikkal. Ez azonban csak egyik formája az ellenőrzésnek. A másik az, hogy helyesen szétosz­tották a munkahelyekre a kommunis­tákat, akik élenjárnak a munkában, mindennap beszélnek a pártonkívü­liekkel a terv teljesítéséről, a gazda­ságosságról. A kommunisták arányos elosztása lehetővé tette, hogy a párt­szervezet bizottsága gyorsan értesül­jön a munka menetéről. Karafa elv­társ pl. figyelmeztette a pártbizottsá­got, hogy gyakori üzemzavart okoz a csillevágány, mivel rosszak a sínek. A pártbizottság figyelmeztette erre az üzem vezetőségét és hamarosan meg­javították a vágányokat. A kommunis­ták aktivitása meghozta az ered­ményt. Az üzem az első negyedévi tervét 104,7%-ra teljesítette. A terv teljesítéséhez hozzájárult az új mun­A varsói szerződés tovnhhi lendületet ad építő munkánknak A Dunostrov-üzem dolgozói új kötelezettségvállalást tettek A dunaszerdahelyi Dunostrov-üzem dolgozói összüzemi gyűlésen beszéltek a varsói konferencián a béketábor 3 országa között megkötött egyezmény­ről. Az üzem összes dolgozója egy­hangúlag állást foglalt az egyezmény mellett. Ebből az alkalomból értékes kamődszerek bevezetése is. Ezt is a kommunisták kezdeményezték. A kommunisták ellenőrzése nem merülhet ki csak abban, hogy a gaz­dasági szakaszokon dolgozó vezető személyek beszámolnak a bizottsági üléseken. Az ellenőrzés minden kom­munista feladata. A kommunistáknak kell elsősorban felülvizsgálniuk a helyzetet az egyes vitás problémák megoldására és megtalálni a módot a termelés fokozására. A termelés ellenőrzésével bízzuk meg az agitátorokat is. Helyesen teszi ezt a dunaszerdahelyi traktorállomás üzemi pártszervezete, ahol az agitáto­rok rendszeresen látogatják a brigád­gyűléseket, kint járnak a földeken és szinte naponta küldenek jelentést a pártbizottságnak. A pártbizottság így operatív intézkedéseket tud tenni a hiányosságok kiküszöbölésére. A párt­szervezet jó munkájának eredménye, hogy a gépállomás a tavaszi munkála­tokat idejében elvégezte. Hogy mennyire fontos a termelés e'.ienőrzé9e, arra élő példa a nagygu­rabi eset. Mivel a szenei járásban a nagygurabd EFSZ nem jár az utol­sók között, a kommunisták babérjai­kon pihentek és nem kísérték figye­lemmel a kulákokat. Ezt persze ki­használták a kulákok. A párttagok csak akkor ocsúdtak fel. amikor a sajtó rámutatott arra, hogy a kulákok szétlopkodják a közvagyont és szét akarják robbantani az EFSZ-t. A pártszervezet azután agitációs mun­kával leleplezte a kulákokat, megmu­tatta igazi arcukat a pártonkívüliek előtt. A kulákokat kizárták a szövet­kezetből. Azonban a kár nem követ­Kezett volna be, ha a pártszervezet tagjai nyitott szemmel járnak és a kulákokat előbb leleplezik. Ez a példa tanulság minden pártszervezet részé­re, hogy minden kommunistának nyi­tott szemmel kell járnia és figyelem­mel kell kísérnie a hatáskörébe tarto­zó munkaszakaszokat. Minden kommunista legyen gazda a maga munkahelyén, úgy, mint a palá­rikovoi állami gazdaság párttagjai Itt érvényesítik az ellenőrzés jogát és a kommunisták a legjobb munkások. Pl. a pártszervezet bizottságának tagjai: Hagara elvtárs tizenegy, ölvecky elv­társ 10 és fél liter tejet fejnek át­lagban. Ezrével sorolhatnánk fel azo­kat a párttagokat, akik élen járnák a munkában, gazdák a munkahelyü­kön, látják, hogy ha többet is lehet­ne termelni, ők maguk mutatnak jó példát a termelés fokozásában. Az új alapszabályzat feljogosította a pártszervežeteket a termelés ellen­őrzésére. Minden kommunista tartsa kötelességének biztosítani, hogy min­den vonalon lényeges javulást érjünk el, hogy többet, jobbat és olcsóbban termeljünk. kötelezettségvállalást tettek. Többek között elhatározták, hogy a röplabda­pályát munkaidő után végzett br'gád­munkával a harmadik negyedév vé­géig felépítik. Patasi István, Dunaszerdahely. A fejőgulyások versenye Ismeretes, hogy a perbenyíki álla­ni: 1 gazdaság fejői versenyre hívták tó a járás valamennyi állami gazdaságá­nak fejógulyásait. A versenyt május 19-én értékelték. Első helyre a kis­tárkányi gazdaság fejőcsoportja, Szilá­gy: József és Petrik Béla került napi 14 literes átlagfejéssel. A második helyre Szabó Gyula és Soltész Sándor, a szomotori gazdaság fejői kerültek napi 11 literes átlagos tejhozammal. Szilágyi József elmondotta, hogy ezt a szép eredményt a Malinyina-mód­szer bevezetésének, a napi háromszori fejésnek köszönheti. Arról is beszélt, hogy a fejőstehenek abrakot egyálta­'án nem kapnak, hanem kihajtják őket a legelőre és ott élnek. Azért nem hajtják haza minden este az ál­latokat, hogy a tejhozam ne csökken­jen. Zelenák István, Perbenyík. Sokkal szebb az a répatöld, amelybe jarovizált magot vetettek A fegyverneki szövetkezet csaknem 890 hektár területen gazdálkodik A Perec-patak mellett fekvő földjei rendkívül termékenyek, a múlt évben is gazdagon jutalmazták a törekvő szövetkezeti tagok erőfeszítéseit. Ez idén is nagy lendülettel fogott a szövetkeret a tavaszi munkákhoz. Nem okozott gondot, hogy a munkák kezdete igen eltolódott, mert a ta­valyi árpavetőmag jarovizálásának tapasztalatait ez idén a cukorrépánál is érvényesítették. Tehát ezen a tavaszon a jarovizált árpa mellett jaro­vizált cukorrépamagot és vetettek. Ha bárki végigtekint a szövetkezet ötven hektáros cukorrépatábláján, könnyen megállapíthatja, melyik ré­szen vetettek jarovizált magot. A jarovizált magból kisorolt répanö­vények gyors növekedésnek indultak, amelyek sikeresen ellenálltak a kár­tevőknek is. A szövetkezet tagjai szorgalmasan hozzáfogtak az egyeléshez. Célkitű­zésük, hogy hektáronként 500 mázsa répát termeljenek. Az egyelés igen gyors ütemben halad, mivel a munkát egyénekre osztották. A múlt évvel szemben — mint Jávorka elnök elvtárs megjegyezte — sokkal gördülékenyeb­ben folyik a munka, mivel a szövetkezet tagjain kívül a falu asszonyai, a családtagok is bekapcsolódtak a munkába. A fegyverneki EFSZ tagjai még nei> fejezték be a rizs vetését. Még 10 hektár vetnivalójuk maradt az új rizstelepen. A rizs vetése a gépállomás bágerének üzemzavara miatt késik. Mindez természetesen nem vette el a szövetkezeti tagok kedvét, akik megtárgyalták a további tennivalókat. Ügy döntöttek, hogy a hátralevő 10 hektárra jarovizált magot vetnek május végéig, hogy a növény beérje a korábban elvetett rizs fejlődését. A fegyverneki EFSZ tagjai helyesen hasz­nálják ki az agrobiológiai ismereteket. Szombat Ambrus, Nyitra. Önálló elszámolással . az önköltség csökkentéséért (e. e.) Fél éve már, hogy a piesoki gépgyár üzemi pártszervezetének tag­gyűlésén sok szó esett a műszaki, ter­melési és pénzügyi terv alapos előké­szítéséről. A műszaki normák alapján minden munkahelyen megállapítottak a munkadarabok előkészítéséhez szük­séges anyagmennyiséget és megszer­vezték a tényleges felhasználás nyil­vántartását. Ezzel lehetővé vált a munkások számára annak megállapí­tása, hogy melyik anyagból, segéd­anyagból, szerszámból mennyit lehet megtakarítani. A személyi megtakarítási számlák megnyitásáért folyó mozgalom kezde­ményezői az üzem legjobb munkásai­nak soraiból kerültek ki; ezek Slabej Gyula, ismert vasesztergályos, Lipták, Ujpál, Szepesi és Ottinger elvtársak. Tervet dolgoztak ki, melynek alapján kötelezték magukat, hogy termelési feladataikat teljesítik, sőt túlteljesí­tik. Csökkentik az anyag és segéd­anyagok szükségletét és vigyáznak a selejtképződésre. Már az év elején nagy változások történtek az üzem­részlegen. Az egyéni megtakarítasi számlák bevezetése előtt bizony elő­fordult, hogy a müszakváltásnál az esztergapadokat rendetlenül adták át. A személyes megtakarítási számlák hiegnyitása óta azonban ügyelnek ar­ra, hogy a gépek tiszták és jó karban legyenek. A dolgozók felismerték, hogy a gépek rendbentartásánál kezdődik a takarékosság, és ezzel megnőtt a gé­pek iránti felelősségérzet. A gyártott termékek mennyiségének és minősé­gének, valamint az anyagfogyasztás­nak számbavétele lehetővé tette a sze­mélyes felelősség megszilárdítását a munkahelyen. Az önálló elszámolás, a személyes tnegtakarítási számlák bevezetése ar­ra késztette az Uzemrészleg és a mű­hely vezetőségét, hogy az intézkedése­ket sokkal pontosabbá tegye, növelje a művezetők szerepét, közelebb hozza a technikusokat a termeléshez. A munkások és technikusok szoros együttműködésének eredménye, hogy az üzem egyenletesen teljesíti tervét és az első negyedévben 281200 koro­nát takarítottak meg. fiiliiiniiiiiiiiniiiiniiitir.iittiii A faluban mindenki az EFSZ ügyéért küzd iiiniiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii! Még nem is olyan nagyon régen, nem nagy jövőt jósoltak egyesek az ebedi szövetkezetnek. Rossz volt a munkaszervezés, nem ter­mett a föld stb. Mindez azonban már a múlté. Az ebedi szövet­kezet nagyon is jó úton halad. Az idén már 43 hektáron négyzetes­fészkes módszerrel vetették el a kukoricát. Ami pedig mindennél fontosabb, a munkákat idejében és lelkiismeretesen végzik. A cu­korrépa sarabolását már el is vé­gezték. A jól végzett munkának az lett az eredménye, hogy az ó répájuk a legszebb a párkányi já­rásban. A borsót és a repcét is megso rabolták már. Nem húzódik most cenki a munkától. Dolgozik a falu apraja-nagyja a szövetke­zeti gazdálkodás felvirágoztatása /érdekében. A szövetkezetek között folyó szocialista munkaversenyben az idén már megtisztelöbb helyet akarnak elfoglalni. A múlt évben a szövetkezet pénzügyi zavarokkal küzdött. Több esetben csak késve tudtak fizetni a ledolgozott munkaegységekért, mivel nem volt pénzük. Az idén rendesen tudják jutalmazni a ta­gokat, sőt már eddig 90 000 ko­ronájuk van a bankban. Vajon honnan szerették ezt a szép ösz­szeget? A válasz egyszerű. Az ál­lattenyésztésből A múlt évben a szövetkezet ál­lati termékekből még a kőtelező beadást sem tudta teljesíteni, sza­badpiaci eladásra nem is gondol­hattak. A párt azonban segítsé­gükre sietett. Cinkócki Pált küldte segítségükre a nánai állami gazda­ságból. Cinkócki Pál megtanította őket, hogyan kell az állatokkal bánni, hogyan lehet hasznosságukat fokozni. Még az év elején is csak 70 liter tejet tudtak adni a köz­ellátásnak. A felszabadulás 10. év­fordulójáig már elérték azt, hogy naponta 300 liter tejet tudtak a begyűjtőhelyre szállítani. Még kö­telezettségvállalást is tettek, hogy a dekádterv teljesítésén felül 6000 liter tejet adnak be szabad áron május 9-ig. E vállalásukat sikeresen teljesítették. A siker alapján újabb felajánlást tettek, hogy az év vé­géig még 6000 liter tejet adnak előíráson felül. A húsbeadási kötelezettség tel­jesítésével is jól állnak Egész évre 160 mázsa marhahúst kell beadniuk. Ebből már 91 mázsát beadtak. Szabadpiaci áron pedig 17 mázsát értékesítettek. Szilárd elhatározásuk, hogy az év végéig terven felül 20 hízómarhát és 20 hízósertést adnak be. A juhtenyész­tés terén is szép eredményeket értek el. Gyapjút is tudtak elő­íráson felül beadni. Ezeknek a si­kereknek az eredménye, hogy ma már pontosan tudják jutalmazni a ledolgozott munkaegységek után a tagokat. Az állattenyésztés további fej­lesztése érdekében nagy gondot fordítanak a takarmányalap növe­lésére. Cinkócki Pál indítványára 70 hektár úgynevezett gazdátlan földet vettek birtokukba. Ezen a területen takarmányt termetnek. Az eddigi eredményeket azonban az tükrözi vissza a legjobban, hogy a tavaszon a szövetkezet 11 új tag­gal szaporodott. Az elért eredmé­nyek minden szónál vonzóbban hatnak az eddig még egyénileg gazdálkodó földművesekre. Sz. I. »IH|IUIiII!lll|ll|lll1lllitllllllll|]:i!!|llllll!HN|MIIIIII|llli |1ll-ri|ll|i llll • •••• •'i|> iinllllllllllllllllllllllllllllllIlllllllllllininilllHlllllllllllllll<lllllll!l!!lllllllllllllllllllllllltll<IUUiK l r

Next

/
Thumbnails
Contents