Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-25 / 125. szám, szerda

1955. május 25. UISZO 3 A Csehszlovák Köztársaság Kormánya továbbra is a nemzetek közötti béke és barátság politikáját folytatja (Folytatás a 2. oldalról.) a szovjet kormány javaslataival és kijelentette, hogy a csehszlovák kormány minden erejét a Szovjetunió ezen új békekezdeményezésének támogatására, javaslatai elfogadáséra és megvalósítására fordítja. Az új szovjet javaslatok a Szovjetunió következetes békepolitikäjának, a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló kitartó és törhetetlen törekvésének, a háborús veszély elhárítására irányuló törekvésének további kifejező bizonyítékai, Nyikolaj Alekszandrovics Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke szavainak mély igazságát bizonyítják, aki 1955. február 9-én a Legfelső Tanács ülésén kijelentette: „A szovjet kormány egész tevékenységével bebizonyította és bizonyítja ma is, hogy békét akar és védi a béke ügyét, hogy újabb és újabb tettekkel járul hozzá a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és az összes nemzetek közötti normális kapcsolatok megszilárdításához." A szovjet javaslatok jelentősége abban van, hogy konkrét intézkedéseket terjesztenek elő a nemzetközi feszültség enyhítésére a nemzetközi kapcsolatokban elkerülhetetlen alapvető bizalom megteremtésével az új háború veszélyének kiküszöbölésére és a nemzetek békés együttéléséhez szükséges feltételek megteremtésére. A szovjet javaslatok megnyitják az utat az úgynevezett „hidegháború" felszámolására, a német kérdés és a Távol-Kelet kérdéseinek megoldására és a békekapcsolatok, az összes országok közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok széleskörű kifejlődésére. A szovjet javaslatnak különösen nagy jelentősége van a fegyverzet csökkentésében, valamint az atom- és hidrogénfegyverek betiltásában és a fegyverzet csökkentése feletti nemzetközi ellenőrzésre vonatkozó pontosan kidolgozott és teljes mértékben reális javaslatban is. Mindkét szovjet javaslat nagyvonalúan támogatja a nyugati hatalmak eddigi javaslatait és állásfoglalásait, hogy megteremtődjenek a közös tárgyalások és a nemzetek békés együttélése ezen lényeges kérdéseiről szóló egyezmények alapjai. Ezért érthető, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez beterjesztett szovjet javaslatoknak rendkívül nagy visszhangjuk van és hogy az összes országokban, minden világrészben nagy figyelem tárgyát képezik. Figyelemreméltó, hogy a kapitalista országok burzsoá sajtójában is számtalan pozitív visszhangot találunk e javaslatokra. Ügy jellemzik óket, mint „a koekzisztencia programját világméretekben." A szovjet javaslatok világvisszhangja azért oly nagy, mivel az igen feszült és veszélyekkel, fenyegetésekkel teli helyzetben a nemzeteknek a nem.zetközi politikai alapvető problémáik békés megoldásának perspektíváit és legreálisabb útját mutatják, rámutatnak azokra a reális lehetőségekre és eszközökre, hogyan lehet a nemzetek közötti bizalmatlanság tűzfészkét megszüntetni és hogyan lehet megvalósítani békés együttműködésüket. Csehszlovákia őszintén üdvözli a legutóbbi szovjet javaslatoknak a világ széles közvéleménye részéről történt kedvező fogadtatását, mivel megvan győződve arról, hogy az e kérdésekre vonatkozó egyezmény döntő módon befolyásolhatja a világhelyzet fejlődését és jelentősen hozzájárulhat a nemzetek békés együttműködésének kifejlődéséhez. Ezért nincs kétség afelől, hogy a csehszlovák kormány és a csehszlovák nép megtesz mindent e nagy bákekezdeményezés teljes sikeréért és győzelméért. Azokban a napokban, amikor az európai országok varsói értekezlete a Szovjetunió kezdeményezéséből és békepolitikájának alapján összeült az európai béke és biztonság biztosítása érdekében, megérett az osztrák kérdés megoldása is. Május 15-én a Szovjetunió, Nagy-Britannia, az USA, Franciaország és Ausztria képviselői aláírták a független, demokratikus Ausztria megújításáról szóló államszerződést. Ausztria megvan újítva mint szuverén, független, demokratikus és semleges állam a régi határokon belül. Az 'osztrák kormány kijelentette, hogy megőrzi tartós semlegességét és a négy nagyhatalom kormányai ki««iezésre juttatták készségüket AusztViliam Široký miniszterelnök besxéde ria semlegességének tiszteletbentartására. Az osztrák kormány kötelezte magát, hogy nem fog csatlakozni semmiféle katonai tömbhöz és hogy nem engedi meg, hogy területén idegen katonai támaszpontokat létesítsenek. Az Ausztriával kötött államszerződés egyúttal hathatós biztosítékokat tartalmaz az új Anschluss veszélye ellen. Ausztria kötelezi magát, hogy nem enged meg semmiféle pángermán és revizionista propagandát, nem tűri fasiszta jellegű szervezetek létesítését és folytatja a politikai, gazdagi és kulturális élet szakaszán a nácizmus minden nyomának kiirtására irányuló törekvését. A csehszlovák kormány és az egész csehszlovák nép teljes mértékben egyetért az államszerződéssel, őszintén és örömmel üdvözli a szomszédos Ausztriát, mint szuverén, semleges, demokratikus államot. Jókívánatait fejezi ki az osztrák népnek és hazájának gazdag, békés virágzását kívánja. A csehszlovák kormány meg van győződve arról, hogy az államszerződés aláírása kedvező feltételeket teremtett az országaink közötti gazdasági, kulturális és sportkapcsolatok kölcsönös széleskörű fejlődéséhez. Ami a csehszlovák kormányt illeti, el van határozva az ilyen jellegű fejlődés sokoldalú támogatására, mivel abból indul ki, hogy nemcsak országaink érdekében, hanem az európai béke ügyének megerősítése érdekében is cselekszik. A csehszlovák kormány az osztrák kérdés sikeres megoldáséban meggyőző bizonyítékát látja annak, hogy a részvevő felek jóakarata mellett olyan bonyolult problémákat "is meg lehet oldani, mint amilyen az osztrák kérdés. Az osztrák kérdés megoldásának nagy visszhangja volt Európában, de főleg Nyugat-Németországben. Nyugat-Németország lakosságának egyre nagyobb része érti meg, hogy az „erőpolitika" érvényesítése, az agresszív tömbök politikája, Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének politikája kizárólag az ország tartós megszállásához, a német kérdés megoldásénak lehetetlenné tételéhez vezetne. A béke útja a nemzetek békés együttélése tiszteletbentartásénak útja, a kölcsönös megegyezés útja — ez Németország esetében is az egyedüli reális út a tíz éve tartó rendkívüli állapot kiküszöbölésére, a német nemzeti egység megújítására. A nemzetközi feszültség enyhítése és a nemzetek közötti békés együttműködés politikájához való jelentős hozzájárulás az az út, amelyen a szovjet küldöttség készül a belgrádi tárgyalásra. A szovjet kormány világosan kijelentette, hogy a Jugoszláviával való kapcsolatok rendes mederbe terelése nem jelenti és nem is jelentheti Jugoszláviának más államokkal való kapcsolatai rosszabbodását. A Szovjetunió és köztársaságunk, valamint a többi népi demokratikus országok Jugoszláviához való kapcsolatainak rendezése és megjavítása a nemzetek ama őszinte törekvéséből ered, hogy megjavítsák a kölcsönös kapcsolatokat és ama óhajukból, hogy enyhítsék a nemzetközi feszültséget és megteremtsék az együttműködést és a hagyományos baráti kapcsolatokat, melyek őket Jugoszlávia népéhez fűzik. Mi más országokkal való kapcsolatainkat függetlenségük és érdekeik következetes tiszteletbentartásaval építjük. Az agresszív körök és azok propagandistái továbbra is bizalmatlanságot igyekeznek ébreszteni a Szovjetunió és az egész demokratikus tábor béketörekvései iránt, bizalmatlanságot igyekeznek kelteni az összes államokkal való békés együttélésünkre irányuló törekvéseinkkel kapcsolatban is, valamilyen kommunista összeesküvésről, a kapitalista és gyarmati országok forradalmi erőinek kívülről jövő felbujtásáról szóló provokációs koholmányokkal. Erre vonatkozólag csak azt jelenthetjük ki, hogy ahhoz az elvhez igazodunk, amelyhez a szovjet kormány is igazodik és hogy a marxi-lenini politika megváltoztathatatlan alapelve, hogy minden államban az állami és társadalmi rendszer a nép belügye és hogy a más államok ügyeibe való bármilyen beavatkozás nem engedhető meg. Az utóbbi időben Ausztria semlegességének elismerésével és a nemzetközi helyzet fejlődésében beállott más körülményekkel kapcsolatban az európai és Európán kívüli országok között egyre erősödik az a meggyőződés, hogy lehetséges ellenállni az agresszív erők nyomásának. Terjed az a meggyőződés, hogy lehetséges visszautasítani az államok agresszív tömbökbe való bevonását és lehetséges meg nem engedni idegen katonai támaszpontoknak építését saját területükön. Az imperialisták, akik már annyira megszokták Európát és a világot a háborús tömbök és támadó támaszpontok szemszögéből nézni, olyan követelményekkel jönnek elő, hogy egyik vagy másik ország számára csak olyan áron legyen megengedhető a támadó tömbökből való kívülmaradás, ha a népi demokratikus államok, köztük Csehszlovákia is, önként nyakába veszi az imperialista igát. A nyugati nagyhatalmak e hivatalos képviselőinek, akik úgylátszik teljesen elvesztették az államok szuverenitása és a nemzetek jogai iránti tisztelet maradványait is, azt üzenjük: a csehszlovák nép véglegesen megoldotta állami szuverenitásának, nemzeti szabadságának kérdését, nem vágyik a kizsákmányolás szabadsága után, az erősebbnek a gyengébb feletti uralma után, állami és nemzeti függetlensége büszke zászlajának lábbaltiprása után. Tisztelt nemzetgyűlés! A nyolc állam közötti szerződés m'nden fejezete minden betűje, amely önök elé lett terjesztve jóváhagyás végett, azt bizonyítja, hogy a párizsi egyezmények ratifikálását nem lankadás, hanem ellenkezőleg a béketörekvés, az agresszív erők megfékezésére és a háborús veszély elhárítására irányuló törekvés megerősödése és fokozódása követte. A csehszlovák kormány teljes következetességgel folytatja és folytatni fogja továbbra is a nemzetek közötti béke és barátság politikáját. A béke és a nemzetek szabadsága hatalmas és legyőzhetetlen védőbástyájának, a nagy Szovjetuniónak oldalán a többi szövetséges és baráti országokkal együtt továbbra is állandóan törekedni fog a nyílt kérdéseknek tárgyalások útján való megoldására, a nemzetközi feszültség enyhítésére és mérséklésére. De egy pillanatra sem feledkezünk meg arról, hogy béketörekvésünk az agresszív körök részéről mindenféle akadályokba és cselszövésekbe ütközik, amely körök valósággal lázasan követik az éppen ellentétes célokat: kiélezni a nemzetközi feszültséget, megakadályozni a vitás kérdések megoldását, kiprovokálni a fegyverkezési versenyt és végül az emberiséget új világháborúba sodorni. Nem feledkezünk meg arról, hogy az agresszív körök egy pillanatra sem lankadnak nemzeteink biztonsága és szabadsága ellen irányuló cselszövéseikben. És ezért áll népünk a szabadság és béke ügyének őrhelyén. Oly hatalmas erőkre támaszkodik, amilyenek nemzeteink történetében még soha sem álltak biztonságunk és függetlenségünk oldalán. A nyolc állam közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés a fegyveres erők közös parancsnoksága megteremtéséről szóló határozattal együtt köztársaságunk szabadságának és függet. lenségének teljes biztonságát jelenti, biztonságának hatalmas megerősödését és megszilárdítását jelenti. Amint a köztársaságunk minden részéből érkező Jelentések bizonyítják, népünk éppen így értelmezi a szerződést, amelynek aláírását lelkes helyesléssel üdvözölte. Tudatában van annak, hogy a szerződésből nemcsak jogok és előnyök hárulnak rá, haném kötelességek is, tudatában van annak, hogy^arról van szó, hogy á szerződést életbe léptessük, tettekkel bizonyítsuk be a szerződés iránti és hazánk életkérdései iránti pozitív viszonyunkat. Ezért, drága barátaim, elvtársak, munkások, földművesek, alkalmazottak, mérnökök, technikusok, tanítók, katonák, tisztek és tábornokok, most arról van szó, hogy a Csehszlovák Köztársaság, mint a szerződésben részvevő államok egyike e nagy szövetség' kapcsolatnak még szilárdabb és erősebb részévé váljon. Arról van szó, hogy még sikeresebben, gyoraabb ütemben fejlődjék iparunk és főként nehéziparunk, amely népgazdaságunk fejlődésének és hazánk védelmi képességének alapját képezi, arról van szó, hogy minél gyorsabban képesek legyünk fellendíteni mezőgazdasági termelésünket. Arról van szó, hogy az eddiginél sokkal gyorsabb ütemben emelkedjék és tökéletesedjék technikánk színvonala, hogy munkásaink és mérnökeink igazi tűzzel és lelkesedéssel győzzék le a technikai fejlődés új nehézségeit, hogy a legfejlettebb szovjet technikára támaszkodva, korunk világszinvonalának legmagasabb fokára kerüljünk. Arról van szó, hogy az állandó technikai haladásra és a termelés gyors fejlődésére támaszkodva megvalósítsuk a munkatermelékenység gyors ütemben való növelését. Arról van szó, hogy tudományunk mérföldes léptekkel haladjon előre, hogy tudósaink tántoríthatatlanul újabb merész távlatokat nyissanak további fejlődésünk elérésére. Tartsuk szem előtt, hogy a szocializmus nyugodt építését csak akkor biztosíthatjuk, ha hadseregünk mindig készen áll, ha úgy fegyverezzük fel és képezzük ki, hogy megfeleljen a legigényesebb követelményeknek is, hogy parancsnoki kara mindig fegyveres erőink nagy védelmi feladatainak megfelelő magaslatán álljon. A biztonság és béke érdekei feltétlenül megkövetelik fegyveres erőink védelmi képességének állandó fokozását, a haditechnika állandó tökéleteskését. A közös parancsnokság megteremtésével megteremtettük ennek legkedvezőbb előfeltételeit. A köztársaság kormánya meg van győződve arról, hogy népünk, áthatva a megkötött szerződés jelentőségétől, megtesz mindent, hogy utolsó betűig teljesítse kötelezettségeit a béke ügye és országaink biztonságának közös biztosítása érdekében. A köztársaság kormánya meg van győződve arról, hogy a nyolc ország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés buzdítássá válik szocialista gazdaságunk, kultúránk fej. lődésére, a más államokkal való békekapcsolatok minden téren való fejlődésére, a hazánk védelmi képességének növelésére irányuló további, még nagyobb törekvésben. A köztársaság kormánya meg van győződve arról, hogy a szerződés öntudatos biztonsággal tölti el egész népünket, hogy szabadsága és boldog jövője örökre biztosítva van. Ezért ajánljuk a tisztelt nemzetgyűlésnek, hogy a nyolc állam között 1955. május 14-én Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést manifesztációs egységben jóváhagyja. Helena Leflerová képviselő beszéde Tisztelt elvtársak, barátaim! A nemzetgyűlés külügyi és alkot, mányjogi bizottságának megbízásából ma a plénum elé terjesztem az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román, Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság között kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Ezt a szerződést ez év május 14-én írták alá Varsóban a részvevő államok képviselői. A mi nemesek örömteljes, hanem rendkívül megtisztelő történelmi feladatunk, hogy népünk akaratával összhangban megtárgyaljuk és jóváhagyjuk a nyolc állam barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését, hogy az a legrövidebb időn belül érvénybe lépjen és így megvalósuljon minden fontos intézkedés, amelyet a szerződés feltételez. A történelemből tanulva, amelynek során gyakran megismerkedtünk a német fasizmus aljasságával, felelősségteljes kötelességünk, hogy ne nézzük tétlenül az európai agresszív erők növekvését, a német militarizmus felfegyverzését. A háborús párizsi szerződések tartalma senkiben sem hagy kétséget a német militarizmus küszöbönálló veszélye felől, amelynek ezek a szerződések még az atomfegyvert is kezébe adják és így komolyan veszélyeztetik Európa békéjét és biztonságát. A nyolc állam közti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási varsói szerződés a jelenlegi helyzetből indul ki, amely a nemzetközi kapcsolatokban a Szovjetuniónak az európai kollektív biztonság biztosításira irányuló minden igyekezete ellenére kialakult. Viliam Široký elvtárs miniszterelnök beszámolt nekünk itt keletkezésének okairól. A szerződést elemezve rámutatott jelentőségére Európa békéje és biztonsága biztosítása szempontjából és így az egész világ békéje szempontjából. A szerződés elemzése azt bizonyítja, hogy ez a szerződés a jelenlegi nemzetközi jog általánosan elismert alapvető elvein alapul és összhangban áll az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányával. A szerződés első cikkelye arra kötelez, hogy az államok némzetközi kapcsolataikban ne fenyegessenek erejükkel, vagy annak alkalmazásával és a nemzetközi ellentéteket békés úton-módon oldják meg a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetésének mellőzésével. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy hajlandók vagyunk hallgatással fogadni az ellenségnek köztársaságunk ellen irányuló provokációit. Ezeket a provokációkat továbbra is leleplezzük, kipellengérezzük és hatékonyan harcolunk ellenük. A szerződés második Cikkelye kifejezi békeszerető országaink készségét részt venni az őszinte együttműködés szellemében minden nemzetközi tárgyaláson, amelynek célja a némzetközi béke és biztonság biztosítása és készségüket, erejüket teljes mértékben e cél megvalósítására összpontosítani. Továbbá ez a cikkely meghatározza, hogy más államokkal megegyezve, amelyek ebben a kérdésben együtt akarnak működni, országaink iovekezni fognak hatékony intézkedéslk tételére a fegyverzet általános csökkentése, az atom- és hidrogén, valamint más tömegpusztító fagyverek tilalma terén. A szerződés 3—6. cikkelye a szerződésben részvevő államok biztonságának biztosítására irányul. Országaink közösen tanácskozzék meg az összes fontos nemzetközi kérdéseket, amelyek érdekeiket érintik, minden esetben tanácskozni fognak, ha bármelyikük véleménye szerint a szerződés részvevői egyikét vagy több szerződésben részvevő államot fegyveres támadás fenyeget. A szerződés 7. cikkelye arra kötelez minket, hogy ne lépjünk be semmilyen koalícióba ér. tömbbe, valamint ne kössünk olyan szerződéseket, amelyek céljai ellentétben állnak ezzel a szerződéssel. A 8. cikkelyben köteleztük magunkat, hogy a barátság és együttműködés szellemében továbbfejlesztjük és megszilárdítjuk a kölcsönös gazdasági és kulturális kapcsolatokat, a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása és a más állam beit gyeibe való be nem avatkozás elveihez igazodva. A szerződés 9. cikkelye további kifejező bizonyítéka annak, hogy békeszerető nemzetek szerződéséről Van szó. Nem zárt tömb ilakult. A barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéihez csatlakozhat bármely állam bármikor, tekintet nélkül társadalmi és álkmrendjére, ha a szerződésben való részvételével kifejezi készségét hozzájárulni a békeszerető nemzeteknek a béke megőrzésére és az európai biztonság biztosítására irányuló igyekezeténe < egységesítéséhez. Ez a jövőre irányulás, az európai kollektív biztonság rendszerének kialakításéra irányuló szilárd igyekezet adva van már a szerződés időtartamában, amint azt a 11. cikkely leszögezi. „Mihelyt euiópában megalakítják a kollektív biztonság rendszerét és e célból megkötik a kollektív biztonságról szóló európai szerződést, amire a szerződő felel: kitartóan igyekezni fognak, ez a szerződés aznap, amikor az európai szerződés érvénybe lép, elveszti érvényességét." Ezek a nyolc állam barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésének fő elvei, amelyeket külpolitikánk éf púgy, mint szövetségeseink külpolitikája, mindig szilárdan követett és továbbra is követni fog. Ezek az elvek köztársaságunk és népünk békeszeret>>téből a világon uralkodó feszültség csökkentésére, a különböző gazdasági rendszerek együttélésére, a népek közelebbhozására irányuló közös igyekezetünkből erednek. Ezek az elvek egyben abból az őszinte kívánságunkból erednek, hogy minden kétes kérdést békés tárgyalások útján oldjunk meg. A nemzetgyűlés kü'ügyí és alkotmányjogi bizottságainal; ülésén a képviselő elvtársak beszámoltak népünk (Folytatás a 4. oláewr^