Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-25 / 125. szám, szerda

4 üi s m 1955. májüs 25. A Csehszlovák Köztársaság kormánya továbbra is a nemzetek közötti béke és barátság politikáját folytatja Helena Leflerová képviselő beszéde (Folytatás a 3. oldalról.) lelkes egyetértéséről a nyolc állam ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási varsói szerződésével. Ennek további legjobb bizonyítéka az a sok ezer levél, amely dolgozó né­pünktől nap nap után érkezik a nem­zetgyűlésbe és köztársaságunk kormá­nyához. A szerződést valamennyi munkás, paraszt és dolgozó értelmi­ségi fenntartás nélkül támogatja. Ezt bizonyítják népünk kötelezettségválla­lásai, amelyek az ország termelésének általános növelésére irányulnak. A levelek, táviratok és a népgyű­lések kifejezik dolgozóink határozott­ságát, nyugalmát és erejét, amely tet­tekre tudja váltani a varsói szerző­dést. Népünk büszke arra, hogy ctt áll a szabadság, a haladás és a világ biz­tonsága, valamint békéje bástyáján. Népünk törhetetlen egysége az ipar és mezőgazdasági termelés általános fel­lendítésére irányuló igyekezete, orszá­gunk védelmi képességének állandó növelése, ez népünk válasza a nyolc állam barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésére. Tisztelt elvtársak! Tisztelt barátaim! A barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási varsói szerző­dés teljes összhangban van május 9-1 alkotmányunkkal, összhangban áll tel­jes mértékben a békéről szóló törvény elveivel és dolgozó népünk akaratával. A nemzetgyűlés külügyi és az alkot­mányjogi bizottságainak megbízásából a bizottsági előterjesztés szövege sze­rint jóváhagyásra ajánlom a nemzet­gyűlés plénumának az Albán Nép­köztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztár­saság, a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság között kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződést. PRÁGAI TAVA A csehszlovák ifjúság az V. Világifjúsági Találkozó e i ott Az ifjúság és diákság ez évi V. béke és barátsági világtalálkozója Varsó­ban újból szemléje lesz az egész vi­lág ifjúsága örömének és szépségének, az összes világrészek ifjúságának ma­nifesztációja lesz a tartós békéért. Minden országban, amelynek küldött­ségei részt vesznek a fesztiválon, már teljes ütemben folynak a készülődések. Csehszlovákiában befejezés előtt áll a kulturális küldöttség tagjainak kivá­lasztása, akik között a legjobb szólis­ták, énekesek, hegedűművészek, csel­listák és zongoraművészek lesznek. Az együttesek is szorgalmasan gyakorol­nak, hogy Varsóban az egész világ küldötteinek bemutassák legszebb da­lainkat és táncainkat. Az egyes kerü­letekben a fesztivál küldötteit nyil­vános manifesztációkon választják meg az üzemek, iskolák, tanintézetek és falvak legjobb dolgozóinak soraiból. Csehszlovákia ifjúsága jelentős mér­tékben hozzájárul ahhoz, hogy a gyar­mati és függő országok küldöttei is eljöhessenek Varsóba. A 733 000. szá­mú számla összege állandóan növek­szik; május 20-án a szolidaritás alap­jára gyűjtött összeg egymillió koro­nát tett ki. Csehszlovákia ifjúsága ez­zel bizonyítja, hogy meg akarja szi­lárdítani az egész világ ifjúságával testvéri kapcsolatait, amelyek a közös békeharcban egymáshoz fűzik őket. Száz vagon ércet a béke megszilárdítására A Selmecbányái ércbányák bányászai határozatot küldtek a Csehszlovák Köztársaság kormányának, amelyben többek között ezeket Írják: „A varsói szerződés és a belőle folyó határoza­tok, melyek a szerződést aláírt álla­mok hadseregei egységes parancsnok­ságára vonatkoznak, minket bányászo­kat a biztonság érzésével töltenek el és további szorgalmas építő-munkára ser­kentenek." A Selmecbányái bányászok hazánk védelmi képességét jó munkaeredmé­nyeikkel erősítik. Ihracky Árpád, Miku­lás Burian, Július Rückschlos bányá­szok kollektívájának és többi dolgozói­nak az érdeme, hogy az év kezdetétől a mai napig már 100 vagon ércet fejtet­tek terven felül . Egyházkarcsa villanyt kapott A dunaszerdahelyi járásban lévő Egyházkarcsa községben nagy örömöt okozott, hogy bevezették a faluba a villanyt, örül a falu apraja-nagyja, öreg és fiatal, mert bizony ez nagyon sokat jelent mindnyájunknak, mind a munkában, mind a szórakozásban. Pl. az öreg Kása Miska bácsi, az EFSZ állatgondozója boldogan mondja, mennyire örül ő Is annak, hogy élvez­heti a technika vívmányait s nem kell már petróleumlámpa mellett vakoskod­nia. A villany bevezetését meg is ünne­peltük. A pionírok érdekes kultúrmű­sorral szórakoztatták a jelenlévőket. Az asszonyok finom süteményeket ké­szítettek, italokról gondoskodtak és nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát. Az ünne­pélyt táncmulatság követte. Sz. J. Dunaszerdahely A NÉPMŰVÉSZETI együttesek ke­rületi szemléi után a győztes zenei, dal- és táncegyüttesek a harmadik szlovákiai szemlén mutatkoztak be. A szemle első része Bratislavában volt, a második rész, amellyel a szemle be­fejeződött, május 21-én és 22-én Nyitrán folyt. A szemle keretében ösz­szesen 59 együttes lépett fel. AZ IDEI nemzetközi gyermeknap al­kalmából június 1-én Bratislavában, a Hviezdoslav téren kiállítás nyílik „A gyermekek életéről" címmel Az ünne­pélyes megnyitás pénteken, május 27-én 16 órakor lesz. VASÁRNAP délután Vrchlabí repülő­terén köztársaságunk 40 legjobb vi­torlázója gyűlt össze. Húsz napig ke­mény sportversengést folytatnak egy­más között az elsőségért, a motornél­küli repülés csehszlovák győztesének címéért. A vitorlázók gyorsasági ver­senyt is rendeznek. 100, 300 és 500 km-es távon. A HRANICEI Sigma-vállalat dolgo­zói olyan szivattyúkat gyártanak, ame­lyek iránt nagy az érdeklődés az egész világon. Ez év első negyedévében nagy mennyiségű szivattyút gyártottak ter­ven felül. Túlnyomó részük a Szovjet­unió és a népi demokratikus országok részére készült. Ezenkívül 27 szivaty­tyút Szíriába, 20-at pedig Brazíliába szállítanak. A SZLOVÁK képzőművészet öröm­teli alkotó fejlődését bizonyítja a szlo­vák képzőművészeknek a csehszlovák képzőművészek harmadik országos szemléjén való idei részvétele, melyet május 27-én nyitnak meg a Prágai Vár lovagtermében. Szlovákiából körülbelül 30 képzőművész csaknem 160 munká­val vesz részt a szemlén. A BRATISLAVAI Nemzeti Színház balettegyüttese Kenesey János „Kis kendő" című balettjének bemutatójára készül. A betanítást Harangozó Gyula a budapesti Állami Színház koreográfu­sa és felesége vállalták. IDŐJÁRÁS A májusi országos ünnepségek­hez hozzátartozik a nemzetközi zenei fesztivál. A Prágai tavasz fáradhatat­len rendezői büszkén tekinthetnek vissza e jubileumi esztendőben tíz­éves működésükre. Jól sáfárkodtak, ügyesen éltek a művészi lehetőségek­kel. Mindent megtettek, hogy a fővá­ros hangversenytermeinek és régi fényében restaurált főúri, de most az egész lakosság számára hozzáférhető kertjeinek pódiumain az egész világ haladó szellemű művészei tolmácsol­lásánan felhangozzanak a múlt Időt­álló és a jelen zenei remekművei. A tízéves mérlég serpenyőjében nem ki­sebb nevek szerepelnek, mint Mra­vinszkij, Kleiber, Oisztrach, Menuhin, Gilels, Gulda, Richter, Thibaud, Roszt­ropovics, Tortelier és más kiválósá­gok. Prágában ma a szovjet és népi demokratikus művészek a leghivatot­tabb zenei nagyságok előtt csillog­tathatják tudásukat és a nyugati mű­vészek ugyancsak itt mutatkozhatnak be az idesereglett szakembereknek. Ezért is oly felmérhetetlen a Prágai tavasz jelentősége. Ám leszűkítenénk a fesztivál jelen­tőségét, ha csak ezt emelnénk ki. Igaz, Prágában ismerkednek, kötnek örök barátságot korunk zenei nagy­mesterei, különösen az idén, amikor feltűnően sok a külföldi látogató. Ott tartunk már, hogy a Prágai tavasz hangversenyeire nemcsak azok mennek el, akiknek alapos zenei felkészültsé­gük van. Mind számosabban kér részt a zenekultúrából az új közönség, amely egyszerűen — csak szereti, szí­vesen hallgatja a szép muzsikát. Részben ez az új közönség tölti meg estéről estére Prága két-három leg­nagyobb hangversenytermét és gyö­nyörködik Bach, Beethoven, Csajkovsz­kij, Smetana, Dvofák, Prokofjev, Bar­tók, Sosztakovics örökbecsű szerze­ményeiben. Érdekes, hogy a közönség fegyelmezetten, lélegzetét visszafojtva élvezi a hangversenyeken a hivatalos műsort. Utána azonban spontán kitör a lelkesedés, a közönség előretódul és kérve-könyörög a művészeknek, is­mételjenek, adjanak ráadást. Mi ez, ha nem a magasabbrendű kultúra győ­zelme? A szereplők, de még nagy ze­nekarok se tudnak a szép szónak és a hangos tapsorkánnak ellenállni, ját­Eleinte sűrű felhőzet. Helyenként, főleg Kelet-Szlovákia területén még eső. Az időjárás később megjavul és felmelegedés várható. szanak tovább, és a hallgatók elége­detten mennek haza, feledhetetlen művészi élményben volt részük. Emel­lett a művészek nagyrésze köztársa­ságunk más-más városaiba is elviszi művészetét, és viszont sok vidéki ze­nekedvelő éppen a zenei fesztivál nap­jaira tervezi szabadságát, hogy Prágá­ban élvezhesse a zeneművészet ne­mes örömeit. Vannak szlovákiai is­merőseim, akikkel évről évre találko­zom a fesztivál legszebb hangverse­nyein. . Smetana „Hazám" című szimfo­nikus költeménysorozata a cseh nép dicsőségének és jövőjének valóságos apoteózisa. Hangot kap ebben a ze­nei műben a cseh vidék, a cseh táj, a történelmi múlt és a fényes jövő. A Prágai tavaszt immár tizedszer nyi­tották meg május 12-én, Smetana ha­lálának évfordulóján ezzel az ismert, népszerű szimfóniával. A Cseh Fil­harmónia Karel Šejna vezényletévei adta elő. Az idei zenei sorakozó je­lentőségét emeli az a tény, hogy az ünnepélyes megnyitáson Zápotocký köztársasági elnök elvtárs is részt vett. Az eddigi hangversenyeken . szere­peltek már a prágai és a brnói rádió szimfonikus zenekara és énekkara, a Cseh énekegyüttes, a fővárosi hang­versenyzenekar, a nyugatnémetországi Stross kamarazenekar, több nemzet­közi hegedűverseny győztesei: a fiatal Leonid Kogan szovjet, Carlo van Nes­te belga, Alfredo Campoli angol he­gedűművészek, Tortelier francia gor­donkaművész, Maszlenyikova és Og­nivcev szovjet operaénekesek, Cziffra György magyar és Adam Harasiewicz lengyel zongoraművészek. Nagy tet­szést aratott a kínai művészegyüttes, amely ősrégi népi hangszerek és ének segítségével hozta közelebb szívünk­höz a régi klasszikus és eredeti népi kínai zenét. Jó úttörőmunkát végzett tavaly a dicsőséges kínai néphadsereg ének-, tánc. és zenekara. Megérde­melt sikere volt a leipzigi Thomaner­chornak. Ez az együttes sokszázéves hangyománnyal rendelkező fiatal fiúk kórusa. Günther Ramin szakavatott vezényletével és a Gewandhausorches­ter kíséretével J. S. Bach passióit ad­ta elő. Művészi teljesítményben ki­magaslott Erich Kleiber, aki a Cseh Filharmónia élén Beethoven VI. szim­fóniáját és Vltézlav Novák Délcseh­szvitjét vezényelte. A Leningrádi Fil­harmónia. a Szovjetunió legnagyobb múltra visszatekintő zenekara bevál­totta a hozzáfűzött osztatlan érdek­lődést. 1917-ben alakult és rövid időn belül magas színvonalat ért el. Száz­hat tagja mindmegannyi kiforrott mű­vész, akik közül többeknek van Lenin­érdemrendje. Karmestere, a Prágá­ban jól ismert Jevgenij Mravinszkij, a Szovjetunió nemzeti művésze, 1938 óta áll a zenekar élén. A leningrádi művészek Sosztakovics VI. és Csaj­kovszkij V. szimfóniájának mesteri tolmácsolásával mutatkoztak be és le­nyűgözték az igényes közönséget. Természetesen mindez koránv­sem meríti ki a Prágai tavasz műso­rát, amely hivatalosan június 3-án végződik, de számítani lehet néhány kívánsághangverseny megrendezésével is. Itt vannak még a bolgár, román, olasz vendégek és persze, akiket kü­lönös szeretettel várunk: a Szlovák Filharmónia, amely Kardoš, fiídký és Suchoň műveivel lép a közönség elé. Május 26-án és 27-én mutatkozik be a Magyar Állami Zenekar. Ferencsik János vezényel és a műsoron Kodály, Hanuš, Míča, Beethoven és Bartók szerepel. Bartók húros és ütőhang­szerekre írt zenekari számának be­mutatásával hódolnak a híres magyar zeneszerzőnek, aki müveivel jelentős mértékben hozzájárult a népek kö­zötti barátság ügyéhez. Ezért ítélte a Béke-Világtanács nemzetközi békedíj­blráló bizottsága Bartóknak — halálá­nak tizedik évfordulója alkalmával a tiszteletbeli (posthumus) békedijat Nem árt megjegyezni, hogy Bartók szlovák, kárpátukrajnai és román te­rületeken is végzett népi zenei ku­tatásokat, amiért az egykori Horthy­rendszerben sok kellemetlenségben volt része. A Prágai tavasz első hangver­senyét 1946-ban a nagymúltú Cseh Filharmónia ötvenéves fennállásának jubileuma alkalmával rendezték. Tíz év alatt nagy zenei hagyománnyá, se­regszemlévé fejlődött és ma Prágából száll fel a dallam, hogy örök baráti és nemes művészi kapcsolatokat te­remtsen széles e világon. JÖ SÁNDOR. cALekszanAtt 3Cômíje(e9iik ötöm meg Ma ötven éve, hogy Alekszandr Kornyejcsuk, a nagy szovjet drá­maíró egy kis ukrán faluban meg­pillantotta a napvilágot. Mozdony­vezető apja tizennégy esztendős korában inasnak adja egy vasúti gépjavító műhelybe. A fiatal Kor­nyeycsukot tudásszomja 1923-ban Kievbe vezeti, ahol elvégzi a kö­zépiskolát és az egyetemen az iro­dalmi szakot. Első irodalmi kísérleteiben a szovjet ifjúság problémáit érinti. Már ezekben a fiatalkori művei­ben mesterien tudta eleven pár­beszédekben jellemezni hőseit. „A lovasszázad pusztulása" című da­rabja már a vérbeli drámaíró eré­nyeit tükrözi, s mindössze 29 éves, amikor színre kerül azóta világ­hírre szert tett drámája, ,,A nagy műtét". Kornyejcsuk e színművének központi alakjai tudósok. Ellentét­ben a polgári színműirodalom or­vosi környezetében lejátszódó da­rabjaival. a szovjet író nem alkot „orvosdrámát", hanem azt vitatja, mit tehet az orvos a forradalmian új társadalomért, milyen ember legyen, hogyan szolgálhatja a leg­jobban a szocialista rendet. Platón Krecsetnek, „Nagy műtét" orvos­hősének összecsapása a maradi­sággal így túlnő a kórház falain, s a dráma igazságai általános érvé­nyűvé válnak abban a küzdelem­ben, melyet a szovjet föld, a szov­jet haza fiai folytatnak az ember felemelkedéséért. Ezért olyan ele­venek a dráma problémái ma is, két évtizeddel megírásuk után. Az új élet igazságainak forra­dalmi pátosza cseng ki 1937-ben írott „Igazság" című drámájából, amelyben az elsők közt kísérelte meg az új világot teremtő Nagy Októberi Forradalom eseményei­ben művészi hitelességgel megraj­zolni Lenin halhatatlan alakját. Egy esztendővel később történelmi darabbal, a „Bogdán Chmelnyic­kij"-jel ajándékozza meg a szovjet színpadokat, majd közvetlenül a Nagy Honvédő Háború előtt „Ukrajna mezőin" címmel átütő nagy sikerrel a vígjáték formájá­ban beszél egy kolhozfalu életéről, végtelen derűvel boncolgatja azo­kat a problémákat, amelyeket az egyéni gazdálkodásról a közösségi életre való áttérés vet fel. A kon­fliktus az új társadalomért küzdő kolhozparasztság s az önzők, az önmagukkal törődő üzleties pa­rasztok közt keletkezik, akik még a szocializmus győzelme után is hátráltatják a szovjet élet telje­sebb kivirágzását. A Nagy Honvédő Háború nehéz esztendei idején Kornyejcsuk iro­dalmi munkássága a fasizmustól veszélyeztetett haza megerősítését szolgálja. És alig teszik le a szov­jet föld hős fiai a fegyvereket, azok­nak élsorába áll, akik a háború ütötte sebek gyógyításán fáradoz­nak. 1948-ban színrekerülő bá­nyászdarabja, a „Csillagtárna" (Makar Dúbrava) múr a szovjet munkások békés építő törekvésé­ről ad nagyerejű művészi rajzot. Hőse, Makar Dúbrava, a donyeci bányász és társai a munka új for­mánért küzdő igaz, bolsevik típu­sok, akik a kommunizmus ügyét személyes ügyüknek tekintik. Ugyanígy az új emberről ad hír­adást legsikerültebb vígjátéka, a „Bodzabiget" is, melynek kolhoz­elnöke azt az „elméletet" vallja, hogy jobb a közepesek közt első­nek lenni, mint a kiválóak közt utolsónak és elfelejti a középszerű­ség kétes dicsőségében fürödve a szovjet élet nagy parancsát: foly­tonos harccal leküzdeni a maradit és elérni a legjobbat és legnagyob­bat, hogy mielőbb megvalósuljon a nagy cél: a kommunizmus. Kor­nyejcsuk e mulatságos és elgon­dolkoztató vígjátékában megmu­tatja azt is, hogyan mosódnak el a szocialista társadalomban a város és falu közti különbségek és mi­képpen mlik a kolhozok népe egyenlővé a város lakosságával. Legújabb darabja, a „Szárnyak" a szovjet mezőgazdaság problémáit taglalja, ugyanakkor a vezető párt­és államfunkcionáriusok munka­módszereit is érinti s merészen ecseteli, hogyan sikerült az áruló Berija híveinek az „éberség" jel­szava alatt megteremteni a bizal­matlanság légkörét minden iránt, gyöngíteni a párt hitelét, s ezen túlmenően még a legbensőbb, em­beri kapcsolatokat is megbontani. Míg a „Bodzaliget" napfényes de­rűvel mutat rá a szovjet élet né­mely hibájára, a „Szárnyak" drá­mai formában hozzák a néző elé a sokrétű szovjet életet. Kornyej­csuknák minden eddigi darabjánál igazabban, mélyebben és közvetle­nebbül sikerült itt érintenie a szovjet élet lényegét. Kornyejcsuk irodalmi munkás­sága nem választható el közéleti tevékenységétől. A Nagy Honvédő Háború idején odaadó munkássá­got fejtett ki a frontokon, és ma az Ukrán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja, rendes tagja a Szovjetunió, az Ukrán Tu­dományos Akadémiának, a Szláv Bizottságnak és alelnöke az USZ­SZK minisztertanácsának. A haladó világ Kornye^csukban nem csupán a nagy szovjet dráma­írót, hanem a Béke-Világtanács irodájának tagját, a béke aktív harcosát is tiszteli. „A mi szocialista hazánkban igazi művésznek csak az nevez­heti magát, aki tevékeny polgára országának" — írja egyik cikké­ben. Ilyen író és közéleti dolgozó Kornyejcsuk is. Élete és egész munkássága szorosan a dolgozó néphez fűzi. Ezért olyan meggyő­zőek és művésziek a drámái, ezért olyan felejthetetlenül szépek, élők és példamutatóak a szovjet élet teljéből merített hősei E. V,.

Next

/
Thumbnails
Contents