Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-25 / 125. szám, szerda

2 US %lü 1955. május 25. A Csehszlovák Köztársaság kormánya továbbra is a nemzetek közötti béke és barátság politikáját folytatja (Folytatás a 1. oldalról.) tonság rendszere megteremtésének, az összes nyílt kérdések tárgyalás útján való békés megoldásának, az öszszes államok közötti békés együttműködésre való további közös igyekezetünknek, tekintet nélkül az államok társadalmi- és államrendszerére. Szemtől szembe azzal a veszéllyel, amit köztársaságunkra a párizsi egyezmények ratifikálása jelent, szemtől szembe a támadó német imperializmus megújításával, amely nemzeteink történetében már annyiszor fellépett, mint szabad létünk halálos ellensége, hálával és nagy tanulsággal tudatosítjuk, hogy ezzel a veszéllyel szemben most sem védtelenek, sem elszigeteltek nem vagyunk. Az utóbbi nemzetközi események világánál még jobban kitűnik a Szovjetunióval való szövetségünk életes jelentősége, békeirány• zatú külpolitikánk jelentősége, amely köztársaságunkat a béke és demokrácia világtáborába vezette. Ennek a politikának köszönhetjük, hogy nemzeteink szabadságának ügye, határaink biztonságának ügye, a béketábor hatalmas és legyőzhetetlen erőinek ügyévé vált. A hős szovjet hadsereg oldalán, az összes békeszerető nemzetekkel való szoros baráti szövetségben semmilyen fenyegetés sem ijeszt meg, és nem rendítheti meg nyugalmunkat és önbizalmunkat. A német militarizmus megújítása csupán fokozza és szilárdítja ama elszántságunkat, hogy védelmezzük és megvédjük hazánk szabadságát és függetlenségét. Teljes mértékben és minden következményében tudatosítva azt a veszélyt, amely a párizsi egyezmények ratifikálásából ránk hárul, semmiképpen sem gyengül az a meggyőződésünk, hogy az agresszív erőket meg lehet zabolázni, hogy gonosz terveik megvalósítását meg lehet hiúsítani. Ezt bizonyítják a párizsi egyezmények után bekövetkezett egyes jelentős események is. Az agresszív erőknek sikerült befolyásolniok a nyugateurópai államok törvényhozó testületeiben az ingadozó képviselők kisebb vagy nagyobb csoportjait és így keresztülhajtani a párizsi egyezmények ratifikálását, de nem sikerült megállítani, seni gyengíteni a nemzeteknek a vitás kérdések békés megoldására és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló törekvéseit. A békeerők nagy sikere elsősorban az osztrák kérdés sikeres megoldóit. A békeerők pozíciójának megerősödését jelenti az ázsiai és afrikai államok bandungi értekezletének sikeres befejezése is, amely bebizonyította, hogy a különböző társadalmi és államrendszerű országok jól megérthetik egymást a baráti békés együttélés elveinek szem előtt tartásával. A béke és biztonság ügyéhez hozzájárulnak a szovjet és jugoszláv képviselők között készülő tárgyalások és a Jugoszláviával való együttműködés megjavítása. Európa és a világ fejlődésének szakaszán jelentős szerepet játszanak a négy nagyhatalom legfőbb képviselőinek tervezett tárgyalásai azon feltétel mellett, ha összes részvevőit az a törekvés vezeti majd, hogy megoldják a nemzetközi fejlődés égető kérdéseit. És a legjelentősebb tény az, hogy az egész világon tovább növekszik és erősödik a nemzeteknek a nemzetközi feszültség okainak kiküszöbölésére, a nemzetek közötti normális békekapcsolatok és gazdasági együttműködés megújítására irányuló vágya, hogy a békeszerető erők aktivitása az egész világon továbbra is feltartóztathatatlanul a fejlődés útján halad. Abban a szilárd hitben, hogy végül a béke ügye győzedelmeskedik, továbbra is minden békekezdeményezést, jöjjön az bármely oldalról, minden erőnkből támogatni fogunk és megteszünk mindent, hogy ez a törekvés sikerrel járjon és hogy az emberiség ne jegyen egy új, véres háború áldozata. Egyben megteszünk mindent, hogy teljesen felkészüljünk bármily támadásra, hogy bármilyen csapásra visszaütéssel válaszoljunk. Tisztelt nemzetgyűlés! A barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés és az ennek alapján a szerződésben részvevő államok fegyveres erői közös parancsnokságának megteremtéséről elfogadott határozat a legnagyobb mértékben biztosítja hazánk biztonságát bármily agresszióval szemben. A szerViliam Široký m inis%íerelnök beszéde zödés elsősorban azt biztosítja, hogy kölcsönös megegyezés után és az öszszes részvevő államok hozzájárulásával már idejében megtegyünk minden szükséges lépést az agresszió veszélyének elhárítására, hogy már csírájában kiküszöböljük a támadás minden veszélyét. Olyan jelentős szerv megteremtése, amilyen a politikai tanácsadó-bizottság, lehetővé teszi a bé" ke és biztonság biztosítására irányuló minden intézkedés egybehangolását. Nyílt agresszió esetére a szerződés előírja, hogy a szerződésben részvevő minden' állam azonnali segítségben részesíti a megtámadott államot mindon eszközzel, fegyveres erőkkel is. Ezenkívül a részvevő államok megteremtik a fegyveres erők közös parancsnokságát, amelyet kölcsönös megegye, zés után e közös parancsnokság hatáskörébe utalnak. Éppen ennek az intézkedésnek van különös jelentősége országaink védelmi ereje szempontjából, de főleg köztársaságunk biztonsága szempontjából. A szerződésben részvevő békeszerető országok közös védelmi erői szövetségének rendkívüli jelentősége van azért is, mivel a nyugati agresszív tömbök hivatalos képviselői senkit sem hagynak kétségben afelől, hogy az országaink ellen irányuló támadó terveik egy részét a tömegpusztító fegyvereknek, főleg az atom- és hidrogénfegyvereknek használata is képezi. Az USA hivatalos képviselőinek különféle kijelentései és Churchill, volt brit miniszterelnök is március 1-én mondott támadó jellegű beszédében nyíltan kijelentette, hogy a nyugati agresszív erők háborús terveikben a rajtaütésre helyeznek súlyt, hogy így — amint szószerint mondotta — az első néhány órában", avagy „a háború közvetlen kezdetén'" döntő támadást hajtsanak végre pusztító fegyvereikkel. Ilyen helyzetben döntő kérdés hazánk szilárd védelmének kiépítése szempontjából, hogy a nyugati tömbök agresszív erői ellen állandóan olyan erő álljon készenlétben, amely képes győzedelmesen visszaverni és gyorsan felmorzsolni a legkorszerűbb technikai harci eszközökkel felfegyverzett támadót is. Ezeket a követelményeket egyedül a békeszerető államok közös ereje, országaink fegyveres erői közös parancsnokságának megteremtése teljesítheti megbízhatóan. A közös parancsnokság megteremtése bíztosítjt, hogy védelmi erőinket a leghaladóbb haditudomány alapján fejlesszük, hogy kiképzésüknél még nagyobb mértékben és hathatósabban érvényesítsük a dicső szovjet hadsereg gazdag tapasztalatait és hagyományait, lehetővé teszi fegyveres erőinknek magas színvonalon való kiképzését az agresszorok bármilyen támadó erői és eszközei elleni győzedelmes és hathatós védelem szükségleteivel teljes összhangban. A rendelkezésre bocsátott fegyveres erők közös parancsnokságának megteremtése biztosítja, hogy az agresszív nyugati tömbök bármilyen támadó eszközeivel szemben országaink részére bármely pillanatban készenlétben lesznek az összes szükséges erők és eszközök a támadó felmorzsolására és megsemmisítésére. Annak biztosítéka, hogy a közös parancsnokság következetesen teljesít mindent, amit tőle a békeszerető nemzetek elvárnak, már a fegyveres erők közös főparancsnokának — Ivan Sztyepanovics Konyevnek, a Szovjetunió marsalljának személye is. Az ő személyében ezen erők parancsnoksága valóban jó, megbízható és a legtapasztaltabb kezekbe kerül. Az egész csehszlovák nép szeretettel és háláiéval gondol a Nagy Honvédő Háborúban szerzett halhatatlan érdemeire, főleg arra, amikor parancsnoksága alatt az I. ukrán front hadseregei az I. fehérorosz front hadseregeivel együtt bevették Berlint, hogy aztán mindent elsöprő menetelésben Prága segítségére siessenek. Konyev elvtársban népünk joggal látja megmentőjét és Prága felszabadítóját, Csehszlovákia hű és odaadó barátját. Azok az országok, amelyek aláírták a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést," már szilárd és gazdag hagyománnyal rendelkeznek a sokoldalú kölcsönös együttműködés és segélynyújtás terén, gazdasági, kulturális és más téren is. Szilárdan egybekapcsolja őket céljaik tökéletes egyöntetűsége: a kölcsönös szövetség és együttműködés eszméi nemzeteink új életének építésében mély_ gyökereket vertek. Fegyveres erőink azokra a közös eszmékre fognak támaszkodni, amelyek országainkat egybekapcsolják. Államainkban az uralkodó ideológia Marx, Engels, Lenin és Sztálin halhatatlan alkotó tanítása Országaink fegyveres erői a lángoló szocialista hazafiság és nemzetköziség szellemében a dolgozó nép iránti sze retet és hűség, a szocializmus ügye iránti odaadás, a nagy Szovjetunió iránti szeretet és hűség szellemében nevelkedtek. Ezért nem kell kételkednünk abban, hogy államainknak e közös eszmékre, nemzeteink szilárd és hagyományos szövetségére támaszkodó közös törekvése, országaink szabadságának, függetlensége és biztonsága közös védelmének szakaszán is legyőzhetetlen erőt teremt. Országaink ereje nem irányul és soha sem fog irányulni senki ellen, aki békében és nyugalomban akar velünk élni. A szó igazi értelmében nagy békeerő ez. Hiszen országaink biztonságát védve, harcolva az európai háború veszélyének elhárításáért és az agresszív erők megfékezéséért, az összes európai nemzetek biztonságát védjük, egész Európa és a világ békéjéért harcolunk. Éppen ebben van államaink új típusú szövetségének védelmi jellege, amelyhez ma nincs hasonló a világon és a múltban sem volt. Az agresszív erők, amelyek semmiképpen sem számíthatnak országaik nemzeteinek aktív támogatására, hitlerékhez hasonlóan minden reményüket az úgynevezett villámháborúba he lyezik. Elvakultságukban nem akarnak tanulni a náci Wehrmacht nemrégi villámháborújának keserves bukásából. A békeszerető országoknak a Szovjetunió ^zetésével megteremtett közös parancsnoksága legyen számukra figyelmeztető arra, hogy nem hagyjuk magunkat meglepni és hogy a villámtámadásra irányuló bármilyen kísérletnek még keservesebb vége lesz, mint Hitler csődöt mondott stratégiájának a Nagy Honvédő Háborúb^g. Hazánk békéjének és biztonságának ügye, valamint az európai béke és biztonság ügye hatalmas támogatóra talált a hatalmas ázsiai nagyhatalomban — a Kínai Népköztársaságban —, amelyet a varsói értekezleten megfigyelője képviselt. A kínai népnek gazdag tapasztalatai vannak szabadságharcaiból, az imperialista agresszorok elleni hardaiból. A Kínai Népköztársaság tekintélye határtalanul növekszik nemcsak Ázsiában, hanem az egész világon is. Azokat a kijelentéseket, amelyeket a varsói értekezleten a Kínai Népköztársaság kormányának és népének nevében Peng Tö-huaj nemzetvédelmi miniszter, az államtanács alelnöke tett, 600 millió szabad ember határtalan ereje támasztja alá. Ezért egész népünk joggal, lelkesedéssel üdvözölte annak biztosítását, hogy a Kínai Népköztársaság teljes mértékben egyetért a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel, támogatja azt és az európai államok elleni imperialista agresszió esetén a hatalmas 600 milliós kínai nép is országaink kormányaival és népéivel együtt fog harcolni az agresszió ellen a győzedelmes befejezésig. A varsói értekezleten így jött létre az a nemzetközi erő, amellyel az agresszív erőknek számolniuk kell. A május 14-én Varsóban aláírt szerződés a Szovjetunió vezetése alatt álló demokratikus tábor európai országai közötti sokoldalú együttműködés további megszilárdítását, megerősítését és fejlődését jelenti gazdasági, politikai, védelmi és kulturális téren. Ezeket a kapcsolatokat kezdettől fogva a teljes őszinteség és az önzetlen kölcsönös segítség jellemzi, amelynek célja a közös, általános fellendülés elérése. E kapcsolatok az egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet, az állami fennhatóság, függetlenség és kölcsönös érdekek következetes tiszteletben tartásának alapelvein, a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvein épülnek. Ezekre az elvekre támaszkodnak már azok a kétoldalú szerződések is, amelyeket köztársaságunk a múlt években kötött a Szovjetunióval és a népi demokratikus országok egész sorával és ugyancsak következetesen ezen elvekre támaszkodik az új, sokoldalú szerződés is. Ebben van a szerződés nagy belső és összetartó ereje. A szerződés, amelyet, tisztelt képviselő társaim jóváhagyás végett önök elé terjesztettek, lényegesen eltér tehát a különféle egyezményektől, amelyeket a világ nemzetközi agreszszív körei kötnek és nagyon gyakran más államokra rákényszerítenek. Egyezményeik a gyöngébb fél az eresebbnek való alárendeltsége elvén, a vezető imperialista hatalmak partnereik iránt átlátszó gyarmatosító állásfoglalásán, a kölcsönös bizalmatlanságon és gyűlöleten, más államok függetlenségének megsértésén, érdekeik semmibevevésének, ,A szerződéses" partnerek belügyeibe való állandó és néha kifejezetten „törvényszerű" beavatkozás elvein alapulnak. Éppen ebben van az ilyen imperialista egyezmények belső gyengesége, mint amilyenek az úgynevezett Nyugateurópai Unió, NATO, SEATO és hasonlók. A barátsági, együttműködési és köl csönös segélynyújtási szerződés egyrészt már létező szövetségi kapcso lataink újabb megerősítése és elmélyítése, másrész azoknak kibővítése további baráti országok bevonásával amelyekkel eddig szövetségi szerződésünk nem volt. A Csehszlovák Köztársaság már 1943. december 12-én megkötöttte a Szovjetunióval a barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerző dést, amely népi demokratikus államunk külpolitikájának alappillérjévé vált. Csehszlovákia az 1947—1949 közötti években Lengyelországgal, Bulgáriával, Romániával és Magyarországgal kötött barátsági, együttműkö dési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Mindezek a szerződések teljes mértékben beváltak, mint a kölcsönös együttműködés sokoldalú fejlődésének fontos eszközei, mint a béke és biztonság megszilárdításának esz közei. A Varsóban aláírt szerződés megkötésével Csehszlovákia új szövetségeseivé lesznek a Német Demokra tikus Köztársaság és az Albán Népköztársaság is. Különösen nagy politikai jelentősége van a Német Demokratikus Köztársasággal — a német nép történetében az első békeszerető demokratikus állammal — való szövetségünknek. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulása óta eltelt évek folyamán az egész csehszlovák nép vitathatatlanul meggyőződött arról, hogy a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népében és kormányában őszinte barátra és hü bajtársra talált a béke megszilárdításáért és megtartásáért, nemzeteink gyönyörű jövőjének kiépítéséért folytatott törekvésében. Egyúttal világosan tudatosította a Német Demokratikus Köztársaság létezésének és további fejlődésének hatalmas történelmi jelentőségét a német kérdés megoldáséért, az emberiségnek a német militarizmus veszélyétől való végleges megszabadításáért és általában az európai békéért folytatott harcban. A csehszlovák kormányküldöttség Varsóban teljes helyesléssel fogadta Ottó Grotewohlnak, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének a szerződés aláírásakor tett nyilatkozatát. Ez a szerződés fontos eszköz a háborús párizsi egyezmények elleni harcban, a német militarizmus megújítása és Nyugat-Németországnak az agresszív tömbökbe való bevonása elleni harcban — ami Németország egyesítésének fő akadálya —, egyúttal a német nép nagy támasza Németország békés és demokratikus egységére irányuló törekvésében. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozata, hogy az egyesített Németországot mentesíteni kell az összes kötelezettségektől, amelyeket Németország egyik vagy másik része az egyesítés előtt kötött, katonai és politikai szerződésekben vállalt magára, a csehszlovák kormány nézete szerint helyes elv, amely minden németnek megmutatja a megfelelő és valamennyiük számára elfogadható utat jogos nemzeti követeléseik megvalósítására. Az egész csehszlovák nép az országaink közötti új szövetségi kapcsolatot a közös együttműködés további sokoldalú fejlődése szilárd alapjának, a német népnek Németország nemzeti egysége megújításáért, az egységes, független, békeszerető, demokratikus állam megteremtéséért folytatott harcaihoz való jelentős hozzájárulásnak tekinti. A nyolc állam közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésnek messzeható nemzetközi jelentősége van a nemzetek közötti tartós béke megvalósítására irányuló törekvés szempontjából. A Szovjetunió és vele együtt a többi békeszerető országok már sok igyekezetet fordítottak az összes európai országok részvételén alapuló összeurópai kollektív biztonság megteremtésére, tekintet nélkül azSk államrendszerére, amelyben továbbra is az európai tartós béke és biztonság, valamint az európai országok közötti együttműködés biztosításának legjobb alapját látják. De a támadó tömbök politikájának támogatói lehetetlenné tették ilyen rendszer megteremtését és helyette új, zárt agresszív tömböt teremtettek Nyugat-Európában abból a célból, hogy véglegesen megakadályozzák az összes európai nemzetek béketörekvésének egységét és hogy Európát két különálló, egymással szemben álló táborra osszák. Ezek a körök többé-kevésbé leplezetlenül juttatták kifejezésre azt a véleményüket, hogy a békeszerető országok erre ugyancsak zárt tömb megteremtésével válaszolnak, amivel Európa szétosztottsága betetőződik. Ezek a számítások azonban teljesen hamisaknak bizonyultak. A barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés nem teremt új zárt tömböt és a legkisebb mértékben sem járul hozzá Európa szétosztottságához. Egyáltalán nem jelenti az európai kollektív biztonság politikájától való elhajlást sem. Ellenkezőleg, jelentős eszköze és támasza a békeszerető országoknak a tömbök politikája elleni harcban, azok teljes megszüntetéséért folytatott harcban. A szerződés nyitva áll tekintet nélkül társadalmi és államrendszerükre mindazon államoknak, amelyek a szerződésben való részvételük esetére kifejezésre juttatják készségüket aziránt, hogy hozzá akarnak járulni a békeszerető államoknak a béke és a nemzetek biztonsága biztosítására irányuló törekvéséhez. A szerződés részvevői ünnepélyesen hangsúlyozzák a kollektív biztonsági rendszer megteremtésére irányuló igyekezetüket. Mihelyt elérik ezt a célt és mihelyt megteremtődik a nemzetek közötti béke, biztonság és együttműködés reális összeurópai alapja, ugyanazon a napon, amikor az összeurópai kollektív biztonsági szerződés életbelép, érvényét veszti a nyolc állam közötti szerződés. A Varsóban megkötött szerződés összes pontjaiban a nemzetek közötti békekapcsolatok elismert alapvető elvein nyugszik és teljes összhangban van az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának céljaival és sjapelveivel. Ezenkívül fontos hozzájárulás a fegyverkezés általános csökkentéséért, a tömegpusztító, főleg az atom- és hidrogénfegyverek betiltásáért, a nyílt vagy vitás kérdéseknek tárgyalás útján való megoldásáért, az országok közötti békés együttműködés fejlesztéséért folytatott további harcunkhoz. A szerződésben részvevők törekvéseit és e nagy békecéljait a legmeggyőzőbben és legkifejezőbben juttatják kifejezésre a szovjet kormánynak a fegyverzet csökkentésével, az atomfegyverek betiltásával és az új háború veszélyének kiküszöbölésével kapcsolatos kérdésekre vonatkozó nagyvonalú javaslatai. A varsói értekezlet megnyitásának napján közzététt szovjet javaslatok Nyikolaj Alekszandrovics Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, a szovjet küldöttség vezetője kijelentésének jelentős részét képezték, azokat az értekezlet összes részvevői lelkesen fogadták és támogatták. Ugyanígy a csehszlovák kormányküldöttség is kifejezésre juttatta teljes egyetértését (Folytatás a 3. oldalon.)