Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-21 / 122. szám, szombat

1955. május 2

ľ. m%w Az Ifjúsági Faluban már a múlt hét elején hozzáfogtak a cukorrépa sarabolásához. Tekintettel a gyenge növényzetre, ezt a munkát kézzel végzik. E ragyogó májusi napokban a szövetkezeti tagság egy emberként kivonuli a határba s lelkes szorgalommal dolgozik. Mindenki ott van az őrhelyén, a neki kiosztott területen és a saraboló kapával végzett rfiunkájával mintegy igazolja, hogy a szövetkezet valóban megérdemelte a munka érdemrend:!, amellyel rövid idővel ezelőtt Prágában kitüntették. Ez az országos kitüntetés úgy hatot' a szövetkezet tagjaira, mint a májusi eső a földekre. Estefelé, amikor a tagok hazafelé szállingóznak, egyesek pár percre pihenőt tartanak az irodában, ahol még mindig boldog izgalommal tárgyalják a kitüntetéssel járó ünnepség részleteit. Ezúttal mind a három küldött együtt van, Turcsina József az elnök. Králik György az agronómus és Urbancsok Mihály, a zootechnikus. Már talán több százszor elmondták, hogyan zajlott le Prágában a nagy ünnep, de napok múltán újra eszükbe jut egy-egy részlet, felejthetetlen jelenet. A nagy élmény Turcsina József az elnök, akit a szövetkezetben majdnem mindenki a keresztnevén, Jozsónak szólít, egy gyermek megilletődöttségével mondja: — Tudjátok, a prágai tartózkodásom alatt gyakran gondoltam arra, hogy bár itt volna az édesanyám és látná azt a fényt és pompát, ahogy bennünket fogadtak fővárosunkban. Valóban felemelő érzés volt együtt lenni az ország legelső munkásaival — teszi hozzá Urbancsok, a zootechnikus. — Olyan munkás is volt közöttünk, aki a munka érdemrendje után most megkapta a köztársaság érdemrendjét. Arra gondoltam, hogy mikor kerül majd sor arra, hogy közülünk valakit ilyen kitüntetésben részesítsenek. — Ne félj, erre is sor kerül — mondja vígasztalólag Králik, az agronómus, miközben kopott, zöld kalapját feljebb tolja homlokán. — Csak gondold meg. Smida elvtárs, a földművelésügyi miniszter úgy elbeszélgetett velünk, akárcsak a legjobb barátaival. — Én meg azt nem felejtem el soha. — szól újra Urbancsok — hogy a kínai meg az albán nagykövet az ünnepség végeztével megvártak bennünket, hogy gratuláljanak nekünk. — Hát ezt én se felejthetem el —vág közbe az elnök — hogy egy hatszázmilliós nép képviselője azért vár ránk Július Fučík szellemében... — egy kis .falu küldöttjeire, — hogy kezet szoríthasson velünk. Ekkor derült ki, hogy a kínai követ látogatóban járt náluk januárban, és most nem mulasztotta el az alkalmat, hogy osztozzon örömükben. A kínai követ tolmács útján azt is közölte velük, hogy január óta járt otthon, ahol a kínai parasztoknak mesélt a mi életünkről és a közös munkában elért, eredményeinkről. A kitüntetett dolgozók abban közösen megegyeznek, hogy legszebb élményük a prágai május elsejei ünnepség volt. Ott voltak a díszemelvényen, amikor az ezrekre menő cseh pionírok zengő szóval, lobogókkal és virágerdővel köszöntötték és éljenezték az ország legjobb dolgozóit. Králik hangsúlyozza, hogy könnyekig meghatotta őket a pionírok szemet-lelket gyönyörködtető ünnepi felvonulása. Mélységes szeretettel és büszkeséggel telt meg a szívük a cseh nép iránt, amely így, szívvel-lélekkel tudja ünnepelni a dolgozók nemzetközi szolidaritásának nagy napját. Szívélyes fogadtatás A következő példa viszont azt bizonyítja, hogy a cseh nép nemcsak ünnepelni tudja a szolidaritást, hanem minden rendelkezésre álló tudásával, szakképzettségével elősegíti Szlovákia dolgozóinak a fejlődését. Aki az utóbbi hetekben az Ifjúsági Faluban járt, láthatta, hogy a szövetkezet gazdasági udvarán áll egy négykerekű alkotmány ágaskodó vastraverzokkal és hatalmas porcelánszigetelökkel felszerelve, amelyen Betkó Pál villanyszerelő szüntelen dolgozik. Betkó néha leszáll az alkotmányról, pár lépést hátrál és titokban gyönyörködik művében. Aztán újra felkapaszkodik, egészen fel a csúcsára, ég és föld között lebegve helyreigazít egy csavart, majd egyéb munkát végez, de mindig javít rajta valamit. Egy művész megszállottságával dolgozik szerdán épp úgy, mint vasárnap, csakhogy egyre tökéletesebbé formálja művét. Nem kevesebbről van itt szó, minthogy egy mozgó trafóállomást szerkesszen az Ifjúsági Falunak, amely rendkívüli módon megkönnyítené a gépesítést a mezőgazdasági munka minden szakaszán. Az öntözéstől kezdve az aratásig, a cséplésig és mélyszántásig minden munkát tetszés szerint villanyerövel végezhetnének a szövetkezetbén, ami az önköltség csökkentésehez rendkívül hozzájárulna. Hogy milyen előnyök származnak még a mozgő trafóállomásból, azt Betkó jegyzetei tudják, cl - annyira óvatos, hogy még nem beszél róluk, mert úgy véli, még korai... Betkó alapeszméjét a szovjet szakkönyvekből és folyóiratokból merítette és első ízben akkor gondolt műve megszerkesztésére, amikor tavaly a cséplést 800—1200 méteres kábelekkel kellett elvégezni. De munkája végrehajtásához csak idén foghatott hozzá, amikor a szövetkezet megszavazott 10 000 koronát a trafóállomás megalkotásához. Betkó tervét a szövetkezet javítóműhelyének egész kollektívája támcgatta. Ez azonban kevesnek bizonyult. Elment tehát tervéve! a nyitrai Energotrust üzemének főmérnökéhez, aki azt tanácsolta, hogy forduljon a brnói Julius Fucík-üzemhez, ahol részletes útbaigazítást kap terve megvalósításához. Így is volt, személyesen ment ej Brnóba. Ott azt tapasztalta, hogy az ü?em mérnökei legnagyobb elfoglaltságuk közepette is nagy előzékenységgel és türelemmel mutatják mog és magyarázzák meg neki gyártmányaikat. \ mérnökök ezután megbeszélték vele részletesen újítása tervét, tanáccsal látták el és megígérték, hogy ha munkájában bármilyen nehézségbe ütközik, örömmel készek mindig segíteni. Ez a szívélyes brnoi fogadtatás nagyban elősegítette Betkó munkáját, aki a 10. szabad május tiszteletére vállalta műve elkészítését ér. fáradhatatlan kitartásával be is tartotta adott szavát. Gyors válasz Május elsején éresitette a brnói üzemet arról, hogy munkájával elkészült és sürgette a trafóállomás kipróbálását. Levelére azonnal válaszoltak és május 12-én az üzem két mérnöke, Nemec Miroslav és Večerka Miroslav, továbbá Ulč József elvtárs, az üzemtanács politikai megbízottja teljes felszereléssel megjelentek az Ifjúsági Faluban, ahol azonnal nekifogtak Betkó művének a kipróbálásához. A próba közel két órát vett igénybe. Ez idő alatt nemcsak a mozgó trafóállomásban futott keresztül-kasul a magasfeszültségű áram, hanem Betkóban és kollektívájában is magasfeszültségű izgalom uralkodott. És a próba sikerült. A mérnökök és Betkó között tökéletes volt az összhang. Csak egyes technikai változtatásokat tartottak szükségesnek, amit Betkó azonnal feljegyzett. A délután folyamán került volna sor a trafóállomás teherbíróképességének a kipróbálására a rizstelepen. A nyitrai Energotrust főmérnökhelyettese, Kőnigstein mérnök azonban nem engedélyezte, amíg a szükséges technikai változtatásokat nem hajtják végre és amíg a megfelelő előírásos ővóintézkedésnek eleget nem tesznek, mert az eddigi próbák csak a száraz időjárást vették tekintetbe. Nagy volt az izgalom. Betkó, aki azt hitte, hogy délután már műve minden titkának a birtokában lesz, mélységesen le volt sújtva. A két üzem mérnökei azonban nem engedték sokáig szomorkodni az újítót. Azon nyomban összeültek és gyors elhatározással írásba fektették le vállalásaikat, hogy meggyorsítsák a teherbíróképesség próbáját. A vállalásban ragyogó példát mutatnak a brnói mérnökök, akik elhatározták, hogy minden szükséges anyagot és alkatrészt, ami a technikai változtatásokhoz szükségesek, e hó 16-ig a Július Fučík üzemből leszállítják, hogy még e hét folyamán a gyakorlatban is kipróbálhassák az újítást. Az Energotrust mérnökei is vállalták, hogy minden szükséges segítséget sürgősen megadnak. Betkó most a szövetkezettel együtt izgalommal lesi a műve körül lejátszódó események további fejleményeit. A brnói mérnököknek az a véleménye, hogy az eddigi jelenségek igazolják az újító elképzeléseinek helyességét és hogy ez a mozgó trafóállomás gyökeres változást jelenthet a szövetkezetek életében. Mi is izgalommal lessük a végső próbát, addig is azonban bármi is történjék az újítás körül, le kell szögeznünk azt a tényt, hogy a brnói mérnökök lelkes magatartása a cseh és szlovák nép barátságának eleven példájaként marad meg örökké mindazok emlékezetében, akik tanúi voltak ennek a próbának, amely a cseh elvtársak technikai segítségén kívül mély emberi magatartásukat. Július Fučík szellemét juttatta érvényre. x Szabó Béla Minden erőt a növényápolási munkába A nagytárkányi szövetkezet udvarán már a kora reggeli órákban nagy a forgalom. Iparkodunk minden percet kihasználni a tavaszi munka sike.-éért. Az idén gazdagabb termést akarunk betakarítani, mint a múlt évben. Szorgalmunkat már most siker koronázta, mert a mostoha időjárás ellenére is a tervbevett határidő előtt 3 nappal végeztünk a tavaszi kalászosok vetésével. Az ipari és kapásnövények ültetésével is jól állunk. A korai krumplin kívül 11 hektárt ültettünk be négyzetes-fészkes módszerrel. Harminc hektáron ültettünk kukoricát, azt is négyzetesfészkes módon. így most nincs más hátra, minthogy minden erőnket a növényápolási munkára fordítsuk. Dobos László, Nagytárkány. Fokozzák a hektárhozamokat A bacskai szövetkezet tagjai a X. pártkongresszus határozatát szem előtt tartva, egyre fokozottabb mértékben alkalmazzák a haladó agrotechnikai módszereket. A munkák minőségének megjavítása érdekében állandó munkacsoportokat szerveztek. A csoportokat munkaszakaszokra osztották és ezek élére a legkiválóbb szövetkezeti tagokat állították. Az eredmény már a munkában is megmutatkozott. A tavasziakat kellő időben elvetették. Zelenák István, Perbenylk. Nagy elhatározás A simonyi szövetkezet tagjai magukévá tették pártunk X. kongresszusának határozatát. A múlt ősszel az udvarokról a trágyát mind kihordták a földekre. Ezzel a föld termelőképességét lényegesen feljavították. No de szükség is volt erre, mert nagy dologra szánták el magukat a simonyiak. Elhatározták, hogy az idén 307 000 korona értékű mezőgazdasági terméket adnak az országnak terven felül. Barna János, Rimaszombat. mi A MEZŐGAZDASÁG HÍREI A MUZSLAI HATÁRBAN is sarabolják a kapásnövényeket. A muzslai szövetke'zet tagjai az elmúlt évek során kissé idegenkedtek a gépi munkától, s csak fokozatosan győződtek meg előnyeiről. Ma már bátran támaszkodnak a traktorállomásra. Az idén a talaj előkészítését, s a vetést majdnem teljes egészében gépi segítség igénybevételével végezték el. Különösen a kukorica és krumpli ültetésénél hárult nagy feladat a traktorosokra, mert a muzslaiak is nagy mértékben alkalmazzák a négyzetesfészkes vetési módszert. Az idén 113 hektár kukoricát és 10 hektár krumplit vetettek az említett módszer szerint. Ezt a munkát teljes egészében a traktorosok végezték. A muzslai határban már szépen kisorolt a cukorrépa is. Elérkezett az ideje a növényápolási munkáknak. A szövetkezeti tagok nem is késlekednek és megkezdték a répa sarabolását, ki-ki a részére kiosztott parcellán. * * * LOSONCTÓL alig két kilométerre van Szalatna. Ezt a gazdaságot egyfelől terebélyes fák, másfelől virágos rét veszi körül. Barátságos, jól termő vidék ez. A gazdaság sertésgondozójával, Gyurica Józseffel hazánk felszabadulása 10. évfordulójának ünnepségei alkalmából ismerkedtem meg. Derűs, vidám tekintetű ember. Ezen a napon talán még vidámabb volt, mint máskor. — Nagy ünnep volt ez nekem — mondja Gyurica József. — Ma már nem vagyok kommenciós cseléd. Apám 35 évig ette a cselédkenyeret, ebből nekem is kijutott egy rész. Gyurica József jó munkával hálálja meg a szabadságot, a békét. A többi között nagy része van abban, hogy a szalatnati gazdaság a tervezett 95 mázsa sertéshús helyett 474 mázsát adott be. Kertész Imre Losonc AZ ÚJ MUNKAMÓDSZER EREDMÉNYEKÉNT ... A Fábjanka néven ismert tanya közelében nagy tábla gyönyörű repcét lenget a májusi szél. Az esti alkonyat lassan lopózik a tanya házai közé. Az állatgondozók éppen fejőshez készülődnek. Előkerül Kulich János, a gazdaság vezetője is. Ő mondja, hogy náluk minden egyes fejő alkalmazza Malinyina fejési módszerét. A napi átlagos tejhozam 7,5 liter. Kulich elvtárs beszél a növendék állatok neveléséről. Elmondja, hogy bevezették a borjak rideg nevelési módszerét. Az eddigi eredményekkel meg vannak elégedve, mert áprilisban is a tervezett 75 deka helyett 77 deka napi súlygyarapodást értek el. (Levelezőnktől.) * * * A BACSKAI SZÖVETKEZET agronómusa örömmel számol be arról, hogy a tavaszi vetésekkel már végeztek. A krumplit, a kukoricát négyzetesfészkes módszer szerint vetették el, a cukorrépa első kapálásával pedig már végeztek. A kertészetben is jól folyik a munka. Már az összes zöldségféléket kiültették, sőt palántákból is 5000 korona bevételük volt. A szövetkezet jó gazdálkodását legjobban az bizonyítja, hogy a tavaszon 18 taggal szaporodott. Az iparból olyan emberek tértek vissza a szövetkezetbe, akik egy évvel ezelőtt még hallani sem akartak a szövetkezetről. Zelenák István, Perbenyík A DUNASZERDAHELYI szövetkezet tagjai a tavaszi munkákat rendes időben elvégezték. A krumplit, a kukoricát négyzetes-fészkes módszer szerint vetették el. A kapásnövényeket egyénekre osztották szét megművelésre. A takarmányalap biztosítása érdekében az idén a másodnövények termesztését is kibővítik. Az állattenyésztés terén javulás észlelhető azóta, hogy kicserélték az állatgondozókat. Már bevezették a napi háromszori etetést, fejést. A marhahús beadási kötelezettség teljesítésével is jól állnak. Július elsejéig az egész évi marhahúsbeadási kötelezettségüknek eleget tesznek. A szövetkezet az idén a várkonyi szövetkezettel áll szocialista munkaversenyben. Szilárd elhatározásuk, hogy ebből a versenyből győztesen fognak kikerülni. Patasi István, Dunaszerdahely A CUKORRÉPAFÖLDÖN már nyoma sincs a gyomnak. Amint már több levelemben is említettem, a zselízi és palárikovői állami gazdaságok között nagyméretű szocialista verseny indult meg. A versenyből a zselízi gazdaságok minden egyes dolgozója becsületesen kiveszi részét. Teljes lendülettel fogtak hozzá a cukorrépa első sarabolásához. Ma bátran mondhatjuk, hogy a cukorrépaföldeken nyoma sincs a gyomnövényeknek. A cukorrépabogarak elszaporodását is idejében megakadályoztuk. A rovarirtó porokat repülőgépről szórtuk a cukofrépaföldekre. Ezekután már a répa egyelését is megkezdtük. Ha az időjárás kedvez, rövidesen az egész gazdaságban befejezzük az egyelést. Patyolat Sándor, Oroszka Hogyan akarunk elérni kukoricából hektáronként 60 mázsás termést A zsélyi mezőgazdasági iskola minden tanítóját és nevelőjét ismeri a kékkői járás gazdaközönsége. Hogy is ne ismerné, hiszen ősztől kora tavaszig jártuk a falvakat, előadásokat tartott unk a kukorica, krumpli, takarmányés cukorrépa termesztésének új módszereiről, a növények életéről. Előadásaink alatt többször találkoztunk olyanokkal, akik nem hitték el, hogy nálunk 50—60 mázsa szemes kukoricát lehet termelni hektáronként. Egy idősebb bácsi is erről beszélt Nagycsalomián és odavetette az előadónak, hogy ő nem könyvekből tanulta a kukoricatermelést, de nem is hiszi el, hogy ennyit ki lehessen venni a földből. Többeknek is megfordult ez a fejében, ha nem is mondották. Éppen ezért az alábbiakban beszámolunk arról, milyen munka kell hozzá, hogy mégis elérjük hektáronként a 60 mázsás kukoricatermést. Mi, a zsélyi iskola tanítói karöltve dolgozunk az összes tanulókkal. Április 26 és 27-én vetettük el a kukoricát 6,6 hektáron, hat arányos parcellán. Mind különböző fajta kísérleti kukorica. A földet alája még ősszel jó mélyen (25—35 cm mélyen) megszántottuk. Tavasszal, amint a földre lehetett menni, megsimítóztuk. Április 14-én 5 mázsa műtrágyát szórtunk szét hektáronként. Ebből 220 kg nitrogéntrágyát, 180 kg kálisót és egy mázsa szuperfoszfátot, amelyet azonnyomban traktorral beboronáltunk. Április 22 és 23-án a talajt 8—10 cm mélyen megkultivátoroztuk, ami után boronát húzattunk. 25-én megkönnyűhengereztük és vetőgép segítségével megvonalaztuk a földet vetés alá. Április 26 és 27-én négyzetekbe vetettük kapa után, mivel a talaj fekvése nem engedte meg a géppel való keresztbevetést. Egy-egy fészekbe három-négy szem vetőmagot tettünk, majd rátapostunk a fészekre, hogy a földben megvédjük a nedvességet. Május 10-én a kelés 30—70 százalékos (módszerek és fajták szerint). Az egészet egy parcella kivételével könnyű boronával megjárattuk, hogy siettessük a fejlődést. A talaj felső rétegét szellőztettük, ami segítségével elpusztítottuk a gyomot. A növényzet fejlődését az egyes felelős tanítók állandóan figyelik, s mindenről pontos feljegyzéseket készítenek. A parcellákba fektetett költségeket koronákban jegyzik fel, hogy törés után pontos képet kapjanak az önköltségről. Mindezt azért tesszük, hogy birtokunk állatállományának bőséges takarmányalapot biztosítsunk és hogy tanulóink gyakorlati tapasztalatokat szerez, zenek, hogy jó tanítói legyenek a falusi parasztságnak. Egyszóval arról van szó, hogyan lehet elérni a magasabb hektárhozamokat, mit kell tenni ennek megvalósítására. A zsélyi mezőgazdasági iskola kollektívája. / t