Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-21 / 122. szám, szombat

1955. május 2 ľ. m%w Az Ifjúsági Faluban már a múlt hét elején hozzáfogtak a cukorrépa sara­bolásához. Tekintettel a gyenge nö­vényzetre, ezt a munkát kézzel végzik. E ragyogó májusi napokban a szövet­kezeti tagság egy emberként kivonuli a határba s lelkes szorgalommal dol­gozik. Mindenki ott van az őrhelyén, a neki kiosztott területen és a saraboló kapával végzett rfiunkájával mintegy igazolja, hogy a szövetkezet valóban megérdemelte a munka érdemrend:!, amellyel rövid idővel ezelőtt Prágában kitüntették. Ez az országos kitüntetés úgy hatot' a szövetkezet tagjaira, mint a májusi eső a földekre. Estefelé, amikor a ta­gok hazafelé szállingóznak, egyesek pár percre pihenőt tartanak az irodá­ban, ahol még mindig boldog izgalom­mal tárgyalják a kitüntetéssel járó ünnepség részleteit. Ezúttal mind a három küldött együtt van, Turcsina József az elnök. Králik György az ag­ronómus és Urbancsok Mihály, a zoo­technikus. Már talán több százszor el­mondták, hogyan zajlott le Prágában a nagy ünnep, de napok múltán újra eszükbe jut egy-egy részlet, felejthe­tetlen jelenet. A nagy élmény Turcsina József az elnök, akit a szö­vetkezetben majdnem mindenki a ke­resztnevén, Jozsónak szólít, egy gyer­mek megilletődöttségével mondja: — Tudjátok, a prágai tartózkodásom alatt gyakran gondoltam arra, hogy bár itt volna az édesanyám és látná azt a fényt és pompát, ahogy bennün­ket fogadtak fővárosunkban. Valóban felemelő érzés volt együtt lenni az ország legelső munkásaival — teszi hozzá Urbancsok, a zootechnikus. — Olyan munkás is volt közöttünk, aki a munka érdemrendje után most megkapta a köztársaság érdemrendjét. Arra gondoltam, hogy mikor kerül majd sor arra, hogy közülünk valakit ilyen kitüntetésben részesítsenek. — Ne félj, erre is sor kerül — mondja vígasztalólag Králik, az agro­nómus, miközben kopott, zöld kalapját feljebb tolja homlokán. — Csak gon­dold meg. Smida elvtárs, a földműve­lésügyi miniszter úgy elbeszélgetett velünk, akárcsak a legjobb barátaival. — Én meg azt nem felejtem el soha. — szól újra Urbancsok — hogy a kí­nai meg az albán nagykövet az ünnep­ség végeztével megvártak bennünket, hogy gratuláljanak nekünk. — Hát ezt én se felejthetem el —vág közbe az elnök — hogy egy hatszáz­milliós nép képviselője azért vár ránk Július Fučík szellemében... — egy kis .falu küldöttjeire, — hogy kezet szoríthasson velünk. Ekkor derült ki, hogy a kínai követ látogatóban járt náluk januárban, és most nem mulasztotta el az alkalmat, hogy osztozzon örömükben. A kínai követ tolmács útján azt is közölte ve­lük, hogy január óta járt otthon, ahol a kínai parasztoknak mesélt a mi éle­tünkről és a közös munkában elért, eredményeinkről. A kitüntetett dolgozók abban közö­sen megegyeznek, hogy legszebb él­ményük a prágai május elsejei ün­nepség volt. Ott voltak a díszemelvé­nyen, amikor az ezrekre menő cseh pionírok zengő szóval, lobogókkal és virágerdővel köszöntötték és éljenez­ték az ország legjobb dolgozóit. Králik hangsúlyozza, hogy könnyekig megha­totta őket a pionírok szemet-lelket gyönyörködtető ünnepi felvonulása. Mélységes szeretettel és büszkeséggel telt meg a szívük a cseh nép iránt, amely így, szívvel-lélekkel tudja ün­nepelni a dolgozók nemzetközi szoli­daritásának nagy napját. Szívélyes fogadtatás A következő példa viszont azt bizo­nyítja, hogy a cseh nép nemcsak ün­nepelni tudja a szolidaritást, hanem minden rendelkezésre álló tudásával, szakképzettségével elősegíti Szlovákia dolgozóinak a fejlődését. Aki az utóbbi hetekben az Ifjúsági Faluban járt, láthatta, hogy a szövet­kezet gazdasági udvarán áll egy négy­kerekű alkotmány ágaskodó vastraver­zokkal és hatalmas porcelánszigete­lökkel felszerelve, amelyen Betkó Pál villanyszerelő szüntelen dolgozik. Bet­kó néha leszáll az alkotmányról, pár lépést hátrál és titokban gyönyörködik művében. Aztán újra felkapaszkodik, egészen fel a csúcsára, ég és föld között lebegve helyreigazít egy csa­vart, majd egyéb munkát végez, de mindig javít rajta valamit. Egy mű­vész megszállottságával dolgozik szer­dán épp úgy, mint vasárnap, csakhogy egyre tökéletesebbé formálja művét. Nem kevesebbről van itt szó, mint­hogy egy mozgó trafóállomást szer­kesszen az Ifjúsági Falunak, amely rendkívüli módon megkönnyítené a gépesítést a mezőgazdasági munka minden szakaszán. Az öntözéstől kezdve az aratásig, a cséplésig és mélyszántásig minden munkát tet­szés szerint villanyerövel végezhet­nének a szövetkezetbén, ami az ön­költség csökkentésehez rendkívül hozzájárulna. Hogy milyen előnyök származnak még a mozgő trafóállo­másból, azt Betkó jegyzetei tudják, cl - annyira óvatos, hogy még nem be­szél róluk, mert úgy véli, még ko­rai... Betkó alapeszméjét a szovjet szak­könyvekből és folyóiratokból merítet­te és első ízben akkor gondolt műve megszerkesztésére, amikor tavaly a cséplést 800—1200 méteres kábelek­kel kellett elvégezni. De munkája végrehajtásához csak idén foghatott hozzá, amikor a szövetkezet megsza­vazott 10 000 koronát a trafóállomás megalkotásához. Betkó tervét a szövetkezet javító­műhelyének egész kollektívája tá­mcgatta. Ez azonban kevesnek bizo­nyult. Elment tehát tervéve! a nyit­rai Energotrust üzemének főmérnö­kéhez, aki azt tanácsolta, hogy for­duljon a brnói Julius Fucík-üzemhez, ahol részletes útbaigazítást kap ter­ve megvalósításához. Így is volt, személyesen ment ej Brnóba. Ott azt tapasztalta, hogy az ü?em mérnökei legnagyobb elfoglalt­ságuk közepette is nagy előzékeny­séggel és türelemmel mutatják mog és magyarázzák meg neki gyártmá­nyaikat. \ mérnökök ezután megbe­szélték vele részletesen újítása ter­vét, tanáccsal látták el és megígér­ték, hogy ha munkájában bármilyen nehézségbe ütközik, örömmel készek mindig segíteni. Ez a szívélyes brnoi fogadtatás nagyban elősegítette Betkó munkáját, aki a 10. szabad május tiszteletére vállalta műve elkészítését ér. fáradhatatlan kitartásával be is tartotta adott szavát. Gyors válasz Május elsején éresitette a brnói üzemet arról, hogy munkájával elké­szült és sürgette a trafóállomás ki­próbálását. Levelére azonnal vála­szoltak és május 12-én az üzem két mérnöke, Nemec Miroslav és Večer­ka Miroslav, továbbá Ulč József elv­társ, az üzemtanács politikai megbí­zottja teljes felszereléssel megjelen­tek az Ifjúsági Faluban, ahol azon­nal nekifogtak Betkó művének a ki­próbálásához. A próba közel két órát vett igény­be. Ez idő alatt nemcsak a mozgó trafóállomásban futott keresztül-kasul a magasfeszültségű áram, hanem Bet­kóban és kollektívájában is magasfe­szültségű izgalom uralkodott. És a próba sikerült. A mérnökök és Betkó között tökéletes volt az összhang. Csak egyes technikai változtatásokat tartottak szükségesnek, amit Betkó azonnal feljegyzett. A délután folyamán került volna sor a trafóállomás te­herbíróképességének a kipróbálására a rizstelepen. A nyitrai Energotrust főmérnökhelyettese, Kőnigstein mér­nök azonban nem engedélyezte, amíg a szükséges technikai változtatásokat nem hajtják végre és amíg a megfe­lelő előírásos ővóintézkedésnek ele­get nem tesznek, mert az eddigi pró­bák csak a száraz időjárást vették tekintetbe. Nagy volt az izgalom. Betkó, aki azt hitte, hogy délután már műve min­den titkának a birtokában lesz, mély­ségesen le volt sújtva. A két üzem mérnökei azonban nem engedték sokáig szomorkodni az újí­tót. Azon nyomban összeültek és gyors elhatározással írásba fektették le vál­lalásaikat, hogy meggyorsítsák a te­herbíróképesség próbáját. A válla­lásban ragyogó példát mutatnak a brnói mérnökök, akik elhatározták, hogy minden szükséges anyagot és alkatrészt, ami a technikai változta­tásokhoz szükségesek, e hó 16-ig a Július Fučík üzemből leszállítják, hogy még e hét folyamán a gyakorlatban is kipróbálhassák az újítást. Az Ener­gotrust mérnökei is vállalták, hogy minden szükséges segítséget sürgősen megadnak. Betkó most a szövetkezettel együtt izgalommal lesi a műve körül leját­szódó események további fejleményeit. A brnói mérnököknek az a véleménye, hogy az eddigi jelenségek igazolják az újító elképzeléseinek helyességét és hogy ez a mozgó trafóállomás gyö­keres változást jelenthet a szövetke­zetek életében. Mi is izgalommal les­sük a végső próbát, addig is azonban bármi is történjék az újítás körül, le kell szögeznünk azt a tényt, hogy a brnói mérnökök lelkes magatartása a cseh és szlovák nép barátságának ele­ven példájaként marad meg örökké mindazok emlékezetében, akik tanúi voltak ennek a próbának, amely a cseh elvtársak technikai segítségén kívül mély emberi magatartásukat. Július Fučík szellemét juttatta ér­vényre. x Szabó Béla Minden erőt a növényápolási munkába A nagytárkányi szövetkezet ud­varán már a kora reggeli órákban nagy a forgalom. Iparkodunk min­den percet kihasználni a tavaszi munka sike.-éért. Az idén gazda­gabb termést akarunk betakarítani, mint a múlt évben. Szorgalmunkat már most siker koronázta, mert a mostoha időjárás ellenére is a terv­bevett határidő előtt 3 nappal vé­geztünk a tavaszi kalászosok ve­tésével. Az ipari és kapásnövények ültetésével is jól állunk. A korai krumplin kívül 11 hektárt ültet­tünk be négyzetes-fészkes mód­szerrel. Harminc hektáron ültet­tünk kukoricát, azt is négyzetes­fészkes módon. így most nincs más hátra, minthogy minden erőn­ket a növényápolási munkára for­dítsuk. Dobos László, Nagytárkány. Fokozzák a hektárhozamokat A bacskai szövetkezet tagjai a X. pártkongresszus határozatát szem előtt tartva, egyre fokozot­tabb mértékben alkalmazzák a ha­ladó agrotechnikai módszereket. A munkák minőségének megjavítása érdekében állandó munkacsoporto­kat szerveztek. A csoportokat munkaszakaszokra osztották és ezek élére a legkiválóbb szövetke­zeti tagokat állították. Az ered­mény már a munkában is megmu­tatkozott. A tavasziakat kellő idő­ben elvetették. Zelenák István, Perbenylk. Nagy elhatározás A simonyi szövetkezet tagjai magukévá tették pártunk X. kong­resszusának határozatát. A múlt ősszel az udvarokról a trágyát mind kihordták a földekre. Ezzel a föld termelőképességét lényege­sen feljavították. No de szükség is volt erre, mert nagy dologra szán­ták el magukat a simonyiak. Elha­tározták, hogy az idén 307 000 ko­rona értékű mezőgazdasági termé­ket adnak az országnak terven fe­lül. Barna János, Rimaszombat. mi A MEZŐGAZDASÁG HÍREI A MUZSLAI HATÁRBAN is sarabol­ják a kapásnövényeket. A muzslai szö­vetke'zet tagjai az elmúlt évek során kissé idegenkedtek a gépi munkától, s csak fokozatosan győződtek meg előnyeiről. Ma már bátran támaszkod­nak a traktorállomásra. Az idén a talaj előkészítését, s a vetést majd­nem teljes egészében gépi segítség igénybevételével végezték el. Különö­sen a kukorica és krumpli ülteté­sénél hárult nagy feladat a traktoro­sokra, mert a muzslaiak is nagy mértékben alkalmazzák a négyzetes­fészkes vetési módszert. Az idén 113 hektár kukoricát és 10 hektár krump­lit vetettek az említett módszer sze­rint. Ezt a munkát teljes egészében a traktorosok végezték. A muzslai határban már szépen kisorolt a cukorrépa is. Elérkezett az ideje a növényápolási munkáknak. A szövetkezeti tagok nem is késle­kednek és megkezdték a répa sara­bolását, ki-ki a részére kiosztott par­cellán. * * * LOSONCTÓL alig két kilométerre van Szalatna. Ezt a gazdaságot egy­felől terebélyes fák, másfelől virágos rét veszi körül. Barátságos, jól termő vidék ez. A gazdaság sertésgondozójá­val, Gyurica Józseffel hazánk felsza­badulása 10. évfordulójának ünnepsé­gei alkalmából ismerkedtem meg. De­rűs, vidám tekintetű ember. Ezen a napon talán még vidámabb volt, mint máskor. — Nagy ünnep volt ez nekem — mondja Gyurica József. — Ma már nem vagyok kommenciós cseléd. Apám 35 évig ette a cselédkenyeret, ebből nekem is kijutott egy rész. Gyurica József jó munkával hálál­ja meg a szabadságot, a békét. A többi között nagy része van abban, hogy a szalatnati gazdaság a terve­zett 95 mázsa sertéshús helyett 474 mázsát adott be. Kertész Imre Losonc AZ ÚJ MUNKAMÓDSZER EREDMÉ­NYEKÉNT ... A Fábjanka néven is­mert tanya közelében nagy tábla gyö­nyörű repcét lenget a májusi szél. Az esti alkonyat lassan lopózik a tanya házai közé. Az állatgondozók éppen fejőshez készülődnek. Előkerül Kulich János, a gazdaság vezetője is. Ő mondja, hogy náluk minden egyes fejő alkalmazza Malinyina fejési mód­szerét. A napi átlagos tejhozam 7,5 liter. Kulich elvtárs beszél a növendék állatok neveléséről. Elmondja, hogy bevezették a borjak rideg nevelési módszerét. Az eddigi eredményekkel meg vannak elégedve, mert áprilisban is a tervezett 75 deka helyett 77 deka napi súlygyarapodást értek el. (Levelezőnktől.) * * * A BACSKAI SZÖVETKEZET agronó­musa örömmel számol be arról, hogy a tavaszi vetésekkel már végeztek. A krumplit, a kukoricát négyzetes­fészkes módszer szerint vetették el, a cukorrépa első kapálásával pedig már végeztek. A kertészetben is jól folyik a munka. Már az összes zöld­ségféléket kiültették, sőt palántákból is 5000 korona bevételük volt. A szövetkezet jó gazdálkodását legjobban az bizonyítja, hogy a ta­vaszon 18 taggal szaporodott. Az ipar­ból olyan emberek tértek vissza a szövetkezetbe, akik egy évvel ezelőtt még hallani sem akartak a szövetke­zetről. Zelenák István, Perbenyík A DUNASZERDAHELYI szövetkezet tagjai a tavaszi munkákat rendes idő­ben elvégezték. A krumplit, a kuko­ricát négyzetes-fészkes módszer sze­rint vetették el. A kapásnövényeket egyénekre osztották szét megművelés­re. A takarmányalap biztosítása ér­dekében az idén a másodnövények termesztését is kibővítik. Az állattenyésztés terén javulás észlelhető azóta, hogy kicserélték az állatgondozókat. Már bevezették a napi háromszori etetést, fejést. A mar­hahús beadási kötelezettség teljesíté­sével is jól állnak. Július elsejéig az egész évi marhahúsbeadási kötelezett­ségüknek eleget tesznek. A szövetkezet az idén a várkonyi szövetkezettel áll szocialista munka­versenyben. Szilárd elhatározásuk, hogy ebből a versenyből győztesen fognak kikerülni. Patasi István, Dunaszerdahely A CUKORRÉPAFÖLDÖN már nyoma sincs a gyomnak. Amint már több le­velemben is említettem, a zselízi és palárikovői állami gazdaságok között nagyméretű szocialista verseny indult meg. A versenyből a zselízi gazdaságok minden egyes dolgozója becsületesen kiveszi részét. Teljes lendülettel fog­tak hozzá a cukorrépa első sarabolá­sához. Ma bátran mondhatjuk, hogy a cukorrépaföldeken nyoma sincs a gyomnövényeknek. A cukorrépaboga­rak elszaporodását is idejében meg­akadályoztuk. A rovarirtó porokat re­pülőgépről szórtuk a cukofrépaföldek­re. Ezekután már a répa egyelését is megkezdtük. Ha az időjárás kedvez, rövidesen az egész gazdaságban befe­jezzük az egyelést. Patyolat Sándor, Oroszka Hogyan akarunk elérni kukoricából hektáronként 60 mázsás termést A zsélyi mezőgazdasági iskola minden tanítóját és nevelőjét ismeri a kék­kői járás gazdaközönsége. Hogy is ne ismerné, hiszen ősztől kora tavaszig jártuk a falvakat, előadásokat tartott unk a kukorica, krumpli, takarmány­és cukorrépa termesztésének új módszereiről, a növények életéről. Előadásaink alatt többször találkoztunk olyanokkal, akik nem hitték el, hogy nálunk 50—60 mázsa szemes kukoricát lehet termelni hektáronként. Egy idősebb bácsi is erről beszélt Nagycsalomián és odavetette az előadó­nak, hogy ő nem könyvekből tanulta a kukoricatermelést, de nem is hiszi el, hogy ennyit ki lehessen venni a földből. Többeknek is megfordult ez a fejében, ha nem is mondották. Éppen ezért az alábbiakban beszámolunk arról, milyen munka kell hozzá, hogy mégis elérjük hektáronként a 60 má­zsás kukoricatermést. Mi, a zsélyi iskola tanítói karöltve dolgozunk az összes tanulókkal. Április 26 és 27-én vetettük el a kukoricát 6,6 hektáron, hat arányos parcellán. Mind különböző fajta kísérleti kukorica. A földet alája még ősszel jó mélyen (25—35 cm mélyen) megszántottuk. Tavasszal, amint a földre lehetett men­ni, megsimítóztuk. Április 14-én 5 mázsa műtrágyát szórtunk szét hektá­ronként. Ebből 220 kg nitrogéntrágyát, 180 kg kálisót és egy mázsa szu­perfoszfátot, amelyet azonnyomban traktorral beboronáltunk. Április 22 és 23-án a talajt 8—10 cm mélyen megkultivátoroztuk, ami után boronát húzattunk. 25-én megkönnyűhengereztük és vetőgép segítségével megvonalaztuk a földet vetés alá. Április 26 és 27-én négyzetekbe vetettük kapa után, mivel a talaj fekvése nem engedte meg a géppel való kereszt­bevetést. Egy-egy fészekbe három-négy szem vetőmagot tettünk, majd rá­tapostunk a fészekre, hogy a földben megvédjük a nedvességet. Május 10-én a kelés 30—70 százalékos (módszerek és fajták szerint). Az egészet egy parcella kivételével könnyű boronával megjárattuk, hogy siettessük a fejlődést. A talaj felső rétegét szellőztettük, ami segítségével elpusztítottuk a gyomot. A növényzet fejlődését az egyes felelős tanítók ál­landóan figyelik, s mindenről pontos feljegyzéseket készítenek. A parcellákba fektetett költségeket koronákban jegyzik fel, hogy törés után pontos képet kapjanak az önköltségről. Mindezt azért tesszük, hogy birtokunk állatállományának bőséges takar­mányalapot biztosítsunk és hogy tanulóink gyakorlati tapasztalatokat szerez, zenek, hogy jó tanítói legyenek a falusi parasztságnak. Egyszóval arról van szó, hogyan lehet elérni a magasabb hektárhozamokat, mit kell tenni en­nek megvalósítására. A zsélyi mezőgazdasági iskola kollektívája. / t

Next

/
Thumbnails
Contents