Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-21 / 122. szám, szombat

6 UISZÖ Í955. május 21. Tavaszi körséta a rozsnyói bányákban Az érsekújvári Elektrosvit dolgozói a III. országos szakszervezeti kongresszus tiszteletére újabb felajánlásokat tettek Hajnalodik, A Szoroskő mögül lassan emelkedik a nap és vörös sze­mével álmosan hunyorgat szerte a tá­jon. Nem sokat láthat, mert vöröslilás sárga köd lebeg a táj fölött, s a köd fölött magasba szökken Krasznahorka várának büszke tornya. A Pozsáló tetején még rózsaszínben csillog a hó, de a Sajó partján már ott jár táncos léptekkel a tavasz. A fűz­fák hajladozó ágai barkáktól terhe­sek, vidáman csobbanak az apró, siető hullámok és a cinkék, rigók már csi­cšergik a tavasz dicséretét. A nap egyre magasabbra hág az égi létrán, arany zuhatagban ontja suga­rait a tájra. Szemben az öreg Ivágyó tövében napsugárban fürdik már Rozs­nyóbánya telepe. Katonás sorban áll­nak a telep lakóházai s az egyenes utcákon öreg jegenyék nyújtóztatják karcsú testüket az ég felé. Még haj­nali álmukat alusszák a munkában fá­radt bányásztestek, csak egy-egy üze­mi ór lépte koppan a kövezeten. Nem­sokára sorra kinyílnak a lakások ajta-^ jai, füst száll a kéményekből. A bá­nyászfeleségek már talpon vannak, ké­szítik a reggelit, a mosdóvizet a mun­kába induló vagy az éjjeli műszakból hazatérő férjnek, fiúnak. A kipihent testeknek jól esik a friss víz üdítő simogatása. Előkerülnek a gumicsizmák, a tisztára pucolt bá­nyászlámpák. Reggeli után egy búcsú­csók az asszonynak, gyereknek s mun­kába indulnak a bányászok. Közben az altáró bejárata előtti üzemi tér is megélénkül. Ez a tér az ütőere, a pályaudvara az üzemnek. Keskeny sínpár kígyózik a bánya sö­tét torkából, hogy aztán kint váltók tömkelegében több ágra szakadjon. Há­rom-négy sínpár a mosómű, a pörkölő felé siet, a többi a bányafatér, a med­dőfelvonó felé hajlik. Dübörögve ro­bog ki a bányából a villamosmozdon.v vontatta kis vonat, s sáros csizmájú. hunyorgó szemű bányászok lépnek ki a kis fedett kocsikból. Az éjjeli mű­szakosok ezek, kik előző nap esti tíz órától fúrták, robbantották, rakták az ércet, harcoltak a terv teljesítéséért. Megszólítom Kiss Lajost, a Bernar­di-bánya előmunkását, aki éppen ki­száll az egyik kocsiból: — No Lajos bátyám, hogy állunk a rtapi tervvel? Elégedetten hangzik a válasz: — Nincs hiba, százon felül van ma is. Az autóbuszok ontják a minden irányból jövő dolgozókat, Krasznahor­ka, Berzéte, Kőrös, Rudna, Rekenye dolgozó népe árad a bányairoda, a mosó, a pörkölő, a garázsok és a mű­helyek felé. Szétoszlanak az emberek, mindenki a rendelőhelyiségekbe megy, közeledik a hat óra. Az egyes üzemágak munkavezetői névsorolvasást tartanak és szétosztják a munkát. A Szadlovszky-bányán Szop" kó bányamester osztja szét gondos körültekintéssel embereit. Az ércfejtő helyeken kellő számú dolgozónak keil lennie, mert ők biztosítják a termelési terv teljesítését. Viszont a bányafenn­tartást se lehet elhanyagolni, mert hogy teljesítsék a tervet, ha beszakad a bánya? Nehéz feladat, de Szopkó bányamestert nem kell félteni, legény a talpán! A mosóban a terebélyes Béres elv­társ az irányító. — Hatan a döntéshez, ti lányok a válogató szalagokhoz! Az üzemvezetőség irodájában is nyüzsögnek már az emberek. Ru­man főmérnök reggeli „rapportot" tart. Az egyes üzemágak vezetőinek jelentését hallgatja meg telefonon: — Halló Bernardi! Százkét százalék? Jól van! Mária-bánya! Mi van a szi­vattyúval? Azonnal be kell szerelni. Halló Bisztró! Csak hetven százalék? Mi baj? Majd kimegyek az igazgató elvtárssal délelőtt. Röviden pattognak az utasítások s a nagy üzem szerteágazó bányáiban, mű­helyeiben máris újból megindul a munka. — Ruman elvtárs, hogyan teljesíti az üzem a tervét? — kérdezem a te­lefonbeszélgetést befejező főmérnöktől. Helyette Batta mérnök válaszol. — Első negyedévi eredményeink? Nyersvasérctermelés 103,4 százalék, feltáró és előkészítő munkák 104,3 százalék, kutatás 105,1 százalék. — Szép eredmények ezek — szólal meg a közben belépő Vanyek főköny­velő, az üzem gazdaságosságának leg­főbb őre — de ne feledjük el meg­mondani, hogy az önköltségi tervet 9,7 százalékkal túlléptük. A munkaterme­lékenység tervében is elmaradtunk, csak 99,8 százalékra sikerült teljesí­tenünk. Egy pillanatra nyomott csönd üli meg a szobát, de Ruman főmérnök máris keményen néz maga elé. — Ha mindnyájan összefogunk, bá­nyászok, technikusok és gazdasági dol­gozók, behozzuk a lemaradást. Uzem­behelyezzük az új rakodógépeket, és az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet szentelünk az új munkamódszerek be­vezetésének, — mondja megfontoltan A rozsnyóbányai altáró két teliért, két különálló bányarészt nyit meg a Szadlovszky és Bernardi telé­reket. Jó félórás kapaszkodó után meg­érkezünk a Bernardi-bánya irodaépü­letéhez. Tágas fabarakk húzódik meg a hegyoldal lombosodó fái között, ab­lakszemeivel lesi az erdőt, az érkező­ket. Bekopogunk az irodába. — Szabad! — hangzik a szó. Fiatal, szőkehajú férfi hajol a mű­szakkönyv fölé, majd beléptünkre fel­áll. Repaszky bányamester noha éjjeli műszakban volt — e héten a bánya zöme éjjel dolgozik — itt maradt még elkészíteni a jelentést, utasítást adni a nappali műszak dolgozóinak. Kicsit fá­radt a hangja az' éjjeli munka után, de nyomban felélénkül, amikor kérdé­semre elmondja, hogy az üzem száz­tizenöt és fél százalékra teljesítette áprilisi tervét. — Hogyan érték el ezt a szép ered­ményt? — Bányászaink és technikusaink kö­zös, megértő, egymást segítő munká­jával. És hát május elsején büszkén akartunk felvonulni az elsők között. — Kik jártak elől a terv teljesíté­sében? — Kasparec József csapata 130, Po­lyák elvtársé 119,5 és a vágathajtás ban Demén" Pistáék 120, Linner Pá­lék 123,4 százalékkal. De á többiek is mind jó munkával járultak hozzá a szép eredmény eléréséhez. Az év elejétől állandóan százon felül teljesít­jük a tervet. Mindenkiről beszél, mindenkit dicsér, csak magáról hallgat szerényen. Pedig, hogy a Bernardi-bánya állandóan egyenletesen teljesíti napi tervét, ab­ban az ő kiváló munkaszervezésének is nagy édeme van. így a termelési árral sincs hiba. De hagyjuk tovább dolgozni és Batta mérnökkel meg Lindtner előmunkássa! belépünk a táró száján át a bányába. Szemünk eleinte hunyorog a kar­bidlámpa pislákoló sárga fényében. Batta mérnök hétrét görnyedve jár az alacsony táróban. .Meg is jegyzi: — Na ezt a bányát se az én mére­temre szabták! Mind beljebb hatolunk a kanyargós. hűvös, nedves bányafolyosón, míg egy keresztezésnél jobbra fordulunk. — Ezt a keresztvágatot Demény Pista hajtja, — szólal meg Lindtner elvtáls. Ahogy beljebb megyünk, már hall­juk is a fúrógép gépfegyverszerü kat­togását, a tiszta levegőt hozó ventil­látor zúgását. Látszik a karbidlámpák sápadt fénye is. Amint közelebb érünk, megáll a fúrógép. Magas szikár fiatal­emberrel szorítunk kezet. t — Jó szerencsét' — Jó szerencsét! — Hogy megy a munka Demény elvtárs? — Igyekszünk, igyekszünk. Nem mondja, de tudjuk, hogy havi normáját állandóan jóval száz száza­lékon felül teljesíti. Februárban 140, márciusban 138, .áprilisban is 120 szá­zalékra, de akkor nagyobb szelvényű vágatban. Vízöblítéses fúrással dolgo­zik, új rakodógép van a munkahelyén, a munkaidőt mindig célszerűen hasz­nálja ki és így meg is van az ered­mény. Csendes, szerény ember Demény elvtárs, a Bernardi-bánya és az egész üzem egyik legjobb vájárja. Keveset beszél, annál többet mondanak a mun­kaeredményei. Búcsúzunk a kiváló csoporttól, hosz­szú út áll még előttünk. A fejtőhelyek üresek, hisz a főműszak éjjel volt, így a siklón lemegyünk az altáró szintjé­re. Otba ejtve egy-két telepített vá­jatvéget. gyalogosan igyekszünk a táró kijárata felé — elbúcsúzva Lindtner elvtárstól. A Szadlovszky elágazathoz érve Szopkó bányamesterrel találkozunk. Leszállunk az aknán a 21-es szintre, ahonnan ereszke (lejtakna) követi az ércet a szint alá. Innen további, mé­lyebb szintek ágaznak ki, az érctelep hosszkiterjedését kutatva. Itt csak két munkahelyet néztünk meg, de láthat­tuk a porképződést megakadályozó víz­öblítéses fúrást, a nehéz munkát köny­nyítő rakodógépeket. Kérésünkre Szopkó elvtárs elmond­ja, hogv a Szadlovszky-bánya az év elejétől jóval száz százalékon felül tel­jesíti tervét. És ami nagyon fontos, a napi terv teljesítése. is egyenletes. A legjobb csapatok teljesítményei ápri­lisban: Kovács-csoport 114, Mosmer­csoport 114,5, a vágathajtásban Nemes Lajosé 115,6 százalék. A terv egyen­letes teljesítésében nagy segítségükre van, hogy a fejtési és tömedékelési munkát előre megállapított havi gra­fikon szerint irányítják. Közben újra az aknához érünk, s a kas felrepít minket az altáró szintjé­re. Máris indulásra csenget a kis ba­nyavonat mozdonyvezetője, mi pedig elbúcsúzunk Szopkó bányamestertöl. Indul a vonat, s néhány perc múlva újra a ragyogó, virágfakasztó májusi nap süt ránk. Barabás József, Rozsnyó. Az érsekújvári Elektrosvit üzem munkahelyein az elmúlt hetekben sok szó esett a III. országos szakszerve­zeti kongresszusról, amely tegnap kezdődött meg Prágában. Az üzem valamennyi alkalmazottja szakszer­vezeti tag, mindnyájan tudják, hogy a kongresszus tanácskozása jelentős esemény a szövetség életében és fontos irányelveket tűz majd ki az elkövetkező időszakra. Az üzem dolgozói jó munkával tö­rekedtek arra, hogy küldöttjük, Pav­hga János, az üzerni tanács elnöke sikeres munkájukról számolhasson be a kongresszuson. Az elmúlt hónapok folyamán sok szép eredmény kísérte az Elektrosvit dolgozóinak munkáját. Két ízben nyerték el a kormány, két­szer pedig a minisztérium vörös z as zla ját. A felszabadulás jubileumi évfordulójára tett felajánlásokat be­csülettel teljesítik az üzem dolgozói. Az első félévben több mint egymil­lió korona megtakarítására tett cél­kitűzéseiket túlteljesítik. Az év első négy hónapjában túlteljesítették a tervet, a gazdaságosság tervét is túlteljesítették 2,9 szazalékkal. A szép eredmények elérésében nagy szerepe van a szakszervezet munká­jának is. Az üzemi tanács a verseny és a kötelezettségvállalási mozgalom szervezésével jelentős részt vállal a feladatok teljesítéséből. A III. orszá­gos -szakszervezeti kongresszus tisz­teletére is számos felajánlást tettek a dolgozók, amelynek teljesítését lel­kes igyekezettel biztosítják. Gyarma­ti Béla kötelezettséget vállalt, hogv napi tervét 102 százalékra teljesíti és havonta 10 kg műanyagot takarít meg. Simsík Anna a műanyagpréselö­btn ugyanilyen felajánlást tett a kongresszus tiszteletére. Balla József .104 százalékos tervteljesítést és 12 kg műanyag megtakarítását, Draguny Mária 106 százalékos teljesítményt és szántén 12 kg anyag megtakarítá­sát vállalta. Martinovics Jenő és Blasikovics István csővágók pedig vállalták, hogy májusban 559 méter csövet takarítanak meg azáltal, hogy a különféle hosszúságú csövek levá­gásánál az egyes méreteket úgy oszt­ják be, hogy a lehető legkevesebb anyag kerüljön hulladékba. Hasonló felajánlásokat a szakszervezeti kong­resszus tiszteletére az üzem sok dolgozója vállalt. A munka gazdaságosságának foko­zására irányuló igyekezettel az üzem minden munkahelyén találkozunk. Je­lentős segítője ebben a dolgozóknak a személyes megtakarítási számlák bevezetése, amely egyre szélesebb körben terjed. Legutóbb az appara­turka részleg forrasztói nyittattak személyes megtakarítási számlát és egyúttal jelentős mennyiségű karbid megtakarítását vállalták. Az ércprése" lő műhelyben az elmúlt hónapban csaknem nyolcezer koronát takarítot­tak meg a hulladék és a selejt csök­kentésével. Ebben a műhelyben kezd­ték először alkalmazni a megtakarí­tási számlákat. Ma már a műhely va­lamennyi dolgozója meggyőződött, hogy neki is, az üzemnek is előnyös az új gazdasági elszámolás bevezeté­se A műhely dolgozói munkájuk vég­zésében állandóan szem előtt tartják a legnagyobbfokú takarékosságot. Ennek érdekében számos műszaki in­tézkedést is megvalósítottak. Kaszala József munkacsoportja például a drót­vágó gépeken végrehajtott módosí­tással havonta 50—52 kg drótot ta­karít meg a selejt csökkentésével. Ezzel egyidejűleg a Kaszala elvtárs által ajánlott módosítás végrehajtá­sával a drótvágó gépek teljesítménye is csaknem megkétszereződött. A cso­port tagjai a személyes megtakarítá­si számlák bevezetése óta az eddig hulladékba kerülő drótvégeket is fel­használják kisebb alkatrészek elké­szítésére. A műhely és az egész üzem dol­gozóinak leleményessége számos ilyen jelentős megtakarítást eredmé­nyezett. Ennek eredményeként valóra válik a milliós megtakarításra tett célkitűzés. A múlt hónapban összüze­mi méretben a személyes megtaka­rítási számlák segítségével 220 kg műanyagot, műszaki-szervezési intéz­kedésekkel több mint 140 ezer koro­nát, a selejt csökkentésével pedig 21 ezer koronán felüli értéket takarítot­tak meg. G. L. Ahol még a homok is aranyat ér Plavecký Miklós a bratislavai Miletics utcai lakásépítk komplex csoport vezetője. Kiváló mun elért érdemekért" jelvénnyel tüntette álló munkacsoport 287 lakás építését vállaltak, hogy november l-ig 288 lak csoport tagjai a jó szervezés következ végzése mellett 240 százalékra teljesí ezésen dolgozó 39 tagú „Sztahanovista" kájáért a közelmúltban az „Építésben k ki. A múlt évben a vezetése alatt fejezte be. Ez évben kötelezettséget segvségen végzik el a vakolást. A tében kifogástalan minőségű munka tik normájukat. Ilyenkor, május közepén, olyan ez a csendes kis Blaho út, mintha *bó­ditó virágillatban fürösztgetnék a ta­vasz tündérei. A villák kertjeit és udvarait lehullott akácszirmok borít­ják. Halk, csendes itt minden, éppen csak a 23-as ház irányából hangzik fel néha-néha . valami különös, nem ide illő lárma. Ott, ahol az utca a domb szelíd emelkedője felé kapasz­kodik. tar homokbuckák, meztelen téglafalak és gépóriáscw, tűnnek a szem elé. A munka dübörgése vált­ja itt fel a csöndet, de nem azért, hogy a szép ellen törjön, hanem, hogy még szebbé varázsolja át a Blaho utat. február óta tart itt ez a lármás élet. Üj háztömb épül az utcában, a híres Holoska-brigád épít itt új, hatalma* ötemeletes palotát. Kis pallóhídon keresztül jutok be az építkezés területére. Deszkacsomó­kat, tátongó meszesgödröket kell megkerülgetnem, hogy odaérjek az egyik szorgalmasan dolgozó legény közelébe. Éppen egy homokszállít­mányt lapátol süvegszerü kupacba, amikor feléje köszönök. — Jobban vigyázzon a lába alá elvtárs! — kiált rám válaszképpen, és olyan vasvillaszemeket mereszt fe­lém, mintha isten tudja mit vétettem volna ellene. Ijedten pislantok hát lábam alá, semmi bűnfélét sem tu­dok ott felfedezni. — A homokról menjen arrébb'. — toldja meg aztán figyelmeztetését a legény é'j én érthetetlenül nézem azt a néhány müliméter vastagságú ho­mokréteget, ami a buckáról szóród­hatott le lapátolás közben. — Már azt hittem — sóhajtok fel megkönnyebbülten —, hogy valami kincsre tapostam rá. — A homok is kincs azoknak, akik önálló elszámolás szerint dolgoznak — mondja nyomatékosan a fiatal­ember. * * * Pikáli Alfréd, az építkezés egyik hivatalnoka világosít fel a kis közjá­ték értelméről. — A Holoska brigád — magyaráz­za Pikáli — legelső egész Szlovákiá­ban. amely bevezette az építkezésben az önálló elszámolást. Amikor ezt a bratislavai Blaho úti építkezést meg­kezdték, az előírt építkezési időtar­tamot mindjárt három hónappal le­rövidítették. Ezután a tervet hóna­pokra, majd napokra bontották fel, Így érte el aztán a brigád, hogy a múlt hónapban a normát 190,33 szá­zalékra teljesítette, s az azelőtti havi 80 órai időveszteséget 6.5 órára csök­kentette, az igazolatlan hiányzást tel­jesen kiküszöbölte, anyagban pedig csaknem 10 000 koronát takarított meg. Es ezeket a szép eredményeket az üzemen belüli önálló éls/zámólás rendszerének bevezetésével érte el a brigád, s mert minden fillér megtaka­rítása az egész brigád keresetét len­díti előre, azóta óvják itt még az utolsó szeget is az elkallódástól. A 711-es építő üzem Holoska elv­társ vezette 20 tagú brigádja az első ásónyomtól a kulcs átadásáig úgyszól­ván minden kőművesmunkát maga végez el az építkezésen. A fiatal bri­gádvezetőnek ezért nemcsak jó szer­vezőnek kell lennie, de ki kell ám vágnia minden munkafajtában is a re­zet. És olyan jó munkatársakkal kell rendelkeznie, mint Marciik József, Kubík István, Cséfalvai Ferenc, To­mányik Demeter és a többiek, akik­nek nemcsak az építőmunka minden fajtájához kell érteniük, de a szívük­nek is benne kell dobogni munkájuk­ban. És ez az, amialegjobban jellem­zi a Holoska brigádot. Neumann János. * t

Next

/
Thumbnails
Contents