Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-20 / 121. szám, péntek

20 ÚJ SZO 1955. május 20. František Zupkának, a Központi Szakszervezeti Tanács ügyvezető elnökhelyettesének beszéde (Folytatás a 1. oldalról.) építésének gazdag szovjet tapasztalatai arra tanítanak bennünket, hogy a gazdaságosságért folytatott harc bevált eszköze a hozrascsot — az üzemen belüli önálló elszámolás. A szocialista munkaverseny helyes Irányítása és szervezése megköveteli, hogy, a munkaverseny szilárdan egybekapcsolódjék a műszaki, ipari és pénzügyi tervek feladataival, fokozódjék a mesterek és szakaszbizalmiak szerepe a munkaverseny fejlesztésében. ügy, ahogy azt a párt és a Központi Szakszervezeti Tanács határozatai előírják. A Szakszervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy a munkaverseny fejlődése ne legyen ösztönszerű. Rendszeresen és céltudatosan kell megnyernie a munkásokat, hogy részt vegyenek a munkaversenyben, meg kell ismertetnie őket az élenjáró dolgozók példájával és munkamódszereivel, úgyhogy ezeket a módszereket minden dolgozó elsajátítsa. A szocialista , munkaverseny fejlődése, a munkatermelékenység emelkedése és a termelési önköltségek csökkentése szempontjából nagy jelentőségű a munkateljesítmény szerinti következetes jutalmazás, ami hatásosan anyagilag érdekeltté teszi a dolgozókat munkájuk eredményének megjavításában. A munkák jutalmazásának jelenlegi állapota, főként a még mindig kedvezőtlen viszony a bérek és a munkatermelékenység emelkedése között,, valamint a jelentős nivellizáció a bérekben, arról tanúskodik, hogy a munka mennyisége és minősége alapjan való jutalmazás szocialista alapelvét nálunk még mindig gyakran megsértik. A legkomolyabb hiányosságok mutatkoznak az akkordbérek alkalmazásánál. Az ágazatok egész sorában éppen az elavult vagy pontatlanul megállapított teljesítménynormák gyengítik az akkordbér hatásosságát. A munka jutalmazásának terén komoly hiba az érvényes bér- és fizetési előírások tudatos megsértése, valamint a bérfegyelem megsértése. Mindeddig jelentős mértékben alkalmaznak olyan prémiumokat, amelyeket nem támasztanak alá jobb munkaeredmények. Elégtelenül használják fel a prémiumokat a termelés gazdaságossá tételére és minőségének tökéletesítésére. Ez nem jelenti azt, h< gy nálunk kevéssé alkalmazzék a jutalmazások rendszerét. Egész sor üzem dolgozói már meggyőződtek arról, hogy milyen eredményeket hoz, ha rend van « jutalmazásokban, ha kiküszöbölik az elavult normákat és helyesen érvényesítik a prémiumokat a termelés jobb megszervezése és előkészítése mellett. A szakszervezeteknek el kell érniük azt, hogy valamennyi gazdasági dolgozó teljesítse kötelezettségeit, helyesen éljen a munka szerinti jutalmazással, mint a termelékenység fokozásának eszközével és hogy minden téren megteremtsék az előfeltételeket a bér buzdító funkciójának leghatásosabb érvényesítésére. A munkásosztály, mint az ország uralkodó osztálya, nagy erkölcsi felelősséget visel azért, hogy milyen a munkafegyelem és hogyan bánik a közös tulajdonnal. A szocializmus új, magasabb fegyelmet alakit ki, amely atra a tudatra támaszkodik, hogy sajátmagunk számára dolgozunk. A munkafegyelem megszilárdításában és a dolgozóknak a munkához való egyre jobb viszonyra nevelésében felelősségteljes feladata van a szakszervezetnek. A szakszervezetnek ugyanilyen figyelmet kell szentelnie annak, hogy a dolgozók gyakran és nem kívánatosan változtatják foglalkozásukat. A nem kívánatos munkaerőhullámzás kiküszöbölése következéseiben annyit jelent, hogy csökkentjük azokat a veszteségeket, amelyek az új munkahelyekre áttérő dolgozók állandó betanítása következtében keletkeznek és az üzemekben és műhelyekben szilárdan egybeforrott dolgozó kollektívákat alakítunk kí. A termelés, valamint a dolgozók üzemi életének legfontosabb kérdéseit magukban foglalják a kollektív szerződések. A kollektív szerződés a szakszervezet működésének programja A szakszervezeti, valamint az üzem vezetőségének feladata állandóan gondoskodni arról, hogy a kollektív szerződések rešlls kötelezettségeket tartalmazzanak. A dolgozóknak a termelés irányításában való mindennapi tevékeny részvétele- a termelési megbeszélésekben nyilvánul meg. A szakszervezet feladata, hogy a termelési megbeszélések útján egyesítse a munkásoknak és technikusoknak a terv teljesítésére irányuló törekvéseit. Az üzem vezetősége felelősséggel tartozik a termelés folyamatos menetéért és a szakszervezet vezet és nevel minden dolgozót' a munkához való új viszonyra, a szocialista állam iránti kötelességei következetes teljesítésére. Helytelen az, ha a szakszervezet helyettesíteni igyekszik a gazdasági vezetőséget, ha annak feladatait magára veszi. A szakszervezet nem irányíthatja a termelést, sem pedig nem dönthet olyan kérdésekben, amelyek kizárólag az üzem vezetőségének ügykörébe tartoznak. Azonban a gazdasági vezető sem teljesítheti jól feladatait, ha működésében nem támaszkodik a dolgozók kezdeményezésére és alkotó lelkesedésére. Azáltal, hogy a szakszervezet az üzem feladatait SEját feladatainak tartja és részt vesz azok megoldásában, megteszi a legfontosabbat — biztosltja a termelés állandó növekedését és ezzel egyidejűleg a dolgozók életszínvonalának emelkedését is. 2. A szakszerveret feladatú a mezőgazdasági termelés fejlesztésében Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa a szocializmus építése jelenlegi időszakának egyik fő feladatául tűzte ki a mezőgazdasági termelés lényeges emelését két-három éven belül és ezáltal a gyorsan fejlődő ipar és a lemaradó mezőgazdaság közötti aránytalanság kiküszöbölését. A CSKP X. kongreszszusának irányelvei fő súlyt fektetnek a szántó- és mezőgazdasági földek kiterjesztésére és teljes kihasználására, a növényi és állattenyésztési termelés fokozására, a gépesítés kibővítésére és teljes kihasználására. A mezőgazdaságot új, főleg szakképzett káderekkel kell megerősíteni. Hogy a mezőgazdaság/ termelés lényegesen fokozódjék, nem elegendő csupán hangsúlyozni a parasztok nagyobb erőfeszítésének szükségességét; tudatosítanunk kell, hogy a kitűzött feladatokat elsősorban a munkásosztály hozzájárulásával lehet elérni, amely felelősséggel tartozik a szocializmus felépítéséért a falvakon is. A CSKP X. kongresszusa irányelveinek teljesítését a mezőgazdaságban, t'alvainknek továbbhaladását a szövetkezeti nagytermeléshez vezető úton a munkásság és a dolgozó parasztság szövetségének további megszilárdítása biztosítja, annak a szövetségnek megszilárdítása, amely népi demokratikus rendszerünk szilárd alapja. A CSKP X. kongresszusa irányelveinek biztosításában a mezőgazdaság fejlesztése terén döntő feladat hárul a gép- és traktorállomásokra. Mind az üzemekben, mind pedig a gép- és traktorállomásokon is akkor teljesíthetjük a feladatokat, ha sokkal hatalmasabb méretekben fejlődik ki az egyének, a traktorbrigádok és állomások közötti szocialista munkaverseny. Több figyelmet kell szentelni a hozami szerződések megkötésének, amelyekben a gép- és traktorállomások kötelezik magukat, hogyha munkát az egységes földművesszövetkezetek számára jól elvégzik és kötelezettségeket vállalnak magasabb hektárhozamok elérésére. Az állami gazdaságckra hárul az a ielentős feladat,, hogy a szocialista mezőgazdasági nagytermelés példaképei legyenek. Ezt a hivatásukat az állami gazdaságok a mezőgazdasági munkák termelékenységének fokozásával és egyben a termelési egységre eső költségek csökkentésével teljesítik. A szakszervezeteknek harcolniok kell az állami gazdaságok munkamegszervezésében lévő hiányosságok kiküszöböléséért. Ezek a hiányosságok gyakran a fö okai a szocialista munkaverseny nem kielégítő állapotának is ezen a szakaszon. Az átllami gazdaságok, valamint a gép- és traktorállomások szakszervezeteinek gondoskodniok kell arról, hogy minden lehetőséget kihasználjanak a dolgozók szakképzettségének rendszeres emelésére. A munkás-paraszt szövetség megszilárdításában, valamint a város és a falu közötti kapcsolatok kifejlesztésében döntő Szerepe van a begyűjtési apparátusnak. A begyűjtési apparátus munkájában a meggyőzés helyett sok heilyen még burjánzanak az adminisztratív bürokratikus módszerek, amelyek a munkás-paraszt szövetséget gyakran megzavarják. Ebből a begyűjtési és fogyasztási szövetkezeti alkalmazottak szövetségére meszszemenő nevelési feladatok háramlanak a begyűjtési dolgozók körében. A mezőgazdaság fokozott gépesítésének alapját fejlett iparunk képezi. Az ipari üzemekben levő szakszervezeteknek kell harcolniuk azért, hogy idejében és kiváló minőségben elvégezzenek minden megrendelést mezőgazdaságunk számára. A munkások és dolgozó parasztok testvérisége elmélyítésének bevált formája az üzemi védnökség, az egységes földművesszövetkezetek és egész falvak, a gép- és traktorállomások, valamint állami gazdaságok felett. Az üzemeknek a falvak számára nyújtott védnökség: támogatása mindeddig túlnyomó részt brigádsegítségre szorítkozott, főleg a mezőgazdasági csúcsmunkák idején. Az üzemek által a falvaknak nyújtott ilyen segítségből azonban hiányzik a legfontosabb — az, hogy a védnökségek segítségéve! átvigyék a mezőgazdaságba az ipari üzemek magas termelési kultúráját, hogy az üzemi szakszervezetek segítsenek a mezőgazdaságban érvényesíteni a munkaverseny, a munkatermelékenység fokozása, a termelés gazdaságossá tétele terén nyert gazdag tapasztalatokat. ' II. A dolgozókról való gondoskodás a szakszervezet fontos feladata Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Nemzeti Frontnak minden törekvése a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalának emelésére irányul. A népi demokratikus rendszerben a dolgozók javáról való gondoskodás a legfőbb törvény. A dolgozók szükségleteiről való naponkénti gondoskodás a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom elsőrendű kötelessége. Az egészségügyi gondoskodás az állami egészségügyi igazgatásban egyesült. A betegsegélyzői biztosítás vezetését átvette a szakszervezet. A betegbiztosításnak az üzemekbe való áthelyezésével a funkcionáriusok további tízezrei kapcsolódtak be a szakszervezet munkájába. Azonban még számos olyan üzemünk van, ahol a funkcionáriusok nem értik meg teljes egészében a biztosítás feladatait. Csupán arra szorítkoznak, hogy gondoskodjanak a betegbiztosítási járadékok nyújtásáról és nem gondoskodnak eléggé az egészségügyi gondoskodás megjavításáról, a higiéniáról, a megfelelő munkakörnyezetről, a dolgozók neveléséről, a betegségek és balesetek megelőzéséről. A dolgozók egészségének megszilárdításához jelentősen hozzájárulnak az FSZM üdültetési, valamint fürdő- és gyógykezeltetés! akciói. Köztársaságunk fe/inállásának tíz éve folyamán több mint két millió dolgozó részesült az FSZM üdültetése előnyeiben. Ehhez még hozzá kell számítani az üzemi üdültetéseknek legalább 500 000 részvevőjét és azt a 300 000 dolgozót, akik az 1953—1954-es években az FSZM fürdő- és szanatórium akciójában részesültek. A szakszervezeteknek szüntelenül harcolniuk kell a munkavédelmi előírások, a munkatörvények megsértése ellen. Hisz a szocializmus építésében elért sikereink még nagyobbak lehetnének, ha nem volnának olyan egyének, akik megsértik az állami és munkafegyelmet, valamint a munkajogi előírásokat. A lakosság emelkedő életszínvonalával együtt növekedik a dolgozók lakáskultúr-igénye is. 1949-től 1954-ig több mint 200 000 legkorszerűbben felszerelt új lakást adtunk át használatra. A lakásépítés tervét azonban nem teljesítik rendesen, A lakásépítés tervének teljesítését leggyakrabban az elégtelen tervezési felkészültség, a hanyag anyagszállítás, valamint az építkezéseken a munkamegszervezésben levő komoly fogyatékosságok zavarják meg. Ezeket a hiányosságokat ki lehetne küszöbölni az építkezési alkalmazottak szövetsége és a minisztérium jobb együttműködésével. A dolgozókról való gondoskodásban fontos szerepet játszik a dolgozók napi közszükségleti árucikkekkel való ellátása. Az állami kereskedelmi alkalmazottak szövetségének, valamint a begyűjtési és fogyasztási szövetkezeti alkalmazottak szövetsége központi bizottságainak meg kell javítaniok az elárusítóhelyek dolgozói körében végzett nevelő tevékenységüket és szüntelenül gondoskodniuk kell szakképzettségük növeléséről is. A dolgozókról való gondoskodásnak nélkülözhetetlen része az üzemi közös étkeztetés, ami az utóbbi években nagyot fejlődött. Az üzemi étkeztetés színvonalában mindeddig jelentős különbségek vannak és az üzemi étkezdék gazdálkodásában nagy hiányosságok mutatkoznak. Ezért a legrövidebb időn belül sürgősen meg kell oldani az üzemi étkeztetés megszervezését és biztosítani az üzemi étkezdék jobb működését. A szakszervezetnek minden téren gondoskodnia kell arról, hogy a munka- és szociális feltételek alkalmazkodjanak a nők, főként az anyák szükségleteihez. Fontos feladat különösen a gyermekekről való gondoskodást megjavítani a bölcsődékben, óvodákban, napközi otthonokban. Ugyanilyen fontos a közszolgáltatások kibővítésére és minőségi megjavítására törekedni, főleg a mosodák, javító műhelyek és egyéb intézményeknél, amelyek lehetővé teszik, hogy minél nagyobbszámú nő kapcsolódjék a termelésbe és a közéleti munkába. III. Emeljük a szakszervezet kulturális és nevelő munkájának színvonalát A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom küldetését azáltal teljesiti, hogy a dolgozók széles tömegeit öntudatos és áldozatkész munkára neveljük és megnyerjük a szocialista társadalom építésére. A szakszervezetekben, ahol különböző ideológiai nézetű és politikai meggyőződésű emberek tömörülnek, nyilvánul meg a legjobban a burzsoá ideológia hatása. Ezért ma az egész Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom feladata az, hogy fokozza harcát az emberek gondolataiban meglévő kapitalista csökevények ellen, harcoljon minden ellenséges ideológia és nézet ellen, harcoljon az új szocialista ember, a népi demokratikus köztársaság öntudatos polgárának neveléséért. A szakszervezetek politikai nevelőmunkája mindeddig kevéssé irányul az ellenséges burzsoá nézetek ellen, elsősorban a szociáldemokratizmus, az anarchoszindikalizmus káros befolyása és azok konkrét megnyilvánulásai ellen. Mindkét ideológiai elhajlás — a szociáldemokratizmus és az anarchoszindikalizmus a burzsoá ideológiának a munkásosztályra nézve veszélyes és ártalmas megnyilvánulása, melyeknek közös céljuk van: a dolgozók egysége megszilárdításának meghiúsítása, a kommunista párttal, az állami és gazdasági szervekkel való kapcsolatuk meggyengítése, hogy a szakszervezetek ne teljesítsék sikerrel történelmi küldetésüket, ne lehessenek a vezetés, a gazdálkodás iskolájává, a kommunizmus iskolájává a szocializmus építésében. Ezért valamennyi szakszervezet és szerv elsőrendű feladata az ilyen és az ehhez hasonló nézeteket következetesen kiküszöbölni, rejtőzzenek azok bármilyen jelszó alatt. Gazdaságunk fejlődése megköveteli, hogy a szakszervezetek nevelő munkájának előterébe a dolgozók kulturáIfs-műszaki színvonala növeléséről való sokoldalú gondoskodás kerüljön. A dolgozók kultúrális-műszaki színvonala emelésének jelentős tényezője a termelési-műszaki népszerűsítés, ami elősegíti a szocialista munkaverseny és az újítómozgalom kibontakozását, a dolgozókban mély érdeklődést kelt az új technika iránt, népszerűsíti a tudományos kutatás eredményeit, megvilágítja az új munkaformák lényegét és általánosítja a termelési újítók tapasztalatait. A szakszervezetekre nagy felelősség hárul a fiatal nemzedék neveléséért. Elégtelenül harcolnak a fiatal emberek iránti helytelen viszony ellen. Meg kell javítani a CSISZ szervezetekkel való együttműködést a fiatal dolgozók nevelésében. A sikeres szakszervezeti munka előfeltétele a funkcionáriusok egyre magasabb politikai és szakmai színvonala. Ezért oly nagy jelentőségű a funkcionáriusok alapfokú oktatása, a szakszervezeti nevelés kabinetijei, valamint a a szakszervezeti iskolák működése. Az 1952. decemberi párt- és kormányhatározat a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomra bízta a testnevelés és a sport szervezését. Bővült a testnevelési egységek alapja, a tagok száma az 1952. évi 316 306-ról 1954-ben 416 998-ra emelkedett. Növekedett a sportalakulatok száma is, úgyhogy az 1954. év végén számuk 18 612 volt. Az elért sikerek azonban nem jogosítanak fel bennünket arra, hogy ne lássuk azokat a komoly hiányosságokat, amelyek a testnevelés és a sport szakaszán még mutatkoznak. A szövetségek Központi Bizottságai és az önkéntes sportszervezetek ijem kielégítő mértékben nyernek meg új tagokat, főleg az ifjúság köréből, kevéssé törődnek tagjaik különféle érdekeivel és többnyire csak a csúcsversenyekre irányítják figyelmüket. Ez azt jelenti, hogy testnevelésünkből és sportunkból még nem küszöböltük ki az öncélúságot. IV. Szoros kapcsolat a tömegekkel — a szakszervezeti munka sikereinek alapvető feltétele Feladataink sikeres teljesítésének I alapvető feltétele, hőgy valamennyi | munkahelyen alkotó munkát végezzünk, hogy jól tudjuk megszervezni ezt a munkát a szakszervezeti szervekben, főleg az üzemi szakszervezetekben. A kongresszus előtti kampány egyben jelentős fogyatékosságokat tárt fel a szakszervezetek munkájában. Számos évzáró gyűlésen nem tükröződtek vissza termelésünknek a szocialista munkaversenynek, a munkatermelékenység növekedésének fontos problémái, a bérek és a kollektív szerződés kérdései. A szakszervezetek funkcionáriusai sokáig zavartan topognak a hiányosságok és a dolgozók bíráló hozzászólásai felett, ahelyett, hogy utat keresnének a hibák helyrehozására. Annak ellenére, hogy az üzemek szakszervezeti alapszervezetei naponta jó részeredményeket érnek el munkájukban, tevékenységük hibája, hogy elszakadtan dolgoznak a felsőbb szakszervezeti szervektől, amelyek az alapszervezeteket kevéssé tanítják arra, hogyan kell harcolniuk a szocialista termelésért. Az új alapszabályzat javaslata pontosan meghatározza a szakszervezeti szervek működési körét. Most az a feladatunk, ,hogy következetesen életbe léptessük ezeket az elveket. Az összes Szakszervezeti tagok aktivitása és kezdeményezése fokozásának egyik feltétele a szervek és szervezetek kollektív vezetése. Ezért hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy minden fontos kérdést a taggyűléseken kell megtárgyalnunk. Az alapszabályzat javaslata kifejezésre juttatja a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom új feladatait és tekintetbe veszi népi demokratikus rendszerünk és további kiépítésének politikai, gazdasági és kulturális feltételeit. Az alapszabályzat a szakszervezetek belső törvényét jelenti, útmutatás minden egyes szakszervezeti dolgozó, szerv és szervezet tevékenysége számára, hogy munkánkat népgazdaságunk tervei teljesítésére és hazánk gazdagságának gyarapítására irányuló közös akarat és elszántság hassa át. A kommunista párt mindig nagy fontosságot tulajdonított a szakszervezetek munkájának. A CSKP a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom megteremtője, az ó helyes politikája és nagy szervezői munkája tette lehetővé. hogy egész dolgozó népünk közös létérdekeinek megvalósítása céljából egységes szakszervezetben egyesüljön. Munkánkban felszabadítónkra és hűséges szövetségesünkre, a hatalmas Szovjetunióra s annak testvéri segítségére, a Szovjetunió munkásosztálya nagy tapasztalataira, a szovjet szakszervezeti dolgozóknak, a kommunizmus építőinek nagy tapasztalataira támaszkodunk. Minden erőnket fordítsuk államunk gazdasági hatalmának növelésére, a nép anyagi és kulturális színvonalának emelésére, a tartós béke gyözeimérsJ *