Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-19 / 120. szám, csütörtök

1955. május 14. ül S1

0 3 N. Á. Bylganyin beszéde az ipari dolgozók össz-szövetségi értekezletén Amint már jelentettük, Moszkvában értekezletet tartanak a Szovjetunió ipari dolgozóinak képviselői. Az értekezletet N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke nyitotta meg. Beszédét az alábbiakban ismertetjük. Értekezletünket — mondotta N. A. Bulganyin elvtárs — a párt Központi Bizottsága és a kormány hívta öszsze, hogy megtárgyaljuk az ipar további fellendítéséhez szükséges intézkedéseket, a tudomány, technika vívmánvainak és a legjobb termelési tapasztalatoknak széleskörű bevezetést alapján. A szocialista ipar, amely a népgazdaság vezető ágazata, az állandó emelkedés útján halad. Iparunk fejlődési ütemének, főleg a nehézipar fejlődése ütemének gyorsasága többszörösen meghaladja a fő kapitalista országok ipari fejlődésének ütemét. Ebben az évben mintegy 80 százalékkal több ipari készítményt gyártunk, mint 1950-ben és több mint háromszor annyi készítményt, mint a háború előtti 1940-es évben. Iparunk fejlesztésének ötéves tervét a mennyiségi mutatókban sikeresen teljesítjük és így minden bizonnyal feltételezhetjük, hogy az ötéves tervet túlszárnyaljuk. A pár.t arra tanít bennünket, hogy ne elégedjünk meg azzal, amit elértünk és hogy több figyelmet szenteljünk a megoldatlan kérdéseknek s az eddigi hiányosságok kiküszöbölésének. Szem előtt kell tartani, hogy az egész termelésben a tervteljesítés általános számadatai mögött számos olyan vállalat rejtőzik, amelyek rendszeresen nem teljesítik feladataikat és országunknak sokkal adósak maradnak. Bulganyin elvtárs ezután rámutatott, hogy a kérdés, amelyet az értekezlet tárgyalni fog, rendkívüli, országos fontossággal bír. Csak azzal, hogy a termelésbe bevezetik a legújabb tudományos és technikai vívmányokat, amelyek a technikai haladás alapjai, csak ezzel biztosíthatjuk a munkatermelékenység gyors növekedését, ami Lenin meghatározása szerint végső következményeiben a legfontosabb és legfőbb dolog az új társadalmi rendszer győzelme szempontjából. Az utóbbi 26 év alatt a Szovjetunióban a munkatermelékenység az iparban több mint hatszorosára emelkedett. Országunk népgazdasága , további fejlődésének biztosításához szükséges a munkatermelékenységet új, magasabb fokra emelni. Ezt a feladatot csupán úgy" teljesíthetjük, ha az új technikát, a haladó technológiát szüntelenül és határozottan bevezetjük az iparba, korszerűsítjük az eddigi gépeket és berendezéseket és lényegesen megjavítjuk a termelés tervezését. Meg kell mondanunk, folytatta Bulganyin elvtárs, hogy a munkatermelékenység fokozásának problémái nem csupán az eddigi technika mennyiségétől és állapotától függnek, hanem a technika helyes kihasználásától is. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa helyesen figyelmeztet arra, hogy a haladó technika bevezetésében történő elmaradás sok ipari dolgozó önelégültségéből és öntetszelgéséből ered. Ezek a dolgozók elvesztették felelősségérzésüket az állam iránt s a rájuk bízott feladatokért, nincsenek távlataik és nem tudnak tájékozódni a műszaki politikában. Számos dolgozó megfeledkezett arról az irányvonalról, hogy a technikának állandóan előre kell haladnia, mert enélkül a szocialista termelés fejlődése lehetetlen. A tudomány és a technika rendkívül gyors fejlődésének évszázadában, az atomerő korszakában élünk. Ma az élet a vezető ipari dolgozóktól, mérnököktől és technikusoktol jobban megköveteli, mint bármikor azelőtt, hogy helyesen tudjek értékelni és érvényesíteni a jelenlegi vívmányokat, hogy előre lássák a tudomány és a technika további fejlődését. Fel kell használni a tudomány és a termelés termékeny együttműködését Bulganyin elvtárs továbbá rámutatott, hogy a haladó technika és a termelés tervezete megjavításának bevezetését nem lehet elkülönítve, a termelésben dolgozó emberektől elszigetelten értékelni. A munkások, technikusok, mérnökök, tervezők és technológusok nagyméretű részvétele nélkül, a tudományos és termelési dolgozók állandó termékeny együttműködése nélkül nem érünk el semmit sem. Rendkívüli figyelmet érdemel a technológiai káderek helyzete. Fokozni kell szerepüket és a technológiai tudományt elő kell segíteni. A munkatermelékenység fokozása és az új technika bevezetése mellett továbbra is nagy jelentősége volt és van a szocialista munkaversenynek. Egyben meg kell jegyezni, hogy az utóbbi években gazdasági tényezőink, valamint a párt, szakszervezeti és Komszomol szervezetek tényezőinek figyelme a szocialista munkaverseny iránt lanyhult. Ter-eszteni kell az élenjáró dolgozók tapasztalatait és sikereit A szocialista munkaverseny fő feladata ma az élenjáró termelési dolgozók tapasztalatainak és sikereinek terjesztése. A termelési újítókat és élenjáró dolgozókat azonban nem részesítik megfelelő támogatásban, tapasztalataikat kevéssé terjesztik és ezek a tapasztalatok nem válnak a tömegek tulajdonává. Ami a termelés szervezését illeti, rendkívüli figyelmet kell szentelni az összhangba hozott munkának az üzemekben és a belső tartalékok kihasználásának. Sok ipari ágban a termelésnek majdnem fele a hónap harmadik dekádjára esik. A párt Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa úgy véli, hogy az üzemek ilyen munkája szégyenteljes jelenség, amit nem szabad megtűrni. Az ipar szervezésének hiányosságai megnyilvánulnak az üzemek igazgatásának struktúrájában. A párt és a kormány megkövetelik a munkák irányítása bürokratikus papírstílusának erélyes felszámolását, az igazgatási apparátus dolgozói számának csökkentését, az apparátus munkájának tökéletesítését és az irányítás minőségének fokozását. Nem kétséges, mondotta továbbá Bulganyin elvtárs, hogy két társadalmi rendszer közgazdasági versengésében a szocialista rendszer győz, mint haladóbb rendszer. Ismeretes azonban, hogy a győzelem nem következik be magától, a győzelmet emberek készítik elő és vívják ki. Hogy győzzünk a kapitalizmus felett a közgazdasági versenyben, szükségünk van a haladó technikára, a termelés jobb megszervezésére és magasabb munkatermelékenységre. Országunknak minden nélkülözhetetlen előfeltétele meg van e feladatok teljesítésére. A népgazdaság további fejlődése — Jó úton jár a fűri szövetkezet mondotta Bulganyin elvtárs — megköveteli az állami tervezés megjavítását. Ezért a Központi Bizottság és a kormány Intézkedések magvalósítását kezdték az állami tervezes megjavítása és az új technikának a népgazdaságba való bevezetése érdekében. Elhatározták a Szovjetunió Goszplánjának, az állami tervhivatalnak átszervezését. Ennek az átszervezésnek az alapját a Szovjetunió népgazdasága távlati tervezésének lényeges megjavítása képezi. Ezzel kapcsolatban elhatározták, hogy a népgazdaság fejlesztésére irányuló távlati tervek öszszeállítását különválasztják a folyó tervezéstől és ebből a célból az eddigi Goszplan alapján megalakult a Szovjetunió Minisztertanácsának Állami Bizottsága a népgazdaság távlati tervezésére (a Szovjetunió Goszplanja) és a Minisztertanács Gazdasági Bizottsága a népgazdaság folyó tervezésére (a Szovjetunió Közgazdasági Bizottsága). Ugyancsak elhatározták állami bizottság létesítését az új technika bevezetésére. Ez a bizottság fogja irányítani és egybehangolni a minisztériumok munkáját ezen a téren. További intézkedéseket is előkészítenek. Bulganyin elvtárs végezetül felhívta az értekezlet részvevőit, hogy fő figyelmüket azokra a kérdésekre összpontosítsák, amelyek az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának nézete szerint rendkívül fontosak. Ezek a kérdések a következők: 1. A lehető leggyorsabban kidolgozni és bevezetni a haladó technikát, tökéletesíteni a technológiát és a termelés tervezését a munkatermelékenység lényeges fokozása érdekében. 2. Jobban kihasználni az eddigi berendezéseket és az eddigi termelési területeket. 3. Megszilárdítani az állami fegyelmet. A legközelebbi feladat az ötödik ötéves terv utolsó éve, az idei év állami tervének teljesítése és túlszárnyalása minden üzemben, valamennyi mutatóban. 4. Az ipari adminisztratív igazgatási apparátus korlátozása és olcsóbbátétele. A hiányosságok bátor bírálása — mondotta Bulganyin elvtárs — segítségére van a Központi Bizottságnak és a kormánynak abban, hogy mélyrehatóan megvizsgálja, hogyan vezetik be az iparban a tudomány és a technika vívmányait, hogyan szervezik a termelést, továbbá segítséget nyújt abban, hogy felkeltsék közvéleményünk érdeklődését e kérdések iránt és kitűzzük a jelenlegi hiányosságok gyors kiküszöböléséhez vezető utakat és esz. közöket. Mint ismeretes, a múlt években az érsekújvári járásban a fűri szövetkezet volt talán a leggyengébb. Az idei év azonban nagy változást hozott. Űj vezetőket választottunk, akik fáradságot nem ismerve küzdenek a szövetkezet felvirágoztatásáért. Teljes odaadással irányítják a szövetkezetet. Pápes elnök és Qnodi agronómus munkája sikerrel járt. A tagok szívesen fogadják meg tanácsaikat, mert látják, hogy igaz harcosai a szövetkezetnek. Fáradozásuk nem volt hiábavaló. A tavaszi munkákat a rossz idő viszontagságai közepette is időben elvégezték. Május 15-ig a dinnyepalántákat is kiültették. Ami még ennél is fontosabb, a szövetkezet az idén beadási kötelezettségének iš eleget tesz. Első negyedévre a disznóhúst 85, a marhahúst 130, a tej, tojás beadást százszázalékra teljesítették. Décsy István, Für. á szarvasmarhák gíimőkérjórél Irta: Dr. Brauner Iván államdíjas akadémikus, - bratislavai Bioveta igazgatója V. ML Molotov hazatért Bécsből Moszkvába Május 17-én Bécsből elutazott Moszkvába V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, külügyminiszter. V. M. Molotov elvtársat a BadVöslau-i repülőtérre kikísérték: J. Raab, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja, A. Schärf, a szövetségi kancellár helyettese, L. Figl, külügyminiszter, B. Kreisky, a külügyminisztérium államtitkára, N. Bischoff, Ausztria szovjetunióbeli nagykövete, J. Schöner képviselő, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, továbbá a Bécsben akkreditált nagykövetségek és követségek hivatal vei ői és vezető dolgozói, valamint az osztrák közélet képvise'ői <;s az újságírók. V. M. Molotov kíséretében a következőK volcak: I. I. Iljicsev, a Szovjetunió rendkívüli és meghat ' -/ott nagykövete és Ausztria főbiztosa, V. M. Kraszkevics és Sz. M. Kudrjavcev, a Szovjetunió ausztriai főbL. sának helyettesei, I. I. Bojkov altábornagy, az ausztriai szovjet megszálló csapatok parancsnoka, valamint a Szovjetunió nagykövetségének és főbiztosi hivatalának vezető dolgozói. A repülőtéren felsorakozott a díszőrség, majd elhangzott a Szovjetunió és Ausztria államhimnusza. V. M. Molotov és J. Raab szövetségi kancellár rövid beszédet tartott. V. M. Molotov beszédében a következőket mondotta: „A szovjet küldöttség mielőtt elhagyja a vendégszerető Bécs városát, még egyszer szeretné kifejezni nagy megelégedését az osztrák szerződés kérdésének sikeres rendezése felett. Nagy jelentőségű az a tény, hogy a jóváhagyott határozat megfelel az osztrák nép legmélyebb vágyainak. Szeretnők, ha a létrejött megegyezés, amelyet az egyik legsürgetőbb kérdésben értünk el,' például szolgálna minden más nemzetközi ügyben is. Engedjék meg, hogy szívélyes köszönötemet fejezzem ki az osztrák kormánynak és a bécsi l^Jrsságnak, a meleg fogadtatásért, és sok sikert és jólétet kívánjak az osztrák népnek." Raab szövetségi kancellár válaszában hangsúlyozta, hogy a szövetségi kormány és az ország lakossága nagy örömmel üdvözölték Bécsben és Ausztriában a szovjet külügyminisztert és munkatársait. A szövetségi kancellár tolmácsolta V. M. Molotovnak, az ősztrák lakosság háláját sikeres munkájáért. A gümőkór (tuberkulózis) az egész világon igen elterjedt betegség, mely mind az embereknek, mind a háziállatoknak egyik legveszedelmesebb fertőző betegsége. Igen sok esetben fertőződnek főképpen gyermekek gümőkóros tehenek tejétől, de fordítva is, főként szárnyas baromfiak, gümőkóros emberek váladékaitól fertőződnek meg. Nevezhetnőnk ezt a betegséget a kultúra kiváltotta betegségnek is mind embereknél, mind a háziállatoknál. A természetben szabadon élő állatokat fokozatosan domesztikáltuk, megváltoztattuk egész életmódjukat, elvontuk őket a szabad természetben való etetéstől és szűk nem hygienikus istállókba és ólakba zártuk őket. Ezek a nagy változások, valamint a takarmányozás lényeges megváltoztatása háziállataink szervezetének meggyengülését váltották ki és hajlamossá tették őket a gümőkóros fertőzésre. Az embereknél a legutóbbi évek gyors ütemben biztosítják az egészségas lakást, a vitamindús táplálkozást és főképpen a nagyfokú gondozást és ellenőrzést az újszülött gyermekeknél, aminek szembetűnő eredményét a tuberkulózis rohamos csökkenésében látjuk. Sajnos, háziállatainknál fordított a helyzet. A gümőkór idült, rendszerint igen lassú lefolyású fertőző betegsége öszszes háziállatainknak, beleértve a szárnyas baromfit is. Leggyakrabban azonban szarvasmarhánál fordul elő. Ennek oka, hogy a szarvasmarha igen fogékony a gümőkórt előidéző csíra iránt, s az istállóba egymás mellé állítva a fertőzés állatról-állatra könynyen terjedhet. Nagy tehenészetekben gyakran a felnőtt állatok 60—80 százaléka fertőzött. A gümőkór felbecsülhetetlen nagy károkat okoz idült, hosszú ideig elhúzódó lefolyásával. Háziállataink közül — mint mondottam — legfogékonyabb a szarvasmarha és a sertés, kevésbé fogékony a ló, a bivaly, a juh és a kecske. Szárnyas háziállataink közül a tyúkok és a galambok fogékonyak, míg a pulyka és a vizibaromfi ritkán betegszik meg e betegségben. Az állati gümőkór elterjedésénél igen nagy szerepet játszik a hajlamosság és a hajlamosító körülmények. Nagyban előmozdítja a fertőzést az állandó istállóztatás, különösen a tisztátlan, rosszul szellőzött, sötét istálló, a gyenge és egyoldalú takarmányozás, a tejelőképesség túlságos kihasználása, a nehéz megerőltető munka és a gyakori elletés. A gümőkóros állatoknál a gümőbacilus a beteg szervekben, kivételesen a vérben is megtalálható, azonkívül megvan azoknak a csatornáknak a tar" talmában is, amelyekbe a beteg szervekből fertőzött váladékok vagy ürülékek kerülnek. Ha ezek a csatornák közvetlenül a külvilágba ürülnek ki (pl. tőgygümőkórnál a tőgybimbó csatornáján, méhgümőkórnál a hüvelynyíláson, tüdőgümőkórnál a légcsőn és szájon keresztül), úgy a beteg állat gümőkórját nyílt gümőkórnak nevezzük. Ha a gümőkóros gócok és a külvilág között nincs csatornaszerű öszszeköttetés, (pl. a m^-llhártya gümőkórja, a bélfodrok vagy más mirigyek gümőkőrja, a csont és csontvelő gümőkórja), úgy zárt gümőkórról beszélünk. A fogékony állatok vagy emberek közvetlenül vagy közvetve az ilyen nyílt gümőkórban szenvedő állatoktól vagy emberektől fertőződnek. A nyílt gümőkóros marha testéből kijutó gümőkór élőcsírák, akár a tőgyből kerülnek is ki, rövidesen megfertőzik a velük együtt istállőzott többi szarvasmarhát és b-irjút, s ha az ilyen nyílt tőgygümőkóros tehén forralatlan tejét a kisgyermek megissza, az is gyakran áldozatul esik a fertőzésnek. A közös istállóban lévő állatok leggyakrabban a tüdőgümőkóros marha által kiköhögött hörgöválndékokkal fertőződnek meg közvetlenül. Az istálló távolabbi részén álló állat is fertőződhetik a takarmányba vagy ivóvízbe jutott élőcsírából, sőt a beszáradt élőcsíra is az istálló levegőjében a porszemekhez, vagy páracseppekhez tapadva belejuthat az egészséges állat szervf.ztébe s elkezdi lassú, de annál biztosabb roncsoló munkáját. N agy szerepe van a fertőzésben a gümőkóros állatok bélsarának is. A bélsár ugyanis nemcsak akkor tartalmaz gümőkór bacilusokat, ha a gyomorban, a belekben és a májban van gümőkór, hanem akkor is, ha az állatnak tüdőgümökórja van, mert a felköhögött hörgőváladékot az állat lenyeli és így a fertőző anyag belejut a belekbe. A tej a tőgy gyümőkórja esetén mindig tartalmaz gümőkór-élőcsírákat, sőt már akkor is lehetnek gümőkórbacilusok a tejben, amikor a tőgyön gümőkórra utaló elváltozásokat szabad szemmel, vagy felületes vizsgálattal nem is állapíthatunk meg. Mert a tőgygümőkór a legkezdetlegesebb alakjában is már nyílt szokott lenni, s minden nyílt gümőkórnál milliószámban ürülődik élőcsíra. Ezért tehéntejet nyersen csak akkor igyunk, ha teljes biztonsággal (bőrtuberkulin próbával) igazolva van, hogy az állat százszázalékban mentes a gümőkórtól. Tekintve, hogy egyetlen tőgygümőkóros tehén teje egy egész tehenészet összegyűjtött tejét fertőzheti, érthető, hogy a városokba szállított tejben igen gyakori a gümőkór élőcsíra jelenléte, s ezért csak 90 fokra való felmelegítés után engedélyezik közfogyasztásra. Az állatgyógyászatban a gümőkór elleni küzdelem elég sok nehézségbe ütközik; nem azért, mintha az állatorvosi tudomány nem ismerne eredményes eljárásokat a gümőkór elfojtására, hanem azért, mert a legeredményesebb és a leggyorsabb eljárások a gümőkór elterjedtsége miatt egyes gazdaságokban azok üzemképességét bizonyos időre megbénítanák. A káros tünetekben megnyilvánuló gümőkór gyógyíthatatlan betegség, ezért a beteg állatokat leghelyesebb levágás útján minél előbb húsra értékesíteni. Levágásuk megokolt, mert az ilyen állatok állandó veszedelmet jelentenek társaikra. A gümőkór elleni hatásos küzdelmet csak az állatorvos közvetlen segítségével lehet felvenni, mert a legfontosabb feladat az, hogy idejében, lehetőleg az első megbetegedett állatnál állapítsuk meg a bajt, ezt pedig csak állatorvos segítségével érhetjük el, az úgynevezett bőrtuberkulin próbaoltással. Megállapított tény, hogy a gümőkór csak egészen kivételesen öröklődik, mert a megbetegedés majdnem minden esetben a meghűlés utáni Időszakban kezdődik. Ezért kell arra törekednünk, hogy az újszülött állatokat megvédjük a gümőkóros fertőzéstől. A llatállományunknak a gümőkór elleni megvédésében nemcsak a nemzetgazdasági károk megelőzését kell látnunk, hanem gyermekeinket és saját magunkat is védeni kell ily módon ettől a súlyos és igen veszedelmes betegségtől.