Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-19 / 120. szám, csütörtök

115 SZU __ '1955. május 19

. ) Hazánk fővárosában tájékozódni nem a legkönnyebb dolog, már csak azért sem, mert a Vltava S betű formájában szeli át a várost!. Huzamosabb prágai tartózkodásra van szükség, míg az ember tisztába jön azzal, vajon a Vltavának jobb, vagy bal oldalán sétál éppen. Van azonban néhány pontja a városnak, ahová mindenki simán eltalál. Ilyen például a Köztársaság tér, — Námestí Republiky. Ezt az igen forgalmas kereszteződést, amelyet nyolc különböző jelzésű villamos szel át, a város minden részéről, többnyire átszállás nélkül, meg lehet közelíteni. A Köztársaság tér legszembetűnőbb épülete, a Reprezentációs Ház, Prága főváros központi nemzeti bizottságának kulturális és társadalmi központja. Az impozáns épület — Balšánek és Polívka mérnökök alkotása — 1911 óta színhelye a legtöbb Prágában lezajló kulturális eseménynek. A pompás, vörös márvánnyal kirakott lépcsőház első emeletét a XIX. század haladó szellemű polgári politikusairól és kimagasló egyéniségeiről elnevezett szebbnél szebb termek foglalják el. A legismertebb közülük a híres Smetana-terem. Az 1300 férőhelyes, lenyűgöző hatást keltő óriási helyiségben estéről estére kigyulladnak a csillárok. Egyik nap a komoly ze nét kedvelő közönség, máskor a táncolni vágyó fiatalság, vagy a legújabb divatra kíváncsi asszonyok, ünnepségek, díszelőadások részvevői töltik meg a sorokat. Látogatásunk idején Prága zeneiskoláinak tehetséges növendékei zenekari próbát tartottak, hogy a 10 éves évforduló ünnepségeinek keretében rendezett esti fellépésük méljó legyen e kimagasló napok többi programpontjához. A Sladkovský, Grégr, Primátor, Palacký és Rieger-termek aránylag sokkal kisebbek, mint a Smetana-terem. Falaikat és a mennyezetet modern klasszikus cseh festők, Zeníšek, Mucha, Preisler és a ma is élő Max Švabinský nemzeti művész alkotásai díszítik. Fogadások, nagyszabású bálok alkalmával ezekben az egymásbanyíló termekben szórakoznak azok, akik nem hódolnak a tánc istennőjének. Egyébként a termeket és kisebb klubhelyiségeket hétköznap is jól kihasználják. Tánc- és ritmikai, rajz- és festészetitanfolyamok, bábszínház a legkisebbek Reprezentációs Ház írta: Kis Éva részére, mesedélutánok, irodalmi estek, előadások, színvonalas esztrádműsorok, televízió, — amelyet délután a gyermekek, este a felnőttek díjtalanul végignézhetnek, — mind arra szolgálnak, hogy Prága e kulturális és társadalmi központjának gondosan előkészített programjai taitító és szórakoztató tartalmukkal neveljék és javítsák a közönség ízlését. Érdekes újítást vezettek be a zeneszalónban. A ritka és nehezen beszerezhető lemezekből összeállított értékes műsoron kívül, hetenként kétszer úgynevezett cseredélutánt rendeznek, amelyen a zenebarátok egymásközt lemezeket cserélnek. Adok egy Carusot egy Gigliért, vagy egy Beethoven V.-et egy Csajkovszkij hegedűversenyért — felkiáltással a délután folyamán jó néhány, lemez cserél gazdát. Az épület második emeletén műtermek vannak. Azelőtt kiállítások céljaira szolgáltak, majd a vendéglátóipar kapott helyet bennük, most azonban ismét visszaadták őkfet régi rendeltetésüknek. A Holár cseh grafikusról elnevezett legszebb teremben a napokA Német Demokratikus Köztársaságban Schiller halálának 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek a weimari nemzeti színházban tartott emlékesttel tetőpontjukat érték el. Az ünnepi beszédet Thomas Mann, a világszerte ismert kitűnő német író mondotta. Hangsúlyozta, hogy Schi'Ier életműve és szelleme azoknak a megsemmisíthetetlen kapcsolatoknak egyike, amelyek egységbe fűzik a szétszakított Németország népét. Thomas Mann ünnepi beszédében felszólította az egész német népet, hogy Friedrich Schiller nemes hazafiságának, izzó szabadságszeretetének és példátlan akaraterejének jegyében küzdjön az egységes német kultúra felvirágoztatásáért és az egységes Németország békés helyreállításáért Johannes Becher művelődésügyi ban nyílik meg, hosszú megszakítás után, az első kiállítás. Hogy a kultúrára szomjas polgárok testi éhségüket is csillapíthassák, a földszinten nagy kávéház és étterem az alagsorban pedig kellemes borozé áll a közönség rendelkezésére. És az első szép napon már kinn ülhetünk a kávéház tágas terraszán és figyelhetjük, hogyan zajlik az élet Prágának egyik legforgalmasabb pontján. Meit a fővárosi ember, — ha egy kis ideje van — nagyon szereti ám, csak úgy minden célzat nélkül nézegetni a járókelőket, a gyorsan elsuhanó autókat, a mérgelődő villamoskocsi vezetőket, ha éppen pirosat jelez a szemafor a megálló után, a szigorú rendőrt, amint éppen fülön fog egy szabálytalanul átmenő polgárt. Erre viszont kevés helyen van alkalom, miután Prágában elég keskenyek a járdák és ritkaságszámba megy az utcai kávéházi terrasz. A Reprezentációs Házat, Prága kulturális és társadalmi központját nemcsak a helybeliek, hanem a vidéki látogatók is szívesen felkeresik. A sokféle, színvonalas program között mindenki talál Ízlésének megfelelőt. Ezért azt ajánlom, aki még nem ismeri, feltétlenül látogassa meg az első adandó alkalommal. miniszter fogadást adott Thomas Mann tiszteletére a weimari Elephant Szállóban. Thomas Mann pohárköszöntőjében egyebek közt a következőket mondotta: „Büszke vagyok rá, hogy Weimar városa díszpolgárává választott és fokozott büszkeséggel tölt el, hogy a Német Demokratikus Köztársaság Művészeti Akadémiája dísztagságra érdemesített. Nagy öröm számomra, hogy alkalmam volt itt megismerkedni szovjet barátainkkal, a Szovjetunió szellemi életének képviselőivel. Remélem, kapcsolataink továbbra is fennmaradnak." * * * Thomas Mannt vasárnap délelőtt a jenai Friedrich Schiller-egyetemen ünnenélyes külsőségek között a bölcsészet díszdoktorává avatták. Salakból — cement A nagyolvasztók salakját régebben csak salakhegyek építésére használták. fölösleges használhatatlan hulladék volt. Nemrégen azonban feismerték kitűnő vegyi tulajdonságát, hogy cement előállítására megfelelő, s tökéletesen pótolja az égetett portiandi cementet. A kutatómunkában Lengyelország neves mérnöke Rólecki József érte el a legjobb eredményt, akinek sikerült kikísérleteznie egy olyan összetételt különböző salakfajtákból, melynek szilárdsága nyomásra 800 kg/cm'

2 és húzásra pedig 140 kg/cm

2. A salakcement ilyen összeállításban tökéletesebb a portiandi cementnél és ez az új cementfajta Róleczki salakcement nevet kapta. Kétoldalas elektromos gyorsforraló Az NDK-ban kettős fűtőfelületű elektromos gyorsforralót készítenek. Az új megoldás lehetővé teszi, hogy egyszerre kétfajta ételt melegítsenek egy gyorsforralóval, ami időmegtakarítást és a hőenergia gazdaságossabb kihasználását jelenti. A régebbi fajtáknál a lefelé irányuló meleg sugárzás egyáltalán nem volt kihasználva, míg az új gyorsforraló ezt a nagymennyiségű sugárzó meleget is hasznosítja. A gyorsforraló úgy van elkészítve, hogy egy edény betakarható vele és annak fedőlapjául szolgál, így az alsó edényben húst lehet párolni, ételt melegíteni, vagy azt felmelegített állapotban tartani a lefelé irányuló melegsugárzással, leégés veszélye nélkül. Ezzel egyidőben a felső . fűtőfelületen főzni, pörkölni és sütni lehet. A melegítés foka mindkét irányban kapcsolóval szabályozható. A gyorsforraló fogantyúja egyúttal annak lábaiul is szolgál. Hegesztés napsugárral A nap egy négyzetméter felületre megközelítőleg egy óra alat 1140 kilogramm kalória hőmennyiséget sugároz, melyből gyakorlatilag kb 500 watt elektromos teljesítményt lehet nyerni. Állandó kísérletek folynak ennek az energiamennyiségnek gazdaságos kihasználásával kapcsolatban. A Szovjetunió déli részein kedvező feltételek mellett már régebben használják a napenergiát vízmelegítésre, melegházak fűtésére, stb. Legújabban fém és kerámiai anyagok hegesztésére is használják. A parabola tükör fókuszában 3500 fok Celzius keletkezik, s a hegesztés csak 5 másodpercig tart. Folyékony gyémcnt A műgyémánt alapanyaga a cellulóze gyártásnál keletkezett szennyvíz, mely nagymennyiségű lignitet tartalmaz. Ennek tisztítása után 99,3% tisztaságú szenet kapnak. A szenet felmelegítik a párolgási hőig és ebben az állapotban megömlesztett tiszta vasba öntik. A vasnak nem szabad tartalmaznia oxidot, továbbá csak jelentéktelen mennyiségű szilíciumot tartalmazhat. A keverék légmentesen zárt edényben lehűl és közben apró ipari gyémántok kel znek. A megdermedés után a vasat vákum alatt csekély hőfokon újból megömlesztik és a gyémántokat belőle kiválasztják. Tűzoltás robbantással Már régen kísérleteztek különböző kivitelezési formák megvalósításával, melyeknél az elgondolás helyes volt, de a gyakorlati eredmény nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Nemrégen szerkesztettek egy tűzoltó bombát, melyet sikerrel tudnak alkalmazni külső és belső tüzeknél, különösen olyan anyagük oltásánál, melyek vízzel nem olhatók. A tűzoltó bomba a* robbanóanyagon kívül még kémiai oltóanyagot is tartalmaz, így az oltás légnyomással és a szétporlasztott oltóanyaggal történik. A bomba tűzveszélyes helyen való elhelyezése mellett tűz esetén önműködően is olt. Thomas Mann emlékbeszéde Friedrich Schillerről Fábry Zoltán könyvének, A gondolat igazának margójára A parázs,az emberiség és emberség tüzes parazsa, gondolkodók, művészek örök parazsa él és izzik. Néha vigasztalannak látszó hamurétegek alatt, máskor bátor, lángoló sugárzással, de mindig elfojthatatlanul, mindig kiolthatatlanul. A tűznek nem szabad kialudnia, — Móricz és Rebelais, Shakespeare és Engels, Bech és József Attila, Goya és Radnóti — évszázadok és kifejezési forma végtelen távolságai által elválasztott útmutatók: mégis mind a parázs vigyázói, a tűz táplálói, a fény őrzői voltak. _A tűz vigyázója, Fábry Zoltán, új könyvének élén Goethét idézi és számadást követel 3000 évről: „A múlt: lezárt, másíthatatlan, cáfolhatatlan, valóság, bizonyosságok tanúsága és tanulsága. És mi e vallomások alapján magunk felett is ítéíónapot tartunk. Ki, hogyan ítéli meg a hagyományt, az adalékból és vallomásokból mit és mint használ fel, ez elsősorban az ítélő jelent világítja meg. Szellemi síkon a múlt elhanyagolása öntetszelgést eredményez és erősít. Az önelégültség azonban nem más, mint szellemi restség, értelmi lustaság és' gyávaság." Elgondolkoztató tétel és megszívlelendő igazságok. Annál is inkább, mert Fábry itt Engels nyelvén beszél és Engels igazolja Fábryt: Engels is azt akarja, hogy a munkásosztály megcsonkítatlanul vegye át az Örökséget, — átvételről van szó és nem hódoló elismerésről, — Engels óvja a munkásosztályt: ne nézzen fel elvakult tisztelettel az osztálytársadalmak kultúrjavaira, ne hódoljon be a múltnak, de vegye át az örökséget, vegye át megcsonikíthatatlanul, megörizetten, gondosan. Számadást háromezer évről! A sürgető és figyelmeztető szavak elsősor- I ban az új nemzedékhez szólnak, s mert Fábry egyike azoknak a keveseknek, akiknek emberi és írói pályájuk töretlenül, szilárd következetességgel ívelt át a múltból a jelenbe, az ijúságból a férfikorba, ezért Fábry elsősorban jogosult arra, hogy figyelmeztetően forduljon az ifjú nemzedék felé. Az ifjú nemzedékek mindig hajlamosak arra, hogy türelmetlenül és felületesen szakítsanak a múlttal, hogy egyetemesen számolják fel a hagyományokat. De mi a hagyomány? „Csak az hagyomány, ami útmutató erkölcsi többlet," — írja Fábry. Pontos megszövegezés és számunkra, szlovákiai magyarok számára talán még sürgetőbb kötelezettséget jelent, mint bárki más számára, mert a hagyomány: kultúrfolyamatosság. Önálló szlovákiai hagyomány pedig a kortárson túli múltban nem létezett. Korunk — apáink és fiaink emberöltői-mozgó határok generációja lett: 1918-tól 1948-ig háromszor indultak meg a határok, s mozgó határok légköréből türelmetlenebbül sarjad a forradalmi idők megszokott kísérőjelensége, a túlzó kompenzáció: a hagyományok gyökeres felszámolásának túlbuzgó nekirohanása. í „A hagyomány és jelen találkozása dcntó próba és ítélet előre- és viszszafutón. Ma a dolgozók vizsgáznak és vizsgáztatnak, a népi igazság. Kultúra egésze és nép igazsága: nagy, egymást vigyázó találkozás! Nézd a magyar népet, mit mer ?! Janus Pannoniust, a reneszánsz magyar humanistáját mindenki másnál jobban ismeri és szereti. Hány magyar mondhatta ezt tegnap magáról? Zrínyi Miklós, a költő és Rákóczi, Kossuth és Petőfi, Ady Endre és Móricz Zsigmond kézzelfogható jelenyalóságok. És ez mind nem elég!" — így hangzik Fábry igazának bizonyítása. Háromezer év valóban olyan keret, amelyben nem lehet kicsinyeskedni, amelyben tehát éppen ezért elengedhetetlen feltétel az általános érvényű értékmérő. Túlzó kompenzáción innen is felmerül a kérdés: kit kell megtartanunk és kit kell elvetnünk, honnan ered és meddig terjed a megőrizhető hagyomány, ki a miénk és ki nem az? Az emberség elleni harcban, a hitlerizmus gondolatgyilkos és emberpusztító harcának reklám-hadjáratában bőven akadtak szellemkalmárok, eszme-alkuszok, akik megpróbálták besorolni Goethét a barnaingesek saraiba, vagy Dantét a Nuova Italia párthívei közé, de a szellemhagyomány értékmérője örökérvényű: a művészt, a gondolkodót műve határozza meg, a mű maga beszél, a gondolat maga az ember és a szellem egyenlő az erkölccsel, — a szellemidézés egyéb formáira Dante nem válaszol, Goethe megközelíthetetlen marad. A tulajdonjog kérdését Fábry Descartes-tal kapcsolatban, de Descartes-on túl terjedő érvénnyel, így tisztázza: „Kié hát Descartes? Mindenkié, aki az emberi lényeg, a gondolat igazának igézetében él." Fábry könyvének első része magyar írókkal és költőkkel foglalkozik, sorrendben Apáczai Cseri Jánostól Balázs Béláig, a tanulmányok keletkezési sorrendje szerint 1938-tól 1954-ig. Ebben a részben tehát a számadás a gnoti seauton, ismerd meg tenmagad iránytszabó kötelességévé szűkül. Apáczai Cserit, Descartes fényének tragikus és hatalmas magyar árnyékát idézi Fábry, „a tudomány első magyar nagymesterét", aki „magához emelte osztályát, a szegénynemzetet és ezzel el is dőlt a sorsa. Hollandiában a filozófia csúcsteljesítményét növelhette volna, a hazai rögökön azonban már az alapozásnál elbukik." Kisfaludy Károlyt idézi Fábry, aki „a magyar nyelv, a magyar élet jövőjét tudatosan kapcsolja a népi igazsághoz. Amit az elmagyartalankodott arisztokrácia és a latinkodó patópál-nemesek nem érezhetnek, azt a jobbággyal siratja el." Itt Kisfaludy Károly igazáról van szó: egy vidéki Csemadok-titkár ugyanis egy alkalommal hibául rótta fel egy másik vidéki csoport kultúrmunkásainak, hogy „Kisfaludy Károly „Kérők" című kispolgári színvonalú színiművét adatták eilő ...", itt tehát Kisfaludy Károly igazáról van szó, mert „Kisfaludy Károly, a jogtipró zsarnokság ostorozója, elnyomottak szószólója, a magyar nyelv védő pallérozója, a színjátszás megalapítója, az első magyar szociális dráma alkotója, a népi demokrácia mai korában nem lekicsinylést, nem megrovást érdemel, hanem megbecsülést, kegyeletes tiszteletet, az úttörőnek kijáró köszönetet!", mert ..minden szóból, minden eszmélésből és 'tapsból, amit a magyar színpad előhív, valami kevés áldón és köszöntön mindig visszahull Kisfaludy Károlyra, az ősre, az úttörőre, az elsőre! Gnoti seauton! De ismerd meg tenmagad akkor is, mikor a KölcseyÉanulmány 1938-ban megírt sorait olvasod, szlovákiai magyar író, szlovákiai magyar olvasó, mert ime az 1938-ban kelt írás: „Az írói erény alfája és ómegája: az állhatatosság. Nehéz erény, csak a Kölcseyt követők gyakorolhatják..; Társaim, írók Szlovenszkón, a nehezített magyarság szószólói és építői, akik egyik napról a másikra a fasiszta könnyítésbe menekültetek, volt társaim ott a napos oldalon, akik tudva tudjátok, hogy ez csak mesterséges, hatalmi napfény, volt társaim, tudjátok-e pirulás nélkül hallgatni Kölcseyt, - a magyar bátorság-írót, a példakép vádbeszédét?! Ma az ingadozásnak és gerinctelenségmek van szüretje: Kölcsey aktualitása kétségtelen!" Az akkori felelősségrevonásból és vádból ma ítélet lett, megbélyegző ítélet, mert ma már tudjuk, hegy 1938 után olyan évek következtek, amelyekben a „Járom a gyáván! Átok a gyáván!" keserű elmarasztalása drótsövénnyé tekeredett és gázkamrák gyilkos fellegeivé sűrűsödött. De tudjuk azt is, hogy a vállvonogató tanácstalanság és a széttártkarú tehetetlenség irodalmi gesztusai hamisak voltak, a „minket nem kérdeztek, mi semmit sem tehettünk" mítosza hazug volt és képmutató. Gondolat és írás mindig hatalmat jelentett. 1938 után jöttek olyan évek is, amelyekben a puszta hallgatás is állásfoglalást jelentett. Az 1938-ban írt Kölcsey tanulmány és a Herczeg Ferenc nekrológjának két súlyos zárójele között Beimet és Petőfit idézi Fábry, a világszabadságért küzdök jelképeit, Móricz Zsigmondot, „a magyar próza legízesebb mesterét, a magyar mondanivaló legnagyobb regényíróját", akinek igazát Fábry így szűri le: „Rózsa Sándor az „ütött emberek" igazsága volt és Móricz Zsigmond volt a Ludas Mai