Uj Szó, 1955. május (8. évfolyam, 103-130. szám)

1955-05-19 / 120. szám, csütörtök

# U J 5*0 1955. május 19. A varsói szerződés hatalmas védőbástya az Imperialisták terveivel szemben ' A barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötését, valamint a varsói szerződésben részvevő nyolc európai állam fegyveres erői közös parancsnokságának létesítését örömteljes egyetértéssel fogadták a világ békeszerető népei, mert tudatában vannak annak, hogy ez a szerződés hatalmas védőbástyát jelent a háborús gyújtogatők terveivel szemben és hatásos fegyvert a békeharcban. A nyolc európai állam baratsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésének, valamint a demokrácia és szocializmus tábora országai államférfiainak nyilatkozatai hatalmas visszhangot váltottak ki. További bizonyítéka ez annak, hogy a világ összes népei tudatosítják, hogy a Szovjetunió és a béketábor többi országai által megvalósított béke és nemzeti függetlenség védelmének következetes politikája, a nemzetek legigazibb erdekeinek kifejezője. Peking A tiencsini Takungpao a nyolc európai állam varsói szerződését az európai béke hatalmas védőbástyájának nevezi. A szerződés megkötése „sürgős, szükséges intézkedés volt a háború útjának elzárásához" — állapítja meg a lap. Az imperialistáknak le kell mondaniuk arról az ábrándról, hogy agreszszió kirobbantása esetén készületlenül találják a békeszerető nemzeteket. Az Egyesült Államok agresszív tömbjének háborús mesterkedései nemcsak Európa békéjét veszélyeztetik, hanem az ázsiai országok biztonságát is. A béke oszthatatlan — írja a lap — a kínai nép érdekei elválaszthatatlanok az európaiakétól. Peng Tóhuaj, az államtanács elnökhelyettese a varsói értekezleten tett nyilatkozatában hangot adott a kínai kormány és a 600 milliós Kínai nép ama szilárd elhatározásának, hogy teljes mértékben támogatja az értekezleten hozott valamennyi határozatot. A Ku^ngmingzsibao cikke kiemeli a varsói értekezlet nagy történelmi jelentőségét Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megóvása szempontjából. Az amerikai agresszoroknak természetesen nem tetszik a varsói értekezlet és a kollektív biztonsági rendszer — írja a lap. — Először is elzárja az európai agresszió útját, további hatása pedig a kínkeservesen összetákolt agresszív rendszerük összeomlására vezet. Berlin A Német Demokratikus Köztársaság összes napilapjai május 17-i számukban feltűnő helyen foglalkoznak az európai országok varsói, értekezletének eredményeivel. A Németország Egységes Szocialista Pártja központi sajtószerve a „Neues Deutschland" „A varsói szerződés nagy hozzájárulása a békéhez" címmel vezércikkben mutat rá arra a kirívó különbségre, amely a békét szolgáló varsói szerződés és a békét veszélyeztető párizsi egyezmények között van. A lap hangsúlyozza, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban senki sem akad, aki előtt ne volna ismeretes a varsói szerződés szövege, ugyanakkor Nyugat-Németországban — ahogy ezt az „Economist" címú londoni lap e napokban beismerte — nagyon csekély azok száma, akik a párizsi egyezményeket legalább kivonatosan ismernék. A varsói szerződés alaíróinak nincs okuk arra, hogy véka •alá rejtsék politikájuk céljait. E szerződés, céljai minden kétségen felül védelmi jellegűek^ A békét szolgáló politikának nincs szüksége gondnokságra és egyik szerződő fél előnyeire a másikkal szemben. A varsói szerződés éppen ezért a részvevő államok teljes egyenjogúságán alapszik. Ezzel szemben a párizsi egyezmények alárendelt helyzetbe sodorják Nyugat-Németországot és kiszolgáltatják az amerikai imperialistáknak. A párizsi egyezmények Németország állandó kettéosztottságát jelentik. A párzsi egyezményekről szóló titkos tárgyalások összes szakaszait fegyvercsörtetés kísérte. A varsói értekezletet ellenben a szovjet leszerelési javaslat egészíti ki. Bukarest Az egész román sajtó első oldalon közli az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosítása érdekében összehívott varsói értekezletéről kiadott zárőközleményt és a nyolc részvevő állam által aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés szövegét. A varsói szerződés — írja a „Scinteia" —, amely új lehetőségeket teremt a békeszerető országok védelmi erőinek összefogására és a közöttük fennálló testvéri és együttműködési kötelékek megszilárdítására, a történelemben példa nélkül álló hatalmas erőt képvisel, mely kedvét szegi minden agressziónak és szükség esetén már kezdeti szakaszában erélyesen visszaveri azt. Az értekezleten részvevő európai országok — folytatja a „Scinteia ' azt a meggyőződésüket fejezték ki, hogy az európai béke és biztonság nem választható el Ázsia békéjének és biztonságának megóvásától. A varsói értekezlet és az azt kísérő európai események teljes mértékben megmutatták annak lehetőségét, hogy a nézeteltéréseket tárgyalások útján rendezzék és ilyen módon enyhítsék a nemzetközi feszültséget és biztosítsák a békét. A román nép — fejezi be cikkét a „Scinteia" — tiszta szívből, lelkesen üdvözli a varsói szerződést, amely fokozza az ország jövőjébe, békés munkájának biztonságába, Európa és az egész világ békéjének győzelmébe vetett hitét. Varsó A lengyel sajtó több cikkben és kommentárban méltatja a varsói értekezlet jelentőségét. A varsói értekezletet — írja a „Zycie Warsavy" olyan időpontban tartották, amikor más európai fővárosban történt események is a nemzetközi helyzet további enyhüléséről tanúskodnak. Nem túlzás annak kijelentése, hogy 1955 májusának második hetében a béke erői több arcvonalon hatalmas sikereket értek el. A varsói értekezleten kívül Londonban a szovjet küldött fontos leszerelési javaslatokat terjee_i:tt elő. Moszkvában a nyugati hatalmak nagykövetei meghívták a Szovjetuniót, hogy vegyen részt a négy Nagyhatalom legmagasabb síkú értekezletén. Bécsben szovjet kezdeményezésre aláírták azt az államszerződést, amely helyreállítja Ausztria függetlenségét és az országot a nyugtalanság középpontjából szuverén és semleges állammá alakítja át. Moszkvában és Belgrádban bejelentették, hogy május végén szovjet küldöttség tesz látogatásta jugoszláv fővárosban a nemzetközi feszültség további . enyhítésének elérése érdekében^ A „TrybunaLudu" „Erö, barátság, béke" című vezéicikkében rámutat, hogy a szerződés lényege: mindenki egyért és egy mindenkiért. A „Glos Pracy" című lap a szerződésről szóló kommentárjában hangsúlyozza a szerződés békeszerető jellegét és rámutat arra, hogy ez a szerződés nemcsak eltorlaszolja az útat az agresszív párizsi egyezmények előtt hanem egyszersmind felfegyverzi az európai népeket a nemzetközi feszültség enyhüléséért, a békéért és a biztonságért folyó harcában. A varsói szerződés — folytatja a lap — nemcsak, nem akadályozza a német kérdés békés megoldását, hanem ellenkezőleg, kedvező feltételeket teremt a német népnek az ország békés és demokratikus alapokon való egyesítése iránti harcához. A lengyel városokból és falvakból érkező jelentések szerint a lengyel nép nagy megelégedéssel fogadta a varsói értekezleten résztvett nyolc ország szerződésének aláírását, valamint az aláiró államok fegyveres erői közös parancsnokságának felállítását. Tirana Az albán lapok részletesen foglalkoznak a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásával és a szerződést aláírt államok fegyveres erői közös parancsnokságának megteremtéséről szóló nyilatkozattal. A „Zerri Pollit" többek között a következőket írja: Május 14-e emlékezetes dátum annak az erőfeszítésnek történetében, amelyet a nyolc ország, élén a Szovjetunióval az európai béke és biztonság megvédése terén kifejt. A szerződés megkötése újból megmutatta a béke és a szocializmus Szovjetunió vezette legyőzhetetlen béketáborának egységét. Az osztrák kormány jóváhagyta az államszerződést Az osztrák sajtóiroda hivatalos jelentést tett közzé az osztrák kormány május 17-i üléséről. A jelentés rámutat, hogy ezen a gyűlésen, amelyen Raab kancellár elnökölt, a kormány megtárgyalta az államszerződés szövegét. A szövetségi kancellár javaslatára a kormány jóváhagyta a szerződést ' és elhatározta, hogy a parlament elé terjeszti jóváhágyás és ratifikálás .végett. Amint Figl külügyminiszter bejelentette, május 31-én osztrák küldöttség megy Moszkvába, hogy előzetes tárgyalásokat folytasson a Szovjetunió és az Ausztria közötti árucseréről valamint a Szovjetunió számára történő áruszállítmányokról. A küldöttséget Platzer követ, a külügyminisztérium gazdaságpolitikai osztályának főnöke vezeti. A külföldi sajtó az osztrák államszerződés aSáirásáról A LENGYEL SAJTÓ az osztrák államszerződés aláírását fontos lépésnek minősíti a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldása terén. Az osztrák államszerződés megkötése — írja a „Trybuna Ludu" megjavítja a nemzetközi légkort és fokozza a legfőbb államférfiak értekezlete sikerének kilátásait. A MAGYAR LAPOK továbbra is nagy figyelmet szentelnek az osztrák államszerződés aláírásának. Az osztrák kérdés megoldása — írja a „Magyar Nemzet" különösen fontos most, amikor a nyugati hatalmak a „Nyugateurópai Unió" megteremtése után felújítják a német militarizmust és kiélezik a nemzetközi helyzetet. Ilyen körülmények között az osztrák kérdés megoldása a nemzetközi feszültség enyhítését jelenti. A „HINDUSTAN TIMES" című lap beszámol arról, hogy Delhiben a hivatalos és nem hivatalos körök az osztrák államszerződés aláírását óriási nemzetközi jelentőségű eseményként üdvözlik, amely hozzájárul az egész világ békéjének megszilárdításához. A legutóbbi napokban szinte torlódtak a jelentősnél jelentősebb nemzetközi politikai események. Az érdeklődés középpontjában kétségtelenül a varsói értekezlet állott, amely — mint ismeretes — nyolc európai békeszerető ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésének aláírásával végződött. A szerződő felek, nevezetesen a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és az Albán Népköztársaság egyben határozatot hoztak a közös katonai parancsnokság megteremtéséről. A mindössze 11 cikkelyből álló szerződés bevezető része tömören összefoglalja azokat az okokat, melyek elkerülhetetlenné tették e tisztán védelmi jellegű szerződés megkötését. Az okok beható elemzéséve! foglalkozva, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Bulganyin elvtárs már a varsói értekezlet elején rámutatott arra a tényre, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása komoly változást idézett elő a nemzetközi helyzetben. A ratifikálás folytán ugyanis a nyugatnémet militaristák és revansisták lehetőséget kaptak, hogy állandó hadsereget állíthassanak fel s azt minden fegyverfajtával felszereljék, beleértve az atom-, vegyi és baktériumfegyvert. A német militarizmus tehát — amely egy nemzedék életében két világháborút robbantott ki, — újból megjelent az európai és a nemzetközi porondon. Nyugat-Németország bevonása az atlanti tömbbe csak fokozza az újabb háborús veszélyt. A varsói szerződés célja, hogy gítat vessen a nyugati hatalmak agresszív intézkedései következtetőn Küffloftfikai jegyietek megnövekedett háborús veszedelemnek. A szerződés minden betűjét a békepolitika szellerrle hatja át. Az agresszív irányzatú, zárt északatlanti szerződéssel szemben a varsói szerződés, — társadalmi és államrend szertől függetlenül — nyitva áll minden állam számára, amely részvételével hozzájárul a békeszerető államok erőfeszítései céljának eléréséhez, a béke és biztonság ügyének elősegítéséhez. így a varsói szerződés a megteremtésre váró európai kollektív biztonság rendszerének hatalmas bástyája, melynek erejét mérhetetlenül növeli a hatalmas Kínai Népköztársaság támogatása. A varsói értekezleten megfigyelőként részt vett Pen Tö-huaj, a Kínai Népköztársaság elnökhelyettese és nemzetvédelmi minisztere, aki kijelentette:

1 „A béke oszthatatlan. Ha megszegik a békét Európában, ha az imperialista agresszorok háborút kezdenek az európai államok ellen, akkor a mi kormányunk és a mi 600 milliós hősi népünk a testvéri országok kormányaival és népével együtt harcolni fog az agresszió ellen egészen a győzelmes befejezésig." Varsó nyilvánvaláéth" egy történelmi szakaszt zár le, de korántsem jelenti, hogy a Szovjetunió vezette béketábor országainaik az európai kollektív biztonság és a világbéke megszilárdítására irányuló küzdelmei egy pillanatra is lanyhulnának. E küzdelem változatlanul tovább folyik. Ami hazánkat illeti, melynek honvédelmi erejét megsokszorozza a varsói szerződés, népünk mélységes megelégedéssel fogadtü ennek megkötését Hiszen, mint Viliam Široký elvtárs miniszterelnök mondotta, e szerződés „teljes biztonságot ad afelől, hogy soha többé nem fog megismétlődni München és 1939. március 15ike, hogy soha többé nem becstelenítik meg hazánkat idegen betolakodók." Még csak kibontakozóban volt a varsói értekezlet, mikor a béketábor élén járó Szovjetunió kormánya javaslatot terjesztett az ENSZ leszerelési albizottsága elé a fegyverzet csökkentéséről, az atomfegyver betiltásáról és az új háború veszélyének elhárításáról. E javaslat megmutatja, hogyan lehet alig két és fél év alatt széleskörű leszerelési programot végrehajtani, hogyan lehet az emberiséget a Damokles kardjaként feje felett lebegő atomháború veszélyétől megszabadítani. A javaslat azonban távolról sem csak a fegyverkezés csökkentésével és a/ atomfegyverek betiltása feletti nemzetközi ellenőrzés kérdéseivel foglalkozik. A Szovjetunió nagyszerű békekezdeményezése túl megy e kereten, amennyiben az összes nemzetközi kérdések megoldásának fő akadályát, az államok közti bizalmatlanságot akarja kiküszöbölni. „Ez — mint a szovjet kormány javaslata hangoztatja — különösen a nagyhatalmak közti kapcsolatokra érvényes, amelyek elsősorban felelősek a béke megőrzéséért és a nemzetek biztonságáért." A bizalom megteremtése érdekében a javaslat 8 pontban mutat rá, mit kell tenni a nemzetközi feszültség csökkentése, a kölcsönös megértés előmozdítása és a nemzetközi békés együttműködés é"

Jekeben. Eme javaslat fényében mutatkozik meg igazán, • hogy a varsói szerződés ugyanúgy, mint a bécsi Belvedere-palotában ünnepélyes keretek közt aláírt osztrák államszerződés egyazon békepolitikának megnyilvánulása. Amilyen lelkesedést váltott ki e két esemény a béketábor országaiban és az egész világ összes békeszerető népei körében, olyan f jvesztettséget és zavart keltett az agreszsziós irányzat köreiben. Szárms burzsoá lap kénytelen azonban elismerni a Szovjetunió leszerelési javaslatának hatalmas vonzóerőiét. Ilyen hangokat üt meg például a „News Chronicle" és a „The Times" című lap is, és a Reuter hírügynökség kommentátora sem leplezi, hogy a Szovjetunió leszerelési javaslataival őszintén a nemzetközi feszültség enyhítésére törekszik. A „The New York Times" című amerikai lap teljes egészében leközölte a javaslat szövegét. A lap szerkesztőségi cikkéből nyugtalanság csendül ki amiatt, hogy a Szovjetunió javaslata a katonai támaszpontok megszüntetését és a megszálló csapatoknak Németországból való kivonását irányozza elő, de a cikkíró számos fenntartás után mégis úgy vélekedik, hogy a szovjet javaslatok „gondos tanulmányozást" érdemelnek. Ami a négy nagyhatalom és Ausztria képviselői által aláírt államszerződést illeti, méltán mondhatjuk ezt a békéért vívott harc újabb fényes győzelmének. A nyugati hatalmak még a tárgyalások utolsó szakaszában is igyekeztek a megegyezés útjába akadályokat gör-r díteni. Nehezen nyugodtak bele a katonai támaszpontok maradéktalan felszámolásába és az osztrák olajtelepek ügyének a Szovjetunió által ajánlott nagyszabású megoldásába. De végre is megtört a jég. Az osztrák állam szuverenitásának helyreállítása, Ausztriának Svájchoz hasonló semlegesítése, nemzeti függetlenségének és demokratikus fejlődésének biztosítása nemcsak magát az osztrák népet, hanem a világ összes békeszerető nemzeteit is igaz örömmel tölti el. A Szovjetunió kitartó, lenini elveken alapuló békepolitikája az Anschluss-veszély elhárításával jelentős akadályt küszöbölt ki a nemzetközi feszültség csökkentéséhez vezető úton. Népünknek, mint Ausztria szomszédjának különösen nagy oka van rá, hogy lelkesen köszöntse az osztrák államszerződés aláírását, ami nemcsak hazánk határai biztonságának megszilárdítását, hanem a jószomszédi viszony további elmélyítésének napos távlatát is jelenti. További lépések Az osztrák államszerződés aláírása alkalmából V. M. Molotov elvtárs, akit a fellobogózott és virágdíszbe öltözött Bécs dolgozói különösen nagy ovációkkal ünnepeltek, a régebbi szovjet kezdeményezés további eredményéről számolt be. Megerősítette, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió kormányfőik értekezletére vonatkozó tárgyalásokat folytatnak, melyek célja a nemzetközi feszültség csökkentésére irányuló konkrét intézkedések előmozdítása. Ez pedig elsősorban a legsúlyosabb európai probléma, a német kérdés megoldására vonatkozik. Hiányos volna összefoglalónk, ha nem emlékeznénk meg a Szovjetunió és Jugoszlávia kénviselőinek május végére tervezett belgrádi tanácskozásairól, amely a két ország kapcsolatainak további javulását és a bene megszilárdítását hivatott szólalni. Fokozott erővel folyik tehát a népek békés együttéléséért vívott harc, amely egyre mélyebb visszhangot kelt a világ dolgozóinál. S. J. \